Felszólalás adatai

Úgy gondolom, a médiakampányról volt szó, de azt újra el kell mondani, az, hogy önök nemcsak a közszolgálati médiát nyitják meg, hanem a kereskedelmi vagy a nem közszolgálati médiumokat is, ez tulajdonképpen egy blöff, hiszen gondolják el, hogy ha választani kellene ezeknek a médiumoknak, hogy ingyen leadják mindenkinek a hirdetését vagy senkiét, akkor mit fognak választani. Nekem van egy nagy összegű fogadásom, hogy nem fogják ingyen engedni azt, hogy az ő drága műsoridejük menjen, és a drága reklámbevételektől elessenek. Tehát nem lesz kampány - ez egy blöff - a nem közszolgálati médiában. A közszolgálatiban is olyan módon, ahogy ez előterjesztésre került, csak korlátozottan.

Szó volt a közterületeken és az óriásplakátokon való hirdetésről. Magam is egyetértek, hogy amíg a listaár nem kerül meghirdetésre és a listaárakat nem tudhatják a szervezetek, addig mindenkinek annyiért lehet ezt adni, amennyiért éppen úgy gondolják. Persze, ha a kormány áll elő hirdetőként, akkor többszörös tarifa kerül felszámolásra. Itt is azt kellene megnézni, hogy ez kinek az érdeke.

Már többször vitatkoztunk államtitkár úrral arról is, hogy mennyire behajthatók ezek az összegek. El kell érni a 2 százalékot, ezt én értem, de ha tíz fő létrehozhat egy pártot, és létre is hoznak választási pártokat, akkor a nekik kiutalt összeget elég nehéz lesz visszaszedni, legfeljebb feloszlatják azt a szervezetet. Egy párt önálló jogi személy, a tíz főnek, a tíz alapítónak semmiféle jogi felelőssége nincs a párt működésére, egyszerűen akkor bedől, egy felszámolási eljárás - ahogy az egyesületeknél meg kell tenni - végigfut, és kész, ennyi történt. És ha kiegészítjük, hogy nem kapnak készpénzt, hanem számlákkal kell a kiadásokat igazolni: nagyon könnyen sajnos a magyar viszonyok között azok, akik vissza szeretnének élni ezzel a helyzettel, fognak tudni fiktív számlákat szerezni, vagy akár fiktív nyomdai cégeket is létrehozni erre, mert ha több száz millió forintról van szó, bizony lesznek olyan leleményes és törvényt nem tisztelő állampolgárok, akik több száz millió forint reményében, higgye el, államtitkár úr, hogy létre fognak hozni akár egy nyomdát is, amely számlákat ki fog állítani, legfeljebb aztán az is bedől, és bottal lehet ütni a nyomát.

Ami a bírósági törvényeket és az Alkotmánybíróságot illeti, itt egy dologról még nem volt szó, az Országos Bírói Tanács szerepéről. Annak önmagában örülhetnénk is, hogy a jövőben a bíróságok igazgatásában is részt fognak venni, tehát ez egy támogatható irány; én azt nem látom, hogy ez hogyan fog megvalósulni. Jelen pillanatban a bíróságokról szóló törvénybe csak egy félmondat kerül beiktatásra, ezt nyilván azért jobban ki kellett volna fejteni, hogy ez pontosan milyen módon fog megvalósulni, mert az, hogy az alaptörvénybe beemelik, illetve egy félmondatot a jogszabályokba beemelnek, ez még nem azt jelenti véleményem szerint, hogy mondjuk, az Országos Bírósági Hivatalnak egy erősebb kontrollja állna fel.

Az Alkotmánybíróság, illetve az alkotmánybíráknak a nyugdíjkérdéseiről szintén nagyon sok szó esett. Én azt az érvelést nehezen tudom megérteni, akármennyire is próbálnak meggyőzni, hogy eddig 62 évre akarták levinni az egyéb bíróknak a korhatárát, most 65-re korrigálták, miközben akár 82 év is lehet abszurd esetben a jövőben egy alkotmánybírónak a nyugdíjazási életkora, vagy amikor az ő megbízatása megszűnik. Sőt, való igaz, hogy ha kétharmaddal nem kerül helyére más megválasztásra, akkor ez még továbbgörgetődik. Az viszont nem jó példa szerintem, hogy ez az Európai Unió bírósága esetében is így szerepel, hogy korhatár nélkül lehet a bírói tisztséget betölteni. Véleményem szerint akkor az a szabályozás is hibás, nem a hibás szabályozást kellene átvenni. Nem gondolom, hogy mondjuk, egy 80 éves ember, bár lehet, hogy nagyobb élettapasztalattal rendelkezik, de hogy ugyanazzal a munkabírással tudja ellátni az ügyeket; és pont az Alkotmánybíróság az, amely esetében nagyon sokszor elhúzódnak az ügyek, és sok esetben egy gyorsabb döntés, és mondjuk, nem húsz oldalon, hanem tíz oldalon kifejtett döntés hatékonyabb lenne, még úgy is, ha kevesebb utalást tartalmazna mindenféle jogtörténeti szempontból, hogy ha gyorsan meg lehetne ezeket a döntéseket hozni, és azok a személyek, akik az Alkotmánybírósághoz fordulnak - akár a saját ügyükben, akár a normakontrollok esetében -, gyorsabban egyfajta iránymutatást kapnának. A gyorsabb döntés sok esetben még annak is, akit negatívan érint, még mindig jobb, mint ha akár évekig kell várni egy döntésre, az nem születik meg, és ezek után ez okozza a legnagyobb jogsérelmet.

Úgyhogy úgy gondolom, hogy álságos, amit képviselnek. Álságos az, hogy hirtelen húsz év különbségről beszélünk, úgy, hogy mindkettőt tökéletesen meg tudták érvelni. Ez tetszik nekem a legjobban, hogy az egyik esetben 62 év, ami fölött már képtelen valaki ellátni a feladatát, másik esetben meg 82-ig is ez ellátható. Tehát azt hiszem, ezt könnyű belátni, itt valóban igazat kell adnom ellenzéki képviselőtársaimnak, akik azt mondták, hogy itt csak azoknak az alkotmánybíróknak az érdeke és az önök érdeke került előtérbe, akiket önök neveztek ki. És hozzáteszem, úgy tűnik - pestiesen szólva -, jól muzsikálnak, hiszen egyre kevesebb olyan alkotmánybírósági döntés születik, ami a kormányzatnak ne felelne meg. Legutóbb az Országgyűlésről szóló törvény Novák Előd által beadott, egyébként a parlamenti szólásszabadságot korlátozó passzusait dobta vissza, tehát tartotta hatályban az Alkotmánybíróság, olyan indokolással, ami egészen egyszerűen elfogadhatatlan, amikor például országgyűlési képviselők esetében a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát nem az alkotmányból kívánják levezetni, és kimondásra kerül, hogy semmi köze nincs az alkotmányban lefektetett véleménynyilvánításnak ahhoz, hogy egy országgyűlési képviselő mit mondhat. Úgy gondolom, hogy ez a kormány érvelését, illetve az Országgyűlésről szóló törvény megalkotóinak a véleményét támasztja alá, és semmiképpen nem indokolható kellő jogalappal. Úgyhogy úgy gondolom, hogy jobb lenne ezt a javaslatot visszavonni, és valóban egy egységes szabályozással előállni. Így természetesen nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

(17.50)