Készült: 2024.03.28.14:21:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

9. ülésnap (2002.06.18.), 255. felszólalás
Felszólaló Dr. Toller László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:35


Felszólalások:  Előző  255  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy érdeklődéssel hallgattam azt a vitát, amelyre Isépy Tamás képviselőtársam már előre felhívta a figyelmet, hogy nem lesz benne új elem, hiszen ezt a vitát már 1997-ben lefolytattuk. Bár kis csalódást okozott azóta a képviselő úr, hiszen kiderült, hogy olyanról is beszélt, amiről '97-ben a Fidesz nem beszélt, hiszen egyetlen módosító indítvány nem volt annak érdekében, hogy csak egy tábla legyen, és a budapesti tábla legyen, se kormánypárti, se ellenzéki sorokban.

Ugyanakkor visszaköszön abban is a vita, hogy indokolt-e az ítélőtáblák létrehozása. Ha már kell, akkor egy helyszín, mondja Isépy képviselő úr, mondják mások, ha már kell, akkor legalább öt helyszín legyen, mert ez így természetes. Mi annak idején azért mégis a tényekből indultunk ki, amikor a szabályozásnak nekifogtunk, azon túl, hogy az igazságszolgáltatás szerveit és a teljes statisztikát próbáltuk az indokaink közé felhozni. Sajnos, a statisztika nem sokat változott, bár Isépy Tamáshoz képest eltérő adatok vannak birtokunkban, de egyetlen dolog biztos, hogy ma 12 ezer, 13 ezer az a fellebbviteli és egyéb ügy, ami várhatóan 2003-ban érkezik. Zanathy Jánostól, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács titkárától, illetve az előterjesztéséből vettem az adatokat, gondolom, valamennyivel jobban ismeri az adathalmazt, és nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak már olyan ügyhátraléka van, ami kezelhetetlen.

 

 

(A jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalint dr. Füle István váltja fel.)

 

Kezelhetetlen azért, mert 6500 ügyet kell majd folyamatában átadni a táblának ahhoz, hogy egyáltalán a Legfelsőbb Bíróság mint bíróság működőképes maradjon; itt már a működőképességről nem szólhatunk. Teljesen természetes, hogy ennek azért vannak okai. Az első ok mindenekelőtt az, hogy a táblabíróságok felállítására felkészült a bírói szervezet '98-ban. Akkor valójában mi elköltöttünk az igazságszolgáltatási reformra; illetve 2,3 milliárd volt és kellett volna még majdnem 3 milliárd forint, az akkori előterjesztésben ez volt található, ugyanakkor valójában a 4 milliárd forint körüli szükséglet a jó. De egy egész reform finanszírozását szolgálta volna, tisztelt képviselő úr. Évente 4,7 milliárdot költöttek önök az Országimázs Központra, ami annyit jelent, hogy ebből három vagy négy igazságszolgáltatási reformot lehetett volna megcsinálni. Ahhoz képest, hogy hozzá sem kezdtek, ez egy marginális kérdés az ügy tekintetében.

 

 

(16.50)

 

Kinevezett bírák, illetve bírósági elnökök voltak, megpályáztattuk, megpályáztatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, megvolt a három tábla elnöke. Jogi kérdés egyáltalán, hogy mi van ezekkel a pályázatokkal, hiszen azt a kinevezést senki nem vonta vissza. Nem is nagyon merték visszavonni, mert túl látványos lett volna politikailag a történet; inkább ült a dolog. Most vannak elbírált pályázatok - valószínűleg azért az Országos Igazságszolgáltatási Tanács újra fogja gondolni ezt az ügyet, és új pályázatot ír ki a három táblára.

Az indokoltság körébe még egy dolog tartozik, és ez az alkotmányügyi bizottság vitájában is előjött, bár szakmai vitákban nem igazán: valójában tehermentesíti-e az elsőfokú bíróságokat is a táblabíróság létrejötte, vagy csak a Legfelsőbb Bíróságot? Minden szakmai álláspont azt mondja, azt állítja, hogy a hatáskörök átrendezésével teljesen természetes, hogy minden bírói szintre pozitív hatással lesz a táblabíróságok létrehozatala.

A fellebbviteli ügyészségről senki nem szólt, és érdekes módon a legfőbb ügyész úr - aki kellő kapcsolatrendszerrel bír a parlament és az ellenzéki pártok irányában -, jelzem, semmiféle negatív észrevételt nem tett a fellebbviteli ügyészségek felállítására. Sőt, azt is mondta, hogy talán még nagy anyagi kondíció sem kell ahhoz, hogy a fellebbviteli ügyészségek a táblabíróságokkal azonos időpontban felálljanak.

Van még egy nagyon érdekes kérdés a táblabíróságok felállítása tekintetében: az elhelyezés körülményei. Ezek azért csak-csak hatással vannak arra, hogy Győrben és Debrecenben már '98-ban sem volt azonos az affinitás a táblabíróságokhoz, mint, mondjuk, a tradicionális Pécs és Szeged tekintetében. Miről van szó? Pécsett azonnal megoldották az önkormányzattal és a Legfelsőbb Bíróság képviselőivel együttműködve a tárca képviselői az ügyet. Hiszen új helyre költözött a megyei bíróság, és ezen az új helyszínen, az akkori volt megyei tanács épületében két szintet a táblabíróság rendelkezésére bocsátottak.

Az egyik szint teljesen berendezve, üresen ott áll azóta is, a másik szint 30 millió forint költséggel olyan állapotba hozható egy hónapon belül - hangsúlyozom, egy hónapon belül -, hogy a táblabíróság érdemben el tudja kezdeni működését. Hasonló a helyzet Szegeden is, ahol az OTP egyik ingatlanában a fél épület üresen áll a táblabíróság fogadására, és késleltetett fizetéssel, egy nagyon jó gazdasági megállapodással létre lehet hozni a táblabíróságot. Pesten pedig megvan, meg is volt mindig a táblabíróság helyszíne.

Hozzáteszem, hogy '98 környékén a fogadókészség az ingatlanügyben nem egészen volt Debrecen erőssége, és Győrben is inkább kerestük a helyszínt. Nem elutasítás volt, de kerestük a helyszínt ahhoz, hogy a táblabíróság létrejöhessen. Ezért van az, hogy most visszatérünk a jól előkészített javaslathoz, a három székhelyhez, és a jól előkészített javaslatban még két évet adunk egy még jobb előkészítéshez Debrecen és Győr mint táblabírósági központ megvalósítására.

Azért nem érdektelenek a szakmai feltételek sem ahhoz, hogy a táblabíróság létrejöjjön. Az eredeti elképzelés az volt - ez máig sem igazán változott -, hogy a jelenlegi legfelsőbb bírósági létszámból és a jelenlegi, elsősorban megyei bírósági létszámból tölti föl az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a táblabíróságokat. Ez olyan száz fő körüli bírót jelentett, és közel ugyanennyi vagy valamennyivel több köztisztviselőt, közalkalmazottat jelentene a táblabíróságok személyi ellátmányában.

Ez összességében 35 fős bírói létszámnövekedést, tehát új bírói státus keletkeztetését igényelné, amelynek fedezetére hellyel-közzel a költségvetési források - az önök alulfinanszírozása mellett is - rendelkezésre állnak, illetve belső átcsoportosításból is kényszer esetén meg tudja oldani az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.

Most az új költségek, amelyek fedezete rendelkezésre áll, 500 millió forint körüli összeget jelentenek, ez személyi és dologi kiadások együttes összegét jelenti. Ez biztosítható, finanszírozható. Ez annyit is jelent, hogy a szervezet, illetve a tárgyi feltételek megteremthetők 2003. január 1-jével. Itt volt egy kettős hatályba léptetési gondolat, hogy vagy 2003. január 1-je minden, vagy 2003. július 1-je minden; mármint hogy minden feltételnek feleljenek meg a táblabíróságok.

Az Igazságszolgáltatási Tanács egyhangú javaslata alapján terjesztette ide a minisztérium azt a változatot, hogy a működési feltételek, a jogi személyiség létrejötte, a költségvetés kereteinek kialakítására szükséges és elégséges a 2003. január 1-jei időpont, és maguk az ítélőtáblák készüljenek föl anyagi jogi, eljárásjogi értelemben - begyakorlottság, kinevezések, további kinevezések, folyamatos létszámfeltételek biztosítása tekintetében - július 1-jéig. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács titkára szerint mindez lehetővé teszi azt, hogy akár már július 2-ától a tábla tárgyalásokat tartson, a kollégiumok felálljanak.

Úgy ítélem meg, hogy ez az ügy jól elő van készítve, akár az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezetében, akár a jogalkotás tekintetében, hiszen itt egy visszahozatalról van szó. Itt tényleg nem változott a törvényjavaslat a '97-es szabályozáshoz képest. Ugyanakkor, ha vannak nyitott kérdések, azok abból erednek majd, hogy valójában hosszú kihagyás - nem tudom, 50-60 év kihagyás - után a táblabíróságok milyen új színt, milyen új tartalmat hoznak a magyar jogrendszerbe, a jogalkalmazásba.

Ennek tapasztalatait valószínűleg fel fogja mindenki dolgozni, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a szaktudományok és így tovább, és biztos, hogy még változásra is lesz javaslat. Bár nem hiszem, hogy a szervezeti kiteljesedés irányába hatnak ezek a változások, hanem a belső működés és a bíróságok közötti hatáskörmegosztás kérdéseire fognak irányulni. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre figyelemmel, hogy előkészítettnek tekintjük ezt a törvényjavaslatot, jól végrehajthatónak, és a végrehajtók felkészültségében is bízva ajánlom figyelmükbe ennek elfogadását. Úgy gondolom, hogy ellenzéki képviselőtársaim is, majd ha működnek a táblák, nagy örömmel fogják venni azt, hogy nem muszáj egy helyre (Az elnök ismét csenget.), a fővárosba járni tárgyalásra, még az ügyvéd uraknak sem.

Sok sikert kívánok a munkájukhoz a jövőben! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  255  Következő    Ülésnap adatai