Felszólalás adatai

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Mi örömmel kezdjük el tárgyalni a szociális törvény módosítását, hiszen a polgári kormány által benyújtott előterjesztés számos pozitív változtatást kezdeményez. Tovább korszerűsíthetjük az intézményi ellátásokat, elsősorban az ellátottak jogvédelmére való tekintettel; létrehozhatjuk az adósságkezelési szolgáltatás intézményesített rendszerét; kiszélesíthetjük az alapellátási feladatokat, különös tekintettel a fogyatékos személyekre és a pszichiátriai betegekre; kiépítjük az ellátottjogi képviselet rendszerét. És összességében mindehhez éves szinten több mint 11 milliárd többletforrást rendelnénk.

Nézzük meg részletesen is, miért is jó a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint ez a törvényjavaslat! Az elmúlt évek során a szociálisan hátrányos családok nagy része olyan adósságspirálba került, amelyből önerőből nem tud kilábalni. Az adósságterhek enyhítésére az elmúlt években, az elmúlt időszakban több célprogram is indult, és a különböző lakossági hátralékokat mérsékelni tudták. A családok egy részének azonban egyidejűleg több szolgáltató felé áll fenn a tartozása, és nem minden rászoruló jelenik meg időben a támogatási körben.

Ez a törvénytervezet, amely előttünk fekszik, javaslatot tesz egy komplex adósságkezelési tevékenységre, mely szerint a pénzbeni ellátásokat, a pénzbeni támogatást összekapcsolja egyfajta adósságkezelési tanácsadással, mely a háztartások gazdálkodására vonatkozik. A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi kereteket, előírja a jogosultság feltételeit, meghatározza a fő szabályokat, és a települési önkormányzatokra bízza a részletes szabályok megalkotását. Az önkormányzati szövetségek többsége üdvözölte ezt a módosítást.

Módosulnak az ápolási díj szabályai. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentései szerint a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy fogalma meghatározásának hiánya túlzottan széles mérlegelési jogkört biztosított az önkormányzatoknak. Ez a törvényjavaslat követi a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény fogalomhasználatát. Ez segíti egyébként az egységes jogalkalmazást is.

A törvénytervezet kiterjeszti az ápolási díjra jogosultságot azokra az esetekre, amikor a súlyosan fogyatékos nappali képzése nem jelent egész napos elfoglaltságot, vagy a képzés ideje alatt is szükség van az ápoló jelenlétére. Szerintünk ez is pozitív előrelépés.

1999-ben szabályoztuk a rendszeres szociális segélyre vonatkozó előírásokat, melyek szerint új önkormányzati feladat lett a segélyre jogosult aktív korúak számára a munkalehetőség biztosítása. Az azóta eltelt idő tapasztalatait most beépíthetjük a törvénybe, korrekciós céllal. A javaslat pontosan meghatározza az önkormányzat foglalkoztatási feladatát, a közcélú munka fogalmát és azon személyek körét, akik a közcélú foglalkoztatásba bevonhatóak.

(10.10)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre vonatkozó szabályok is módosulnak, javulnak. Az alapellátási feladatok körében a helyben élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalan személyek ellátását is biztosítani kell. A nagy létszámú intézmények átalakításából adódóan a saját lakókörnyezetbe visszakerülőkről is gondoskodni kell, akár a saját családjához költözik vissza, akár önálló életet fog élni és ezt választja.

Újítás a javaslatban, hogy a pszichiátriai betegek esetében a közösségi gondozási módszert, a fogyatékos személyek esetén pedig a támogató szolgálat szolgáltatásait fogalmazza meg. Mindkettő a saját lakókörnyezetben, a specialitásokat figyelembe véve nyújt segítséget. Jelentős pozitívum még, hogy a közösségi pszichiátriai ellátásnál folyamatos kapcsolattartás lehetséges az egészségügyi ellátórendszerrel, így a korai észlelés, az időben nyújtott orvosi segítségnyújtás esélye adott.

A szakosított ellátás területén történő módosítások leginkább a pszichiátriai betegek otthonának szabályait érintik. Ezek alapján a pszichiátriai betegek otthonába csak az a személy vehető fel a jövőben, aki nincs veszélyeztető állapotban és nem igényel kórházi kezelést. Régóta jelentkező igény az is, hogy a nappali intézetekben legyen lehetőség a halmozottan fogyatékos személyek részére történő szolgáltatásra. A törvénytervezet ezt lehetővé tenné.

A nagy létszámú intézmények átalakítására készülve két, új típusú lakóotthon kerül megnevezésre: a rehabilitációs célú lakóotthon és az ápoló-gondozó célú lakóotthon. Az integrált szervezeti formákra vonatkozóan a tervezet meghatározza a három alapformát: részlegek, vegyes profilú intézmény, integrált intézmény. A javaslat lehetővé tenné a szervezeti integrációt az alap és nappali ellátást nyújtó intézményekben és a bentlakásos intézményekben is egyaránt. Ezzel jelentősen könnyíthetünk a kistelepüléseken, azokon a kistelepüléseken, ahol ellátási kötelezettség nélkül fenntartott intézmények vannak, hiszen a szakdolgozók sokkal rugalmasabban tudják munkájukat végezni, valamint ez egy költségkímélőbb megoldási forma.

Fontos garanciális szabályok kötelező betartása mellett egyes integrált intézményi formáknál felmentést lehetne adni bizonyos tárgyi és személyi feltételek biztosítása alól. Kötelező azonban betartani azon szabályokat, amelyek az egy személyre jutó alapterületet, a szakdolgozók létszámát írják elő.

Az egészségügyhöz, oktatáshoz, gyermekvédelemhez hasonlóan szükségessé vált a szociális intézményekben élők jogainak szabályozása. A tervezet nem csupán jogokat deklarál, hanem konkrét garanciális szabályokat is megfogalmaz, nevesül, hogy a jogok érvényesülése mennyiben az intézmény feladata, és milyen konkrét kötelezettsége van az intézmény vezetőjének. Hadd említsem meg a legfontosabb területeket: a fogyatékos személyek esetében az akadálymentes közlekedés biztosítása; szenvedélybetegek esetében a személyiségi jogok biztosítása; hajléktalanok esetében az emberi méltóság biztosítása. A pszichiátriai betegek esetén a korlátozó intézkedések és kényszerítő eljárások alkalmazásának garanciális szabályai vannak kidolgozva, figyelemmel az egészségügyi törvény előírásaira.

A tervezet létrehozza az ellátottjogi képviselő intézményét, mely nem egy általános értelemben vett jogsegélyszolgálat, hanem az esetleges, szociális helyzetből adódó kiszolgáltatottság enyhítése a cél. Mi lesz tehát a feladata egy ilyen ellátottjogi képviselőnek? Megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében; segít a panasz megfogalmazásában; kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél vagy az intézmény fenntartójánál.

A törvénytervezet foglalkozik az érdek-képviseleti fórum szerepével, mely elsődlegesen az intézmény működésével, életével kapcsolatos. Véleményez, tájékoztatást kér és tanácsot adhat a döntések meghozatalánál.

A törvénytervezet módosítja a rehabilitációs intézményrendszer igénybevételére vonatkozó szabályokat is. A teljes körű ellátás kötelező biztosításán túl a foglalkoztatási feltételek biztosítását kötelező feladatként határozza meg. Lehetőséget teremt új elemként külső gondozó vonatkozásában is. Az ezekre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály fogja meghatározni. A meglehetősen kidolgozatlan pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatot - amely helyenként kaotikus állapotokat is teremtett - felváltja az úgynevezett rehabilitációs alkalmassági vizsgálat. Támogatandó a javaslat azon része is, mely egyhavi illetményt juttatna azon személyes gondoskodást végző dolgozóknak, akik teljesítik továbbképzési kötelezettségüket. Ennek egyik oka az, hogy a továbbképzés költségekkel jár.

A szociális törvény módosítását jogharmonizációs kötelezettségünk is indokolja, hiszen e négy alapszabadság egyike a személyek szabad áramlásához kapcsolódik. Ezen belül feladatunk a szociális ellátásokra vonatkozó európai közösségi normákkal való összhang megteremtése. Szabályozzuk ebben a tervezetben a Magyarországon lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó európai gazdasági térség állampolgárainak és hozzátartozóiknak a juttatását.

A törvénytervezethez kapcsolt hatástanulmányból - amelyet megkaptunk - kiderül, hogy az önkormányzatoknak átadott normatív támogatások összege 2003-ban 7 milliárd forinttal nő. A szakmai programok, fejlesztések támogatására pedig több mint 3 milliárd forintot biztosítana a központi költségvetés.

A hatályba léptetés időpontját mi megfontolt döntésnek tartjuk, hiszen ezen törvénytervezet elfogadása után először szakmailag fel kell készülni a törvény végrehajtására, meg kell alkotni a végrehajtási rendeleteket nemcsak a minisztériumnak, hanem az önkormányzatoknak is, és ezután hozzá kell rendelni a költségvetési forrásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a szociális intézményi ellátások szabályait tovább korszerűsíti, javítja legfontosabb szempontként az ellátottak jogvédelmét. Célja, hogy a szociális ellátásokat lehetőség szerint a lakóhelyen vagy ahhoz közel nyújtsa. A hatékonyabb intézményrendszer létrehozása érdekében, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése miatt ezt a törvénytervezetet támogatjuk és támogatásra ajánljuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)