Felszólalás adatai

(1.20)

Ha csak a számítástechnikára gondolunk - hogy egy másik ágazatot figyeljünk -, akkor láthatjuk, hogy néha technológiai ugrásra is lehetőségünk van. Mert az, hogy egy-két évben a stratégiakészítéssel vagyunk elfoglalva, lehet, hogy lehetőséget biztosít nekünk, hogy egy újabb technológiát, egy újabb generációt tudjunk kiépíteni, és már hatékonyabban tudjunk fellépni. Azt gondolom, itt egy nagyon fontos szempont van, hogy kiérlelt technológiákat használjunk, amely valóban olyan megtakarításokat hoz, amire lehetőség van. Azt gondolom, hogy államtitkár úr nálam sokkal jobban ismeri a területet, és látja azt, hogy mely területeken vannak nagyobb tartalékok, és én is azt gondolom, hogy a közlekedés területén nagy tartalékok vannak, de azt látom, hogy itt még a kiérlelt megoldás európai szinten sem látszódik.

Azt tudjuk, hogy melyik irányba kell menni, hogy a közúti szállításról a kötöttpályás szállítás irányába kell elmozdulni, és azt gondolom, itt látszik az, hogy igenis ezek a stratégiák megjelennek a kormányzati gondolkodásban. Hiszen a vasúti szállítás hosszú távú versenyképességét megteremtő, Budapestet elkerülő vasúti gyűrűről a kormány döntést hozott, hogy erre vonatkozóan vagy európai uniós forrásból, vagy más hitelforrásból ezt a vasúti elkerülőt meg kívánja építeni, és ennek az előkészítése folyamatban van. Azt gondolom, ennél fontosabb lépés nincs a vasúti szállítás versenyképességének a megteremtése érdekében, hiszen ez egy 160 kilométer/órás sebességű vasúti szállítást tenne lehetővé. Egyébként Tatabánya és Cegléd között indulna ez a pálya, és azt gondolom, ez nagyon fontos hosszú távú beruházást jelent. Itt, a közlekedésben, ezenkívül a személyi közlekedésben, azt gondolom, a kiforrott technológiára még várni kell egy-két évet, hogy látható legyen, melyik irányban kell akár Európának, akár Magyarországnak elindulnia.

Épületenergetikában, azt gondolom, hogy mind a panelépületeknél, mind családi házaknál jelentős megtakarítási lehetőség van, és itt engedjék meg, hogy egy saját példát, egy városi példát mondjak. Mi saját programot is működtetünk, nincs lehetőségünk teljes korszerűsítést támogatni, de van lehetőségünk a mérhetőség és a szabályozhatóság támogatására. Ennek köszönhetően 30 százalékos megtakarítást tudunk elérni, ami abból adódik, hogy a túlfűtött lakásokban becsukják az ablakot, míg a másik lakásokban, ahol eddig hideg volt, elérik az átlaghőmérsékletet, és tömbszinten 30 százalékos megtakarítást érünk el, ami egyébként a szakembereket is meglepte, merthogy egyébként műszakilag és energetikai számítások alapján kevesebb megtakarításnak kellene lennie. Mégis az emberek úgy tudnak szabályozni, aminek köszönhetően 30 százalékos megtakarítást lehet elérni. Ha ezt szigeteléssel kombináljuk, akkor a mérések alapján 50 százalék feletti megtakarítást lehet elérni. Azt gondolom, hogy ez mutatja azt, hogy ha komplexen lépünk, még nagyobb megtakarításokat lehet elérni, és ez már most is látható, hatalmas megtakarítást jelent, és itt megvan a technológia is, amilyen irányba kell menni, úgyhogy én ezt egy kiemelt és fontos feladatnak tartom.

Végül engedjék meg, hogy kiemeljem a K+F-et, tehát a kutatást és fejlesztést, hiszen ha ebbe az ágazatba beruházunk, és új technológiákat fejlesztünk ki, akkor szintén lehetőségünk van arra, hogy saját ipart is tudjunk építeni arra, amit a következő évtizedekben el kell végeznünk a nemzeti éghajlat-változási stratégia megvalósítása érdekében. Azt gondolom, ez egy szintén nagyon fontos dolog, hogy olyan hatékony technológiát használjunk, ami egyébként Magyarországon kerül kialakításra, és ebbe az irányba is fontos lépéseket megvalósítani.

Azt gondolom, itt számtalan fejlesztés megy európai uniós támogatásból ma is az országban, itt szintén egy tatabányai fejlesztést tudnék kiemelni, ahol LED-lámpákat fejlesztenek, és a Szegedi Tudományegyetemmel és a Dunaújvárosi Főiskolával együtt történik ennek a LED-lámpának a fejlesztése, és a kísérleti lámpák már felszerelésre is kerültek. De itt is fontos, hogy mikor kezdjük majd el ezeket a LED-lámpákat a városokban felszerelni. Azt gondolom, hogy ahhoz a technológiának egy-két év alatt van lehetősége olyan mértékben kifejlődni, hogy már biztonsággal lehessen ezeket alkalmazni, és hozzák azt a megtakarítást, ami szintén nem 10-20, hanem inkább 50-60 százalékos megtakarítást jelent. Akkor már, azt gondolom, nagyon nagy lépéseket tudunk megtenni annak a célnak az érdekében, hogy ezt a 2050-re kitűzött 80 százalékos célt el tudjuk érni, amelyben fontos az, hogy utána, amit most kifejlesztünk, ne kelljen egy-két év múlva lecserélni.

Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem a javaslatok támogatását.