Felszólalás adatai

Nyilvánvalóan a vezérszónoklati körben arra kell elsősorban kitérnünk, hogy melyek azok a csomópontok, amelyek a törvényjavaslatban benne vannak, melyek azok, amelyek jelentős hatásokkal járhatnak az elkövetkezendő időszakban a pénzügyi szektor vonatkozásában.

Talán nem meglepő az, hogy minden félévben a pénzügyi törvények adott esetben saláta jelleggel is a tisztelt Ház elé kerülnek, hiszen nagy odafigyelést és nagyon aprólékos és pontos szabályozást igényel ez a szektor, hiszen a mindennapi életünket rendkívüli módon befolyásolja. Így adott esetben azt is mondhatná valaki, hogy micsoda dolog, hogy nem márciusban vagy áprilisban érkezett már meg ez a pénzügyi tárgyú törvénycsomag, hiszen régebben talán már akkor is tárgyaltuk ezt, és biztos vagyok benne, hogy az ősszel is fogunk még tárgyalni, hiszen az Európai Unió is rendkívül nagy figyelemmel fordul ezen piacok felé, különösen a pénzügyi válság hatásai következtében, s másrészt, még egyszer mondom, az élet rendkívül innovatív ezen a területen is, és a szabályozó hatóságoknak ezeket az innovációkat olyan mederben kell tartani, ami a pénzügyi stabilitást, biztonságot egy-egy nemzetállam, adott esetben az Európai Unió egészére is biztosítani fogja.

Ebből kifolyólag került most elénk ez az, azt hiszem, talán tíz törvényt módosító, és azt kell mondanom, hogy egy koherens, egységes javaslatcsomag, amely alapvetően, ahogy el is hangzott államtitkár úr részéről is, illetve a bizottsági előadók részéről is, két európai irányelvnek a hazai jogrendszerbe való átültetése. Ezt valamikor még tavaly augusztus 16-án, ha emlékeim nem csalnak, fogadta el az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament, és gyakorlatilag e kötelezettségünk az, hogy a hazai jogrendszerbe ültessük át. Nyilván azzal a kritériummal, hogy amennyiben további vagy részletesebb, szigorúbb szabályokat akarunk megvalósítani - ez a tőkepiaci törvény vonatkozásában így is van -, akkor erre a nemzeti jogrendszeren belül lehetőségünk és módunk van.

A hozzászólásomban gyakorlatilag öt nagy témakört szeretnék érinteni, amely talán a legfajsúlyosabb ennek a törvényjavaslatnak az egészében. Az egyik a kis- és középvállalkozók tőkepiaci jelenlétéről szól, ennek az ösztönzéséről. Tudjuk jól azt, hogy Magyarországon a tőkepiacok, a tőzsde nem feltétlenül töltik be azt a funkciót, amit szerettek volna még az 1990-es évek elején, sok céggel, sok forrásbevonási lehetőséggel. Alapvetően nagy cégek forgalma - már magyar méretekhez képest nagy cégek forgalma - az, ami jellemzi a magyar tőkepiacot, egy-két bluechippel megtűzdelve. Egyébként sajnos a magyar tőkepiac, a magyar tőzsde viszonylag csekély forgalommal bír, ezért is lenne nagyon fontos az, hogy azok az innovatív és jó prosperitással bíró, jelenleg kis- és középvállalkozási szektorba tartozó vállalkozások a tőkepiacon keresztül közvetlen forrásbevonási lehetőséghez jussanak.

Tudjuk jól azt, hogy rendkívül nagy tőke- és költségigényű egyébként a tőzsdén való megjelenés, annak az információigénye, a befektetők felé való folyamatos tájékoztatási kötelezettség, ezért is fontos dolog az, hogy ezen javaslat révén azok a platformok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csökkentett adminisztrációjú, csökkentett vagy kevésbé költséges feltételrendszer alakuljon ki a tőzsdén, ezáltal a törvényjavaslattal elősegítésre kerül, így remélhetőleg a kis- és középvállalkozások számára egy alternatív forrásbevonási lehetőség nyílhat meg, és ezáltal több arra érdemes kis- és középvállalkozás jelenhet meg a magyar tőzsdén, ezen keresztül a tevékenységüket a tőkebevonáson keresztül ki tudják majd terjeszteni.

A következő rész, amiről szólni kell, a derivatív ügyletek átláthatóságának biztosítása az adattárakon keresztül. Megítélésem szerint ez az egyik legfontosabb része ennek a javaslatnak. Ez az Európai Unió szándéka is, kiindulva a válság következményeiből és hatásaiból, erről a bizottság ülésén igen sokat beszéltünk. A pénzügyi válság egyik kiváltó oka volt a derivatív ügyletek elszakadása a valóságos folyamatoktól. Azon derivatív ügyletek, amelyek óriási forgalmat generáltak a különböző pénzügyi szolgáltatóknál, ezek gyakorlatilag teljes mértékben a reálszférától elidegenedtek, elkülönültek, e vonatkozásban külön életre keltek, és amikor ez a lufi, ez a buborék kipukkadt, akkor derült ki, hogy nagyon sokan életük megtakarítását vesztették el vagy jelentős pénzügyi veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni. Ekkor derült az ki, hogy ráadásul határon átnyúló tevékenységek folyamán gyakorlatilag nincs olyan hatóság, amely szabályozta volna vagy megfelelő módon szabályozta volna ezen ügyleteket. E vonatkozásban azért, hogy a jövőben legalább csökkentsük annak a veszélyét, hogy ezen ügyleteken keresztül - opciós ügyleteken, futures ügyleteken, forward ügyleteken keresztül - ez az elszakadás kevésbé legyen nyilvánvaló, illetve nyilvánossá váljon az, hogy ki és milyen szándékkal igyekszik ilyen ügyleteket megvalósítani, ezért igyekszik az Európai Unió az irányelvén keresztül ezen forgalmat kontrollálni.

A bizottsági ülésünkön is egyöntetű vélemény volt, és kérésként fogalmazódott meg a minisztérium felé, hogy mindenképpen elő kell segíteni azt, hogy átlátható, világos és adott esetben nyomon követhető szabályozás legyen Magyarországon - s konkrét leszek itt -, tehát azok, akik a forint ellen igyekeznek rosszhiszeműleg, rosszindulatúlag spekulálni, azok kilétét, azok személyét valamilyen úton-módon jó lenne megismerni, illetve közelebb jutni azon piaci szereplők felé, akik ilyen technikákat kívánnak alkalmazni.

(17.00)

Persze vannak, akik azt mondják, hogy a negatív marketing is marketing, lényeg az, hogy ismertek legyenek. De nyilván nem ez a célunk, hanem az, hogy azok a káros jellegű spekulációk, amelyek adott esetben a nemzetgazdaság pénzügyi stabilitását tudják befolyásolni, veszélyeztetni, különösen kis gazdaságok esetében, nyomon követhetővé, egyértelműen beazonosíthatóvá váljanak. Tudom, hogy nem egyszerű ezt a kérést szabályozási oldalról megvalósítani, de mindenképpen érdemes. Úgy gondolom, a minisztérium kellő felkészült szakembergárdával rendelkezik ahhoz, hogy közös gondolkodás legyen a parlament és a kormányzat között e vonatkozásban, hogy ezt a feltételt, ezt a kritériumot meg tudjuk valósítani. Úgy gondolom, alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy a nyomon követhetőség és a káros, mondhatnám, kóros spekulációkat bizonyos értelemben ki tudjuk szűrni, vagy legalábbis távol tudjuk tartani, igyekezzünk távol tartani a hazai tőkepiacoktól.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Fontos kiemelni, úgy gondolom, a törvényjavaslat vonatkozásában az Országos Betétbiztosítási Alap forrásokhoz való jutását. Tudjuk jól, hogy a hazai fizetőeszközt, de adott esetben minden nemzetállam fizetési rendszerét, illetve a betétrendszerét jelentősen védik a különböző típusú betétbiztosítási rendszerek. Ezek közé Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap tartozik, az alap látja el ezt a feladatot. Látjuk, többek között a ciprusi pénzügyi krach esetében is, hogy milyen jelentős szerepe van egy jól működő betétbiztosítási alapnak, annak kifinomult technikái révén, illetve a garancia révén. De magyarországi példát is mondhatok. Úgy gondolom, jó pár hónappal ezelőtt a soltvadkerti takarékszövetkezeti csőd következtében jól működött ez a rendszer, és a törvényi határidőket betartva szabályozottan és rendben folyt a betétesek kártalanítása. Így gyakorlatilag valóban lokalizálni lehetett ezt a pénzügyi csődöt, a takarékszövetkezet csődjét. Bár viszonylag jelentős összeg volt, úgy tudom, akik érintettek voltak ezen körben, az alapnak rendelkezésre álltak a forrásai, így a kifizetések rendben megtörténhettek. Ezáltal nem generálódott nagyobb baj, nem terjedt át adott esetben teljesen indokolatlanul más pénzügyi szereplőkre is ez a típusú pánik. Jól lehetett lokalizálni az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül.

De nyilvánvalóan rávilágított ez az esemény is arra, hogy a Betétbiztosítási Alapnak gyakorlatilag olyan forrásokkal kell rendelkeznie, ami biztosítja azt, hogy egy ilyen nem várt eseménynél, hiszen ezek általában nem vártak, még ha sok szabályozó hatóság előre is tudja jelezni időnként, rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek révén a pénzügyi stabilitást fenn tudja tartani. Ezért fontos az, hogy adott esetben az Államadósság-kezelő Központon keresztül kötvénykibocsátás révén is gyorsan forráshoz tudjon jutni az Országos Betétbiztosítási Alap, és így helyt tudjon állni adott esetben a pénzintézeti csőd, felszámolás bekövetkeztekor. Ez alapvető érdeke az országnak, hogy olyan intézményhálózata legyen, amely a pénzügyi stabilitásunkat garantálni tudja. Ezért is tartom nagy horderejűnek és nagy fontosságúnak azt, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap forráslehetőségei növekednek ezzel a törvényjavaslattal, és így a pénzügyi stabilitáshoz, úgy gondolom, ez is hozzá tud járulni.

Fontos elemnek gondolom a kártyarendszerek működtetése során azt, hogy napi likviditási keretek biztosítva legyenek, mint ahogy eddig is voltak, és ez kiterjesztésre kerül az elektronikus pénzkibocsátó szervezetekre, illetve pénzforgalmi intézményekre is, hiszen az elektronikus pénzrendszer működtetése, úgy gondolom, nemzetgazdasági érdek a gazdaság fehérítése, az állami bevételek legalizálása kapcsán. Tehát ez mind-mind nagyon fontos dolog, és ezért tartom fontosnak, hogy ilyen irányú kiterjesztése is benne van a törvénycsomagban.

Végül szólnom kell az úgynevezett helyi pénzek kérdéséről, a forgatható utalványok rendszeréről. Ez egy viszonylag új keletű pénzügyi termék, talán innovációnak is mondhatjuk. Az a lényege, hogy bizonyos földrajzilag jól meghatározható területeken, a helyi gazdaságot támogatva, segítve azáltal, hogy gyakorlatilag helyben tartja azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek révén forgalom keletkezik, és nem adott esetben nagyobb települések vagy nagyobb városok szippantják el a kisebb térség, kisebb település pénzügyi forrásait, ezen keresztül jól helyben lehet tartani ezeket a forrásokat, ezeket a pénzügyi eszközöket, és így a helyi kisvállalkozások forgalmát élénkíteni, generálni lehet. Ráadásul a helyi azonosságtudatot, a helyi kezdeményezéseket rendkívüli módon tudja segíteni. Gyakorlatilag az önkormányzatiság elvével messzemenőkig összeegyeztethető és jól működő rendszereket tudtak létesíteni. Magyarországon három ilyen terület van az én ismereteim szerint: egy Sopron környékén, egy a Balaton-felvidék környékén és egy a Hajdúságban. Úgy tudom, hogy ez a három ilyen helyi pénzt működtető szisztéma van. Az eddigi tapasztalatok szerint, kérdeztem itt, a parlamentben is kollégákat, akik ezt ismerik, azt mondják, hogy beváltotta az elképzeléseket, és jól működik ez a rendszer.

Nyilvánvaló viszont a megítélésem szerint, hogy ez vélhetőleg az elkövetkezendő időszakban felfutást, prosperitást kaphat, ezért érdemes szabályozási oldalról is egy szigorúbb, átláthatóbb és világosabb szabályozást kialakítani. E vonatkozásban úgy gondolom, hogy jó irányban történt javaslattétel a törvényjavaslat beterjesztése kapcsán. Emellett azért érdemes az elkövetkező időszakban, úgy gondolom, azokat az egyeztetéseket lefolytatni, amelyek mindenképpen azt eredményeznék, hogy egy még jobb rendszert tudjunk kialakítani. Különösen egy dolgon kell elgondolkodni. Ez a felülbélyegzés rendszere, amely megítélésem szerint ilyen formában valószínűleg nem oldható meg, ahogy a javaslatban most még szerepel, hiszen mindenképpen az élethez igazodóan kell ezt megoldanunk. Nyilvánvalóan a biztonság, a bizalom megteremtése rendkívül fontos ezen termékkörben, de emellett a túlzott adminisztrációt elkerülni, a használhatóságot pedig fenntartani szükséges ezen pénzügyi eszközök vonatkozásában. Tehát úgy gondolom, ebben még a törvényalkotás folyamatában van és lesz feladatunk. Szeretném is kérni az államtitkár úr segítségét, hogy ebben előre tudjunk lépni annak érdekében, hogy ezek a rendszerek ne csak itt maradjanak, hanem adott esetben, ha más települések vagy földrajzi térségek is úgy döntenek, akkor ki tudják terjeszteni, meg tudják valósítani a saját helyi forgatható utalványi rendszerüket. Ez, tudjuk jól, alapvetően eltér az úgynevezett kafetéria rendszerű utalványoktól, ez más szisztémán alapul. De ahogy említettem, rendkívül sok pozitív hatása lehet, viszont egy jól átgondolt, megfelelő szabályozás, úgy gondolom, mindenképpen szükséges.

Ami még fontos és szóba kell hozni a kártyarendszerek működtetése kapcsán, a bizottsági ülésen is szóba került ez, mégpedig az interchange díjaknak a kérdése, amely jelenleg ebben a benyújtott törvényjavaslatban legalábbis nem található. Mindenképpen a szaksajtót végigolvasva és végigtekintve, ez egy olyan kérdés, amellyel foglalkozni kell. Persze azon lehet gondolkodni, hogy most ebben a törvénycsomagban tesszük-e ezt meg, vagy egy későbbi időpontban. Nem véletlenül mondtam, hogy vannak megszokottan már nyári és vannak őszi pénzügyi salátatörvény-csomagok, de úgy gondolom, hogy célszerű minél előbb ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert számos oka van annak, hogy a magyar gazdaság ezt igényli. Nyilván a magyar költségvetésnek sem mindegy, hogy milyen típusú bevételei származnak, mennyire lehet a szürke- és feketegazdaságot átterelni egy ellenőrzött és átlátható, transzparens fizetési rendszerre.

(17.10)

Nem utolsósorban - és ezzel kellett volna kezdenem -, hogy a fogyasztók szempontjából hogyan lehet ezt még kedvezőbbé, még vonzóbbá tenni; úgy gondolom, hogy ebben jelentős alkotási folyamatot kell megvalósítani, és ebben is kérném államtitkár úr segítségét, hogy ez jól átgondoltan megvalósulhasson.

Összességében megítélésem szerint a törvényjavaslat, bár több törvény módosítását tartalmazza, és nyilvánvaló az, hogy nagyon jelentős, sarkalatosnak minősülő törvényeknek a módosulása is be fog várhatóan következni, biztos vagyok benne, hogy az EKB-val is vannak még talán egyeztetési dolgok, de lehet, hogy már lezárultak, erre államtitkár úr a viszonválaszában biztos ki fog térni.

Összességében úgy gondolom, hogy az európai uniós kötelezettségeink révén ezen túlmenően a hazai pénzügyi rendszer, a pénzügyi stabilitás továbberősítése révén, illetve ennek eszközeként ez a törvényjavaslat jól fogja szolgálni az elképzeléseket, jól megvalósítható, és úgy gondolom, hogy apróbb módosítások mentén továbbcsiszolható, és ennek alapján a Fidesz frakciója a parlament valamennyi képviselőcsoportja számára elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)