Készült: 2024.03.28.09:12:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

239. ülésnap (2017.09.19.), 47. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 6:56


Felszólalások:  Előző  47  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, az illetékekről szóló törvény módosítása szervesen kapcsolódik ahhoz az intézkedéshez, amit a parlament tavasszal hozott meg a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról. Akkor és azóta is számtalanszor elmondtuk, rendkívüli mértékben sajnáljuk, hogy az egész ügy mellé nem állt az ellenzék. Sőt, az ellenzékből egyöntetűen mindenki elutasította azt a gondolatot, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a nyugdíjasok számára, azok számára, akik szeretnének még aktívan valamit csinálni, olyan rugalmas, kizárólag önkéntességen alapuló munkavállalási formát teremtsünk meg, ami vállalható, amihez kedvük van, ami teljes mértékben autonóm, csak a nyug­díjasok saját döntését múlik, hogy hogyan működik.

Ott vettük elő a nyugdíjas-szövetkezeti modellt, nem a semmiből álltunk elő vele, hiszen 2010-től kezdődően a Fidesz-frakció és jómagam is rengeteg helyen módosítottuk a diákszövetkezetekre vonatkozó joganyagot azért, hogy ez az Unió szemét se piszkálja nagyon. Mert, ugye, mint tudjuk, a lengyel uborka hajlásszögére van jogszabály az Unióban, de furcsa módon szövetkezeti irányelve nincs az Uniónak. Az Unió kizárólag a munka törvénykönyve alapján gondolkodik, amit a foglalkoztatási irányelvek határoznak meg. De a diákszövetkezetek hungari­kum­ként jó példát mutattak arra, hogy teljes mértékben autonóm módon, szabadon hogyan biztosíthatunk lehetőséget a diákoknak és most itt a nyugdíjas-szövetkezet kapcsán a nyugdíjasoknak. A diákszövetkezeti modell sikere önmagáért beszél, a diákok 60 százaléka szövetkezeti tag, 135 ezer diák dolgozik, és tavaly 46 milliárdnál nagyobb árbevételük volt. Ez már gazdasági értelemben is érzékelhető és jelentős.

Ennek a modellnek a sikere vezetett oda, hogy a nyugdíjasok számára is teremtsük meg ezt a lehetőséget. A nyugdíjasok nem valamifajta eltartotti réteg, amelyik csak a saját nyugdíjas létébe bezárva tud gondolkodni az életről. Azt látjuk, hogy a nyugdíjasok óriási lehetőséget és erőforrást jelentenek az országnak, szeretnénk minél tovább lehetőséget adni a nyugdíjasoknak az aktivitásra. Ez volt az az ügy, amit az ellenzék egyértelműen és egyöntetűen elutasított.

Természetesen mindig minden rendszerben lehetnek rosszul működő elemek, és mindenütt vannak gazemberek, akik adott esetben visszaélnek a lehetőségekkel. Tudjuk, például az iskolaszövetkezeti modellben Czeglédy Csaba - aki egyébként Szombathelyen volt az MSZP önkormányzati frakcióvezetője, képviselője, továbbá, mint tudjuk, a párt ügyvédje; az MSZP és a DK közösen támaszkodott rá és bízott benne - ellopta sok ezer diák pénzét. A diákok jelentkeztek is a DiákÉSZ-nél, mert egész egyszerűen azt a modellt működtette Czeglédy úr, amit az MSZP, mint tudjuk, támogatott, hogy mélyen áron alul vállaltatta el a diákszövetkezeteivel a munkát. (Folyamatos, nagy zaj.)

Persze, most is védik Czeglédy urat az MSZP-sek, ebben nincsen semmi meglepő, mert a saját ügyvédjük, meg a feketepénzeik vannak Czeglédy úr kezére bízva. (Heringes Anita: Honnan veszed ezt, Lajos?) Mindenesetre, függetlenül attól, hogy természetesen ilyen jelenségek lehetnek, azt gondolom, hogy a diákszövetkezeti rendszer önmagában is meg­mutatta, hogy milyen ereje van. Nagyon remélem, hogy a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer hasonlóan sikeres lesz.

(12.20)

Ugyanakkor a parlament, amikor erről gondolkodott, akkor talán a mi figyelmetlenségünk miatt is, de nem módosította az illetékekről szóló törvényt, és az illetékekről szóló törvény már korábban illetékmentessé tette a cégbírósági eljárás kapcsán a korlátolt felelősségű társaságokat, tehát a kft.-ket, az egyéni cégeket, a közkereseti társaságokat, a betéti társaságokat és a szociális szövetkezeteket, de a nyugdíjas-szövetkezetet nem. És hát milyen az élet? Összejön tíz nyugdíjas, megalakítják a nyugdíjas-szövetkezetet, szeretnének valamit még dolgozni, teljesítik az ezer forintos vagyoni hozzájárulást, bemennek a cégbírósághoz, és azt mondják nekik, hogy nagyon jó, itt a 10 ezer forintról az igazolás, de még 100 ezer forint illetéket kell az eljárás kapcsán fizetni. Na most, hogy ezt az anomáliát megszüntessük, én azt a javaslatot teszem, hogy ezt az illetékfizetési kötelezettséget töröljük el, és arra teszek javaslatot, hogy az eddig egyébként már befizetett illetékeket azoknak a nyugdíjas-szövetkezeteknek, akik ezt teljesítették, most már több mint húszan vannak, fizessük vissza.

Ez egy apró dolog, az állam bevételeit érdemben semmi módon nem befolyásolja, hiszen korábban nem létezett nyugdíjas-szövetkezet, tehát a nem létező nyugdíjas-szövetkezet nem tudott illetéket befizetni. Az a körülbelül húsz nyugdíjas-szö­vet­ke­zet, aki eddig ezt a befizetést teljesítette, azoknak ezt nyugodtan vissza lehet utalni. Tekintettel arra, hogy maga a konstrukció olyan, hogy a nyugdíjas-szö­vet­ke­zet a tulajdonosok személyes közreműködése kapcsán tb- és egészségügyihozzájárulás-mentes, a mun­kát teljesítő nyugdíjasnak csak szja-t kell fizetni, semmi mást, a nyugdíj változatlanul a nyugdíjasoknak folyósítandó. Én azt gondolom, hogy még így is nyilvánvaló, hogy az egész rendszer elindulásával költségvetési többletbevétel keletkezik majd nem jelentős mértékben. Ezt a gesztust javaslom, hogy a parlament tegye meg a nyugdíjas-szövetkezetek számára, és ha egy picit is akarnak a szocialisták a szemmel láthatóan rossz lelkiismeretükön könnyíteni, akkor kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  47  Következő    Ülésnap adatai