Készült: 2020.08.09.19:37:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2008.10.14.), 88. felszólalás
Felszólaló Dr. Balogh László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:05


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 2006. szeptember 18-a előtt úgy tűnt, volt egy hallgatólagos egyezség a politikai véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog gyakorlása során. Ennek kereteit ritkán feszítették szét erőszakos cselekmények. A Televízió ostromától kezdődően az eltelt két évben Budapest utcáin a tömegrendezvényeken megjelent az erőszak, jól szervezett, erőszakos csoportosulások rendre veszélyeztetik a személy- és vagyonbiztonságot a fővárosban.

Számomra egyértelmű, hogy ha a biztonság és például a szabad mozgáshoz való jog ütközik, a szólásszabadság és a gyülekezési jog az említett csoportok által félreértelmezett megnyilvánulásaival, akkor az emberek többsége a biztonság, a szabad mozgás szavatolását várja el a hatóságoktól és az államtól. A randalírozásokból kiszámítható kára származik az országnak erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Erre a helyzetre a kormánynak és a jogalkotásnak válaszolnia kell. Jó lett volna végiggondolni a gyülekezési törvényt, a jelenlegi helyzetben azonban erre kevés esélyt látok. Maradnak a hagyományos eszközök, a Btk. és a szabálysértési törvény módosítása.

Sokan mondják: a meglévő jogszabályokat kell alkalmazni. Ez igaz, vagy igaz lenne akkor, ha az utóbbi időben nem próbálták volna meg nyomás alá helyezni az igazságszolgáltatásban résztvevőket: a bírót leköpik, a bíróság épületében megjelenő csoportok döntik el, ki mehet be a tárgyalásokra és ki nem, internetre felteszik a telefonszámaikat, azzal a céllal, hogy aki akarja, zaklathassa őket. Csodálkozunk, hogy mindezek után a hatóságok igyekeznek távol maradni a politikai töltetű ügyektől.

Van ennek a folyamatnak egy másik vonatkozása is. Az erőszakos cselekmények láttán felhördülünk: miért nem intézkedik a rendőrség? De ha intézkedik, értelmezési vita keletkezik például egy olyan egyszerű ügyből, hogy a tojásdobálás minek minősül. Természetesen a kormánynak nincs és nem is lehet ráhatása az ügyészség és a bíróság tevékenységére. Ez vitán felül áll. Ezért nem marad más lehetősége, mint a jogalkotó elé terjeszteni a jogalkotási elképzeléseit. Ezt láthatjuk most az előttünk fekvő tervezetben. A szabályozás célja az utcai erőszak visszaszorítása, a személy- és vagyonbiztonság fokozottabb védelme, az igazságszolgáltatás védelme.

Tisztelt Ház! Ami a büntető törvénykönyvet illeti: a hatékonyabb fellépést a tervezet azzal kívánja elérni, hogy olyan cselekményeket, amelyek korábban nem voltak azok, bűncselekménnyé nyilvánít, például a hatóság eljárásának megzavarása. Van olyan bűncselekmény, ahol új minősítő körülményeket javasol megfogalmazni a tervezet, például ha csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavaró módon követik el a garázdaságot, akkor az helyesen súlyosabb minősítést von maga után. A garázdaságnál maradva: új minősítő körülmény a nyilvános rendezvényen való elkövetés. A gyakorlat igazolni fogja, hogy itt nem elsősorban politikai rendezvényekre kell gondolni, hanem a mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva álló rendezvényekre, mint amilyen például egy diszkó.

A bűncselekmények előkészületi szakaszának büntethetővé tételénél eddig az volt a követendő gyakorlat, hogy a kiemelkedő társadalomra veszélyességű cselekményeknél - például emberölés - büntettük. A tervezet most ezt a kört kibővíti. A rablás esetén ez indokolt is például a tudatos, szervezett előkészítés, a csoporton belüli feladatmegosztás miatt. Vannak azonban bűncselekmények, ahol előre látható, hogy az előkészület bizonyítása rendkívül nehéz lesz. A tervezet 4. és 10. §-ában szereplő zaklatás és közveszéllyel fenyegetés szövegszerű megfogalmazásában a "látszat keltésére törekszik" kifejezés szerepel. Megítélésem szerint indokolt a szövegezést egyértelműbbé tenni, hiszen ahhoz, hogy ezek a bűncselekmények megvalósuljanak, legalább látszatot kell kelteni.

Ugyanilyen szövegszerű észrevételem van a hatóság eljárásának megzavarása tényállásánál. Az alapbűncselekménynél, a garázdaságnál az elkövetőnek kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást kell tanúsítania. A két feltételnek tehát együttesen kell fennállnia. Szerintem a szabályozást itt is hasonlóan, a vagylagosság elhagyásával kellene megoldani, annál is inkább, mert a hatóság eljárásnak - idézőjelben mondom - simán verbális megzavarása jelenleg is szankcionált például a kivezettetéssel vagy a rendbírsággal sújtással.

Tisztelt Ház! A szabálysértések körében végre bevezetésre kerül a szabálysértési nyilvántartás. Régi hiányosság szűnik meg ezzel, hiszen a priorálás hiányában a hatóságoknak nem volt hiteles képük a szabálysértők előéletéről. A nyilvántartás létéhez a tervezet azt a következményt is hozzáfűzi, hogy ha két éven belül hasonló jellegű szabálysértést követ el valaki, a bírság kiszabásánál az terhére értékelendő.

(13.30)

A tervezet 15. §-a megszünteti a meg nem fizetett szabálysértési bírság közérdekű munkára való változtatásának lehetőségét. Véleményem szerint indokolt átgondolni, hogy mégiscsak megmaradhasson ez a lehetőség. A tervezet 22. §-a a személyazonosság tisztázásánál előírja, hogy a szabálysértő tulajdonában lévő ingatlanok adatait is tisztázni kell. Ezt eltúlzott követelménynek tartom, hiszen az ilyen adatok közlését a büntetőeljárásban is megtagadhatja az elkövető. Ha a hatóság az eljárás során fontosnak tartja, akkor felderítheti a szabálysértő tulajdoni viszonyait.

Tisztelt Ház! A miniszter úr expozéjában utalt arra, hogy a jogerős szabálysértési bírságok egyharmadát nem fizetik be a szabálysértők. Ezért a magam részéről jónak és támogatandónak tartom a meg nem fizetett bírságok adók módjára történő behajtását. Azt azonban meggondolandónak tartom, hogy bármely, tehát nem csak gépjárművel elkövetett szabálysértések esetén a törzskönyv és a forgalmi engedély lefoglalható legyen; ugyanígy az ingatlanok jelzáloggal való megterhelésének lehetőségét 30 ezer forintos bírság esetén. Túl alacsony ez az összeg ahhoz, hogy ilyen súlyos jogkövetkezménnyel járjon.

Tisztelt Ház! Összességében a jelzett módosítások elfogadása után a tervezetet alkalmasnak tartom arra, hogy az előterjesztő által kitűzött célokat elérje, ezért azt támogatom. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai