Felszólalás adatai

DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tulajdonképpen szakmai elmaradások pótlását, átvezetését tűzi ki célul a büntető törvénykönyvben és a Bvtvr.-ben. Ami a büntető törvénykönyvet illeti, köztudott, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatokat szabályozó törvény 2009. január 1-jén hatályba lép, ebből következően a büntető törvénykönyvben a hozzátartozó fogalmát ennek megfelelően kell módosítani. Ugyanígy módosításra szorul a büntető törvénykönyvön belül a kettős házasság és a zaklatás tényállása is.

Kiegészülnek az összbüntetésre vonatkozó szabályok. Alaptétel, hogy csak a végrehajtandó szabadságvesztések esetén lehet szó az összbüntetésbe foglalásról. De ha a felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, akkor azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni. A szerzői vagy kapcsolódó jogok megsértésének tényállása szintén pontosításra kerül.

Ami a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet illeti, a fogva tartottak nyilatkozattételére vonatkozó IM-BM együttes rendeletet a kormány 2008. július 1-jével hatályon kívül helyezte, így szükségessé vált ennek törvényi szintű szabályozása, mégpedig olyan módon, amely maradéktalanul eleget tesz az Alkotmánybíróság idevonatkozó döntésének. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a büntetés-végrehajtás során tovább élő, de a büntetés-végrehajtás ténye és körülményei miatt szükségképpen módosuló alapjogok közé tartozik.

A javaslat úgy rendelkezik, hogy az elítélt nyilatkozattételi jogát csak ellenőrzés mellett gyakorolhatja. A vélemény nyilvánosságra hozatalát korlátozza a nemzetbiztonság védelme, az államtitok közlésének megakadályozása, bűncselekmény közvetlen veszélye, a büntetés-végrehajtási intézet rendje, biztonsága. Eljárási garanciákat is beépít a törvény a szabályozásba. A nyilatkozat engedélyezésére, illetőleg megtagadására a büntetés-végrehajtási intézet országos parancsnoka (Sic!) jogosult. A nyilatkozattétel megszakítható. Ennek a jogosultja az illető intézet parancsnoka.

Ha valaki közleményt akar kiadni, akkor szintén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az, aki ezt engedélyezheti. Ettől eltérnek az előzetes letartóztatásban lévők nyilatkozattételének szabályai. Ha a büntetőeljárás eredményességét veszélyezteti a nyilatkozattétel, vagy a fogva tartó bv-intézet rendjét, biztonságát veszélyezteti, akkor természetesen a nyilatkozattétel korlátozható. A vádirat benyújtásáig ezt az ügyész, ezt követően pedig a bíró teheti meg.

Módosulnak az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtási szabályai. Ha a kényszergyógykezelés feltételei nem állnak fenn, vagyis az érintett nem elmebeteg, ebben az esetben az igazgató főorvosnak haladéktalanul javaslatot kell tenni a kényszergyógykezelés megszüntetésére, amelyről az ügyész, illetőleg a bíró dönt.

Tisztelt Ház! Ezek technikai jellegű átvezetések. Azt javaslom, hogy fogadjuk el a tervezetet. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)