Készült: 2021.05.12.12:27:39 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 46 2018.06.04. 4:11  37-49

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjen meg nekem két jó tanácsot, ha elfogadja tőlem, akit hatszor választottak meg közvetlenül országgyűlési képviselőnek (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.), míg eddig önt egyetlenegyszer sem. Az első tanácsom az, hogy a leírt interpelláció szövegét kell a házszabály szerint elmondani a parlamentben, és nem azt, ami az eszébe jut. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Megy papír nélkül is! ) Tehát az első tanácsom az, hogy tartsa be a házszabályt. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Így van!)

(14.50)

A második tanácsom politikai: azt javaslom önnek, hogy amikor ön korrupcióról beszél, bűnözésről beszél, akkor előbb keresse fel volt pártelnökét, Vona Gábort, és őt kérdezze ki arról, hogy mit is csinált a Jobbik az elmúlt választási kampányban. Kérdezze ki arról, hogy milyen szerződést kötött ő Simicska Lajossal annak érdekében (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), hogy pártja politikai előnyökhöz jusson a kampány során, hogyan jutottak el addig (Z. Kárpát Dániel: Nagyszerű válasz!), hogy az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozást állapított meg az önök pártja tekintetében, ami jelentős terhet fog jelenteni, hiszen megcsapolták az államkasszát, és ez a pénz - így van, ahogy ön mondja - visszajár, és ezt a Jobbiknak vissza kell majd fizetni az államkasszába. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Lopott pénz! - Taps a kormánypártok soraiból.)

De egyben az ön felszólalása sok mindenre rávilágít a Jobbikban. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Arra is például, hogy az önök politikája nem változott, az önök politikája vádaskodásról, rágalmazásról szól, miközben önök nem számolnak el az Országgyűlés nyilvánossága előtt. A Jobbik éppen a bukott politikájához - mert hát mégiscsak megbukott az önök politikája, már nincs pártelnökük, illetve már van az új, már választottak újat, arról beszélnek, hogy a Jobbik hogyan fog kettéválni (Z. Kárpát Dániel: Magatokért aggódj!) -, tehát a Jobbik politikájához kerestek éppen ilyen embereket, mint ön, aki fel tudja vállalni a bukott politikát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

De ha ön szembe tudna nézni saját pártjának korrupciós ügyeivel, akkor például szembenézne a Kovács Béla-üggyel (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), aki ellen - lehet elégedetlenkedni, de - a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat, vesztegetésgyanúba keveredett, költségvetési csalás, kémkedés, hamis magánokirat felhalmozása miatt. (Z. Kárpát Dániel: Mennyibe kerül a benzin Mezőkövesden?) De nézzük meg azt is, hogy mit mondott önökről szintén volt alelnökük, Szegedi Csanád, aki úgy nyilatkozott, hogy a Jobbikban iráni, török és orosz üzletemberek pénze is van. De folytathatjuk tovább, szintén egy volt alelnökük - a mai nap híre -, Toroczkai László mondja azt, hogy az önök pártja a megszűnt Együtt pártját is támogatni kívánta anyagilag. (Z. Kárpát Dániel: Ufómagazint is olvasol? - Derültség a Jobbik soraiban.)

Úgy gondolom, hogy először önmagukkal kell elszámolni, és ha nem tudnak a bukott politikájukkal leszámolni (Z. Kárpát Dániel: A Leleplezőben még vannak jó cikkek, olvasd el őket!), akkor az Országgyűlés, illetve a szavazópolgárok fogják kimondani önökről majd újra a véleményt. Megdöbbentő, hogy az első felszólalásukban bebizonyították azt, hogy nem tudnak máshogy politizálni, csak úgy, hogy tények nélkül másokat rágalmazni és korrupcióval vádolni - miközben önök azok. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 72 2018.06.04. 3:38  69-77

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az interpellációjában kettő dolgot állít: az egyik az, hogy nem szűnt meg a letelepedési kötvény jegyzésének lehetősége, erre viszonylag egyszerű lesz a válaszom; a másik pedig az, hogy nem érte meg a magyar államnak ez a letelepedési kötvény, ön így fogalmaz, hogy ez veszteséges volt. No, ezt a két témát járjuk körbe! Az egyik. Kérdezem önt, hogy ha most ön szeretne letelepedési kötvényt jegyezni, illetve nem ön, mondjuk, egy külföldi ismerőse, tudna-e jegyezni. A válaszom az, hogy nem tudna jegyezni. Azért nem tudna jegyezni, mert egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet, jogszabály ezt nem teszi lehetővé, ez valószínűleg önnek a figyelmét elkerülte. Igaz, ez nem törvény, csak miniszteri rendelet, de ugyanolyan rendelet: megtiltja és nem teszi lehetővé. Mind a mai napig 2017. március 31. után nem lehetett beadni ilyen kérelmet, nincs ma magyar letelepedési kötvény jegyzésére lehetőség. Azt gondolom, ez a kérdés nem kérdés.

A másik kérdés, amit ön úgy fogalmaz meg, hogy veszteséges volt-e ez a magyar államnak, összegeket is állít. Nagyon érdekes, hogy egy gazdasági portálra hivatkozik, a gazdasági portál számításaira hivatkozik. Ha egyébként megfigyeljük ezt a gazdasági portált, én amit olvastam tőlük, a kormányról, a kormány intézkedéseiről még jót nem írtak. Tehát nem vádolom őket azzal, hogy politikailag hol állnak és hogy mi a céljuk, de én nem találtam olyan írást, amely tényszerűen azt, amit a Fidesz-kormány az elmúlt nyolc évben csinált, egyszer is elismerte volna.

Ön erre a portálra hivatkozik, ennek a számítására. Egyébként, ha szakmailag is megnézi ön mint neves közgazdászprofesszor, akkor észrevehette volna, ezek a szakmai számítások arról szólnak, hogy egy kétéves kötvényhozamot hasonlít egy ötéves kötvényhozamhoz, magyarul: az almát hasonlítja a körtéhez. Ilyen számításokra nem lehet hivatkozni, és most ne haragudjon, különösen nem lehet hivatkozni a Statisztikai Hivatal volt elnökének! Ha ön a hivatali munkáját a Fidesz-kormány alatt így végezte volna, hogy gazdasági portál számításait, becsléseit teszi hivatalossá, akkor azt gondolom, az ön munkája hiteltelen lett volna.

Végezetül engedjen meg nekem egy politikai megjegyzést is. Persze ön, most már mint ellenzéki képviselő, mondhat bármit, hogy a kötvény ekkor jön vissza, akkor, ön ezt jósolja. De kérdezem én: ön most ellenzéki képviselő vagy független képviselő? (Dr. Vadai Ágnes: Mi köze van ennek ehhez?) A választás előtt független képviselő, a választás után ellenzéki képviselő, ellenzéki képviselő belép egy frakcióba. (Szabó Timea: Miért? A független nem ellenzéki?) Nyilvánvalóan azt kell hogy mondjam, hogy ez a döntése önnek nyereséges volt. (Közbekiáltás a DK soraiból: Ócska! - Szabó Timea: Bebizonyította?) Tehát most ott tartunk, hogy ön szerint a letelepedési kötvény veszteséges, bebizonyítottam, hogy nem; véleményem szerint önnek a frakcióba való belépése pedig nyereséges. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 122 2018.06.04. 2:07  117-126

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, ez a tanácsi ajánlás nem arról szól, amit ön elmondott. (Közbeszólások: Nem halljuk!) Nem arról szól, amit ön elmondott. (Megigazítja a mikrofonját.) Valóban felhívja az ország figyelmét, egyébként több más országét is, hogy figyeljen a költségvetési folyamataira, és ajánlásokat fogalmaz meg az ország számára, amelyekre aztán majd 2018. október 15-én a kormány reagálni fog, hogy a bizonyos szakmai szempontú ajánlásokat hogyan hajtotta végre.Azt is tudjuk, hogy az Európai Uniónak nem ez az első Magyarországot ért - hogy is mondjam - támadása vagy figyelemfelhívása, amit az ország ellen tesz. Valahogy Magyarországnak ez jutott, hogy az Európai Unióval szemben mindig meg kell védeni azokat a folyamatokat, amelyek hazánkban zajlanak. Hogy melyek ezek a folyamatok? Többek között az, hogy a GDP-hez mérten évről évre csökken a költségvetés hiánya. Vagy az a folyamat, hogy az államadósság mértéke évről évre csökken. Nem úgy, mint az önök idejében, hiszen ön, képviselő úr, nemrég még az MSZP-ben politizált: úgy emlékszem, hogy akkor ezek a folyamatok éppen ellenkezőleg hatottak. Nyilván most nagy szószólója annak, hogy ezek a folyamatok helyükre kerüljenek. Helyükre is kerülnek, hiszen alapvetően az Európai Unióval több országnak szakmai vitája van az uniós módszertant illetően. Ennek a vitának a következménye most ez az ajánlás, és azt gondolom, hogy országunk költségvetési gazdálkodása tekintetében nem kell különösebb változásokat hozni, hiszen az a tendencia, annak az elvárásnak, hogy csökkenjen a költségvetési hiány, Magyarország alapvetően évek óta megfelel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 126 2018.06.04. 1:14  117-126

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Az ön által felelőtlennek minősített gazdálkodás eredménye az, hogy a bevételek folyamatosan növekednek Magyarországon. Például (Varju László: Benzinár 400 forint felett! Hát persze, hogyne!) 2017-ben 600 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal növekedett a bevétel. Ez annak az eredménye, hogy a gazdasági növekedés folyamatosan mérhető, és folyamatosan az Európai Unió átlaga fölött van Magyarországon.Ön felelőtlennek minősíti azt a gazdálkodást, amelynek révén a munkanélküliek száma folyamatosan csökken Magyarországon; most már csak 3,8 százalék, a munkahelyek száma pedig folyamatosan nő. Úgy emlékszem, ez az önök idején nem így volt, hiszen 12 százalékos munkanélküliséget mértek.

Én elfogadom, hogy ön most belekapaszkodik az Európai Unió Tanácsának ajánlásába (Arató Gergely: Bizottság!), és politikailag támadja a kormányt, azonban a valóság az, amit mi Magyarországon érzünk. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy az országunk, a gazdaság jó irányba halad. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 51 2018.06.11. 4:10  48-54

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Írásban kicsit hosszúra sikerült az interpellációja, ezért segítek az Országgyűlésnek megérteni azt.Ön a mai napon, délelőtt 11 óra 19 perckor benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot az említett témáról. Szeretném önt tájékoztatni, hogy 2016. augusztus 15-én és 2016. november 7-én szó szerint ugyanezt a határozati javaslatot már képviselőtársai, Gúr Nándor és Korózs Lajos benyújtották az Országgyűlésnek. (Bangóné Borbély Ildikó: Próbálkoznak, próbálkoznak!) Arról is szeretném önt tájékoztatni, ahogy ön is elmondta, ez az Európai Bizottság 2014. márciusi ajánlás alapul, az abban foglaltak érvényre juttatását tűzte ki célul.

(14.50)

Nyilván ennyi idő alatt nem sikerült, hiszen lényegében alig egy órája adta be az országgyűlési határozatijavaslat-tervezetet, azért engedje meg, hogy a kormány álláspontját, véleményét, tájékoztatását elmondjam ebben a kérdésben, ami természetesen egy nagyon-nagyon fontos kérdés a társadalom számára.

Szeretném biztosítani arról, hogy a kormány elkötelezett a nők jogainak érvényesítése tekintetében, ám mindezt nem a nemeket elválasztó különbségek hangsúlyozásával teszi, hanem a közöttük lévő kiegyensúlyozott együttműködés feltételeinek megteremtésére és megerősítésére fókuszál. A kormány biztosítja a valódi esélyegyenlőséget, és mindent megtesz a nők és a férfiak közötti bérkülönbség csökkentése érdekében.

A nemek között minden országban megfigyelhetők bérkülönbségek, ez nem sajátos magyar jelenség. Ha Magyarországon megvizsgáljuk a két nem bérei közötti eltérést, akkor megállapíthatjuk, hogy a 28 tagállam tekintetében Magyarországon az átlag alatti mértékű ez az eltérés. Az Eurostat idevonatkozó jelentése alapján 2012-t követően hazánkban csökkentek a nemek közötti bérkülönbségek, s ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy a magas női foglalkoztatási arányt képviselő ágazatokban, mint például a köznevelési, az egészségügyi és a szociális intézményekben dolgozóknál az utóbbi években jelentős béremelések valósultak meg. (Arató Gergely: Ne viccelj már!) Szintén az Eurostat statisztikai jelentése alapján megállapítható, hogy a 28 tagállamban a női órakeresetek átlagosan 16,2 százalékkal maradnak el a férfiakétól, míg Magyarországon ez a szám 14 százalék. Rosszabbul áll hazánknál például Ausztria, Németország vagy az Egyesült Királyság, de az Európai Unión kívüli országok közül Norvégia és Izland is. Mindemellett szeretném hangsúlyozni, hogy a nők foglalkoztatási helyzete is komoly mértékben javult, a 2010-es kormányváltás óta a női foglalkoztatottak száma mintegy 280 ezerrel nőtt.

Tisztelt Képviselő Asszony! A közszférában az illetményrendszerek semmilyen, nemek szerinti megkülönböztetést nem tartalmaznak, a versenyszférában az adott vállalkozás dönti el, hogy kit és mennyiért foglalkoztat. Elsősorban a szociális partnerek erőfeszítései vezethetnek az azonos végzettséggel, azonos beosztásban dolgozók indokolatlan bérkülönbségeinek megszüntetésére. Hangsúlyozom, a kormány e tekintetben is mindent megtesz, hogy csökkenjenek a bérkülönbségek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 69 2018.06.11. 4:10  66-72

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nézem az MSZP padsorait, de nem ott van… (Dr. Vadai Ágnes: Ez itt a DK!) Húsz éve mindig az MSZP padsoraiban ült… (Dr. Vadai Ágnes jobbra mutatva: Az MSZP ott ült az előző…) Választás előtt én úgy olvastam, hogy az MSZP jelöltje volt (Közbeszólás a DK soraiból: Ettől olcsóbb lesz a tej?), most meg nem találom az MSZP padsoraiban. Szeretném elmondani a képviselő úrnak az első megjegyzésemet, hogy ami számokat mondott az üzemanyagárakra májusra, az már nem igaz, mert az üzemanyagárak csökkennek, és mindkétféle üzemanyag már 400 forint alatt van. Azt is szeretném önnek elmondani, hogy az, hogy a forint árfolyama esetleg most gyengül vagy az üzemanyag ára kissé emelkedik, ez nem biztos, hogy kihat azokra a társadalmi csoportokra, amelyeket ön az interpellációjában megcélzott, hogy most meg fogja őket védeni. Elmondom önnek, hét társadalmi csoportot célzott meg az interpellációjában, és ha megengedi, én ezekre egyenként reagálnék.

Az első: a kereskedelmi gázolajat visszaigénylők. Erre azt szeretném elmondani, hogy ezen vállalkozók száma nő, a visszaigénylendő összeg növekszik, már most 10 milliárd forint fölötti.

Aztán próbálta megvédeni a fuvarozó vállalkozókat. A fuvarozó vállalkozók száma  akik a gázolaj áfáját a vállalkozásuk miatt visszaigénylik  nő, és egyébként az üzemanyagnak az elfogyasztott mennyisége pedig az áremelkedés ellenére az első negyedévben is jelentősen növekedett, tehát a fogyasztás tekintetében a fuvarozó vállalkozásokra nincs hatással az áremelkedés.

Aztán azt mondta, hogy akik nem dolgoznak és csak családi pótlékot kapnak, majd elbagatellizálta a családi adókedvezmény mértékét. Szeretném önnek mondani, hogy ezt nem lehet elbagatellizálni, azért nem lehet, mert családi adókedvezményt Magyarországon 2016-ban 1 millió 44 ezer család vett igénybe; míg az önök idején, 2010-ben ez a szám 106 ezer volt. 2018-ban már 316 milliárd forintot tesz ki a családi adókedvezmény mértéke, az önök idején, 2010-ben ez 12,6 milliárd forint volt.

És azok a családok, akikről beszél, hogy csak családi pótlékot tudnak igénybe venni, az össz igénybevevőknek az 5 százaléka, ez körülbelül 50 ezer család, ami nagyon jelentős. Szeretném önnek elmondani, hogy ezek a családok viszont más úton jutnak állami támogatáshoz, szociális támogatáshoz, lásd ingyen étkezés vagy ingyen tankönyv. Azt gondolom, hogy ezek a családok sem maradnak ki a juttatásokból.

A gyesen lévők: míg az önök idején a gyesen lévők száma csökkent, 2010 óta növekszik, most 164 ezer.

Próbálta megvédeni a nyugdíjasokat: a nyugdíjasok köszönik, ebből nem kérnek. Azért nem kérnek, mert a Fidesz-kormány idején a nyugdíjaknak a reálértéke növekedett, mint ahogy azt a kormány megígérte, vagy legalábbis a kormány megvédte a nyugdíjasokat az inflációtól.

És végül, ön hatodikként vagy hetedikként a közszférában dolgozókat is próbálta megvédeni ettől a jelentős tehertől. Ők is köszönik, nem kérnek ebből, hiszen jelentős volt az életpálya bevezetése, és az jelentős hatással volt a közszférában dolgozók életszínvonalára. Igaz, még nem mindenhol fejeződött be az életpálya, de ebben a ciklusban azok az emberek, a közszférában dolgozók is meg fogják kapni az életpálya-juttatást, mint mások.

Végül, nagyon érdekes, de ön a külföldre irányuló nyaralókat is óvta az inflációtól. Hát, ha valakik ezt öntől nem kérik, azok biztosan a külföldre menő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nyaralók. Úgyhogy én azt gondolom, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy megvédje ezeket az embereket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 75 2018.06.11. 4:07  72-77

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Uniót tekintve is kiemelkedő, hiszen míg az európai uniós átlag 2,4 százalék volt, addig a magyar gazdaság az első negyedévben 4,4 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag kétszer gyorsabban bővül a magyar gazdaság, mint az európai uniós átlag.Nagyon fontos, hogy az elmúlt évek eredményei visszaigazolják a magyar kormány gazdaságpolitikáját, azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek egyértelműen arra törekedtek, hogy tartós növekedési pályára tudjon állni a magyar gazdaság.

Ezek közül kiemelkedik a 2016 novemberében megkötött 6 éves bérmegállapodás, amely jelentősen hozzájárult a bérek lendületes növekedéséhez és a versenyképességünk javításához.

Nagyon fontos az, hogy a magyar gazdaság kiszámítható legyen a bérek növekedése terén, kiszámítható legyen a közterhek csökkentése terén is. Az előbb említett bérmegállapodás eredményeként már 2017-ben jelentős jövedelemkiáramlás történt. Ez a jövedelemkiáramlás egyrészt a dolgozók megbecsülését jelentette, másrészt pedig a fogyasztásra is jelentős hatással volt, hiszen 2018 első negyedévében mintegy 6 százalékkal növekedett például a fogyasztás. A fogyasztás bővülése azért fontos, mert ha egy ország többet fogyaszt, nyilván több terméket kell megtermelni, előállítani, és ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz a gazdasági növekedésünk. A gazdasági növekedés kapcsán mindenkinek jó, ha minél nagyobb arányban tud nőni a gazdaság teljesítménye. Az jó az államháztartásnak, mert növekednek az adóbevételek; jó a vállalkozónak, a vállalkozásnak, mert több forrás termelődik meg, és különösen adócsökkentéssel és köztehercsökkentéssel több marad bérfejlesztésre, illetve beruházásokra; és jó a munkavállalónak, hiszen ezáltal magasabb jövedelmet tud elérni, amivel növekszik az életszínvonala, és a már említett fogyasztással újra hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.

De nem csak ez szükséges ehhez, hogy egy gazdaság jól teljesítsen. Szükséges, hogy egy olyan befektetői környezetet tudjon egy állam, egy kormány megteremteni, ahol érdemes befektetni, ahol megtalálja számítását akár a magyar kisvállalkozó, középvállalkozó, akár a külföldről Magyarországra térő befektető.

Fontos, hogy csökkenjenek az adók, például a társasági adó mértékének európai uniós szinten is a legalacsonyabb mértéke van Magyarországon, 9 százalék. Fontos, hogy csökkenjen az élőmunkateher. 2016-ról erre az évre 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, és kiszámítható módon a következő években még további 2-2 százalékkal fog csökkenni. 2022-re szeretnénk elérni, hogy a 27 százalékból mindössze 11,5 százalékos adó legyen.

Azt gondolom, a kormány felelősen gondolkodik e tekintetben; a kormány munkáját az elmúlt évek eredményei visszaigazolták. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Jó úton haladunk, és ezt kívánjuk tovább folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 87 2018.06.11. 4:02  84-89

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön is sok dolgot elmondott a diákok foglalkoztatásával kapcsolatban, engedje meg, hogy én is néhány dologra fölhívjam a figyelmet, mint ahogy azt kérte is interpellációjában.Az egyik fontos tudnivaló, hogy a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legföljebb 15 napra, évente pedig legföljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében az iskolaszövetkezet és a diák között tagsági megállapodás jön létre, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat, ami nem lehet alacsonyabb a mindenkori kötelező minimálbérnél vagy garantált bérminimumnál. A fiatal munkavállalókat munkavégzésük során speciális törvényi garanciák is védik korukra tekintettel. Így például éjszakai munkát nem végezhetnek, rendkívüli munka nem rendelhető el számukra. Napi munkaidejük maximum 8 óra lehet, legföljebb egyheti munkaidőkeretben történő munkavégzés rendelhető el, a pihenőidejük nem osztható be egyenlőtlenül. A felsorolt garanciáknak minden foglalkoztatási jogviszonyban érvényesülni kell.

Hangsúlyozom, hogy az egyenlő bánásmódnak, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének a diákoknál is érvényesülni kell. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben vagy akár teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképpen meg kell kapnia a minimálbért, ami a 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138 ezer, a szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimumot kell biztosítani, ami bruttó 180 500 forint.

A kormány célzottan támogatja a diákmunkát. A Pénzügyminisztérium 2018-ban meghirdette a nyári diákmunkaprogramot 3 milliárd forintos támogatási összeggel, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak munkalehetőséget. A programnak több új eleme is van, érdemes a Pénzügyminisztérium honlapján megismerkedni ezekkel a feltételekkel. Az idén rendelkezésre álló összegből mi arra számítunk, hogy ismét 25-30 ezer diák számára biztosíthatunk munkát a nyári időszakban. A program népszerűségét jelzi, hogy tavaly 27 ezer diák vett részt benne, sokan közülük kötelező szakmai gyakorlatukat is így teljesítették. A program a béreket támogatja, az önkormányzatok esetében 100 százalékos a támogatás, ami legfeljebb 2 és fél hónapra adható, június 18. és augusztus 31. között, maximum napi 6 órás időtartamra. Összege a minimálbér, illetve a már említett garantált bárminimum időarányos részének felel meg. Így szakképzettek esetében ez 135 375 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében pedig bruttó 103 500 forint.

Az önkormányzatoknak és a vendéglátásban, illetve mezőgazdaságban tevékenykedő cégeknek a járási hivatalokhoz kell benyújtani a felmerülő munkaerőigényüket. A diákok az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál regisztrálhatják magukat. A kormány és természetesen a Pénzügyminisztérium nagyon bízik abban, hogy a diákok foglalkoztatása ezen a nyáron még hatékonyabb lesz, mint az azt megelőző évben. Ennek érdekében hirdettük meg ezt a programot, és nagyon bízunk benne, hogy sikeres lesz, és a munkáltatók és a diákok is élni tudnak vele. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 95 2018.06.11. 2:11  92-99

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, bizony megváltoztak a gazdasági körülmények Magyarországon. 2010-ben még 12 százalék volt a munkanélküliség, most pedig 4 százalék alatti. 2010-ben még munkanélküliségről beszélhettünk, most bizony 2018-ban pedig munkaerőhiányról. Ennyit változott a gazdasági környezet Magyarországon. Ennek sok pozitív hatása van, például a jövedelmeknek, béreknek a megemelkedése, például az, hogy a kivándorlás lényegesen kisebb, lassabb, sőt a visszafelé áramlás is lényegében elkezdődött. Sajnos ennek  mint kiderült  negatív hatásai is vannak, mégpedig a munkaerő-mobilitás szempontjából nagyon nehezen elégíthető ki a lakhatás igénye. A lakhatást a piac befolyásolja, a kereslet és a kínálat, ezért a kormányzatnak direkt, közvetlen behatási lehetősége nincs. Nyilván ezt a kormány felismerte, ezért a következő intézkedéseket emelném ki. Az egyik, hogy megnöveltük az adómentes lakhatási támogatás összegét, tehát amit a munkáltató adhat a munkavállalójának, hogy keressen albérletet, és ezt fizesse ki. Ez 82 800 forint. Eltörölték az egészségügyi hozzájárulást lakás bérbeadása esetében, hogy növekedjen a kínálat. További ösztönzések vannak a társaságiadó-levonás tekintetben munkásszállások kialakítására és fenntartására.

Január 5-én második alkalommal írtunk ki pályázatot 5 milliárd forint összegben munkásszállások építésére, erre több önkormányzat is jelentkezett. 2017-ben négy munkásszállás építését tudta támogatni a kormány, és ha megengedi, az egy percben szeretném folytatni az intézkedések sorolását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 99 2018.06.11. 1:09  92-99

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát folytatom azzal, hogy a kollégiumok fenntartására 3,7 milliárd forint van a felsőoktatási intézmények költségvetésében, lakhatási támogatásra még ennél is több, 3,8 milliárd forint, illetve a felsőoktatási intézményekhez nem tartozó diákotthonok, kollégiumok támogatására 230 millió. Igenis, a kormány figyel arra, hogy a felsőoktatási intézményekben növelje a kollégiumi férőhelyek számát, és ezzel könnyebbé tegye a hallgatók számára a kollégiumi elhelyezkedést. Elkészült az országos felsőoktatási, kollégiumfejlesztési stratégia, amelynek eredményeként 48 018 férőhelyre nőne a teljes kapacitás. És feltétlenül meg kell említeni  bár ön megtiltotta  a CSOK otthonteremtési támogatás lehetőségét, ami jelentős bővülést fog hozni, illetve a diákhitellel rendelkezők esetében az állam átvállalja a törlesztést, vagyis eltörli bizonyos feltételek esetén. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 16 2018.06.12. 5:08  13-16

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örök téma a parlamentben is az üzemanyagár. Általában az a képlet, hogy ha magas vagy emelkedik az üzemanyagár, akkor azért az ellenzék a kormányt hibáztatja. Magas a jövedéki adó, egyáltalán, rossz a kormány gazdaságpolitikája, az adópolitikája, és hogy, hogy nem, az ellenzék azt javasolja, hogy csökkenjenek az adók.

(9.40)

Ha pedig alacsony az üzemanyagár, akkor arról nem tehet az akkori kormány, hanem az  érdekes módon az ellenzék szerint is  a világpiaci viszonyoknak köszönhető.

Én azt látom, hogy valós téma és nagyon hiányos ellenzéki ötletjavaslat miatt újra előtérbe került az üzemanyagár a Jobbik frakciójában a parlamentben. Hogy miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert nyilván mindegyik parlamenti párt tudja azt, hogy a kormánynak gyakorlatilag nincs ráhatása az üzemanyagárakra, hiszen a jövedéki adó mértékének szabályozását az uniós minimumok mondják ki (Dr. Apáti István: Csak egy telefon!  Derültség a Jobbik padsoraiban.), ugyanakkor pedig egyebek, mondjuk, az áfa tekintetében az üzemanyagokra nyilvánvalóan nem lehet külön adókulcsot alkalmazni.

Hogy mégis mi az oka annak, hogy jelenleg emelkedőben van, illetve most már csökkenőben van, 400 forint körül az üzemanyag ára, arra az egyértelmű válasz az, hogy a kőolaj beszerzési ára határozza meg, amely az elmúlt fél évben hordónként 60 dollárról 80 dollárra emelkedett.

Ha Magyarország, a magyar kormány politikáját hasonlítjuk más országokéhoz, így például összehasonlítjuk a jövedéki adó mértékét, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban a jövedékiadó-mérték. Csak példaként mondom, hogy a szomszédos országban, Szlovákiában 51 százalékkal magasabb a benzin jövedéki adója, vagy Szlovéniában 42 százalékkal. Nem hinném, hogy olyan életszínvonal-különbség van az országok között. Csehországban 29 százalékkal, Horvátországban 35 százalékkal magasabb a jövedéki adó mértéke. Tehát az sem igaz, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon magasak a jövedéki adók.

Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk a június 4-i üzemanyagárakat az európai uniós országokéval, akkor azt látjuk, hogy Szlovákiában 14,8 százalékkal, Szlovéniában 7,9 százalékkal, Horvátországban 14,2 százalékkal magasabbak az üzemanyagárak, mint Magyarországon. Tehát ki kell azt mondanunk, hogy sem a jövedéki adózás tekintetében, sem pedig az üzemanyagárak tekintetében nemzetközi összehasonlításban sincs szégyenkeznivalója Magyarországnak.

És ha még hozzáadjuk azt, hogy Magyarországon a kereskedelmi gázolaj kapcsán a 7,5 tonna feletti kamionok és buszok visszaigényelhetnek a jövedéki adó mértékéből, illetve az üzleti célra felhasznált gázolaj áfája pedig teljes egészében visszaigényelhető, akkor úgy gondolom, hogy a kormány gazdaságpolitikája, adópolitikája ezen a téren is vállalható.

Ön említette külön teherként a vagyonszerzési illetéket. Erre azt tudom mondani, hogy Magyarországon nem kell fizetni gépjárműszerzési illetéket autóbusz, nyerges vontató, tehergépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén, illetve környezetkímélő gépkocsik tulajdonjogának megszerzésének esetén sem, tehát ezen a téren is kedvezményez a kormány adópolitikája.

Ami pedig a fogyasztást és a béreket illeti, önöknek volt egy béruniós aláírás-kezdeményezése, ami kudarcba fulladt. Én azt gondolnám, hogy ebből tanulni kellett volna, és ugyanazt a bukott politikát nem újra idehozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az Országgyűlés elé és azt folytatni, mert a Jobbik ezt teszi. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 4 2018.06.20. 5:03  2-4

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt javaslom, hogy nem olyan sokat, de egy kicsit gondoljunk vissza a magyar történelemben, ha úgy tetszik, mert már történelem az MSZP kormányzásának az ideje. Éppen képviselő úr akkor még a kormányzó frakció tagjaként, MSZP-s frakciótagként bizony nagy elánnal támogatta az akkori kormány gazdaságpolitikáját, amelynek a következő eredményei születtek. Egymillió család került a devizahitel felvétele kapcsán devizaválságba. (Varju László: Miért ilyen magas az euró?) Jelentősen növekedtek az MSZP, az önök kormányzása idején - mert most itt nagyon fel tudja emelni a hangját, de egy kicsit gondoljunk vissza, hiszen ön részese volt ennek - a rezsiköltségek. Jelentősen növekedtek a gázárak, jelentősen növekedtek a lakhatási, a megélhetési költségei a magyar családoknak. (Tordai Bence: 2018 van!)

Mi történt a nyugdíjasokkal? A nyugdíjasoktól elvették a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjak reálértékét nem tudták megtartani, és folyamatosan csökkent a nyugdíjasok életszínvonala. Ha a gazdaság eredményeit nézzük, önök 80 százalék fölé vitték a GDP-hez mérten az államadósság mértékét, jelentősen növekedett folyamatosan az infláció, ami szintén visszahatott a lakosság megélhetésére (Korózs Lajos: 325 forint az euró!), és bizony az önök politikájának következtében 12 százalék lett a munkanélküliség, több mint 500 ezer embernek nem volt abban az időben munkája Magyarországon.

Ilyen helyzetben vette át a Fidesz a kormányzást. Na nézzük, hogy mi történt 2010 óta, és ön kit és mit kritizál most. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Először is, a Fidesz kormányzása idején fenntartható növekedési pályára állt a gazdaság, összességében több mint 4 százalék fölötti az átlag GDP-növekedés, ami meghaladja az Európai Unió átlagát, mi több, annak duplája. A GDP-növekedés pozitív hatásai természetesen érezhetők már a gazdaságban, érezhetők a munkavállalók körében. Folyamatosan növekszik a jövedelem.

Az elmúlt két évben, mondhatjuk azt, 10 százalékos jövedelemnövekményt könyvelhettek el a magyar dolgozók, a magyar munkavállalók. Ezáltal folyamatosan nő a kereslet, és ez tovább élénkíti a gazdaságot, tovább növeli a gazdasági növekedésünket, amely 4 százalék fölötti lesz várhatóan ebben az évben és a következő, 2019-es évben is. Ma már a magyar családoknak, függetlenül attól, hogy most átmenetileg a forint árfolyama gyengült, kiszámítható, biztonságos megélhetése van.

(9.10)

Kiszámítható, biztonságos, mert a rezsiköltségek befagyasztása megtörtént, a jövedelmek növelése folyamatos, a nyugdíjak reálértékét a Fidesz-kormány garantálta, és ezt be is tartotta az elmúlt két ciklusban. Azt lehet mondani, Magyarországon az emberek is érzik most már, hogy egy kicsit talán jobb nekik. Azért dolgozunk, és ezért nyújtottuk be a biztonságos növekedés költségvetését, hogy ez még tovább erősödjön, még tovább javuljon. Ez a költségvetés a magyar családok költségvetése lesz, hiszen jelentős adócsökkentéssel, a családi adókedvezmények növelésével, a jövedelmek további növekedésével biztonságot adunk a magyar családoknak. Azt gondolom, hogy ez ki fog hatni a munkaerőpiacra, azt fogja jelenteni, hogy sokan, akik külföldön dolgoznak, élnek, meg fogják ezt gondolni, és visszatérnek Magyarországra.

Úgy érzem, az ön által felvetett probléma, a forintárfolyam átmeneti gyengülése valóban egy negatív dolog, azonban a magyar gazdaság, a magyar családok erősek, ezt ki fogják bírni, amíg újra helyrezökken a forint árfolyama. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 8 2018.06.20. 4:59  5-8

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! El kell ismerni, ön ugye felveti a magas albérletárak problémáját, amit nagyon nehéz megfizetni mind munkavállalóknak, mind pedig felsőoktatásban tanulóknak. Azonban azt is elmondta ön, és engedje meg, hogy megismételjem és hangsúlyozzam, hogy alapvetően az albérletárakat a piac, a kereslet és a kínálat dönti el. Nyilvánvalóan miután magasabb a kereslet és nincs annyi kínálat, ezért a kínálók magasra teszik az árat.Azonban ha megengedi, arról is beszélnék röviden, hogy hogyan is jutottunk ide. Bizony 2010-ben, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, akkor ilyen problémáról ebben az országban nem kellett beszélni. Nem ilyen problémákról kellett beszélni, hanem arról kellett beszélni, hogy a több mint 500 ezer munkanélkülinek hogyan fogunk munkahelyeket teremteni, hogyan lesznek munkahelyek az országban, hogyan állítjuk meg a reáljövedelem és a reálnyugdíjak csökkenését, hogy hogyan fogunk jövőképet mutatni az ország lakosságának, a munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a tanulóknak.

Eltelt két ciklus, most kezdjük a harmadik ciklust, komoly eredményekről tudunk beszámolni. Az egyik komoly eredmény az, hogy 750 ezer új munkahely létesült Magyarországon a Fidesz-kormányzás ideje alatt. A 750 ezer új munkahely betöltése - való igaz, ez egy jó dolog - viszont magával hozta azt a problémát, hogy a lakáspiac, a munkaerő mobilitásának gazdasági háttere nem volt kialakítva, nem volt megteremtve Magyarországon. Ennek a következménye most az, hogy arról beszélünk, hogy sem a munkaerő, sem pedig a felsőoktatásban tanulók nem tudnak vagy nehezen tudják megtalálni a megfelelő albérletet és azt különösen kigazdálkodni.

(9.20)

Az a helyzet, hogy ki kell mondani, hogy két ciklus alatt, illetve legfőképpen 2013-tól a Fidesz-kormány alatt a munkanélküliségből munkaerőhiány lett. A munkaerőhiány következménye az, hogy nem tudja a hátterét biztosítani a lakáspiac a magyar munkavállalók keresletének. Ebben a kérdésben természetesen a kormánynak is van szerepe. A kormány szerepe az, hogy szabályozási eszközökkel, adópolitikával próbálja segíteni a valós piaci igényeket.

Nagyon fontos döntést hozott a kormány például az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével; ezzel a lakást bérbe adók adózási terheit csökkentette; vagy a lakhatási támogatási rendszer kialakításával; vagy a munkásszállás-építéshez adott támogatással, ezzel négy önkormányzat élni is tudott; öt munkásszállás felújítására adott forrásokkal; vagy az ez évben a Pénzügyminisztérium által meghirdetett 5 milliárd forintos pályázati forrással.

Nagyon komoly eredményeket tud fölmutatni ezen a téren a kormány: ugyanígy a felsőoktatásban a kollégiumi férőhelyek számának növelésével, a felsőoktatási intézmények költségvetésében a lakhatási költségek megemelésével, ami például most 3,8 milliárd, vagy ha a diákhitellel rendelkező gyermeket vállal, gyermeket szül, akkor a diákhitel törlesztőrészleteinek az átvállalásával. Hosszan lehet sorolni, ez öt percbe nem fér bele.

De a legfontosabb változás mégiscsak a CSOK terén született meg, amelynek az eredményei már láthatók. Nagyon fontos azt is elmondani, hogy a magyar emberek nem szeretnek más tulajdonú lakásban élni, azt szeretik, ha az a lakás, amiben élnek, a saját tulajdonuk. Ezt figyelembe kell venni, és a kormány a CSOK adta lehetőségekkel ezt teremti meg a magyar emberek számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 13 2018.06.25. 5:08  8-13

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az első gondolatom az, hogy szembesítem önt azzal, hogy amikor ön a kormánypártok padsoraiban ült, akkor önök miket is tettek a munkavállalókkal, a dolgozókkal. (Z. Kárpát Dániel: Ennek már kilenc éve!) Így szeretném feleleveníteni, hogy ön mit szavazott meg, amikor kormánypárti képviselő volt. Persze, most ellenzéki képviselőként a kafetéria védelmében hős harcosként áll ki. Szóval, ön megszavazta, hogy a közszférában elvegyenek az emberektől egyhavi fizetést. Megszavazta továbbá, hogy elvegyenek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat. Az önök idején háromszorosára emelkedett a gáz ára, duplájára az áram ára, bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat. Egyébként pedig nyugdíjadót és ingatlanadót akartak bevezetni. (Korózs Lajos: Ez nem igaz! - Dr. Rétvári Bence: Dehogynem!) De önök, bármilyen hihetetlen, a Fidesz-kormány idején egyetlenegy adócsökkentési javaslatot sem szavaztak meg, egyetlenegy béremelési javaslatot sem, amelyet a költségvetés tartalmazott. Amikor a rezsicsökkentésre, a rezsiköltségek befagyasztására tettünk előterjesztést, nem szavazták meg.

De érdekes módon nem szavaztak meg egyetlenegy áfacsökkentést sem, sem az élelmiszerek áfájának csökkentését, sem a lakásáfa csökkentését. Önök eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt, nem szavazták meg a Fidesz-kormány alatt a növekvő családi adókedvezmény rendszerét sem, ami mára két gyermek után havi 40 ezer forintra nőtt. Azt lehet mondani, hogy a szocialisták, amíg kormányoztak, addig emelték a munkavállalók költségeit, legyen az rezsi vagy bármilyen adó, ugyanakkor a Fidesz-kormányzás alatt az előterjesztett csökkentéseket pedig nem támogatták.

Ami pedig a kafetéria-rendszer átalakítását illeti: azt gondolom, önnek is el kell fogadnia, hogy egy teljesen új közteherviselési rendszert alakított ki a Fidesz-kormány Magyarországon. Ma már a személyi jövedelemadó mértéke egykulcsos, 15 százalék, és az úgynevezett társadalombiztosítási járulék mértéke, ami 27 százalék volt, ma 19,5 százalék, és a következő években is csökkenni fog. A cél az, hogy 11-12 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terhelje az élőmunkaterheket.

Azt gondolom, hogy semmilyen országban nem helyettesítheti az utalvány az elvégzett munkáért járó bért. Márpedig Magyarországon a jelenlegi kiterjedt kafetéria-rendszer ebbe az irányba ment el, hiszen 2017 óta lehetőség van, ahogy ön is mondta, készpénz-kafetéria kifizetésére maximum 100 ezer forint értékben. S azt láthattuk, hogy a munkáltatók többsége ezt a rendszert választotta az úgynevezett kafetérián belül is. Ez a készpénzes rendszer két évig fog működni, az elmúlt évben és ebben az évben. Azt láthatjuk, hogy nem az utalványok irányába mentek el a munkáltatók, hanem a készpénzkifizetési rendszer irányába. Azt mondjuk most mi ki, ez a kormány gondolkodása, hogy az elvégzett munkáért tisztességes bért kell kifizetni; tisztességes bért, ami semmilyen tekintetben nem korlátozza a munkavállalók fogyasztását. Mert bizony ezek a kafetériajuttatások igenis korlátozták.

(13.30)

Ma már olyan alacsonyak Magyarországon a munkabéreket, jövedelmeket terhelő közterhek, hogy igenis a dolgozóknak munkabért kell fizetni. De ez nem azt jelenti, hogy a kafetéria-rendszer teljes egészében megszűnik, hiszen a SZÉP-kártyán biztosított juttatások ezután is megmaradnak. Igaz, ezek a juttatások kizárólag a belföldi turizmus irányába terelik a magyar munkavállalók fogyasztását.

Az is fontos dolog, hogy a kafetériát nem azok az emberek kapták, nem az alacsony jövedelműek kapták, hanem a statisztika alapján a magas jövedelemmel, magas bérrel rendelkezők kapták mintegy jövedelemkiegészítésként. Ezért szükséges a kafetéria-rendszer átalakítása a költségvetési és adótörvényben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 53 2018.06.25. 4:02  50-56

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2017-es banki nyereséget emelte ki.

(14.40)

Érdekes módon nem beszélt a 2014-es banki eredményekről, a 2015-ösről és a 2016-osról. 2014-ben a bankszektor jelentős veszteséget könyvelhetett el, de ugyanígy 2015-ben is, és 2016-ban pedig nem volt nyereségük.

Hogy ez minek köszönhető, ezt nyilván ön is tudja. Annak köszönhető, hogy a Fidesz-kormány a devizahitelezési válságot megoldotta. (Moraj a Jobbik padsoraiból.) Ennek egyik következménye volt, hogy a bankoknak 1000 milliárd forintot kellett jóváírniuk a hitelt felvevőknek, azért, mert az árfolyamnyereséget rosszul könyvelték el, illetve a szerződéseket - ezt a bíróság is kimondta - egyoldalúan könyvelték el, egyoldalúan értelmezték. Ezért 1000 milliárd forintba került ebben a három évben a bankoknak ez a manőver.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha kicsit utánanézünk a 2016-os banki eredményeknek, akkor kiderül, hogy nem igaz, amit ön mond, hogy a bankok nyeresége 2017-ben azért lett az előző évekhez képest magas, egyáltalán azért lett nyereség, mert azt a magyar magánszemélyek, a magyar vállalkozások fizették meg a bankoknak. Ha utánajár ennek, akkor ön is rájöhet, hogy a jelentősen megképzett céltartalékokból értékvesztést tudtak visszaírni 2017-ben a magyar bankok, amely a nyereségük egynegyedét, egyharmadát képezte, tehát ez egy könyvelési manőver volt.

Azontúl azt is el kell mondani, hogy az egyik bank jelentős osztalékot kapott külföldi leánybankoktól, aminek semmi köze a hazai bankok működéséhez, és ez annak köszönhető, hogy régiós terjeszkedése volt az adott banknak. A bankok maguk elmondják, hogy a kamatozásból eredő nyereségük, a hitelezés és a betétek közötti különbség egyre csökken. A jövedelmezőségüket ugyancsak javította, hogy a működési kiadási költségeken jelentősen tudtak javítani a bankok. Azt gondolom tehát, hogy ez a kép, amit ön felfest, csalóka, és nem fedi a valóságot.

Ami pedig a banki különadót illeti, szeretném önnek elmondani, hogy Magyarország 2010-ben már bevezette a banki különadót. Ha hiszi, ha nem, 14 európai uniós ország követte még ebben Magyarországot. Igaz, hogy az elmúlt évben csökkent a bankadó mértéke, de azt is tudnia kell, hogy ezzel a 0,21 százalékkal az Európai Unióban még mindig a legmagasabb terhet szabja ki Magyarország a bankokra. Nem véletlenül kérték a bankok, hogy csökkentse a magyar állam, a magyar kormány a bankadónak a mértékét.

Ami a tranzakciós illetéket illeti, itt jó hírrel szolgálhatok, hiszen a beterjesztett adótörvény lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek 20 ezer forintig illetékmentesen tudják majd a pénzügyi műveleteiket, a lakossági átutalásokat elvégezni. Ezzel, azt gondolom, ezen a területen valamennyire előre tudunk lépni.

Azt hiszem, hogy az ön által elmondottak nem valósak, hiszen ön is azt mondja: nem vitatjuk, hogy a mikro- és makroszintű gazdaság fejlődéséhez szükség van egy stabil és kormányzati gazdaságpolitikát támogató bankszektorra. Na, mi pontosan erre törekedtünk az elmúlt évben, hogy működőképest bankrendszer legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Magyarországon, ami teljesült. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 59 2018.06.25. 4:01  56-64

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Interpellációját elolvasva, amit nem tudott itt végigmondani, 15 kérdést fogalmazott meg benne. (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Nyilvánvalóan számomra ez azt jelenti, hogy ön valójában nem kér ezekre választ, hiszen 4 percben nagyon nehéz lenne 15 fontos társadalmi kérdésre, szociális kérdésre válaszolni.Ami pedig az interpellációját illeti, ha megengedi, politikailag úgy értelmezném, hogy a saját kormányzati politikájuk elé tartott tükröt, amelynek az eredményét most a Fidesz-kormányon kéri számon, és ebben annak a társadalmi problémának a megszüntetését, a felszámolását, amit önök okoztak.

Mit is okoztak önök a társadalomnak? 2002-ben a devizahitelek aránya Magyarországon még összesen 15 százalék volt, ami 2007-re, 5 éves kormányzásukat követően már 60 százalékra emelkedett, ez már 4300 milliárdot jelentett. 2008-ra már a lakossági hitelek 70 százaléka volt devizahitelben.

(14.50)

Több mint egymillió szerződés köttetett meg, több mint kétmillió magyar embert érintett a devizahitelezés problémája. Önök ugyanis azt csináltak, hogy a forinthitelezés kamatát fölemelték, hogy az embereket a devizahitelek irányába tereljék. Ezt éveken keresztül tették, mert ez valakiknek nagyon jót tett. S 2008-ra, mire jött a válság, 2009-re és 2010-re, mire jött a kormányváltás, mi maradt az országban? Az maradt, hogy az önök által, a devizahitelezés által okozott társadalmi válságot, társadalmi feszültséget a Fidesz-kormánynak kellett a helyére tenni.

Ön persze most mondhatja, hogy ebből a több millió emberből maradt 120 ezer, akinek ez a problémája még mindig fönnáll. Valószínűleg, ahogy ön is mondta az interpellációjában, ezek azok az emberek, akiknek lényegében sem ingatlanjuk, sem ingóságuk, sem vagyonuk nincs, fölvették a hitelt, és most képtelenek fizetni. Összesen 5200 ingatlanárverés van folyamatban. Ön 750 ezer végrehajtást említett, abból 522 ezer az, ami vagyont érint, amit be lehet hajtani, s annak jelenleg 1 százaléka van árverezés alatt.

Azt gondolom, a legfontosabb, hogy a kormány az elmúlt két ciklusban a devizahitelezés válságát alapvetően megoldotta. Ezt több lépcsőben tette, de a végeredmény az, hogy ma már Magyarországon egyetlen ember sincs a devizahitelezés kockázata miatt veszélyben. Ma már csak olyan hitelt lehet fölvenni Magyarországon, ami mögött biztos jövedelem áll, és a törlesztés veszélye nem fenyegeti sem a családot, sem pedig a hitelezőt. Azt gondolom, hogy ez komoly eredmény, olyannyira komoly eredmény, hogy Magyarországnak a devizahitelezés problémájára adott válaszait és megoldásait nemzetközi szinten is elismerik, például Lengyelországban és Romániában is alkalmazták. Tehát amit az önök kormánya okozott problémát, azt a Fidesz-kormány az elmúlt két ciklus alatt egyértelműen megoldotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 85 2018.06.25. 4:09  82-87

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar emberek a 2016-os kvótanépszavazáson világosan véleményt nyilvánítottak arról, mit akarnak a tömeges migráció ügyében: 3,3 millióan mondtak nemet az illegális migránsok betelepítésére. Ezt a döntést, a politikai irányvonal támogatását erősítették meg a tavaszi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP-frakciószövetségre leadott szavazataikkal. A magyarok döntöttek, világosan jelezték: nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. Ezért a kormány minden eszközzel meg fogja védeni az országot az illegális migrációtól, nemcsak a határzárral és büntetőpolitikai eszközökkel, hanem pénzügyi, adópolitikai eszközökkel is fel kívánunk lépni a migráció szervezése ellen. Az illegális migráció elleni védekezés ugyanis jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek, hiszen ez közel 300 milliárd forintba került.

A közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze, hogy a társadalom egésze viselje azokat a költségeket, amelyek azért keletkeztek, mert egyes szervezetek tevékenysége a bevándorlás növekedését, így egyúttal az állami feladatok és kiadások növekedését is magával vonja. Ezért a kormány javasolja, hogy a közteherviselés jegyében új fizetési kötelezettség kerüljön bevezetésre: a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadót a múlt héten benyújtott adócsomag tartalmazza. A javaslat általános vitáját a holnapi ülésnapon kezdi meg az Országgyűlés. Amennyiben elfogadja az Országgyűlés, úgy a törvény a kihirdetést követő 30. napon hatályba lép.

A törvényjavaslatban szereplő bevándorlásiadó-kötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló, bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától, továbbá a bevándorlást segítő, Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatásától, függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét. A javaslat külön meghatározza a bevándorlást segítő tevékenység fogalmát. E körbe tartozik a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, szemináriumok folytatása, abban való részvétel, a hálózatépítés és -működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység.

Az adó alapja és mértéke igazodik ahhoz a hatáshoz, amit a bevándorlást segítő szervezet fejt ki, ezért az adó alapja a bevándorlással összefüggő anyagi támogatás, például átutalt pénzösszeg, illetve juttatott ingóság. Az adó önadózással teljesítendő, azaz az adóalanynak kell megállapítania a fizetési kötelezettséget, bevallania, és azt megfizetnie.

Az adó alanya tehát elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó-kötelezettségét teljesítette. Ha e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje válik adóalannyá. A támogatás címzettjének, ha a támogatást nyújtó nyilatkozattételi kötelezettség mulasztása miatt a bevándorlást segítő szervezetet terhelő adóbevallási és adófizetési kötelezettség feléled, azt a második hónap 15. napjáig kell teljesítenie. A különadót az adóhatóság kezeli, a költségvetésbe befolyt összeg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 94 2018.07.02. 2:02  91-98

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen esetben meg kell vizsgálni azt, hogy melyek a nemzetközi tendenciák, hogy csak a forint gyengülése a jellemző vagy más országok devizáira is igaz ez. Azt látjuk, hogyha a régiót megvizsgáljuk, hogy nemcsak a forint gyengül, hanem a közép-európai országokra jellemzően például a cseh korona is, pedig már négyszer beavatkozott a jegybank, vagy Lengyelországban a złoty a magyar forinthoz hasonlóan mozog. Tehát egy nemzetközi összhatásról van szó (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Mégsem spekuláció?), ezért azt mondani, hogy itt a magyar kormány és Magyarország a felelős, azt gondolom, hogy ez nem fedi a valóságot. Meg kell vizsgálni az árfolyamváltozás költségvetési hatását: jelen esetben a költségvetésre nincs hatással, tehát ennek az eredménye egyenlegsemleges.

Nagyon fontos kijelenteni azt, hogy a magyar kormány helyesen cselekedett akkor, amikor kiváltotta a devizahiteleket; míg 2009-ben 70 százalék fölötti volt a devizahitelek aránya, most ez 1 százalék és mindössze 70 milliárd forint. Itt szeretném megjegyezni, hogy például ön sem szavazta meg ezt a törvényt, amely a magyar családokat kihozta a devizaválságból. (Z. Kárpát Dániel: Mert árulók vagytok, azért nem!  Z. Kárpát Dániel Menczer Tamás felé: Ne nézzél!)

Végezetül szeretném fölhívni az ön figyelmét, ha elolvassa a megfelelő törvényeket, akkor tudhatja, hogy a magyar kormánynak nincs beavatkozási lehetősége, mert a Magyar Nemzeti Bank teheti ezt meg. A Magyar Nemzeti Bank lépéseit természetesen a magyar kormány minden esetben támogatja. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 98 2018.07.02. 1:09  91-98

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy az ön felszólalása hűen tükrözi a Jobbik mai politikáját. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, többek között: Szakmai?) Ön olyan beavatkozást kér számon a kormánytól, amit egyébként törvény szerint nem tehet meg, bármilyen lépés a kormány részéről törvénytelen és felelőtlen lenne. De nem csodálkozom ezen, hiszen nézzük végig az önök tevékenységét. Önök tiltott pártfinanszírozást fogadtak el (Moraj az ellenzéki padsorokban.) a kampányban, ami miatt most vissza kell fizetni az államnak büntetéssel együtt. (Z. Kárpát Dániel: Ezt mondd el a devizásoknak!) De nemcsak hogy tiltott pártfinanszírozást fogadtak el, önök gyűjtöttek magánemberektől, hogy befizetik majd a bírságot. Nem fizették be. Átverték a magánembereket, elköltötték a kampányban a pénzt. (Z. Kárpát Dániel: Ez most szakmai…) Ezek után ne csodálkozzunk, hogy ön most a kormánytól olyat kér számon, amit nem tesz lehetővé a törvény. (Szilágyi György: Mert? Szakmailag, mert?) És ezt, kérem, vegye tudomásul, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartoznak ezek a lépések. Egyébként a másik két párt tudja, mert a Magyar Nemzeti Bankot kérdezi és nem a kormányt. Ön nem tudja. (Taps a kormánypártok soraiból.  Z. Kárpát Dániel: Gyáva!  Szilágyi György: Maffia!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 28 2018.07.03. 5:08  25-28

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány által előterjesztett 2019. évi költségvetés a biztonságos növekedés költségvetése. A tervezéskor a kormány Magyarország biztonságának megőrzését, a széles alapokon nyugvó gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.)Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felteszem a kérdést itt egymás között, hogy mi is eredményezte azt, hogy a magyar kormány a harmadik ciklusát megkezdve 2019-ben ilyen biztos, kiszámítható, átlátható, kockázatmentes költségvetést tud az ország, az Országgyűlés elé terjeszteni. Engedjenek meg nekem egy visszatekintést, hogy mit is tett a kormány azért, hogy eljussunk ide, hogy nem válságról, hogy nem munkanélküliségről, hogy nem költségvetésihiány-növekedésről, hogy nem az adósság növekedéséről beszélünk, hanem éppen ellenkezőleg, arról, hogy az országnak stabil a gazdasága (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.), stabil a költségvetése, és az emberek számíthatnak a kormányra, az elfogadott költségvetésre.

(10.10)

Ha visszatekintünk, az első nagy horderejű döntése a kormánynak a rezsicsökkentés volt, a rezsiköltségek növekedésének megállítása és befagyasztása. Ma már ez történelemnek minősül, emlékezzünk vissza, hogy milyen vitát váltott ez ki. Azt gondolom, hogy ezzel indult meg a családok biztonságának megteremtése.

A másik idetartozó és elmondani kívánt döntés és lépés a devizahitel-válság felszámolása. Több mint egymillió családot érintett ez Magyarországon, éveken keresztül tartott a válság felszámolása, éveken keresztül tartott az, hogy míg 2009-ben a hitelek 70 százaléka devizában volt, ma 1 százalék a devizahitelek aránya, és ezzel megmenekítettünk közel egymillió családot a teljes tönkremenéstől és a csődtől. Ez is kellett ahhoz, hogy ma arról beszéljünk, hogy Magyarországnak biztonságos növekedésű költségvetése van.

Mi vezetett oda, hogy míg 2010-ben, a kormány átvételekor 12 százalékos munkanélküliség volt, ma ennek a mértéke 3,7 százalék, ami valójában azt jelenti, hogy Magyarországon ma már nem munkanélküliség van, hanem munkaerőhiányról kell beszélnünk? Hogyan tudta ez a kormány elérni azt (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.), hogy a munkanélküliségből Magyarországon munkaerőhiány legyen, hogy 750 ezer embernek van új munkahelye, hogy lényegében Magyarországon már az emberek kisebb rétege sem segélyből, hanem munkabérből, jövedelemből tud megélni? Hogyan tudta a kormány elérni azt, hogy lényegében öt éven át a jövedelmek folyamatosan nőnek, az elmúlt évben 10 százalékos reálbér-növekedés volt, és 2018 első negyedévét is így kezdtük? Itt megemlíteném a hatéves bérmegállapodást 2016 novemberében, amely jelentős lökést adott a gazdaságnak és annak, hogy a magyar emberek jövedelme jelentősen növekedjen. Hogyan tudta a kormány elérni azt, hogy amellett, hogy csökkentette az adók mértékét és az adók számát, mégis a költségvetésbe több bevétel jut, a több bevételből pedig több jut az embereknek a közszolgáltatások megszervezésére?

Azt gondolom, amikor arról beszélünk, hogy minden területen lépünk egyet előre a 2019-es költségvetés kapcsán, akkor tekintsünk vissza, és ismerjük el az elmúlt nyolc év kormányzati munkáját, kormányzati gazdaságpolitikáját, hiszen az teremtette meg, hogy biztonságos gazdasági növekedésről beszélhetünk, fenntartható növekedésről, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió átlagát meghaladja most már több éve a magyarországi gazdasági növekedés. Ahhoz, hogy erről tudjunk beszélni, kőkemény munkát kellett elvégezni a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, a magyar családoknak, de hála istennek, ez az eredménye. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 8 2018.07.17. 5:07  5-8

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2010 óta a magyar kormány stabilizálta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytatott. Azt gondolom, az államháztartás hiánya folyamatosan csökken, ugyanígy az államadósság mértéke, és tartós gazdasági növekedést sikerült elérni. Ezek a gazdasági eredmények  amelyek mögött óriási teljesítmény van az ország részéről, az emberek részéről, a vállalkozások részéről  alapozzák meg azt a költségvetést, amelyet most a kormány 2019-re benyújtott az Országgyűlés elé. Ez a költségvetés négy fontos célt határoz meg. Egyrészt meg kell őrizni Magyarország biztonságát. Fenn kell tartani a tartós gazdasági növekedést, hiszen a tartós gazdasági növekedés alapozza meg jólétünket. Folytatni kell a családok támogatását, ami a Fidesz-KDNP politikájának alapvető tézise. El kell érni a teljes foglalkoztatást.

(9.20)

Tisztelt Országgyűlés! Fontos a képviselő úr felszólalása kapcsán  hiszen ő az előző szocialista kormányoknak is tagja volt, s részese volt azoknak az „eredményeknek”  hangsúlyozni, hogy egyes területeken mennyivel több forrás jut a szolgáltatások megszervezésére, mint az MSZP-kormányok idején. Az oktatás területén 2010-hez képest 606 milliárddal költünk majd többet, az egészségügyre 505 milliárd forinttal, a közbiztonságra és honvédelemre 415 milliárddal. Az önkormányzatok 453 milliárd forinttal részesülnek több állami támogatásban.

Folytatva a kormány gazdasági eredményeinek kibontását, illetve a 2019-es költségvetési célok meghatározását, nagyon fontos kiemelni, hogy évek óta az európai uniós átlagnál magasabb gazdasági növekedést ér el az ország, és a 2019-es 4,1 százalékos célkitűzéssel ugyanez a tendencia kell hogy folytatódjon. Az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal, azt gondolom, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményt tudtunk és tudunk is elérni. A kormány 2,7 százalékos inflációt tervez a költségvetésében. Fontos cél, hogy a költségvetés terén megvalósuljon a nullás egyenleg biztosítása.

A képviselő úr által elmondott területek közül egyre szeretnék rátérni, a jövedelempolitikára. A jövedelempolitika terén sincs szégyenkeznivalója a kormánynak az elmúlt évek eredményeit tekintve, hiszen évek óta folyamatosan növekszik a reálbér. Ennek több összetevője is van, egyrészt a személyi jövedelemadó egykulcsossá tétele 15 százalékosra, ami az Európai Unióban a második legkisebb összeg. A 9 százalékos társasági adó pedig kiemelkedik, hiszen az Európai Uniót tekintve a legalacsonyabb.

A jövedelempolitikára rátérve: ha igaza lenne a képviselő úrnak, akkor nem lennének igazak azok a számok, hogy a fogyasztás mértéke Magyarországon évek óta növekszik, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke évek óta megmarad, sőt növekszik. Emögött természetesen komoly kormányzati intézkedések vannak, a kormányzat által életpályamodellek bevezetése, és a már említett tartós gazdasági növekedés. Fontos, hogy a kormány a csökkenő közterhekkel a vállalkozások számára ad szabad forráslehetőséget, ugyanakkor pedig a közigazgatás megszervezésére, az oktatásra, az egészségügyre szervezett források ezáltal növekedni fognak. Ez a célja a 2019-es költségvetésnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 12 2018.07.17. 5:04  9-12

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön állításával szemben azt tudom mondani, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik a versenyképesség javításával, tehát ez nem egy mostani keletű dolog. Ezt szeretném néhány gondolattal be is bizonyítani. A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában eleve a versenyképesség javítása áll, hogy dinamikus gazdasági növekedés legyen Magyarországon, és annak a feltételeit meg tudjuk teremteni. A 2010 óta végrehajtott sikeres pénzügyi és makrogazdasági konszolidáció eredményeként nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni, így az államháztartási hiány folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt van, sőt jelentősen alatta.

(9.30)

Ugyanez igaz az államadósság csökkentésére, a pénzügyi egyensúly javítására, de mondhatjuk az alacsony inflációt, a mérséklődő finanszírozási költségek megteremtették a gazdasági növekedés stabil pénzügyi, makrogazdasági feltételeit. A folyamatos gazdaságpolitika eredményeként statisztikailag is tudunk eredményeket fölmutatni már nemzetközi összehasonlításban. Például a Világgazdasági Fórum tavaly ősszel megjelent globális versenyképességi rangsorában Magyarország 9 helyet lépett előre, az IMD idén májusban közzétett rangsorában pedig 5 hellyel javult Magyarország pozíciója.

Azt gondolom, ezek megfelelő bizonyítékok arra, hogy a kormány igenis jelentős eredményeket ér el ezen a területen, és ezen eredmények javítását kívánja folytatni.

Fontos dolog, hogy a kormány létrehozta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A Nemzeti Versenyképességi Tanács a gazdasági és a tudományos élet elismert szakembereiből áll. Gazdasági versenyképességi szempontból komoly kezdeményezéseket tett a Versenyképességi Tanács. A Versenyképességi Tanács fogja össze egyébként a versenyképesség javítására tett javaslatokat, így a Magyar Nemzeti Bank által tett javaslatokat, de más minisztériumok, az ITM és a PM javaslatait is.

A Versenyképességi Tanács működése teremtette meg például a cégbejegyzés illetékmentességét, az új vállalkozások helyi adóhatósági regisztrációját, a gyorsabb és olcsóbb közműcsatlakozást a kisvállalkozások számára, de a Versenyképességi Tanács kezdeményezte azt is, hogy a vállalkozások számára a NAV készítse el az elektronikus adóbevallásukat is. A Versenyképességi Tanács minden javaslatot, ahogy mondtam, feldolgoz, így a Magyar Nemzeti Bankét is.

Érdemes valóban néhány gondolatot szentelni a Magyar Nemzeti Bank javaslatainak. Nagyon fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank is megerősíti, hogy a gazdasági felzárkózás hosszabb távon nem épülhet kizárólag az alacsony bérköltségekre, csak a termelékenységvezérelt felzárkózás lehet sikeres. A termelékenység javításához pedig motivált munkaerőre van szükség.

A bérek emelkedésére, a vállalatokat a termelékenységük javítására, a fejlett technológiák alkalmazására sarkallja a Magyar Nemzeti Bank anyaga. Egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a munkát terhelő adót fokozatosan csökkentsük, természetesen a költségvetési egyensúly mellett.

Megnyugtatom képviselő urat, mert azt mondta, hogy nincs terápia  lesz terápia. Hiszen ezeket az anyagokat a Nemzeti Versenyképességi Tanács fogja összegyúrni, és egy komplex, az egész gazdaság, az egész ország érdekét szolgáló anyagot fog a kormány elé terjeszteni, amit a kormány fog megtárgyalni és vélhetően törvényjavaslatok, jogszabály-módosítások formájában az Országgyűlés elé terjeszteni. Tehát a versenyképesség javítása kormányzati szempontból folyamatosan megtörténik, amelynek célja az ország gazdasági teljesítményének további növelése.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 124 2018.09.17. 2:12  119-128

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elfogadott, bevándorlási különadóról szóló törvény az Európai Unióban egyedülálló, sőt az egész világon. Tehát ezt is mi, magyarok találtuk ki. Nem ez az első ilyen törvény, ami Magyarországon született, és később más országok is átvették. Vélhetően ennek a különadótörvénynek is ez lesz majd a sorsa. Valóban, ahogy képviselő úr elmondta, a migráció elleni küzdelemnek, a harcnak egy fontos része ez az elfogadott törvény, amelynek a célja teljesen egyértelmű: az a célja, hogy azon szervezeteket adóztassa meg, akik ilyen szervezeteket, migrációt támogató szervezeteket támogatnak. Tehát nem a támogatást végző szervezetek, hanem akik a számukra a támogatást adják, ők az elsődleges adóalanyai a törvénynek. A célja egyértelmű: költségvetési támogatás megszerzése annak érdekében, hogy a migrációs tevékenység által okozott kiadásokon enyhítsünk. Nagyon fontos, hogy a törvény szankciókat is tartalmaz, a különadó megfizetése alól nem lehet kibújni, hiszen a törvények betartása minden szervezetre, minden adóalanyra vonatkozik Magyarországon.

Nagyon fontos az, hogy abban az esetben, hogyha nem fizeti meg a támogatást nyújtó szervezet, akkor a migrációs tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá, és az adóhatóság szigorúan fogja ellenőrizni, hogy megtörténik-e az adóbevallás és a különadó megfizetése, és ennek bizony szankciói vannak abban az esetben, hogyha az adóhatóság ezt látni fogja, hogy ez nem történt meg.

Tehát fontos, hogy a törvény hatálya minden szervezetre és minden migrációs tevékenységet végző adóalanyra vonatkozik. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 128 2018.09.17. 1:10  119-128

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, éppen a mai napon jelent meg a sajtóban, hogy az érintett szervezetek, a Migration Aid és az Amnesty International sem kívánja bevallani és befizetni sem az adót. Ami még külön sajnálatos, hogy ezt a Magyar Helsinki Bizottság is jóváhagyta, hogy ne fizessék be a magyar törvények által meghatározott kötelezettséget. Teljesen egyértelmű, hogy a párttá alakítási szándékuk is egy törvény kijátszását próbálja szorgalmazni. Azt kell kimondani, hogy ezek a szervezetek, ezek a Soros-szervezetek arra is képesek és hajlandóak, hogy kijátsszák a magyar törvényeket, hogy a migrációs tevékenységüket kiterjesszék. Tehát törvénytelenül próbálnak szembeállni, szembemenni a magyar emberek érdekeivel, a magyar emberek akaratával. Azt gondolom, hogy ezt semmilyen magyar kormány nem hagyhatja. Ezért nyilvánvalóan ezeknek a szervezeteknek az ellenőrzése az adóhatóság által meg fog történni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 140 2018.09.17. 2:15  137-144

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által elmondott számok valósak. Valóban, a második negyedévben 4,8 százalékkal növekedett a magyar gazdaság mértéke. Az Európai Unióban ez a harmadik legmagasabb ütemű növekedés, amit sikerült országunknak, gazdaságunknak elérni, ez több mint kétszerese az európai uniós tagállamok átlagának.Hogy rátérjek a kérdésére, azt szeretném bizonyítani, hogy mit tett ezért az ország, mit tett ezért a magyar kormány, hogy ilyen nagyszerű adatokról tudunk most már folyamatosan is, fenntartható módon beszélni. Az első és legfontosabb az ön által is említett foglalkoztatás bővítése.

Valóban, ma már 4,7 millió embernek van munkája, és rekordalacsony a munkanélküliség, 3,7 százalék. Ezzel párosult a jövedelmek jelentős növekedése, a bérek lendületes javítása, ezáltal versenyképességünk javítása, és ezáltal megnöveltük az egyébként is sokkal többen dolgozó emberek jövedelmét és fogyasztását; igen, hiszen az elmúlt 15 évben nem látott mértékben, 5,3 százalékkal nőtt a fogyasztás a második negyedévben.

De azon túl, a foglalkoztatottságbővülés és a bérek, jövedelmek növekedése mellett jelentős a beruházások felívelése, az ipar teljesítménye, különösen az építőiparé, azon belül is a lakásépítéseké. Ez is a kormány intézkedéseinek köszönhető, hiszen a CSOK bevezetése jelentősen megnövelte a lakásépítés piacát, amely újabb alkalmazottakat és újabb gazdasági növekedést jelentett az elmúlt években az ország számára.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 144 2018.09.17. 1:08  137-144

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, nagyon fontos az, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen Magyarországon.De még egy szót valóban az eredményekről, hiszen a 2010-es számokhoz viszonyítva a GDP több mint 20 százalékkal haladta meg a 2010. évi szintet, és nagyon fontos, hogy a gazdaságunk teljesítménye a 2010-es bázison számolva megelőzte a cseh gazdaság teljesítményét, és elérte a szlovák gazdaság teljesítményét 2014-es bázisszinten számolva.

A konvergenciaprogramban 4,3 százalékos növekedést írtunk elő. Az a fontos célja a kormánynak, a Pénzügyminisztériumnak, hogy ezt a gazdasági növekedést tartósan meg tudjuk tartani, hiszen az azt jelenti, hogy munkahelyek vannak, hogy jövedelem van, hogy fogyasztás van, hogy beruházás van, tehát erős a gazdaság, és az emberek egzisztenciája növekedni tud.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 92 2018.10.08. 2:09  89-92

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnek jelezni, hogy amit el fogok mondani, azt a válaszom előtt egyeztettem Habis Lászlóval, Eger polgármesterével, mert mégiscsak ő az illetékes ebben. Két kérdést feszeget. Az egyik, hogy bezártak óvodát Egerben. Ezt szeretném a polgármester úr szavai alapján cáfolni, semmilyen óvodát nem zártak be. Egy óvodát  csoportokkal, óvónővel együtt  áthelyeznek néhány száz méterre. Ez minden szülővel egyeztetve lett. A szülők aláírták, hogy egyetértenek az áthelyezéssel, és ezt teljes mértékben elfogadták. (Ungár Péter közbeszólása.) Ezt a polgármester mondja. Ön, ahogy hallom, nem járt Egerben, tehát nem biztos, hogy a valóságról tudott tájékozódni. (Ungár Péter közbeszólása.)

A másik pedig. A két óvoda építésével kapcsolatban is a polgármester az illetékes, hiszen Egernek 4,4 milliárd forintja van Heves megyével együtt az óvodák és bölcsődék fejlesztésére. Erre Egernek 800 millió forintja van. Valóban, a Pozsonyi utcában és a Kertész utcában óvoda fog épülni. Nem igaz azon szava, hogy egyetlen kapavágás nem történt, hiszen a Ker-tész utcai óvoda kivitelezése már elindult, a közbeszerzési eljárás eredményes volt.

A Pozsonyi utcai óvoda esetét, miután költségnövekmény van, igazságügyi szakértő vizsgálja. A vizsgálatot követően ehhez fejlesztési kabineti, illetve gazdasági kabineti és kormánydöntés szükséges.

(13.40)

Ennek előreláthatólag semmi akadálya nem lesz, tehát a Pozsonyi utcai óvoda építése is nemsokára el fog kezdődni, akkor, amikor a feltételes közbeszerzés valóságos, jogerős közbeszerzéssé válik, amikor megvan a teljes forrás erre.

Végül engedjen meg nekem egy tanácsot: mielőtt egy városról beszél és annak a problémáiról, utazzon le Egerbe, tájékozódjon, és utána próbálja meg riogatni az egri lakosokat. (Ungár Péter közbeszólása.  Az elnök csenget.) Erre a kérdésre azt kell mondjam, hogy valótlanságot állított. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 170 2018.10.15. 2:07  165-174

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-kormány mindig azt az adópolitikát követte, hogy az adókat csökkenti, a közterheket csökkenti, ezáltal több lehetőséget ad a vállalkozásoknak, azonban 2010-ben, amikor a kormányrudat átvette a Fidesz-KDNP-frakció, illetve -kormány, olyan nehéz pénzügyi helyzet volt az országban, a költségvetési egyensúly felborult, hogy bizony, ha most megengedi, visszaemlékezünk, hogy milyen multinacionális adókat kellett bevezetni: pénzügyi szervezetek különadóját, egyes ágazatokat terhelő különadót, hitelintézeti járulékot, energiaellátók jövedelemadóját, reklámadót, közműadót és a többi. Azzal vádolni a kormányt, hogy nem fizetteti meg a multicégekkel a közterheket, az egyszerűen képtelenség, a tények bizonyítják, hogy nem így van.Ugyanakkor pedig el kell mondani, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése példa nélküli az Európai Unióban is, ami Magyarországon történik, hiszen egykulcsos személyi jövedelemadót vezettünk be, előbb 16, majd 15 százalékot. Egyébként a bevezetése nem járt ilyen konfliktusokkal, hiszen kompenzációt kaptak mind az állami alkalmazottak, mind pedig a versenyszférában dolgozók.

Ami a családi adókedvezménnyel történik, az sem történik más európai uniós országban, sőt európai országban sem, hiszen most már a kétgyermekes családok havi 40 ezer forint adókedvezményt kapnak. Egyébként azoknak, akiknek nincs annyi személyi jövedelemadójuk, ők a járulékokból is levonhatják a családi adókedvezményt. Egyébként 2010-ben, amikor még többkulcsos volt az szja, 17,7 százalék volt a terhelés, 2017-ben, amikor egykulcsos az szja, akkor pedig 12,8 százalék, 5 százalékkal csökkent a személyijövedelemadó-terhelés. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Sajnos a két percbe ennyi fért a válaszomból. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 174 2018.10.15. 1:07  165-174

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Az adóékre egy megjegyzést: ha a családi adókedvezménnyel számoljuk az adóéket, akkor bizony Magyarország nagyon jó helyen áll az Európai Unióban. A társaságiadó-kulcsra egy reakció: a társaságiadó-kulcs csökkentése versenyképességünket növeli. Ön szerint az, hogy 2010 óta 750 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, ez nem ezt szolgálja? (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Nem igaz!) Pontosan ezt szolgálja! De tudja mit? Elővettem a Párbeszéd Magyarországért választási adóprogramját  tudja, mi van benne? Adóemelés, többkulcsos személyi jövedelemadó. Önök bevezetnék a 30 százalékos szja-t, megemelnék a társasági adó kulcsát plusz 10 százalékkal, új adókat vezetnének be, vagyonadót, az adó mértéke a vagyon 1 százaléka lenne. Több új adónemet vezetnének be, spekulánsadót, karbonadót, és ami a legfontosabb, ön az áfát emlegette, az adóprogramjukban nincs benne, hogy csökkentik az áfát.

Ezért nem indultak önök önállóan a választáson, mert ilyen adóprogramra senki nem szavazna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 204 2018.10.15. 2:09  199-208

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, a kormány családbarát politikájának a részeként évek óta kiemelt figyelmet fordítunk a családok megerősítésére, a gyermeknevelés támogatására, kisgyermekes szülők munkavállalásának megkönnyítésére és ezen belül a bölcsődei és az óvodai férőhelyek számának emelésére. Válaszomban konkrétan is szeretnék számokat mondani, hogy hogyan is történik ez, hiszen az új ellátási formák létrehozására, meglévő intézmények fejlesztésére, kapacitásának bővítésére, illetve a meglévő szolgáltatások felújítására uniós programok keretében is van lehetőség.

(17.20)

Az eddig jóváhagyott uniós projektek keretében 4830 gyermek új bölcsődei férőhelye kialakítására és 11 075 meglévő bölcsődei férőhely továbbfejlesztésére van lehetőség, és ez meg fog valósulni. Az elmúlt évben az uniós források mellett a hazai forrásokból 0,6 milliárd forint összegű minibölcsődei férőhelyek kialakítását célzó pályázaton közel 70 önkormányzat közel 500 minibölcsődei férőhely létrehozását vállalta. A pénzügyminiszter az idei évben új bölcsődei és minibölcsődei férőhelyek kialakítására két pályázatot is meghirdetett, 4,5-4,5 milliárd forint keretösszeggel. Az egyik pályázat már lezárult, amelyen kizárólag a Pest megyei települési önkormányzatok indulhattak. A másik, a bölcsődei fejlesztési program című pályázaton valamennyi települési önkormányzat részesülhet támogatásban, aki pályázik, és megfelel a feltételeknek. Ezeknek a beadási határideje 2019. március 18-a, úgyhogy az önkormányzatok rá tudnak készülni erre a pályázati lehetőségre, átgondolják, és tudnak pályázni a Pénzügyminisztériumban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 208 2018.10.15. 1:12  199-208

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az említett pályázat, azt gondolom, igen jelentős összegű, hiszen 4,5 milliárd forintra lehetett pályázni, ahogy mondtam, március 18-ig. Itt június 4-ig fog miniszteri döntést születni, azt követően indulhat el a megvalósulás. Azonban azon pályázóknak, akiknek már előkészített, folyamatban lévő fejlesztése van, tehát rendelkeznek engedélyes tervekkel, részükre a november 30-ig a minisztériumba beérkező pályázatokat a miniszter február 15-ig el fogja bírálni, ezzel meggyorsítva azoknak az önkormányzatoknak a lehetőségét, akik, még egyszer mondom, már előre készültek egy ilyen lehetőségre. Mindamellett még másfél milliárd forint is rendelkezésre áll az önkormányzati fenntartók részére a fejlesztésekre.

Azt gondolom, hogy a kormány minden lehetőséget megragad és megtesz annak érdekében, hogy a családi férőhelyeket, bölcsődei férőhelyeket növelni tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 222 2018.10.15. 2:10  219-228

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha ön is megismeri a valóságot, akkor nem fog ilyen valótlanságokat állítani, hogy valaki nem mondott igazat, akár a pénzügyminiszter vagy az Államadósság Kezelő Központ.Nézzük a tényeket! A 2012-2016 közötti időszakban Magyarországnak komoly finanszírozási nehézségei voltak éppen az önök miniszterelnökének és az önök kormányának a döntése jóvoltából, akik a 2008as válság idején, hogy az ország ne menjen csődbe, felvették a méregdrága IMF-hiteleket, amelyeknek nemcsak magas kamatköltsége volt, hanem még politikai befolyást is szerzett volna az országban Soros György. Na most, a kormányváltás után szembe kellett ezzel nézni, és bizony el kellett kezdeni törleszteni, visszatörleszteni és finanszírozni. Ez a visszatörlesztés történik egyrészt a lakosság részére értékesített devizakötvényekből, másrészt az ön által említett letelepedési kötvényből.

Önnek egy számot szeretnék mondani. A 2013. májusi törlesztéskor például az IMF-hitel kamata meghaladta a 4 százalékot, míg az ön által ostorozott letelepedési magyar államkötvény akkori éves kamata pedig 2,53 százalék volt. Önnek, ha tetszik, ha nem, a magyar állam 2013-2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben bocsátott ki letelepedési magyar államkötvényt. Ha ennek a költségét összehasonlítjuk az ehhez hasonló Prémium Euró magyar állampapír kamatával, akkor azt láthatjuk, hogy 2013-2017 között 9,6 millió eurót, közel 3 milliárd forintot takarított meg a magyar állam. A Prémium Euró magyar állampapír esetén van jutalékfizetés, 1 százalék, míg a letelepedési kötvény esetén nem terheli az államkasszát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) jutalékfizetési kötelezettség.

Ezek a tények, kérem elfogadni. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 226 2018.10.15. 1:05  219-228

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én egy törvénnyel válaszolnék: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerint az Országgyűlés Gazdasági bizottsága a törvényben meghatározott alkalmassági kritériumnak megfelelően átlátható és ellenőrizhető módon hagyja jóvá a szerződéskötést, és ez így is történt. Ami pedig a személyeket illeti, azt pedig a Belügyminisztérium ellenőrizte, erről a Belügyminisztérium már többször nyilatkozott.Azért engedjen meg nekem valamit! Amire ön hivatkozik, számokra, hogy itt mennyi kára keletkezett az államnak, egy Romhányi Balázs nevű ember készítette ezt a tanulmányt. Romhányi Balázs az IMF-nél is dolgozott (Közbeszólások és moraj a Jobbik soraiból: Soros! Soros!  Zaj.  Az elnök csenget.) Romhányi Balázs arról híres, hogy a tanulmányait nem a közgazdasági megközelítés, hanem a politikai megközelítés jellemzi. Romhányi Balázs egyébként a Közép-Európai Egyetem, a CEU tanára. (Derültség és moraj az ellenzéki pártok soraiból.  Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Jó ügynök! Ügynök!   Szörnyű!  Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 34 2018.10.16. 4:34  31-120

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Előterjesztő Úr! A lakás-takarékpénztári piacon, ahogy ön is elmondta, négy intézmény működik. Ebből kettő viszonylag újabb és kisebb portfólióval rendelkezik, ám kettő évtizedek óta a lakás-takarékpénztári piac résztvevője. Ezen piaci szereplők az elmúlt években 60-70 milliárd forint adózott eredményt értek el, és ebből 30 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki. Ehhez segítségül hívtak 240 milliárd forintnyi állami támogatást ezen időszak alatt. Ezen rövid bevezetésből és néhány számból is látható, hogy a lakosságnak szánt állami támogatás jelentős része valójában nem a lakásra megtakarítóknál realizálódott, hanem a lakás-takarékpénztáraknál és azok tulajdonosainál. Ez nem tartható fenn akkor, amikor az állami támogatásnak a közvetlen felhasználókhoz való eljuttatásában ennél lényegesen hatékonyabb megoldása is van. (Bangóné Borbély Ildikó: Rogán…!) Bánki Erik képviselő úrtól hallhattuk például, hogy ilyen a CSOK. A lakás-takarékpénztári termékek állami támogatása nem szolgálta hathatósan a lakás tekintetében megtakarítók érdekeit. Az államilag támogatott öngondoskodási formák közül a lakás-takarékpénztárak aránytalanul magas költségvetésiforrás-igényt jelentettek. (Bangóné Borbély Ildikó: A magánnyugdíjpénztárnál is…!)

Az LTP-befizetések után járó állami támogatás az öngondoskodási lehetőségekre fordított állami támogatások jelentős részét, több mint háromnegyedét teszik ki. Összegszerűen ez 75-80 milliárd forintot jelent az összes önmegtakarítási állományból. Ehhez képest az LTP-megtakarítás állománya mindössze egyharmada a teljes öngondoskodási megtakarításoknak. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a lakosság pénzügyi vagyonának mindössze 3 százalékát tartja lakás-takarékpénztárban. Problémát jelent az is, hogy a lakás-takarékpénztárak az állami támogatás mértékét kihasználva gyakorlatilag nem vagy alig fizetnek betéti kamatot, hiszen önmagában az állami támogatással is magasan versenyképes a termékük; 30 százalékos állami támogatásról van szó. Meglátásom szerint egy intézmény ugyanakkor nem alapozhatja a lakosság számára kínált termékét kizárólag arra, hogy az állam kiegészíti a forrást, és ezt a forrást a megtakarító elégséges hozamként éli meg, így az ő pénzhasználata után már nem kell hozamot fizetni az ügyfeleknek.

Nézzük meg ugyanakkor a törvényjavaslatot, mert akkor mindenki tudja értelmezni és néhány alapvetést megfogalmazni. Ahogy elhangzott, nem kerül megszüntetésre a lakás-takarékpénztári rendszer, csak az állami támogatás kiáramlása kerül megállításra. A már megkötött szerződések tekintetében minden jog és kötelezettség sértetlen marad, a szerződő felek eredeti tervei mentén futnak ki és teljesülnek a szerződések és a megtakarítások. Ha valaki egy kicsit körülnéz a lehetőségek között, akkor egy dolog biztosan állítható (Z. Kárpát Dániel: Megtalálja az OTP-t rögtön!), hogy nem igaz, hogy a kormány nem támogatja a lakásvásárlást, az otthonteremtést, hiszen évek óta hatalmas sikereket tud felmutatni, ennek a legismertebb és legnépszerűbb eleme a már elhangzott CSOK.

Lehetőség van tehát a lakás-takarékpénztáraknál hatékonyabb módon felhasználni az adófizetők pénzét, és közvetlenül, hatékonyabb és olcsóbb módon eljuttatni az állami támogatást az otthonteremtési program céljainak megvalósulása érdekében. A CSOK minden más eszköznél hatékonyabban segíti a családok otthonteremtését. (Z. Kárpát Dániel: Ha-ha-ha-ha!) Eddig több mint 90 ezer család élt ezzel a lehetőséggel.

Tisztelt Országgyűlés! Mindez persze nem jelenti azt, hogy az állam a használt lakások felújítását, bővítését nem szeretné ösztönözni és támogatni. A használt lakások megújításában való állami részvétel lehetőségét a jövőben meg kell vizsgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 40 2018.10.24. 2:06  37-40

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tegyünk egy alapvetést! Az az alapvetésem, hogy míg az MSZP 2002 és 2010 között lerombolt egy egyébként működő lakástámogatási rendszert, addig a Fidesz ezt felépítette. (Bangóné Borbély Ildikó: Államtitkár úr, nyolc év…) Hogy ezt miért mondom? Hallgassa meg, és utána kiabáljon vagy beszéljen! Azért mondom, mert az MSZP-kormány finanszírozhatatlanságra és igazságtalanságra hivatkozva korlátozásokat léptetett életbe, előtérbe helyezte a devizaalapú hitelezést, és jelentősen megszigorította a forintalapú hiteleket 2003 közepétől, majd megszigorította az szja-kedvezményeket, korlátozta, csökkentette, majd 2007-től ezt teljes egészében megszüntette. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, többek között: Válaszoljon, államtitkár úr!) 2009-ben válságkezelési intézkedések keretében a kormány teljes egészében megszüntette a lakástámogatási rendszert, és előtérbe helyezte a devizahitelezést, 2 millió szerződést kötöttek magyar emberek. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Válaszoljon a kérdésre!) Mi volt a Fidesz feladata? A Fidesz-kormány feladata, hogy először is abból a tragédiából, amit önök okoztak több mint egymillió családnak a devizahitelezéssel  ezt megmentse, kimentse, átalakítsa, megszüntesse. Ezt követően kialakította a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét, illetve az otthonteremtési programot, amit ma már 90 ezer család vett igénybe, mintegy 250 milliárd forint kormányzati támogatást vettek igénybe eddig ezek a magyar családok.

Ami pedig az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozóan tett riogatását illeti, szeretném kijelenteni, hogy a magyar kormány semmilyen változtatást nem szeretne az önkéntes megtakarítási rendszerben, így az önkéntes nyugdíjpénztári rendszerben. Ez egy riogatás (Tordai Bence: Válaszolni mikor fogsz?), amit önök, MSZP-sek egyébként kiválóan tudnak, de semmi mást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 142 2018.10.24. 2:00  139-146

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a Fidesz-kormánynak nincs szégyenkeznivalója a tekintetben, hogy a bérek az elmúlt években hogyan emelkedtek. A bérek, bérjövedelmek növekedése az Európai Unióban is kiemelkedő Magyarországon. Hogy ennek mi az oka? Ennek természetesen több oka is van. Elsősorban az adórendszerben kereshető az oka, hiszen az egykulcsos adórendszer, illetve a családi adókedvezménynek a bevezetése, visszavezetése az MSZP-kormány után és annak folyamatos emelése, növekedése  ugye, ma már két gyermek után 2019-től 40 ezer forint lesz havonta az adókedvezmény mértéke , illetve a családi adókedvezményeknek a járulékokra való átvezetése is jelentős eredményt és bérnövekedést hozott a magyar gazdaságnak, illetve a magyar munkavállalóknak a magyar gazdaságon keresztül. 2018. januárban és augusztusban így már 324 ezer forintot tettek ki a bruttó bérek. A kafetéria a kérdésének egyik alapeleme volt; ugye ez már nem mostani kérdés, ezt a parlament is megvitatta, meg is szavazta. Itt egyértelműen ki kell jelenteni, hogy a kormány és az Országgyűlés többségének is az volt a véleménye, hogy az emberek ne természetben kapják meg a bérjövedelmüket, hanem elsősorban forintban, és azt arra költsék el, amire azt ők akarják. Ez az új rendszer, a két évvel ezelőtti bérmegállapodás, illetve a kedvező adórendszer is, úgy gondolom, ebbe az irányba hat, és ezt a célt szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 146 2018.10.24. 1:05  139-146

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Az a tényadat, hogy 750 ezerrel több ember dolgozik most, mint 2010-ben, nem az ön állítását igazolja, hanem azt igazolja, hogy Magyarországon az a cél, hogy munkából kell megélni, és hogy a munkából megérje megélni, mégiscsak azt támasztja alá, hogy ez így is van. És azt támasztja alá az a KSH-adat is, hogy 68 hónapja töretlenül növekednek a reálbérek Magyarországon, például 2018 I-VIII. hónapjában 9 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek az előző évhez viszonyítottan, a bruttó és a nettó bérek egyaránt 11,8 százalékkal növekedtek. Az elmúlt két évben mintegy 26 százalékkal emelkedtek a keresetek a nemzetgazdaságban, és úgy gondoljuk, hogy ez tovább gyorsítja a felzárkózásunkat az európai bérekhez. A magyar kormánynak egyértelműen ez a célja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 18-22 2018.10.29. 5:10  15-22

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Felszólalásáról az a mondás jut eszembe, hogy kibújt a szög a zsákból, sőt fokozom: újra kibújt a jobbikos szög a zsákból. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Fantasztikus!) Azért mondom ezt, mert ha végiggondoljuk a Jobbik eddigi politikáját, ugye, radikális pártból szerethető párt, cuki párt legyen (Magyar Zoltán: Ez hogy jön már ide? Ez a Fidesz?), jobboldali pártból, jobboldali nemzeti konzervatív pártból lényegében egy baloldali, liberális gondolkodású pártot szeretnének csinálni Soros György támogatásával. Az LMP-vel való együttműködésük teljes egészében ezt bizonyítja. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!  Z. Kárpát Dániel: Orvost!  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Türelem, uraim, türelem!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Ha ezt végiggondolom, akkor azt kell hogy mondjam, hogy nem meglepő az ön felszólalása. Az ön felszólalása semmi másról nem szól, mint arról, hogy támogassuk a bankrendszert (Felzúdulás a Jobbik soraiból.  Z. Kárpát Dániel: Fejezzék már be!); támogassuk a pénzügyi befektetőket, és az eddig megtermelt, ebből a lakás-takarékpénztári rendszerből megtermelt extraprofitot még adjuk nekik oda. A Jobbik azt mondta, hogy a kormánypártiak a bankok támogatói, és hevesen támadta ezért a kormányt. Most feláll, és azt mondja, hogy állítsuk vissza a régi lakás-takarékpénztári rendszert, amivel egyébként a pénzügyi rendszert, a bankrendszert támogatjuk. (Z. Kárpát Dániel: Nem tehetsz róla, hogy nem érted!) És ha most megengedi, bizonyítom önnek, hogy miért. Azért, mert a lakás-takarékpénztári rendszert négy szervezet uralja, abból az egyik a Fundamenta, amelynek a tulajdonosa 76 százalékban német pénzügyi befektetők (Szávay István: Nem a Lőrincé!), német bankrendszer, bankárok által kialakított rendszer. A többi 24 százalék  igaz, magyar tulajdonban van  a Generali Biztosító, illetve az UniCredit Bank és a Sberbank (Gyöngyösi Márton: Putyin nem fog megdicsérni!) tulajdonában, tehát egynegyede van magyar bankok, szervezetek tulajdonában. De egy biztos, hogy a bankok tulajdonában van a Fundamenta, amely a lakás-takarékpénztári rendszer felét uralja. A másik felét egyébként az OTP, az Erste Bank és az Egon tulajdonolja lényegében.

Na de nézzük meg, hogy ez a német többségi tulajdonú bank mit is csinál a magyar emberek pénzével! A következőt teszi a Fundamenta: begyűjti a pénzt, 30 százalékot mellétesz az állam, majd ezt a pénzt hitelezésre fordítja. Hitelezésre! A hitelezésből elér kamatnyereséget (Z. Kárpát Dániel: Vesztséggel kéne dolgoznia?), elég komoly összeget, 2017-ben például 6 milliárd forintot, azonban ezt a pénzt nem a befektetőknek adja vissza, sőt egy forintot nem ad nekik vissza. A magyar befektetők, akik beteszik a 70 százalék megtakarításukat, az állam hozzáteszi a 30 százalékot, a legvégén pontosan ennyit kapnak vissza. Az a pénz, amit évekig megtakarítanak, és nyereséget, hozamot kellene hogy hozzon nekik, az nem nekik hozza, hanem az ön által támogatott német pénzügyi bankembereknek és a magyar bankembereknek. (Z. Kárpát Dániel: Te írtál alá paktumot!)

ELNÖK: Képviselő úr már elmondta a mondandóját, legyen szíves végighallgatni államtitkár urat. Legyen szíves végighallgatni csöndben!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Ugyanez (Gyöngyösi Márton: Kell hozzá önuralom!), ugyanez a helyzet a másik három banki részvevőnél is, az elmúlt években 60 milliárd extraprofitot termeltek meg, a 60 milliárdból 30 milliárdot osztalékként kifizettek az ön által támogatott rendszerek. (Z. Kárpát Dániel: Fejezd már be ezt az „ön által támogatott”-at!) Na most, az ön felszólalása semmi másról nem szólt, csak arról, hogy állítsuk vissza a lakás-takarékpénztári rendszert. Önök népszavazást kezdeményeznek ebben a kérdésben. Ön személy szerint egy törvényjavaslatot adott be, hogy ezt a rendszert hagyjuk meg, tartsuk fenn, és a magyar embereket lényegében semmizzük ki. Ön semmi mást nem tesz, nem tesz ezzel a javaslatával, mint azt, hogy olyan bankrendszernek, olyan pénzügyi befektetőknek adja a nyereséget, a hozamot  amit a magyar állam 30 százalékban támogat , ami nem hatékony, és nem szolgálja a magyar kismegtakarítók érdekeit. (Dr. Lukács László György: Mi szolgálja?)

Azt gondolom, hogy van ennél hatékonyabb rendszer, lényegesen hatékonyabb, a CSOK-nak a rendszere, amelyet jelenleg is mintegy 90 ezer ember vett igénybe, és mintegy 250 milliárd forint állami támogatást emésztett fel. Ezt a rendszert kell továbbfejleszteni, a kormány fejleszti is, hiszen a kétgyermekesekre is kiterjeszti, és ez a problémára a megoldás, nem pedig az, amit ön mond. Köszönöm. (Z. Kárpát Dániel: Szégyen, így hazudni!  Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 62 2018.10.29. 4:09  59-65

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Különleges volt az ön interpellációja, mert amit leírt, azt nem mondta el vagy nem akarta elmondani, ezért ha megengedi, néhány dolgot idéznék belőle, mert ilyen szavakat használ, hogy kinyírás, kifarolás, zsarolás, lenyúlás. Ezek közül ön egyik kifejezést sem használta, úgy látszik, hogy saját maga nem ért egyet azzal az interpellációval, amit egyébként leírt.Az interpellációja lényege, hogy riogatni akarja az embereket, a magyar embereket a tekintetben, hogy az önkéntes magánnyugdíjpénztárat az állam el akarja tőlük venni és saját céljaira, nem az emberek céljaira fordítani. Ezt természetesen a kormány nevében visszautasítom. Szeretném megnyugtatni azokat az embereket, ahogy ön is elmondta, azt a több mint egymillió embert, akinek ilyen megtakarítása van, hogy ennek a szabályozása nyilvánvalóan nem fog változni, és semmi köze nincs a lakás-takarékpénztári állami támogatás megvonásának az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszerének változtatásához. Ezt egyébként egy 1281. számú, 2010-es kormányhatározat is kimondja, amelynek 1/b. pontja kimondja, hogy az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat.

Tehát a kormány megalakulásakor 2010-ben teljesen egyértelművé tette, hogy nem kíván változtatni, sőt erősíteni szeretné az emberek öngondoskodási hajlamát, ezért van az, hogy ezen befizetésekre 20 százalékos adójóváírás vonatkozik. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és az egészség- és önsegélyező pénztáraknak összesen több mint kétmillió tagja van, és jelentős vagyonnal rendelkeznek, amely az emberek számára megnyugtató hozamot hoz, és a pénzük, miután saját maguk gazdálkodnak vele és felügyelik ezen alapokat, rendszereket, ezért nyilvánvalóan ezek a pénzek biztonságban vannak.

Tisztelt Képviselő Úr! Több kérdést tett föl interpellációja végén. Ha megengedi, akkor én ugyanebben a stílusban, ahogy ezt ön felteszi, válaszolnék mindegyikre. Tehát: mikor teszik rá a kezüket az önkéntes nyugdíjbefizetésekre? Válaszoltam, nem teszik rá, a kérdés is értelmezhetetlen. Békén hagyja-e az állam az emberek saját akaratukból létrehozott megtakarításait? Abban a stílusban, ahogy ön kérdezi: békén hagyja, mindig is egyébként békén hagyta, a Fidesz-kormány az emberek saját megtakarítását sosem bántotta és változtatta.

Változtatni akarják-e, fogják-e az önkéntes pénztárakat érintő szabályozást, rá akarják-e tenni a kezüket? Nem akarják, nem fogják. Ahogy mondtam, 2010-ben a kormány kimondta, nemhogy nem akarja változtatni, hanem erősíteni szeretné az öngondoskodást. Mi lesz a lakásfelújítások támogatásával, mi lesz a társasházak felújítási alapjaival? Ez a szabályozás nem változik, a lakás-takarékpénztári rendszernek az állami támogatási része változott, a társasházi szabályozás nem fog változni.

Az utolsó kérdése: a jövőben tényleg csak az kaphat állami támogatást lakásvásárláshoz, aki gyereket is vállal? Azt tudom mondani önnek, hogy tényleg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mindez azért van, mert a kormány számára elsők a családok, a magyar családok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 80 2018.10.29. 4:03  77-83

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Talán érdekesnek, furcsának, de leginkább hiteltelennek nevezném az ön interpellációját a tekintetben, hogy ön a lakáshelyzet miatt aggódik, hiszen, ha megengedi, válaszomban visszatérnék arra az időre, amikor ön állami vezető volt, államtitkár volt, miniszter volt, hogy mit tettek önök a lakáshelyzet  idézőjelben  „javítása” érdekében. De előtte elmondom, hogy 1998-tól kezdődően az Orbán-kormány olyan átfogó támogatáspolitikát dolgozott ki, amely több százezer ember lakhatási körülményein tudott javítani. Hogy miről szólt ez a rendszer? Kamattámogatási rendszert vezettünk be, személyijövedelemadó-kedvezményt vezettünk be, adó-visszatérítési támogatást, illetékkedvezményt, illetve illetékmentességet. És most jönnek önök, 2002 után: 2003-tól a szocialista kormány a lakáshitelek jogosultsági feltételeit jelentősen megszigorította; szigorította a kedvezményes kamattámogatás igénybevételét; először szigorította az szja-kedvezményt, majd 2007-ben teljes egészében meg is szüntette. Aztán mi lett ennek a következménye? Az lett a következménye, hogy nem tudott államilag támogatott, forintalapú hitelhez jutni a magyar család, aki szeretett volna lakáshelyzetén javítani. Ehelyett viszont több millióan választották a devizahitel-rendszert. Önök beletolták az embereket egy államilag támogatott, forintalapú lakáshitelrendszerből a devizahitelezés rendszerébe, amelynek az lett a következménye, hogy 25-szörösére nőtt a devizahitel-állomány az önök kormányzása alatt. De nem elég, hogy az embereket ilyen reménytelen helyzetbe taszították  persze, ami később a válság idején derült ki , még megszüntették a lakáscélú támogatási rendszert és az úgynevezett szocpolt is, hogy végleg ne legyen állam által semmilyen támogatás az emberek számára.

Na, most jön a Fidesz 2010-ben rendbe tenni a devizahitelezés problémáját (Derültség és moraj az ellenzéki pártok soraiban.) és elkezdeni a lakhatási nehézségek felszámolását. Ezért olyan otthonteremtési programot kellett a Fidesznek kidolgoznia, amely nem termeli újra a fizetésképtelen hiteladósok körét, és valóban minőségi javulást hoz a lakhatás terén. Ezt természetesen nem lehet egyszerre bevezetni, ezt több lépcsőben szükséges. Mindenesetre az első eredmények már érezhetőek, hiszen 90 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, az államnak ez 250 milliárd forintjába került.

Az ön által annyira visszasírt lakástámogatási rendszer, amely nem volt hatékony és nem volt eredményes, és nem segített valóságban az embereknek, ehelyett a CSOK és az új otthonteremtési program már ezt teszi, és ezt bizonyította is. És az is valós, amit a kormány mondott, hogy a lakástámogatási rendszer megszűnésével felszabaduló forrásokat a CSOK-ra fogja áthelyezni, hiszen a kormány már döntött abban, hogy a kétgyermekes családok is igénybe vehetik 10 millió forint értékig a kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknek pedig 15 millióra emelkedik ez az összeg.

Ez az első lépés, ezt követni fogják következő lépések. Egyetlen cél van: a magyar családok lakhatási nehézségein hatékonyan javítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 202 2018.10.29. 2:02  197-206

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2019-es adórendszer-változás egy következes változás lesz, hiszen beleillik az eddigi kormányzati politikába, a kormányzati adópolitikába, amelynek a lényege a következő. Egyrészt, hogy az embereknek olyan személyijövedelemadó-rendszert alkossunk meg, amely munkára ösztönöz; másrészt ösztönözze a gyermekvállalást; harmadrészt csökkentse a közterheket, hogy az embereknél, a vállalkozásoknál minél több pénzforrás maradjon; negyedrészt csökkentse az adminisztrációt, az embereknek az adózásra fordított idejét és energiáját. 2019-ben így fog változni az adórendszer.Mondok néhány példát, például a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 5000 forinttal fog emelkedni, így ez most már 40 ezer forint/hó lesz. De példaként mondom csak, hogy csökken az ESL- és az UHT-tejek áfakulcsa is 5 százalékra. Mint minden évben, több élelmiszer áfakulcsát sikerült csökkenteni az elmúlt évben. Szintén példaként említem az adócsökkentésre, a köztehercsökkentésre, hogy minden lakossági átutalás a jövőben 20 ezer forintig tranzakciós illetéktől mentes lesz.

Ha rátérünk a vállalkozások adóváltozásaira, a legfontosabb változás, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 8 millióról 12 millió forintra fog növekedni. Ez mintegy 600 ezer vállalkozást fog érinteni. Lényegében megszűnik számukra az adózás, nem kell az áfával bajlódni, és ez az értékhatár meg fog egyezni a kata értékhatárával. Ennyi vállalkozásnak, 600 ezer vállalkozónak szüntetjük meg lényegében az adózási adminisztrációját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 206 2018.10.29. 1:04  197-206

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatnám a nagy jelentőségű változásokat. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) Kiemelném a nyugdíjas munkavállalók új adózási rendszerét, hiszen a jövőben a nyugdíjas munkavállalónak csak személyi jövedelemadót kell fizetni, semmilyen járulékot, és a munkáltatót sem terheli semmilyen járulékfizetési kötelezettség.Engedje meg, hogy az adminisztrációs változások közül, bár nem most kerül bevezetésre, azért az elektronikus szja-bevallást említsem, hiszen most már kettő éve működik, és ezt természetesen tovább fogjuk fejleszteni. Csak például ebben az évben a májusi adóbevallási határidőig több mint 2 millió embernek nem kellett az adóbevallásával semmit sem tennie, elfogadta azt a számítást és azt a bevallást, amit az adóhatóság elvégzett helyette. Azt gondolom, ez az igazi adminisztrációcsökkentés, ezen az úton fogunk továbbmenni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 34 2018.10.30. 9:59  33-58

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosítás alapvető indoka európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése. Ez alkalommal a törvényjavaslat fókuszában a foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv átültetése, valamint az értékpapírosítási rendelet jogharmonizációja áll. A javaslat továbbá kisebb terjedelemben módosít egyes pénzügyi tárgyú törvényeket, főként a szanálási irányelveknek, a pénzpiaci alapokról szóló rendeleteknek, a prospektusrendeletnek, az európai kockázati tőkealapokról szóló, valamint az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendeletnek történő megfelelése érdekében. Elöljáróban szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az érintett szakmai szervezetekkel, valamint a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-vel is többkörös egyeztetés történt, mielőtt a javaslat jelen formáját elnyerte. Az önök előtt fekvő javaslat egyes elemei egy-egy szűkebb szakmai csoport jövőbeli működésére lesznek hatással. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek az elemek adott esetben nagyon fontosak lehetnek a szabályozott terület, valamint az egész pénzügyi rendszer biztonságos működése szempontjából.

Az egyik ilyen témakör a foglalkoztatói nyugellátás. Az európai társadalom elöregedőben van. A nyugdíjrendszerekre szerte az Európai Unióban nagy teher nehezedik, hogy megfelelő, biztonságos és hosszú távon is fenntartható nyugellátást lehessen biztosítani. A gazdasági és pénzügyi válságot követően egyértelművé vált, hogy a nemzeti szinten bevett gyakorlatokat tükröző, magasabb szintű irányítási előírásokra van szükség a nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottjai védelme, valamint a biztonságos, határokon átnyúló ellátás megkönnyítése érdekében.

Egyes foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, nagy pénzügyi intézmények fizetésképtelensége kihat a pénzügyi stabilitásra, és jelentős szociális következményekkel járhat. A válság rávilágított a foglalkoztatói nyugdíjpiac gyengeségeire, ezért az irányelv módosítása vált indokolttá. A válság rámutatott arra is, hogy jelentős hiányosságokkal kell számolni a tagok és ellátottak tájékoztatását illetően. A konstrukció számos tagja nincs tudatában annak, hogy nyugdíjjogosultságai nem garantáltak, és hogy a költségek jelentős hatást gyakorolhatnak a nyugdíjjogosultságukra. A javaslat így nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tagjainak tájékoztatására, amely többek között részletesebb számlakivonat megküldését, és informatív honlap fenntartását is jelenti. Az egységes foglalkoztatói nyugdíjpiac működésének elengedhetetlen része a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabályozás. Az irányelv újdonsága a határon átnyúló átadás bevezetése, ami lehetővé teszi a jövőben egy nyugdíjkonstrukció más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményhez akár más tagállamba történő átadását.

A módosuló szabályozás biztosítja az intézmények hatékony felügyeletét is, valamint a felügyelet együttműködését a tagállami felügyeletekkel, illetve az európai biztosítási és foglalkoztatói nyugdíjhatóságokkal. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézményekről szóló törvény módosításával európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget. Az átültetés határideje 2019. január 13.

Tisztelt Ház! Egy, az utóbbi évtizedben nemzetközi szakmai körökben sűrűn emlegetett területtel, az értékpapírosítással, annak is egy szűkebb szegmensével, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás uniós keretrendszerének megteremtésével foglalkozik egy 2017 végén elfogadott uniós rendelet. Az értékpapírosítás alapvetően olyan ügyleteket jelent, amelyek lehetővé teszik a hitelező vagy egy más kezdeményező, jellemzően hitelintézet számára, hogy újrafinanszírozzák hitelek vagy eszközök egy csoportját  például jelzálog, autólízing, fogyasztási hitelek, hitelkártyák  azáltal, hogy értékpapírokká alakítják azokat, egy úgynevezett különleges célú gazdasági egység beiktatása révén. Az eszközök különböző kockázati kategóriákba kerülnek besorolásra, a befektetők kockázatviselő képességére, illetve nyereségre vonatkozó igényeire szabva. A befektetők számára a megtérülés az alapul szolgáló hitelek visszafizetéséből származik. Látható, hogy ez egy kockázatos műfaj, ezért az uniós rendelet is  nagyon helyesen  korlátokhoz köti a lakossági befektetési lehetőségeket.

Az 2019. január 1-jétől közvetlenül hatályosuló és az Európai Unió összes tagállamában alkalmazandó rendeletről lévén szó, a hazai szabályozás a rendeletben nem szabályozott területekre terjedhet ki. Ez elsősorban az új rendelethez történő finomhangolást, a rendelet által szabott lehetőségek mentén annak kiegészítését jelenti.

Az említett két hangsúlyos területen kívül néhány további módosítást is tartalmaz a törvénytervezet. Ezek a rendelkezések többnyire szintén az uniós jogharmonizációhoz kapcsolódnak, és a hitel-, tőke- és biztosítási piac szabályainak korrekcióját, pontosítását szolgálják, figyelemmel a fogyasztók érdekeinek védelmére is.

(10.50)

Tisztelt Országgyűlés! A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény módosításának elsődleges indoka, hogy 2019 őszétől a pénzforgalmi szolgáltatások terén újfajta, szabályozott szolgáltatások jelenhetnek meg. A bankszámlát, fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók ugyanis kötelesek lesznek támogatni azt, hogy a fizetési kezdeményezési szolgáltatást, számlainformációs szolgáltatást vagy kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző harmadik fél pénzforgalmi szolgáltató anélkül végezzen az ügyfeleinek szolgáltatásokat, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval bármilyen szerződéses kapcsolatban lenne.

A javaslat kisebb terjedelemben a hitelintézeti törvényt is érinti. Ennek részeként a hitelintézetek szanálhatóságának javítása céljából, összhangban az EU 2017/2399-es irányelvével, a csődtörvény alapján az egyéb követelések közé sorolandó hitelezői igényeken belül is felállít egy kielégítési sorrendet, megalkotva egy új, előresorolt, de nem elsőségi hitelezői osztályt. A javaslat emellett az esetleges szanálás elkerülése érdekében részletes eljárási szabályokat állapít meg a bankcsoportokon belüli, a csoport tagjai által egymásnak nyújtandó pénzügyi támogatásokra vonatkozó megállapodások illetékes felügyeleti hatóságok részéről történő jóváhagyására. Mindezen szabályok az ügyfelek biztonságának növelésén túl ahhoz is hozzájárulnak, hogy egy esetlegesen nehéz helyzetbe került bank megsegítése ne az adófizetők pénzéből történjen.

A fogyasztók fokozott biztonságát szolgálja a biztosítási törvény azon módosítása, amely a biztosítási termékeket nem főfoglalkozásként értékesítők, például a gépjármű-kereskedők, ingatlanközvetítők vagy egyes utazási irodák számára az eddiginél szigorúbb ügyfél-tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Továbbá a módosítás egyértelművé teszi, hogy ezen vállalkozásoknak csak egy megbízójuk lehet, aki felelősséggel tartozik az ő tevékenységükért is.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a tágan értelmezett pénzügyi szektor megbízhatóbb működésének további biztosítása és élénkítése. E cél mellett továbbra is komoly hangsúlyt kap az ügyfelek, a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele, így végeredményben e szempontok egyensúlyát igyekeztünk a törvényjavaslatban érvényre juttatni. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 56-58 2018.10.30. 8:42  33-58

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először Volner képviselő úrnak reagálnék. Tisztelt Képviselő Úr! Ez nem az adótörvény vitája. Az néggyel később lesz. És még csak nem is az MNB beszámolójának a tárgyalása, mert azt a parlament már egy vagy több héttel ezelőtt megtárgyalta. Értem, hogy önnek most van ideje bejönni és elmondani ezt az felszólalást, de egyetlen szava nem illik ehhez a törvényjavaslathoz (Volner János: De igen!), és most meg is mutatom önnek, hogy melyik ez. (Felmutat egy iratot.) A T/2924. számú, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat  ennek a törvényjavaslatnak van a vitája, nem pedig az adótörvénynek és a jegybank beszámolójának.

(12.00)

Úgyhogy, ne haragudjon, maradjon itt, az ezt követő negyedik napirendi pont lesz az adótörvény vitája, ott talán helyénvaló  talán  az ön mondandója.

De elnézést kérek, nem tudok mit kezdeni Z. Kárpát Dániel felszólalásával sem. (Z. Kárpát Dániel: Szerintem nem mindenki más…  Az elnök csenget.) Látszik, hogy zavar van a Jobbikban, mert a jelenlegi képviselője sem, a volt képviselője sem tudja, hogy melyik törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Z. Kárpát Dániel: Lehet, hogy nem mindenki szembejön az autópályán, államtitkár úr, hanem ön megy rossz felé!) Hogy miért mondom ezt? Többek között azért  most mondok egy példát, aztán majd mondok többet , mert a páneurópai nyugdíj nem része az előterjesztésnek. Nem tudom, honnan vette a képviselő úr, ezt még az Európai Unió most tárgyalgatja (Z. Kárpát Dániel: Onnan, hogy tájékozódtam róla.), és majd egy-két év múlva esetleg idekerül a Magyar Országgyűlés elé is.

Ön is összekeverte a napirendi pontokat, mert a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, fejlesztése a következő napirendi pont. (Z. Kárpát Dániel: Tetszik tudni, hogy ezek összefüggnek?  Az elnök csenget.) A következő napirendi pont (Z. Kárpát Dániel: Tényleg?), és ott kell felszólalni. Egyetlenegy érdemi felszólalása, mondata nem volt egyébként az előttünk lévő törvényjavaslatról. (Z. Kárpát Dániel: Jaj, hagyjuk már! Hagyjuk már!)

De nagyon érdekes módon, amikor rájött, hogy az MSZP-s képviselő elolvasta esetleg a törvényt, és az MNB-t érintő szabályozást említette, akkor ön fölébredt, rácsatlakozott és elmondta ugyanazt, mint az MSZP-s képviselő. (Z. Kárpát Dániel: Ez egy szégyen, amit művel, államtitkár úr. Üljön le!  Az elnök csenget.) A szégyen, ne haragudjon, az, amit ön csinál (Z. Kárpát Dániel: Szégyen! Tegnap is szégyen volt…), hogy személyeskedik, gúnyolódik, cinikus, miközben a törvényjavaslatot a kezébe sem fogta (Z. Kárpát Dániel: Én legalább nem hazudok!), és teljesen másról beszél. (Z. Kárpát Dániel: Én legalább nem hazudok! Én igazat mondok!)

És akkor térjünk rá a lakás-takarékpénztárakra. Én elhiszem, hogy önnek fáj a kritika, de ön egész életében ezt csinálja. (Z. Kárpát Dániel: Én legalább nem hazudok!)

ELNÖK: Képviselő úr!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Térjünk rá a lakás-takarékpénztárakra! Miért mondom én azt, hogy ön és önök a bankszektort, a pénzügyi szektort támogatják azzal, ha a lakás-takarékpénztári rendszert 30 százalékos állami támogatással vissza akarják állítani? Márpedig vissza akarják, hiszen ön törvényjavaslatot nyújtott be, hogy álljon vissza a régi rend, sőt népszavazást kezdeményez az ügyben. (Z. Kárpát Dániel: Pontosan!) Ez azt jelenti, hogy önök népszavazással akarják támogatni a külföldi tulajdonban lévő bankrendszert (Z. Kárpát Dániel: Jézus, Mária!  Közbeszólás a Fidesz soraiban: Szégyen!), mert az a négy lakás-takarékpénztári szervezet lényegében mind banki, pénzügyi befektetői tulajdonban van, és annak a nyereségét, ami egyébként az elmúlt tíz évben 60 milliárd forint volt (Dr. Lukács László György közbeszól.), 60 milliárd extraprofit volt, amiből 30 milliárd osztalékot ki is vettek és lényegében zsebre tettek, az mind magántulajdonba kerül. (Dr. Lukács László György: Mi ez a németfóbia?  Z. Kárpát Dániel: Szörnyű!  Az elnök csenget.) A magyar megtakarítók, a magyar lakosság pedig megkapta a saját pénzét, a 70 százalékot, a 30 százalékot pedig hozzátette a magyar állam. De azt, amit hosszú évek alatt hozamot kellett hozni, ezek a szervezetek, a bank által alapított szervezetek tették zsebre. Ön ezt támogatja, tehát ön és a Jobbik… (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Igenis ön hozta ide ezt a témát, ez sem a napirend része, de mivel megvádolta újra a kormányt azzal, hogy a bankrendszert így vagy úgy érdemtelenül támogatja (Z. Kárpát Dániel: Így van!), ezért kénytelen voltam erre reagálni.

Bangóné Borbély Ildikónak megköszönöm, hogy a törvényjavaslattal is tudott foglalkozni. Sok jót nem mondott róla, ez tény, viszont a közbeszólásait, amiben fájlalja a tévéközvetítés hiányát, hogy összefüggésbe hozta a törvényjavaslatot a munkaerő-kivándorlással, ezt nem nagyon értem. Az értékpapírosítás pedig az átláthatóságot biztosítja. Az újra-értékpapírosítás tiltott, azt nem lehet, ami esetleg válságot vagy problémát okozhatna, mint ahogy azt Mellár Tamás is emlegette. Erről szó sincs itt. Pontosan hogy a biztonságot szolgálja ez a szabályozás. Tehát azt gondolom, hogy túlzás ezt összefüggésbe hozni bármilyen újabb pénzügyiválság-kérdéssel.

Azonkívül képviselő asszony téved abban is, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogköre elvonásra került, mivel végső jogkörelvonás nem lehetséges, és bármikor magához vonhatja a Pénzügyi Stabilitási Tanács; egyébként a szanálás tekintetében nem lehet jogkört átadni, ez kizárólagosan a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése, és nem lehet a jegybank elnökének a hatásköre.

Varju Lászlónak is szeretnék válaszolni, ha már ő is felszólalt elég tartalmasan és hosszasan. Köszönöm szépen, hogy magával a törvényjavaslattal foglalkozott. Mégis mondandójának a legfontosabb része az volt, hogy fáj a magánnyugdíjpénztár államosítása. Előbb lenyúlásnak mondta, aztán azt mondta, hogy ez a pénz az államkasszába került. Így is van ez rendjén. Ön is előre jelzett, ön a nyugdíjrendszer válságát jelezte előre 2030-2040-re. Igen, az lett volna, ha a magánnyugdíjpénztári rendszer marad. Így, hogy az állam átvette a felelősséget, így nem lesz a nyugdíjrendszerben válság.

Ami pedig azt a részét illeti a felszólalásának, hogy az Európai Unió védi meg és teszi lehetővé a magyar állampolgároknak, hogy nyugdíj-előtakarékossággal élhetnek, ez egyszerűen nem igaz, hiszen jelenleg is van számos nyugdíj-előtakarékossági forma. A foglalkoztatói nyugdíj, ami ebben a törvényjavaslatban van, az csak egy új lehetőség, ráadásul ez eddig is megvolt, csak a szabályozása; az európai rendelet, illetve irányelv alapján fogyasztóvédelmileg egy erősebb szabályozás kerül így a törvényjavaslat, illetve, ha elfogadjuk, a törvény által bevezetésre.

A foglalkoztatói nyugdíjpénztárt összefüggésbe hozza a magánnyugdíjpénztárral, ez a következtetés téves, ugyanis a foglalkoztatói nyugdíjpénztár leginkább az önkéntes nyugdíjpénztárral hozható párhuzamba, ez a rendszer pedig egyébként Magyarországon működik.

Összességében köszönöm szépen a felszólalásokat, azt gondolom, az ellenzéki felszólalásoknak is voltak tanulságos részei. Köszönöm szépen a kormánypárti felszólalóknak a támogatásukat, a törvényjavaslat támogatását, amivel én magam is a kormány nevében egyetértek, hiszen ez egy fontos, fogyasztóvédelmi és pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni segítő szabályozás, és ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a megszavazása a pénzügyi fogyasztók védelmét és támogatását fogja szolgálni. Így kérem az Országgyűlés többségét, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 72 2018.11.05. 2:17  69-72

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném először is leszögezni, hogy semmilyen megszorító politikáról és intézkedésről nincs szó a jelenlegi kormányzati tevékenység kapcsán. Ezt az előző kormányok, az önhöz közel álló baloldali kormányok tették. Szeretném önt tájékoztatni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr október 31-én találkozott szakszervezeti vezetőkkel, a LIGA szakszervezetek elnökével és a Munkástanácsok elnökével. Ezen a megbeszélésen a fő téma a bérmegállapodás volt, és a bérek jövő évi emelése. Mert nagyon fontos a kafetéria, de van ettől egy fontosabb: az, hogy mennyi lesz egy munkavállaló következő évi bére. És az, hogy mennyi lesz a minimálbér összege, a garantált bérminimum összege, abban meg kell állapodni; meg kell állapodni a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és természetesen a kormánynak kell ezt jóváhagyni, illetve végül dönteni.

Igen fontos dolog a kafetéria rendszere. A kafetéria-rendszer átalakításáról már döntött az Országgyűlés. Az Országgyűlés elfogadta azt a kormányzati elvet, hogy tisztességes munkáért tisztességes bért kell alapvetően fizetni, meg kell szüntetni azt a rendszert, amikor a munkabér helyett különféle természetbeni juttatásokat, utalványokat adnak a dolgozóknak. A jövőben a kafetéria-rendszer bármely átalakítása csak ennek jegyében történhet meg.

Egyébként a pénzügyminiszter úr közölte a szakszervezetekkel, amit ők el is fogadtak, hogy a kafetéria-rendszer átalakítására vonatkozóan bármilyen javaslatuk lesz vagy van, azt terjesszék be a miniszter úr elé, és azt a kormány meg fogja fontolni. Nem annyira rossz a helyzet egyébként, mint ahogy ön mondja, a BDO nevű szolgáltató cég, a világ ötödik legnagyobb cége szerint 2019-ben a kafetéria-rendszer ugyanígy meg fog maradni, hiszen a piaci verseny ezt ki fogja kényszeríteni a munkáltatókból, hogy a munkavállalók részére továbbra is adják ezeket a kafetériajuttatásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 141 2018.11.05. 2:03  136-145

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány helyesbítést szeretnék tenni az ön felszólalásához. Az első, hogy olyan nincs, hogy betelepítési kötvény (Varju László: Dehogy nincs!), biztosan véletlenül mondta, ez letelepedési kötvény. Másodszor, nem offshore cégek folyósították ezt, hiszen feltétele volt a jelentkezésnek, a pályázatnak, hogy átlátható cég legyen. A harmadik helyesbítésem, hogy a Költségvetési bizottság előtt a pénzügyminiszter úrnak a törvény szerint meg kell jelennie. Tessenek megvárni, hogy miniszter úr megjelenik, és minden kérdésükre választ fog adni.

A negyedik kérdés, amiről ön nem beszélt, én viszont szeretnék, az a hitelességnek a kérdése. Mennyire hiteles az ön kérdése az államadóssággal kapcsolatosan, amikor, mikor ön volt kormányzópárti képviselő, felelős kormánypárti vezető, kormányzati vezető, akkor ment csődbe Magyarország, akkor ment tönkre, akkor következett be a pénzügyi válság. Az ön mostani pártvezetője, Gyurcsány Ferenc volt Magyarország miniszterelnöke.

Ő szerződött az IMF-fel 20 milliárd forint hitel felvételére, mindezt úgy tette, hogy ne az ő miniszterelnöksége idejére essen a visszafizetésnek az ideje, hanem már a Fidesz-kormánynak kellett felelnie azért, hogy ezt a hitelt visszafizessék. Bizony a Fidesz-kormánynak döntenie kellett arról, hogy az IMF-hitelt folyósítsa tovább az országnak, ezáltal politikai befolyást szerezve, vagy más hitelt, illetve külső forrásokat von be annak érdekében, hogy az önök által felvett adósságot ki tudja fizetni. Igen, és ennek egyik lehetősége volt a letelepedési kötvény, és ön akármit halandzsál itt erről a kötvényről összevissza, ez az országnak nem volt káros.

Igenis, az a döntés akkor előnyös volt az ország számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 145 2018.11.05. 1:16  136-145

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt szeretném elmondani az Országgyűlés nyilvánossága előtt, hogy az a számítás, amire Varju képviselő úr hivatkozik, az a szakértői tanulmány nem mástól származik, mint a Transparency International által finanszírozott szakértői intézettől. (Felzúdulás a kormánypártok soraiból.) Őt úgy hívják, hogy Romhányi Balázs. Romhányi Balázs köztudottan kormányellenes tanulmányokat készít „közgazdasági” megalapozottsággal, politikai megrendelésre, Soros György által finanszírozva.

(14.10)

Na, ilyen számokkal kell a magyar államnak, a magyar kormánynak vitatkoznia. Én nem szeretnék ezen vitatkozni, csak leszögezni azt, hogy igenis a magyar kormány ezen a kamatkiadáson 3 milliárd forintot nyert (Z. Kárpát Dániel: Ezt hogy számoltátok ki? Zsebbe mennyi került?), és ezt az Államadósság Kezelő Központ hiteles számításából tudjuk. Egyébként ez a példa nem ismeretlen, hiszen Ausztriában, Portugáliában és (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az Egyesült Királyságban is hasonló módon működött a letelepedési államkötvény rendszere.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 157 2018.11.05. 2:09  148-161

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kérdésében ön azt mondja, hogy Magyarországon lakhatási válság van, és ennek feloldása érdekében teszi föl a kérdést. Szeretném először is leszögezni, hogy Magyarországon nincs lakhatási válság. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.) Magyarországon utoljára 2010-ben volt lakhatási válság, amikor a Fidesz a szocialistáktól átvette a kormányzást, hiszen az összes otthonteremtési támogatási rendszert a két ciklusban tevékenykedő szocialista kormányzat felszámolta. (Zaj az ellenzéki padsorokban.) Felszámolta a kamattámogatást, felszámolta a személyijövedelemadó-kedvezményt, és felszámolta az úgynevezett szocpolrendszert. Lakhatási válság akkor volt. A kormány 2010-ben el is kezdte ennek a felszámolását, de már ez a Fidesz-kormány volt.

Az első komoly feladat az volt, hogy szembe kellett nézni azzal, hogyan fogjuk megvédeni az embereket attól, hogy elveszítsék a lakásukat, hiszen a devizahitelezés problémája több százezer, millió családot érintett. Azt gondolom, hogy a 2010-től 2015-ig végzett kormányzati és országgyűlési tevékenység nagyban segített ebben, abban, hogy az emberek százezrei ne veszítsék el a lakásukat. Aztán a kormány meghirdette egyértelmű otthonteremtési elképzeléseit, programját, amelynek a célja az, hogy minden magyar ember lehetőleg saját otthonhoz jusson, mert ellentétben önnel, hogy bérlakásokat emleget, meg kell nézni a magyar ember gondolkodását, a magyar ember úgy gondolkodik, hogy abban a lakásban érzem jól magam, ami a saját tulajdonom. Össze kell hasonlítani más országokkal (Zaj a Jobbik soraiban.), máshogy gondolkodnak Európában a más országbeliek. Magyarországon olyan rendszert kell kidolgoznia a kormánynak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ezt meg is tette a magyar kormány, amely saját lakáshoz juttatja az embereket, a családokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Aztán majd folytatom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 161 2018.11.05. 1:12  148-161

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, folytatnám. Tehát a kormány kidolgozta a devizaválság megoldása után, valóban, a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét, az otthonteremtési programot. 2015. július 1je óta működik ez a program, és szeptemberig mintegy 90 ezer család vette már igénybe 257 milliárd forint összegben. A kormány azon dolgozik, hogy ezt tovább kibővítse. Már döntés született arról, hogy a kétgyermekes családok is igénybe vehetik a kamatkedvezményes hitel rendszerét, amelynek összege 10 millió forint (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), míg a háromgyermekesek további hitelezési összegbővülést fognak majd igénybe venni. További bővítésen is gondolkodik a kormányzat, meg fogja teremteni az úgynevezett falusi CSOK rendszerét. A kormány célja az, még egyszer mondom, hogy minden magyar család lehetőség szerint saját lakáshoz, saját otthonhoz jusson ezzel az új otthonteremtési programmal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 114 2018.11.12. 4:10  111-117

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megenged egy megjegyzést a benyújtott interpellációjához, ez bizony szó szerint megegyezik az egy héttel ezelőtt beadott, szóbeli választ igénylő kérdésére. Megmondom őszintén, ez elég hiteltelenné és kissé komolytalanná is teszi az ön rendszeresen föltett kérdését. Úgy gondolom, az elmúlt héten is megfelelő választ kapott ezen kérdéseire.Nézze, az, hogy hetente egy képviselő ugyanazon szövegű kérdést kérdés vagy interpelláció formájában tesz föl, egy doktorjelölttől, egy adjunktustól, megmondom őszintén, elég komolytalannak tűnik. (Közbeszólások a Párbeszéd soraiból.  Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

És akkor most térjünk rá a kérdésére! Most máshogy fogom megközelíteni a válaszomat, megpróbálom megvilágítani, hogy mi a kafetériaváltozás lényege. Beszélek önnek arról, hogyan változtak a közterhek 2010-től, vagy inkább megfogalmazom kérdésként. Tudja-e, hogy mennyi volt a személyi jövedelemadó kulcsa 2010-ben? Segítek önnek: az alsó kulcs volt 21,6 százalék, a felső kulcs pedig, a szuperbruttósítással együtt, mert még akkor olyan is volt, 40,6 százalék volt. Most, nyilván tudja képviselő úr, egy kulcs van: 15 százalék.

Kérdezem öntől, tudja-e, hogy mennyi volt a családi adókedvezmény. Beszéljünk a közterhek változásáról. Kétgyermekesek családi adókedvezménye 2010-ben mennyi volt, képviselő úr? Elárulom önnek: nulla forint. Most 2019. január 1-jétől tudja, mennyi lesz? 40 ezer forint havonta. És tudja-e, hogy a háromgyermekesek adókedvezménye mennyi volt 2010-ben? Havonta 12 ezer forint volt. Most tudja, képviselő úr, hogy mennyi a családi adókedvezmény három gyermeknek? 99 ezer forint.

De folytatom önnek, hogy megértse, hogyan változtak a közterhek, az adóterhek a jövedelmek tekintetében. Tudja-e, képviselő úr, hogy mennyi volt, akkor úgy nevezték, a társadalombiztosítási járulék 2010-ben? Most úgy nevezik, hogy szociális hozzájárulási adó.

Elárulom önnek: 27 százalék. Most elmondom önnek, hogy mennyi most: 19,5 százalék. És ugye, tudja, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján ez tovább fog csökkenni, egészen 15,5 százalékra, vagy még az alá. Hát, így változtak a közterhek Magyarországon az elmúlt években.

A dolgozóknak nem különféle kafetéria és egyéb természetbeni juttatásokban kell megkapniuk a munkabérüket, hanem rendes jövedelemként, bérként. Most a közterhek csökkenése lehetővé teszi minden munkáltatónak, hogy munkáért munkabért fizessen, ne pedig bér helyett különféle, ilyen-olyan juttatást. Ezért változtak meg a kafetéria szabályai. Egyébként pedig nem szűnt meg a kafetéria, hiszen a SZÉP-kártya továbbra is megmarad, a vendéglátás és a turizmus a jövőben is preferálva lesz, és ezt a dolgozók ugyanúgy kedvezményesen megkaphatják.

Ami pedig azt a megjegyzését illeti, hogy a Fidesz megszorító politikája: ne haragudjon, képviselő úr, ismét elő kell vegyem az önök választási programját. A megszorítást önök hozták volna be, ha kormányra kerülnek. De hála a jó istennek, nem kerültek. Miről beszélek? Arról beszélek, hogy önök 15 százalék helyett 30 százalékos személyi jövedelemadót vezettek volna be, arról beszélek, hogy a társasági adót 9 százalékról visszaemelték volna 19 százalékra. Tehát nem a Fidesz-kormány a megszorító politika híve, hanem a Párbeszéd, az adjunktus úr a megszorító politika híve. (Taps és derültség a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 56 2018.11.19. 2:10  53-56

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelt céljai között szerepel a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, az adóbürokrácia és az adóteher minimalizálása. Azért is fontos ez, mert hazánkban a kis- és középvállalkozói szektor a munkavállalók mintegy kétharmadát foglalkoztatja. Fontos, kiemelt figyelmet érdemelnek a kormányzat részéről. Ezért került bevezetésre 2013-ban az ön által is említett kisadózók tételes adója, vagyis a kata, ami lényegében az egyéni vállalkozások számára, az ügyvédi irodák és a természetes személy tagokból álló betéti társaságok számára lett kitalálva. Ennek a népszerűsége ma már elvitathatatlan, hiszen ön is mondta, hogy 300 ezren választották már, ez több mint a vállalkozások számának az egyharmada. Igen, az előnye a minimális adminisztráció és a minimális közteher. De más előnye is lesz 2019-től, hiszen felemelésre kerül az alanyi áfamentesség értékhatára 8 millió forintról 12 millió forintra. Ez pontosan megegyezik a kata értékhatárával, tehát ez sok vállalkozásnak lesz kedvező, hiszen így már az áfával sem kell foglalkozniuk.

Ugyanez a helyzet lényegében a kivával is, ami viszont a társas vállalkozások számára egy nagyon előnyös könyvelési, adózási forma, hiszen itt a visszaforgatott nyereség után nem kell adót fizetni, és valójában a bérek közterhe az általános 21 százalékról 13 százalékra csökken. Ma már az ezt választók száma meghaladja a 30 ezret.

Azt tudom képviselő úrnak mondani, hogy a kormány folyamatosan dolgozik azon, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak kedvező adózási környezetet találjon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 36-38 2018.11.26. 4:13  33-41

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elhangzott interpelláció alapján azt lehet megállapítani, hogy a Jobbik továbbra is a nem hatékonyan, nem a megtakarítók érdekét védő lakás-takarékpénztári rendszert követeli vissza. Aminek a lényegét mindenki tudja ma már Magyarországon: a lényege az, hogy a megtakarító betesz 70 százalékot, az állam hozzátesz 30 százalékot, ezt a 100 százalékot a banki tulajdonban lévő lakás-takarékpénztárak használják, vagyis kihelyezik hitelezésre. És ne adj’ isten, lehetséges, hogy az jön létre, hogy az egyik magyar ember befizeti a megtakarítását a lakás-takarékpénztárba, majd ugyanúgy a saját pénzét és a 30 százalékos állami támogatást fölveszi hitelként, annak megfizeti a kamatát, az a kamat a bankok nyereségét növeli, az ő megtakarítása pedig lényegében számára semmilyen hozamot, eredményt nem hoz, illetve hoz 30 százalékot, amit egyébként az állam biztosított.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2010-től 60 milliárd forint nyereséget termeltek a lakás-takarékpénztárak, és ebből 30 milliárd forintot vettek ki osztalékként. A lakás-takarékpénztárak banki tulajdonban vannak, külföldi, jelentős részben külföldi banki tulajdonban.

Lényegében ez a rendszer senki másnak nem volt jó, csak a bankrendszernek (Z. Kárpát Dániel: Jézus, Mária!), és úgy látom, a Jobbiknak. Igen, a Jobbiknak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy… (Dr. Varga-Damm Andrea többször közbeszól.)

ELNÖK: Képviselő asszony, ha ideges, küldök egy pohár vizet.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: …kettő nap alatt 140 ezer új ügyletet tudtak kötni. (Szávay István közbeszól.  Z. Kárpát Dániel: Lököttek vagytok teljesen! Nem vagytok normálisak!) Hogy is van ez? Kettő nap alatt 140 ezret? Ha ez nem a bankok érdekét szolgálta volna (Zaj.), tisztelt Országgyűlés, 140 ezer ügyletet meg lehetett volna kötni két nap alatt? Két nap alatt van 16 munkaóra. Ez azt jelenti, hogy munkaóránként tízezer ügyletet kötöttek meg. Nyilvánvalóan ez csak úgy volt lehetséges, hogyha alapvetően a banki rendszer érdekét szolgálja ez. Na, ezt a rendszert kívánja visszahozni most a Jobbik, hiszen népszavazást kezdeményezett, törvényjavaslatot nyújtott be, ami elbukott az Országgyűlés előtt. (Z. Kárpát Dániel: Nem került az Országgyűléshez!)

De nézzük meg, hogy valójában a Fidesz milyen igazi otthonteremtési programot, támogatási rendszert is dolgozott ki. Ne felejtsük el azért, hogy 2010-ben még több mint kettőmillió ember szenvedett a devizahitelezés problémájában. Ahhoz, hogy egy megalapozott, jó lakástámogatási rendszert tudjunk létrehozni, először a devizahitelezést kellett felszámolni, megszüntetni és annak sajnos negatív következményeit. Az első feladat ez volt. Az első ciklusban ezzel birkózott meg a Fidesz-KDNP-kormányzat és az Országgyűlés. Ezt követően lehetséges egy teljesen új lakásépítés program, egy családi otthonteremtési kedvezménynek a megteremtése. Ez meg is történt 2015. július 1-je óta. Ettől számítva 92 ezer család élt ezzel a lehetőséggel, és több mint 265 milliárdjában van a költségvetésben.

De hogy ez miért működik, ennek több oka is van. Az egyik oka az, hogy alapvetően változott a foglalkoztatási és a jövedelmi helyzet. Hiszen több mint 700 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon és élnek munkából, mint 2010-ben. A másik pedig a jövedelmi helyzet. A jövedelmi helyzet is jelentősen javult Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen több éve lényegesen nőtt a magyar emberek fizetése.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 44 2018.11.26. 4:05  41-47

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Szokásos nagyhangú felszólalásához én úgy készültem, hogy megnéztem az ön tevékenységét a parlamentben ezzel kapcsolatban, amiről ön beszél. (Derültség a kormánypártok soraiban.) A következőt tudom a parlamenti jegyzőkönyvekből mondani. Ön és a pártja 2015-ben szavazott a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről; nemmel szavaztak (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), nemmel szavazott Bangóné Borbély Ildikó, MSZP. 2016-ban a parlament szavazott a baromfihús, a friss tej, a tojás áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről; pártja tartózkodott, ön is tartózkodott, magyarul nem szavazta meg a csökkentést. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Fidesz soraiban: Szégyen!) 2017-ben a parlament szavazott a halhús és az internet áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről; az MSZP nemmel szavazott, Bangóné Borbély Ildikó nemmel szavazott. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Fidesz soraiban: Szégyen!  Az elnök csenget.) 2018-ban, már ebben a ciklusban a parlament szavazott a tej áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentéséről; az MSZP nemmel szavazott, Bangóné Borbély Ildikó nemmel szavazott. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.  Közbeszólások a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Ha ön azt mondja a parlamentben, hogy magas az élelmiszerár  és a kormány, az Országgyűlés csak azt teheti, hogy csökkenti az adóját, mert más piaci beavatkozása nem létezik , ön ezt követeli a kormányon, mikor ön és pártja egyetlenegy esetben sem szavazza meg azt, amit a kormány a parlament elé terjeszt, erre mondják azt, tisztelt képviselő asszony, hogy vizet prédikál és bort iszik. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Így van!  Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólások és derültség az ellenzéki soraiban.) Nem is csoda, hiszen lehet, hogy ön még nem volt képviselő, de a párttársai, akik éppen akkor kormányon voltak, elvették a 13. havi bért a közszférától, és elvették a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. (Arató Gergely: Amit ti visszaadtatok…?) És egyébként az áfát illetően annak csökkentését ebben a két ciklusban vagy három ciklusban önök nem támogattak egyszer sem, önök éppen hogy emelték az alapvető élelmiszerek áfáját is, és bizony az inflációt is az egekbe növelték, pedig az infláció valóban a szegények adója. Ha valakik a szegények ellen tettek ebben az országban, akkor azok önök voltak, az önök pártja és az önök kormánya.

Tudja, hogy kell egy olyan rendszert megcsinálni, ahol az emberek előre tudnak lépni, jobb az egzisztenciájuk és jobb az életszínvonaluk? Először is meg kell védeni az embereket; meg kell védeni például a devizahitelezéstől. Önök nem megvédték, hanem kétmillió embert beletoltak ebbe a kegyetlen rendszerbe. Aztán meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy csökkenjen a rezsi. Az önök idejében nem csökkent a rezsi, hanem növekedett a rezsi. A mi időnkben csökkent, és az emelkedése megállt. Önök nem támogatják a családokat sem, hiszen elvették a családi adókedvezményt. Most egy kétgyermekes családnak 2019. január 1-jétől 40 ezer forint/hó lesz a családi adókedvezménye. Aztán azt is nehéz megteremteni, hogy az embereknek emelkedjen a jövedelme, hogy abból jobb lét legyen. (Arató Gergely: Mészáros Lőrincnek már sikerült!) A Fidesz-kormány, ha hiszi, ha nem, már néhány éve megteremtette annak feltételeit, hogy az emberek jövedelme reálisan növekedjen.

Hát, így kell ezt csinálni, nem, ahogy önök csinálták! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 186 2018.11.26. 2:08  183-190

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár-Képviselő Úr! A kulturális terület más ágazatoktól eltérően nem vertikális, hanem egy átfogó, horizontális jellegű, ezáltal céljait más ágazatokkal együttműködve hatékonyan tudja megvalósítani, és eredményei más ágazatokat is gazdagítanak. Ezt a jelleget megmutatja az is, hogy a költségvetésben számos fejezetben vannak források a kulturális tevékenység finanszírozására, így az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, a Miniszterelnökségnél, a helyi önkormányzatok támogatásánál, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és (Zaj.  Az elnök csenget.) kiadásoknál, a Nemzeti Kulturális Alapnál vagy a Magyar Művészeti Akadémia fejezetben egyaránt fellelhetőek az ezt a célt szolgáló előirányzatok. A kulturális ágazat általános céljai között továbbra is kiemelt jelentőségű a kulturális intézményrendszer működőképességének biztosítása, a kulturális javak és a kulturális örökség megőrzése és hozzáférhetővé tétele, a kulturális alapellátás kiterjesztése és az abból eredő közösségfejlesztési célok realizálása, így természetesen színházak alapítása, létrehozása és azok működésének támogatása is.

(17.10)

Tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy a magyar kormány kiemelt kulturális eseményeket, emlékéveket is finanszíroz. Ilyen volt például a Bartók-év, a Gulág-emlékév, az Arany János-emlékév, az 1956-os emlékév, az első világháború centenáriuma. Ez is bizonyítja azt, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet a magyar identitás megerősítésére, történelmi hagyományainak ápolására.

Ha megengedi, képviselő úr, a váci színházzal kapcsolatban a hátralévő egy percemben térnék vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 190 2018.11.26. 1:14  183-190

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy képviselő úr mondja, 1865-1920 között mintegy 25 kőszínház épült Magyarországon. 1949-ben a színházakat államosították, de a rendszerváltást követően a struktúra alapját változatlanul az állandó társulattal rendelkező kőszínházi rendszer alkotta.Mindezek mellett több terület maradt színházi szempontból ellátatlanul. Ilyen volt például Vác, Salgótarján vagy Szombathely. Szombathelyen 2008 őszén nyílt meg a város első kőszínháza, Weöres Sándor Színház néven. A váci Dunakanyar Színházzal egyidejűleg Salgótarjánban is a 2019. évtől javasolja a kultúráért felelős miniszter tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság a kiemelt minősítés megadását, azaz a központi költségvetési támogatás megítélését a Zenthe Ferenc Színház számára.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elért eredményhez ezúton is gratulálok, az új színház működéséhez sok sikert, sikereket kívánok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 184 2018.12.03. 2:15  181-188

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a kérdésében, az azonnali kérdések órájában „Óriási drágulással jön a karácsony?” címmel tette fel a kérdést. Ezért szívszakadva vártam, mit fog mondani, hogy hogyan emelkedett a töltött káposzta, a halászlé, a pulykasült, esetleg a mákos bejgli ára. Ehhez képest egyetlenegy termékcsoportot tudott említeni, a zöldséget, illetve még a burgonyát, majd a friss zöldséget és azon belül az Egerben kapható petrezselyemgyökeret. De nem említette például, hogy a cukor ára az elmúlt évben 20 százalékkal csökkent. Vagy nem említette, hogy a sertés ára lényegében nem emelkedett, vagy azt sem, hogy az egyéb húsfélék ára sem emelkedett lényegében, sőt a belsőségek ára, amelyekből karácsonykor pörköltet szoktunk csinálni, 3,1 százalékkal csökkent ebben az évben. Mi több, ha étolajjal sütjük meg a termékeket, akkor mindössze 0,4 százalék az emelkedés. De ha karácsonykor kávét is felszolgálna a kedves családtagjainak, akkor azt tudnánk mondani, hogy 0,7 százalékkal csökkent a kávé ára. Ugyanakkor, ha szaloncukrot, csokoládét vagy kakaót kívánna az asztalra tenni, mert karácsonykor azt is szoktunk, azt tudom mondani, hogy szintén nem emelkedett az ára, mert mindössze 0,3 százalék az emelkedés.

Összességében pedig az infláció mértéke 2,8 százalék ma Magyarországon. De emellé hozzáteszem, hogy a jövedelemnövekmény mértéke még az első tíz hónapban 11,7 százalék. Ennek a különbsége több mint 9 százalék; 9 százalék az infláció és a jövedelemnövekmény közötti különbség. Na, ezt nem tudták önök az elmúlt három ciklus kormányzásában elérni, mert önöknél ez a szám mindig fordított volt. Az infláció mindig magasabb volt, mint a kiáramló jövedelem. Na, ezt utánozzák, képviselő úr! (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Nacsa Lőrinc: De mi van a fehérrépával?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 188 2018.12.03. 1:22  181-188

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Ön humorizál a petrezselyemgyökérrel. (Zaj.  Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Petrezselymet árul!) De ha a tendenciákat nézzük, önöknél ’94 és ’98 között, az első kormányzásuk idején 20 százalék fölötti volt az infláció. Utána a Fidesz négy évig kormányzott, 10 százalék alá vitte, megfelezte az inflációt. Az azt követő két ciklusban az önök kormányzása idején 5,3 százalék volt az infláció. A következő nyolc évben ezt is megfeleztük, mert 2,4 százalék volt 2010 és ’18 között az infláció.Egyébként pedig önök kétszínű politikát folytatnak, és ön is, mert az MSZP (Arató Gergely: Mennyi volt a fehérrépa, meséljél!), amikor kormányon van, akkor a 2,8 százalékos inflációnál követeli az árcsökkentést. Ön pedig azért kétszínű politikus, mert ön sem szavazta meg a halhús és az internet áfájának csökkentését 5 százalékra. Nem szavazta meg egyébként a tej áfájának csökkentését, 2018-ban Korózs Lajos tartózkodott. Nem szavazta meg a baromfihús, a friss tej és a tojás áfájának csökkentését, és nem szavazta meg a sertéshús áfájának csökkentését. (Nacsa Lőrinc: A petrezselymet megszavazza!) Ezért kétszínű politikusok önök, tisztelt képviselő úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 106 2019.02.25. 2:25  103-106

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni önnek, hogy elismeri a CSOK rendszerét (Z. Kárpát Dániel: Megtalálta a lényegi…), azt támogatja, és ha a felszólalását jól értem, akkor követeli annak kiterjesztését. Ugyan nekem megtiltotta, hogy a CSOK-ról beszéljek (Dr. Lukács László György: Megkérte.), de ha megengedi, mégis néhány számot elmondanék arról a rendszerről, amit most ön lényegében támogat. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Albérletárak.  Z. Kárpát Dániel: Nem a CSOK-ról volt szó, nem értetted a kérdést.) A CSOK 2015. júliusban került meghirdetésre, jelenleg 282 milliárd forint összegben nyújtottak be kérelmet a CSOK rendszerében, és mintegy százezer embert érint már ez. Valóban úgy van, a kormánynak az alapvető célja az, hogy saját lakáshoz juttassa az embereket, egyébként ezt ön is elismerte. (Szilágyi György: Államtitkár úr, nem ez volt a kérdés.  Közbeszólás a Jobbik soraiban: Rossz papír…) Ha megismeri a CSOK rendszerét, akkor láthatja, hogy ezt a rendszert (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiban.  Az elnök csenget.) a CSOK támogatja… Egyébként elárulom önnek, hogy ma a magyar emberek… Hiába nem tetszik önnek, önök albérletről beszélnek (Közbeszólások a Jobbik soraiban: Nem érted a kérdést!  Z. Kárpát Dániel: Írásban megkaptad a kérdést!), én meg arról beszélek, hogy a kormány mit szeretne. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Bérlakás!  Közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Az emberek 90 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik Magyarországon. Ön pedig a kérdésében földobott egy kérdést, hogy kire nem terjed ki a CSOK, de elfelejtette elmondani azt, hogy kikre nem is terjed ki, ezért, ha érdekli önt, akkor most segítek önnek. Például a szociális bérlaklásprogram tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő, az állam megvásárolta a nehéz helyzetben lévő családoktól a lakást, és most egy 2018-as törvény értelmében a 36 ezer állami bérlakást fölajánlja kedvezményesen, hogy visszavásárolják ezek az emberek. Ez a szociális programja a lakásnak. (Sic!)

De beszélhetnék önnek a munkavállalóknak munkásszállás építéséről, a lakhatási támogatásról és a kollégiumi programról. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Persze, önt ez nem érdekli, nem említette, ezért segítek önnek, hogy a kormány mit tett annak érdekében (Közbeszólás a Jobbik soraiban: A kérdésre válaszoljál!), hogy akikre a CSOK nem terjed ki, ők milyen támogatásban részesülnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 110 2019.02.25. 2:13  107-111

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön évek óta vádolja azzal a Fidesz-KDNP-kormányt, hogy a bankokat támogatja, a bankrendszert támogatja. Ez nyilvánvalóan hazugság, ezt ön is tudja, de önnek nem igazán jut más eszébe, mint hogy a jelenlegi kormányt ezzel vádolja. Mi a bizonyíték arra, hogy nem így van? Például az a bizonyíték, hogy 2010 után, a kormány megalakulása után bevezette a banki különadót, lényegében Európában először, ezt követően 12 ország követte. Bevezette a hitelintézeti járadékot és a tranzakciós illetéket. Ezt követően a devizahitel-elszámolás során mintegy ezermilliárd forintot terhelt a magyar bankrendszerre. Ezek után azt mondani, hogy a jelenlegi kormány a bankokat támogatja, ez egyszerűen képtelenség.

És mit is mondanak önök ezzel a meghirdetett, nem is tudom, milyen hat ponttal? (Z. Kárpát Dániel: Ennyire felkészült, államtitkár úr?) A hat pontból három pontban önök adót szeretnének emelni. (Z. Kárpát Dániel: Nem igaz!) A Fidesz ebben nem támogatja önöket. Lehet, hogy ha kormányra kerülnek, ezt végre tudják hajtani, hogy adót fognak emelni, hitelintézeti járadékot, amely egyébként a költségvetésnek nem jelentett semmit, mert eddig is le lehetett vonni az adó alapjából; ehelyett az ön által is említett tranzakciós illetéket 20 ezer forint készpénz felvételéig a kormány és az Országgyűlés 2019. január 1-jétől megszüntette. (Z. Kárpát Dániel: Akkor miért nem szűnt meg?) Tehát e tekintetben is adót csökkentett a jelenlegi kormány.

Az EBRD-vel való megállapodás pedig éppen azt szolgálja, hogy a magyar bankrendszer stabil legyen, a magyar gazdaság és a magyar pénzügyi rendszer működőképes legyen. Ön most ennek a felrúgását kéri a kormánytól. (Z. Kárpát Dániel: Azt, hogy ne legyetek szolgák!) Azt tudom ígérni, hogy legfeljebb a javaslatait az adóemelésre vonatkozóan, a paktum felrúgására vonatkozóan megfontoljuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 62 2019.03.25. 2:14  59-62

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy megjegyzéssel kezdeném, hiszen az előzetesen benyújtott szóbeli kérdésben az is benne van, hogy kezd olyan lenni az euróbevezetés, mint a magyar futball felvirágoztatása, de az már a szóbeli kérdésből kimaradt. Ez óriási eredmény, hiszen nyilvánvaló, hogy a képviselő úr is látta a tegnapi mérkőzést (Felzúdulás és derültség az ellenzéki pártok soraiban.), amikor a világbajnoki ezüstérmest megvertük, így ez a megjegyzés kimaradt a kérdésből. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) De ha megengedi nekem, képviselő úr, hogy az érdemi válaszra is rátérjünk, mondanék kicsit az önök kormányzásának idejéből, sőt az ön államtitkársága idejéről néhány euróbevezetéssel kapcsolatos kijelentést. Medgyessy Péter 2003. július 16-án azt mondta, Magyarországon 2008-ban fogjuk bevezetni az eurót. Még akkor szocialista kormány volt, bár már nem ő volt a miniszterelnök, semmi nem lett belőle.

Az első Gyurcsány-kormány 2005-ben a száznapos programja miatt, a felelőtlen költekezések negatív hatásai miatt évről évre halasztotta el az euró bevezetésének dátumát. A második Gyurcsány-kormány már nem mondott céldátumot az euró bevezetésére, tehát az önök kormányában is ismert az, hogy nem mondanak céldátumot. Azért nem mondott céldátumot, mert a Gyurcsány-kormány politikája miatt a forint-euró árfolyama 230 forintról 320 forintra emelkedett, amely hosszú távon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit. Hosszú távon megrontotta a Gyurcsány-kormány politikája az euró bevezetésének esélyeit. Végül a Bajnai-kormány 2010 januárjában, amikor már tudta, hogy nem ő fog kormányozni tovább, bejelentette, hogy 2011-ben szeretnék az eurót bevezetni.

Tisztelt Képviselő Úr! A jelenlegi kormány felelősen kíván ebben a kérdésben is gazdasági döntéseket hozni, és akkor fogja az eurót bevezetni, amikor az a magyar emberek érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 66 2019.03.25. 2:01  63-66

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A két új paksi blokk megvalósításával a magyar villamosenergia-termelés jövőbeli bázisát fogjuk megteremteni. A célunk egyértelmű: Magyarországnak az az érdeke, hogy olcsó áramhoz juttassa az embereket, a vállalkozásokat. Ezért van a paksi beruházásra szükség. Azért van a paksi beruházásra szükség, hogy ne emelkedjenek az energiaárak, és hogy ne a külföldiek mondják meg, hogy mit, mennyiért fogyasszon a magyar ember. Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által is említett nemzetközi hitelszerződés az Országgyűlés döntése nyomán került kihirdetésre. A nemzetközi hitelszerződés biztosítja, hogy az új erőmű blokkjainak megvalósításához a finanszírozási forrás hosszú távra rendelkezésre álljon, így az ország, a magyar állampolgárok érdekét szolgálja. Ez lényegében egy védőhálót jelent Magyarország számára, hiszen a kiemelkedően hosszú futamidő és a rendelkezésre bocsátott összeg nagysága következtében ez jelentős előnyökkel jár. Lehetséges az előtörlesztés, amely szintén az ország érdekét szolgálja.

Fölhívom képviselő asszony figyelmét, hogy amennyiben ez a hitelszerződés módosul, figyelembe véve az esetleges szükséges európai uniós eljárásokat  ennek van reális esélye , az kellő időben előkészítve az Országgyűlés elé fog kerülni megvitatásra és jóváhagyásra, így azt ön is megismerheti. Kérem, legyen türelemmel a nemzetközi szerződés módosítása tekintetében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 86 2019.03.25. 2:14  83-86

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem hiszem, hogy önnek és az ellenzéknek ez a magyar emberek teljesítményét lebecsülő politikája helyén van és rendjén van. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Beszélj már normálisan!  Gréczy Zsolt: Benneteket becsülünk le.) Már csak azért is, mert a magyar gazdaság 2018 negyedik negyedévében 5,1 százalékkal növekedett, ami a 2004-es uniós csatlakozásunk óta ilyen nagyságú nem volt, és ez az Európai Unióban is kiemelkedő teljesítménynek minősül. Magyarország pénzügyi mutatói stabilak, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy a jövőben is a gazdaság teljesítménye az ország, a magyar emberek javát fogja szolgálni.Ugyanakkor fölhívom képviselő úr figyelmét, amikor Romániát mutatja be példaként, hogy olvassa el az Európai Bizottság jelentését, hogy mit mond a román gazdaságról. Én négy tételt mondok önnek. A román gazdaság jelentősen lassulni fog, ezt az Európai Bizottság mondja. (Közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.) ’18 utolsó negyedévében már 4 százalékkal volt elmaradva a magyarhoz képest. Egyensúlyi folyamatok megbomlása jellemzi a román költségvetési és gazdaságpolitikát, ami abban merül ki, hogy az államháztartás hiánya a GDP 5 százalékát is eléri, és a fizetési mérleg hiánya ugyanígy alakul. De ugyanez igaz az inflációs folyamatra, 4,3 százalék lesz ebben az évben Romániában az infláció, de különösen érdekesek a román emberek megtakarítási szokásai, hiszen a románok nem takarítanak meg, hanem elfogyasztanak mindent, a megtakarítási rátájuk negatív a magyarokkal szemben, akiknél jelentős a tartalék és a megtakarítás.

Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom önnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy becsülje többre a magyar emberek, a magyar gazdaság, Magyarország teljesítményét. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 167 2019.04.01. 4:07  164-170

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elég nehéz hitelesnek és komolynak venni egy olyan volt államtitkárnak a számonkérő szavait, aki az MSZP-kormány tagja volt, annak az MSZP-kormánynak, akiknek a kormányzása idején nem sikerült a nyugdíjak reálértékét megőrizni. (Cseresnyés Péter: Úgy van!  Dr. Vadai Ágnes: Rossz papírt tetszik olvasni!  Cseresnyés Péter: Nagyon jó papírt olvas!)Eléggé hiteltelennek tűnik ez a számonkérés, hiszen önök amellett, hogy nem tudták a nyugdíjak reálértékét tartani, még a 13. havi nyugdíjat el is vették a nyugdíjasoktól, és ezt egyébként ön is megszavazta mint akkori kormánypárti képviselő. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Nagyon érdekes a közszféra jövedelmi helyzetét számonkérni ezen a kormányon, hiszen önök voltak azok, akik elvették a közszféra 13. havi fizetését. És bizony nehéz olyan helyzetben ezt komolyan venni, mint amikor megnézzük a gazdasági adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz-kormánynak ezen a területen sincs szégyenkeznivalója. Nincs szégyenkeznivalója, hiszen 2010-18 között a nyugdíjemelés mértéke 30 százalék volt, ezzel szemben az infláció 18 százalék, emellett kiegészítő nyugdíjemelés és kompenzáció is jár a nyugdíjasoknak.

Azt gondolom, hiteltelen számonkérni a kormányt önnek akkor, amikor 2018-ban az infláció mértéke 2,8 százalék volt, ugyanakkor az átlagkereset mértéke pedig 11,3 százalék, tehát jól látható, hogy a lakosság jövedelme jelentősen növekedett az elmúlt években, amit mi sem bizonyít jobban, mint a kiskereskedelmi fogyasztás bővülésének mértéke, amely az elmúlt évben 6,6 százalék volt, az azt megelőző évben pedig 5,6 százalék, és visszamenőleg öt évre ez az adat mindig növekedett.

Nagyon érdekes az ön és az ön pártjának tevékenységét megfigyelni a parlamentben, hiszen akkor, amikor önök segíthettek volna a magyar embereken például azzal, hogy csökkentik a személyi jövedelemadót, egyszer sem szavazták meg. Akkor, amikor a családi adókedvezményt kellett növelni itt a parlamentben, a két- és háromgyermekes családok adókedvezményét, hogy több jusson nekik a kasszába, akkor önök egyszer sem szavazták meg. És az is nagyon érdekes, hogy amikor például a sertésáfa csökkentését kellett megszavazni, akkor önök szintén nem álltak a kormányzati javaslat mellé.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy nem korrekt a felszólalása más tekintetben sem. Mondok önnek egy példát: ön idecitálta az államtitkárok és a miniszterek fizetését, hogy az államtitkároké 30 százalékkal is növekedett. Ne haragudjon, képviselő úr , de az ön fizetése is növekedett mint képviselőé, magasabb mértékben növekedett, mint az államtitkároké, mert több mint 30 százalékkal növekedett az ön jövedelme.

Én elfogadom azt, hogy ön a kisemberek szemében akar hiteles lenni, de ezzel sem tud hiteles lenni, mert azt elfelejtette hozzátenni, hogy egyébként az én fizetésem is növekedett, és én is meg tudom venni a burgonyát. (Dr. Vadai Ágnes: Nagyon drága a krumpli ettől még. A tojás még drágább.)

Tisztelt Képviselő Úr! Visszatekintve az elmúlt évekre azt tudom mondani, hogy a nyugdíjak és a családok jövedelme, valamint a közszféra és a versenyszféra dolgozóinak bére is emelkedett és meghaladta az árakat, ezért a kormánynak nincs szégyenkeznivalója, és a kormány a jövőben is ezt a politikát fogja folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.  Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 138 2019.05.27. 4:09  135-141

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Én abban tudok önnek segíteni, hogy visszatekintünk 2010-től, hogy mit tett Magyarország Kormánya, a Fidesz-KDNP-kormány annak érdekében, hogy az emberek egzisztenciája növekedjen, hogy a jövedelme emelkedjen, és hogy egyre jobban éljenek. Hát, először is rendbe kellett tenni a devizahitelezést, ami egy társadalmi katasztrófa volt, az embereket becsapták. Több mint 1 millió szerződéssel 1 milliótól több embert, családot vittek bele abba a katasztrófába, ami azt jelentette számukra, hogy az árfolyamváltozás miatt nem tudták fizetni a felvett hitelüket. Csak emlékeztetem önt, hogy ezt az a szocialista kormány tette meg, akikkel most önök politikai partnerséget vállaltak. A Fidesz-kormány azt vállalta, hogy ezt rendbe teszi, és igaz, hosszú éves küzdelmek árán, de úgy tette rendbe, hogy még nemzetközi elismeréseket is kapott ezen a téren.A következő lépése a kormánynak a tényleges, tartós és valós rezsicsökkentés volt, ami szintén több százezer, sőt minden magyar családot érintett és érint mind a mai napig is, hiszen a rezsicsökkentés hatása ma is pozitívan hat a családokra azáltal, hogy a rezsiköltségük így kevesebb, és így több marad más egyéb célokra.

Amikor megerősödött a gazdaság és növekedési pályára állt, akkor bővítettük a foglalkoztatást. Először a közszférában dolgoztak sokan, később átvándoroltak a versenyszférába. Erre egy számot tudnék mondani, 12 százalék volt a munkanélküliség száma, annyi volt, most 3,6 százalék. A Fidesz-kormány több mint 800 ezer embernek adott munkát és a munkával együtt jövedelmet és megélhetést. Amikor a gazdasági növekedés tartóssá vált, akkor a Fidesz-kormány adócsökkentést adott az embereknek. Először a személyi jövedelemadó kulcsát, a progresszív adókulcsot egy kulcsra változtattuk, 15 százalékra, ami Európában a második legkevesebb, ezzel együtt növeltük a családi adókedvezményt, ezáltal is több mint 1 millió családnak, gyermeket vállaló családnak biztosítva magasabb megélhetési lehetőséget. Az adócsökkentéshez tartozik az áfa kulcsának a csökkentése is, ahol az alapvető élelmiszerek, szolgáltatások kulcsát sikerült csökkenteni. Az árcsökkentéssel természetesen az embereknek maradt több pénzük szintén.

Aztán 2016 novemberében bérmegállapodást kötöttek a kormány, a munkaadók és a munkavállalók. A bérmegállapodás lényege, hogy tartósan emelni kell Magyarországon a béreket. Egyrészt a minimálbér emelése folyamatos, 2010 óta több mint 100 százalék, másrészt pedig a járulékok csökkentésével a munkáltatóknak lehetőséget adtunk arra, hogy az emberek jövedelmét, bérét tudják növelni. Ennek a hatása ma már érezhető a gazdaságban. Ma már az emberek jövedelme évek óta folyamatosan növekszik, nemcsak nominálértelemben, hanem a reáljövedelmük is folyamatosan nő.

Végül engedjen meg nekem is egy összehasonlítást. 2004-ben egy átlagos, 140 ezer forintos fizetésből az akkori árakon 572 liter üzemanyagot lehetett vásárolni, ma 345 ezer forintos átlagbérből több mint 868 liter üzemanyag vételezhető a töltőállomáson. Ezt a tendenciát kívánja a kormány folytatni a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 16 2019.06.03. 5:05  13-16

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt határozottan szeretném kijelenteni, hogy semmilyen lakosságcsere, népességcsere, betelepítés nem folyik Magyarországon. (Z. Kárpát Dániel: Az a több mint százezer ember meg a kötvényesek…) Napirend előtti felszólalásának címe, hogy tervezett lakosságcsere Magyarországon, ami elképesztő kijelentés. Javaslom önnek (Arató Gergely közbeszól.), hogy a lakosságcsere fogalmát tanulmányozza (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Nem bírja!), és azt is javaslom önnek, hogy a (Z. Kárpát Dániel: Államtitkár úr, az ön államtitkár barátja említette ezt a fogalmat…) második világháború környékén azokat a könyveket olvassa el, és ott fog találkozni a tervezett és egyezményszerű lakosságcserével. (Z. Kárpát Dániel: A saját kollégájával beszélje meg! Ott van a jegyzőkönyvben…) Ez felháborító!

Azt gondolja az ember, hogy az európai parlamenti választás, a 6 százalékos küszöb, amely azt is jelentheti, hogy esetleg a következő választáson már nem tud itt felszólalni a parlamentben, a Jobbikot elgondolkodtatja, hogy befejezi a hangzatos hazugságait, amikkel eddig is kampányolt, amikkel ezt az eredményt érték el az európai parlamenti választáson. (Z. Kárpát Dániel: Államtitkár Úr! KSH-adat! Nem szakmai érv, hogy ki mennyit ért el a választáson! Válaszoljon a kérdésre!)

És most térjünk rá a lényegre! A gazdaságvédelmi akciótervet, ha jól értettem, ön támogatja, és ezt pozitívnak tartja. (Z. Kárpát Dániel: Egyes elemeit támogatom, igen. A hazugságait nem támogatom.) Örülök neki.

(11.40)

Szeretnék én is kiemelni egyet belőle. A hatéves bérmegállapodás alapján a szociális hozzájárulási adó kettő ponttal fog csökkenni, további kettő ponttal 2019. július 1-jétől, ezzel lényegében az élőmunkaerő-költségek fognak tovább csökkenni. Sorolhatnám a kedvezményeket, mind-mind azt szolgálja, hogy a vállalkozások fejlesztéseiket, beruházásaikat meg tudják valósítani, munkahelyeiket meg tudják tartani, illetve azokat tudják bővíteni.

De szeretnék néhány ezen túli, eddig megtörtént intézkedésről is beszélni, amely, azt gondolom, kiemelkedő az ország életében. Például a közfoglalkoztatási rendszer kialakítása, aminek a célja egyértelműen az, hogy átvezessük a munkavállalókat a versenyszférába. Ez egy sikeres program, számokkal szeretném alátámasztani. 2016 első negyedévében például a közfoglalkoztatottak száma 223 ezer fölött volt, most, 2019 első negyedévében ez a szám 102 700, azaz ez azt jelenti, hogy 100 ezer közfoglalkoztatott talált a versenyszférában a nyílt munkaerőpiacon magának állást. Ezt támasztja alá, hogy ha találkozunk polgármesterekkel, beszélgetünk velük, akkor az egyik legfőbb problémának azt mondják ma már, hogy sajnos nem tudják ellátni az önkormányzati feladataikat közfoglalkoztatottakkal, mert lecsökkent a számuk, és akik ott maradtak, azok vagy kevesen vannak, vagy nem tudják már elvégezni az önkormányzati feladatokat. De ilyen döntés, ilyen program volt a munkahelyvédelmi akciónak az átalakítása, amelynek a lényege például az, hogy növeltük az egy főre jutó támogatás intenzitását, ahol a vállalkozások 2019-től nem 100 ezer forintig, hanem 149 ezer forintos minimálbérig vehetik igénybe az adókedvezményt. Ugyanezen program keretében ezután a munkaerőpiacra belépők támogatására fókuszál az akció, ami azt jelenti, hogy három évig jár a támogatás az adott munkáltatóknak, az első két évben 100 százalékos, míg a harmadik évben a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát kell csak megfizetni. Az első két évben természetesen a 100 százalék adókedvezményt jelent.

Sorolhatnám a sok-sok intézkedést, ami odavezetett, hogy európai uniós szinten is a magyar foglalkoztatási adatok kiemelkedők és jók, de talán az egyik legfontosabb eredmény az, mely szerint a KSH-adatok alapján a vándorlási egyenleg immár harmadik éve pozitív, 2010 óta 88 ezer külföldön (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) és 100 ezer itthon született magyar állampolgár tért vissza Magyarországra.

Úgy gondolom, a kormány intézkedéseit az eredmények, a szám szerinti eredmények alátámasztják. Ellentétben az ön véleményével, Magyarország Kormánya jó úton jár, és a magyar emberek érdekében cselekszik. Az eredmények ezt mutatják, éppen ezért ezt a politikát kívánjuk továbbfolytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 34 2019.06.03. 2:15  31-34

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is határozottan cáfolom az ön szavait, és az ön állításával szemben a kormánynak pontosan az a célja, hogy a hazai munkaerőpiac által kínált álláslehetőségeket elsősorban magyar állampolgárokkal töltse be. Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos engedélyezési rendszer töretlenül alkalmazott alapelve az, hogy az EU-n kívülről érkezett munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végezni, ha az üres álláshelyet magyar vagy uniós állampolgárral nem lehet betölteni. Hangsúlyozandó, hogy a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalása nem korlátlan sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve.Engedje meg, hogy azt is cáfoljam, hogy a munkásszálló-építési program harmadik országbeli állampolgárok munkahelyét fogja szolgálni. A munkásszálló-építési program elsősorban a magyar munkavállalókat, a Magyarországon rögzített munkanélkülieket, illetve a most munkát vállalókat fogja kiszolgálni.

Néhány szót szeretnék arról szólni, hogy mit tett a magyar kormány a bérek felzárkóztatásáért. 2010 óta a három gyermeket nevelő családok nettó átlagbére megduplázódott, a gyermeket nem nevelő családok keresete pedig 67,4 százalékkal emelkedett. A bérek növekedése folyamatos, az idei év első három hónapjában 11 százalékkal növekedtek.

A Magyarországon dolgozó külföldiek jövedelemáramlásaira vonatkozóan Unión belüli, illetve Unión kívüli összesítés, bontás érhető el. Ez alapján a Magyarországon dolgozó külföldiek az EU-n kívülre 2010-ben 51 milliárd forintot, 2018-ban pedig 89 milliárd forintot utaltak ki saját hazájukba, ez 74 százalékos növekedés. Ez összesen a magyar GDP mintegy 0,2 százalékát teszi ki. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 46 2019.06.03. 2:19  43-46

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy ön is mondta, a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsa a 2019. március 1-jei ülésén áttekintette és jóváhagyta a menedzsment által előkészített javaslatot a bank pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, csalás és korrupció elleni aktualizált szabályzatáról.Az új szabályzat az e területen alkalmazott legfrissebb nemzetközi szabványok, így különösen az OECD és a Financial Action Task Force, illetve a bankfelügyeleti sztenderdalkotó bázeli bizottság előírásai és ajánlásai alapján készült el. A szabályzat alkalmazása során a bank figyelembe veszi és tiszteletben tartja tagállamai, így Magyarország csalás, korrupció, pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni céljait, elköteleződéseit. A bank általánosságban véve egyébként is kategorikusan elutasítja a korrupciót, a csalást, a vesztegetést, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. A szabályzat és a kapcsolódó magatartási kódex magas fokú integritási elvárásokat rögzít a bank vezetői és személyzete számára, és ezek betartására többszintű ellenőrzési rendet, belső kontrollt határoz meg. A bank a releváns hazai előírásokhoz hasonló módon gondosan átvilágítja leendő ügyfeleit. Ennek keretében részletesen megvizsgálja a partner tulajdonosi hátterét, a finanszírozni kívánt ügyletek gazdasági indokoltságát, kiemelt figyelemmel az esetleges adócsalási vagy adóelkerülési célokra utaló elemekre, illetve korrupciós kockázatokra.

A bank szerződéseiben kifejezetten megtiltja partnereinek a szabályzat alá tartozó csalárd gyakorlatok követését. Ennek megsértése ellenintézkedéseket von maga után. A helyzet súlyosságától függően lehetséges a hitelfolyósítások felfüggesztése, a már folyósított összegek előtörlesztése, de akár a bankkal fennálló kapcsolatok megszüntetése és további együttműködés kizárása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 58 2019.06.03. 2:15  55-58

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2016. évi XLIX. törvény módosítása szabályozta a diákmunka rendszerét, a diákszövetkezeti foglalkoztatás speciális sajátosságait. Előre jelzem, hogy a Jobbik frakciója ezt a törvénymódosítást nem szavazta meg. Ugyanakkor megszavazta azt a törvénymódosítást, amit most ön politikai haszonszerzésnek minősít, mégpedig amikor a Czeglédy-károsultakat az állam kárpótolta. Milyen érdekes ez a rendszer! Lehet, hogy akkor önöknek is politikai haszonszerzés volt a cél.De visszatérve a kérdésére, a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatás esetében a diákok jogsértésnek való kitettsége alacsonyabb, anyagi biztonsága pedig lényegesen magasabb, mint közvetlen munkavállalás esetén. A diákok anyagi biztonságát szolgálja egy kormányrendelet, amely rögzíti a mindenkori minimális szolgáltatási díj összegét, ezzel megakadályozva, hogy a kötelező legkisebb munkabér alatti összegben foglalkoztassák a diákokat.

Az iskolaszövetkezet és a tag közötti jogviszony munkaügyi ellenőrzése során a fiatalkorú foglalkoztatottakat védő szabályokat átfogóan ellenőrzi a mindenkori ellenőrzés; ilyen a munkaidő, a pihenőidő, a szabadság kiadása, a minimális díjazás, illetve a személyes közreműködéssel kapcsolatos megállapodások megléte.

A hatóság ugyanakkor általános jelleggel vizsgálja valamennyi munkáltatónál a fiatalkorú munkavállalókkal kapcsolatos speciális munkajogi szabályok érvényesülését. Az ellenőrzési adatok szerint az elmúlt három évben a fiatal munkavállalókat érintő ellenőrzések száma mindössze 189 fő volt. Itt jelzem, hogy 2018-ban 68 ezer munkavállalót érintett az ellenőrzés.

A kormány célja tehát az, hogy a fiatal dolgozókat ért jogsértések száma az elkövetkezendő időszakban is a lehető legalacsonyabbra csökkenjen. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 192 2019.06.03. 2:11  189-196

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Zárjuk le az elején rögtön ezt a vitát! A babaholmik tekintetében szeretném elmondani, hogy van egy európai uniós irányelv, 2006/112/EK tanácsi irányelv, úgynevezett áfairányelv. Annak van egy melléklete, 3. számú melléklete. A 3. számú melléklet fölsorolja azokat a termékeket, termékcsoportokat, amelyeknek kedvezményes adókulcsa lehet. Abban az ön által javasolt termékek, legalábbis a babaholmik tekintetében nem szerepelnek. Tehát az EU-irányelvet akkor is be kell tartani, ha valaki ellenzékben van, és akkor is, amikor egyébként kormányon van.Más a helyzet a női higiéniai termékek vonatkozásában. Ezt a kérdést a kormány megvizsgálja, és amennyiben az áfacsökkentésről döntés születik, arról természetesen ön értesülni fog.

De ha megengedi, miután a családi pótlékot is idekeverte, mégiscsak azt tudom mondani, hogy egy elvi, elméleti vita van közöttünk a családok támogatását tekintve. Azt gondolom, hogy amikor mi a személyijövedelemadó-, vagyis a családi adókedvezmény rendszerét bevezettük először, majd azt önök teljes egészében lényegében megszüntették, akkor egyértelművé vált közöttünk a vita. Mi azokat a házaspárokat, családokat támogatjuk, akik dolgoznak, jövedelmet szereznek, abból adózni tudnak és gyermeket vállalnak. Ezért jön létre a személyi jövedelemadó családi adókedvezményének a rendszere. Ma Magyarországon 1,1 millió családot érint a családi adókedvezmény rendszere, 2011 és 2017 között 1575 milliárd maradt e tekintetben a magyar családok zsebében. Köszönöm. Sajnos nem tudom folytatni. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 196 2019.06.03. 1:05  189-196

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Önöknek is be kell azt látni, hogy míg önök a családi pótlék rendszerét szajkózzák, ugyanakkor a jelenlegi kormánynak, a Fidesz-KDNP családiadókedvezmény-rendszere sokkal hatékonyabb és működőképesebb. Emlékezzenek vissza, hogy míg mi a családokról beszéltünk, önök a kormányzásuk idején a minimálbéren élőket és a segélyen élőket támogatták. Mikor mi a családi adókedvezményről beszéltünk, akkor önnök a családi pótlékról beszélnek, ami mindenkinek jár minden feltétel szerint. Azt gondolom, ennél hatékonyabb módszer, hogy egy családot, egy házaspárt támogatunk, és azt a megtermelt adójából vonhatja le, ennél hatékonyabb módszer jelenleg nincs, és mivel a magyar kormány ezt alkalmazza, ezen nem is kíván változtatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 26 2019.06.11. 4:56  23-26

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal kezdeném, hogy ön a szocialista kormányok tagja volt, amelynek az elve az volt, hogy nincs olyan bérnövekedés, amit én az inflációval el ne inflálnék. Tehát az önök kormányzása ideje alatt (Szabó Timea: Kezdd elölről! Nem értjük!) az volt a jellemző, hogy az infláció növekedése mindig meghaladta a jövedelmek növekedését, ezáltal az emberek jóléte nem volt biztosított. Ugyanakkor pedig a Fidesz-kormány éppen az ezzel ellenkező politikát folytatja. Nézzük a nyugdíjak tekintetében! Lehet itt az inflációról beszélni, hogy relatíve magasabb az infláció, de az inflációt ahhoz kell viszonyítani, hogy az embereknek mennyi a jövedelmük (Tordai Bence: Vagy a nyugdíjuk!) és hogy azzal, hogy fél százalékkal magasabb az infláció az előző évihez képest, miközben a jövedelmük pedig 10 százalékkal növekedett (Tordai Bence: Tállai úr! Jaj!), akkor biztosítva van minden társadalmi rétegnek, a munkavállalónak is (Zaj.  Az elnök csenget.) a munkahelyén, a nyugdíjasnak is biztosítva van (Tordai Bence: Na! Mi van biztosítva? Na?) az életszínvonala. (Tordai Bence: Na, az van!) Azt gondolom, hogy önök ezt az önök kormányzása alatt nem tudták biztosítani. Most azt a kormányt kérik számon, amely azt mondja (Szabó Timea: Amelyik 9 éve kormányoz!), hogy több mint 50 hónapja növekszik a fogyasztás, növekszik a kiskereskedelmi bevétel. Ez is azt mutatja, hogy az emberek jövedelme is nő ezáltal, és így (Tordai Bence: Bravó! Bravó!) lényegesen nagyobb a jövedelmük, mint az infláció.

De nézzük a nyugdíjakat! 2010 és 2019 között a nyugdíjak átlagosan több mint 33 százalékkal növekedtek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig a vásárlóerejük 10 százalék felett javult. Na, ezt önök nem tudják elmondani a kormányzásuk idejéről. A 2018. évben végrehajtott nyugdíjemelés mértéke 3 százalék volt, a 2019 januárjában végrehajtott nyugdíjemelés 2,7 százalék, és 2020-ra pedig 2,8 százalék van tervezve.

Abban az esetben, ha a nyugdíjas-infláció alacsonyabb, akkor a kormány nyugdíjprémiumot biztosít a nyugdíjasok számára. (Sic!) 2011 és 2016 között erre nem volt szükség, mert a nyugdíjemelés mindig meghaladta az inflációt. 2017 novemberében erre szükség volt. Nyugdíjprémiumot kaptak a nyugdíjasok, így 0,8 százalékos utólagos emelést hajtott végre a kormány. Ennek nyomán nyugdíjprémiumként, kiegészítő nyugdíjemelésként, nyugdíj-kompenzációként is átlagosan 24 ezer forinttal kaptak a nyugdíjasok több pénzt. 2018-ban az infláció 2,8 százalék volt, míg a nyugdíjas-infláció 2,7 százalék, így nem volt szükség nyugdíj-kompenzációra, hiszen megvalósult a 3 százalékos emelés, magasabb volt, mint a pénzromlás mértéke.

Ugyanez a helyzet a jövedelemmel rendelkezők esetén, hiszen a reáljövedelem mértéke most már évek óta jelentősen növekszik, ami azt jelenti, hogy nemcsak nominálisan haladja meg az inflációt a jövedelmek növekedésének a mértéke, hanem a valóságban is, magyarul, több árut tudnak vásárolni a munkavállalók a jövedelmükből. Ennek több összetevője van: egyrészt a gazdaság jelentős javulása és növekedése, amely eleve több és nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozók számára, másrészt a kormány adópolitikája is, hiszen az egykulcsos 15 százalékos adó is reáljövedelem-növekményt biztosít, másrészt a családosok számára a családi adókedvezmény mértékének az éves növekedése, jelentős növekedése is magasabb jövedelmet biztosít a munkavállalók számára.

Összességében tehát az ön kritikája, amely szerint kiemel egy-két inflációs adatot, egy-két terméket, amelynek az ára a piaci folyamatok következtében növekedett, ez nem a reális és valós képet mutatja, a kormány politikája e tekintetben is helyes, és a jövőben is ezt fogja követni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 140 2019.06.11. 2:08  135-144

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A gazdaságvédelmi akcióterv lényegét az érti meg, aki lát egy folyamatot 2010 óta, a Fidesz-KDNP-kormány megalakulása óta a gazdaságpolitika terén. A kormány gazdaságpolitikai célkitűzése kezdetben a munkahelyteremtés volt, ma is az, a foglalkoztatás bővítése, de azt azért tudnunk kell, hogy abban az időben 12 százalék volt a munkanélküliség, most pedig 3,5 százalék, több mint 800 ezer embernek sikerült munkát szerezni. A tartós gazdasági növekedés megteremtésével az elmúlt években az Európai Unió első három országában volt a magyarországi növekedés, most pedig 5,3 százalék, ami a legmagasabb az Unióban. A jövedelmek növekedésének egyértelmű célja, hogy a reáljövedelem növekedjen, és most már több éve folyamatosan növekszik a munkavállalók reáljövedelme. Ehhez párosul az adóterhek csökkentése, a személyijövedelemadó-kulcs 15 százalékos mértéke és a társasági adó 9 százalékos mértéke Európában is kiemelkedő.

Nagyon fontos, hogy a kormány az adócsökkentéssel teremti meg a versenyképességet a kis, közép- és nagy nemzetközi vállalatok számára is. Fontos célkitűzése a gazdaságvédelmi akciótervnek, hogy megvédje az eddigi eredményeket egy esetleges gazdasági lassulástól vagy más olyan tényezőtől, ami negatívan hat a gazdaságra. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány kivédi ezeket a hatásokat.

(16.30)

A versenyképesség terén, amit csak az adózás terén fogunk megszavazni, jelentős forrást hagyunk a vállalkozásoknál, amelyek a beruházásaikat, fejlesztéseiket tovább tudják növelni, és adott esetben a munkavállalók bérét tudják növelni  ez a célja a gazdaságvédelmi akciótervnek. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence: Bravó!  Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 144 2019.06.11. 1:14  135-144

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengeded, megengedi, mondanék én is néhány konkrét intézkedést. Ahogy ön a kérdésében kiemelte, a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentését, azért most 17,5 százalék lesz ez az adónem, de amikor a Fidesz elkezdte csökkenteni, ez bizony 27 százalék volt, és csak a Fidesz csökkentette a szociális hozzájárulási adó, a társadalombiztosítási járulék mértékét, és most is vállalja a kormány, hogy ezzel 144 milliárd 2019-ben és 156 milliárd forint fog kiesni a költségvetésből, ugyanakkor ez az összeg ott fog maradni a vállalkozásoknál, és a már említett célokra tudják fordítani. De ha már adóváltozásokról beszélünk, meg kell említeni a szálláshelyáfa csökkentését, ami egyértelműen a turizmus mint húzóágazat feltételrendszerét fogja könnyíteni. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a múltban is és a jövőben is ezen az úton, a gazdaságpolitikai intézkedések sorozatán fogja folytatni a kormányzást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 22 2019.06.17. 5:07  19-22

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit megelőzve a költségvetési vitát, kis türelmet kérnék azért az LMP-től, hiszen szerdán indul a költségvetés vitája, reggel 8 órától 30 óra fog rendelkezésre állni a képviselőknek, hogy megvitassák valójában részleteiben is, hogy miről is szól a 2020-as költségvetés, amit Magyarország Kormánya nyújtott be az Országgyűlés elé.Ellentétben önnel, semmiképpen nem lehet a jövő felélése költségvetésének nevezni a benyújtott 2020-as költségvetést, hiszen 1 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, ilyen alacsony még nem volt sosem a költségvetés hiánya, és ugyanakkor pedig az uniós adósságráta is mintegy 2,5 százalékkal fog csökkenni. De ha a számokat kezdjük összehasonlítani 2019-2020 között, akkor csak példaként mondom önnek, hogy a családok támogatására 224 milliárd forinttal többet, az oktatásra 48 milliárddal többet, az egészségügyre 184 milliárd forinttal többet, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal többet, az államháztartásban dolgozók bérére 238 milliárd forinttal többet, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal többet fog a költségvetés tartalmazni 2020-ban, mint 2019-ben. Azt gondolom, ez a költségvetés az elmúlt két ciklus kormányzati munkájának az eredménye. Ez a költségvetés Magyarország biztonságának költségvetése, és a Magyarországon élő családok költségvetése, kiegészülve a vállalkozások számára ajánlott, biztosított gazdaságvédelmi akciótervvel.

Nagyon fontos, hogy ez a költségvetés  ideértve, hogy egyébként az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is megalapozottnak minősíti  nem egy év teljesítménye, hogy most a 2020-as költségvetés ilyen, hanem bizony 2010-től egy szigorú és egy felelős kormányzatnak a költségvetése és gazdaságpolitikájának az eredménye.

Nagyon fontos kiemelni a családok támogatásának növekedését, hiszen Magyarország számára, a magyar kormány számára a gyermek az első, a gyermek, aki összetartja a családot. Nagyon fontos, hogy az eddigi családpolitikai intézkedések következtében a GDP-hez viszonyítottan az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb a családokra, a családok támogatására fordított összeg.

(14.00)

Nagyon fontos azt is megemlítenünk, hogy az infláció növekedése 2,8 százalék lesz, ami az európai gazdasági folyamatokba helyezhető. A makrogazdasági adatok, a gazdasági növekedés az, amely megalapozza Magyarország biztonságos költségvetését, hiszen ez bizonyítja, hogy az idei év első negyedévében 5,3 százalékkal növekedett a gazdaság, ami az európai uniós tagállamok rangsorában az első helyet foglalja el. Nagyon fontos, hogy nagyon sokat tett azért a kormány, hogy ez a gazdasági növekedés stabil és hosszú távon kiszámítható legyen. Fontos, hogy a költségvetési hiányt mindig szem előtt tartotta, hogy csökkenteni tudjuk, ugyanakkor az elmúlt években azzal együtt tudta megtenni, hogy az adót csökkentette, mind a társasági adót, mind néhány áfakulcsot és természetesen a személyi jövedelemadót is.

Nagyon fontos még egyszer megemlíteni az adósságráta finanszírozását. A napokban indítottuk el a Magyar Állampapír Plusz kötvényt, ami igen sikeresnek bizonyult, 539 milliárd fogyott a lakosság körében egy hét alatt, ami azt bizonyítja, hogy a lakosság is bízik a magyar államban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), bízik az állami költségvetésben, bízik a magyar kormányban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 30 2019.06.17. 5:08  27-30

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, a kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak, nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot. A kormány célja nem lehet más, mint az, hogy egy családbarát országot, egy családbarát hazát teremtsen minden magyar ember számára. Ezért nevezzük a 2020-as költségvetést a családok támogatása költségvetésének. A másik hangsúlyos elem, ami öntől szintén elhangzott, az a gazdaságvédelmi akcióterv és annak forrásai biztosítása. Ennek a célja az, hogy megvédje a gazdaságot egy esetleges lassulástól, és megvédje azokat az eredményeket, amit az elmúlt években tudott felmutatni az ország. Nagyon fontos, hogy a költségvetés olyan forrásokat tud biztosítani a gazdaság, a gazdaság szereplői számára, a vállalkozások számára, ami biztonságot ad a magyar munkavállalóknak.

Nagyon fontos az, hogy fenn tudjuk tartani Magyarországnak azt a hitelét, ami a közbiztonsággal kapcsolatos, ezért biztonságos országot kell teremtenünk, illetve meg is teremtettük, ezt kell megvédenünk, mert hiába van jó gazdaság, hiába van jó közszolgáltatás, ha biztonsága nincs az országnak, nincs az embereknek, a családoknak, a vállalkozásoknak, akkor bizony ez mit sem ér. Mindezt úgy tudjuk elérni, ha szigorú és fegyelmezett költségvetés-politikát folytatunk, mint ahogy azt tettük és tesszük 2010 óta.

Én is szeretném fölemlíteni azokat az összegeket, amelyekkel kiemelkedően többet ad egy-egy területre a 2020-as költségvetés; így elsősorban a családok támogatását, hiszen 224 milliárd forinttal emelkedik a támogatásuk.

(14.20)

A gazdaságvédelmi akcióterv, ami a vállalkozásoknak jelent biztonságot, 500 milliárd forint többletet fog jelenteni. Nagyon nagy eredménynek tartjuk, hogy tovább fognak csökkenni az adók, a közterhek Magyarországon. Ezzel egyre versenyképesebb lesz gazdaságunk, a gazdaság szereplői.

És fontos eredmény az is, hogy a biztonsági kiadásainkat is tovább tudjuk növelni. A költségvetés nagy eredménye, hogy biztonsági tartalékként olyan kiadásokra, amelyekre nem lehet felkészülni, a GDP 1 százalékát tartalmazza. Az is nagyon fontos, hogy immár ötödik éve fél évvel korábban fogadjuk el az ország költségvetését, ami hitelességet jelent akár nemzetközi szinten, akár a magyar gazdaság szereplőinek és értékítélőinek.

Nagyon fontos az, hogy a 2020-as költségvetésitörvény-javaslatban tartós növekedéssel, 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, ami kiemelkedő az Európai Unió tekintetében. Fontos, hogy tartani tudjuk a költségvetés hiányának csökkentését. Ennek mértéke 1 százalék lesz, ami a rendszerváltoztatás óta nem volt ilyen alacsony. Szintén fontos eredmény, hogy a GDP-arányos államadósság csökkentése továbbra is biztosított. 70 százalék alatt lesz terveink szerint a jövő év végén: 66,7 százalékos szintre fog csökkenni. Az infláció mértékét 2,8 százalékkal számoljuk.

Nagyon fontos és nagyon fontos eredmény, hogy az állam működése tekintetében nullszaldós költségvetést tudunk újra tervezni. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltatásokat a bevételekből tudjuk finanszírozni, és ez nem termel az ország számára további kiadást és hiányt.

Szeretném újra hangsúlyozni és a hozzászólásom végén újra a családok költségvetésének növekedését kiemelni, ami 11 százalékkal növekszik. A jövő évben 2228 milliárd forint áll a magyar családok rendelkezésére, és ez biztosítja a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) családvédelmi akcióterv összes intézkedését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 64 2019.06.17. 4:11  61-67

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön lakhatási válságot emleget, de ha megengedi, ezzel van egy kis probléma. A lakhatási válság azt jelenti, mikor emberek széles tömege kerül válságba azáltal, hogy elveszti a lakóházát.

(15.10)

Jelenleg ez a helyzet nem áll fenn Magyarországon, viszont a lakhatási válság éppen az ön kormánytagsága idejére esik, amikor engedték, hogy emberek százezrei vagy inkább milliói kerüljenek a devizahitelezés által nagyon nehéz helyzetbe (Dr. Varga-Damm Andrea: Mindig ugyanazt…  Gréczy Zsolt: Önök vezették be!), valójában lakhatási válságba. Az önök kormányzása idején alakult ki Magyarországon a lakhatási válság. Ön most feláll, és ezt a kormányt vádolja ezzel a helyzettel. Önök semmit nem tettek a devizahitelezés megakadályozására, 2010-ig kellett várni a magyar embereknek, míg a jelenlegi kormány kimentette emberek százezreit a valóságos lakhatási válságból.

A jelenlegi kormánynak az otthonteremtés területén is világos elképzelései vannak: minden magyar embernek, minden magyar családnak lehetősége szerint otthonhoz kell jutnia. Az évszázadokkal ezelőtt kialakult hagyományt, gyakorlatot, gondolkodást, hogy saját lakásom legyen, a kormány támogatja, és a kormány politikáját ehhez igazítja. Ezért fontos, hogy munka- és értékalapú társadalmat hozzunk létre, ahol a megélhetés biztosítható becsületes munkából, és arra mindenkinek legyen lehetősége. Persze, aki dolgozik, gyermeket nevel és vállal, az nagyobb segítséget kap az otthonteremtésben. Ezzel szemben önök a kormányzásuk idején minden ilyen támogatást szép fokozatosan leépítettek, 2009-ben már nem volt szocpol és nem volt kamattámogatás. Ez a valóságos helyzet.

A jelenlegi kormány viszont már egy olyan rendszert dolgozott ki, az úgynevezett CSOK rendszerét, amelyben 104 ezer család adott be kérelmet, és 304 milliárd forint a kormány elkötelezettsége e tekintetben. Persze, ezt ön becsmérli, ahogy ezt önöktől megszoktuk.

Ami pedig Karácsony Gergely javaslatát illeti, amelyet most ön itt reklámoz, egyszerűen megdöbbentő: a szocialistáknak semmi más nem jut eszébe, amikor a hatalom közelébe érnek, csak az adóztatás, a vagyonadó, az ingatlanadó. Igaz, most nem arról van szó, hogy az egész országban be tudnák ezt vezetni, csak a budapestieket szeretnék Karácsony Gergely által ezzel sújtani. Tisztelt képviselő úr, nem ez a megoldás. Figyelje a Fidesz-KDNP-kormány megoldásait! Nem kell adót növelni, adót csökkentve is el lehet érni a kormányzati célokat például az otthonteremtés terén is.

És ha megenged egy záró megjegyzést: az ön véleményéből is érzékelhető, hogy önök teljesen másként gondolkodnak, amikor kormányon vannak, akkor nem számítanak az emberek, nem számítanak a családok, nem számítanak a gyermekek, nem számít az otthonteremtés, de amikor ellenzéki padsorokban ülnek, akkor egyébként a lakosság, a választópolgárok által támogatott rendszert is önök rendszerint támadják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 196 2019.06.17. 2:06  193-196

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igaz, hogy nem a leírt szóbeli kérdést mondta el, mert az szóról szóra megegyezik a Burány Sándor által elmondottéval, úgyhogy ehhez gratulálok, hogy felismerte, ez egy komoly eredmény.Ami az érdemi részét illeti kérdésének, nyilván ön is tudja, hogy a fővárosban, a belső kerületek általában, mint minden nagyvárosban, magasabb presztízsűek, drágábbak, így nyilván azok ingatlanárai és bérleti díjai is, és különösen igaz ez a fővárosban a turisztikai szempontból belső kerületekre. Na most, ön a kormánytól az albérleti árakra valamilyen beavatkozást vagy nem tudom, mit vár el. Ön nagyon jól tudja, hogy az állam mozgástere minimális ezen a téren, hiszen itt magánszemély köt üzletet magánszeméllyel, és ebbe az államnak bizony nem sok beleszólnivalója van.

A végén megemlítette az Airbnb-t. Azt tudom önnek mondani, hogy teljesen szabályozott a működése az adótörvények által és a társasházi törvények által, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megfelelő figyelmet fordít erre a szervezetre, hogy megfelelően adózzon. Mint volt NAV-vezető tudom ezt, hogy külön programok készültek, és nagyon komoly eredményeket tud az adóhatóság e tekintetben felmutatni, tehát nem maradnak adózatlanul ezek a jövedelmek Magyarországon.

Ami pedig a családvédelmi akciótervet illeti, amely július 1-jén lép hatályba: ezt ön lekicsinyelte, de így is viselkedtek a parlamentben, sem ön nem szavazta meg, sem pedig Szabó Timeának nem volt fontos, hogy a magyar családok lakhatási problémáját megoldja. Hát, ez a Párbeszéd! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Cseresnyés Péter: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 30 2019.06.18. 19:29  29-49

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2019. június 4-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6351. számú, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló T/6349. számú törvényjavaslatokat. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett aziránt, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket és továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv. Az akcióterv a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy lehetőség szerint olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amivel a gazdasági növekedés fenntartható.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat tartalmazza a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett adóintézkedéseket, így a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését. Javasoljuk továbbá, hogy a fejlesztésiadó-kedvezmény ne csak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő 50-100 millió forintos értékhatárnál is járjon ez az adókedvezmény. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a családvédelmi akciótervben foglalt négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadó-kedvezményének a szabályait.

(10.30)

Ezen szabályokon túlmenően számos egyszerűsítő, az adózókat terhelő adminisztrációs kötelezettséget mérséklő javaslatokat is magában foglal.

Tisztelt Országgyűlés! A második törvényjavaslat, mint ahogy azt a címe is mutatja, elsősorban a Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges módosításokat tartalmazza. Tekintsük tehát át, hogy az egyes törvényjavaslatokat érintően milyen tartalmú módosításokról kéri a kormány az Országgyűlés döntését!

A személyi jövedelemadózásban a javaslat a családvédelmi akciótervben meghirdetett intézkedés végrehajtásaként új adóalap-kedvezmény bevezetését kezdeményezi. A javasolt szabályozás alapján azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és a gyermekeket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig, életük végéig mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól a munkával szerzett jövedelmeik után.

De nemcsak a munkabér számít munkával szerzett jövedelemnek, hanem például a megbízási díjak, az egyéni vállalkozók vállalkozói kivétje vagy az őstermelők jövedelmei is. Kedvezményre jogosító jövedelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz vagy a munkanélküli-ellátás is, amelyek egyébként szintén adóköteles jövedelmek. A kedvezmény bevezetését a kormány 2020. január 1-jétől javasolja.

Tisztelt Képviselők! Az őstermelők szociális hozzájárulási adójával kapcsolatos adminisztráció terhei is csökkennek a törvényjavaslatban foglaltak alapján. Így figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására is, a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítási időszak kerül meghatározásra a szociális hozzájárulási adó kapcsán. Negyedéves adóelőleget az éves bevallási kötelezettség mellett csak a biztosított mezőgazdasági őstermelő és a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátást választó kistermelő fizet a minimálbér vagy a vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.

A kormány adózási eszközökkel is elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi sportszervezetek központi irodái Magyarországra hozzák tevékenységüket. Ezért egyrészt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai 2020-tól úgy módosulnak, hogy ezen szervezetek Magyarországon dolgozó munkavállalói is választhatják az ekho szerinti adózást, vagyis jövedelmük minimálbért meghaladó része után 15 százalékos mértékű ekhót fizethetnek. A minimálbérnek megfelelő összeg ugyanakkor az általános szabályok szerint viseli a közterheket.

Másrészt mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a kiemelt nemzetközi sportrendezvények, minősített események megrendezésével összefüggésben feladatot ellátó személyeknek kifizetett, juttatott jövedelmek, továbbá a nemzetközi sportszövetség által a sportdiplomácia keretében adott juttatások.

Továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét az inflációnak megfelelően ki kell igazítani, így a járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 forintról 7710 forintra változik, vagyis napi 250 forintról 257 forintra. A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után az állam által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke szintén 7710 forintra változik.

Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvényjavaslat, összhangban a gazdaságvédelmi akciótervvel, tartalmazza a szálláshely-szolgáltatást terhelő áfakulcs 5 százalékra történő csökkentését. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának csökkentésével az Európai Unió országai közül hazánk alkalmazza 2020-tól a második legalacsonyabb adómértéket erre a szolgáltatásra. Ennél alacsonyabb csak Luxemburgban figyelhető meg, ott mindössze 3 százalék az adókulcs. Ezzel függ össze, hogy ugyanezen szolgáltatásra 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás kerül bevezetésre. Az ebből a közteherből származó forrás az ágazatban marad, és dedikáltan a turizmust szolgálja.

A jövedéki törvényt érintő módosítások közül kiemelendő a dohánytermékeket érintő változás, amelynek értelmében az uniós adóminimum elérése érdekében 2020-tól 2021. január 1-jéig fokozatosan, három lépcsőben emelkednek a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedékiadó-mértékei.

Az adóminimum nem teljesítése miatt az Európai Bizottság 2019. január 25-én hivatalos felszólítás megküldésével egy egyösszegű adóemelés kikényszerítése érdekében kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, azonban hazánk továbbra is kitart az adóminimum fokozatos, több lépcsőben történő elérése mellett.

A helyi adózásban tovább folytatódik az adóadminisztráció csökkentése. Egy, már elfogadott módosítás alapján 2019 júliusától az iparűzésiadó-alanyok székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságok az állami adóhatóságtól megkapják mindazon adatokat, amelyeket a NAV tart nyilván az adóalany bejelentkezésekor. 2020. január 1-jétől e jogintézmény bővül tovább. Egyfelől azon adatok is eljutnak az adóalany telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz is, ha a telephely címét az adóalany az állami adóhatósághoz bejelentette. Másfelől, nemcsak a bejelentkezéskor megadott adatokat, hanem az ezen adatokban bekövetkező változást is továbbítja az állami adóhatóság az adóalany székhelye, telephelye, telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságokhoz. A harmadik eleme az egyszerűsítésnek az, hogy az iparűzésiadó-alany a NAV-nál bejelentheti az iparűzésiadó-ügyben az önkormányzati adóhatóságnál eljáró képviselőjét, és az állami adóhatóság ezt az információt is eljuttatja az érintett önkormányzati adóhatóságokhoz. Ezen változások által az iparűzésiadó-ügyek intézése lényegesen egyszerűbbé válik.

A reklámadó mértéke 2010. július 1-jétől 2022. december 31-éig időlegesen nulla százalék lesz. A módosítás az érintett adóalanyok versenyképességét növeli, és azt várjuk tőle, hogy segíti a hirdetési piac további bővülését.

Tisztelt Országgyűlés! A társaságiadó-törvényt érintően a módosítási javaslatok egyszerűsítik az adóadminisztrációt, a vállalkozások beruházási hajlandóságának ösztönzését szolgálják, és emellett a kifejezetten sikeresnek mondható új jogintézményre, a csoportos társaságiadó-alanyiságra vonatkozó rendelkezéseket teszik még versenyképesebbé.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként már a 2019-es adóévtől megszűnik a kötelező adóelőleg-kiegészítési, azaz a feltöltési kötelezettség a társasági adóban. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen módosításra sor kerül az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában is.

A kormány várakozása az, hogy a három intézkedés együttesen már 2019-től jelentősen csökkenteni fogja az adóadminisztrációra fordított időt a vállalkozásoknál. Fontos hangsúlyozni, hogy a sport- és filmtámogatást a változás nem fogja kedvezőtlenül érinteni, ugyanis adózói döntés alapján a feltöltés önkéntesen teljesíthető lesz, és ezzel összefüggésben adófelajánlással is lehet élni a 2019-es adóévben.

A törvényjavaslat szerint a fejlesztésiadó-kedvezmény kis- és középvállalkozási jogcímének beruházási értékhatára több lépcsőben fog változni a következő években. A módosítási javaslatnak köszönhetően 2022-től kezdődően a kisvállalkozások már 50 millió forint, a középvállalkozások már 100 millió forint értékű beruházásaik után jogosultak lehetnek adókedvezményre. A beruházási kedvet az a módosítás is kedvezően befolyásolhatja, amely a fejlesztésiadó-kedvezmény kapcsán megszünteti a létszám- vagy bérköltség növelésére vonatkozó feltételeket.

(10.40)

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kisvállalati adót alkalmazó kisvállalkozások terheit mérsékli a kisvállalati adó kulcsának, a kiva kulcsának 13 százalékról 12 százalékra való csökkentése, szintén 2020. január 1-jétől. Az adócsökkentés várhatóan 5 milliárd forintot hagy az érintett vállalkozásoknál.

Szintén a gazdasági akcióterv egyik elemeként 2020. január 1-jétől megszűnik az eva, az egyszerűsített vállalkozási adó, mivel azt mutatják a tendenciák, hogy a célcsoportba tartozó vállalkozások inkább az újonnan bevezetett egyszerűsített adózási formákat választják. Ezzel a lépéssel is haladunk azon célunk felé, hogy az adónemek számát jelentősen tudjuk csökkenteni a ciklus végéig.

Tisztelt Ház! Az európai uniós jogharmonizációs törvényjavaslatban az általános forgalmi adóra vonatkozó módosítások keretében a jövő évtől egyszerűsödnek a vállalkozások számára az Európai Unióban történő termékkereskedelem feltételei azáltal, hogy több, gyakran előforduló értékesítési konstrukció esetén is sikerült az eltérő tagállami gyakorlatoknak egységes szabályozási keretet adni. A nemzetközi gyakorlattal összhangban lehetővé válik, hogy a behajthatatlan követelésekre jutó áfát az adóalany meghatározott feltételek mellett visszaigényelhesse.

Az uniós jognak történő megfelelés szükségessé tette az utazásszervezésre vonatkozó áfaszabályok módosítását is. Mivel ezek jelentős változást eredményeznek az érintetteknél, indokolt az új szabályokra történő felkészülési idő egy évvel történő meghosszabbítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja azzal, hogy lehetőség lesz az Ákr.-bejelentések utólagos módosítására, ha a módosítható adatot hibásan adták meg. A módosítás pótlékköteles lesz, és azt meghatározott határidőn belül lehet csak megtenni.

Ennek a lehetőségnek a megteremtése a vállalkozások régi igénye volt. Adózóbarát intézkedésként tartalmazza szintén az Ákr.-hez kapcsolódóan a javaslat, hogy az adózó kimentheti magát a mulasztási bírság szankciója alól annak igazolásával, hogy a mulasztás elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan általában az elvárható.

A helyiadó-törvény módosítása megteremti azt az eljárásrendet, ami a legegyszerűbben teszi lehetővé a sportvállalkozások helyiiparűzésiadó-kedvezményéről szóló adatok bejelentését az Európai Bizottság számára.

Tisztelt Képviselők! A számviteli törvény módosításának elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása és egyben a hazai előírások további közelítése a nemzetközi IFRS-ek szerinti számviteli előírásokhoz. A javasolt módosítás a több üzleti évet érintően teljesített szerződések, projektek tekintetében az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, illetve annak módjától. A javaslat szerinti új elszámolási szabályok már a 2019. évi beszámolók összeállításakor is alkalmazhatók lesznek.

A könyvvizsgálói törvény módosításának célja a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság végső felelősségének minél szélesebb körű érvényesítése. Ennek érdekében a törvényjavaslat bővíti a közfelügyeleti hatóság jogköreit, a kamara minőség-ellenőrzési eljárásaival összefüggésben azzal, hogy egyes szabályzatok minőség-ellenőrzési kérdőívek, valamint a módszertani kézikönyv elfogadását a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásához köti. Emellett a törvényjavaslat kibővíti a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenységével összefüggésben a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek titoktartási kötelezettség alóli felmentésének eseteit.

Tisztelt Országgyűlés! Az adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítása létrehozza egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus keretrendszerét, valamint tartalmazza a nem uniós országokkal folytatandó kölcsönös egyeztetési eljárások eljárási szabályait is. Ez a módosítás elősegíti az országok közötti adóviták hatékonyabb rendezését. Ezen túl a törvény módosítása a kapcsolódó uniós irányelv átültetésével az adóhatóságok között megteremti a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókkal kapcsolatos automatikus információcserét is. Ez a típusú információcsere tovább szélesíti az adóhatóság részére rendelkezésre álló információk körét és az adóelkerülés elleni hatékonyabb küzdelmet.

Tisztelt Ház! A társasági adóra vonatkozóan a javaslat az uniós adóelkerülés elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javasolt módosítások célja erre tekintettel egyrészről, hogy megakadályozzák a tagállamok eltérő jogi szabályozásából adódó kettős, nem adóztatási helyzeteket, másrészről pedig, hogy megadóztassák a Magyarországról távozó vállalkozások vagy tevékenységek egyes jövedelmeit. A javaslat az adóelkerülés elleni lépések körében továbbá kiterjeszti azon tőkeműveletek körét, amelyek esetén alkalmazni kell a transzferárszabályokat. Az adóelkerülés elleni irányelvvel összefüggésben módosításokra kerül sor a kisvállalati adót illetően is annak érdekében, hogy ezen adónem is megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslatok a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljaival összhangban segítik megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, segítik a további európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést, ezért kérem, hogy szíveskedjenek támogatni a benyújtott törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 72 2019.06.24. 4:03  69-74

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, emlékeznünk kell a Gyurcsány-kormányzás idejére. Ha megengedi, az adópolitikán túl még mondanék néhány példát, hogy hogyan is kezelte a Gyurcsány-kormány a kormányzás lehetőségét. Fel kell elevenítenünk, hogy elvett az emberektől egyhavi nyugdíjat. Melléteszem, hogy mit tett a Fidesz-kormány: a Fidesz-kormány viszont azt mondta (Szabó Szabolcs: Visszaadta a 13. havit!), hogy megtartjuk a nyugdíjak reálértékét, és ezt a kormányzása alatt minden évben be is tartotta.

A Gyurcsány-kormány elvett egyhavi jövedelmet az emberektől (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem így van!); a Fidesz-kormány alatt, 75 hónapja folyamatosan növekszik a jövedelem (Szabó Szabolcs: És visszaadta!), és most már több mint három éve a reálbér és a reáljövedelem is növekszik. (Arató Gergely: Ti visszaadtátok! .- Dr. Vadai Ágnes: Tessék már elmenni megnézni, mennyibe kerül egy kiló krumpli! 360 forint egy kiló krumpli!)

A Gyurcsány-kormány elvette a családi adókedvezményt; a Fidesz-kormány a családi adókedvezményt a két- és háromgyermekesek esetén jelentősen növelte, a háromgyermekesek esetében 33 ezer forint/hó.

A Gyurcsány-kormány elvette a lakásépítési kedvezményeket, az összes adókedvezménnyel együtt; a Fidesz-kormány az otthonteremtési programmal, az áfacsökkentéssel kedvez (Dr. Vadai Ágnes: Mészáros Lőrinc!) a lakásépítőknek.

A Gyurcsány-kormány devizahitelbe hajtott több mint egymillió magyar családot (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!), amivel lakhatási, megélhetési válságba sodort sok százezer embert. A Fidesz-kormány ezt megszüntette, és ezeket az embereket ebből a bajból kihozta. (Arató Gergely: Ennyire féltek Feritől?)

A Gyurcsány-kormány idején nőttek a lakhatási költségek, az energiaköltségek (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!), gázenergia, a villamos energia; a Fidesz-kormány idején rezsicsökkentés került bevezetésre. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz! Na, ez főleg nem igaz!)

Egyszerűen a Gyurcsány-kormány idején nem volt családtámogatási rendszer (Dr. Vadai Ágnes: Dehogynem!); a Fidesz-kormány pedig a 2020-as költségvetésben is több mint 2000 milliárddal támogatja a családokat.

Ami a Gyurcsány-kormánynak az adópolitikáját illeti, erre, tisztelt képviselő úr, hadd mondjak el egy példát: 2006. január 1-jétől politikai haszonszerzés céljából, mert 2006-ban választások voltak, a 25 százalékos áfát lecsökkentette 20 százalékosra. (Szászfalvi László: Bizony!  Dr. Vadai Ágnes: Aztán felvitte 27-re.) Majd maga Gyurcsány Ferenc egy év múlva a következőképpen nyilatkozik erről, akkor éppen egy olyan hullámban volt, amikor őszinteségi roham jött rá (Szászfalvi László: Őszinteségi roham!): utólag nehezen vitatható, hogy az általános forgalmi adó 2006. év eleji csökkentése gazdaságpolitikai hiba volt.

Azért volt hiba, mert valójában az árak nem csökkentek, ugyanakkorák maradtak, az emberek ugyanannyit fizettek a termékekért és a szolgáltatásokért, és ezt ő maga is beismerte. Bár az áfát csak 2009. június 1-jén emelték vissza, és ezzel azt érték el, hogy ugyanazt a terméket a kormány miatt (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem Gyurcsány-kormány volt!) sokkal drágábban kapták meg az emberek. Az adócsökkentésből nem csökkentés lett, hanem lényegében egy jelentős árdrágítás. (Dr. Vadai Ágnes: Most 27 százalék az áfa, államtitkár úr!)

A Fidesz-kormány nem így kezeli az adópolitikát. A jelenlegi adópolitika elve az, hogy az adókat csökkenteni kell, de a közterheket mindenkinek be kell fizetni az államkasszába. Ezért érte el a Fidesz-kormány azt, hogy csökkenő adóterhek és közterhek mellett az adóbevételek mégis növekednek (Arató Gergely: A szegények fizetik az adót, államtitkár úr!), és ezáltal a költségvetés helyzete stabilizálódott, és így jut több az államkasszából minden közkiadásra.

Azt gondolom, hogy a magyar gazdaság helyzete erős, jelentősen tudott így növekedni a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés is beindult, és remélhetőleg ez folytatódni is fog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 78 2019.06.24. 4:04  75-81

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én elolvastam az interpellációját is, bár ön nem szó szerint ezt mondta el, de én abból idéznék: „Európa számos nagyvárosa küzd a lakhatási problémákkal.” Köszönöm szépen ezt a mondatot, ezzel elismerte, hogy ha Magyarországon, adott esetben Budapesten probléma van az albérleti árakkal, azt nem a kormány gerjesztette, mert azért a kormány hatása Berlinre és más nagyvárosokra nem terjed ki. Az interpellációjában még a berlini problémamegoldást emlegeti jó példának, azonban azt szóban nem mondta el; azt gondolom, ezt helyesen tette. Mert az, amit Berlinben terveznek, hogy befagyasztják a lakbéreket, azt gondolom, Budapesten nem követhető. De nézzük meg, hogy mit tett a kormány közvetett módon annak érdekében, hogy a lakhatási problémát megoldja!

Előtte el kell mondanom, hogy természetesen az állam mozgástere a bérlakáspiac vonatkozásában igen korlátozott. Jellemzően magánszemélyek kötnek üzletet magánszeméllyel, és ebbe a kormány beavatkozási lehetősége igen csekély. Természetesen annak érdekében mindent megteszünk, hogy ezek a jövedelmek adózott jövedelmek legyenek.

Ha végigvesszük azt, hogy a kormány mit tett a különféle csoportoknak, rétegeknek az otthonteremtése érdekében, azt gondolom, kijelenthetjük, hogy a kormánynak nincs szégyenkeznivalója például azok előtt, akik saját lakást, otthont szeretnének, és gyermeket is tudnak vállalni; számukra ott van a CSOK, az új otthonteremtési program. Hogy ez mennyire hatékony és jó, arra egy számadat: 2019. május végéig 106 ezer CSOK-kérelmet fogadtak be 312 milliárd összegben, tehát jelentős az érdeklődés.

A másik réteg legyen a szociálisan rászorultak, akik a devizahitel miatt kerültek nehéz helyzetbe. Tudjuk, hogy a Nemzeti Eszközkezelő működésével oldódott meg ez a probléma, 36 ezer állami bérlakás létesült így, és 160 ezren vettek a programban részt. A törvénymódosítással most ezeket a lakásokat lehetőség van visszavásárolni.

Ha folytatjuk és megvizsgáljuk a diákok helyzetét, a főiskolások, egyetemisták lakhatási lehetőségét, azt gondolom, itt is komoly előrelépések történtek: kollégiumépítési program, jelentős ösztöndíj-támogatás, diákhitel vagy éppen a felsőoktatásban diákotthonférőhely-támogatás, és a kollégiumok működtetésének támogatása is jelentős összeggel szerepel a 2020-as költségvetésben is.

A negyedik réteg, akikről szeretnék beszélni, a munkaerő-mobilitást érinti, hiszen azok az emberek, akiknek nem a lakóhelyükön van a munkahelyük, vagy utazásra kényszerülnek, vagy esetleg a lakhatásukat ott szükséges megoldani, ahol a munkájuk van. Itt is jelentős előrelépés történt, hiszen a kormány jogszabály-módosításokkal segíti azokat a munkáltatókat, akik segítenek a munkavállalójuknak a lakhatási problémájuk munkahelyük melletti vagy ahhoz közeli megoldásában. Így albérletidíj-támogatást adnak, de jelentős a munkásszállás-építési program is.

Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben amit a kormány tehet, azt megteszi, hogy az emberek megfelelő lakhatáshoz tudjanak jutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 32 2019.06.25. 5:09  29-32

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A kormány által előterjesztett és az Országgyűlés által megvitatott 2020-as költségvetés fókuszában, ahogy ön is hangsúlyozta, a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Kiemelt cél továbbá az is, hogy a magyar gazdaság eredményeit egy lassuló európai gazdasági környezetben is meg tudjuk tartani. Ezt szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv.Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve és szem előtt tartva a nemzetközi környezetből fakadó kihívásokat, a 2020as költségvetés, nem elég hangsúlyozni, dinamikus, 4 százalékos GDP-bővüléssel (Zaj.  Az elnök csenget.) számol, ami az Európai Unióban is kiemelkedő teljesítménynek számít. Mérsékelt, 2,8 százalékos inflációval és minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint az ön által is említett 1 százalékos, a GDP 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékkal számol.

Ez a költségvetés tehát egyrészt a múlt eredményeire alapozva tervez, annak alapjait megtartva és azt tovább erősítve, bővülve határozza meg a célokat. Az első a családok védelme, a családok megerősítése, ezzel együtt a gazdaság megerősítése és a biztonság fenntartása. De nagyon fontos az is, hogy az eladósodási fordulatot, ami 2013-ban következett be, 2020-ban is tovább tudjuk folytatni.

Összességében a családok védelmére, támogatására mintegy 2228 milliárd forint fog rendelkezésre állni a következő évben. A gazdaságvédelmi akcióterv célkitűzéseit 500 milliárd fogja szolgálni, ami a vállalkozások növekedésének az ösztönzését és a hitellehetőségeik bővülését fogja elsősorban majd támogatni. Tovább folytatódik az adórendszer egyszerűsítése és az adónemek további csökkentése. Nagyon fontos, hogy az országunk biztonságát megtartsuk, hiszen ezzel a turizmusnak adunk csábítási lehetőséget, erősítjük a turizmus ágazatát.

A részletekbe belemenve, 2020-tól a családvédelmi akcióterv összes intézkedése, amelyre jelentős forrás jut az említettek szerint, a következő: a babaváró támogatás, a CSOK kedvezményes hitelének bővítése, a többgyermekesek jelzáloghitelének átvállalása, autóvásárlási program, bölcsődefejlesztés és -építkezés, nagyszülői gyed és a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A gazdaságvédelmi akcióterv elemei közül kiemelkedik a szociális hozzájárulási adó kulcsának 2 százalékos emelése. Kiemelkedik a kisvállalkozások támogatása szempontjából a kisvállalati adó, az úgynevezett kiva kulcsának 1 százalékos, 12 százalékra való csökkentése. Nagyon fontos, hogy folytatódik az adórendszer egyszerűsítése, adónemek szűnnek meg, adók kerülnek összevonásra. Megszűnik a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozások adóelőleg-feltöltési kötelezettsége a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében. Felfüggesztésre kerül a reklámadó. 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatások áfakulcsa. A preferált kistelepüléseken 2020. január 1-jétől áfa-visszatérítési támogatás vehető igénybe 5 millió forint összeghatárig, lakóingatlan építése mellett már bővítésre és felújításra is fel lehet majd használni.

Jelentős tételekkel lehet folytatni a sort, azonban összegezve megállapítható, hogy Magyarország belső növekedési motorjai stabilak, a gazdaság bővülési potenciáljára a külső környezet változása jelenthet csak kockázatot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A külső kockázatokra felkészülve szintén biztonsági tartalékot tartalmaz a költségvetés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 138 2019.07.01. 2:09  133-142

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban jó kérdés, hogy egy adótörvénynek mi is a célja, mi a feladata kormányzati szempontból. Véleményem szerint az, hogy szolgálja a kormány gazdaságpolitikáját. A kormány gazdaságpolitikja nem más, mint a fenntartható növekedés biztosítása. Nagyon fontos az, hogy egy adótörvény amellett, hogy csökkennek a közterhek, mégis megfelelő költségvetési bevételt biztosít, hiszen a közszolgáltatások finanszírozása sem utolsó szempont egy kormányzat számára.Fontos az, hogy egy adórendszer csökkentse az élőmunka terheit, hiszen így tud egyre több foglalkoztatottat, munkavállalót bevonni a munkába a munkaadó. Fontos egy adópolitikai célnak, egy adórendszernek, hogy csökkenjenek a jövedelmek adói, így a személyi jövedelem adója és a társasági adó. Azt gondolom, hogy Magyarország ebben példát mutat mind a személyi jövedelemadó csökkentése, de legfőképpen a társasági adó csökkentése tekintetében. Fontos, hogy csökkenjen az adóbürokrácia, és fontos, hogy olyan rendszer kerüljön kidolgozásra, amely fehéríti a gazdaságot és a forgalmi adók bevételeit maximalizálja. Ebben Magyarország az elmúlt években kiemelkedő eredményt tudott elérni, hiszen 10 százalék közeli mindössze az áfarés mértéke.

Nagyon fontos az is, hogy olyan adórendszere legyen egy országnak, amely munkahelyeket teremt és nem munkahelyeket szüntet meg. Úgy gondolom, hogy a magyar kormány az elmúlt két ciklusban és az előttünk álló törvényekkel is egy ilyen adórendszert hozott létre Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 142 2019.07.01. 1:09  133-142

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A Gyurcsány-kormány adórendszerét és a Fidesz-kormányét össze sem lehet hasonlítani. A Gyurcsány-kormány idején növekedtek az adókulcsok, és csökkent a GDP-hez képest az adóbevétel, a Fidesz-kormány idején pedig csökkennek folyamatosan kismértékben, nagyobb mértékben az adók, szinte adónem kulcsa, mértéke csökkent, ugyanakkor pedig növekednek az adóbevételek.

(16.30)

Ezt egyébként elirigylik tőlünk az európai országok is, ezért nem támadják Magyarországot az adópolitikája, gazdaságpolitikája miatt.

De mindezek közül is kiemelkedik a családi adókedvezmény rendszere, hiszen az adórendszer a családokat is kell hogy szolgálja.

A családi adókedvezmény rendszerén keresztül Magyarország szintén példát mutat abban, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Azt gondolom, hogy ez az út helyes, a magyar kormány ezen az úton fog továbbmenni az adópolitika tekintetében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 184 2019.07.01. 2:17  181-184

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, így van, az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány együtt jár, ilyen helyzetben a kormánynak nem lehet más a feladata, csak az, hogy segítse a munkaerőigények kielégítését, ami elsősorban az inaktívak minél nagyobb arányú bevonását jelenti a foglalkoztatásba, így a segítségre szoruló emberek létszáma tovább csökken. Mindezek alapján kevesebb kiadással kell számolni az ellátásoknál, a közfoglalkoztatás helyett is egyre többen választhatják és választják is a nyílt munkaerőpiacot. A kedvező folyamatok megtakarításokat eredményeznek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban.

(17.10)

A képviselő asszony állításával szemben a kormány nem von el, hanem éppen a szakképzés területén javasol felhasználni, amint azt a költségvetésitörvény-javaslat 9. §-a is kimondja. A költségvetési befizetés a szakképző iskolák működési költségeihez biztosítja a fedezetet. A kormány célja nem lehet más, mint hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket is a munkaerőhiány csökkentésének érdekében használja fel, így például a mobilitás növekedésének célját, szándékát is szem előtt kell tartani. Ezért szélesítjük ki a munkásszálló-építési programot, és bővítjük a pályázati keretösszegeket. Ezekkel is új munkahelyeket kívánunk létrehozni.

Végezetül felhívom képviselő asszony figyelmét egy tárgyi tévedésre. Amit ön munkaerőpiaci járuléknak nevez, az nem munkáltatói közteher, hanem a munkavállaló béréből vonják le. Ennek az egyéni járuléknak a mértéke 12 éve nem változott. Az adózás adminisztrációjának egyszerűsítése keretében már 2010. január 1-jétől ez a korábbi önálló adónem összevonásra került, de mértéke ezután sem változott. Ennek fényében nem felel meg a valóságnak az ön állítása, amit a kormányzat járulékpolitikájáról állít. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 16 2019.10.22. 5:35  13-16

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány, ellentétben a Jobbik politikájával, nem adóemelésekkel kíván (Z. Kárpát Dániel: Ki beszélt adóemelésről?) problémákat megoldani (Z. Kárpát Dániel: Szó sem volt adóemelésről.), hanem valós támogatással és valós (Z. Kárpát Dániel: Szó sem volt adóemelésről.) problémafeltárást követően pedig arra rendszerszerű és hosszú távú megoldásokkal. (Z. Kárpát Dániel: Vietnamiak vásárolják meg a lakásokat.  Az elnök csenget.) A kormány, ellentétben a Jobbik politikájával, nem bérelt lakásokba küldené az embereket, hanem olyan feltételrendszert teremt meg, hogy a magyar embernek, a magyar embereknek, a magyar családoknak saját lakásuk legyen. (Z. Kárpát Dániel: Nem igaz.)

(9.40)

Mert a magyar ember saját lakásban szeret élni (Z. Kárpát Dániel: Ez sem igaz!), és nem pedig más lakásában (Az elnök csenget.), és nem bérleti, albérleti díjat fizetni egész élete során.

Ezért dolgozta ki a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét, amely már működik, hatályba lépett. 2019. augusztus végéig 114 ezer kérelem érkezett be (Z. Kárpát Dániel: De most nem róluk van szó. Hárommillió magyar emberről!), mintegy 340 milliárd forint összegben. Külön kedvezmény illeti a háromgyermekeseket, 83 százalékuk él a kedvezményes lakáskölcsön lehetőségével. A befogadott hitelkérelmek összege meghaladja a 180 milliárd forintot. A sajátlakás-építés költségeinek megfizetésére használható adóvisszatérítési támogatást is 14 ezer család vette igénybe.

Július 1-jétől tovább bővült a családvédelmi program. A kormány a magyar fiatalok önálló életkezdése, egzisztenciateremtése előtt álló akadályok lebontását, a családalapítási és gyermekvállalási terveinek előmozdítását kívánja elérni. Ezért vezette be a babaváró támogatási konstrukciót, amely a 41 év alatti, házasságban élők számára 10 millió forint szabadon felhasználható kedvezményes kölcsönt jelent. Törlesztése attól függ, hogy a családban a gyermekek száma hogyan alakul, és úgy van a kedvezmény. (Z. Kárpát Dániel: A kérdésre válaszoljon!) Köszönöm szépen, hogy folyamatosan véleményezi a kormány programját. (Z. Kárpát Dániel: Válaszoljon a kérdésre!) Az előbb mondta, hogy ön ezzel a rendszerrel egyetért. Akkor kérem, hallgassa végig, hogy mi is van ebben. (Z. Kárpát Dániel: De voltak konkrét kérdések, és nem arra válaszol.)

A támogatási konstrukciót nagyon gyakran lakáscélok finanszírozására is költik ezek a családok. 32 ezer ilyen kölcsönszerződés köttetett meg, míg a falusi CSOK-ra eddig mintegy 8 milliárd forint összegű kérelem érkezett be.

De a kormány figyel azokra is, akiknek a munkavégzésükhöz vagy a tanulmányaikhoz átmenetileg lakhatást kell biztosítani. Ezért alakította ki a munkásszállás-felújítási és -kialakítási programot, amelyet folyamatosan bővít. 2017-19 között 25 pályázó 10 milliárd forint összegben közel 4000 férőhelyet alakított ki, amit később tovább bővített és kedvezményekkel még elérhetőbbé tette, és a gazdasági akcióterv 8. pontja alapján most már gazdasági társaságok is igényelhetik a munkásszállás-építéshez szükséges támogatásokat. Október 10-én került kihirdetésre 5 milliárd forint keretösszeggel egy új pályázati lehetőség.

A kormány adókedvezményekkel is támogatja a lakások kialakítását, létrehozását. Például a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére fordított összeget levonhatja a társasági adó alapjából. De a járási hivataloknál kérelmezhető az úgynevezett lakhatási támogatás is, amelyet eddig mintegy 10 ezer fő vett igénybe.

Ami pedig a lakásbérletet illeti, itt a kormány az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével próbálta serkenteni a kínálatot. Ezzel az adókedvezménnyel sok magántulajdonos ember élt.

Önnek pedig zárásképpen csak azt tudom mondani, hogy önök teljesen betagozódtak a baloldali pártokhoz, hiszen az adóemelési politika teljes egészében (Z. Kárpát Dániel: Ne vicceljen már! Ne alázza le magát! Nem mi telepítünk be százezrével migránsokat.  Közbeszólások.  Az elnök többször csenget.) a baloldali pártok politikája, és önök mint az ő alpártjuk, most már teljesen azt mondják, amit egyébként a szocialisták. (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Z. Kárpát Dániel: Mennyire színvonaltalan ez a válasz!  Dr. Brenner Koloman: Szégyen, gyalázat!  A Jobbik padsorai felé fordulva:) Ne szakmaizzál te! Ne szakmaizzál!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 78 2019.10.28. 2:07  75-78

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A terület- és településfejlesztési operatív program, a TOP a 2014-2020-as programozási időszakban elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, ahogy azt ön is elmondta. Kiemelt cél a helyi gazdaság megerősítése, a helyi foglalkoztatás bővítése és az újraiparosítás támogatása. Valamennyi felhívás a megyék, a megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatja, a 18 megye és a 22 megyei jogú város is a saját maguk által tervezett programok alapján juthatnak a mindenki számára előre meghatározott támogatási összeghez. Fejér megye részére összesen 41,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 285 projekt nyert el már támogatást 37,7 milliárd forint értékben. A TOP keretében Fejér megyében megvalósuló fejlesztések eredményeként többek között korszerűsítésre kerül 77 kilométer alsóbbrendű közút, 16 településen megépül 59 kilométer kerékpáros-útvonal, illetve közel 38 kilométer vízelvezető rendszer teszi a víz ellen biztonságosabbá a településeket 9 helyszínen. 147 alapellátást nyújtó szolgálat újul meg mintegy 30 településen; idetartozik például a háziorvosi, a fogorvosi rendelők megújítása és a védőnői szolgálat fejlesztése. Két településen 93 hektár iparterület újul meg és kerül kialakításra. A megyében több mint 2 ezer fő vehet részt munkaerőpiacra visszavezető programokban. Továbbá mintegy 600 új bölcsődei férőhely kerül kialakításra.

A támogatott projekteken keresztül a településen jelentős mértékű munkahelyteremtés, családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése és turizmusfejlesztés valósul meg. Sok sikert kívánunk a megyének a megvalósításhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 102 2019.10.28. 1:34  99-102

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én is csak megismételni tudom azt, amit a miniszterelnök úr egy héttel ezelőtt elmondott már a parlamentben: a magyar kormány korábban is és most is azt az álláspontot képviseli, hogy minden szoftvergyártó cégtől közvetlenül szeretne vásárolni szolgáltatást vagy terméket, semmilyen közvetítő harmadik szereplőt nem szeretne beiktatni. Ugyanakkor a probléma az, hogy a Microsoft, az amerikaiak ehhez ragaszkodtak és ragaszkodnak. A Microsoft nem hajlandó közvetlenül senkinek, a magyar államnak sem eladni a termékeit, csak közvetítőkön keresztül. Ez nem magyar probléma, ez egy amerikai probléma, az idevonatkozó visszaélések, szabályozások is az amerikaiakra vonatkoznak.Tehát a kormánynak nem kell semmilyen harmadik közreműködő, készen állunk arra, hogy közvetítők nélkül szerezzük be a szoftvereket, ha az eladó erre hajlandó. Sajnáljuk, hogy a Microsoft nem hajlandó erre. Ezért Magyarország közbeszerzéseket ír ki, a közbeszerzéseken szabályosan lefolytatott eljárásokban szerzi be ezeket a szolgáltatásokat és termékeket. Ha itt valamilyen visszaélés történik, akkor pedig büntetőeljárás indul. (Arató Gergely: Tiborcz Péter Sándor!) Most a legfőbb ügyész úgy döntött, hogy az amerikaiak kérésére indít büntetőeljárást. A kormány is várja ennek eredményét. Kérem, fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Derültség az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 116 2019.10.28. 2:13  113-120

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nemcsak a kormány gondolja úgy, hogy az ország  nem a kormány, hanem az ország: a vállalkozások, a magyar családok, a magyar emberek  teljesítménye kiemelkedő, nemzetközi szinten is összehasonlítva, hanem minden más nemzetközi szervezet, amely értékeli Magyarország gazdasági teljesítményét. Így például a hitelminősítők, amelyek fölminősítették Magyarországot, így például az IMF, amely egy százalékkal növelte a várható GDP-eredményt, vagy az OECD, vagy maga az Európai Unió is. Tehát azt gondolom, hogy inkább az önök megítélésével van probléma, nem pedig a magyar gazdaság és ebben a magyar kormány teljesítményével. Ami pedig azt a bírálatát illeti, hogy ezt a nyugdíjasok nem érzik. A nyugdíjasok, mióta a Fidesz-KDNP kormányoz, azt érzik, hogy a nyugdíjuk értékálló lett, hogy a nyugdíjuk az inflációhoz mérten csak növekedett, erősödött, többet tudnak vásárolni a nyugdíjakért, mint azt megelőzően, például az önök szövetségesének idejében, a baloldali kormányok idejében tették.

Ami pedig a jövedelmek növekedését illeti, az Európai Unióban Magyarországon az egyik legmagasabb, ebben az évben például az első fél évben meghaladta a 10 százalékot a jövedelmek növekedése. Ebben egyébként nagy szerepet játszik a 2016. novemberi bérmegállapodás, amely értelmében az élőmunkaterhek jelentősen csökkennek Magyarországon, és a személyi jövedelemadó mértéke is jelentősen csökkent. Ezt párosítva a GDP-vel arányos jövedelemnövekményekkel, azt tudjuk mondani, hogy Magyarországon a jövedelmek növekedésének következtében például a kiskereskedelmi forgalom évek óta jelentősen bővül.

A magyar gazdaságpolitika igenis hiteles és jó úton jár, ellentétben az ön állításával. (Taps az LMP soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Menjél el egy gyárba, és ott mondd el ugyanezt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 120 2019.10.28. 1:18  113-120

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Minden jólét alapja a gazdaság teljesítménye. Csak azt lehet elfogyasztani, fölélni, amit a gazdaság teljesít. Ön ezzel a kijelentésével lebecsüli a magyar embereknek a teljesítményét, lebecsüli azt, amit az elmúlt tíz évben elértek. Igen, nagyon messziről indultunk 2010-ben, nagyon mélyen volt a magyar gazdaság, millió emberek voltak devizahitel-válságban, sok problémát meg kellett oldani, például a rezsiköltségek növekedésének megállítását, a devizahitel-problémát, amit már említettem. Azt követően következett az, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt, és a növekedési pályával együtt a jövedelmek is növekedtek. Én azt gondolom, hogy nem a kormány hitelességével van probléma, az önök pártjának a hitelességével van probléma. Önök most már ugyanazt fújják, mint a mellettük ülő frakció, az MSZP-frakció, hiszen önök együtt gondolkodnak, együtt élnek, együtt kampányolnak, az önök szövetségese a baloldal, a DK és az MSZP lett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 168 2019.10.28. 2:14  165-172

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön figyeli a magyarországi gazdasági folyamatokat, és azzal tudna azonosulni, úgy, ahogy az előző válaszomban elmondtam, hogy ugyanúgy, mint a nemzetközi hitelminősítők, az IMF vagy az OECD, vagy maga éppen az Európai Unió, akkor láthatná, hogy azok a gazdasági eredmények, amelyek a gazdasági növekedésben mutatkoznak meg elsősorban, azok igenis lecsapódnak az embereknél is. Persze, azt mindig lehet mondani, hogy ez még nem elégséges, ezt még növelni kell. Pontosan ez a kormányzati politika célja: nagyobb gazdasági növekedés, még az Európai Uniónak a négyszeresét is meg kell hogy haladja a gazdasági növekedés, és a megtermelt növekedésből jut az embereknek jövedelem, jut az embereknek mindenféle juttatás.

Az, hogy ön most bírálja a kormányzatnak azt a politikáját, amely szerint a kafetériaelemek megszűntek, akkor ön nem veszi azt figyelembe, hogy ezzel szemben viszont az emberek reáljövedelme, azaz hogy valójában az elért jövedelmük mögött milyen vásárlóerő van, mennyi szolgáltatást és árut tudnak megvásárolni, nem veszi figyelembe, hogy ez évek óta jelentősen és évről évre nagyobb mértékben növekszik.

(14.40)

Hiszen ennek az eredménye az, hogy a kiskereskedelmi forgalom évente 5-6 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy az emberek egyre többet tudnak vásárolni, de a tartós fogyasztási cikkek eladásának a statisztikai mutatója is ezt jelzi.

Teljes egészében alá van támasztva a kormányzatnak az a politikája, amely szerint kisebb adóval, kisebb személyi jövedelemadóval  ami most mindössze 15 százalék, az Európai Unióban a második  és kevesebb élőmunkateherrel igenis valós és jelentős jövedelemnövekményt és ezáltal életszínvonal-növekményt lehet Magyarországon elérni. A kormány ezt a politikát folytatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 172 2019.10.28. 1:11  165-172

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány percen belül az önök frakciójában már a második olyan képviselő szólal fel, aki egyszerűen lebecsüli a magyar emberek teljesítményét (Közbeszólások a Jobbik soraiból.  Gréczy Zsolt közbeszól.  Az elnök csenget.), lebecsüli a magyar gazdaságnak a teljesítményét, lebecsüli a magyar munkavállalóknak a teljesítményét. De hát a számok akkor is számok maradnak, ha ön indulatosan hetente elmondja azt, hogy Magyarországon nem növekednek a jövedelmek. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Növekednek, és ha ön választhat, hogy Bukarestben akar élni vagy éppen Budapesten akar élni, akkor valószínűleg mégis Budapestet választja (Z. Kárpát Dániel: Ennek egész más az oka…), és nem pedig Bukarestet, amit most földicsért, nem tudom, milyen magasságokba. Én azt gondolom, hogy a kormány politikája igenis helyes úton van, a tartós növekedés alapját kell megteremteni, amit a kormány adócsökkentésekkel és más intézkedésekkel megteremtett, és ez alapozza meg igenis a magyar emberek jövedelme növekedésének és az egzisztenciájának a javulását is. Ezen az úton maradunk, és nem azon, amit ön követel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 74 2019.11.04. 4:10  71-83

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az interpellációs kérdésére, amit így tesz fel, hogy mikor lesz fontosabb az idegennél a magyar fiatal, a kormány válasza teljesen egyértelmű: mindig is a magyar fiatal volt fontosabb és az első, és ez ezután is így lesz, és ezt, úgy gondolom, hogy a kormány a gazdaságpolitikájával, társadalompolitikájával, otthonteremtési politikájával teljes mértékben alátámasztja.Van egy dolog, amiben egyetértünk, amit elmondott az interpellációjában (Z. Kárpát Dániel: Az már egy biztos alap!), vagyis ezt nem mondta el, csak leírta, mégpedig az, hogy a magyar családok itthon tudják vállalni gyermekeiket, és a magyar gazdaságot erősítsék adófizetőként is  ebben egyetértünk. (Z. Kárpát Dániel: Ebből már ki tudunk indulni.)

De két dologban biztosan nem értünk egyet. Az egyik az, hogy ezt a társadalompolitikai célt, amiben egyetértünk, önök adóemeléssel szeretnék elérni. (Z. Kárpát Dániel: Nem, nincsen adó, amit megemelnénk, államtitkár úr, olvassa el!) Ebben egészen bizonyosan nem értünk egyet, hiszen a Fidesz-KDNP-kormány nem az új adók, az adóemelések kormánya, hanem az adócsökkentés kormánya, és ezt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, adópolitikája  amelynek a csökkentés a lényege minden területen adó vonatkozásában  alátámasztotta, hiszen nemhogy csökkent volna az állami költségvetés bevétele, hanem jelentősen növekedett a csökkentett adóbevételek által. Tehát ebben nem értünk egyet.

Aztán abban sem értünk egyet, tisztelt képviselő úr, hogy a magyar embereket bérelt lakásba helyezzük el, más tulajdonába, legyen az önkormányzati tulajdon vagy állami tulajdon, vagy a Jobbik tulajdona. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) Nem! A magyar kormány azt szeretné, hogy a magyar családok saját lakásukban éljenek lehetőségük szerint, és ehhez teremtette meg a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét. A lényege, hogy a magyar emberek, a magyar családok saját lakást tudjanak építeni, felújítani, bővíteni, és abban éljenek. Ez a rendszer már 117 ezer családot érintett meg, és mintegy 353 milliárd forint értékben vettek igénybe ezek a családok az államtól kedvezményt.

Sorolhatnánk a különféle kedvezményeket, ezek közül talán még egyet említenék meg: a babaváró támogatási konstrukció keretében minden 40 év alatti, házasságban élő szabadon vehet föl hitelt, amit akár lakásvásárlásra, -felújításra is fel tud használni. Október 31-ig 35 ezer kölcsönszerződés került megkötésre. De említhetném a falusi CSOK-ot, ahol 14 milliárd forintot vettek már igénybe, és említhetek olyan intézkedéseket, amelyek teljes mértékben arra utalnak, hogy az emberek átmeneti lakásproblémája megoldódjon. Ilyen például az állami támogatás, amit tízezer dolgozó, munkavállaló tudott már igénybe venni. De mondhatnám a munkásszállók kialakítását, fenntartását, mondhatom a kollégiumi férőhelyek bővítését, a 2016-ban létrehozott programot.

Ezen túl adókedvezménnyel is próbálja az állam segíteni a kínálati piac növekedését, hiszen ’18. január 1-jétől megszűnt az egészségügyi hozzájárulás a magánbérlemények kínálatának növekedése céljából. De említhetem a társaságiadó-kedvezmény rendszerét. Mi támogatásokkal, adókedvezményekkel szeretnénk ezt a társadalompolitikai célt elérni, ellentétben önökkel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 92 2019.11.04. 4:09  89-95

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy is mondjam? Az ön interpellációja mindenképpen érdekes, de lehet, hogy attól több is, énszerintem hiteltelen. De az is lehet, hogy még attól is több, mondhatnám azt is, hogy hazug. (Felzúdulás, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Tudja, miért mondom ezt? Azért mondom, mert amikor ön kormánypárti képviselő volt, és arról kellett szavaznia, hogy a nyugdíjasok nyugdíját hogyan korrigálják, megtartjáke a vásárlóértéküket, reálértéküket, akkor ön az ellen szavazott, hogy ez ne legyen meg.Önök nyolc évig kormányoztak, abból hét éven át nem tudták biztosítani a nyugdíjak állandóságát, a vásárlóértékének a megtartását. Konkrét példát is tudok mondani, hiszen az önök kormányzása alatt 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Önök szüntették meg a 13. havi nyugdíjat, és most ön ideáll ezzel a politikai háttérrel, ezzel a politikai múltjával, és azt kéri számon, hogy az a kormány, a Fidesz-KDNP-kormány, aki minden évben teljesítette azt, amire önök képtelenek voltak, akkor is, mikor nehéz volt a gazdaságnak, mert 2010-11-ben, ’12-ben még nem volt ennyire erős a magyar gazdaság, akkor is tudta a kormány teljesíteni azt az ígéretét, amelynek a lényege az, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét meg kell tartani, a nyugdíjasoknak ugyanúgy kell részesülniük a gazdaság jó teljesítményéből, mint a gazdaság többi szereplőjének, a munkavállalóknak, a vállalkozóknak.

Hogy ezt számokkal is alátámasszam, 2010 és ’19 között a nyugdíjak 34,2 százalékkal nőttek. Az ennél alacsonyabb infláció következtében a vásárlóértékük pedig 10 százalékkal növekedett a Fidesz kilenc éve alatt, ellentétben az önök kormányzásával, és az ön jóváhagyásával is történt mindez.

Szeretném önt megnyugtatni, hogy mind 2018-ban, mind 2019-ben, a 2020. évre is a kormány az ígéretét teljesíteni fogja. Teljesíteni fogja, az év elején betervezett, a költségvetés tervezésekor vagy az azt megelőző évben tervezett fogyasztóiár-növekedés november hónapban korrigálásra kerül. November hónapban két összeget kapnak a nyugdíjasok, egyrészt az árnövekedés miatti korrekciót, ezt több mint 2 millió 150 ezer öregségi nyugdíjas fogja megkapni, és 400 ezer egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy is meg fogja kapni. Ennek a mértéke egyébként 25,5 milliárd forint lesz. Novemberben átlagosan 20 ezer forintos nyugdíjprémiumot és 11 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a nyugdíjasok. A nyugdíjprémium a gazdaság jó teljesítményével, a nyugdíj-kiegészítés pedig az infláció korrekciójával függ össze. 2019-ben tehát átlagosan mintegy 30 ezer forintot fognak megkapni a nyugdíjasok november hónapban a törvény, az elfogadott törvény értelmében.

Azt gondolom, ezzel a kormányzati politikával az elmúlt kilenc évben a nyugdíjasoknak tett azon ígéret, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke, reálértéke megmaradjon, teljesült, és a 2020. költségvetési évben is ugyanígy, a törvény által elfogadott módon teljesülni fog, ellentétben az önök kormányzati idejével. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 104 2019.11.04. 4:05  101-107

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mivel ön is egy megjegyzéssel kezdte, engedje meg, hogy én is azzal kezdjem. Egy normális frakció időben ad be interpellációt. Ezt most önök elnézték, mert kedden kellett volna beadni az interpellációt, a szerdához voltak szokva, és így nem tudtak interpellációt beadni. Ezt  amit ön most próbált elmondani  önök június 26-án adták be a költségvetési vitakor. (Zaj és közbeszólások a Fidesz soraiból: Juj, de ciki!) Egyébként valószínűleg ezért nem sikerült egyetlen szót elmondani abból a június 26-i interpellációból, amit beadott (Dr. Rétvári Bence: Így fog működni majd a főváros is!), mert egyébként erre a költségvetési vitában és a költségvetés elfogadásakor mindenre, mindenre választ kapott. Így aztán most halandzsázott valamit, csak egyről nem beszélt, ha már így a múltat idézzük, arról, hogy 2018-ban, amikor országgyűlési választás volt, önöknek milyen programjuk, gazdaságpolitikai programjuk volt. Ha megengedi, akkor most én felidézném azt, hogy hogyan is félti, vagy hogy bántja önt, hogy a magyar emberek jövedelme vagy a nyugdíjak értéke megmarad vagy nem marad. Először is, ha önökön múlik, 30 százalékos személyi jövedelemadót vezettek volna be. Ez le van írva (Zaj és közbeszólások a Párbeszéd soraiból.), le van írva a programjukban. Harminc százalékos jövedelemadóval nehéz lenne az emberek nettó jövedelmét, annak vásárlóértékét most megtartani.

A következő fontos az önök programjából: 19 százalékos társasági adót vezetnének vissza. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek nem maradna fejlesztésre, és nem maradna béremelésre, nem tudnák finanszírozni azt a béremelést, ami például ebben az évben, az első félévben nettó értékben több mint 10 százalékkal növekedett. És ne feledjük  meg azért is egyébként gratulálok, nulla százalékos párt adja ma Budapest főváros főpolgármesterét, ez viszont óriási teljesítmény az önök részéről (Taps a Fidesz soraiból.  Tordai Bence: 51 százalék! 51 százalék!), de köszönjék (Tordai Bence: A választóknak!  Dr. Vadai Ágnes: Kinek?), nem minősítem (Dr. Vadai Ágnes: Na, minősítse!), milyen szövetségeseiknek , Karácsony úr mit jelentett ki a kampányban: adót vezet be a fővárosban. (Tordai Bence: Tiborcz-adót! A ti oligarchátok adóját!) Adót vezet be, vagyonadót vezet be, olyan vagyonadót, amelynek senki nem tudja a határát, a mértékét. (Tordai Bence: 500 millió!) Az a dolog lényege, hogy önök, ha hatalomhoz jutnak, semmi más nem jut eszükbe, mint az, hogy adót kell emelni, az embereket meg kell adóztatni. (Tordai Bence: A gazdagokat! A felső egy százalékot!) Mindig is ez volt egyébként a baloldalnak, az önök szövetségeseinek, jóbarátjuknak a politikája, és természetesen most már a Párbeszéd is átvette ezt.

Ami pedig a Fidesz-kormány bér- és jövedelempolitikáját illeti, én azt gondolom, ebben semmi szégyenkeznivaló nincs. A költségvetés különféle életpályamodelleket vezetett be, amelyeket éveken keresztül tud több lépcsőben az érintettek részére eljuttatni. Így van ez a pedagógusbérek esetében, a rendvédelmi dolgozók esetében, az egészségügyben, a szociális ágazatban és az egyéb területeken is. Ami a jövő évi bérfejlesztést illeti, a költségvetés ezt biztosítja egyrészt a céltartalékban, másrészt külön nevesítetten az egészségügy területén. Való igaz, hogy ennek konkrét mértékéről a törvény felhatalmazása alapján a kormány fog dönteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Arról tudom biztosítani a képviselő urat, hogy 2020-ban ugyanúgy folytatódik a jövedelemnövekmény a közszférában, mint ahogy az az elmúlt években megtörtént. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 186 2019.11.04. 2:08  181-190

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy képviselő úr elmondta, 2015-től lett népszerű ez a szolgáltatás Magyarországon, elsősorban Budapesten, ami az Airbnb-n keresztül végzett kereskedelmi szolgáltatásnak minősül. Megjegyzem, hogy ezt kizárólag adószám birtokában lehet elvégezni. Az Airbnb mint közösségi szolgáltató biztosítja internetes felületen keresztül a kereskedelmi célú szállásadók kínálatát, illetve az ilyen jellegű szállást igénybe vevőknek a keresletét, s mindezt legálisan teszi egyébként; legálisan, ezért ki is mondja, hogy a magyar hatóság, a magyar kormány mit tehet ilyen esetben. Azt teheti, hogy ellenőrzi ezeknek a szolgáltatásoknak, szolgáltatóknak, illetve lakást igénybe vevőknek a tevékenységét. Ezt az állami adóhatóság meg is teszi, fokozott figyelemmel kíséri az Airbnb tevékenységét, mindazokat, akik azt a felületet szálláshely-szolgáltatással igénybe veszik és folytatják.

Ez a tevékenység egy elektronikus úton nyújtott szolgáltatás, ily módon az Európai Közösség országaiba távolról is nyújtható szolgáltatást végző adózóknak lehetőségük van egy úgynevezett egyablakos rendszerben elvégezni az adókötelezettségeiket. Az adóhatóság tapasztalata az, hogy általában az adózók, a szolgáltatást nyújtók az adózási kötelezettségüknek eleget tesznek, megfelelő előzetes engedéllyel az adóhatóságtól, az önkormányzattól rendelkeznek. Például ennek az ellenőrzésnek az eredményeként az adóhatóság megállapította, hogy 2015-ben 6 milliárd forint bevétel származott az ilyen jellegű tevékenységből. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 190 2019.11.04. 1:06  181-190

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Azt gondolom erről a kérdésről, hogy elsősorban a lakást tulajdonló személynek kell döntenie arról, hogy az adott ingatlant hogyan hasznosítja. Ha az megfelel a magyarországi, sőt az európai uniós szabályoknak, jogszabályoknak és szabályozásnak, akkor azt tiltani, korlátozni, szabályozni csak igen-igen nehézkesen lehet. (Tordai Bence: Nem! Könnyű! Politikai akarat kell hozzá!) Akarat kell hozzá. Javaslom akkor, hogy a párttársával üljenek le, ő nyilatkozta azt, hogy sok barátja Airbnb-zik, és nem fizet adót. Ők nem fognak örülni annak, amit mond.

(19.20)

Ezt az embert úgy hívják, Karácsony Gergely, aki még azt is mondta, hogy egyébként szívesen látná azt, hogy ne lehessen kiadni minden szobát, illetve ne lehessen kiadni minden ingatlant. Magyarul, a tulajdonjog hasznosításában szeretné az önök főpolgármestere a budapestieket korlátozni. Nem tudom, hogy eze az irány, üljenek le, beszéljék meg, tegyenek javaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 30 2019.11.05. 5:15  27-30

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy felszólalásában ön is kiemelte, a magyar gazdaságban 2013-ban (Zaj.  Az elnök csenget.) megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. A GDP-adatok is stabil szerkezetről tanúskodtak, mert a bővülés több lábon áll. Szinte minden szektor támogatta azt. Így Magyarország jó úton jár, hiszen a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Jóllehet a külső környezet kevésbé volt támogató, 2018 mégis kiemelkedően jó éve volt a magyar gazdaságnak, köszönhetően a belső növekedési motorok felpörgésének, amely az elmúlt időszakban megvalósított gazdaságpolitika, főképp a 2016 novemberében a kormány kezdeményezésére megkötött bér- és adómegállapodás eredménye.

Mindezeknek köszönhetően az egész évre vonatkozóan (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget) 5,1 százalékkal nőtt a GDP. A bővülés fenntarthatóságát a belső és külső egyensúlyi mutatók is megerősítik. A költségvetés GDP-arányos hiánya stabilan 3 százalék alatti, a háztartások megtakarítási rátája magas, az ország finanszírozóképessége egyaránt pozitív. A 2017-es, 4,3 százalékos emelkedést követően tavaly, 2018-ban is jelentősen tovább gyorsult a magyar gazdaság.

Az idei év első két negyedévében ez az adat tovább emelkedett. A növekedés üteme tovább lendült, bővült. A továbbra is kiugró ütemű növekedés többek között a következő tényezőkhöz köthető. Az első a kormányzati intézkedések, az adó- és bérmegállapodás, a „Versenyképesebb Magyarországért” program, a lakhatási támogatások és az állami beruházások. Ez összességében 1,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.

A másik ilyen tényező a kedvezőbb foglalkoztatás és a bérfelzárkózás által támogatott lakossági fogyasztás bővülése. A harmadik az újonnan kiépült exportkapacitások. A negyedik ilyen tényező az uniós források hatékony felhasználása.

A felsorolt tényezők tükröződnek vissza a termelési oldal kedvező teljesítményén is. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a megnövekedett kapacitásokkal rendelkező ipar, az év első felében tapasztalható alacsony külső kereslet és a gyengélkedő német ipari kibocsátás ellenére a második negyedévben is 4 százalékkal bővült.

2019 első féléve során 19 százalékos bővülés eredményeként összességében 4088 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amely alapján a kiugró gazdasági növekedést is számottevő mértékben támogatták a beruházások. Ehhez a teljesítményhez a második negyedév 2400 milliárd forint összértékű összberuházással járult hozzá, ami 18,8 százalékos bővülést jelent. A beruházások lendületét mutatja, hogy az első negyedévhez képest 4,1 százalékos növekedést regisztráltak az idei második negyedévben is.

A beruházási aktivitás megugrásában a vállalkozások kapacitásbővítései mellett az új uniós forrásokhoz kapcsolódó fejlesztések felfutása is szerepet játszott. A legnagyobb, közel egyharmad súllyal rendelkező feldolgozóipar beruházási aktivitása 2019 második negyedévében 30 százalékkal bővült. Kedvező, hogy részben a felfutó ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően az ingatlanügyletek ágazati beruházásai 14,6 százalékkal, valamint a lendületet vett infrastrukturális fejlesztések eredményeként a szállítás, raktározás ágazat teljesítménye 19,7 százalékkal emelkedett a tárgynegyedévben. Stabil az államháztartás helyzete is. A költségvetési folyamatokat bevételi oldalról továbbra is a dinamikus gazdasági növekedéshez kötődő adó- és járuléktöbblet támogatta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előző évek kimagasló gazdasági teljesítményére tekintve a növekedés folytatása is megalapozott, amely három pilléren nyugszik: a munkaerő-tartalékok kihasználása, a termelőkapacitású bővítési beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez biztosítja, hogy a jövőben is kiemelkedő, kimagasló gazdasági növekedés lesz Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 18 2019.11.25. 5:13  15-18

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor a magyar gazdaságról beszélünk, feltétlenül vissza kell tekintenünk. A visszatekintést tegyük meg egészen (Dr. Brenner Koloman: 1930-ig! Ahogy szoktátok!) 2010-ig, hiszen 2010-ben a jelenlegi kormány úgy vette át az ország irányítását, hogy válságban volt a magyar gazdaság. 2010 óta, különösen a 2013-as fordulatot figyelembe véve, a magyar gazdaság egészséges és kiegyensúlyozott növekedési pályára állt. 2010 óta a GDP 31,3 százalékkal bővült. Akkor az elmúlt évek adatai: 2017-ben 4,3 százalékkal, 2018-ban 5,1 százalékkal bővült a GDP, a gazdasági növekedés, és ugyanez az ütem tovább folytatódott 2019-ben is, vagyis ebben az évben, hiszen az európai uniós összehasonlításban is az ország nagyszerű teljesítményt tudott produkálni. A harmadik negyedévben 5 százalékkal bővült a gazdaság, ez az uniós 1,3 százalékhoz képest közel négyszeres növekedést jelent.

A magyar gazdaság egyébként minden területen jobban teljesített, például az építőipari termelés volumene 17,8 százalékkal, az ipari termelés 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti adatokat. A kereskedelmi üzletek forgalma is 5,8 százalékkal bővült az első kilenc hónapban, ami azt jelzi, hogy a fogyasztás is jelentősen tudott növekedni, ez az elmúlt évek tendenciájába illik.

Ami a kereseteket illeti, az év első nyolc hónapjában 10,8 százalékkal nőttek a nettó keresetek, a reálkereseteket figyelembe véve pedig meghaladta a 7 százalékot, 7,1 százalék ez az adat.

(11.50)

Nagyon kimagasló eredményt ért el ebben az évben a nemzetgazdaság a beruházások tekintetében is, hiszen a második negyedévben 19 százalékkal bővült a beruházások értéke, ez 2400 milliárd forintot jelent a nemzetgazdaságnak, és október végéig már 62 nagyberuházás indult el az országban.

De hogy valójában mi is ennek az oka, hogy az ön állításával szemben a magyar gazdaság, Magyarország teljesítménye mégis jó és kimagasló az Európai Unióban, nyilván ez egy összetett folyamat, több dolog együttes fennállása okozta ezt a kiemelkedő eredményt. Kellettek hozzá a kormányzati intézkedések, az adó- és bérmegállapodás, a „Versenyképesebb Magyarországért” program, az otthonteremtési támogatás, az állami beruházások is. Nagyon kedvező a foglalkoztatás és a már előbb említett bérfelzárkóztatás által elért lakossági fogyasztás is. De ugyanez igaz az újonnan kiépült exportkapacitásokra is, hiszen ezek is bővülést mutatnak, és mindehhez persze kellett az uniós források hatékony felhasználása.

A fent felsorolt tényezők tükröződnek vissza a kedvező teljesítményben. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a megnövekedett kapacitásokkal rendelkező ipar termelése az év első kilenc hónapjában tapasztalható alacsony külső kereslet és gyengélkedő német ipari kibocsátás ellenére 6,3 százalékkal bővült.

Összességében tehát három pilléren alapszik a gazdaság jó teljesítménye, amely biztosítja, hogy ezt követően is, ezután is kiemelkedő növekedési adatokat tudunk majd az Európai Unióhoz mérten produkálni. Egyrészt a munkaerő-tartalékok kiaknázása támogatja a foglalkoztatás további növekedését, hogy elérjük a 2010-ben kitűzött célokat, a második tényező a termelőkapacitásokat bővítő beruházások  az előbb említettem, 62 ilyen nagyberuházás van , a harmadik pedig a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések, amelyhez persze kellenek az említett kohéziós erők és kell a kormány előrelátása, hogy a válság idejére a gazdaságvédelmi akcióterveket folyamatosan kidolgozza és azt az Országgyűlés elé tárja, hogy az Országgyűlés azt el tudja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 52 2019.11.25. 2:01  49-52

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország aktív szerepet vállal a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelemben. Több mint 100 országgal folytatunk adóügyi információcserét, az elsők között ültettük át a pénzügyi számlákra vonatkozó adatok automatikus információcseréjét lehetővé tevő szabályokat, amelyek több mint 90 országgal teremtenek automatikus információáramlást. Részt veszünk a kérdésben említett multinacionális vállalatok adatait tartalmazó úgynevezett országonkénti jelentések nemzetközi cseréjében is, amiben több mint 60 országgal vagyunk kapcsolatban. Ezek révén a multinacionális cégek tevékenysége nem tud rejtve maradni az adóhatóság előtt. Az országonkénti nyilvános jelentéstételi irányelvjavaslat általános célját, a társasági adózás fokozottabb átláthatóságát, az adókikerülés és az agresszív adótervezés háttérbe szorítását támogatjuk.

Ugyanakkor kezdetektől nem támogatjuk és a Versenyképességi Tanács ülésén sem fogjuk támogatni a javaslat jelenlegi formáját a hibás jogalap miatt. Egyébként a tagállamok jelentős része sem támogatja azt. Mivel a javaslat tartalma adózási kérdésekkel függ össze, ezért azt nem a számviteli irányelv módosítása keretében indokolt tárgyalni, hanem adózási kérdésként, az adózási kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban.

Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Unióban is támogatjuk az adóelkerülés elleni szabályokat, és az utóbbi öt évben az összes adóelkerülés elleni irányelv szabályait átvettük. Folyamatosan aktívan részt veszünk az adóelkerülés elleni nemzetközi folyamatokban és az ezzel foglalkozó valamennyi nemzetközi szervezetben és fórumon is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 88 2019.11.25. 2:12  85-88

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen Magyarország nem a vendégmunkások paradicsoma (Dr. Varga-Damm Andrea: Ááá!), mint ahogy kérdésében ezt felteszi.

(13.30)

Nem is fog azzá válni, mert a hazai munkaerőpiacot védő kvótarendszer nem teszi lehetővé, hogy harmadik országbeli állampolgárok korlátlan számban vállaljanak munkát hazánkban. A 2019-re meghatározott kvóta 57 ezer fő. A Magyarországon foglalkoztatható, Unión kívüli vendégmunkások számát tehát ez a szám rögzíti. A kvóta számítása jogszabályban rögzített automatizmus útján történik, az egy évvel korábbi munkaerő-keresletet figyelembe véve.

Ha megengedi, szeretném emlékeztetni a 2010 előtti időszakra, amikor kétszer magasabb volt a munkanélküliség Magyarországon, és lényegesen alacsonyabb volt a hazai foglalkoztatási mutató, és mégis 60 ezret meghaladó volt a vendégmunkások száma. Igaz, akkor önök kormányoztak.

Magyarország, a magyar gazdaság, a hazai munkaerőpiac helyzete mára alapvetően megváltozott, hiszen a gazdasági növekedés az egyik leggyorsabb ütemű Európában, a hazai foglalkoztatási ráta pedig a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas, az uniós átlagot tartósan meghaladó, míg a munkanélküliség a legalacsonyabbak között van a 28 tagállamot tekintve.

A kormányzati politika harmadik országbeli állampolgárok betelepítése helyett azonban a hazai munkaerő felkutatására, aktivizálására, képzésére, a családtámogatási rendszer erősítésére fókuszál. Ennek érdekében több olyan szakpolitikai intézkedést hoztunk az elmúlt időszakban, amelyekkel elő lehet segíteni a hazai vállalkozások alkalmazkodását a hatékony munkaerő-gazdálkodás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), versenyképességük megőrzése és javítása érdekében. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)