Készült: 2024.03.29.14:25:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

15. ülésnap (2010.06.15.), 122. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:57


Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én türelmes ember vagyok, és végigvártam a kétpercesekben elmondott expozékat, ami egyébként teljesen normális. Azért furcsa egy kicsit ez a vita, mert végül is mindenki azt mondta, hogy nagyjából rendben van ez a törvénymódosítás, ehhez képest négy órája vitatkozunk róla, de azt gondolom, hogy ez jó.

Én is azzal szeretném kezdeni, hogy nagyon sok olyan eleme van, ami támogatható, s nyilván lesznek majd módosítási javaslatok több oldalról, valószínűleg még a kormánypártok oldaláról is, amiket célszerű lesz elfogadni ahhoz, hogy még jobb legyen.

Valóban volt egy februári dolog, amit Font képviselő úr kezdeményezett, de azért egy kicsit szelektív az emlékezete, mert amikor a munkaügyi bizottságban leszavazták azt, hogy ne lépjen hatályba a törvény módosítása, akkor én két órával utána jeleztem a képviselő úrnak, hogy hozza be a parlament elé ezt a kérdést, mert a frakciót időközben meggyőztük, hogy halasszuk el ennek a törvénynek a hatálybalépését, de gondolom, hogy abban a két órában a párttal való egyeztetés után úgy látták, jobb, ha ez egy kampánytéma marad, és nem tesszük odébb ennek a törvénynek a hatálybalépését. Képviselő úr erről most nem beszélt, csak arról, hogy nem támogattuk ezt a kezdeményezését.

Utána egy lehetőségünk maradt, és ha valaki megnézi, láthatja, hogy a végrehajtási utasításba majdnem mindent beleraktunk, ami a működőképességéhez kellett, de a törvényt nem lehetett átírni, meg a mellékleteit sem egy végrehajtási rendeletben. Fel is hívnám a figyelmet egy tegnapi ügyre: a kormány ugyan bejelentheti, hogy szeptember 30-áig kell majd a kárenyhítési alapba befizetni június helyett, de ha nem módosít törvényt, akkor ez törvény- és alkotmányellenes megoldás. Most nyilván visszakaptam Font képviselő úrtól azt, amit ő kapott februárban, hogy ellenzéki képviselő módosítása mégse legyen már tárgysorozatba véve, s nem is akármilyen arrogáns választ adott arra, hogy nekünk igazából levegővételre sincs jogunk. De a demokrácia sajnos így működik, képviselő úr, úgyhogy el kell viselnünk egymást, még akkor is, ha időnként ugyanarról a dologról mást gondolunk.

Államtitkár úrnak szeretném jelezni, az legalább annyira nem életszerű, hogy a borsószedők mobilinternettel meg laptoppal járkálnak borsót szedni, hogy még aznap le tudják ellenőrizni, hogy a bejelentés megtörtént-e. Ilyen biztosan nem lesz, de az valós, hogy ez a bejelentési dolog egyszerűbb, mint ami a mostani szabályok között van. Azonban úgy gondolom, hogy nem ez a megoldás - arra majd hosszabb idő kell és rengeteg pénz, s azt is el kell dönteni, hogy ez kit és mit terhel -, hanem az az Európai Unióban elfogadott rendszer, ami minden alkalmi munkavállalással foglalkozó embernek egy elektronikus kártyát jelent, a foglalkoztatóhelyen meg egy leolvasót, s akkor nincs olyan probléma, hogy mikor lehet megszakítani és mikor nem.

(12.30)

Kvázi egy beléptetőrendszer szerte az országban, ami a mai technika mellett minden további nélkül kivitelezhető, de egy biztos, hogy nagyon komoly informatikai háttérfejlesztést kíván a szolgálatok és az ellenőrző hatóság oldaláról.

Én nagyon pozitívnak tartom a bürokráciacsökkentő szándékot. Nyilván és remélhetőleg ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági tárgyalásánál is látszott, hogy annak idején én nem a saját minisztériumban, hanem nyilván a társminisztériummal nagyon sokat vitatkoztam az egész dolog életszerűségén, de akkor még nem volt hatályban, pontosabban, most sem lett hatályos a közszolgáltatási törvény változása a kormánytisztviselőkről, amikor bárkit ki lehet rúgni, ha nem ért egyet a főnökének az elvárásaival. Most egy kicsit egyszerűbb a helyzet, ugyan még valamit majd korrigálni kell rajta, hiszen a köztársasági elnök úr tegnap visszaküldte ezt a megoldást. De látszott magán a törvénynek a bizottsági tárgyalási menetén, hogy azok a köztisztviselők, akik korábban mereven elzárkóztak attól például, hogy két különböző járulékszint legyen ugyanabban az alkalmi foglalkoztatásban, tehát hogy más legyen a turizmus, mint a mezőgazdaság meg az egyéb alkalmi foglalkoztatás járulékszintje, most ezt minden további nélkül tudomásul vették. Akkor, a szakértői kormány alatt viszont nem lehetett olyan politikai döntést hozni, hogy szembemenjünk, mondjuk, a szakértők véleményével. Sokkal nehezebb volt. Erre jó egy kétharmados többség, én ezt megértem, meg erre jó egy politikai kormányzás, hogy ki lehet mondani márpedig, hogy holnaptól fele ellenőr lesz, és akkor nyilván nem fognak röpködni a szőlő fölött, mert nem lesz forrásuk.

Nyilván a finanszírozási rendszert is meg kell változtatni, mert az is tény, hogy általában ezek a szolgálatok, ezek az ellenőrzési rendszerek - ez igaz nemcsak erre a területre, hanem másra is - bevételorientáltak. Ezen is kell majd változtatni, ha meglesz hozzá egyébként a megfelelő bevétel a legális csatornákból.

Ezzel az 1000 forintos üggyel azt is kimondtam, hogy mi azt szeretnénk, ha ez nem lenne két külön kategória. Az is indokolja ezt, hogy ugyan bejön a minimálbér adóztatása, és azzal kapcsolatban mindenféle kedvezmény eltörlése, akkor, ugye, ennek a típusú foglalkoztatásnak se lesz nyilván 840 ezer forintos határkedvezménye. És ha kiszámoljuk, hogy mondjuk, egy átlagos napszámot, ami 5000 forint, megterheli egy 16 százalékos járulék, akkor az 1000 forinttal együtt az egyéb foglalkoztatási kategóriákban majdnem ugyanott vagyunk, mint amit egyébként az a törvény szabályoz, amit most akarunk eltörölni, tehát egy 1900 forintos közteher lesz, igaz, hogy megosztva, tehát nemcsak a munkáltatónak, hanem a munkavállalónak is fizetni kell. Ez nem lehet cél, gondolom, ezért azt fogjuk javasolni, és gondolom, más is, hogy az az 500 forintos határ... És akkor még az alkotmányos problémákkal sem kell majd küszködnünk.

Én úgy gondolom, hogy ennek az egésznek az a lényege, hogy ezt maguk a szereplők hogyan kezelik. Azért arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az érdekképviseletek nyilván még további engedményeket fognak majd kérni. Ezt én tudom magamról, hiszen rengeteget tárgyaltunk ezekről az ügyekről. Többek között a mezőgazdaságban az volt az általános kívánalom, hogy kvázi átalány formájában menjen a dolog, valaki a területe vagy akár a tevékenysége után év elején befizethessen egy bizonyos járulékszintet, és utána azt csináljon, amit akar. Na most, ebben az a probléma, és azt értik meg nagyon nehezen, hogy igazából a foglalkoztatást nem lehet földterülethez kötni, az személyhez kötött, és ezért kellenek ezek a bizonyos szabályok, hogy azért a munkavállalónak is legyenek valami védelmi rendszerei. Mert a munkaadónak az lenne a legegyszerűbb, hogy év elején befizetem, és utána azt csinálok, amit akarok, senki ellenőr még a környékemre se jöjjön.

De azért szeretném majd a kormányt előre felkészíteni, hogy ezekkel a kérésekkel találkozni fog. Mi hónapokig gyártottuk azokat a normagyűjteményeket, szabályokat - ami egyébként, szerintem, nem fölösleges munka, mert a valamikori csipkártyás ügyben lehet majd használni -, hogy ez ebbe az irányba terelődjön, de azt mi sem szerettük volna, hogy a munkavállalóknak teljes kiszolgáltatottságuk legyen, és kvázi egy új cselédség jöjjön létre.

Ezért vagyok úgy ezen alkalmi munkalehetőség hosszabbításával, amit persze egy válságos időszakban nyilván el lehet viselni, hogy ezt tartósan valószínűleg nem kell megengedni, mert akkor nem lesz egymillió új munkahely Magyarországon, mert még azokat is ki fogják szervezni ebbe a foglalkoztatási körbe - nyilván az olcsóbb meg kevesebb járulék miatt -, akiket nagy valószínűséggel azért hosszabb-rövidebb időre főfoglalkozásba is fölvennének. Ez lesz egyébként az egész végrehajtásnak a legnehezebb része.

Ahogy a kiskönyvet sem az agrárium tette tönkre annak idején, mert én úgy gondolom, hogy az a kiskönyv a maga hibáival együtt - hiszen nem adott úgymond se védelmet, se nyugdíjalapot, mondjuk, a munkavállalóknak -, a maga egyszerűségével működött. Csak miután bevezettük azt, hogy minden foglalkoztatásban van egy bérminimum, onnantól kezdve az összes kereskedő alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatta egyébként azokat az alkalmazottait, akik előtte bejelentett módon és normál körben dolgoztak. Ezért lett végül is annyi kiskönyv, és hallottuk, nyilván, hogy még nagy állami beruházásoknál is a hőre olvadó tinta használata meg egyéb mennyire elterjedt volt. Azért a magyar ember attraktív, erre szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, ezt más területeken is tapasztaltuk, amikor bizonyos ellenőrzési ügyekkel kellett foglalkoznunk.

Én úgy gondolom, hogy amit most látunk, azért tisztelet annak, aki megcsinálta. Az, hogy ezt persze mennyire a képviselő csinálta önállóan, vagy milyen apparátusi segítséget kapott, egy más kérdés, de hozzáteszem, hogy sok olyan dolgot ki tudott belőle szedni, amit annak idején mi például az FVM ágáról, a másik társminisztériummal bármilyen közigazgatási egyeztetést folytattunk is, nem tudtuk egyszerűen keresztülvinni. Az történt, amit az államtitkár úr mond. Azért lett 19 pontja annak a munkaszerződésnek, amit mi is egy agyrémnek tartottunk, mert még ez, még ez, még ez fontos, mert enélkül nem lehet ellenőrizni.

Nagyon sok ötletem lett volna nekem is annak idején bizonyos ügyekre, főleg olyan személyként, aki a közigazgatásban előtte nem dolgozott, hogy hogyan lehetne ezt megoldani. De én csak erőt kívánok ehhez, meg kell mondjam, mert abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki sikeres legyen. Az ország sikerében kell hogy érdekeltek legyünk, és nem abban, úgy gondolom, hogy egymást piszkáljuk visszafele vagy előre. Szurkolok annak, hogy még tovább javítható legyen ez a történet, és megfelelő védettséget adjon mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak.

Én azt szeretném kérni majd, hiszen a mi frakciónk is írt jó néhány módosító javaslatot, ennek egypár eleme alapvetően technikai, de azt tapasztaljuk, hogy mostanában még a nyelvtani módosítások sem kerülnek elfogadásra ebben a nagy hevületben, amit a forradalom okozott. Ezért én azt kérem, hogy fontolják meg legalább, hogy amiket írtunk, azokat nem azért írtuk, mert tönkre akarjuk tenni a törvényjavaslatot, hiszen az alapkérdéseit egyáltalán nem érintik, hanem olyan jobbító szándék van benne, amivel néhány olyan dolgot is szeretnénk elérni, amit, meg kell mondjam, a saját kormányzásunk alatt bizonyos ellenállások miatt nem lehetett megoldani. És még mindig maradt ebben a törvényben is néhány olyan elem, ami szerintünk és szerintem kivehető. Úgyhogy én azt kérem a képviselőtársaimtól - nyilvánvalóan a részletes vitában erről fogunk beszélni -, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák, és minél gyorsabban lépjen hatályba.

De ugyancsak kérem még egyszer, ugyan tudom, az általános vita sok mindent elbír, hogy a kárenyhítéshez tényleg be kell hozni törvényjavaslatot. Ha ezt a kormány hozza be, én nem fogok presztízskérdést csinálni abból, hogy ez az indítvány tőlünk származott, de egyébként nem lesz jogi védelem azoknak, akik június után nem fizetik be a nagy belvíz meg árvíz kellős közepén. Ezt kérem a képviselő úrtól is, ha már nem olyan indulatból kezeli ezt a kérdést, hogy ezt gondolja végig - ezt az államtitkár úrnak, míg itt volt, mondtam -, hogy ezzel kezdjünk valamit, mert akármilyen többségi kormány sem tud törvényeket felülírni azzal, hogy kiad egy közleményt, hogy senkinek semmi retorzió nem származik abból, ha június 30. helyett szeptemberben fizet be egy fizetési kötelezettséget. Egy probléma van vele, hogy ezeket az ügyeket az Európai Unió is figyeli, és azzal is egyeztetni kell. Ezért kérem azt, hogy ahogy ezt sikerült összehozni, akkor próbáljunk meg abban is valami hasonló eredményt elérni. Higgyék el, hogy tudunk abban is segíteni, ha erre igény van. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  122  Következő    Ülésnap adatai