Készült: 2020.07.12.15:59:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

333. ülésnap (2013.12.04.), 165. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 13:20


Felszólalások:  Előző  165  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az általános vitában, a részletes vitában is nagyon alaposan sikerült kivesézni ezt a törvényjavaslatot. Sok részéhez szóltak hozzá, a kormánypártokon kívül, azt hiszem, most már kizárólag csak a Jobbik képviselői. A részletes vitában az MSZP, az LMP vagy a függetlenek, úgy látom, nem nyilvánítottak véleményt. Külön köszönöm Staudt Gábor és Szávay István képviselő urak felszólalását, mert ők érezhetően a törvényjavaslatot is ismerik, a módosító javaslatokat is, és felkészülten mondták el véleményüket ezzel kapcsolatban.

Ugye, ki találta ki ezt, hogy erre a testületre egyáltalán szükség van? Egyértelmű választ ad erre az alaptörvényünk U) cikke, az alaptörvényünk rendelkezett úgy, először az átmeneti rendelkezésekben, majd most már a törzsszövegben, hogy ezt a testületet létre kell hozni. Akik tehát támogatták az alaptörvény elfogadását, azok támogatták ennek a testületnek a felállítását is, hogy erre közjogi kötelezettsége legyen az Országgyűlésnek. Tehát nem pártokat kell ez ügyben keresni, hanem azokat a képviselőket, 263 főt, akik ezt az alaptörvényt megfogalmazták.

Kit véd? Önök azt mondják, hogy a kommunista rendszer ilyen vagy olyan közreműködőit ez a javaslat védeni szándékozik. A 33. §, ahogy ezt már tegnap is elmondtam, ma is megismétlem szívesen, teljesen egyértelművé teszi, hogy kiket nem véd ez a törvényjavaslat, ugyanis nincs egyetlenegy olyan ügynök sem, nincs egyetlenegy olyan szt-tiszt sem, nincs egyetlenegy olyan hivatásos állományú tag sem, akinek a neve és a természetes személyazonosító adatai ne lennének nyilvánosságra hozhatók ezen törvény alapján. Bármelyik ügynök neve, bármelyik szt-tiszt neve, bármelyik hivatásos állományú tag neve, bárkinek a neve, aki a rendszer áldozataival foglalkozott, ezen törvény alapján, ha elfogadjuk, nyilvánosságra hozható.

Csak erről nem parlamenti képviselők, jobbikos, MSZP-s, fideszes vagy KDNP-s parlamenti képviselők fognak dönteni, hanem maga az áldozat. Az ő kezébe adtuk azt a lehetőséget, hogy fedje föl, ki volt az, aki az ő életét megnyomorította. Úgy gondolom, azért egy eléggé igazságosnak látszó döntést hoztunk, hogy akinek az életét megnyomorították, az dönt arról, hogy kiteszi az internetre, kiteszi a faliújságra, mit tesz, hová viszi ezeket az iratokat. De ő teljes mértékben nyilvánosságra hozhatja. (Szilágyi György: Ha nem tud róla, hogyan hozza nyilvánosságra?) Volt olyan javaslat, hogy a megfigyeltek nevét is rakjuk ki az internetre. Ezt csak nyelvbotlásnak értékelhetjük a Jobbik padsoraiból.

Ismételten felhívom a figyelmet, hogy a vita egy része megint elment csak az ügynökök irányába, akik kétségtelenül fontos részei lesznek majd a vizsgálatoknak. De ne feledjük el, hogy nem az ügynökök jártak elsősorban jól ebben a rendszerben. Biztos volt köztük nagyon sok, aki tisztességtelen módon jól járt azzal, hogy ügynöki tevékenységet folytatott, de sokkal jobban járt az, aki a párt központi vezetésében, az állam központi vezetésében, az állami vállalatok központi vezetésében volt, és sok más téren. Ezért, amikor a vita az elmúlt 23 évben rendszeresen, mindig az ügynökökre éleződik ki, akkor mindig elfelejtjük azt, hogy voltak sokkal nagyobb haszonélvezői annak a rendszernek.

Kétségtelenül a legnagyobb kárvallottak a megfigyeltek voltak, az áldozatok. Ismételten elmondanám, hogy valóban, nekem is az e terület szakértőitől, levéltárosoktól, történészektől kellett megtanulnom, hogy miért hívják az ügynökaktákat ők áldozataktáknak. Hiszen valóban, egy kis részén ott van az, hogy ki volt a megfigyelő, de neki elsősorban csak a neve van ott. De általában azok az adatok szerepelnek, hogy a megfigyelt személy hogyan élte napjait, kikkel találkozott, milyen gyengeségei vannak, milyen kellemetlen dolgokat lehet vele kapcsolatban felhozni. Ha ezeket az iratokat nyilvánosságra hozzuk, lehet, hogy éppenséggel a megfigyeltnek ártunk sokat.

Viszont nem szabad elzárni annak lehetőségét, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek, csak az ügy urává magát az áldozatot kell tenni. Ha kívánja, hozza nyilvánosságra; ha nem kívánja, akkor tartsa titokban azt, hogy ezekben mi szerepel. (Szilágyi György: Mi van, ha nem tud róla az áldozat?) De most ez a törvény megadja a lehetőséget arra, hogy minden további nélkül az őt megfigyelőknek, az szt-tiszteknek a neveit nyilvánosságra hozza. (Szilágyi György: Válaszoljon már a kérdésekre.)

Önök sokszor mondták azt, hogy a mágnesszalagokkal kapcsolatban jobb volt a korábbi állapot. Meglepő számomra, hogy a Kenedi János által vezetett bizottságot sírja vissza a Jobbik. (Felzúdulás a Jobbik soraiban. - Dr. Staudt Gábor: Mi ilyet nem mondtunk. - Szilágyi György tapsol.) Ezt azért nem igazán gondoltam volna. Azt mondták, hogy a Fidesz kvázi elvitte ezt egy... Ha kitapsolták magukat, szívesen folytatom, adok rá 5 másodpercet. Köszönöm szépen.

Tehát meglepő volt számomra, hogy önök ezt az időt jobbnak tartották a mostaninál. Megismétlem, azok a történészek, akikkel én beszéltem, azt mondták, hogy ezeken a mágnesszalagokon nagyon sok név van az ő tudomásuk szerint. Én magam nem tudom, soha nem láttam, soha nem foglalkoztam vele közvetlenül. Nagyon sok név van, megfigyelt, megfigyelő, szt-tiszt és egyebek. Tehát ha ezeket teljes egészében valaki nyilvánosságra hozná, akkor azon szerintük összekeverednének ezek a nevek. Ettől függetlenül én magam is fontosnak tartom, hogy azoknak a nevei, akik hatalombirtokosok voltak, ahogy az alaptörvényünk fogalmaz, minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek. Erre az alaptörvénynek az a rendelkezése, amely őket közszereplőnek nyilvánítja, megadta a lehetőséget. A bizottságnak pedig korlátlan a hozzáférési lehetősége, és ez megadja nekik a lehetőséget arra, hogy megismerjék ezeket az adatokat.

Legyen ingyenes a hozzáférés - ez szerintem teljesen természetes. Tehát nem kell leírni azt, ami mindenképpen teljességgel egyértelmű és adja magát. Távollétében legyen elítélhető, e mellett az ajánlási pont mellett érvelt egyik képviselőtársunk, hogy aki már nem él, az ellen is lehessen indítani büntetőeljárásokat. Itt nekem Andrássy Gyula jut eszembe, akit legendásan távollétében akasztottak föl, aztán persze ő volt az, aki az ezt elrendelő Ferenc Józsefet megkoronázta, az itt lévő festmény tanúsága szerint is. Tehát úgy gondolom, hogy a még élőkre kellene koncentrálni, ott kellene igazságot tenni, ezáltal is elégtételt adni valamelyest a kommunista rendszer áldozatainak. Amellett nem is érveltek, ha jól figyeltem a vitát, a mellett a módosító javaslat mellett, amelyik kötelezővé is teszi a bizottság számára az ilyesfajta feljelentések megtételét. Ha ilyen adatokra bukkannak, és összeáll ez az iratcsomag, akkor nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség a bizottság számára, hogy feljelentést tegyen, vagy az ügyészség számára továbbítsa az iratokat a jogi eljárás, büntetőeljárás lefolytatása céljából.

A 36. ajánlási pont, hogy miket soroljunk föl az MSZMP-n, egyebeken kívül. Nyilván mi is nagyon sokat gondolkoztunk, és kimerítő felsorolást, még ha az önök 3-4 javaslatát belerakjuk, lehet, hogy akkor sem tudnánk elérni. A Nemzeti Emlékezet Bizottságában várhatóan és elsősorban azért lesznek történészek, hiszen az MTA biztosan történészeket jelöl, a parlament is, majd meglátjuk jövő év elején, hogy kiket fog pontosan jelölni, hogy kibővíthető legyen ez. Hiszen sokkal több mindenkire lehet kiterjeszteni, de az, hogy önök egy az egyben a bírókat meg az ügyészeket így megnevezik, nem biztos, hogy a leginkább jó irányba ható, bár kétségtelen, hogy nagyon sok olyan bíró volt nyilvánvalóan, aki ilyen ügyekkel foglalkozott. De nyilván, aki közlekedési bűncselekményekkel foglalkozott, az nem feltétlenül tartozott ebbe a kategóriába. Úgyhogy itt szerintem nagyobb disztinkcióra van szükség.

Iratok beszolgáltatásával kapcsolatban én is bízom benne, hogy a korábbi törvényi kötelezettségének az MSZP pártalapítványa eleget fog tenni, és az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartja.

A felelősség kérdésével kapcsolatban, meg hogy milyen történészek lesznek ott, milyen hozzáállással: ezek a történészek, akik ebben a bizottságban tevékenykedni fognak, tényeket fognak velünk közölni, nem annyira értékeléseket, hanem, ahogy az általános vitában is elmondtam, végigmennek egy megyén, és elmondják, hogy abban kik voltak hatalombirtokosok, és hogyan működött. Végigmennek ágazatokon, és elmondják, kik voltak hatalombirtokosok, mi volt a döntéshozatali mechanizmus, hogyan működött. Ezek mind tényközlések lesznek, nem értékelés lesz. Nem publicisztika lesz nyilván a műfaj, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjai művelni fognak, hanem tényfeltáró, esetleíró műfaj lesz. Éppen ezért a tények felszínre hozatala mellett semmifajta véleményformálásra nem lesz lehetőség. Tehát ilyesfajta problémákat, azt hiszem, kiküszöböltnek láthatunk.

Fontosnak tartom egyébként, ha már az áldozatokról önök is olyan sok szót ejtettek, hogy azért igyekeztünk az áldozatok tekintetében más törvényekkel is valamelyest igazságosabb helyzetet hozni.

(15.30)

Önök is tudják, hogy a politikailag rehabilitáltak számára 16,2 százalékos nyugdíjemelést hoztunk, míg a hosszabb, tartós idejű szabadságvesztést elszenvedettek számára idén 50 és jövőre is 50 százalékos emelést, pontosan azért, hogy próbáljuk őket valamelyest kompenzálni azokért a sérelmekért, amelyeket elszenvedtek.

Úgy gondolom, hogy a probléma megoldása irányába egy jó eszköz lehet a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a létrehozatala, egyrészről azokkal a jogosítványokkal, amelyeket mondtam, másrészt pedig az iratnyilvánosság bővítése, az áldozatok teljes szabadsága a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban, ezáltal minden ügynök és minden szt-tiszt megnevezésének a lehetősége, a kutatók szabadságának a bővítése és a nyilvánosság hozzáférésének szintén a szélesítése a törvényjavaslat második részében, amelyik a különböző más törvényekbe módosít bele.

Itt nagyon sokféle érvet hallottunk, nagyon sokféle javaslat hangzott el, amelyeknek egy része lehet, hogy jó szándékú volt, de úgy gondolom, egy része nyilván az általános vitában is és valamelyest a részletes vitában is inkább csak a terelést és a felelősség áthárítását, elkenését szolgálta. Ugyanakkor szeretném azt kérni önöktől, amit elmondtam már tegnap is, elmondtam ma is napirend előtt, hogy ez a javaslat egyértelműen tartalmazza annak a lehetőségét, hogy mindenki, aki az előző rendszer aktív kiszolgálója, működtetője, ügynöke, szt-tisztje, hivatalos állományú titkosszolgálati tagja vagy bármi egyéb volt, annak a neve nyilvánosságra kerülhessen. Ha tehát valaki ezt a törvényjavaslatot támogatja, az minden ilyesfajta szt-tiszt és egyéb személy nevének a nyilvánosságra kerülését támogatja. Aki ezt a javaslatot nem támogatja, az a szavazatával kizárná annak a lehetőségét, hogy bármelyik szt-tisztnek és egyéb kommunista hatalombirtokosnak vagy a titkosszolgálatok tagjainak neve és természetesen a személyi azonosító adatai nyilvánosságra kerüljenek.

Úgy gondolom, ebben a parlamentben alapvetően azért demokraták ülnek, akik hisznek a jogállamban. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy amikor majd szavaznak erről a javaslatról, lehet, hogy lesz olyan módosító javaslatuk, amit majd befogad az előterjesztő, sőt van is egy-kettő ilyen, és lesz olyan, amit nem, ahogy ez minden más törvényjavaslatnál is van. Abban a részkérdésben, hogy különbözik a véleményünk, az a módosító javaslatról való szavazásnál kiderül, önök egy B-alternatívát gondoltak, mi egy A-alternatívát gondolunk, ebben ott mindenkinek a véleménykülönbsége látható lesz. De a szocialisták számára is, a Jobbik számára is, az LMP számára is szerintem a demokrácia szempontjából fontos kérdés, hogy összességében ezt az iratnyilvánosságot bővítő és minden ügynök nevét nyilvánosságra hozó - nyilván, ha az áldozat így dönt -, annak a lehetőségét megadó törvényjavaslatot támogatnak vagy nem.

Ha a végén nem támogatják, akkor önök nem támogatják azt, hogy az áldozatok bármelyik velük foglalkozó állambiztonsági személynek a nevét nyilvánosságra hozzák. Ez egy fontos kérdés. Nem tudnak utólag azzal takarózni, hogy volt olyan módosító javaslatuk, amit nem fogadtak el, mert ettől függetlenül - (Szilágyi György közbeszólására:) ez érvelés, tisztelt képviselő úr - abban a felelősségük megvan, hogy önök hozzájárulnak ahhoz, hogy az áldozatok nyilvánosságra hozzák a megfigyelők nevét vagy nem. Ez a végső kérdés, ebben kell döntést hozni (Zaj a Jobbik soraiban.), a többi maszatolás lehet, szakmai vita vagy mellébeszélés, de aki a "nem" gombot fogja nyomni, az ehhez nem járul hozzá.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  165  Következő    Ülésnap adatai