Készült: 2020.07.06.01:35:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

264. ülésnap (2017.12.04.), 212. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:51


Felszólalások:  Előző  212  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy hallottuk miniszter úrtól, idén március 27-én tartottunk legutóbb az uniós forrásokról vitanapot az Országgyűlésben. Láthatjuk, hogy ebben is kormány betartja az ígéretét, és lehetővé teszi a törvényhozásnak, hogy rendszeresen áttekintse az uniós források felhasználását. A számvetés indokolt, hiszen a 2014-ben kezdődött hétéves fejlesztési időszak közepén járunk, és hál’ istennek van mire visszatekinteni. De indokolt ugyanakkor foglalkozni a 2020 utáni időszak főbb kihívásaival.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy helyesek voltak a kormány célkitűzései az uniós forrásokkal kapcsolatban. Először is a kormány szándéka egyértelmű volt, az intézményrendszernek ebben a hétéves periódusában megalapozottabban és céltudatosabban kell működnie. Ennek eredményeként 2017. március 31-ig az összes rendelkezésre álló forrást sikerült meghirdetni.

Másodszor célként tűztük ki azt is, hogy ez év végéig a kötelezettségvállalások szintjének a teljes kerethez viszonyítva el kell érnie a 85 százalékot. Ez reális terv, hiszen szeptember végi adat szerint 77 százalékon álltunk. Harmadszor a kifizetések felgyorsítása érdekében ez évben 2700 milliárd forint kifizetését terveztük a kedvezményezetteknek. Ez az összeg szeptember 30-ig 1430 milliárd forint volt. Az év végéig tehát ugyan több mint ezermilliárd forintot kell kifizetni, de az irányító hatóságok azzal számolnak, hogy a második félévben a kifizetendő összegek megnövekednek, így tehát ez a cél is tartható lesz. Fontos megemlítenem, hogy a meghirdetett forráskeretet, az igényelt támogatásokat, a megkötött szerződéseket és a kifizetett támogatásokat tekintve az élen állunk a visegrádi 4-ek rangsorában az augusztus végi adatok alapján.

Negyedszer: tavaly volt a legnagyobb a kiadás a kohéziós programban 1621 milliárd forinttal. A tervezetthez képest jelentősen nagyobb lett ez az összeg, mert a kormány elfogadott egy munkatervet, ami jelentősen gyorsította az uniós kifizetéseket. Ennek is köszönhető, hogy tavaly az EU felé történő befizetési kötelezettségünk összegét, 295 milliárd forintot sokszorosan meghaladták a lehívott források. Tehát elmondható, hogy Magyarország nettó pozíciója, tehát a befizetések és a transzferek különbsége a bruttó nemzeti jövedelem arányában 3,3 százalék volt, ezzel az értékkel a tagállamok között a harmadik helyezettek vagyunk Bulgária és Románia után.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós források jövőbeni alakulását nagyon sok bizonytalan tényező befolyásolhatja, köztük a britek kiválása és szerintem az egyre eszkalálódó uniós bevándorláspolitika által generált rossz bizottsági tervezés. Látjuk bizony, hogy a britek kilépése komoly fejfájást okoz Brüsszelnek, hisz a kiválás az EU költségvetésében évente 10-12 milliárd euróval kevesebb bevételt jelent. Tehát a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásainak szerintem a legfőbb kihívása, hogy miként találjuk meg az egyensúlyt a brexit miatt a csökkenő források és az új kihívások miatt növekvő finanszírozási igény között. Tehát kemény tárgyalássorozatra kell számítanunk, hiszen a nettó befizető tagállamok vonakodnak többet fizetni a közös büdzsébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem az előzőeknél még nagyobb probléma, hogy az Európai Bizottság az uniós költségvetésből egyre nagyobb összegeket akar fordítani az illegális bevándorlás okozta problémák eseti kezelésére. Erre legjobb bizonyíték a közös agrárpolitika félidei felülvizsgálatáról szóló jogszabálytervezet, amiben a bizottság egyenesen azt javasolja, hogy már a 2014-20 közötti vidékfejlesztési forrásokból is költsenek a tagállamok a migráció okozta problémák enyhítésére.

A magyar álláspont szerint ez elfogadhatatlan. A migrációs válság kezelése nem befolyásolhatja a közös agrárpolitika keretösszegét. Szerencsére a jelenleg ciklus forrásait ez a veszély már nem fenyegeti, mert a tagállamok többsége elfogadta a magyar álláspontot. A 2020 utáni forrásokért azonban még további nagyon kemény küzdelmek várhatóak Brüsszelben, különösen a kohéziós politikáról szóló vitában. A magyar V4-elnökség programjában nem véletlenül szerepel ez kiemelt témaként. Magyarország számára tehát alapvetés, hogy a kohéziós politikának továbbra is a szerződésekben lefektetett célok teljesülését kell szolgálnia, vagyis a kevésbé fejlett régiók felzárkózását. A kohéziós politikát másfajta célokkal nem lehet összekeverni, legyen szó migrációról vagy éppen a jogállamiságról.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar álláspontot nemcsak a V4-ek támogatják, hanem maga Oettinger uniós biztos is, aki hangsúlyozta, hogy a strukturális és kohéziós pénzek rendszere nem megtorlásra való, hanem az alacsonyabb fejlettségű térségek felzárkózását szolgálja. Úgy vélem, hogy ez csattanós válasz azoknak, akik a kohéziós országokat a migránsválság más irányú kezelése miatt büntetni akarták. Sőt, az Európai Bizottság egyenesen arra figyelmeztetett, hogy 2020 után a kohéziós politikára szánt költségvetési források megnyirbálása az EU egységét ásná alá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kell jóstehetségnek lenni, hogy előre lássuk, micsoda ádáz harc lesz a 27 tagállam között a jövő év közepétől, miután az Európai Bizottság felfedi a lapjait a 2020 utáni keretköltségvetésre vonatkozó javaslataival kapcsolatban. Nos, a Fidesz-frakció nevében azt kívánom a kormánynak, hogy a számunkra fontos politikák változatlan összegben fennmaradjanak, s a bennünket megillető minden euró ugyanúgy magyar kedvezményezettekhez kerüljön 2020 után is, mint ebben a ciklusban. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  212  Következő    Ülésnap adatai