Készült: 2024.03.28.09:10:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

172. ülésnap (2016.10.10.), 274. felszólalás
Felszólaló Sallai R. Benedek (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:  Előző  274  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kerestem itt egy idézetet, Máté 5.37: „Így beszéljetek tovább, az igen igen, a nem nem. Ami ezen felül való, az a gonosztól való.” Ezt várnám el a kor­mánytól és a konzervatív értékrendtől, hogy mond­janak igent vagy nemet. Ami itt elhangzott és a Törvényalkotási bizottság álláspontját ahogy ismer­tette, ez nagyjából a gonosztól való mellébeszélés. Ez az, amikor gyakorlatilag nem ismerhetjük meg azt a konkrét álláspontot, hogy mit szeretnének, mit sze­retne a Fidesz-KDNP, és mi az, ami mellett állást foglalnak.

Alapvetően azt gondolom, hogy ez a kérdés na­gyon sok esetben nem pusztán a kereskedelemről szól, és nem pusztán a nemzetközi kapcsolatokról szól, ez egy világnézeti kérdés. Azt, hogy a világban na­gyon nagy gondok vannak, szerintem vala­mennyi­en látják, hiszen aki közélettel foglalkozik, az látja, hogy mi történik Kínában, mi történik Indiában, mi van az egész afrikai kontinens területén, és mi az a transzatlanti, európai együttműködési geopolitikai igény, ami miatt egyáltalán felmerülnek az ilyen jellegű együttműködések lehetőségei.

A kérdés az, hogy ez a szabadkereskedelmi egyez­mény, illetve ami előttünk van most jelen pil­la­nat­ban, csak a CETA, erősíti ezeket a kedvezőtlen folya­matokat vagy esetleg gátolja. A saját meg­győződésem szerint, és ez az, amiről beszélek, hogy részben világnézeti kérdés, az ilyen jellegű egyez­mé­nyek és ez a fajta szabadkereskedelmi rendszer, ez a globalizációs folyamat az, ami a világ problémáinak a jelentős részét a nyakunkba zúdította, úgy az Eu­rópai Uniónak, mint ahogy a világ összes többi ré­szé­nek. Az a kérdés, hogy ezen az úton akar az em­be­ri­ség továbbmenni, vagy esetleg gondolkozik egy másik irányban.

Mikor csak szavakról kell beszélni, akkor a Fi­desz-KDNP és vezetői és Orbán Viktor minisz­ter­el­nök úr is rendszeresen beszél nemzeti szuvere­ni­tás­ról, beszél arról, a migráns-népszavazással vagy a kvó­ta­népszavazással kapcsolatos kérdésben rend­szeresen elhangzott, hogy a társadalomnak kell dön­teni a bennünket érintő kérdésben. Jelen pillanatban azt gondolom, hogy ez az igazi szuverenitási kérdés. Ez az, amiről beszélnünk kell, hogy Magyarországot kiszolgáltatjuk-e teljes mértékben az Európai Unió nagyobb tagállamai érdekeinek, és kiszolgáltatjuk-e az Európai Uniót a nemzetközi nagykereskedelem és a multinacionális cégek érdekeinek.

Nyilvánvalóan az lenne jó, ha érdemi vitát folytathatnánk, és államtitkár úr akár a vitában részt vevőként tehetné meg gondolatait, de tudom, hogy ez egy záróvita és nem az általános vita, és nem lehet megismételni ezeket a gondolatokat. De meg­mon­dom őszintén, hogy a kormánypárti támogatásoktól lel­kesen, mikor a Fenntartható fejlődés bizott­sá­gá­ban kormánypárti képviselőtársaim is azt támo­gatták, hogy utasítsuk el teljes mértékben, akkor bizakodó voltam, mert azt láttam, hogy önök nem az európai liberálisokkal, Cecilia Malmströmmel és az ő politikájával akarnak valamilyen szintű együtt­működést és nem azzal azonosulnak, hanem kiállnak a nemzeti érdekek és értékek mellett. Úgy tűnt, hogy önöknek fontos a nemzet szuverenitása, és amit tapasztaltam a a Fenntartható fejlődés bizottságában néhány kormánypárti képviselőtársam bátorságának köszönhetően, az az a jó érzés volt, hogy ebben a valóban nemzeti sorsdöntő kérdésben érthetünk egyet és gondolkozhatunk közösen, mint ahogy nagyon sok esetben kellene, hogy az ország sorsáról közösen döntsünk.

Ehhez képest az, amit most előadott akár Répássy képviselőtársam, akár Hörcsik elnök úr, nagyjából azt jelenti, hogy az ország kiárusításával, egy kamupolitikával, hogy majd megbeszéljük, majd később visszatérünk rá, ez az, ami a gonosztól való. Ez az, amikor nem egyenesen beszélünk és nem arra reagálunk, hogy konkrétan mik az értékeink. Ha a közös értékeink fontosak, ha a magyar vállalkozások jövője, a magyar élelmiszer-biztonság, a Kárpát-me­den­ce természetiérték-gazdagságának a meg­ma­ra­dása, a természeti erőforrásainak fenntartható hasz­nálata a legkisebb mértékben fontos önöknek, akkor nem szabad azt a fajta szabadkereskedelmi egyez­ményi rendszert támogatni, ami nagyjából felér egy minősített hazaárulással, hiszen kiszolgáltatják az ország társadalmát egy másik kontinens, egy másik ország alapvető érdekeinek; sőt, jelen esetben többnek is.

Azt gondolom, hogy a Fideszben ott vannak még azok a gondolatok, és ott vannak még azok az ér­té­kek, amelyek alapján valamikor létrejött, és sokuk­ban megvan az, hogy amit itt képviselnek, nagyjából a vállalhatatlan kategória, ha ezt megszavazzák. Arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy most az egyszer hallgassanak arra, amit 1990-ben még a Fidesz színeiben Orbán Viktor kért, ez a „Hallgass a szívedre” kezdetű jelszóval a popszámból, hogy most az egyszer sokkal fontosabb legyen a nemzethez való hűség, az országhoz való hűség, mint a párthoz való hűség és a kormányfőhöz való hűség.

Arra kérem önöket, hogy lelkiismeretük alapján utasítsák el ezt az egyezményt, és támogassák Ma­gyar­ország szuverenitásának és társadalmának vé­del­mét azzal, hogy a CETA-ra nemet mondanak. Kö­szönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik sorai­ban.)




Felszólalások:  Előző  274  Következő    Ülésnap adatai