Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán annyi megjegyzést engedjenek meg, hogy amikor egy kormánypárti szónok tizenöt percből tizennégy percen keresztül az ellenzékkel foglalkozik és az ellenzéki módosítókkal, akkor már lehet sejteni, hogy ott valami talán nem egészen van rendben.

Burány Sándor is ezt a megoldást választotta - nyilván oka volt rá. Oka volt, hiszen ő is tudja jól, hogy az általános vita lezárultával és a vita megkezdése óta eltelt időszak után ma ez a költségvetés rosszabb helyzetben van, mint amilyenben a beterjesztés időpontjában volt. Rosszabb helyzetben van, pedig azt mondtuk az általános vitában is, hogy ez egy kártyavár-költségvetés, egy olyan költségvetés, amely bizonytalan alapokra épített, amelyeket az Állami Számvevőszék, elemzők, kutatók, gazdaságkutató intézetek kérdőjeleztek meg.

Miért mondhatjuk azt, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint a vita megkezdésekor? A vita megkezdésekor elmondtuk, hogy ez a kormány egy lehetetlen dolgot kívánt megoldani ennek a 2006-os költségvetésnek a beterjesztésével.

(9.00)

Beterjesztett a parlament elé egy ötéves adómódosítási programot. Ennek az adómódosítási programnak a bevételi oldala jelentős felültervezéssel készült el. Nemcsak mi mondjuk ezt, az Állami Számvevőszék is kifogásolta. Az általános forgalmi adó, a jövedékiadó-bevételek jelentősen felültervezettek, 2006-ra tehát jelentős bevételi elmaradás várható.

Mindez azok után, hogy az elmúlt három évben 33 adóemelésre került sor, a kormány az elmúlt években az államháztartási hiány és az államadósság növekedését adóemeléssel próbálta meg kompenzálni. Nos, ennek a következménye lett 33 adóemelés, jelentősen nőttek mind a lakossági, mind pedig a vállalkozói adóterhek.

De miközben egy csökkenő bevétellel lehet számolni 2006-ban a bevételi oldalon, a kiadási oldalon a kormány megpróbált úgy szinten tartani, hogy közben megszorító intézkedéseket, elvonásokat is érvénybe kívánt léptetni. Négy ilyen területet látunk, ahol nagyon súlyos helyzet állhat elő 2006-ban. Az egyik a munkahelyteremtés területe, a másik az egészségügy területe, a harmadik az önkormányzatok, a települések területe, végül pedig az oktatás területe - ez az a négy terület, amelyen nagyon komoly elvonások történnek.

Nos, azt kell mondanom, hogy a kormánynak nem sikerült megoldania azt a kérdést, hogy ezekre a területekre legalább a biztonságos működéshez szükséges összegek rendelkezésre álljanak. Ha megnézzük, jól lehet látni, hogy önkormányzati normatívák szűnnek meg, olyan normatívák csökkennek nominálisan, amire az elmúlt években soha nem volt példa, mintegy 130-150 milliárd forinttal kevesebb jut a településeknek 2006-ban, mint 2005-ben. Ha az egészségügy területét nézzük meg, akkor jól lehet látni - és ezt az Állami Számvevőszék jelentése világosan tartalmazza -, hogy arra az elmúlt 15 évben nem volt példa, hogy nominálisan kevesebbet adjunk egy-egy területnek, mint ami történik majd idénről jövőre.

Nézzék meg, a gyógyszerkassza területe klasszikus példa: az idén 330 milliárd forintot költünk a gyógyszerek ártámogatására, most ehhez képest jövőre 298 milliárd forintot tervez a kormány. Mi is következik ebből? Az következik, hogy 2006-ban gyógyszeráremelésre készül ez a kormányzat, és megpróbálja a gyógyszerek árának emelésével kompenzálni azt a kiesést, amit egyébként 2005-ről 2006-ra nem biztosít a gyógyszerek ártámogatásában.

Az oktatási terület. Az általános vitában nagyon sok esetben mondtuk el, hogy nemcsak a művészeti oktatás, hiszen bár a legdrasztikusabban ott látszik ennek a kormánynak a megszorítása, de azért más területeken is nagyon komoly elvonások vannak. 14 oktatási normatíva esetében kisebb az összeg, mint korábban. Ez nem segíti elő a települések oktatási intézményeinek biztonságos működtetését.

Ebből a szempontból tehát ez egy rossz költségvetés, de miért vagyunk rosszabb helyzetben, mint a vita megkezdésekor? Azért vagyunk rosszabb helyzetben, mert időközben már nemcsak az Állami Számvevőszék, nemcsak a Nemzeti Bank, nemcsak a kutatóintézetek, nemcsak az elemzők mondják azt, hogy megalapozatlan és bizonytalan feltételezésekre épít ez a költségvetés, hanem az Európai Unió illetékese is.

A pénzügyminiszter úr nagyon komoly “fejmosástö kapott Brüsszelben abban a tekintetben, hogy Magyarországnak a saját maga által vállalt gazdasági feltételeket sem sikerült teljesítenie. Itt a konvergenciaprogramról beszélek, arról a programról, amely Magyarország felzárkózását célozta meg. Nos, ezeket a számokat mi magunk, a magyar kormány közölte Brüsszel felé, ezeket a számokat most már két alkalommal nem sikerült teljesíteni, újabb revízió alá kell venni ezt a konvergenciaprogramot.

De nemcsak erről van szó. Az igen magas államháztartási hiány és az egyre drasztikusabb államadósság miatt Magyarország a csatlakozást követően egy úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alá került. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy Magyarország kiugróan magas államháztartási hiánnyal rendelkezik, a magyar kormány túlköltekezik, és itt is vállalt a magyar kormány olyan lépéseket, amelyeket nem teljesített.

A múlt héten került sor arra az európai uniós pénzügyminiszteri tanácskozásra, ahol ez az elmarasztalás a magyar kormány irányába elhangzott. S mi is hangzott el? Az hangzott el Joaquin Almunia biztos úrtól, az Európai Bizottság pénzügyi biztosától, hogy most már Magyarország uniós támogatásoktól eshet el. Azaz komoly pénzügyi következménye lehet annak, hogyha a magyar kormány továbbra is félvállról veszi azokat a teljesíteni szükséges feltételeket, amelyeket az Európai Unió megfogalmazott Magyarország irányába.

Az eseményeket ismerjük jól, Magyarország az elmúlt három évben éltanulóból sereghajtóvá csúszott vissza, az igen magas, igen komoly adóemeléssel sem sikerült az államháztartási hiány mértékét csökkenteni, az államadósság minden határon túlmegy. Az elmúlt három és fél esztendőben a csecsemőktől az aggastyánokig minden magyar állampolgárra 430 ezer forintnyi államadósság jutott. Nos, úgy tűnik, hogy a magyar kormány ebből a szempontból tehetetlenül áll az események előtt. Ezért is veszélyes az a kártyavár-költségvetés, ami 2006-ra számunkra elkészült, és a parlament asztalára került.

Néhány kérdés, amelyet Burány képviselő úr itt említett előttem. A családtámogatás. Kétségkívül más filozófiában gondolkodik az MSZP és másban a legnagyobb ellenzéki párt. Azt gondolom, ez még önmagában nem baj. Az viszont már igen súlyos probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezeknek a módosításoknak a következményeként sok-sok tízezer család rosszabbul jár 2006-ban, mint amilyen helyzetben 2005-ben volt. Nézzük csak végig! Az egy- és kétgyermekes családok esetében éppen ez a kormány volt az, amelyik a múlt heti szavazáson az egy- és kétgyermekes családok gyermekek után járó adókedvezményét elvonta, megszüntette. (Korózs Lajos: Helyesen!) Bizony ezeknek a családoknak egy gyermeknél havi 3 ezer forint, két gyermeknél pedig gyermekenként havi 4 ezer forint volt ez a kedvezmény. Egy kétgyermekes családtól most adókedvezményen keresztül önök 8 ezer forintot vesznek el. (Göndör István: Helyette tízet adunk!)

Nézzük meg, hogy mit ad, mit kíván adni ezzel szemben a kormány! Azt mondja, hogy a családi pótlék összegét duplájára emeli. Kétségkívül pozitív és örömteli ez az esemény, tisztelt képviselőtársaim; csak ha mellétesszük azt, hogy milyen egyéb ellátások szűnnek meg, akkor már mindjárt nem ilyen kedvező a helyzet. Hiszen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszüntetése egy egygyermekes családnál havi 5400 forintot vesz ki a család kasszájából, és ha emellett megszűnik a 13. havi családi pótlék összege is, ezekkel együtt már egy egygyermekes család is rendkívül rossz helyzetbe kerülhet 2006-ban.

Ezekre a kérdésekre, amikor ezeket elmondtuk, semmilyen választ nem kaptunk a vitában. Néma csend volt a kormányzat szociálpolitikusai részéről is a válasz. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen árulkodó.

Az autópálya-építések ügye. Burány Sándor szándékosan csúsztat talán; én kezdem megérteni, mi volt annak az oka, hogy mind Medgyessy Péter, mind Gyurcsány Ferenc nem tartott igényt a munkájára a kormányzatban. Talán éppen ez az értetlenség volt, tisztelt képviselő úr; ugye, ön volt az, akit kétszer váltottak le, hogy egyszer távozzon egy kormányból.

Egészen pontosan mi hangzott el? Az hangzott el, képviselő úr, hogy miközben az előző kormány kilométerenként 1 milliárd forintért épített autópályát, önök kilométerenként 3 milliárd forintért építenek. (Kuncze Gábor: Ez hülyeség!) Mi az oka annak, tisztelt Kuncze Gábor, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány időszakában (Tállai András: Tapsolni kellett volna tegnap!) háromszorosára növekedtek egy autópálya építési költségei? Háromszorosára növekedtek! Mindeközben azok a közutak, amelyek nem autópályák, amelyek településeket kötnek össze, falvakat, kisvárosokat, rendkívül rossz állapotba kerültek. Nem kellene talán ezen elgondolkodni? Egy miniszter már ebből levonta a következtetést, Csillag Istvánnak hívták, ő távozott ebből a kormányból, talán éppen ez volt az oka annak, hogy itt az autópálya-kérdésben mintha kétlelkű lenne ez a kormányzat, és olyanokkal vádolná meg az ellenzéket, amelyek nem hangzottak el.

Azt gondolom, hogy erre mindenképpen válaszolni kellene, tisztelt Kuncze Gábor. Mi az oka annak, hogy miközben Horvátországban 680 millió forintért építenek meg egy kilométer autópályát, nálunk ez 2,5 milliárd forintba került a legutóbbi szakasz átadásakor is? Vajon ennek mi az oka? Nem hiszem, hogy az lenne, hogy a horvátországi építési körülmények ennyivel jobbak lennének a magyarnál.

(9.10)

Mit tud tenni ebben a helyzetben a Fidesz? Kármentő javaslatokat nyújtottunk be ehhez a költségvetéshez; olyan kármentő javaslatokat, amelyek megpróbálják csökkenteni azokat a károkat, amelyeket ez a kártyavár-költségvetés 2006-ra betervezett. Így négy területre kívánunk átcsoportosítani: az önkormányzatok területe, az egészségügy, az oktatás és a munkahelyteremtés. Igen, pontosan elhangzott az a szám, amit mi is átcsoportosításra javaslunk, 156 milliárd forintot szeretnénk ezekre a területekre fordítani, hiszen azt gondolom, hogy a települések biztonságos működése, az oktatási intézmények működése, az egészségügyi intézmények működése, valamint a növekvő munkanélküliség megállítása érdekében erre az átcsoportosításra mindenképpen szükség van.

Ha figyelembe vesszük, hogy csak az elmúlt egy esztendőben 54 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, akkor azt gondolom, hogy ez a kormányzat sem spórolhat a munkahelyteremtő beruházásokon, szükség van arra, hogy a következő években is több munkahely jöjjön létre Magyarországon.

Mindezek következtében mondja azt a Fidesz, hogy változásra, érdemi változásra van szükség ebben a költségvetésben, olyan változásra, amely 2006-ban a mindennapi élet biztonságát teremti meg az emberek számára, nem pedig a bizonytalanságot növeli.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)