Készült: 2024.03.29.11:05:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2011.03.25.), 20. felszólalás
Felszólaló Földi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:45


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, minden az alapokon múlik. Az élet minden területéről elmondható ez, hiszen megfelelő alapok nélkül nincs sem biztonságos, stabilan álló épület, nincs jól működő vállalkozás, nincs versenyképes tudás, és nincs jól működő állam sem.

A most előttünk lévő alaptörvény javaslata is ezt a célt szolgálja, hogy megteremtse hazánk működésének megfelelő alapjait. Az előttünk fekvő alaptörvény is fundamentumát képezi többek között a Magyar Honvédség működésének. A jelenleg hatályos alkotmány VIII. fejezete szól a Magyar Honvédségről. Az azonban már első ránézésre is látszik, hogy az új alaptörvény sokkal hosszabb terjedelemben foglalkozik a Magyar Honvédséggel és a működéséhez kapcsolódó különleges jogrendekkel.

Megállapíthatjuk, hogy a javaslat tartalmazza a Magyar Honvédség hármas feladatrendszerét, amelynek keretében elsőrendű feladatként határozza meg hazánk szuverenitásának, területi épségének katonai védelmét és a kollektív védelem teljesítésében való részvételt. Másrészt megfogalmazza biztonsági érdekeink nemzetközi képviseletét a békefenntartó feladatok és a humanitárius tevékenység végzése által. Harmadrészt a javaslat tartalmazza a Magyar Honvédség egyik legfontosabb békeidejű feladatát, a katasztrófavédelemhez való aktív hozzájárulást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években hazánkat sújtó árvizek és a vörösiszap-katasztrófa bebizonyította, mekkora szükség van a katonákra, hiszen számos olyan képesség birtokában vannak, amelyeket más nem tudhat magáénak. A javaslat szerint a Magyar Honvédségnek kötelessége lenne a katasztrófák megelőzésében, következményeinek elhárításában és felszámolásában való közreműködés.

A javaslat érint egy állandó, mindig napirenden lévő politikai kérdést is, nevezetesen a fegyveres erők civil kontrollját. Platón már 2500 éve feltette a kérdést: ki őrzi az őrzőket? - azaz azt a fegyveres testületet, amelyet a társadalom saját védelmére hozott létre. Kinek az ellenőrzése alá tartoznak, ki gyakorolja felettük a felügyeletet? A javaslat ezzel összhangban leszögezi, hogy a honvédség irányításáért kizárólag a civil szféra felel, azaz az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a kormány és a honvédelmi miniszter.

Leszögezhetjük, hogy ezen szabályozás teljes mértékben megfelel a NATO szellemiségének. Az alaptörvény-tervezet 46. cikkelye a katonai műveletekben való részvétel döntési jogáról szól. Ez ötvözi a demokratikus kontrollt és az észak-atlanti szerződésben való részvételünket is.

(10.30)

A javaslat szerint az Országgyűlés és a kormány dönt többek között a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról. Ennek azért van jelentősége, mivel hazánk jelenleg is több mint ezer fővel vesz részt különböző nemzetközi békefenntartó műveletekben.

A XXI. század megváltozott biztonsági környezetében Magyarországot nem fenyegeti katonai agresszió, és az egyéb hagyományos fenyegetések kockázata is minimális. Ugyanakkor számos új külső és belső kockázat és veszélyforrás jelent meg. Mindezekre csak nemzeti összefogással, összehangolt kormányzati fellépéssel, képességeink tudatos fejlesztésével és rugalmas alkalmazásával, valamint széles körű nemzetközi együttműködéssel lehetséges hatékony választ adni. Az a férfi vagy nő, aki hivatásának a katonai pályát választja, a haza szolgálatának és a nemzet ügyének fontos feladatát vállalja, nem politikai pártot, nem az aktuális kormányt, hanem a hazáját, biztonságát kívánja szolgálni.

Ez az alaptörvény méltó lesz a katonai esküben tett szent kötelezettségvállalásra. Megítélésem szerint ezért fontos leszögezni az új alaptörvényben, hogy a hivatásos katona nem lehet tagja semmilyen pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, mivel neki egy mindezeknél sokkal magasabb és nemes célt, az ország és a nemzet értékeit és érdekeit kell szolgálnia.

Meggyőződésem, hogy ez az alaptörvény megfelelő alapot biztosít majd a szükséges feltételek megteremtésének, hiszen egy jól működő, korszerű és professzionális haderő nem jöhet létre erős gazdaság, magas szintű oktatás és jól működő egészségügy nélkül. Megítélésem szerint Magyarország most napirenden levő alaptörvénye teljes mértékben megfelel a XXI. század modern követelményeinek, és alapja lehet egy erős Magyarország megteremtésének.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai