Felszólalás adatai

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Számos gondosan megírt és szépen felolvasott zsigerbeszédet hallottunk a kormánypárt soraiból, amely valamennyi, kivétel nélkül méltatja az előttünk fekvő alaptörvény-javaslatot. De vajon valóban ilyen kifogástalan és ilyen tökéletes-e ez az alaptörvény?

Nos, nekem volna néhány felvetésem, és aggodalmamnak szeretnék hangot adni, különösen az előttünk fekvő alaptörvény jövőképének vonatkozásában. Ezt a gondolatsort három pontra bontanám. Az egyik: megvizsgálnám a fenntarthatóság szempontjából, másrészt a természeti kincseink védelme szempontjából, harmadrészt pedig az államadósság szempontjából.

Most nézzük a fenntarthatóságot! Mindannyian ismerjük azt az idézetet, azt a közkeletű szlogent, hogy a földet, a teremtett világunkat nem az őseinktől kaptuk örökségül, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. Nézzük, hogy ebből a szempontból hogyan állja ki a kritikai próbát ez az alaptörvény!

Rögtön a Nemzeti hitvallás résznek a huszonnegyedik bekezdésében önök azt írják, és el sem hiszem, hogy ezt utána elolvasták, hogy mit írtak le: "Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot." Elgondolkodott valaki ezen a soron, amit önök leírtak? Hogy ilyen nyilvánvalóan... - ha ez egy freudi elszólás, akkor ez azt jelenti, hogy önök a jövő nemzedékre akarják tolni azt, hogy naggyá tegyék Magyarországot. Önök nem merik vállalni azt, hogy nekünk, a mi felelősségünk az, hogy naggyá tegyük Magyarországot, és az unokáinknak, gyerekeinknek csupán az legyen a feladatuk, hogy ezt az örökséget továbbvigyék. Önök ezt egyértelműen továbbtolják.

De mielőtt azt mondanák, hogy ez csak egy tévedés - ezt majd egyébként meglátjuk a végső változatban -, ha azt gondolnák, hogy ez tévedés, akkor ha továbbmegyünk az alaptörvényen, akkor látjuk, hogy önök egyszerűen az egészséges környezethez való jogot mint alapjogot kivették az új változatból. Ez még abban a sokat és általunk is átkozott '49-es alkotmányban is benne van, tehát az egészséges környezethez való alapjog. Ha kivesszük ezt az alapjogot, akkor nincs szükség a jövő nemzedék ombudsmanjára természetesen, hiszen akkor nincs, hogy ő milyen alapjogot védjen meg.

Mi ezt nem a jövő nemzedékekért felelősen megfogalmazott alaptörvénynek nevezzük, hanem éppen az ellenkezőjének. Mi ezzel szemben éppen hogy tovább bővítenénk az ombudsmanok sorát, az országgyűlési biztosok sorát, és a kereskedelmi ombudsman intézményét is bevezetnénk annak érdekében, hogy a magyar vidék ne pusztuljon tovább. Hiszen mindannyian beszélünk a kis- és közepes vállalkozásokról, beszélünk a kistermelőkről, a családi gazdaságokról, de nekik a kereskedelmi esélyeik közel nem azonosak, mint a nagy, versenyképes multinacionális cégeké. Tehát ezért számos visszaélés van, de erre most nem térek ki, hiszen ez nem az alaptörvény kérdése, de az, hogy az ombudsmanok körét szűkítik, ez nem a jövő nemzedékéért való felelősségtudattól van vezérelve.

Nézzük a másik szempontból, a természeti kincseink védelme szempontjából! Sokan sokfélét mondtak el ezen a héten ebben az általános vitában ezzel kapcsolatban is. Nincs még egy olyan része ennek az alaptörvénynek, statisztikát húzogattam, persze nem hivatalos, csak ilyen strigulázós statisztikát, a föld védelme hangzott el legtöbbször a kormánypárt soraiból is. De ugyanakkor hallottunk egy felszólalást, azt hiszem, hogy kedden Font Sándor képviselőtársam szájából, miszerint a föld védelmét nem lehet az alaptörvényben szabályozni. Miközben tehát sokan önök közül a föld védelmét fontosnak tartják, a szövegben is benne van, ugyanakkor, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, erre nem adnak sem garanciát, sem pedig valódi választ. Ezért van ez az ellentmondás, Font Sándor úr, aki esetleg közelebb van ahhoz, hogy mit lehet az Unióban és mit nem, valamint azok, akik jámbor óhajként önök közül betették ezt a javaslatot. Természetesen a természeti kincseinket, közöttük első helyen a földet, a vizet és más természeti kincseket, azokat kötelességünk megvédeni, és igenis ezt az alaptörvényben kell szabályozni.

Tehát a kormány felelősségét értem, hogy úgy kell ezt megoldanunk, hiszen a szándék talán közös mindannyiunkban. Itt van a levegőben ennek a szelleme, hogy valahogy meg kellene ezt védeni. A kormányzat felelőssége pedig az, hogy nemzetközi szerződések kötik, nem utolsósorban a csatlakozási szerződésünk, amely a földet a tőke szabad áramlásának kategóriájába sorolta. Ezért most mivel is állunk szemben? Hogyan tudjuk az óhajunkat, hogy jámbor vagy valódi, reális, hogyan tudjuk ezt megvalósítani?

Ehhez nagyon kreatív és árnyalt megoldások kellenének. Ezeket nem látjuk, ezeket hiányoljuk úgy az alaptörvény-tervezetükből és javaslatukból, mint a korábban már meghozott intézkedéseikből. Ezek közül elég, ha csak a Nemzeti Földalapot említem. A Nemzeti Földalapról szóló törvényt a földtörvénnyel együtt módosítottuk tavaly, valamikor augusztusban, és ez szeptembertől hatályos. Ebben azt nem tették meg, hogy legalább az állami tulajdonban lévő földeket megvédjék a spekulációtól és attól, amitől meg akarják védeni az alaptörvénnyel.

Mi ezért, és egy konkrét javaslatom van, ami talán nem hangzott el, de ennek a hiányát valamennyien érezzük: egész egyszerűen létre kell hozni - és ezt az alaptörvényben lehet rögzíteni - egy úgynevezett termőföld-nyugdíjalapot. Miért is volna jó ez a termőföld-nyugdíjalap, és miért is oldana meg több problémát egyszerre?

Tudjuk, hogy amíg a földmoratórium még fennáll három évig, addig magánszemély és az állam a két tényező, aki földet birtokolhat. A magánszemély miért nem jó? A magánszemélyek mögött látjuk, hogy strómanok vannak. Ezek a strómanok azóta is virágzanak, és számos interpellációm szólt erről, Bábolnára utalok itt, hogy a strómanok most a Nemzeti Földalap léte alatt is és a Fidesz-KDNP uralkodása alatt is jól működnek. Hiszen egy családi gazdálkodó egyik nap megvett egy földet, több száz hektárról van szó, lássatok csodát, amikor be lett jegyezve a földhivatalba a tulajdonjog, akkor rögtön rákerült néhány milliárdos jelzálog. Ez most történt, még akkor is, ha az előző rendszerben kezdődött, a szocialistáknál.

Tehát a Nemzeti Földalapnál sem voltak résen, hogy hogyan kellene megvédeni legalább az állami földeket. A javaslatom szerint tehát ezen termőföld-nyugdíjalap esetében az történne, hogy a Nemzeti Földalap birtokában lévő földekre kötvényt bocsát ki, és ennek a termőföld-nyugdíjalapnak adja el a kötvényeit. Így a Nemzeti Földalap nem adhatná el azt a földet, aminek alapján kiadott kötvényt. Így viszont biztosítva volna az, hogy a jövő nemzedékeknek és a mi generációnknak a nyugdíja biztosítva legyen. Hiszen ahogy tudjuk a globális folyamatokból, hogy az élelmiszer, a föld egyre inkább fel fog értékelődni, ha az élelmiszert értéknek tekintjük, akkor a vizet egyenesen aranynak a jövőben.

Ezért tehát egy ilyen kombináció ezt valóban megoldaná, úgyhogy én ezt javaslom. Az egyik módosítónk erre irányul, nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz erről az önök bizottságainak a véleménye, és egyáltalán általános vitára engedik-e majd ezt a módosító javaslatunkat.

Így ezzel három legyet tudnánk ütni egy csapásra, ez biztos befektetés a nyugdíjukat megtakarítók számára, magyar kézben maradhatna a föld, hiszen ez a nyugdíjalap, lévén, hogy állami, ennek most a moratórium alatt is joga volna földet birtokolni és vásárolni, ugyanakkor birtokpolitikai célokkal a gazdálkodókat sem hoznánk hátrányos helyzetbe. Hiszen ahhoz, hogy egy fiatal gazda most be akarjon szállni a versenybe, mondjuk, akar 30 hektár földet megvenni, az körülbelül 20 millió forintjába kerül. Nem tudom, melyik gazdálkodni szándékozó fiatalnak van 20 millió forintja, de ebben az esetben ő ettől az alaptól bérelhetné ezt a földet, miközben a 20 millió forintját a gazdasága felépítésére használhatná. Tehát egyértelműen látszanak ennek az előnyei. Tehát még egyszer mondom: nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz a sorsa ennek a módosító javaslatunknak.

A harmadik, ahogy említettem, a fenntarthatóság szempontjából az államadósságra térnék ki még röviden. Büszkén idézik többen önök közül, kormánypárti képviselők közül, hogy ez milyen nagyszerű intézkedés, így végre akkor most korlátozva van az államnak a mohósága, és nem költhet többet. Ha ezt a szocialisták nyolc évével hasonlítjuk össze, és ezt arra a célra tették ide be, hogy pofozzuk az MSZP-t, akkor ebben mi szívesen segítünk, ami az MSZP pofozását illeti. De abban már nem, hogyha elemezzük, hogy ennek mi lesz a hatása. Hogyan lehet az állam adósságát csökkenteni? Kizárólag úgy, ha az állam megszorító intézkedéseket hoz.

Orbán Viktor miniszterelnök úr a versenyképességi paktumhoz körülbelül ezek miatt az okok miatt nem csatlakozott. Tehát csak megszorításokkal lehet az államadósságot ez alatt a szint alatt, amit ír a javaslat, hogy 50 százalék alatt tartani, de ezt csak olyan áron tudjuk, hogy közben az egészségügyet, az oktatást és sok más intézményt le kell építenünk vagy lejjebb kell építenünk.

(15.30)

Ha ezt megtesszük, akkor, talán az én gyerekeim már végeztek az egyetemmel, de mondjuk, egy fiatalabb kollégánk azt mondja, hogy hát a gyerekeimet egyetemre kell járatnom, tandíjat kell fizetni, mert a kormány megszorított, hogy az államadósság 50 százalék alá csökkenjen, nekem hitelt kell felvennem. Magyarul, amit ezzel mondani akarok, hogy tehát nem elég az államadósságot csökkenteni. A valódi tét az ország külső eladósodottsága, és ha önök csak az államadósságot csökkentik, miközben a külső eladósodottságunkkal nem törődnek, akkor ennek az lesz az eredménye, hogy amit megtakarítunk a réven, azt el fogjuk veszíteni a vámon. Tehát ezért ezt mindenképpen figyelembe kellene venni.

Miért adósodott el a lakosság? Csak fölidézni szeretném, bizonyára, akik figyelemmel követték, azok tudják, amit most idézek. Ez az úgynevezett hozamkereskedelem az, ami működtette a bankokat. Az osztrák bank, mondjuk, azt mondta, hogy ott veszek fel devizahitelt, ahol alacsony a kamata. Fölveszem, és ott helyezem ki, azoknak a bankoknak csorgatom leánybankokon, hálózatokon keresztül, ahol magas az alapkamat. Nos tehát, mindig is az elmúlt 20 évben a mi alapkamatunk mindig magasabb volt, ezért az osztrák banknak érdemes volt valahol olcsó, egy-két százalékos hitelre felvenni pénzt, és a mi gazdaságunkba betenni. Ez a vállalkozásokat és a lakosságot sújtotta. Amit önök javasolnak, hogy legyen 50 százalék alatti, ez tehát azt fogja eredményezni, mert a gazdaság nem állhat meg, a gyerekeinknek tanulni kell, az egészségügyi szolgáltatást igénybe kell venni, és nem sorolom még, hogy a vállalkozások és a lakosság mire szoktak felvenni hitelt, ez az igény továbbra is ott lesz, ellenkező esetben önök mély depresszióba, mély stagnálásba, mély válságba fogják dönteni az országot.

Arra kérem önöket, hogy tehát a jövőképük szempontjából ismét vizsgálják fölül ezt az alaptörvény-javaslatot. Van még idő módosításra hétfőig. Mi beadtunk néhányat, önök is tegyék ezt, hogy ebből a szempontból is kiállja a történelem próbáját.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)