Készült: 2020.03.28.19:43:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

189. ülésnap (2004.11.23.), 104. felszólalás
Felszólaló Dr. Vidoven Árpád (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:31


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem mindennapi „ vitánakö lehetünk tanúi a Magyar Országgyűlésben. És ezúttal a „ vitaö szót idézőjelek között kérem a jegyzőkönyvben rögzíteni, hiszen mint ez már az elnök úr felvezetéséből is látszott, a bizottságok, amelyek ezt a törvényjavaslatot tárgyalták, nem állítottak bizottsági előadót, ebből arra lehet következtetni, hogy egyetértés van a parlamenti pártok között e törvényjavaslat kapcsán. És ez valóban így is van. Ez azonban nagyon ritka, főleg egy úgynevezett salátatörvény kapcsán, mert legyünk őszinték, ez a törvény sem más, mint egy huszonkilenc levelű saláta, huszonkilenc szakaszban összesen öt hatályos törvény módosítását tartalmazza.

Az előttem szóló képviselőtársak szinte valamennyi szakaszt, mind a huszonkilenc paragrafust részletesen elemezték, megvilágították a szabályozás indokát, célját, üdvözölték az alkalmazott szabályozási eszközöket. Azt kell mondjam, hogy valamennyi képviselőtársam által elmondottakkal egyet tudok érteni, valóban indokolt és célszerű ennek az öt törvénynek, jelesül a cégnyilvántartásról szóló törvénynek, a polgári perrendtartásról szóló törvénynek, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénynek, a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról, valamint a választott bíráskodásról szóló törvénynek a módosítása.

Államtitkár úr expozéjában a szabályozás indokaként, céljaként egyrészt a jogharmonizációt, másrészt pedig az időközben a különböző végrehajtási szabályok előkészítése során felmerült pontosítási igényeket jelölte meg. Az előttünk fekvő törvényjavaslat e célokat megfelelően kielégíti, jól ragadja meg a különböző szabályozási területeket.

Örömmel tapasztaltam azt, hogy szinte valamennyi előttem szóló képviselőtársam - mind az államtitkár úr az expozéjában - megemlítettek egy szót, és ez a szó nem volt más, mint a biztonság. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség számára a munka, az otthon mellett a biztonság a harmadik olyan érték, a harmadik olyan hívószó, amelyet minden egyes törvényjavaslat kapcsán megvizsgálunk, hogy az a törvényjavaslatban szerepel-e.

A Gyurcsány-kormány által benyújtott előterjesztések közül ez a törvényjavaslat egy üdítő kivétel, hiszen ebben a törvényjavaslatban a biztonság kérdése, a biztonság előtérbe helyezése valóban tetten érhető. Tetten érhető ez több szempontból is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, mint ezt már képviselőtársaim előttem részletesen elemezték, szolgálja egyrészt a kisbefektetők biztonságát, szolgálja a hitelezők, az üzleti partnerek, a külföldi üzleti partnerek biztonságát, de ugyanakkor a terrorizmussal kapcsolatos jogharmonizációs szabályozás következtében közvetve valamennyiünk biztonságát szolgálja ez a törvényjavaslat. Ha másért nem, már csak ebből az okból is alkalmas ez a törvényjavaslat arra, hogy támogassuk.

Mindezek után, ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, a pozitívumok megemlítését követően néhány apróbb technikai jellegű módosítási javaslatunkra szeretném felhívni a figyelmet, mintegy megelőlegezve a részletes vitát.

Sajnálattal tapasztaltam azt az előterjesztés áttanulmányozása során, hogy a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések közül a 2001-ben elfogadott törvény három intézkedést sorol fel, ez egyrészt a megszüntetés, a felfüggesztés, illetve a pénzbírság. A pénzbírság intézkedésével kapcsolatos rendelkezés nem szerepel az előterjesztésben. Kívánatosnak tartanánk azt, ha a cégjegyzékbe nem csak a megszüntetés, a felfüggesztés ténye kerülne bejegyzésre, hanem esetleges módon a jogi személynél alkalmazott pénzbírság is része lenne a cégjegyzéknek. Azt hiszem, hogy ez az üzleti partnerek, külföldi befektetők, a hitelezők számára szintén fontos információval szolgálna az adott céggel kapcsolatosan.

Kis Zoltán képviselőtársam említette, hogy a közjegyzőkkel kapcsolatos törvénymódosítás következtében szükség van arra, hogy a cégnyilvántartást kiegészítsük a közjegyzőkre vonatkozó rendelkezésekkel is. A 2005. évi adótörvények módosítása kapcsán fogadtuk el a közjegyzőkről szóló törvény módosítását. E törvénymódosítás azt tartalmazza, hogy a közjegyzői irodának, amelyben jogi személyiségű társaság keretében is végezheti a közjegyző a munkáját, csak és kizárólag természetes személyek lehetnek a tagjai. Így feleslegesnek ítéljük meg az előterjesztésben szereplő cégnév, illetve székhely feltüntetésének lehetőségét a cégnyilvántartásban.

(14.20)

A törvényjavaslat érinti a polgári perrendtartásról szóló törvényt is. Itt szintén szó esett már arról, hogy az elektronikus cégiratok, illetve elektronikus okiratok tekintetében szükség van bizonyos pontosításra a Pp. vonatkozó szakaszai tekintetében, ugyanakkor a módosítási javaslat túlmegy ezen a tárgykörön, és a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó szabályait, a 271. §-t is módosítja.

Két részre osztható ez a módosítás. Az egyik a jelenleg is szereplő pontot bővíti ki. Ez a pont kimondja azt, hogy a választási eljárással kapcsolatos kérdésekben a felülvizsgálat helye kizárt, és ezt kibővíti az önkormányzati képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárásokra is. Ez a kiterjesztés mindenképpen indokolt. Képviselőtársaim számára nem kell ecsetelnem azt, hogy az elmúlt héten éppen egy önkormányzatot volt kénytelen feloszlatni a parlament ennek a törvényi szabályozásnak a hiányából; hiszen ha adott esetben ez a rendelkezés, mármint az, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárásokban a felülvizsgálat kizárt, akkor nem került volna abba a helyzetbe a Magyar Köztársaság Országgyűlése, hogy egy község önkormányzatát kénytelen volt feloszlatni. Úgyhogy a módosításnak ez a része, bár a kifejtett indokoknak, mármint a szabályozás céljának azt hiszem, nem teljes mértékben felel meg, azon kissé túllép, de mindenképpen az élet igazolja azt, hogy erre a módosításra szükség van.

Ugyanakkor nem tudjuk üdvözölni a felülvizsgálatra vonatkozó módosítás másik részét, azt a kiegészítést, hogy a szabályozás lehetővé teszi a jövőben a vonatkozó szakasz első mondatának törlésével - miszerint a felülvizsgálati eljárást csak maga a Pp. zárhatja ki azt - bekerül egy olyan rendelkezés, hogy a felülvizsgálat kizárt abban az esetben is, ha ezt más törvény kizárja. Úgy gondoljuk, hogy a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése érdekében mindenképpen indokolt a jelenlegi rendszer fenntartása, mégpedig az olyan rendszeré, amely taxatív módon felsorolja azt, hogy mely esetekben kizárt a felülvizsgálat lehetősége.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb rendelkezése, ami minden ember, minden gazdasági szereplő, minden cég számára kiemelkedő jelentőséggel bír, a bejegyzési, illetve változásbejegyzési határidők lerövidítése. Ezt mindenképpen üdvözöljük. Csatlakoznom kell Kovács képviselő úrhoz, aki vezérszónoklatában a cégbíróságokat, a cégbírákat nagyon megdicsérte, hogy lehetővé tették rövid idő alatt... - hiszen tudjuk mindannyian, akik ezen a területen dolgozunk, hogy évekkel ezelőtt, nem is olyan régen még akár hónapokig is eltartott egy-egy cég bejegyzése. Bár a földhivatalok tekintetében is sikerülne ilyen gyorsan eljutni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a különböző határozatok meghozataláig!

Tekintettel arra, hogy a rendelkezésemre álló tízperces időkeret letelt, összegzésképpen annyit tudok elmondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását támogatja. Kérjük, hogy módosító javaslatainkat a kormány vegye figyelembe.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai