Készült: 2024.04.26.00:10:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2011.05.17.), 104. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:53


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő T/3006. számú javaslat egyrészről a büntető törvénykönyv módosítását tartalmazza, valamint ezzel összefüggésben több más, kisebb törvénymódosítást is tartalmaz más jogszabályokban. Ezeknek a módosítására mind-mind jogtechnikai és szakmai, valamint az elmúlt években tapasztalt gyakorlati okok miatt van szükség.

A kormány azért terjesztette önök elé ezt a javaslatot, mert szeretné a költségvetési pénzek és a költségvetés fokozottabb védelmét törvényi erővel is biztosítani. Az elmúlt órákban is hasonló kérdésekről volt itt vita, itt sincs másról szó, mint a közteherviselésről és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásról; ezek közül kiemelkedően a táppénzcsalások kérdéséről, a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban elkövetett csalások esetéről, amellyel kapcsolatban szeretném felhívni minden párt figyelmét, hogy választási programjukban szerepelt. Hiszen a rokkantnyugdíjak visszanyesése egyrészről a Jobbik programjának 34., az LMP programjának pedig 101. oldalán szerepel, amit a kormány most itt beterjesztett, és amivel kapcsolatos ez a büntető törvénykönyvi módosítás. Tehát mindkettőjük választási programjában expressis verbis szerepelt. Az áfacsalások elleni büntetőjogi védelmet pedig összehangoltabbá, éppen ezért fokozottabb hatékonyságúvá kívánjuk tenni a büntető törvénykönyv módosításával.

Az elmúlt 20 év jogalkalmazási tapasztalatai azok, amelyek minket erre a törvénymódosításra indítottak, hiszen nagyon sok esetben egyre szaporodó büntetőjogi tényállások voltak a különböző költségvetési csalásokkal kapcsolatban. Éppen ezért úgy láttuk, hogy az eddigi egyes megjelenési formákra adott válaszok nem voltak teljes mértékben hatásosak. Az új költségvetési csalás mint bűncselekmény véleményünk szerint sokkal hatékonyabbá teszi a költségvetést megkárosító bűnözőkkel szembeni fellépést, másrészről sokkal következetesebb, mint a korábbiakban ez a szabályozás, az egységességével a széttagoltsághoz képest.

Különböző módokat büntet egyaránt ez a törvénymódosító javaslat, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, ha valaki visszaél a közpénzekkel, alkalmasak lesznek ezek a tényállások arra, hogy szankcionálni tudjuk az elkövetőket. Az eddigiek az egyes speciális elkövetési magatartásoknak egy-egy szegmensét próbálták megfogni, most más a tényállás logikája, a költségvetést állítja a védelem fókuszába, a közpénzt, mindnyájunk pénzét, az adófizetők pénzét. Igyekszik a legabsztraktabban megfogalmazni ezt a védett jogi tárgyat és az ehhez kapcsolódó elkövetési magatartást. Pontosan azért, hogy kiiktathasson minden kiskaput, hogy ne a cizellált, talán néhány esetben túl pontosan megfogalmazott, ezért itt-ott kijátszható törvényi egyedi tényállások és jogszabályok legyenek azok, amelyeket a bírónak meg kell ítélnie, hanem ezeket a visszaélési lehetőségeket sokkal absztraktabb és általános módon... - védje a közpénzeket az új tényállás.

Van ennek természetesen jogtechnikai alapja is, hiszen az eddigi bírói gyakorlatban kényszer vagy automatikus halmazat jött létre, amikor valaki egy elkövetési magatartást hajtott végre. Ehhez képest itt egy törvényi egységet teremt meg maga az új büntető törvénykönyv, így a rokon tényállások közötti halmazat nem állítható föl, és a különbözőségek kiküszöbölésére is sor kerül az egyes tényállási elemek között. Hiszen, mivel mondtam, hogy toldozgatva-foldozgatva került be egy-egy újabb tényállás a büntető törvénykönyvnek ebbe a fejezetébe, ezért egyes esetekben más-más az értékhatárok terjedelme. Vagy ha például két bűncselekményt összehasonlítunk, az Európai Közösség költségvetésének védelmében a gazdálkodó szervezet vezetőjének felmerülhetett a felelőssége, de ha ugyanezt a bűncselekményt a magyar költségvetéssel szemben követte el, ugyanez a felelősségi típus nem valósult meg. Most az ezek közötti különbözőség, hogy mondjuk, szigorúbb a védelme egy európai uniós pénzügyi érdeknek, mint a magyar pénzügyi érdeknek, megszűnik. Ezen kívül a javaslat az értékhatárokat is egységesíti, és ezt az egész bűncselekmény csomagot egy cím alá vonja. Ugyanakkor végül megszünteti a szankciók indokolatlan kuszaságát, és egységes, de differenciált szankciórendszert vezet be.

A másik része a javaslatnak a táppénz- és társadalombiztosítási csalásokkal kapcsolatos. Itt olyan bűncselekményekről van szó, amelyek értéke jóval kisebb az előzőeknél, ugyanakkor a gyakorisága sokkal nagyobb. Ezek tömegesen előforduló, a szociális ellátási rendszert kijátszó, különböző kisebb értékű bűncselekmények, amelyekkel kapcsolatban szintén fontos a hatékony fellépés, és fontos utolérni mindenkit, aki ezekkel a jogosítványokkal visszaél. Erre a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétség lesz az, ami eszközül szolgál.

Végül meg szeretném jegyezni, hogy a törvény szigorítást is tartalmaz olyan szempontból, hogy ha valaki megtéríti azt a kárt, ami a bűncselekmény tárgya volt, egy kisebb súlyú bűncselekménynél visszaadta ezt az összeget a költségvetés javára, akkor ez büntetlenséget is biztosíthatott a számára. Az új javaslat motiválja továbbra is a bűnelkövetőket, hogy a közpénzeket juttassák vissza, és a jogosulatlanul felvett vagy jogszabályt sértően elköltött pénzeket juttassák vissza a költségvetés forrásába, ugyanakkor ez nem büntethetőséget megszüntető ok, hanem a büntetés korlátlan enyhítésére lehetőséget adó kárenyhítő magatartás lesz. Tehát a lényeg a kettő közötti különbségben, hogy a felelősség megállapítására mindenképpen sor kerülhet, és onnantól kezdve a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy pontosan milyen mértékben enyhíti a büntetését a kárenyhítő tevékenységre tekintettel az elkövetőnek.

Kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen elsősorban szakmai szempontok, az elmúlt 20 év gyakorlata volt az, ami minket erre indított. Biztos vagyok benne, hogy a széttagolt szabályozással szemben az egységes kiállás hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a bűnüldöző szervek számára, kevesebb kijátszási lehetőséggel, mindenki számára jobban érthető, egyszerűbb jogszabályokkal. Kérem támogatásukat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai