Készült: 2024.03.29.15:49:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2009.11.10.), 318. felszólalás
Felszólaló Ecsődi László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:23


Felszólalások:  Előző  318  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr már kiemelte, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló, idén júniusban elfogadott törvény alapvető újítása, hogy a bűnügyi nyilvántartás eddigi egységes szerkezetét több részre bontja, így kialakításra kerül a bűnügyi nyilvántartási rendszer, amely jellege, valamint adattartalma alapján két elkülönülő egységből áll, a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból.

A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása lényegében az egyes nyilvántartásoktól különálló, személyazonosító adatokat tartalmazó törzs létrehozását jelenti. A személyazonosító adatok ilyen jellegű elkülönült elhelyezésének kifejezetten garanciális okai vannak, illetve az adattakarékosság célját szolgálja, nevezetesen, hogy ugyanannak a személynek a személyazonosító adatai párhuzamosan, több nyilvántartásban ne szerepelhessenek. Az adatok meghatározott módon történő frissítése pedig a naprakész és pontos adatszolgáltatást biztosítja. Ezek a szabályok összességében az érintett jogainak lehető legmagasabb szintű védelmét szolgálják.

Teljesen különálló szakértői nyilvántartásként kerül kialakításra az ujj- és tenyérnyomatokat, valamint DNS-profil adatokat tartalmazó nyilvántartás. Harmadik nagyobb egységként pedig létrejön az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, amelynek létrehozása az Európai Unió átültetést igénylő, kötelező aktusa miatt indokolt.

A nyár elején elfogadott törvény számos garanciális elem beépítésével átalakítja a hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalmát és kiadására vonatkozó szabályokat, emellett pedig új, korszerű és gyors adatszolgáltatást lehetővé tévő jogintézményt vezet be arra az esetre, amikor a saját adatai tekintetében a kérelmező már ismeri azt a szervet, amelynél az igényelt adatokat fel kívánja használni. Utóbbi esetben a kérelmező rendelkezhet arról, hogy a hatósági bizonyítvány az általa megjelölt címzett részére kerüljön továbbításra.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy Tóth András képviselőtársamnak a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájában kifejtett gondolataira támaszkodva magam is kiemeljem, egy ilyen rendszernél nagyon fontos szempont, hogy csak azok, csak olyan adatokhoz jussanak hozzá, amelyeket a törvény kifejezetten megenged, és ami azt az eredendő célt szolgálja, ami miatt a rendszert a törvényben a Magyar Országgyűlés létrehozza, hogy a különböző szervek, a bűnüldöző szervek, igazságszolgáltatási szervek tevékenységét segítse, azt szolgálja.

A júniusban elfogadott és hatályba lépett törvény ezeknek a követelményeknek alapvetően megfelel. Fontos hangsúlyozni, hogy létrejött egy közhiteles rendszer, egy olyan közhiteles rendszer, amit a Magyar Köztársaság szavatol, hiszen csak olyan módon kerülhet be adat, hogy az adat megfelelő okmányon alapul, olyan okmányon, amelyet hatóságok állítottak ki.

(17.20)

Másrészt az eljárás rendje biztosítja azt, hogy nem lehet ebben csak a közigazgatás általános eljárási szabályai szerint eljárni és adatot bevinni vagy adatot továbbítani. Harmadrészt szintén garanciális szabály az, hogy ennek a rendszernek a törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el, tehát a kormánytól, ha úgy tetszik, a mindenkori kormánytól függetlenül egy ügyészségi felügyelet alatt áll.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartottam, hogy röviden összefoglaljam annak a törvénynek a lényegi tartalmát, elemeit, amelynek kapcsán az Országgyűlésnek az előttünk fekvő törvényjavaslatot tárgyalnia kell. Ez a törvényjavaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszert kiépítő törvénnyel összhangban szabályozza azokat a munkajogi tárgyú és más ágazati törvényeket, amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez, illetve valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt írnak elő. Módosítja azokat az ágazati törvényeket, amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól már mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása a mentesülést követően meghatározott ideig indokolt.

A javaslat szabályozza azt is, hogy a foglalkoztató miképp jogosult ellenőrizni azt, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését kizáró okok a jogviszony fennállása során fennállnak-e, továbbá tartalmazza azokat a szabályokat is, amelyek alapján a kizáró okok fennállásának esetén a jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésére kerül sor. Ugyanakkor felhívnám a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a munka törvénykönyve által szabályozott jogviszonyokban tipikusan nem foglalkoztatást kizáró ok a munkavállaló bűnügyi előéletével kapcsolatos bármely körülmény, ezért a munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz kapcsolódóan a munka törvénykönyvében csupán a foglalkoztatástól eltiltás szankcióhoz kapcsolódó igazolási és adatkezelési szabályokat rendezi a javaslat.

A büntetett előélethez kötött foglalkoztatási korlát egyértelműen alapvető jog korlátozásának minősül. Erre tekintettel a javaslat törvényi szintre emeli azokat a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokat, amelyek valamely foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez és fenntartásához a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt írnak elő.

A javaslat tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását is, amelyek nem feltétlenül foglalkozáshoz, hanem valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához követelnek meg büntetlenséget vagy más, a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt, illetve annak igazolását.

Képviselőtársaink! Kiemelnék egy olyan törvényt a törvényjavaslat által érintettek közül, amelynek kapcsán egy érdekes jogi problémára is rávilágíthatok. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény értelmében az ügyészi kinevezés feltétele a büntetlen előélet, továbbá az ügyészi kinevezés akadálya, ha a kinevezni kívánt személy büntetlen előéletűnek tekintendő ugyan, de korábban bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítélték, illetőleg akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Az ügyészségről szóló törvény hatályos rendelkezése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadon, a törvényben rögzített szempontok nélkül mérlegelheti az adott tisztségre pályázó személy bűnügyi személyes adatait, jóllehet ehhez a törvény megköveteli a pályázó hozzájárulását is, amely azonban a jogviszony-létesítés feltétele. Jóllehet a pályázó bűnügyi személyes adatainak a munkáltató részére történő korlátlan rendelkezésére bocsátása nem törvény kötelező adatkezelést előíró rendelkezésén, hanem a pályázó hozzájárulásán alapul, így az formálisan megfelel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt követelménynek, az adatkezeléshez való hozzájárulás azonban valójában nem tekinthető önkéntesnek. Az önkéntesség csupán látszólagos. A hivatkozott törvényi rendelkezésekben meghatározott esetben a pályázó ugyanis nincs tényleges választási helyzetben, tekintettel arra, hogy hozzájárulás híján a pályázó kinevezése nem terjeszthető elő.

A javaslat ennek megfelelően úgy módosítja a hatályos szabályozást, hogy teljeskörűen rögzíti az ügyészi tisztség betöltésének törvényi feltételeit, azon bűnügyi előéletre vonatkozó adatok kimerítő meghatározásával is, amelyek az ügyészi tisztség betöltését kizárják, másrészt átalakítja az e bűnügyi személyes adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályozást is úgy, hogy a feltételek fennállását a pályázó a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egy ilyen tartalmú szabályozás alkalmas az adott tisztség betöltése feltételeinek ellenőrzésére, ugyanakkor a pályázó információs önrendelkezési jogának legenyhébb korlátozásával járó eszköz.

Tisztelt Országgyűlés! A szocialista frakció úgy ítéli meg, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján szükségszerű jogalkotási feladatokat ró az Országgyűlésre, ezért az elfogadását támogatjuk. Reményeinket fejezzük ki az iránt, hogy a törvényjavaslat kétharmados és természetesen a feles törvényi részei kapcsán is számíthatunk az ellenzéki frakciók támogatására.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  318  Következő    Ülésnap adatai