Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyüre Csaba vezérszónoki felszólalásában elmondott nagyon sok fontos pontot, és a javaslattal kapcsolatosan a viták kereszttüzében újra előjött, hogy a kormány milyen módon tud, akar ellenőrizni, milyen felhatalmazottsággal bír az önkormányzatok ellenőrzésére. Én azonban egy új szempontot szeretnék idehozni, tisztelt Ház.

Fél szemmel Répássy Róbert államtitkár úrra is néznék, hiszen azt mondta a vezérszónoki felszólalásában, hogy ezek az adatok, amelyek ebbe a központi adattárba bekerülnek, javarészt vagy teljesen közadatok, az önkormányzatoknak a pénzügyi olyan közadatai, amelyeket egyébként is megismerhetővé kellene tenni írásban, ha kérik akár a helyi választópolgárok, akár az állam. Ez volt a hivatkozási alap. Ha ez így van, márpedig szerintem javarészt így van, tehát nem ezzel a kijelentéssel szeretnék vitatkozni, akkor ez lehetőséget ad arra a régi vágyra, amire már korábban is beterjesztettünk egy javaslatot, és most módosító javaslatként ehhez a törvényhez is behozzuk, hogy az állam összegyűjti ezeket az adatokat. Mert hiába mond az ellenzék akármit is, ez a törvény valószínűleg át fog menni, és ezek az adatok be lesznek gyűjtve központilag.

Ha már ezeket az adatokat begyűjtik központilag, és ezek javarészt közadatok, akkor tegyük ezt nyilvánosan hozzáférhetővé minden állampolgár számára, akár az interneten. Tegyük, mert ha mindenki megismerheti, és egyébként is az infotörvény hatálya alá esnének mint közadatok, akkor így ebben a rendszerben mindenki elérheti. Nem lehet azt mondani, hogy ez egy extra pluszköltség lenne, hiszen be kell szkennelni, fel kell tölteni, ez az adatbázis létrejön és rendelkezésre áll. Egy dolgot kell adott esetben megtenni a kormányzatnak, és erre egy módosító javaslatot be fogunk terjeszteni, hogy egy külön internetes felületet létrehoznak, és erre a felületre szépen feltöltik ezeket az információkat, szerződéseket, adatokat. Persze lehet, hogy bizonyos személyes adatokat el kell távolítani belőle, amelyek esetleg nem a közérdekből nyilvános adatok körébe tartoznak.

(13.30)

Alapvetően egy kis ráfordítással egy olyan adatbázis jöhet létre, ahol a választópolgárok, újságírók, ellenzéki képviselők, bárki elérheti ezeket az adatokat. Tehát ez egy nagyon jó lehetőség, hogy ezt megtegyük, és azt kell mondjam, ha a kormány ezt is beemeli, támogatja a módosító javaslatunkat, akkor még megkockáztatom, el lehet rajta gondolkodni, hogy támogatni tudjuk ezt a javaslatot. Egyébként is közadatokról van szó, miért ne tehetnénk meg?

Hozzáteszem, hogy az a javaslat, amit korábban benyújtottunk határozati javaslatként az Országgyűlésnek, és egy hasonló központi adatbázisról szólt volna, az Országgyűlés felkérte volna egy határozati javaslatban a kormányt, hogy ennek a részletes elemeit dolgozza ki és hozza vissza az Országgyűlés elé, az azt is tartalmazta volna ‑ már a határozati javaslatunk szerint -, hogy érvényességi kelléke legyen a közzététel az önkormányzati szerződéseknek, azon önkormányzati közadatot tartalmazó önkormányzati szerződéseknek, amelyeket adott esetben bárki kikérhet. A másik fele az, hogy nem elég adott esetben elvárni azt, hogy ezeket feltegyék az internetre.

Ha ez érvényességi kellék lenne, tehát joghatások nem származnának abból a szerződésből, ami nem található meg az interneten egy bizonyos felületen, mondjuk, a kormány által fenntartott központi felületen ‑ talán ez lenne a legjobb megoldás, ezt központilag csinálni -, akkor ezek a szerződések kvázi joghatást nem tudnának kiváltani. Ez lenne a legjobb megoldás, de ne legyünk ennyire…, ennél a javaslatnál, azt kell mondjam, ellenzéki kőszívem első körben azzal is megelégedne, ha nyilvánossá válnának ezek az adatok. És azt is gondolják végig, hogy egyébként, ha ez létrejönne, akkor minden olyan vita vagy adatkérési költségszámítási viták a jövőben zárójelbe tehetőek lennének, hogy hány alkalmazott bére, a szkennelés költsége, a DVD, amin kiadják.

Emlékeztetnék arra, hogy Tóth Bertalan képviselőtársunktól közel 70 millió forintot próbál kérni a Magyar Posta a nagy nehezen megítélt közadatok kiadásáért, amin önmagában is látszik, hogy amikor ezeket a rendelkezéseket elfogadták ‑ mert mi nem támogattuk ellenzéki oldalon -, azokra a rendelkezésekre gondolok, amelyekben nemcsak a közvetlen költségeit teszik felszámolhatóvá a közadatoknak, hanem gyakorlatilag bármit, nyitva hagyva, hogy ez a munkavállaló bérétől, annak a szobának a fűtésköltségéig és az egyéb közüzemi költségéig, ahol ezeket az adatokat kiválogatja, ez mind felszámolható adott esetben, és a bíróság dönti el, hogy ez jól van így vagy nem. De önök elfogadták ezt a törvényt, azt mondták, hogy ilyen kirívó példák biztosan nem lesznek, megint az ellenzék az, aki itt az ördögöt a falra festi. Hát lett, és ezt a 70 millió forintot ráadásul úgy számolták ki, hogy egy vezető beosztású alkalmazott béreként, aki ott kihúzogatja a személyes adatokat a dokumentumból, amit át kívánnak adni.

Nem szeretnék ebbe mélyebben belemenni, de láthatják, hogy egy apró bekezdés módosításával ebben a törvényben egy olyan transzparens rendszert lehetne Magyarországon megvalósítani, ami, azt kell mondjam, hogy Európában, ha nem is egyedülálló ‑ mert bocsássanak meg, de mind a 27 tagország, illetve a Magyarországon kívüli 26 tagország vonatkozásában ezt nem tudom most megmondani önöknek, hogy minden esetben nincs-e ennél hatékonyabb rendszer, de a lényeg az, azt kell mondjam -, de Európa élmezőnyébe kerülnénk transzparenciában és átláthatóságban.

Azt hiszem, hogy ha a nemzetközi felméréseket nézzük, akár a korrupciós helyzetre, akár a korrupciós kockázatokra vonatkozólag, mert ugyanis közhely, hogy nemcsak tisztességesnek kell lenni, annak is kell látszani, nemcsak tisztességesen, korrupciómentesen kell az állam ügyeit végezni, hanem annak is kell látszania ezen ügyek végzésének ‑ sajnos itt még egyik se valósult meg -, de azt hiszem, ez önöknek is kedvezne a nemzetközi kimutatásokban, amik a korrupciós veszélyeket, a korrupció esélyének a százalékos előfordulási esélyét taglalják, ha egy teljesen transzparens rendszer létrejönne.

Ez egy nagyon jó hivatkozási alap lenne több és más EU-s országok számára is, arról nem is beszélve, hogy ez a rendszer akkor lenne a legjobb, ha más, az állami szektort érintő beszerzések is bekerülnének ebbe az adatbázisba, és ha az önkormányzatok mellett a minisztériumoknak, egyéb állami szerveknek, intézményeknek a költései és a közpénzügyi kiadásai is ebbe a központi rendszerbe bekerülhetnének, akkor azt hiszem, hogy Magyarországra egy szót nem lehetne mondani a transzparencia szempontjából.

Úgyhogy én ezt meggondolnám az önök helyében, és itt a lehetőség, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, ennek a módosító javaslatnak a támogatásával ezt megtehetik. A jogi érveket egyébként Répássy Róbert is elmondta, hiszen közadatokról beszélünk, az adatbázis létrejön, a pénzt rá fogják költeni, ez egy központi adatbázis lesz, úgyhogy egy lépéssel lehet ebből jó dolgot is csinálni. Azt kell mondjam, hogy hajrá előre, és merjenek nagyot lépni, nagyot gondolni, és valósítsunk meg egy teljesen transzparens országot először az önkormányzatoknál és utána a többi állami szervnél is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)