Felszólalás adatai
206. ülésnap (2001.05.09.), 167. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Koppánné Dr. Kertész Margit (FKGP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 10:03 |
Felszólalások: Előző 167 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy én kifejezetten a szakmai munkáról szólok. Hozzászólásomban a Független Kisgazdapárt frakciója nevében szeretném előrebocsátani, hogy a szakmai munkát fogom ismertetni és elemezni, a törvénynek mindazokat a javaslatait, amelyeket a Ház elé tárt.
Joggal vetődik fel az a kérdés, hogy mi indokolja az 1996. évi I. törvény módosítását, miért vált szükségessé a törvényjavaslat előterjesztése. Ahogyan a bizottsági ülésen az illetékes tárca helyettes államtitkár asszonya mondta, már 1996-ban, a médiatörvény megalkotásakor jelezte az Európai Bizottság, hogy a törvénynek több rendelkezése nem felel meg a közösségi követelményeknek, vagyis szükségessé válik a módosítás a jogharmonizáció megteremtése érdekében.
Lényegüket tekintve a változtatások több csoportba sorolhatók, több területet érintenek. Talán három ilyen kérdéskör az, amely felvetődik, amely köré csoportosíthatók a tervezett változtatások. Az első ilyen kör a műsorszétosztás kérdése, amely valójában a műsorszétosztásnak a médiatörvény hatálya alá kerülését jelenti. Ugyanis a jelenleg hatályos rendelkezések alapján a műsorszétosztás távközlési szolgáltatásnak minősül, és értelemszerű, hogy így nem gyakorolhatja az Országos Rádió és Televízió Testület ellenőrzési jogosítványait.
A változtatás egyik eleme többek között az, hogy új, önálló fejezetben kerül szabályozásra, és a módosítás kiterjed a magyarországi műsorszétosztásra. Részletesen taglalja, több pontban határozza meg a tervezet, hogy mely esetekben terjed ki a tervezett módosítás a műsorszolgáltatásra, székhelytől és szerkesztői döntések meghozatalának helyzetétől függően, valamint arra is, mikor nem alkalmazhatók a fent megnevezett rendelkezések.
Tisztelt Képviselőtársaim! A második kérdéskört illetően a tervezet bevezeti az európai mű fogalmát, azaz előírja, hogy a műsoridőnek több mint a felét mind a közszolgálati, mind egyéb műsorszolgáltatók esetében az európai műveknek kell kitenni.
A harmadik kérdéskör: szabályozásra kerül a kiskorúak védelmére szolgáló rendelkezések megalkotása, a kizárólagos közvetítési jog, a reklám kérdése. A kiskorúak kérdéskörénél fontos változás a műsorszámok 1-től 5-ig terjedő kategóriába sorolása, valamint kifejezetten rendelkezik arról a tervezet, hogy nem lehet közzétenni olyan műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, erkölcsi vagy szellemi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására.
Figyelemfelhívásként említem meg, hogy érkeztek hozzám olyan jelzések, miszerint ezt a fajta ellenőrzési folyamatot a gyermekeknek szánt műsorok esetében is meg kellene tenni. Azt hiszem, érdemes ezt a kérdéskört is végiggondolni, és amennyiben nem késő, módosító javaslatként célszerű lenne beemelni a törvénytervezetbe.
A reklámból azokat szükséges szabályozni, amelyek a televízió képernyőjéhez kapcsolódnak. Az irányelvek túl részletesen szabályozzák a műsorszámok reklámmal való megszakíthatóságát, a kiskorúak védelmét a reklámozásban, valamint külön rendelkezik az egyes áruk, gyógyszertermékek törvényes reklámozásáról, a televíziós vásárlásról.
Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a bizottsági ülésen az ellenzéki pártok is kinyilvánították egyetértésüket a tekintetben, hogy a jogharmonizációt, valamint a kiskorúak kérdéskörét igenis szabályozni kell. Abban azonban eltérőek voltak az álláspontok, hogy valójában milyen feltételek megléte esetén tudják támogatni ennek a törvénynek a módosításait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános, értelmező rendelkezések közül a tervezet többet pontosít, mint például a klasszikus reklám fogalmát, valamint a közvetlen ajánlat fogalmát. A magyarországi műsorszolgáltatás fogalomkörébe beemeli a magyarországi műsorszétosztás, a műsorszám fogalmához pedig a műsorszám előzetes definícióját is.
A műsorszolgáltatás, a műsorszolgáltató, a reklám, a támogatás megfelelően határozza meg az európai mű fogalmát. Az európai mű fogalmának bevezetése elengedhetetlen a műsorszerkezeti követelmények érvényesítése érdekében. Itt elsősorban az irányelvben leírt fogalmakat tekinti a törvényalkotó kiindulási alapnak. Ezt alkalmazni azonban csak az irányelvnek megfelelő műsorszerkezeti követelmények hatálybalépésétől kell, azaz az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjától.
A médiatörvény hiányosságát pótolná a 3. § kiegészítése, miután a jelenlegi törvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a filmszínházi alkotásokat a műsorszolgáltató mennyi idő eltelte után mutathatja be a televízióban.
Visszatérve a kiskorúak védelmét jelentő alapelvek közé, el kell mondani, hogy az 1-5. kategóriába való besorolás a műsorszolgáltató kötelességévé teszi az 5/B. § szerinti kategóriába való besorolást. A jogszabály logikája szerint az első kategóriába kell sorolni azokat a műsorokat, amelyek megtekintését minden korosztálynak ajánlják, és erre vonatkozóan nem kell semmiféle jelölést alkalmazni.
(15.30)
A második kategória az, amely a kiskorúak védelmében meghatározza, hogy mely feltételek esetén kell ezzel a jelöléssel ellátni azt a műsorszámot, amely a televízió képernyőjén megjelenik; pontosan megfogalmazva: az a műsor, amely a kiskorú nézőben félelmet kelthet, a korhatárt illetően pedig a 14 éven aluli gyermekekre vonatkozik, ahol is szülői felügyelet ajánlott a műsor megtekintéséhez.
A harmadik kategória az, amely alkalmas a kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kisebb mértékben kedvezőtlen befolyásolására, közvetett módon utal erőszakra, és meghatározó eleme a konfliktusok erőszakos módon való megoldása. A korhatár: a 14 éven aluliak számára egyáltalán nem ajánlott, a 18 éven aluliaknál pedig szülői felügyeletet ajánl; ez a műsor - megfelelő jelzéssel - 21 óra és 5 óra között tehető közzé.
A negyedik kategória az, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a naturális ábrázolás, amely értelemszerűen a 18 éven aluliaknak nem ajánlott; a műsorszám csak 23 óra és 5 óra között tehető közzé.
Az ötödik kategória, amely műsorszám alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, gondolva arra, hogy pornográfiát vagy indokolatlan erőszakot alkalmaz.
Fontos rendelkezése a tervezetnek, hogy a műsorszám közzétételének kezdetekor meg kell jelölni annak minősítését, a megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni, úgy, hogy az a műsor ideje alatt mindvégig látható legyen.
Tisztelt Ház! Új pontokkal egészül ki és egyértelműbb, hogy a kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét megfossza a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós esemény figyelemmel kísérésétől, és hogy mit is jelent ez a megfogalmazás, azt a kormány az ORTT-vel egyetértésben majd rendeletben határozza meg. A reklámnál új megfogalmazások, kiegészítések kerülnének bevezetésre, mint hogy a reklámnak tisztességesnek, valósnak kell lennie, és nem tehető közzé, ha vallási vagy politikai meggyőződést sért, avagy az egészségre, biztonságra és környezetre ártalmas magatartásra ösztönöz - gondolok itt az alkohol tartalmú italokra, amit szintén külön részletez a javaslat.
Lényeges eleme a módosításnak és említést kell tenni arról, hogy a műsorszétosztásban a vállalkozást a szolgáltató a nyilvántartásba-vételt követően kezdheti meg, és ezt az ORTT-nek 30 nappal előbb köteles bejelenteni. Szabályozza a javaslat, hogy mikor tagadhatja meg a testület a nyilvántartásba-vételt, és részletesen szabályozza, tételesen felsorolva, hogy milyen feltételek esetén nincs mérlegelési jogköre a testületnek.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Igyekeztem a javaslatot szakmai szempontból elemezni, és úgy értékelem, hogy összességében a módosítás, amely pontosításokat tartalmaz, a jogharmonizációhoz szükséges hiányosságokat kiküszöböli, és azokat is, amelyek már 1996-ban, a médiatörvény elfogadásakor is fennálltak. A törvényjavaslatot a kisgazda frakció nevében támogatom és általános vitára alkalmasnak találom.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 167 Következő Ülésnap adatai