Készült: 2024.04.19.21:35:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2011.11.02.), 371. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:58


Felszólalások:  Előző  371  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, mert a törvényjavaslat kapcsán nemcsak a törvény szó szerinti szövegéről, hanem 1956 megítéléséről is meglehetősen siralmas vita alakult ki. Én ezt a siralmas vitát Ipkovich képviselő úrnak tulajdonítom. Az ön szavait, amely szerint borítsunk fátylat a múltra, Schiffer András egy szempontból már megközelítette. Most, amikor néhány napja ünnepeltük az 1956-os forradalom 55. évfordulóját, és két nappal vagyunk a forradalom leverésének emléknapja, gyásznapja előtt, az a mondat, hogy borítsunk fátylat a múltra, és inkább a dízel árával foglalkozzunk, vérlázító ez a mondat, kedves képviselő úr. Valószínűleg csak azért kevés emberben fortyant fel a vér, mert már e késő esti órán kevesen hallgatták az ön felszólalását. Schiffer András jól mutatott rá, volt olyan korszak, amikor az volt a lényege a politikának, hogy borítsunk fátylat arra, ami 1956-ban meg azt követően történt. De 1990-ben ez az Országgyűlés azzal kezdte a működését, hogy megemlékezett az 1956-os forradalomról, és a forradalom emlékét törvénybe iktatta. Ezek után egy ilyen gondolatsor, amivel ön bevezette a mondanivalóját, az meglehetősen, hát, hogy is mondjam csak... nehezen minősíthető.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A másik szélsőség Szilágyi Györgytől hangzott el, aki a már megszokott antikommunista demagógiát adta elő, amely a Jobbik politikájának a lényege, elfeledve azt a történelmi tényt, amit itt jó néhányan tudnak - remélem, egyszer majd a Jobbik képviselői is elolvassák ezeket a történelmi dokumentumokat -, hogy 1956 forradalmát többek között kommunisták is csinálták, kommunisták is részt vettek ebben a forradalomban. Nagy Imre mártír miniszterelnökre tudok csak utalni, akinél hithűbb kommunistát nehezen lehetne mutatni ebben az országban. Tehát hazugság, demagógia beállítani 1956-ot valamifajta jobboldali fordulatként. Remélem, hogy nem is így gondolják. Mindenesetre Szilágyi Györgynek abban igaza volt, hogy azok, akik az 1956-os forradalmat leverték, és annak az elnyomó gépezetnek a tagjai voltak, szépen átörökítették a hatalmukat valóban a rendszerváltás utánra. Tudjuk, ismerjük ezt a folyamatot, ebben igaza volt Szilágyi Györgynek, de ettől még 1956 megítélése semmiképpen sem azon múlik, hogy most a Jobbiknak milyen politikai szándékai vannak egy ilyen törvényjavaslat kapcsán.

Én közömbösnek tartom, hogy ezt a törvényjavaslatot vagy ennek a gondolatát ki találta ki először, hiszen éppen arra utaltam, hogy a kormány egyetért azzal a nemzetközi jogi ténnyel, amely szerint az emberiesség elleni bűntettek nem évülnek el. Ezt a nemzetközi jog régóta vallja. A törvényjavaslatnak az az újdonsága, az az értelmezési kerete, hogy ami 1956-ban történt, az ebbe az el nem évült bűncselekmények kategóriájába tartozik.

Én is osztom Schiffer Andrásnak azt az aggályát, hogy ettől még nem biztos, hogy Biszku Béla ellen vádat tudnak emelni. Nagyon bízom benne, hogy a módosító indítványokkal még a javaslat úgy korrigálható, hogy az egyértelmű legyen a nyomozó hatóságok számára. S azzal is egyet kell értsek Schiffer Andrással, hogy attól, hogy egy több mint kilencvenéves embert bíróság elé állítanak, még nem biztos, hogy Wittner Mária, aki 1956 után tizenegy évig ült börtönben, lelke megnyugszik. Wittner Mária lelke nyilván akkor fog megnyugodni, ha 1956 emlékét méltóképpen megőrzi a magyar nemzet, és ebbe az emlékezésbe nem férnek bele az olyan mondatok, hogy borítsunk fátylat a múltra. Az önök jogelődjei 1989-ig fátylat borítottak a múltra. Talán akkor kellett volna a múltat feszegetnie, képviselő úr, amikor 1979-től tizenegy évig ügyészként dolgozott. Akkor nyilván lett volna módja arra Ipkovich Györgynek, hogy esetleg az ügyészi szervezeten belül megkérdezze, miért vett részt az elnyomásban és a megtorlásban. Gondolom, erre nem volt módja Ipkovich Györgynek, vagy esetleg egyetértett azzal, hogy az ügyészi szervezet ilyen tevékenységet végzett. Ezt viszont már nem tudjuk meg, mert erre már a múlt fátylat borít, hogy vajon Ipkovich úr miért vett részt az akkori ügyészi szervezet munkájában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat tényleg rámutat arra, hogy bizony 1956 megítélésében még mindig lehetnek különbségek még itt az Országgyűlés falain belül is. Remélem, egyszer már csak olyan országgyűlési képviselőket választanak ebbe a Házba, akik 1956-ról ugyanazt gondolják: egy világraszóló forradalom volt, szabadságharc volt, és nem azzal kérkednek, hogy talán le kellene már zárni ezt a korszakot. Nem fogjuk lezárni, akárki is gondolja úgy, hogy le kellene zárni a múltat. Az 1848-as forradalomról is még másfél évszázaddal később is megemlékezünk, csakúgy, mint az azt követő megtorlásról, az aradi vértanúk sorsáról. Azt a múltat sem kívánjuk lezárni, mert ezek mind a magyar történelem olyan tanulságai, amik bizony nem szőnyeg alá söpörhetők.

Én azért kértem szót, mert nem hittem volna, ha a saját fülemmel nem hallom, hogy egy szocialista képviselő ezt a programbeszédet még előadhatja itt a parlamentben, de lám, lám, megtörténhetett. Erre pedig sajnos már csak hab volt a tortán az, amit Szilágyi György előadott, aki szerint az egész megtorlásért valójában a Fidesz a felelős, de ezt talán a szónoki túlzásnak tudhatjuk be.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  371  Következő    Ülésnap adatai