Készült: 2020.07.07.06:11:03 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 161 2010.05.20. 1:52  107-174

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden én is hozzászóljak a vitában. Úgy vélem, hogy az Országgyűlés 1990 óta mulasztásos alkotmánysértést követ el, hiszen a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. §-a, mégpedig a III. fejezetben, kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását. Büszke vagyok arra, hogy 2001-ben tagja voltam annak a parlamentnek, amely meghozta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyben részben enyhítette ezt a mulasztásos alkotmánysértést.

Sokan szóltak már arról, hogy személyesen is érintettek ebben a törvényjavaslatban. Sokan vagyunk így, hiszen Magyarországon két és félmillió ember közvetlenül vagy közvetett módon, szülei, nagyszülei, ősei vagy barátai, rokonai révén kötődik az elszakított területekhez. Én mint a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke magam is érintett vagyok. Hiszen ha nagyszüleim 15 ezer társukkal együtt nem jöttek volna át Magyarországra, akkor magam is érintett lennék.

Végezetül kérem szocialista képviselőtársaimat, hogy szakítsanak végre a régi reflexeikkel, és fogadják el ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 221 2010.11.08. 0:34  214-224

POTÁPI ÁRDÁD, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi és határon túli magyarok bizottsága mai ülésén a törvényjavaslatot megtárgyalta, tehát a T/1474. számút, ami a nemzetközi szerződés jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. Azt általános vitára alkalmasnak találta, és kéri a tisztelt Házat, hogy ezt fogadja el.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 189 2010.11.22. 1:32  186-194

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyezmények fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban, meghatározzák, hogy az egyes jövedelemfajták tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga, ezáltal kizárják a magánszemélyek és vállalkozások jövedelmének, vagyonának kettős adóztatását.

A szerződő felek hatóságai számára megfelelő információcserére nyújtanak lehetőséget, és biztosítják, hogy a felek egyeztető eljárást kezdeményezzenek egymásnál, amennyiben úgy látják, hogy az adóztatás nem felel meg az egyezménynek. A kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi háttér hozzájárul a kétoldalú gazdasági kapcsolok élénküléséhez, a tőkebefektetések növekedéséhez. Ezen egyezmények megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak és az OECD ajánlásainak, kihirdetésükre a nemzetközi szerződésekre vonatkozó törvényi előírások miatt van szükség. Ezeket az egyezményeket, illetve törvényjavaslatokat bizottságunk a múlt heti, november 16-ai ülésén tárgyalta meg, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 55 2010.12.07. 3:29  21-70

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A határon túli magyarság támogatása mindig is kiemelten fontos volt a nemzeti oldal számára, a támogatások intenzitása nem véletlenül az 1998-2002 közötti időszakban volt a legnagyobb. Nincs ez másként a 2010-es kormányváltás után sem, hiszen a nemzeti ügyek kormánya mindent megtesz azért, hogy kijavítsa az előző nyolc év kormányainak hibáit a nemzetpolitika területén is. Ennek részeként került sor a határon túli magyarság számára a kettős állampolgárság megszerzését megkönnyítő törvény elfogadására, a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívására, és ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő, a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat is.

Többen utaltak már az elhangzott beszédekben Bethlen Gáborra, arra a fejedelemre, aki 1613 és 1629 között uralkodott. Az akkori korszak is sokban hasonlít a mai korra, hiszen a korábbi anarchia után Bethlen Gábor rendet, európai módon működő, korszerű államot épített ki Erdélyben. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy nemcsak a XVII. század, hanem a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfiúja volt.

Az új javaslat számos előnye közül szeretném kiemelni, hogy egységes rendszert alakít ki a határon túli magyarság támogatására fordítandó előirányzatokból, egy helyre csoportosítja a rendelkezésre álló mintegy 12,5 milliárd forintnyi forrást, így lehetővé téve az egy helyen való kezelést és az onnan történő felosztást. Elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalságban oktatásuk során tudatosuljon a nemzet egysége, az együvé tartozás érzése. Ezért fontos újdonság a 2011. évi költségvetésben a szomszédos országokban lévő magyarok lakta területekre irányuló tanulmányi kirándulások támogatása.

(12.30)

Fontos, hogy ezek a tanulmányi kirándulások ne csupán egyszeri események legyenek, hanem testvériskolai kapcsolatokat, szoros barátságot eredményezzenek, hogy a hasonló korú gyerekek, fiatalok közös programokon vehessenek részt. A magyarságtudat kialakítása minél hamarabb el kell hogy kezdődjön. Öröm számomra, hogy ezt felismerve a törvényjavaslat az oktatási-nevelési támogatásra jogosultak körét kiterjeszti az óvodáskorúakra, és ezzel, illetve a támogatásnak a Bethlen Gábor Alapba történő beemelésével lehetővé teszi, hogy a magyarságtudat építése minél fiatalabb korban elkezdődhessen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot, hogy megvalósulhasson a határon túli magyarság támogatásának új, korszerűbb és átláthatóbb rendszere.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 106 2011.04.01. 9:51  19-181

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kicsit most más témával foglalkozzam, és a határon túli magyarok kérdését, illetve nemzetpolitikai kérdéseket vessek fel néhány percben a tisztelt parlament előtt.

A '49 óta hatályos, régi alkotmány vagy alaptörvény 6. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a határon túli magyarsággal - ha ezt annak lehet nevezni -, szó szerint ezt mondja: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Ez a néhány sor, úgy gondolom, hogy hatalmas előrelépés volt a kilencvenes évek elején az addigi magyarországi politika tekintetében, mégis valahol egy kicsit a Kádár-korszak folytatása, hiszen abban a korszakban úgy nyilvánultak meg, hogy jobb, ha nem emelünk szót a határon túli magyarok kérdéskörében, mert akkor csak ártunk nekik.

Ez a politika vezetett el ahhoz, hogy a határon túl élők sorsa sok helyen aggodalmassá vált, az asszimiláció felgyorsult, a magyariskola-hálózatot mindenhol megszüntették, egyáltalán sok szempontból nem is lehetett határon túli magyarságról beszélni, hiszen minden szempontból a kultúrájuk, nyelvük ápolását megtiltották.

Ezzel a szemben a Ház előtt lévő alaptörvény-tervezet Alapvetés című részében a D. cikkben ez olvasható: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal." Nemrégiben, március 11-én ült össze a KMKF, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, ahol több, határon túli magyar szervezet tagja kifogásolta a visel szó használatát. Ott is és azóta is többször elmondtuk azt, hogy a visel szó sokkal erősebb kifejezés, mint az érez szó, hiszen az, hogy hogyan érzünk, folyamatosan változhat, viszont az, hogy felelősséget viselünk, számunkra mindig állandó kell hogy legyen.

Azt gondolom, ha az elmúlt egy évet végignézzük, akkor láthatjuk, hogy a nemzetpolitikában hatalmas változás zajlott le. Több olyan törvényt, intézkedést fogadtunk el az elmúlt egy esztendőben, ami radikális változás az elmúlt húsz évhez, de az elmúlt nyolc évhez képest mindenesetre. Ezek közül kiemelném elsősorban a kettős állampolgárságról szóló törvényt, más néven vagy hivatalos nevén az egyszerűsített honosítást, amelynek következtében ez idáig közel 45 ezren éltek a lehetőséggel, és adták be a kérvényüket a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozóan. Március 12-én Mohácson tették le először a horvátországi magyarság vezetői az állampolgársági esküt, majd ez a folyamat folytatódott mind itt, Magyarországon, mind pedig határainkon kívül.

Alapvetően a nemzeti ünnephez kötődtek az állampolgársági eskük. Kiemelném még ennek sorából az itt, a budai Várban megtörtént eskütételt, ahol közel száz moldvai csángó élt ezzel a lehetőséggel, és kaphatta meg a magyar állampolgárságot. Azért is emelném ki a moldvai csángókat, hiszen az ő őseik sosem voltak magyar állampolgárok, és így ennek a törvénynek köszönhetően ők is meg tudták szerezni vagy meg fogják tudni szerezni a magyar állampolgárságot.

Országgyűlési határozat formájában történt meg továbbá a nemzeti összetartozás napjának iskolai emléknappá nyilvánítása, és ez kiegészült a határon túli tanulmányi kirándulásokról szóló koncepcióval, amelyek mind a fiatalság tudáskörének bővítését célozzák. Az ismeretátadás hagyományos, az iskola falai között megvalósuló formáján túl nagy szükség van olyan programokra, amelyek a gyakorlatban járulnak hozzá a mindennapok megértéséhez.

Mindezzel párhuzamosan lehetőség nyílik a Határtalanul-program keretei közt a magyarországi iskolák számára erdélyi, felvidéki, délvidéki vagy kárpátaljai tanulmányi kirándulások, valamint diák-együttműködések szervezésére. Az Apáczai Közalapítványnak a programja volt ez a Határtalanul-program, ezt a programot emeltük be a kormány cselekvései közé. Az első évben ennek a programnak, tehát a Határtalanul-programnak köszönhetően közel 14 ezer diáknak az üdültetésére, illetve tanulmányi kirándulására - egyáltalán arra, hogy érezzék, tudják és megtapasztalják azt, hogy Magyarország határain kívül is élnek a magyar nemzethez tartozó emberek - kerülhet sor. Jó lenne, ha ez a szám majd a továbbiakban elérhetné a százezres számot. Az első évben erre 500 millió forintot tudunk biztosítani.

(12.10)

Tudjuk azt, hogy az elmúlt nyolc esztendőben nem működhetett a Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Állandó Értekezletnek a működését újra biztosíthattuk, úgyhogy ma elmondhatjuk, hogy mind a MÁÉRT, mind pedig a KMKF folytathatja tovább a működését, ezenkívül pedig a kormányban a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt közvetlenül is foglalkozik nemzetpolitikával, illetve a határon túli magyarság kérdéskörével. Létrejött egy államtitkárság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, amelyik alapvetően egy integráló szerepet játszik, és amelyhez szintén ez a kérdéskör tartozik. Az eddig működő Szülőföld Alap helyett létrejött a Bethlen Gábor Alap, amely világos szabályok szerint, kiszámíthatóan és átláthatóan fog működni mint általános jogutód. A törvény új szemléletet képvisel a támogatások kezelésében, egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat, többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg.

Szeretném még kiemelni azt, hogy december 23-án a parlament 2010. évi utolsó szavazásával létrejött a nemzeti összetartozás bizottsága, amely január 1-jével kezdte meg a működését, és amely segítséget nyújt mind a MÁÉRT, mind pedig a KMKF működéséhez, a KMKF állandó bizottságának működéséhez. A KMKF legutolsó ülésén kértük a határon túli magyar szervezetek képviselőit, hogy közvetlenül a mi bizottságunkat keressék meg, ha módosító indítványaik vannak. Ezeket a módosító indítványokat - legutóbb egyébként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács módosító indítványai érkeztek meg hozzánk - természetesen az alkotmányügyi bizottsághoz továbbítjuk, és ha a bizottság úgy dönt, akkor ezek módosító indítványban szintén a tisztelt Ház elé fognak kerülni, és kérem önöket, hogy támogassák majd ezeket a módosító indítványokat is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 16 2011.06.27. 4:42  15-18

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1920 után a Kárpát-medencei magyarság egyharmada került az utódállamok fennhatósága alá, legtöbbjük elveszítette rokoni, baráti, ismerősi kapcsolatainak nagy részét. Gazdasági, politikai és kulturális értelemben is kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, elveszítették az impériumváltással a magyar állampolgárságukat is, amelyet az 1938-45 közötti években csak egy részük kapott vissza. Évtizedeken keresztül beszélni sem volt ildomos a nemzetünk egyharmadát képező magyarságról. A kommunista hatalom elhallgattatta őket, látványosan lemondott róluk, semmit nem tett meg oktatási, kulturális és alapvető emberi jogaik érvényesítése érdekében. Ezért is volt rendkívül bátor, egyben őszinte Antall József miniszterelnök 1990. június 2-i kijelentése: "Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a 10 milliós országnak a kormányfőjeként lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni."

A következő nemzetpolitikai mérföldkő az Orbán-kormány által benyújtott és a parlament által 2001. június 19-én elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, amely többek között a Szent Koronával díszített, számos kedvezményt magában foglaló magyarigazolványt biztosított a külhoni magyaroknak.

(14.10)

2003-ban indult el a vajdasági magyarság körében az a kezdeményezés, amelynek célja a kettős állampolgárság lehetőségének biztosítása volt a határon túli magyarok számára. Ez a kezdeményezés vezetett el a 2004. december 5-ei népszavazáshoz.

A szomorú eredménnyel záruló voksolást követően sokan gondoltuk úgy, hogy Magyarország nem lesz képes lemosni magáról azt a gyalázatot, amelyet a szocialista politikusok, Gyurcsány Ferenccel az élükön, követtek el a nemzet ellen. Sebeink gyógyítására a tavalyi kormányváltást követően adódott lehetőség. Élve a választópolgárok által nyújtott biztos támogatással, sor kerülhetett, kerülhet a nemzet közjogi értelemben vett egyesítésére. 2010. május 26-át követően Magyarország már nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja, hogy szívén viseli nemzettársai sorsát, felelősen gondoskodik róluk, legyenek itt a Kárpát-medencében, vagy a világ legtávolabbi szegleteiben.

Az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-ei hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson, március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárott, illetve Csíkszeredában és Szabadkán. Azóta bebizonyosodott, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet.

Engedjék meg, hogy két külhoni magyar véleményét idézzem. "Szerintem egy magyar embernél az egyszerűen nem kérdés, hogy él-e a lehetőséggel vagy sem. Itt nem a határokról van szó: a legfontosabb dolog a nemzet egyesítése." Nagy Sándor gazdálkodó, Kárpátalja.

A csángó magyar Iancu Laura költő, a honosítás indítékát kérdezve csak annyit mond: "Mivel mi sosem voltunk magyar állampolgárok, számunkra ez tényleg olyan történelmi pillanat, melyre mindig is vágytunk. Időbe telik, míg teljes egészében felfogom az esemény súlyát."

Kedves Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás bizottsága nevében is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a honosítási kérelmek feldolgozásában és elbírálásában részt vesznek, a megnövekedett feladatokat legjobb tudásuknak megfelelően látják el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 10 2011.10.18. 4:44  9-12

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. szeptember 26-án fogadta el Szerbia a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt. Ez a jogszabály rendezi a kommunista hatalom által elvett vagyonok visszaadásának, kárpótlásának a rendjét. Bár a törvényt Szerbia-szerte és Szerbián kívül is nagyon sokan várták, köztük a vajdasági magyarok is, akik számára a most elfogadott változat keserű csalódást jelent, az ugyanis a kollektív bűnösség elve alapján a teljes vajdasági magyar közösséget kizárja a kárpótlandók köréből. A kárvallottakat is tömörítő Vagyon-visszaszármaztatási Liga szerint csupán a Vajdaságban 130 ezer hold termőföldet, 8700 tanyát, 5500 házat, 430 gyárat, 2500 kisipari létesítményt, 550 vendéglőt, 90 szállodát és 12 termálfürdőt vettek el a kommunisták magyar, német és szerb tulajdonosaiktól.

A törvény tartalma, illetve annak késedelmes elfogadása azt mutatja, hogy Szerbia bizonyos tekintetben alig távolodott el a kommunista társadalom értékrendjétől, és a volt szocialista országok közül az utolsó, amely rendezi ezt a kérdést. Sok mindent elárul Bozsidar Gyelics, a szerb kormány miniszterelnök-helyettesének augusztus végi nyilatkozata, amely szerint nincs vagyon-visszaszármaztatás az árulók számára. Hatvanhat évvel a második világháború befejezése, hatvannégy évvel a párizsi békeszerződés aláírása után és tizenegy évvel a Milosevics-rendszer bukását követően úgy gondolom, hogy ez óriási visszalépés a magyar-szerb történelmi megbékélési folyamatban.

A nemzeti összetartozás bizottsága szerint jelen pillanatban nem is tudunk továbbmenni ezen a közös úton, egészen addig, amíg ezt az akadályt Szerbia el nem távolítja és nem módosítja a jogszabályt olyan formában, hogy az elfogadható legyen mind Magyarország, mind a vajdasági magyar közösség, mind pedig az Európai Unió számára.

Mindezekre tekintettel a bizottság a tegnapi napon a következő, egyhangúlag elfogadott állásfoglalást hozta, amelyet külön is szeretnék megköszönni a bizottságban helyet foglaló ellenzéki és kormánypárti képviselőknek. Ezt szeretném ismertetni.

"A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága elutasítja a Szerb Köztársaság nemzetgyűlésében elfogadott és Borisz Tadics államfő által aláírt vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A jogszabály szerint a Szerb Köztársaságban kizárják a kárpótlásból azokat a személyeket és leszármazottaikat, akik a második világháború idején a Szerb Köztársaság területén működő megszálló erők tagjai voltak. A kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben. Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel és a két nép közötti történelmi megbékélési folyamattal. Ellentétes továbbá a Vajdasági Autonóm Tartomány képviselőháza által 2003. február 28-án elfogadott és 2003. március 24-én kihirdetett 108. rezolúciójával, amelyet a kollektív bűnösség eltörléséről alkotott. A törvény egyes részei elfogadhatatlanok a nemzetközi jogi normák szerint, szöges ellentétben állnak az egyéni felelősségből kiinduló általános emberi jogokkal és az Európai Unió alapelveivel."

A nemzeti összetartozás bizottságának álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy a Szerb Köztársaság tekintetében a bővítési folyamat fennmaradjon és előrehaladjon. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségeinek érdekeit a határain kívül is képviselje és megvédje. Határozottan kérjük ezért a Szerb Köztársaság kormányát és a Szerb Köztársaság nemzetgyűlését - elismerve az ország elmúlt években tett erőfeszítéseit az európai integráció irányába -, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 38 2011.10.18. 5:10  25-117

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kisebbségi Önkormányzati Vezetők! Bizottságunk a tegnapi napon, október 17-én tárgyalta meg az előttünk levő beszámolót, amely a 2009-2011 közötti időtartamra vonatkozik. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok 1994 óta működnek, az 1993-as, nemzeti kisebbségekről szóló törvény alapján jöttek létre, és 1994-ben jöhettek létre az első kisebbségi önkormányzatok Magyarországon.

Ez a törvény foglalja magába azt is, hogy Magyarországon 13 törvényileg létező nemzetiség él, és tudjuk azt, hogy ez nem a teljes szám, hiszen vannak olyan nemzeti kisebbségek Magyarországon, amelyek bár nemzetiségek, de a törvény alapján nem tudnak kisebbségi önkormányzatokat létrehozni.

Tudjuk azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok a '94-es kisebbségi választásokat követően egyre inkább szaporodtak, hiszen a számuk folyamatosan növekedett egy-egy választás alkalmával. Az eltelt időszakban mindvégig, a kétezres évek közepéig gondot jelentett a kisebbségi önkormányzatiságban, hogy a területi szintű önkormányzatok nem tudtak létrejönni. Többször próbálkozott a parlament módosítással a kilencvenes években, illetve a kétezres évek elején. Ezek a módosítások szövegileg elkészültek, de többször még a parlament elé sem tudtak bekerülni, illetve ha esetelegesen bekerültek, akkor a politikai konszenzus nem volt meg arra, hogy lényegében, lényegileg tudja a parlament módosítani a '93-as törvényt. 2005-ben mégis sikerült ez a törvényi módosítás, így a területi szintű kisebbségi önkormányzatok létre tudtak jönni Magyarországon a 2006-os választások után.

A bizottságban nálunk is többen említést tettek, illetve utaltak az etnobiznisz jelenségre, amelyre a parlament, illetve a kormányok többször próbáltak odafigyelni, és próbáltak jelentősen a törvényben módosítani, mégis tudjuk azt, hogy az etnobiznisz jelenségét teljesen kiküszöbölni nem lehetett Magyarországon. Nagyon reméljük azt, hogy a törvényi módosítások a következő választásoknál már ezt a jelenséget nem fogják megengedni.

Szintén többen kitértek arra, hogy a nemzeti kisebbségeknek, a nemzetiségeknek nem valósult meg a parlamenti képviseletük a Magyar Országgyűlésben, illetve Magyarországon. Ez azért is fontos számunkra, mert a legtöbb szomszédos országban a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel bírnak, mi ezt 1992-től nem tudtuk megoldani, és nagyon reméljük azt, hogy a következő választásokra ez a helyzet már megoldódik, és a 200 fős parlamentben valamilyen formában a nemzetiségek parlamenti képviseletet fognak kapni.

A bizottságunk előtt Székely András Bertalan főosztályvezető úr ismertette a beszámolót, azt szóban is kiegészítette, amelyre ellenzéki és kormányoldalról több reakció is megfogalmazódott. A kritikák elsősorban arra vonatkoztak, illetve azokra a tényekre vonatkoztak, amelyek a beszámolóban igazából nem szerepeltek, mert azt mindenki megemlítette, hogy a beszámoló korrekt, alapos és részletes, viszont több minden nem kerülhetett be ebbe a beszámolóba, így például a kisebbségi vegyes bizottságoknak a működése, illetve azoknak a felügyelete.

Azt gondolom, hogy a kritikák ellenére, amelyek megfogalmazódtak a beszámolóval kapcsolatosan, mégis azt mondhatjuk, hogy teljesen egyhangúlag a bizottság teljes egésze elfogadta ezt a beszámolót, általános vitára alkalmasnak találta, és kéri az Országgyűlést is, hogy fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 30 2011.10.27. 8:04  1-197

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök megkezdte a hozzászólását, azt hittem, hogy ki fog térni 2004 december 5-ére, illetve az azt megelőző kampányra, amelyet az akkori szocialisták és ő lefolytattak. Sajnos, annak a kampánynak az lett az eredménye, hogy a tízmilliós Magyarország egy része - hála istennek, a kisebb része - megtagadta a magyarság egyharmadát kitevő határon túli magyarokat.

Azt gondoltam, hogy néhány szóval megmagyarázza azt a nemzetáruló politikát, amelyet 2002 és 2008 között, éppen az ő miniszterelnöksége idején a szocialisták lefolytattak, megmagyarázza azt, hogy miért kellett újra éket verni a magyarság határon túli és határon inneni részei közé, de erről nem beszélt, hiszen nem tudott volna igazából semmit sem mondani, illetve valószínűleg ugyanazokat a nemzetáruló frázisokat hangoztatta volna, mint annak idején. (Szűcs Erika: A költségvetés a téma!) Alátámasztva azt, hogy a gondolkodásuk semmiben sem változott meg: ezt a legjobban az bizonyítja, hogy 2011. január 1-jén létrejött a nemzeti összetartozás parlamenti bizottsága, és a mai napig a Szocialista Párt ebbe a bizottságba egyetlenegy képviselőt nem delegált - bár mondhatják önök, Gyurcsány-pártiak azt, hogy önök már nem szocialisták, és nekünk ezt nyilván el is kell fogadnunk, hiszen ez az önök döntése, és immáron 3-4 napja így van, tehát mindenkinek másra kell emlékezni, mint ahogy ez volt az elmúlt években. Önöket a koalíció pártjának nevezték, nem tudjuk egyébként, hogy kivel kötöttek koalíciót, mert a koalícióhoz minimum két fél kell, de a bolsevikok is ugyanígy csinálták annak idején, hiszen a bolsevik szó többséget jelent, és önmagát egy kisebb csoport többséginek nevezte ki, önök meg koalíciót kötöttek önmagukkal, vagy nem tudjuk, hogy kivel.

Azt gondolom, hogy az elmúlt egy esztendő a nemzetpolitika területén alapvető változást hozott; alapvető változást hozott a kormány intézkedéseiben, gondolkodásában, és talán hozzájárul ahhoz, hogy az a seb, amely keletkezett 2004. december 5-én, illetve azt megelőzően, be tud gyógyulni. Több évtizednek kell elmúlnia ahhoz, hogy ezt a sebet be tudjuk gyógyítani, és a történelemkönyvek sajnos mindig meg fogják említeni ezt a napot, amikor nagyhatalmak elnyomása nélkül tagadtatták meg velünk a határon túli magyarok nagy részét, mégis azt kell mondanunk, hogy sokat tettünk azért, hogy ezen tudjunk változtatni.

2010. május 26-án már nemcsak szavakban, hanem törvény által is elfogadtuk a honosított eljárásról szóló törvényt, amely gyakorlatilag a kettős állampolgárságról szól, és amely ez év január 1-jén lépett hatályba. Június 27-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr bejelentette a százezredik kérelmezőt, és a mai napon elmondhatjuk, hogy körülbelül 160 ezren igényelték már a kettős állampolgárságot. És hogy az intézkedéseket tovább soroljuk: június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjának fogadtuk el, 2011. április 25-én pedig ez a Ház elfogadta az új alaptörvényt, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Azt gondolom, hogy ezek az intézkedések, törvények és az alaptörvény mutatják mindenki számára azt, akárhol él Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy bárhol a nagyvilágban, hogy a jelenlegi nemzeti kormány radikálisan váltott azzal a szocialista-liberális elgondolással, hogy a határon túli magyarok nem képezik a magyarság, a magyar nemzet részét.

A 2012-es költségvetési törvényről elmondhatjuk azt, hogy a határon túlra irányuló támogatások tekintetében kiegyensúlyozott és jól átlátható. Ez előrelépés az előző évekhez képest, a támogatások jelentős része az eddigiekkel ellentétben a Bethlen Gábor Alapon keresztül valósul meg, ezáltal a pénzügyi tranzakciók tervezhetőbbé és átláthatóbbá válnak. A Bethlen Gábor Alap működéséről, illetve összegeiről azt mondhatjuk el, hogy 12,6 milliárd forint van ebben az alapban, amely a határon túli magyar oktatásra, magyar rendezvényekre és intézményekre vonatkozik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében több mint 1,4 milliárd forint van határon túli célokra. Bár azt mondtam, hogy a Bethlen Gábor Alap az, amely a legtöbb pénzt kezeli, illetve nyújtja határon túlra, el kell azt mondanunk, hogy ennek a munkának még az elején járunk, hiszen más fejezeteknél, más minisztériumoknál is találhatóak pénzösszegek. Jó lenne az, ha a későbbi költségvetési törvényekben, illetve tervezetekben még inkább össze tudnánk hangolni ezeket az összegeket, még inkább átláthatóvá tudnánk tenni a határon túli célokra fordított összegeket. A Belügyminisztériumnál 5,7 milliárd forint található ilyen célokra, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál több mint 2 milliárd forint, a Külügyminisztériumnál a Demokrácia Központ Közalapítvány támogatására például 117 millió forint.

Nemcsak a kormány képviseli a megváltozott nemzetpolitikát, hanem azok az intézmények, az az intézményrendszer is, amely az elmúlt években jött létre. Elmondhatjuk azt, hogy a MÁÉRT újra megkezdte a tevékenységét, újra él a MÁÉRT, és a KMKF, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tovább folytathatja a munkáját. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is biztosítottak az összegek, ez a fórum is - amelyet a volt parlamenti elnök hozott létre - folytathatja a továbbiakban a tevékenységét.

Összefoglalóan elmondhatjuk azt, hogy a határon túli célokra, amelyeket a nemzeti kormány megfogalmazott, a pénzösszegek rendelkezésre állnak, átláthatóbbak, és reméljük, hogy azokhoz fognak eljutni ezek az összegek, akiknek igazából mi szántuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 42 2011.11.15. 5:26  23-162

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Meghívottak! A nemzeti összetartozás bizottsága 2011. november 9-ei ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta. A 12 tagú bizottságból 7-en igennel szavaztak, 2 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett.

Engedjék meg, hogy mielőtt a bizottság véleményére részletesen kitérnék, idézzem a törvény bevezető szövegét: a nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelenkor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az alaptörvényben foglalt művelődéshez való jog, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá a korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése célja a törvénynek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságunk üdvözölte, amire már szintén többen kitértek, a törvény elnevezését. Nem közoktatási törvényről beszélünk, hanem köznevelésről és nemzeti köznevelésről. A többségi támogató vélemény megfogalmazói szerint a korábbi szabályozáshoz viszonyítva jelentős előrelépést jelent az ifjúság nemzeti nevelése terén a hazai köznevelés mellett, hogy kitérünk a határon túli magyarok köznevelési feladataira is. A bizottsági ülésünkön Varga Zoltán főosztályvezető úr egészítette ki a törvényjavaslatot, illetve válaszolt a megfogalmazódott felvetésekre, illetve kérdésekre. Azzal mindannyian egyetértettünk, hogy általában véve romlik a közoktatás eredményessége, általában csökken a gyermekek, a fiatalok tudásszintje. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy jelentősen csökken Magyarország versenyképessége is, ha a jelenlegi oktatási struktúra megmarad és azon nem változtatunk.

Azt is elmondhatjuk a közel másfél éves társadalmi vita lefolytatása után, hogy mindenki tudja és érzi is azt, hogy valamit tenni kell, illetve alapvető változtatásokra van szükség az oktatás területén. Ki kell mondani, hogy rendre van szükség, az iskolákban átfogó és folyamatos ellenőrzésre és segítségnyújtásra is, ami szintén hiányzik közel másfél évtizede az iskolákból. A nemzeti összetartozás bizottsága nagyon fontosnak tartja azt, hogy a törvényben megfogalmazódik a nemzeti nevelés, ráirányul a figyelem a nemzeti nevelésre. Emellett olyan ismeretkörök jelennek meg, mint például az egészség, a környezettudatosság, az erkölcsi és pénzügyi, gazdasági és honvédelmi ismeretek oktatása, illetve a média, fogyasztóvédelem és ami nagyon-nagyon fontos, a családi életre való nevelés.

Az egyre súlyosabb demográfiai helyzetünket is ellensúlyozhatja egy új NAT azzal, hogy a gyerekeket, az ifjúságot meg fogjuk ismertetni a családi életre való neveléssel. Már az általános iskolában is megismerkedhetnek a fiatalok a családi munkamegosztással, a rokoni kapcsolatok fontosságával. A nemzeti összetartozás bizottsága a nemzeti összetartozás vagy összetartás szempontjából is rendkívül fontosnak tartja azt a lehetőséget, hogy minden magyarországi középiskolás legalább egy alkalommal szervezett keretek között a határon túl lakó nemzettestvéreivel megismerkedhet, mint ahogy azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a határon túl élő magyar gyermekek is megismerkedhessenek a magyar kultúrával, a magyar történelemmel, egyáltalán Magyarország értékeivel. A középfokú iskolák az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetését a magyarországi és külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján szervezik meg és irányítják ezeket a határon túli kirándulásokat.

Mindezek alapján a bizottságunk támogatja a törvényjavaslatot, és az általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 106 2011.11.17. 12:57  25-305

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szmogriadóhoz igazán nem akarok hozzászólni, de annyit talán el lehet mondani, ha több hónapon keresztül anticiklon van a Kárpát-medencében, akkor a világ semennyi pénze sem lenne elég ahhoz, hogy ezt meg tudjuk előzni. Egyébként hála istennek, a mai napon teljesen kitisztult Budapest égboltja, ha a levegője nem is annyira.

De hogy a témámra rátérjek, a nemzetpolitikáról eddig a részletes vitában, legalábbis amióta a teremben tartózkodom, nem esett szó. Engedjék meg, hogy elmondjam, az elmúlt egy esztendő az előző évekhez képest jelentős áttörést jelentett nemzetpolitikai területen, hiszen több olyan törvényt hoztunk létre, amely jelentős váltást jelentett az addigi nemzetpolitikához képest, ha egyáltalán lehet itt nemzetpolitikáról beszélni. Ilyen volt például a kettős állampolgársági törvény meghozatala tavaly május 26-án. Aztán ebbe a sorba illeszkedik a nemzeti összetartozás napjának az elfogadása. Ebbe a sorba tudjuk illeszteni a nemzeti összetartozás parlamenti bizottságának a létrehozatalát tavaly december 23-án, amely bizottság január 1-jén kezdte meg működését, és szintén ide tudjuk sorolni Magyarország április 25-én elfogadott új alaptörvényét, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarság ügyében.

A 2012-es költségvetési törvénytervezet egyértelműen biztosítja a határon túli magyarság támogatási rendszerét, illetve ennek a támogatási rendszernek a fenntartását. Ez azt jelenti, hogy évek után újra működik a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek ülésére a következő héten 23-án és 24-én kerül sor. Ugyanígy működnek a szakbizottságai, működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelynek a munkacsoportjai szintén megkezdték működésüket, a plenáris ülésre pedig március 11-én került sor. A mai napon itt a Parlamentben a Vadász-teremben jön létre, vagy már létre is jött ezekben a percekben a Magyar Diaszpóra Tanács, amelynek a kitűzőjét én magam is viselem. Ez az új, határon túli magyar szervezeteket magában foglaló szervezet a nyugati magyarságra, illetve az emigrációban, diaszpórában élő magyarságra jött létre Kanadától Ausztráliáig, Dél-Afrikától Finnországig bezárólag, tehát nem a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát jelenti. Elmondhatjuk, hogy a költségvetésben rendelkezésre állnak azok a pénzek, amennyi forrás ahhoz kell, hogy ezt az intézményrendszert a továbbiakban is tudjuk működtetni.

(Hegedűs Lorántné elfoglalja a jegyzői széket.)

Többször elmondtuk, tudjuk azt, hogy a pénz erre a célra sem elegendő, viszont ezeket a pénzeket megpróbáljuk úgy felhasználni, hogy mindezt az intézményrendszert és a határon túli szervezeteket működtetni tudjuk. A nemzetpolitikai szervezetek közül kiemelkedik a Bethlen Gábor Alap, amelyet tavaly hoztunk létre 12,5 milliárd forinttal, amelynek alapvető célja a határon túli magyarok oktatási programjainak a támogatása, az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása, nemzeti jelentőségű intézmények, nemzetpolitikai célok és programok támogatása, valamint egy új program támogatása, amely az idén indult el, de a következő évben is folytatódik, s reméljük, hogy a további években is folytatódni fog, mert nagyon nagy szükség van rá. Ez a Határtalanul-program. Létrejött a Határtalanul Programiroda, amely az Apáczai Közalapítvány munkáját folytatja. Ennek alapján a következő évben is vállaljuk, hogy 15 ezer hetedik osztályos gyermeket juttatunk el valamely határon túli területre, és hozhatnak létre testvérkapcsolatokat, egyáltalán kapcsolatokat építhetnek határon túli magyar diákokkal, iskolákkal. Természetesen azt is vállaljuk, bár jóval kisebb számban, hogy határon túli diákok Magyarországra látogassanak.

A mostani költségvetésben van még egy jelentős változás. Az eddigiekben nagyon széttagolt volt az intézményrendszer és azoknak a pénzeknek az összessége, amelyek minisztériumoknál jelentkeztek. A következő években még inkább arra kell törekednünk, hogy koordináljuk ezeket a pénzösszegeket, hogy még átláthatóbb legyen a nemzetpolitikai támogatások szerkezete, egyáltalán hogy hol is találhatjuk meg ezeket az összegeket.

A Bethlen Gábor Alapot már kiemeltem. Talán a második legjelentősebb összeg a Balassi Intézet 3,7 milliárd forintos támogatása. A Balassi Intézet alaptevékenysége keretében a magyarság jó hírének a nemzetek közösségéhez való eljuttatása a cél, közös értékeink hazai és nemzetközi megismertetése, a tudatos, értékorientált országképépítés a külpolitikai érdekek, a határon inneni és túli magyarság kulturális értékeinek és kapcsolatainak ápolása, fejlesztése érdekében.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében található még egy igen jelentős összeg. Ez közel másfél milliárd forintot jelent, amelyet nemzetpolitikai tevékenység támogatására kell fordítani.

Többször elhangzott a Házban bizottsági üléseken is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára nem biztosítja a költségvetés tervezete a következőkben a szükséges forrásokat.

(12.40)

Egyértelműsíteni szeretném most is, hogy erre a célra megvan a forrás, ez a fórum tovább működhet, hiszen nagyon nagy szükség van rá, ezt bebizonyította az elmúlt években, amikor a MÁÉRT nem működhetett. A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdek-képviseleteiért Alapítvány keretén belül erre a fórumra 44,3 millió forintot tartalmaz a költségvetési törvénytervezet.

Folytatni lehetne tovább a sort, hogy még milyen fejezeteknél találhatunk összegeket határon túli célokra, azonban szeretnék két módosító indítványt kiemelni, amelyek nem milliárdos támogatásokat jelentenek, viszont azt gondolom, nagyon jelentős összegek, amelyek eddig nem is szerepeltek a költségvetési törvényben az előző esztendőkben, és bizottsági módosító indítványként, javaslatként adta be a nemzeti összetartozás bizottsága, és kérem a bizottságokat, illetve képviselőtársaimat, hogy támogassák ezeket.

Az első ilyen a Trianon Múzeumnak a támogatása. Ez a múzeum Várpalotán működik, és azt gondolom, hogy nem szükséges hosszasan magyarázni azt, hogy Magyarország számára, a magyar nemzet számára, illetve a magyar fiatalok számára miért van szükség egy Trianon Múzeum működtetésére. Erre a múzeumműködtetésre, illetve -támogatásra, hiszen a működéshez jóval nagyobb összeg szükséges, a bizottságunk javasol 55 millió forint költségvetési támogatást.

A másik ilyen, amely az előző években szerepelt a költségvetési törvényben, viszont ebben az esztendőben kimaradt, ez az úgynevezett MIK-nek a támogatása, ez a Magyar Ifjúsági Konferencia, amely gyakorlatilag a magyarországi, illetve a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezeteket fogja össze, és amelyre óriási szükség van, hiszen mi beszélhetünk itt nemzetpolitikai célokról, mondhatunk nagy szavakat, viszont ha nem tudjuk a fiatalság támogatását magunk mögött, egyáltalán, a fiatalok ezen cél irányába teljesen elvesznek, akkor azt gondolom, hogy nincs is értelme ezekről a dolgokról beszélni.

A MIK, a Magyar Ifjúsági Konferencia ezt a feladatot oldja meg, és koordinálja az ifjúsági szervezetek működését. Mindig egy-egy régióban tartják a küldöttgyűlésüket, természetesen mindig másutt, legutóbb, ha jól emlékszem, áprilisban tartották a közgyűlésüket a burgenlandi Felsőőrön. Erre a célra szeretnénk javasolni 15,5 millió forintot. És megelőzve jobbikos képviselőtársaimnak a reagálását, hogy ők jobbikos módosítóként beadták 15 millió forinttal, és mi csak azt akarjuk annullálni, illetve felülírni azért, hogy ne egy jobbikos módosító menjen át a tisztelt Házon, én erre azt szeretném máris reagálni, hogy olyan nemzetpolitikai érdek ennek a Magyar Ifjúsági Konferenciának a támogatása, ami nemcsak a Jobbiknak és más pártoknak az érdeke, hanem össznemzeti érdek. Ezt az ifjúsági szervezetet a továbbiakban is támogatni kell, fenn kell tartani a működését a továbbiakban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy hosszan lehetne még beszélni a nemzetpolitikai célokról, jó lenne elmondani azt, hogy a magyar Országgyűlés, Magyarország ezen célokra jóval nagyobb pénzösszeget tudna biztosítani, mégis azt gondolom, hogy a lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk azért, hogy ezen célokra a következő évben a megfelelő forrást tudjuk biztosítani, megpróbáljuk úgy koordinálni ezeket az összegeket, hogy tényleg oda jussanak el, ahova a leginkább szükséges. És kérem önöket, hogy mind a módosító indítványainkat, mind pedig a költségvetési törvénytervezetet támogatni szíveskedjenek majd.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 80 2011.11.29. 5:13  75-97

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt országos önkormányzati Vezetők! A mi bizottságunk, a nemzeti összetartozás bizottsága 2011. november 28-ai, tegnap délelőtti ülésén megtárgyalta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Szeretném elmondani, a bizottságban arról vita nem alakult ki, hogy szükség van-e erre a törvényjavaslatra vagy nincs szükség, hiszen ilyen átfogó törvénymódosításra 1993 óta nem került sor a Magyar Országgyűlésben. Azt mondhatjuk, hogy a többszörösen módosított '49-es vagy '89-es alkotmány már tartalmazza a magyarországi nemzetiségek jogait általában véve, ezt pontosítja a '93-as törvény, s ennek alapján jöttek létre Magyarországon 1994-től folyamatosan a kisebbségi önkormányzatok.

Tudjuk, hogy bár számos nemzetiség él Magyarországon különböző okoknál fogva, de a '93-as törvény igazából 13 magyarországi nemzetiséget vagy kisebbséget sorol fel, amely kisebbségek, nemzetiségek hozhatták létre 1994-től folyamatosan a kisebbségi önkormányzatokat. Azt láthattuk az elmúlt másfél évtizedben, hogy ezek a kisebbségi önkormányzatok egyre több településen jöttek létre, és egyre több településen jött létre az a helyzet, hogy akár több kisebbségi önkormányzat is kialakulhatott. Ami folyamatos kívánsága, óhaja volt a magyarországi kisebbségeknek, az a területi szintű kisebbségi önkormányzat megjelenése, amelyet a 2005-ös törvénymódosítás tett lehetővé, és így 2006-tól a kisebbségi önkormányzati választások során a területi önkormányzatok létrejöhettek.

Az előttünk lévő törvényjavaslat átfogó módon rendezi a kisebbségek jogait Magyarországon. A közel százoldalas törvényjavaslat gyakorlatilag az élet minden területére kitér, amely a hazai nemzeti közösségek jogait, érdekeit érinti. A törvény célja, hogy a nemzetiségi jogok hazai és nemzetközi tapasztalatait összefoglalja, a különböző ágazati törvényekben található szabályokat rendszerezze, átláthatóvá tegye, illetve összefoglalja. A nemzetiségi közélet nemkívánatos jelenségeitől pedig próbálja megtisztítani az új törvény a közéletet, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy miről beszélünk: az elmúlt másfél évtizedben az etnobiznisz jelensége igencsak elburjánzott, és hiába voltak a törvénymódosítások, ezt a jelenséget végérvényesen nem tudtuk megszüntetni.

Üdvözölte a bizottság, hogy az etnobiznisz jelensége az új törvény elfogadása kapcsán gyakorlatilag megszűnik, hiszen a most lezajlott népszámlálás adatait figyelembe véve csak olyan településeken jöhetnek létre kisebbségi önkormányzatok, ahol legalább harmincan vallották magukat az adott kisebbséghez tartozónak.

Úgy gondoljuk, hogy átfogó módon szabályozza a törvény a hazai nemzetiségek jogait, és mindenképpen nagyon pozitívnak ítéltük meg, hogy a mi bizottságunk tárgyalhatott a törvénymódosításról, mert bár a mi nevünk a nemzeti összetartozás bizottsága, és alapvetően a magyarság nemzetpolitikai kérdéseivel foglalkozunk, de számunkra - nemcsak a bizottság, hanem a parlament számára is - ugyanilyen fontos, ugyanennyire fontos, hogy a hazánkban élő nemzeti közösségek érdekképviseletével, egyáltalán Magyarországon való életével foglalkozzunk, és ezt bizottsági szinten is meg tudjuk tárgyalni.

(17.30)

Végezetül: a bizottság a törvényjavaslatot 8 igen, 1 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta, és kéri az Országgyűlést, hogy ugyanezt tegye meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 124 2012.04.23. 2:03  123-130

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én elfogadom a miniszterelnök-helyettes úr személyét. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltást követően alapvető változás állt be a magyar nemzetpolitikában. Ennek egyik közvetlen megnyilvánulása az állampolgársági törvény kiterjesztése, a Magyar Állandó Értekezlet összehívása és a Diaszpóra Tanács megalakulása mellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül létrehozott, nemzetpolitikáért felelős államtitkárság, amely többek között közvetlen kapcsolatot ápol a külhoni magyar közösségekkel, és felügyeli a Kárpát-medencébe juttatott oktatási-nevelési támogatások szétosztását.

Éppen ezért tartjuk kiváló döntésnek, hogy 2011-ben a MÁÉRT plenáris ülésén elfogadta a "Magyar nemzetpolitika - A nemzetpolitikai stratégia kerete" című dokumentumot, és ezzel összhangban az óvodákra is kiterjesztettük az oktatási-nevelési támogatások igénylésének lehetőségét. Ezzel a lehetőséggel ösztönözni lehet a szülőket arra, hogy a magyar nyelvű intézményeket válasszák gyermekeik számára, majd a jövőben is, az óvodából továbblépve magyar nyelvű iskolában folytassák tanulmányaikat. Ennek elősegítésére hirdette meg az év elején a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság a "2012 a külhoni magyar óvodák éve" programot, hogy ezzel is népszerűsítsék a Kárpát-medencében található magyar nyelvű óvodai intézményeket.

Mindezekkel összefüggésben kérdezem miniszter urat, hogy milyenek az első visszajelzések a program beindításával kapcsolatban, milyen eredményekről tud beszámolni a minisztérium ezzel kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 128 2012.04.23. 1:00  123-130

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Mindannyian tudjuk, hogy milyen fontos identitásunk megőrzése szempontjából a kisgyermekkorban elkezdett magyar nyelven való szocializáció, amely legtöbb esetben a család, az iskola és a barátok között az úgynevezett szocializációs háromszögben valósul meg. Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy napjainkban például a nem tömbben élő magyarság esetében, de gyakran el lehet mondani ugyanezt a tömbben élő magyarság esetében is, az általános iskolába kerülő gyermekek kötődése a magyar nyelvhez, kultúrához kevésbé erős, vagy idővel megkopik.

Éppen ezért van szükség erre a programra is, hiszen nekünk nagyon-nagyon fontos, hogy a gyermekek már óvodás szinten megismerkedjenek a magyar nyelvvel, gyakorolják azt, illetve a magyar kultúrát is minél előbb el tudják sajátítani.

Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 6 2012.05.07. 4:51  6-8

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltást követően alapvető változás állt be a magyar nemzetpolitikában, amelynek egyik közvetlen és talán legfontosabb megnyilvánulása az állampolgársági törvény kiterjesztése volt. Azóta bebizonyosodott, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet. Sikertörténet azért is, mert sokan úgy gondolták, hogy a szomorú eredménnyel végződő 2004. december 5-ei népszavazást követően Magyarország nem lesz képes lemosni azt a gyalázatot, amelyet a szocialista politikusok Gyurcsány Ferenccel az élükön követtek el a nemzet ellen.

2010. május 26-át követően Magyarország már nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja, hogy szívén viseli nemzettársai sorsát, felelősen gondoskodik róluk, legyenek itt, a Kárpát-medencében vagy a világ legtávolabbi szegleteiben. A honosítási törvény módosításán kívül számos kezdeményezéssel bizonyította a kormány és a parlament, hogy kiemelt figyelmet szentel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaink irányában. Újra összehívtuk a Magyar Állandó Értekezletet, és megkezdték működésüket a szakbizottságok. Megalakult a MÁÉRT keretén belül működő Diaszpóra Tanács, amely a Kárpát-medencén kívüli magyarság összefogását tűzte zászlajára.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban létrejött a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság, amely közvetlen kapcsolatot ápol a külhoni magyar közösségekkel, felügyeli a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. munkáját, így például óvodások számára is elérhetővé vált a Kárpát-medencében juttatott oktatási-nevelési támogatások szétosztása vagy a Határtalanul-program. Megalakult a Magyarság Háza, illetve a Nemzetpolitikai Kutató Intézet. Az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává tette meg. 2011. január 1-jén megkezdte működését a nemzeti összetartozás bizottsága. Ez év áprilisában, néhány héttel ezelőtt, a bizottság keretén belül létrejött az autonómia-albizottság, amely eszköze és segítsége kíván lenni a környező országokban élő magyar nemzettársaink autonómiatörekvéseinek. Az Országgyűlés elnökének vezetésével tovább működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, illetve ennek szakbizottságai.

Az imént elmondottakat jól foglalja össze az új alaptörvény, amely kimondja: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségei fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

A módosított állampolgársági törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba, és az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-ei hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárt, illetve Csíkszeredában és Szabadkán. Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2011. június 27-én jelentette be itt, az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy beérkezett a százezredik honosítási kérelem.

(13.20)

Örömmel tölt el, hogy két héttel ezelőtt arról lehetett hallani, hogy regisztrálták a 250 ezredik állampolgársági igénylést, és a honosítottak száma elérte a 160 ezret.

Kedves Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás bizottsága nevében is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a honosítási kérelmek feldolgozásában és elbírálásában részt vesznek, a megnövekedett feladatokat legjobb tudásuknak megfelelően látják el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 2 2012.05.30. 4:48  1-4

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy napirend előtti felszólalásomat egy csángó népdalból vett idézettel kezdjem: "Brassóban kinőtt egy jegenyefácska / Annak van, annak van harminchárom ága / Egyik ága hajlik bé nagy Moldovába / Másik ága hajlik Kincses Kolozsvárra / Harmadik ága hajlik ki Magyarországra."

Az idézett jegenyefácska harminchárom ága, amely jelképesen az egész világ magyarságát jelenti, újra találkozott pünkösdszombaton Csíksomlyón. A csíksomlyói búcsú immár évtizedek óta az összmagyarság egyik legnagyobb vallási és nemzeti ünnepe. Mindenhonnan, ahol magyarok élnek, tömegével érkeznek a zarándokok a kéttornyú templom felé, ki a hagyományoknak megfelelően gyalogosan, egy-egy keresztaljához csatlakozva, ki pedig különvonatokkal, buszokkal vagy autóval. A több százezres tömeg idén is gyalogosan közelítette meg a szentmise színhelyét, a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyerget. Aki egyszer is részt vett ezen az ünnepi eseményen, tudja, hogy milyen felemelő érzés a hatalmas tömeggel együtt lenni, imádkozni, nemzeti himnuszainkat énekelni úgy, hogy azt a hegyek visszhangozzák.

2012. május 26-án Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke celebrálta a szertartást. Az ünnepi szónok, Tempfli Imre stuttgarti plébános volt. Talán mindannyiunk nevében, akik ott voltunk, mondhatom, hogy régen hallhattunk olyan pontosan, világosan és közérthetően megfogalmazott gondolatokat, mint amiket Tempfli atya adott át nekünk. Talán érdemes ebből néhányat felidézni: "Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt." "Nem a gazdagság, hanem a hit, az emberi értékek vannak válságban." "Az új testvériséget nekünk is akarnunk kell. Meg kell újulnunk, mert csak így van esélyünk a válság legyőzésére és az erkölcsi felemelkedésre. Senkinek sem szabad elengednünk a kezét, válasszon el bár - látszólag - vallás, világnézet vagy politikai meggyőződés." Úgy gondolom, hogy 2012-ben ezek a mondatok nemcsak a Kárpát-medencében élő katolikus magyarság és székelység számára fontosak, hanem minden magyar honfitársunk számára, vallásuktól, illetve földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül.

Az összefogás erejét mutatja meg számunkra a Tempfli atya által elmondott példa is, amely az első világháborúban történt. 1918. június 15-én éjjel a Monarchia támadást indított Piavénál az olaszok ellen. Azok felkészülten várták, és az előrenyomuló csapatoknak nagy veszteségeket okoztak. A támadás, bár a folyón sikerült átkelni, június 17-ére összeomlott, a visszavonuló katonákra pedig újabb veszély leselkedett. Az antant csapatai felrobbantottak egy gátat a Piave folyón, és a hatalmas víztömeg mindent elsöpörve zúdult a katonákra. Erre a magyar csapatparancsnok elkiáltotta magát: "Napi parancs: megfogni egymás kezét!" S amíg az osztrák csapattestet elsodorta az ár, a 200 magyarnak, akik egymás kezét szorították, sikerült megmenekülniük, mert összetartottak.

Hiszem, hogy a 2010 májusa óta hozott nemzetpolitikai intézkedések - az állampolgársági törvény kiterjesztése, a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, a nemzeti összetartozás bizottságának létrehozása, a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság felállítása, a MÁÉRT újbóli összehívása, a Diaszpóra Tanács életre hívása, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának működtetése - erősítik a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság erejét, összefogását, illetve hozzájárulnak a nemzet békés úton történő, határokon átívelő újraegyesítéséhez.

Végezetül engedjék meg, hogy mindannyiunk, az egész parlament nevében köszönetet mondjak minden székelynek, akik a hagyományt az elmúlt évszázadokban fenntartották, köszönetet mondjak mindenkinek, aki a szervezésben részt vett és segített, köszönetet mondjak a zarándokoknak, akik évről évre újra elzarándokolnak pünkösdkor Erdélybe, és szeretnék e helyről is köszönetet mondani a Duna Televíziónak, akik immár 20 éve közvetítenek élő adásban az eseményről.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 32 2012.09.18. 3:54  23-55

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Pálinkás Elnök Úr! Az MTA munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről 2009-2010 címmel benyújtott J/6456. számú beszámolót 2012. április 23-án vitatta meg a nemzeti összetartozás bizottsága. Mind a bizottsági ülésen, mind a parlament plenáris ülésén szeretném megköszönni a tudományos alapossággal elkészített, igen színvonalas jelentést. Ehhez társult még, hogy Pálinkás József elnök úr személyesen vett részt bizottságunk ülésén, egészítette ki a beszámolót, válaszolt a számos kérdésre.

A kiegészítés, képviselőtársaim kérdései és elnök úr válaszai is alapvetően nemzetpolitikai kérdésekre világítottak rá, illetve a Tudományos Akadémia határon túli magyarságért végzett tevékenységét emelték ki. Az elnök úr többet említett meg mind a jelentésben, mind pedig a kiegészítésben, ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. Ilyen például az MTA Lendület-programja, amelyre az idén 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyhez 133 pályázat érkezett. Sajnos, mint ahogy elnök úr is elmondta a bizottsági ülésen, csak 30-40 pályázatot tudnak idén támogatni, de ezek a fiatal kutatók jelenleg valószínűleg a legjobbak. Örülök, örülünk annak, hogy a programnak köszönhetően is jobban tudjuk Magyarországhoz kötni a fiatal kutatókat, és tudunk számukra megfelelő munkát és egzisztenciát kínálni.

A másik kérdés az MTA intézményi hálózatára vonatkozott, kiemelve például a Kolozsvári Akadémiai Bizottság létrejöttét és működését. Óriási siker, hiszen ez a bizottság összefogja az Erdélyben, Romániában dolgozó magyar kutatókat. Elnök úr kiegészítésében kiemelte azt is, hogy az idén több mint 2 milliárd forint fejlesztésre vonatkozó pénzösszeg áll rendelkezésre, és ilyen az utóbbi esztendőkben nem történhetett.

Két kérdés is érintette bizottsági ülésünkön a Glatz Ferenc elnök úr által vezetett szerb-magyar történelmi vegyes bizottság eddig végzett munkáját. Képviselőink kritikusak voltak, és kérték elnök urat, tekintse szívügyének a vegyes bizottság működését, amely történelmünk második világháborús részeire világít rá, illetve vonatkozik, és azt kutatja.

Végezetül szeretném én is Széchenyit idézni, ami egyben a beszámoló mottója is: "Sikert óhajtunk." A siker eléréséhez bizottságom nevében is szeretnék jó munkát kívánni elnök úrnak és minden munkatársának.

A nemzeti összetartozás bizottsága mind a beszámolót, mind pedig az oktatási, tudományos és kutatási bizottság határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta, és azt a parlamentnek javasolja elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 6 2012.10.10. 9:47  3-29

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alap létrehozásáról a 2010. évi CLXXXII. törvény rendelkezik. Világos szabályok szerint, egyértelmű működési renddel, és ami leginkább fontos, szigorú elszámolás szerint működik az új támogatáspolitika.

Az elnevezéskor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mert a nevét és a hozzá fűződő erdélyi korszakot minden magyar ismeri. A törvény új szemléletet képvisel a támogatások kezelésében. Egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat; többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg; átláthatóbbá és elszámolhatóbbá teszi a kifizetéseket; valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához.

A támogatáspolitika kapcsán a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. fogalmaz meg egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról dönt egy háromtagú bizottság, amelynek tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei által megfogalmazott javaslatok alapján kialakult a nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre. A cél az, hogy kiszámítható, hosszabb távra előre tervezhető módon járuljon hozzá Magyarország a szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró intézmények, szervezetek működéséhez, fenntartásához. Annak érdekében, hogy minél több intézmény számára teremtsük meg a biztonságos működés feltételeit, közel kétszeresére emelték, a korábbi 30 helyett jelenleg 56 a nemzeti jelentőségű intézmények száma.

A Bethlen Gábor Alapkezelő kezelésében működik a Magyarság Háza, amely egy olyan többfunkciós intézmény, közösségi tér, amely az egységes magyar nemzet bemutatását, megismertetését tűzte ki céljául. Az intézmény egyben turistalátványosság és egy komplex kulturális bázisa a külhoni magyarságnak. Egyszerre gyűjti és feldolgozza a világban élő magyar közösségekről, személyekről, teljesítményekről szóló ismereteket, másrészt tudásközpontként is működik, amely ezeket az ismereteket kiállítások, programok, rendezvények, kiadványok formájában tovább is adja. Feladata korszerű módon bemutatni a külhoni magyarság értékeit.

A Magyarság Háza nemzetünk sajátosságait, csak rá jellemző értékeit, hagyományait igyekszik közvetíteni mind a világ magyarsága, mind a világ más nemzetei felé. Számos rendezvényt is tartanak a Házban, amely mind abban segít, hogy megismertessük a magyar kultúrát az érdeklődőkkel. A Magyarság Házában ügyeiket is intézhetik a külhoni magyarok, az épületben működik a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Jó hír a számunkra, hogy a kormány 145 millió forint átcsoportosítását jelentette be a Magyarság Háza számára, amely a nemzeti identitás kiállítás, látogató- és oktatás-módszertani központ kiállításának létrehozását segíti elő.

2011. november 25-én tartotta bemutatkozó rendezvényét a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Magyarság Háza épületében, amely szintén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működik. A kutatóintézet fő célja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai kutatások összehangolása és kezdeményezése, valamint a kutatások eredményeinek a politika számára használható módon történő feldolgozása.

Az intézet nyitó konferenciája nagy szakmai elismerést vívott ki. A téma igen aktuálisnak bizonyult, a jogvédelem, a jogérvényesítés, a kisebbségi jogok és nyelvi jogok kérdését járták körbe Kárpát-medencei és más európai kutatók, a téma szakavatottjai. A konferencia célja az volt, hogy a jó gyakorlatok megosztása és összegzése által hozzájáruljunk ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek jobban megismerjék jogi lehetőségeiket, és bátrabban éljenek jogaikkal. Az intézet megalakulása óta számos rendezvénynek adott helyszínt a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza, gondoljunk csak a két héttel ezelőtti, "Nemzetpolitikai trendek és irányok Európában és világszerte" címmel megrendezett nemzetközi konferenciára, vagy a "Nemzetfelfogások - konzervatív nemzeteszme" című májusi összejövetelre.

A Bethlen Gábor Alap egyik, ha nem a legfontosabb feladata az államtitkár úr által is említett Határtalanul-program működtetése. A kormányzat áttekintette a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások, a Kárpát-medencei magyar testvériskolák együttműködésének, különösen a cseretáborozásoknak a tapasztalatait, és ezek alapján elkészítette a Határtalanul-kirándulási programot.

A magyarországi társadalomnak ahhoz, hogy valóban magáénak érezze az egységes magyar nemzet gondolatát, elsősorban ismereteket kell szereznie a külhoni régiókban élő magyar nemzettársairól, és közös tapasztalatokra - akár a fiatalok számára, részére -, élményekre kell szert tennie. Erre a legfogékonyabb az általános és középiskolás korosztály, hiszen a gyerekek élményei által szüleikhez, nagyszüleikhez, azaz egy szélesebb réteghez is eljutnak ezek a pozitív tapasztalatok. Cél, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal a tanulmányai során legalább egyszer eljusson a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire. A program lehetővé teszi a szomszédos országok magyar közösségeivel való találkozást, ezzel hozzájárulva a nemzeti összetartozás megéléséhez az iskolákon keresztül.

(9.30)

A számbeli eredményeket tekintve a 2011 szeptembere és 2012 júniusa között megvalósuló utazásokon - államtitkár úr is említette - 15 130 diák, ebből 1174 külhoni és 1702 tanár, ebből 166 határon túli vett részt. Az új felhívások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a korábbi területek, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék mellett Szlovénia és Horvátország magyarlakta területei is bekapcsolódjanak a programba.

A tavalyi felhívásokhoz képest bővült a programmal érintett közoktatási intézmények köre is. Az általános iskolák és szakközépiskolák mellett a gimnáziumokat is bevontuk a programba.

A Bethlen Gábor Alap létrehozásának alapvető motívuma az volt, hogy egy alapba kerüljenek a határon túli magyarság támogatási keretei. Mindannyian tudjuk azt, hogy ez a munka elkezdődött, viszont teljesen még nem sikerült befejezni. A bizottsági ülésen megfogalmazódott egy olyan vélemény, hogy a különböző minisztériumoknál létező, a határon túli magyarságra vonatkozó forrásokat mind a Bethlen Gábor Alaphoz kellene telepíteni.

Tudjuk azt, hogy a Bethlen Gábor Alap létrejöttének első évében mindjárt két nehézséggel kellett megküzdenie. Az egyik az, hogy maga az alap el tudja kezdeni a működését, tehát jogilag rendben létre lehessen hozni ezt a szervezetet.

A másik pedig az, hogy 2011. augusztus végén, illetve szeptember 1-jétől vezetőváltás történt a Bethlen Gábor Alapnál, és nyilvánvaló, hogy ez az év közepén egy szervezet életében nehézségeket okozott.

Bizottságunk tagjai számos alkalommal elmondták, hogy közvetlenül is szeretnének kapcsolatba kerülni a Bethlen Gábor Alappal, akár úgy, hogy ott létesülne egy koordinációs osztály, amely a bizottságunk által összegyűjtött, összeszedett ötleteket, javaslatokat dolgozná fel, vinné végig.

Összességében tehát a nemzeti összetartozás bizottsága a szeptember 17-ei ülésén 9 igen, 3 nem ellenében támogatta a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről szóló J/7766. számú beszámolót, amelyet az általános vitára ajánl, és benyújtotta a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/8385. számú országgyűlési határozatot.

Kérjük a parlament által ezeknek az elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 26 2012.10.10. 6:59  3-29

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás bizottsága nevében én is szeretném megköszönni mindenkinek a hozzászólást, amiket a parlamentben az imént, az előző egy órában hallhattunk. Azt gondolom, a legtöbb kritikáról a kormánypártok is tudtak, és ezeket mind a parlament előtt, mind pedig bizottsági ülés előtt többször mi is elmondtuk.

Elhangzott az kormánypárti felszólalók részéről is, hogy a Bethlen Gábor Alap létrehozása valóban késlekedett, hiszen novemberben és decemberben döntöttünk a felállításról, és valóban április 18-án sikerült bejegyezni ezt az új szervezetet. Azt is elmondtuk, hogy utána vezetőváltásra volt szükség, és emiatt nyilvánvaló, hogy egy új szervezetnek az életében ez nem jelent könnyebbséget.

Említette Szávay képviselőtársam az oktatási-nevelési támogatásnál az anomáliákat. Amikor a bizottságunk határon túli kihelyezett üléseket tartott, ezeken a bizottsági üléseken valóban találkozhattunk ezzel a problémával. Mi magunk is gondolkozunk azon, hogy az oktatási-nevelési támogatás rendszerét hogyan lehetne átalakítani, hiszen azt 2001-ben hozta létre az akkori polgári kormány, és nyilvánvaló az, hogy tíz év elteltével ehhez a rendszerhez valószínűleg hozzá kell nyúlni, és a mai élethez kell igazítani ezt. Valóban vannak itt anomáliák, tudunk erről, viszont ezek az anomáliák a magyar iskolai oktatásban vagy óvodai nevelésben részt vevő gyerekeknek csak a töredékét jelentik, de létező problémáról van szó, amit kezelni kell.

Szeretném kiemelni azt, hogy az oktatási-nevelési támogatást nekünk köszönhetően már az óvodások is megkapják. Ez egy nagyon fontos újítás, hiszen ahol magyar óvodák léteznek vagy magyar tannyelvű csoportok léteznek, oda kérjük a szülőket, hogy írassák be a gyermekeket, hiszen nagy valószínűséggel ők már magyar iskolában fognak továbbtanulni.

Arról is hallottunk többek részéről, az ellenzék részéről, hogy nem értünk el nemzetpolitikai áttörést, hiszen a kettős állampolgársági törvény elfogadása mellett igazából nem csináltunk az elmúlt két évben semmit. Én polgármester is vagyok, és az ilyen kritikákra azt szoktam otthon kérni, hogy minden egyes dolgot, amit a ciklusban elkészítünk, fényképezzünk le, és ha esetleg az a vád ér minket, hogy nem csináltunk semmit, akkor mutassuk be a képviselőtársainknak, illetve a lakosságnak.

Hát ezt szeretném én is tenni. Valóban nem tettünk semmit az elmúlt néhány évben azon kívül, hogy létrehoztuk a nemzeti összetartozás napját, törvényben fogadtuk el, valamint egy határozatban iskolai emléknappá is nyilvánítottuk ezt. Nem tettünk semmit, csak létrehoztunk egy új alaptörvényt, ami egészen másképpen fogalmazza meg Magyarország hozzáállását a határon túli magyar közösségekhez, hiszen kimondja az új alaptörvény, hogy felelősséget visel Magyarország a határon túli magyarság sorsáért. Nem tettünk semmit, létrehoztuk a nemzeti összetartozás bizottságát, a parlament keretein belül állandó bizottságot hoztunk létre, amely az előző 90 évben nem létezett, még hasonló sem létezett az Országgyűlésben. Nem tettünk semmit, csak 2004 után újra életre hívtuk a Magyar Állandó Értekezletet, amely éppen tegnap 11. alkalommal tartotta meg itt, a Parlament falai között az ülését.

A tavalyi évben, decemberben létrehoztuk a Diaszpóra Tanácsot. A Diaszpóra Tanács hivatott képviselni itt Magyarországon, illetve itt találkoznak azok a külhoni magyarok, akik nem a Kárpát-medencében élnek, hanem különböző okok miatt Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában vagy másutt élnek a nagyvilágban, és ők kaptak egy lehetőséget, hogy a problémáikat, gondjaikat vagy akár sikereiket is megosszák velünk, és a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés felé ezeket eljuttassák. A Diaszpóra Tanács hattagú elnöksége pedig a MÁÉRT-ben is képviseltetve van, ez egy teljesen új szervezet.

És hogy nem történt nemzetpolitikai áttörés, a kettős állampolgárságot említették. Ez az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény, amelyet, azt gondolom, a parlament jelenlegi kormánypárti többsége mellett az ellenzék részéről is nagyon sokan támogattak, és amellyel talán sikerült azt a csorbát kiküszö... - tudtam, hogy nem tudom kimondani, tehát... (Közbeszólások és derültség.), igen, köszönöm szépen a segítséget -, amit a 2004-es december 5-ei népszavazás ejtett. Azt gondolom, ennek köszönhetően nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy amit az elmúlt két évben tettünk, az történelmi léptékű tett volt, hiszen több mint 320 ezren igényelték a magyar állampolgárságot, és ezeknek több mint a fele letette már a magyar állampolgársági esküt. Mi ez, ha nem nemzetpolitikai áttörés?

A magam részéről is szeretném megköszönni mindenkinek a hozzászólását, és azt gondolom, hogy a következő két évben a kormányzat a működéséhez ezeket a javaslatokat figyelembe fogja venni, és ezeket be fogja építeni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 6 2012.10.16. 5:13  5-8

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 gyökeres fordulatot eredményezett a magyar nemzetpolitikában. Mindenekelőtt lefektettük az új nemzetpolitikát meghatározó elvi alapokat, amelyekre fel tudjuk építeni a konkrét programokat.

A nemzetpolitika alapjait több jogszabály, jogintézmény jelöli ki. Elvi alapként az új alaptörvény Alapvetés fejezetének D. cikke deklarálja a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségét a külhoni magyarság iránt. A kormány nemzetpolitikai koncepciójának meghatározó eleme a külhoniakkal való szoros kapcsolat, párbeszéd megvalósítása, a külhoni magyarság véleményének becsatornázása a budapesti döntéshozatalba.

A Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei ülésével 2004 után ismét megkezdte működését azzal a céllal, hogy a magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhessenek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.

A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodásban és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalában tölt be meghatározó szerepet. A MÁÉRT a plenáris ülésezés politikai szintje mellett szakbizottságainak keretében szakmai egyeztetést is folytat, és a plenáris ülésen kialakított elvi irányok alapján a szakbizottságok rögzítik a szakterületekre vonatkozó útmutatásaikat.

A MÁÉRT XI. ülésére 2012. április 9-én került sor, ahol a külhoni és a magyarországi pártok, szervezetek képviselői zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebből idéznék most néhány passzust.

Példaértékű sikerként értékelik a "2012 a külhoni magyar óvodák éve" programot. Tekintettel arra, hogy a magyarság jövője szempontjából fontosnak tartják a folytonosságot, az építkező munkát, ezért várakozásukat fejezik ki a program utóélete kapcsán. Közös akarattal meghatározzák, hogy a 2013-as év kiemelt programja keretében az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvodai-iskolai átmenetre, az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak.

Üdvözlik az egyszerűsített honosítási eljárás során magyar állampolgárrá váló külhoni magyarok választójogát a magyarországi parlamenti választásokon, tovább erősítve ezáltal a magyar nemzet közjogi egységét. Támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen is szavazati jogával.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében a Hungarikum Bizottság tagja többek közt a MÁÉRT által delegált három tag.

Továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.

A magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás kulcsmomentuma a diaszpórával egy új, erősebb, szorosabb verseny kialakítása. A diaszpórában élő nyugati magyarság a magyar nemzetpolitika húsz éve háttérbe szoruló szegmense. Cél a diaszpórában élők nemzeti identitásának megerősítése, a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott kép formálásában, a diaszpórában élő magyarok képzettségének, képességeinek elismerése és terjesztése, illetve a diaszpóra üzleti potenciáljának kiaknázása a magyarság növekedése és sikeressége érdekében.

A 2012. október 8-án elfogadott zárónyilatkozatból szeretnék idézni néhány bekezdést. Üdvözlik a Julianus-program elindítását, amelynek célja, hogy részletes kataszter készüljön a magyar tárgyú örökségekről - épületekről, műalkotásoktól, emlékművekről, emléktáblákról -, a magyar kultúra széles körű megismerhetősége érdekében. Támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttműködését a magyar cserkészszövetségekkel (Az elnök csenget.), és megállapodnak, hogy a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 22 2013.02.26. 2:00  19-120

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága 2013. február 25-én első helyen kijelölt bizottságként megtárgyalta a J/9399. számú, a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót.

Az ülésen az előterjesztő részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. A bizottság a közel háromórás vitában, megismerve a beszámoló tartalmát, meghallgatva a szóbeli kiegészítéseket, meghallgatva mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők hozzászólásait és miniszterelnök-helyettes úr viszontválaszait, azt 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta, és általános vitára alkalmasnak találta.

Ezt követően a bizottság szintén 9 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat benyújtásáról, megállapítva, hogy a beszámoló megfelel a kormány... - a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló 26/1999. országgyűlési határozat 1/c. alpontjában foglaltaknak, amely rendelkezik a beszámolási kötelezettséggel.

Kérem ezért képviselőtársaimat, hogy mind a beszámolót, mind az azt elfogadó határozati javaslatot támogassák a plenáris ülés során. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 26 2013.02.26. 17:10  19-120

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 gyökeres fordulatot eredményezett a magyar nemzetpolitikában. Mindenekelőtt lefektettük az új nemzetpolitikát meghatározó elvi alapokat, amelyekre fel tudjuk építeni a konkrét programokat.

A nemzetpolitika alapjait több jogszabály, jogintézmény jelöli ki. Elvi alapként azonban az új alaptörvény alapvetés fejezetének D) cikke deklarálja a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségét a külhoni magyarság iránt. A kormány nemzetpolitikai koncepciójának meghatározó eleme a külhoniakkal való szoros kapcsolat, párbeszéd megvalósítása, a külhoni magyarság véleményének becsatornázása a budapesti döntéshozatalba.

A Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei IX. ülésével 2004 után ismét megkezdte működését azzal a céllal, hogy a magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon terjedhessenek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.

A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodásban és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalában tölt be meghatározó szerepet. A MÁÉRT a plenáris ülésezés politikai szintje mellett szakbizottságainak keretében szakmai egyeztetést is folytat, és a plenáris ülésen kialakított elvi irányok alapján a szakbizottságok rögzítik a szakterületekre vonatkozó útmutatásaikat.

A Magyar Állandó Értekezlet X. ülésére 2011. november végén került sor. A tanácskozás legnagyobb eredményének tekinthető, hogy a külhoni és a magyarországi pártok, szervezetek képviselői egyhangúlag elfogadták a "Magyar nemzetpolitika - A nemzetpolitikai stratégia kerete" című hiánypótló jellegű stratégiai dokumentumot. A dokumentum átfogó célként a magyar nemzeti közösségek gyarapodó közösségekké válását fogalmazza meg. Az átfogó cél elérése érdekében a dokumentum a cselekvési területek széles skáláját jelöli meg, és lépéseket fogalmaz meg a magyar társadalom, közigazgatás, külpolitika, a demográfia, az egyházak, az oktatás, a kultúra, a kulturális örökségvédelem, a tudomány, a gazdaságfejlesztés, az ifjúság, a civil szervezetek, a média és a sport tekintetében. Kiemelten foglalkozik a szórvány és a csángó közösségek, valamint a diaszpóra kérdésével, és célrendszert állít fel problémáik megoldására. Részletezi a nemzetpolitikai célok megvalósítását szolgáló hatékony támogatáspolitika eszközeit is.

(10.10)

A MÁÉRT 2011. november végi ülésének résztvevői a zárónyilatkozatban elfogadták a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Egyetértettek a kormány azon szándékával, amely a támogatáspolitikában a normatív alapú, hosszú távú, kiszámítható finanszírozást kívánja előtérbe helyezni a pályázati alapú eseti támogatásokkal szemben. A kormány szándéka, hogy kiszámítható módon járuljon hozzá a szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró intézmények, szervezetek működéséhez, fenntartásához. Előnyben részesülnek az Európai Unió határain kívül eső régiók, így Kárpátalja és a Vajdaság magyarsága. A beérkezett javaslatok alapján a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerét figyelembe véve összesen 56 intézmény és program került a nemzeti jelentőségű intézmények körébe az alábbiak szerint: Erdély 11 intézmény és 5 program, Felvidék 10 intézmény, Vajdaság 11 intézmény, Kárpátalja 12 intézmény, Horvátország 2 intézmény, Szlovénia 2 intézmény, diaszpóra 3 intézmény.

A MÁÉRT XI. ülésére 2012. október 9-én került sor, ahol a külhoni és a magyarországi pártok, szervezetek képviselői zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebből idéznék most néhány passzust. Példaértékű sikerként értékelik a "2012 a külhoni magyar óvodák éve" programot. Tekintettel arra, hogy a magyarság jövője szempontjából fontosnak tartják a folytonosságot, az építkező munkát, ezért várakozásukat fejezik ki a program utóélete kapcsán. Közös akarattal meghatározzák, hogy a 2013. év kiemelt programja keretében az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvodai-iskolai átmenetre, az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak. Üdvözlik az egyszerűsített honosítási eljárás során magyar állampolgárrá váló külhoni magyarok választójogát a magyarországi parlamenti választásokon, továbberősítve ezáltal a magyar nemzet közjogi egységét. Támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen is szavazati jogával.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében a Hungarikum Bizottság tagja többek közt a MÁÉRT által delegált három tag. Továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.

A magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás kulcsmomentuma a diaszpórával egy új, erősebb, szorosabb viszony kialakítása. A diaszpórában élő nyugati magyarság a magyar nemzetpolitika húsz éve háttérbe szoruló szegmense. Cél a diaszpórában élők nemzeti identitásának megerősítése, a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott kép formálásában, a diaszpórában élő magyarok képzettségének, képességeinek elismerése és terjesztése, illetve a diaszpóra üzleti potenciáljának kiaknázása a magyarság növekedése és sikeressége érdekében. A Diaszpóra Tanács 2. ülésén, 2012. október 8-án elfogadott zárónyilatkozatból szeretnék idézni néhány bekezdést. Üdvözlik a Julianus-program elindítását, amelynek célja, hogy részletes kataszter készüljön a magyar tárgyi örökségekről, épületekről, műalkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról, a magyar kultúra széles körű megismerhetősége érdekében. Támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttműködését a magyar cserkészszövetségekkel, és megállapodnak, hogy a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére.

A nemzetpolitikai tárcaközi bizottság első előkészítő ülésére 2010. július 13-án került sor. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr az ülésen kifejtette, hogy az eddigi struktúra átláthatatlansága miatt vált szükségessé a tárcaközi bizottság létrehozása. Minden olyan államtitkárságot megkerestek az üléssel kapcsolatban, amely tevékenysége során kapcsolatba kerül a nemzetpolitikával, mivel elsődleges cél annak megállapítása, hogy miként épül be a tárcák működésébe a nemzetpolitika. Az egyes tárcák képviselői ezt követően beszámoltak a minisztériumok meglévő, illetve tervezett határon túli intézkedéseiről, programjairól.

A fenti szándéknak megfelelően 2010 augusztusában a kormány a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló 1177/2010. számú határozatával a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében létrehozta a nemzetpolitikai tárcaközi bizottságot. A bizottság elnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, alelnöke Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, titkára pedig Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A bizottság évi két alkalommal ülésezik, de szükség esetén több alkalommal is össze lehet hívni. A bizottság tevékenységét munkacsoportok segítik.

Magyarország Romániával, Ukrajnával, Szlovákiával, Szerbiával, Szlovéniával és Horvátországgal közösen működtet kisebbségi vegyes bizottságokat. A kisebbségi vegyes bizottságok célja a kétoldalú kisebbségvédelmi kérdések megtárgyalásán túl a szomszédos államokban élő magyar közösségek, illetve a magyarországi nemzetiségek helyzete időszerű kérdéseinek megvitatása. A kisebbségi vegyes bizottságok feladatai közé tartozik az üléseken megfogalmazott ajánlások teljesítésének áttekintése, továbbá új ajánlások megfogalmazása az időközben felmerülő problémák mielőbbi megoldása érdekében.

Népszámlálásokra 2011-ben, illetve 2012-ben került sor mind hazánkban, mind a szomszédos országokban. Célunk volt mindenekelőtt és most is az a célunk, hogy a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, vállalják identitásukat, hisz jellemzően a szomszédos államok a különböző kisebbségi nyelvhasználati jogokat a kisebbségek arányához kötik. A kormány mindent megtett annak elősegítése érdekében, hogy nemzettársaink a népszámlálások során bátran vállalják magyar identitásukat. A kormány folyamatosan figyelemmel kísérte a szomszédos országokban zajló népszámlálásokat; kedvezőbb statisztikai mutatók elérése érdekében együttműködés valósult meg azokkal a szervezetekkel, amelyek vállalták, hogy segítséget, tájékoztatást nyújtanak a polgároknak.

Magyarország 2011-es EU soros elnöksége valóban történelmi esély volt arra, hogy bemutassuk, népszerűsítsük a magyarság sajátos kultúráját. Az EU soros elnöksége alatt nemzetpolitikai céljaink szempontjából kiemelten az alábbi három dosszié volt releváns. Az első: határozati javaslat az Európai Parlament és Tanács részére az "európai örökség" cím létrehozására irányuló európai uniós fellépésről; a második: tanácsi következtetések a művészek és más kulturális szakemberek mobilitását elősegítő információszolgáltatásokról; és a harmadik: a kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához.

A különböző kultúrák együttélésében rejlő lehetőségek bemutatása 2011. május 8-án az Európa-nap megünneplése keretében is megvalósult. Párkány, Nagyszőlős, Sepsiszentgyörgy, Magyarkanizsa, Eszék, Lendva, Alsó- és Felsőőr, valamint a hozzájuk tartozó régiók lakosságát megszólító programokkal mutatták be a helyi jellegzetességeiket, hagyományaikat. Az esemény szlogenje a "Természetesen együtt" lett, amely jól szimbolizálta az európai népek együttélésének szellemiségét.

1995 óta minden évben sor kerül a Kisebbségekért-díj "külhoni magyarságért" tagozat kitüntetés átadására. 2011-ben a díjazottak a MÁÉRT tagszervezeteinek javaslatait figyelembe véve a Kárpát-medence összes régiójából, valamint a diaszpórából kerültek ki.

(10.20)

A kitüntetést a 2011. augusztus 19-ei díjátadó ünnepségen szervezetek és magánszemélyek vették át a magyarságért végzett munkásságuk elismeréseképpen: Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke, nagybányai festőtelep, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, Tóth Tibor színész, művészeti vezető, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, László Sándor színész, rendező, az Újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanára, szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ, Pataky András néprajzkutató, Zadravec Szekeres Ilona tanár, Pál Lajos népzenész, Külföldi Magyar Cserkész Szövetség.

2011 végén a Magyarországon bekövetkezett jogszabályi változásokat követően a Kisebbségekért-díj külhoni magyarságért tagozat kitüntetése önállósult, és a Külhoni magyarságért-díj alapításáról szóló rendelet értelmében a díj elnevezése Külhoni magyarságért-díjra változott. 2012-ben az alábbi személyek és intézmények részesültek elismerésben: Berényi Kornélia, Csemadok, Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, Magyar Ifjúsági Tanács, Szénássy Zoltán, Kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ, Karna Margit, Gulácsy Lajos, Irka című gyermeklap, Csárdás Magyar Kultúregyesület, Csárdás népi tánccsoport.

A módosított állampolgársági törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba, és az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-i hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárott, illetve Csíkszeredán és Szabadkán. Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2011. június 27-én jelentette be itt, az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy beérkezett a százezredik honosítási kérelem. Örömmel tölt el bennünket, hogy az immár 400 ezerhez közelítő állampolgársági kérelem ügyintézése egyre olajozottabbá válik.

Fontos megemlíteni a Magyary egyszerűsítési programot, amely által leegyszerűsödött az állampolgárság megállapítása, ezáltal annak megadása, és így könnyíteni tudjuk nemzettársaink ügyintézésének menetét. A gördülékeny ügyintézés és az egyszerűsített honosítás sikere az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek kiváló együttműködésének is köszönhető. Tisztában vagyunk azonban azzal a ténnyel is, hogy becsúszhatnak az ügyintézésben problémák, de úgy gondoljuk, hogy ilyen magas számú igénylés mellett ezek elenyésző számúak, és emberfeletti az a munka, amit a magyar külképviseleteken, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban, illetve a kormányhivatalokban a szakemberek elvégeznek. Ezúton is köszönjük nekik fáradhatatlan munkájukat.

Tisztelt Országgyűlés! Az elvégzett feladatok és a megvalósult programok fényében elmondható, hogy a vizsgált időszakban a kormány komoly előrelépéseket ért el nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása terén: tovább erősödött a külhoni magyarsággal felépített kapcsolatrendszer és az összetartozás-tudat. A kormány folytatja a megkezdett utat, és a jövőben is minden segítséget meg kíván adni a külhoni magyarságnak önazonossága megőrzése érdekében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 36 2013.02.26. 2:05  19-120

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány reagálást engedjenek meg, míg a vitában tovább nem megyünk. Szávay képviselőtársam 18-19 percen keresztül sorolta az eredményeket, amelyekhez egyébként kritikákat fogalmazott meg. De úgy gondolom, ez jelentős eredmény ahhoz képest, ami az előző nyolc esztendőben volt. A kormány olyan eredményeket tudott elérni, amelyeket egy ellenzéki képviselőtársunk ilyen hosszan tudott felsorolni a parlamentben. Azt gondolom, ez már maga is eredmény.

Szabó Vilmos képviselőtársunk egészen másképpen fogalmazta meg a kritikáit, ellenben arra már nem igazán kíváncsi, hogy más képviselőtársai mit fogalmaznak meg a nemzetpolitika terén. Szabó Vilmos képviselő úr említette a KMKF-ülést. Répás Zsuzsanna azalatt egyébként Kárpátalján tárgyalt. A kormányt Semjén miniszterelnök-helyettes úr képviselte, akinek a távollétében Szabó Erika államtitkár asszony vett részt ezen a fórumon. Hogy mennyire erős kritika fogalmazódott meg a KMKF-en? Akik ott voltak, azt gondolom, mindannyian érezték, hogy nem érte el azt a küszöböt, amit már megszokhattunk. Én a magam részéről ilyen kritikákat nem vettem észre, ellentétben azzal, hogy az RMDSZ utána egy zárt ülést kiszivárogtatott.

A Híd-Mostról. Kérem MSZP-s képviselőtársaimat, értsék meg, hogy a KMKF ülésén és a MÁÉRT-en csak magyar etnikai pártok képviselői vannak ott, a Híd-Most pedig szlovák politikai párt.

A többi észrevételem majd később megteszem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 40 2013.02.26. 2:09  19-120

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy az előző gondolataimat folytassam, és Szabó Vilmos képviselő úr beszédére reagáljak. Szintén kifogásolta azt, hogy Gajdos István, az ukrán parlament képviselője nincs ott a KMKF ülésén. Az ő pártjuk, az UMDSZ ott van, delegáltatva van a KMKF-en, viszont Gajdos István a Régiók Pártja, egy ukrán párt listájáról került be az ukrán parlamentbe, és ezért nem kap erre a fórumra meghívást. Azt gondolom, ezt le kell szögeznünk, hiszen így pontos.

A Nyirő-temetésbe szerintem hosszasabban ne menjünk bele, de Szabó képviselő úr említette. Hát akkor mondjuk el azt is, hogy a 2012. május 23-ai román kormányközlemény szó szerint ezt mondja: értékeli - értékeli: apreciere - az RMDSZ és a székelyudvarhelyi polgármester magatartását a temetés ügyében, és egyébként az a román belügyminiszter tiltotta meg a temetést, aki egy olyan főpapnak, Miron Cristeának állított szobrot, aki 1939-ben 200 ezer romániai zsidónak vette el az állampolgárságát. Úgy gondolom, hogy ha Nyirőt antiszemitának nevezték, akkor ezt is tudni kell az újratemetés kapcsán.

Még egy utolsó gondolat: az MSZP-nek a kolozsvári szereplése. Mesterházy Attila elnök úgy fogalmazott, hogy rosszul feltett kérdésre rossz választ fogalmaztak meg. Azt gondolom, 2004-ben teljesen egyértelműen volt megfogalmazva az a kérdés, de ha ezt felfoghatjuk bocsánatkérésnek, akkor azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három év politikája elérte azt, hogy az MSZP végre bocsánatot kért.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 85 2013.02.26. 0:29  19-120

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak óvatosan szeretnék figyelmeztetni arra, hogy nem Varju László az előterjesztő, hanem a kormány, illetve a nemzeti összetartozás bizottsága, és ezért kérem önöket, hogy ha esetleg Varju László még hozzászólna a vitában, arra ne reagáljanak. Ugyanúgy, mint ahogy senki meg nem tapsolta, fogják be a fülüket, menjünk tovább és haladjunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 510 2013.03.19. 7:12  509-561

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy örömmel számoljak be arról, hogy immár 410 ezer külhoni magyar folyamodott magyar állampolgárságért az egyszerűsített honosítás keretében, és közülük több mint 330 ezren tették le az állampolgári esküt. Ez időarányosan azt jelenti, hogy hetente közel 4000 kérelem érkezik, ugyanennyien szerzik meg vagy szerzik vissza a magyar állampolgárságot. Az érdeklődés pedig töretlen.

A magyar állampolgárrá válás iránti igény ilyen nagy mértéke felemelő érzés, nagy siker, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége ugyanis nagyban hozzájárul a magyar nemzeti összetartozás, a magyar identitás megerősítéséhez, valamint a magyar nemzet közjogi értelemben vett egyesítéséhez.

Szeretném megragadni az alkalmat amiatt, hogy elismeréssel adózzak azoknak, akik az ügyintézést ilyen odaadással végzik. A gördülékeny ügyintézésnek, az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek közti kiváló együttműködésnek köszönhetően az emberekben nagyfokú bizalom alakult ki az egyszerűsített honosítás iránt.

Honosítási kérelmet eddig 77 külképviseleten, 1325 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és a kormányablakoknál nyújtottak be. Úgy vélem, hogy az eljárásban közreműködők alázata és elhivatottsága méltón teljesíti az alaptörvényben deklarált alapelvet, amely Magyarországnak a külhoni magyar közösségek iránt viselt felelősségéről szól.

Az alaptörvény Alapvetés D) cikkének szellemisége a magyar kormány nemzetpolitikájának alapja. Engedjék meg, hogy ezt idézzem. "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

Új alaptörvényünk tehát megerősíti és kiterjeszti a külhoni magyarság iránti felelősségünket, a magyar nemzeti közösségek elválaszthatatlan egységét.

Annak érdekében, hogy az alaptörvény szellemiségét folyamatosan érvényesíteni tudjuk és a bizalomnak továbbra is megfeleljünk, az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Többek közt bővült a kérelmet átvevők köre, valamint a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásába. Vagy említhetem azt is, hogy a Magyary egyszerűsítési program eredményeként az anyakönyvi, az állampolgársági eljárások, valamint a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásával kapcsolatos eljárások jelentősen egyszerűsödtek, és ügyfélbarát eljárások bevezetésére került sor.

Bár nem az egyszerűsített honosítás részeként, de fontos fejlemény az is, hogy az állampolgárság megállapítása jóval egyszerűbbé és rövidebbé vált a diaszpóra magyarsága számára.

Az egyszerűsített honosítás sikere azonban nem kizárólag a zökkenőmentes és hatékony adminisztráción múlik. Ezért van nagy szükség jelen törvényjavaslatra, az állampolgársági törvény módosítására. Célunk az, hogy az állampolgársági kérelmekkel összefüggő, a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására és az állampolgársági kérelmek benyújtásának földrajzi helyére vonatkozó adatokkal ne lehessen visszaélni, azok illetéktelenek számára hozzáférhetővé tételével súlyos károkat okozni.

Erre a módosításra elsősorban azért van szükség, hogy megvédjük nemzettársaink biztonságát. Ez alkotmányos, emberi és nemzeti kötelességünk egyszerre. Bizonyos adatok megismerése és közzététele ugyanis nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sérthetne vagy veszélyeztethetne. Különösen ott szükséges megvédenünk állampolgárainkat, ahol az európai és nemzetközi normákkal és trendekkel ellentétben a lakóhelyük szerinti állam nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, mint például Szlovákiában és Ukrajnában.

Ehhez kapcsolódóan az elmúlt időszakból szeretnék feleleveníteni néhány olyan esetet, amelyek indokolttá teszik a törvénymódosítást.

Daniel Lipšic volt szlovák belügyminiszter például fenyegetőleg kijelentette, hogy a hatóságok az információk begyűjtésénél különböző módszerekkel léphetnek fel, megvannak az eszközeik. "Van rá lehetőségünk, nem mondom, hogy százszázalékosak. A törvény érvényes." Később azt mondta: "Úgy vélem, helyes lenne, ha információkat cserélnénk azon állampolgárainkról is, akik más állampolgárságért folyamodnak." Az ukrán biztonsági szolgálat, SZBU pedig elismerte, hogy kihallgattak olyan ukrán állampolgárokat, akik a gyanú szerint az egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgársághoz jutottak.

A magyar állampolgárok védelme elsőrendű feladat. A magyar állam semmikor nem cselekszik és nem cselekedhet úgy, hogy egy meghozott döntést követően nem tesz meg mindent annak felelős érvényesítéséért. Ismétlem, elengedhetetlenül szükséges ez a magyar állam, a magyar állampolgárok és a magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek biztonsága, valamint a diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében.

Remélem, hogy az említett célok és szempontok jelentőségével a tisztelt képviselőtársaim is egyetértenek, és mindenekelőtt a magyar állampolgárok iránt viselt felelősségüknél fogva támogatják a javaslatomat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 558-560 2013.03.19. 2:56  509-561

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Igen. Megadom a szót, képviselő úr.

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a kései óra kapcsán is szeretném megköszönni mindannyiuknak a hozzászólásukat.

A törvény "A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról" címet viseli, ezzel szemben itt az általános vitában jóval tágabb és nagyobb kört érintettek a hozzászólások. Szeretném még egyszer kiemelni, hogy mire vonatkozik ez: a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására, valamint az állampolgársági kérelmek benyújtásának földrajzi helyére. Erre a két apró módosításra vonatkozik ez a törvény, illetve gyakorlatilag a törvénymódosítás.

Önök itt a vitában egy jóval tágabb kört, gyakorlatilag az egész nemzetpolitikát érintették, és a kritikák, amelyek elhangzottak, nemcsak a törvénymódosításra, hanem a kormány elmúlt két és fél éves tevékenységére vonatkoztak, amely vitát egyébként hasonló körben néhány héttel ezelőtt már lefolytattunk az Országgyűlésben. Akkor a címe ennek az volt, hogy "A magyar kormány 2011-es nemzetpolitikai tevékenységéről szóló jelentés vagy beszámoló" - elnézést, hogy a pontos címet így negyed egykor már nem tudom idézni, de köszönöm szépen a hozzászólásaikat, a felvetéseiket is. Azt gondolom, a későbbiekben az itt elhangzott felvetéseket egyéb más törvényekben, például a választási eljárásról szóló törvényben kell rendezni, illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben ezt nyilvánvalóan mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés meg fogja tenni.

Szeretném eloszlatni a kételyeket, illetve azokat a félelmeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Fidesz ez által az apró módosítás által kívánna a határon túli területeken választási csalásokat elkövetni. Erről szó sincsen.

Szeretném önöknek megköszönni a tartózkodó szavazataikat a bizottságokban, legalább ennyit szeretnék kérni majd itt az Országgyűlésben is, és akkor azt gondolom, ezáltal is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a törvénymódosítás a parlament egészén átmenjen, és a parlament ezt elfogadja.

Még egyszer köszönöm szépen a hozzászólásaikat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 42 2013.10.08. 12:44  39-69

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény 2010-es elfogadása tette lehetővé a kormányzat számára, hogy a korábban számos minisztériumhoz és kormányzati intézményhez kihelyezett, nemzetpolitikára és határon túlra szánt pénzösszeg lehetőleg egy helyen, egy kézben összpontosuljon, és szétosztása is egy helyről történjen, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá téve ezzel a támogatási rendszert. Mindehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a 2010 májusában megalakult törvényhozás, majd a kormány új irányt szabjon, nagyobb hangsúlyt helyezzen a nemzetpolitikára, és élőbbé váljon a határon túl élő magyarsággal való kapcsolat.

Az állampolgársági törvény módosítása, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása, majd az új kormányzati struktúra kialakítása - benne a nemzetpolitikai államtitkársággal - már 2010 nyarára egyértelművé tette azt az irányt, amely mentén az Orbán-kormány az új szemléletű nemzetpolitikáról gondolkodik. Mi sem mutatja jobban a téma fontosságát, hogy elkezdte működését a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság is, amelynek feladata a csúcsminisztériumok és az államtitkárságok közötti folyamatos egyeztetés és koordináció, összefogva azoknak a helyettes államtitkároknak a munkaterületét, amelyek valamilyen módon érintettek a határon túli magyarság témakörében. Érdemes tudni, hogy jelenleg három ilyen tárcaközi bizottság működik, az egyik uniós ügyekkel, míg a másik társadalmi felzárkóztatással és romaügyekkel foglalkozik.

A parlament 2010 májusában fogadta el az állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét biztosító törvényt, majd normaszövegbe foglalta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló jogszabályt, amelyben június 4-ét emléknappá nyilvánítjuk. Június 4-e az emlékezés és az összetartozás napja, nem pedig az ünnepé, ünneplésé, ahogy Szávay István képviselőtársam és pártja, a Jobbik folyamatosan és tudatosan félremagyarázza ezt a napot; azé az emlékezésé, amely figyelmeztet minket, magyarokat arra, hogy az első világháborút követően az igazságtalan versailles-i békerendszer eszközével szétszabdalták ezeréves királyságunkat, megfosztották a Szent Koronához tartozó országrészeinktől, nagyvárosaink jelentős részétől és természeti erőforrásainktól, és ami a legfontosabb, magyarjainktól, azon magyarjainktól, akik a Kárpát-medencébe való érkezésünk óta vérrel és verejtékkel építették Szent István és Szűz Mária országát. Június 4-e az emlékezés mellett az összetartozás napja is, amely arra figyelmezteti a magyarságot, éljen akár a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában, hogy a magyar nemzet egységes, erős nemzet, amelyet ugyan mesterséges határokkal szét lehet ideiglenesen szakítani, de szívünkben és lelkünkben Gyimesbükktől a Lajtáig egy nemzet vagyunk.

A munka megkezdésekor, 2010 közepén mi sem gondoltuk, hogy ekkora fába vágjuk a fejszénket. Mi tagadás, voltak olykor nyugtalan pillanatok, amikor nehéz perceket, órákat, napokat éltünk át, mindenki számára ismert az alap indulásánál tapasztalt csúszás és késlekedés, valamint a működése közben történt vezetőváltások is. Most is úgy látjuk, hogy 2011 őszén, dr. Lélfai Koppány érkezésével egy szakmailag és pénzügyileg is hozzáértő vezetőség kezdte meg működését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél.

A jelen beszámoló jogszabályi hátterét a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 10. §-ának (5) bekezdése adja, amely kimondja, hogy a nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer május 31-éig tájékoztatja a kormányt. A kormány ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Zárójelben jegyzem meg - noha ez jogi szempontból nem bír különösebb jelentőséggel -, hogy 2012-ben a 2011. évre vonatkozó beszámolót tarthattuk a kezünkben, ebben az évben a 2012. évre vonatkozó jelentést kaptuk, most ez olvasható az anyag elején. A BGA működéséről szóló jogszabály egyértelműen fogalmaz: beszámolót kell benyújtani az Országgyűlésnek.

A nemzeti összetartozás bizottsága tagjai és még az ellenzéki képviselőtársaim is örömmel nyugtázták, hogy korábban a bizottság által benyújtott módosító javaslatban megfogalmazott, majd a BGA működéséről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően május 31-i határidőre benyújtásra került a 2012. évre vonatkozó beszámoló.

És akkor nézzük a tényeket! Amit fontos a költségvetési egyenleggel kapcsolatosan elmondani: a költségvetési törvény részletesen szabályozza az alapnak a bevételi és a kiadási előirányzatait. A teljes, a 2012. év végén záruló adatnak a főösszege 13 milliárd 940 millió forint volt. Ennyi kiadással tervezett a BGA. Ez tényleges kiadásként 13 milliárd 631,9 millió forintot jelentett, ami papíron szerény mértékű megtakarítást eredményezett.

Az alapkezelő működési költségeivel kapcsolatosan bizottságunk ellenzéki tagjaitól több észrevétel érkezett a szervezet megalakulása óta. A tervezett 6,94 százalékos működési költséget többen sokallták. Árnyalja a képet, hogy a korábbitól eltérő főösszeg jelentősebb alapkezelői tevékenységet tett szükségessé, és így, a megváltozott főösszeggel újraszámolva a tavalyi évi működési költség 5,81 százalékon teljesült. A nemzeti összetartozás bizottsága kormánypárti tagjai úgy gondolják, hogy ez az arányszám elfogadható.

A főbb támogatási formákról szólva: továbbra is a "Szülőföldön magyarul" oktatási-nevelési támogatás az egyik legjelentősebb támogatási forma. Itt 5,5 milliárd forintos támogatásról van szó; közel 250 ezer támogatott támogatását tudta az alap ezzel finanszírozni a 2012. évben.

A beszámolóból és a bizottság előtt elhangzott kiegészítésből kitűnt, hogy a költségvetési törvényben rögzített 4 milliárd 820 milliós forrás a beérkezett igények alapján nem volt elegendő. Ennek alapján a kormány a rendkívüli kormányzati intézkedéseket szolgáló keretből további több mint 700 millió forintot biztosított arra a célra, hogy valamennyi igénylő megkaphassa a támogatást. Erre decemberben került sor, így idén januárra csúsztak át ezen támogatásoknak a kifizetései. Ez körülbelül 40 ezer főt érintett Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken. Úgy gondolom, hogy itt is jól látszik a kormányzat azon törekvése, hogy maradéktalanul kifizesse a beérkezett igénylések után járó összegeket.

Fontos feladat volt a nemzeti jelentőségű intézmények támogatása. Ezeket az intézményeket két részre lehet bontani. Egyrészről a Magyar Állandó Értekezlet döntése, valamint a Bethlen Gábor Alap fölött rendelkező bizottság döntése alapján a nemzeti jelentőségű intézmények körébe bekerült szervezetek támogatása, másrészről az erdélyi nemzeti jelentőségű programok finanszírozása. A beszámoló alapján úgy tűnik, hogy mindenki időben hozzájutott a szükséges forráshoz.

Vezérigazgató úr elmondása szerint a támogatások felhasználása minden esetben jogszerű volt, a pénzek felhasználásának ellenőrzése során nem tapasztaltak olyan körülményt, ami az alapkezelő behajtással, végrehajtással kapcsolatos intézkedését tette volna szükségessé. Fontos, hogy ezen szervezetek és programok támogatása kiszámítható keretek között történik, munkájuk során elégedettséget tapasztaltak a Bethlen Gábor Alap vezetői.

Országonkénti, régiónkénti bontásban: Erdélyben a legjelentősebb összeg 3 milliárd forint, amelyből 2,4 milliárd forint volt a Sapientia Alapítvány, illetőleg a Sapientia-rendszer támogatása. Ezt követően a Vajdaságban 805 millió forint, Kárpátalján 731 millió forint, a Felvidéken 518 millió forint, magyarországi szervezetek esetében 286 millió forint került kihelyezésre.

(11.00)

A diaszpórában az elmúlt évben is aktivitást fejtett ki a Bethlen Gábor Alap. Akkor még nem volt Kőrösi Csoma-program, ott 8 millió forint került kihelyezésre, a Muravidéken 43 millió forint, a Drávaközben pedig 30 millió forint.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az alapnak összegszerűen kisebb jelentőségű, mégis jelentékeny támogatási formái voltak, egyrészről a "határon túli óvodák éve" program, ami nagy érdeklődésre tartott számot, és abszolút sikerként lehetett elkönyvelni. Nagyon jelentős az óvodák szerepe a határon túli magyar közoktatási rendszer fenntartásában, ugyanúgy, mint itthon, főleg az utánpótlás biztosításában. Az idei évben ezt sikerült továbbvinni a kisiskolások évével. Reméljük, hogy a program a továbbiakban is nagyon sikeres lesz.

Szintén meg kell emlékezni a Dr. Szász Pál-ösztöndíjpályázatról, ahol is a határon túli jogászoktatásban részt vevő hallgatóknak nyújt segítséget, támogatást a BGA - első évben 25 támogatott részére fejenként havi 50 ezer forint ösztöndíjat tudnak biztosítani. Az alapnak az éves beszámolási kötelezettségét az Állami Számvevőszék által korábban kijelölt könyvvizsgáló végezte, és megállapította, hogy az alap a költségvetési törvénynek, illetőleg egyéb jogszabályoknak megfelelő gazdálkodást folytatott, a beszámoló pedig valós és megbízható képet ad az alap tavalyi tevékenységéről.

Összességében az látható, hogy az alap a 2012. évben felelős gazdálkodást folytatott. A rábízott pénzösszeget a kitűzött célokra használta fel, az elszámolása pedig pontos. Mint a felszólalásom elején is elmondtam, és most is elmondom, tudjuk, hogy nem volt egyszerű az indulás, de úgy látjuk, hogy a kezdeti gyermekbetegségeken túl az alap vezetősége jól, egyre jobban végzi a tevékenységét.

Végezetül, a nemzeti összetartozás bizottsága a beszámolót 2013. június 10-én megtárgyalta, azt 8 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. A beszámoló elfogadását javasló országgyűlési határozat benyújtására 2013. szeptember 11-én került sor, amelyet a bizottság 8 igen, 1 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatott.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 60 2013.10.08. 2:02  39-69

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a mai vita csakúgy, mint többször már, igazából nem is a Bethlen Gábor Alap jelentéséről szól, hanem általában a magyar nemzetpolitikáról is szól. Ami nem baj, hiszen a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény, illetve maga a jelentés is nemzetpolitikáról szól, illetve az összegek, amelyek a Bethlen Gábor Alapon keresztül jutnak el a diákokhoz vagy jutnak el a határon túli magyar szervezetekhez, intézményekhez, egyben a nemzetpolitikának a részesei.

Úgy gondolom, hogy a nemzetpolitikai irányvonala a magyar kormánynak, a polgári kormánynak mindenféleképpen jó, hiszen azt szélsőjobboldalról és szélsőbalról is támadják; valószínű, hogy akkor ez a hajó jó irányba tarthat. (Dr. Staudt Gábor: Milyen szélső...?)

Ha az elmúlt 8 évet, a 2010-ig terjedő időszakot kell értékelnünk, akkor ha a nemzetpolitikáját tekintjük ennek a kormányzati két ciklusnak, úgy gondolom, hosszasan nem kell sorolni, milyen hiányosságokat tapasztalhattunk abban az időszakban, hiszen az egyik alappillére a "nem"-ek álláspontja volt, és 2004. december 5-ében fogalmazódik meg. A másik oldalról, amelyet alapvetően most Szávay képviselő úr fogalmazott meg, én úgy gondolom, leginkább az az ő fájdalmuk, hogy mindazokat a célokat, eredményeket, amelyeket sikerült elérnünk az elmúlt időszakban, nem ők valósították meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Staudt Gábor: Ez pitiáner volt.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 64 2013.10.08. 2:16  39-69

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve az előző kétperceshez, illetve folytatva azt, meghallgattam a képviselőtársaimnak a hozzászólásait és kritikáit, hadd mondjam el, hogy az elmúlt három évben is ezeket a hozzászólásokat meghallgattuk (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), és ezeket konkrétan be is építettük mind a Bethlen Gábor Alapnak a működésébe, mind pedig a kormányzat, illetve a parlament tevékenységébe.

Határozottan vissza tudom utasítani azon állításokat, amelyeket Szávay István képviselő úr akár a bizottságunkról mondott, akár pedig a kormánypárti képviselők hozzáállásáról. Ezt azzal is tudom bizonyítani, hogy nem egy, az előző költségvetési törvényjavaslatokhoz megfogalmazott módosító indítványát a bizottságunk támogatta, vagy pedig önálló bizottsági indítványt is készített belőle. Úgy gondolom, hogy a bizottsági üléseknek a hangvétele, illetve működése is azt bizonyítja, hogy nemegyszer az ön elgondolásait is beépítettük a munkánkba, és úgy gondolom, hogy ez nagyon jó, hogy így volt.

Mile Lajos képviselő úrnak a szavaira reagálva: én azt hittem, hogy a végkövetkeztetése az lesz, hogy ön is kéri, hogy a jelentést fogadjuk el, hiszen ön is támogatja. Alapvetően egyetértettem a felszólalásával, csakúgy egyébként, mint a többi hozzászólóval, hiszen az, hogy kritikát fogalmaztak meg, természetes, de úgy gondolom, hogy húsz percben azokat is tudták volna ecsetelni, amikkel támogatják a jelentésnek az elfogadását. De visszatérve Mile képviselő úrhoz: hadd jegyezzem azt meg, hogy a kormánynak, illetve nekünk stratégiai partnereink vannak az oktatásban - Selye János Egyetem, II. Rákóczi Ferenc Főiskola, Sapientia Egyetem, és lenn Újvidéken épül az a kollégium, ahol 450-500, felsőfokú oktatásban részt vevő magyar diák lakhatását fogjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 232 2013.10.29. 10:54  187-315

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014. évi költségvetést vizsgálva a kitűzött nemzetpolitikai célok tekintetében is kiemelkedő tény, hogy nincs a törvényjavaslatnak olyan területe, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint idén. Az országunkban fennálló kiegyensúlyozott gazdasági környezet segíti a nemzetpolitikai feladatok teljesítését, így a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását, boldogulását.

Magyarország határain kívül élő nemzettársaink számára fontos az anyaország által nyújtott támogatás, amely nagyban hozzájárul kultúrájuk, anyanyelvük megőrzéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásukhoz.

Magyarország kormánya számára kiemelt jelentőséggel bír a Bethlen Gábor Alap támogatása. Az alapon keresztül a kormány fedezetet biztosít a Magyarország határain belül és kívül élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez. A Bethlen Gábor Alap által valósulnak meg a határon túli oktatási intézményeknek nyújtott nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-, valamint hallgatói támogatások.

Az alap 2014. évi javasolt előirányzatai nem változnak a tavalyihoz képest, így több mint 11,5 milliárd forintos 2014-es támogatásának mértéke teljes egészében megegyezik az idei évi támogatással.

Az alap keretein belül létrehozott Határtalanul-program jól működik, eddig körülbelül 17 ezer, közoktatásban tanuló magyar diák utazhatott iskolai kirándulás keretében határon túlra. Ez részben hozzájárul a 2010-es országgyűlési határozat megvalósításához, amely többek között azt irányozza elő, hogy 2013-tól valamennyi magyar diák jusson el legalább egyszer a határon túlra. A programra fordított keretösszeg azonban a 2014. évre vonatkozó költségvetésben sem magasabb az előző évinél. A további siker érdekében az előirányzott összeget ajánlatos jelentősen megemelni.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeteiben találhatók a nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű partnerek, programok és fejlesztési célok támogatására fordítandó előirányzatok. A 2014-es költségvetésben erre több mint 4,1 milliárd forint jut, 600 millió forinttal több, mint 2013-ban. Ez 17,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Itt kell megemlítenünk a magyar kormány által kiemelten támogatni kívánt két magyar nyelvű felsőoktatási intézményt, az erdélyi Sapientia Egyetemet, amely támogatására 1 milliárd forint, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, amely számára 350 millió forintnyi támogatás jut.

Szintén a KIM fejezetében van feltüntetve a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat előirányzat, amelynek célja a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat működéséhez való hozzájárulás. A szolgálat támogatja azokat a határon túli civil szervezeteket, amelyek hatékony segítséget biztosítanak, ha bárkit és bárhol a Kárpát-medencében nemzeti hovatartozása miatt vagy ezzel összefüggésben jogsérelem ér. Az anyaország kötelessége, hogy az akarata ellenére elcsatolt magyarság ne szenvedje el az elnyomott, másodrangú lét sérelmeit. Gondoljunk csak a Malina Hedviget ért vádakra, a székely autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács tagjai elleni retorziókra, illetve a délvidéki temerini fiúk esetére.

A Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési javaslata 50 millió forint. Ez az összeg nem változott az előző évhez képest.

A határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatása szintén kiemelt jelentőséggel bír az anyaország számára. Ennek megfelelően a kormány a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében pénzügyi hátteret biztosít a határon túli magyar gazdaszervezetek programjainak segítésére. A feladatok között szerepel többek között a lapkiadás, magyarországi kiállításokon, képzéseken és szakmai konferenciákon való részvétel, oktatási és vidékfejlesztési programok szervezése. A fejezeti kezelésű előirányzat 2014. évi támogatása 45,7 millió forint.

Határon túli nemzettársainkkal közös ügyünk egy erős Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása. Ezt hivatott szolgálni a Nemzetgazdasági Minisztérium keretein belül működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt., amely elősegíti a kis- és középvállalkozások külpiacra jutását, a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztését, a hazai és szomszédos országbeli cégek közötti kapcsolatfelvételt. A fejezeti kezelésű előirányzaton a 2014. évre 300 millió forint kerül tervezésre. Ebből kerülnek finanszírozásra a zrt. által megvalósítandó szakmai programok, rendezvények, képzések, a fejlesztési lehetőségek feltérképezéseire irányuló projektek, a magyarországi központi iroda, valamint a határon túli irodahálózat fenntartása.

Mind határainkon innen, mind határainkon túl magyarságtudatunk ápolása szempontjából fontos a külföldi magyar emlékhelyek megőrzése. A Külügyminisztérium ezen feladatra 5 millió forintos előirányzatot különített el. Így biztosított a határainkon túl található magyar emlékhelyek létrehozásával, megóvásával, helyreállításával kapcsolatos tevékenységek támogatása. A feladatra elkülönített összeg nem változott a tavalyihoz képest.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetpolitikai célokra elkülönített forrásai növekednek a 2013. évi költségvetéshez képest. A minisztérium különösen fontosnak tartja az anyanyelv ápolását, megtartását a külhoni magyar közösségek körében, amely a magyar identitás fundamentuma. A cél a kultúra és az oktatás támogatásán keresztül valósulhat meg legegyszerűbben, így a minőségi fejlesztés támogatására fordítandó előirányzat összege 668 millió 200 ezer forint. Ez biztosítja többek között a szülőföldi pedagógus-továbbképzés támogatását, a tankönyvek, oktatási segédanyagok írásának, kiadásának és megvásárlásának biztosítását, a tanórán kívüli, identitást erősítő programok megszervezését vagy az anyanyelven rendezett tanulmányi versenyekhez a források megteremtését.

Az EMMI a tavalyi költségvetéshez képest 10,6 százalékkal több forrást biztosít az olyan határon túli kulturális feladatok támogatására, mint az előadó-művészeti szervezetek, azaz színházak és táncegyüttesek támogatása. A feladatra elkülönített előirányzat 2014-ben 57,5 millió forint.

A már említett határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására szánt előirányzat tervezett összege 250 millió forint, amely 25 százalékkal több, mint tavaly. Fontosnak tartjuk, hogy a határon túli nemzettársaink következő generációs értelmisége szülőföldjén szerezhesse meg azt a versenyképes tudást, amely hozzájárul a közösség fennmaradásához. Ehhez elengedhetetlen az oktatás értékeit, minőségét fejlesztő támogatás. Nemzetstratégiailag tehát kiemelt jelentőségű a határon túli magyar értelmiség utánpótlása, amelynek biztosításához a határon túli magyar felsőoktatási intézmények, magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli kihelyezett képzései működésének, fejlesztésének támogatásával, szülőföldi felsőoktatási képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók és oktatók ösztöndíjazásával járul hozzá. Ez az előirányzat hozzájárul továbbá szakkollégiumok, elitkollégiumok, hallgatói szervezetek működtetéséhez.

Az EMMI fedezetet biztosít továbbá a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára, valamint a nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására.

(17.30)

A 2014. évi javasolt előirányzat 210 millió forint. Emellett a határon túli egyházi köznevelési intézmények fejlesztésének támogatására 600 millió forint jut. A következő évi költségvetés tartalmaz előirányzatot a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatására. Ebbe a körbe tartozik a külhoni magyar tudomány intézményesülésének támogatása, vagyis a műhelytámogatási program. Ennek a 2014. évi javasolt előirányzata 46,6 millió forint. A romániai magyar kutatók legfőbb fóruma, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása pedig a 2014. évi javasolt előirányzat szerint változatlanul 10 millió forint.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látható tehát, hogy a 2014. évi költségvetés nemzetpolitikával kapcsolatos előirányzatai megnyugtatóan rendezik a nemzeti összetartozás közös céljait. Az anyaországi támogatásokkal biztosítható Magyarország kormányának kiemelt célja, hogy hazánk és a határon túli magyarság közötti sokoldalú kapcsolatok továbbra is igen magas szinten fennmaradjanak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 28 2013.11.19. 4:15  23-45

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én is sok szeretettel köszöntsem ombudsmanhelyettes asszonyt, és jó munkát is kívánjak egyben neki. Sok szeretettel, nagy tisztelettel köszöntöm az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőit, munkatársait.

A nemzeti összetartozás bizottsága 2013. november 5-i ülésén tárgyalta meg a J/12618. számú, a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót, valamint az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság által benyújtott, a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A bizottsági ülésen az előterjesztő képviseletében dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára és Paulik Antal főosztályvezető úr vett részt, akiket szintén üdvözölök itt az ülésteremben.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a bizottsági ülésen elhangzottakat, illetve egyes képviselőtársaim hozzászólásait, természetesen rövidített formában. Az ülésen is elmondtam, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2011-es elfogadásával előrelépésre nyílt lehetőség a nemzetiségek előtt, amelyre több mint két évtizedet kellett várnunk. Reméljük, hogy az új rendszer beválik, és a nemzetiségek élni tudnak majd a törvény adta lehetőséggel. Elképzelhető, hogy a jövőben szükség lesz néhány finomításra, amelyre, úgy gondoljuk, majd csak a választásokat követően kerülhet sor. Szerintem nagyon fontos változás, hogy a kisebbségek kifejezést nemzetiségekre cserélte a törvény.

A bizottsági ülés résztvevői a beszámolót nagyon jól kidolgozott és részletes anyagnak tartották. Egyértelműen kitűnik a beszámolóból, hogy egyre többen vallják magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak, ezáltal közelítenek egymáshoz a népszámlálási és a becsült adatok. Nagyon jó tendencia, hogy egyre több nemzetiség vállal szerepet az oktatási-nevelési tevékenységben. Számos településen az egyetlen óvoda vagy általános iskola is oktatja a település nemzetiségének nyelvét, így a kiegészítő normatívákat így is meg tudják igényelni.

Dr. Szili Katalin független képviselő asszony szerint a legmegnyugtatóbban egy második kamara biztosítaná a nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben. Kitért arra is, hogy helyesnek tartotta volna a nemzetiségek képviselőinek meghívását a bizottsági ülésre. Varga László, a KDNP képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az első helyen kijelölt emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén ott voltak a nemzetiségek képviselői, és elfogadták ott is a beszámolót. Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselője elmondta, hogy a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót a Jobbik is támogatja, fő irányaival egyetért, a végrehajtását azonban kritizálja. Szerintük nem szerencsés egy kategóriába tenni a cigányságot a többi nemzetiséggel. Hiányolta a cigányság feladatának megjelölését a felzárkóztatásukkal kapcsolatban és elvárások megfogalmazását velük szemben.

A vitát követően a bizottság mind a beszámolót, mind pedig az országgyűlési határozati javaslatot 11 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta. Így a beszámolót és határozati javaslatot általános vitára és elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)