Készült: 2020.07.13.01:02:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

228. ülésnap (2012.10.10.), 6. felszólalás
Felszólaló Potápi Árpád János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Nemzeti összetartozás bizottsága
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 9:47


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alap létrehozásáról a 2010. évi CLXXXII. törvény rendelkezik. Világos szabályok szerint, egyértelmű működési renddel, és ami leginkább fontos, szigorú elszámolás szerint működik az új támogatáspolitika.

Az elnevezéskor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mert a nevét és a hozzá fűződő erdélyi korszakot minden magyar ismeri. A törvény új szemléletet képvisel a támogatások kezelésében. Egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat; többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg; átláthatóbbá és elszámolhatóbbá teszi a kifizetéseket; valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához.

A támogatáspolitika kapcsán a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. fogalmaz meg egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról dönt egy háromtagú bizottság, amelynek tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei által megfogalmazott javaslatok alapján kialakult a nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre. A cél az, hogy kiszámítható, hosszabb távra előre tervezhető módon járuljon hozzá Magyarország a szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró intézmények, szervezetek működéséhez, fenntartásához. Annak érdekében, hogy minél több intézmény számára teremtsük meg a biztonságos működés feltételeit, közel kétszeresére emelték, a korábbi 30 helyett jelenleg 56 a nemzeti jelentőségű intézmények száma.

A Bethlen Gábor Alapkezelő kezelésében működik a Magyarság Háza, amely egy olyan többfunkciós intézmény, közösségi tér, amely az egységes magyar nemzet bemutatását, megismertetését tűzte ki céljául. Az intézmény egyben turistalátványosság és egy komplex kulturális bázisa a külhoni magyarságnak. Egyszerre gyűjti és feldolgozza a világban élő magyar közösségekről, személyekről, teljesítményekről szóló ismereteket, másrészt tudásközpontként is működik, amely ezeket az ismereteket kiállítások, programok, rendezvények, kiadványok formájában tovább is adja. Feladata korszerű módon bemutatni a külhoni magyarság értékeit.

A Magyarság Háza nemzetünk sajátosságait, csak rá jellemző értékeit, hagyományait igyekszik közvetíteni mind a világ magyarsága, mind a világ más nemzetei felé. Számos rendezvényt is tartanak a Házban, amely mind abban segít, hogy megismertessük a magyar kultúrát az érdeklődőkkel. A Magyarság Házában ügyeiket is intézhetik a külhoni magyarok, az épületben működik a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Jó hír a számunkra, hogy a kormány 145 millió forint átcsoportosítását jelentette be a Magyarság Háza számára, amely a nemzeti identitás kiállítás, látogató- és oktatás-módszertani központ kiállításának létrehozását segíti elő.

2011. november 25-én tartotta bemutatkozó rendezvényét a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Magyarság Háza épületében, amely szintén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működik. A kutatóintézet fő célja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai kutatások összehangolása és kezdeményezése, valamint a kutatások eredményeinek a politika számára használható módon történő feldolgozása.

Az intézet nyitó konferenciája nagy szakmai elismerést vívott ki. A téma igen aktuálisnak bizonyult, a jogvédelem, a jogérvényesítés, a kisebbségi jogok és nyelvi jogok kérdését járták körbe Kárpát-medencei és más európai kutatók, a téma szakavatottjai. A konferencia célja az volt, hogy a jó gyakorlatok megosztása és összegzése által hozzájáruljunk ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek jobban megismerjék jogi lehetőségeiket, és bátrabban éljenek jogaikkal. Az intézet megalakulása óta számos rendezvénynek adott helyszínt a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza, gondoljunk csak a két héttel ezelőtti, "Nemzetpolitikai trendek és irányok Európában és világszerte" címmel megrendezett nemzetközi konferenciára, vagy a "Nemzetfelfogások - konzervatív nemzeteszme" című májusi összejövetelre.

A Bethlen Gábor Alap egyik, ha nem a legfontosabb feladata az államtitkár úr által is említett Határtalanul-program működtetése. A kormányzat áttekintette a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások, a Kárpát-medencei magyar testvériskolák együttműködésének, különösen a cseretáborozásoknak a tapasztalatait, és ezek alapján elkészítette a Határtalanul-kirándulási programot.

A magyarországi társadalomnak ahhoz, hogy valóban magáénak érezze az egységes magyar nemzet gondolatát, elsősorban ismereteket kell szereznie a külhoni régiókban élő magyar nemzettársairól, és közös tapasztalatokra - akár a fiatalok számára, részére -, élményekre kell szert tennie. Erre a legfogékonyabb az általános és középiskolás korosztály, hiszen a gyerekek élményei által szüleikhez, nagyszüleikhez, azaz egy szélesebb réteghez is eljutnak ezek a pozitív tapasztalatok. Cél, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal a tanulmányai során legalább egyszer eljusson a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire. A program lehetővé teszi a szomszédos országok magyar közösségeivel való találkozást, ezzel hozzájárulva a nemzeti összetartozás megéléséhez az iskolákon keresztül.

(9.30)

A számbeli eredményeket tekintve a 2011 szeptembere és 2012 júniusa között megvalósuló utazásokon - államtitkár úr is említette - 15 130 diák, ebből 1174 külhoni és 1702 tanár, ebből 166 határon túli vett részt. Az új felhívások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a korábbi területek, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék mellett Szlovénia és Horvátország magyarlakta területei is bekapcsolódjanak a programba.

A tavalyi felhívásokhoz képest bővült a programmal érintett közoktatási intézmények köre is. Az általános iskolák és szakközépiskolák mellett a gimnáziumokat is bevontuk a programba.

A Bethlen Gábor Alap létrehozásának alapvető motívuma az volt, hogy egy alapba kerüljenek a határon túli magyarság támogatási keretei. Mindannyian tudjuk azt, hogy ez a munka elkezdődött, viszont teljesen még nem sikerült befejezni. A bizottsági ülésen megfogalmazódott egy olyan vélemény, hogy a különböző minisztériumoknál létező, a határon túli magyarságra vonatkozó forrásokat mind a Bethlen Gábor Alaphoz kellene telepíteni.

Tudjuk azt, hogy a Bethlen Gábor Alap létrejöttének első évében mindjárt két nehézséggel kellett megküzdenie. Az egyik az, hogy maga az alap el tudja kezdeni a működését, tehát jogilag rendben létre lehessen hozni ezt a szervezetet.

A másik pedig az, hogy 2011. augusztus végén, illetve szeptember 1-jétől vezetőváltás történt a Bethlen Gábor Alapnál, és nyilvánvaló, hogy ez az év közepén egy szervezet életében nehézségeket okozott.

Bizottságunk tagjai számos alkalommal elmondták, hogy közvetlenül is szeretnének kapcsolatba kerülni a Bethlen Gábor Alappal, akár úgy, hogy ott létesülne egy koordinációs osztály, amely a bizottságunk által összegyűjtött, összeszedett ötleteket, javaslatokat dolgozná fel, vinné végig.

Összességében tehát a nemzeti összetartozás bizottsága a szeptember 17-ei ülésén 9 igen, 3 nem ellenében támogatta a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről szóló J/7766. számú beszámolót, amelyet az általános vitára ajánl, és benyújtotta a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/8385. számú országgyűlési határozatot.

Kérjük a parlament által ezeknek az elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai