Készült: 2020.09.28.08:09:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.), 214. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 13:48


Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint mindnyájan tudják, 2014. március 15-én lép hatályba az új polgári törvénykönyv, amely jelentősen átalakítja többek között a zálogjog szabályozását és e körben az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is.

Az új rendelkezések alapján immár a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról a nyilvánosság értesülhessen, és ezáltal azok elzálogosítását harmadik személyek is megismerhessék. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok körébe tehát sokkal szélesebb tárgyak és jogok tartoznak, hiszen a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok, valamint a követelések is csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosíthatók el. Ezen túlmenően azonban a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a faktoringszerződés és a lízingszerződés Ptk.-ban meghatározott adatait is.

(18.40)

Az önök előtt lévő, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat az új polgári törvénykönyvben szabályozott hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz szükséges olyan részletszabályokat tartalmazza, melyek tárgyuk okán törvényi szintű szabályozást igényelnek. A hitelbiztosítéki nyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartástól eltérő, lényeges sajátossága - és erre a törvényjavaslat szabályainak kialakítása során is figyelemmel kellett lenni -, hogy nem reálfóliumokból áll, hanem a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, tehát inkább perszonálfóliumokat tartalmaz.

A másik alapvető különbsége az ingatlan-nyilvántartáshoz képest, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás teljes mértékben internetalapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Ugyanakkor nemcsak a hitelbiztosítéki és az ingatlan-nyilvántartás között van különbség, hanem a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a jelenlegi zálogjogi nyilvántartás között is.

A zálogjogi nyilvántartás és az új polgári törvénykönyv által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között talán a leglényegesebb különbség a nyilvántartások vezetésének módja. Amíg ugyanis a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, vagyis a nyilvántartásba történő bejegyzés közjegyzői okirat alapján, közjegyzői közreműködéssel, nemperes eljárás keretében történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataik által, saját maguk jegyzik be a zálogjogot. Tehát a nyilvántartás rendszerében nyilatkozatot tenni kizárólag elektronikus úton, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet. Az ettől eltérő módon tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mint ha azt meg sem tették volna. E szabály indoka az, hogy az új polgári törvénykönyv alapján emberi közreműködést nem igénylő informatikai rendszert kell kialakítani, és az informatikai rendszer kizárólag az informatikai szempontból megfelelő alapadatokat tudja feldolgozni. A zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés tehát a közjegyző által ellenőrzött formában és módon zajlik, ugyanakkor a hitelbiztosítéki nyilvántartás esetében ez - a törvényi követelményeknek megfelelő módon - internetes alkalmazás felhasználásával, emberi közreműködés nélkül történik.

A nyilvántartásba történő betekintés kapcsán elmondható, a javaslat célja az, hogy egyetlen felületről, nevezetesen a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületéről minden olyan zálogjogi bejegyzésről nyerhető legyen információ, amely annak megállapításához szükséges, hogy egy adott személy vagyontárgyait terheli-e zálogjog. Ez a zálogjog és a többi, ide bejegyzendő biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé és gyorssá teszi, valamint a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja.

Az új polgári törvénykönyv szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. Ezzel mind az üzleti forgalom, mind az állampolgárok számára könnyen és folyamatosan nyomon követhetővé válik a bejegyzett hitelbiztosíték és annak utóélete. A Ptk. e rendelkezésével összhangban a javaslat a betekintés és a nyilvántartásból való törlés, lekérdezés tekintetében csupán kiegészítő szabályokat tartalmaz. E szabályok lényegében azt szabályozzák, hogy a térítésmentes online lekérdezésre milyen adatok megadásával kerülhet sor. Ezen túlmenően a javaslat továbbra is biztosítja, hogy a gépjárművek esetén ne csupán a zálogkötelezett neve alatt, de a gépjármű egyedi azonosítója, alvázszáma alapján is keresni lehessen a hitelbiztosítéki nyilvántartásban.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás e sajátosságaiból következően nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, ugyanakkor képes a zálogjog nyilvánosságának funkcióját betölteni, és jelentős mértékben hozzá tud járulni a forgalom biztonságához.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat előkészítésekor figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a felek egymás nyilatkozatairól tájékoztatást kaphassanak, és hogy biztosított legyen a felek közötti kommunikáció a hitelbiztosítéki rendszer keretein belül. E cél elérése érdekében a javaslat rögzíti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatot kizárólag a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója tehet, és a nyilatkozatban csak olyan másik személy lehet érintett, aki ugyancsak a rendszer regisztrált felhasználója. A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető egy úgynevezett regisztrációs kérelemben. A sikeres regisztrációt követően a közjegyzői kamara a hitelbiztosítéki rendszerhez hozzáférést biztosít a kérelmező részére. Ezt követően a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan azonossági nyilatkozatot tesz. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyzőnél megtehető. A közjegyző az előtte megjelent személy személyazonosságát ellenőrzi, védve ezzel az üzleti élet szereplőit attól, hogy adataikkal visszaéljenek.

A javaslat szerint tehát csak regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele, ez ugyanis egyidejűleg szolgálja a biztonságos, gyors és zavarmentes kommunikáció lehetőségét. Az a körülmény, hogy a rendszer számára ismeretlen, adott esetben kitalált személlyel szemben - javára vagy terhére egyaránt - nem lehet nyilatkozatot tenni, megóvja a hitelbiztosítéki rendszert olyan fiktív nyilatkozatok megtételétől, tömegesen, amely az informatikai biztonságot veszélyeztetheti.

A zálogjog mellett eladói nyilatkozat, tulajdonjog fenntartásával történő eladásról szóló nyilatkozat, faktoringnyilatkozat, lízingbe adó nyilatkozat is tehető a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Ezekhez az úgynevezett fiduciárius jellegű ügyletekhez a polgári törvénykönyv nem fűz semmisséget, azonban a dologi jogi jogkövetkezmények érvényesülését mintegy fiduciárius jellegű kompenzálásként csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel, vagyis a szerződéssel érintett vagyontárgyak biztosítéki jellegének nyilvánossá tételével látja biztosíthatónak a jogalkotó. A javaslat az e nyilatkozatok megtételéhez szükséges részletszabályokat is tartalmazza, továbbá rögzíti, hogy ilyen nyilvántartási adat esetén annak törlése iránti kérelmet a kötelezettje is tehet. A törléshez ugyanakkor természetesen szükséges a jogosult hozzájárulása is.

Látható tehát, hogy az új Ptk.-nak megfelelően a javaslat a nyilatkozatok megtételét a felekre bízza, annak megfelelőségét - az informatikai megfelelőségen túl - nem ellenőrzi. Ebből következően az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette, a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal. Ugyanakkor a nyilatkozat valósággal való egyezőségéért, a nyilatkozatban szereplő adatok helyességéért értelemszerűen csak és kizárólag a nyilatkozattevőt terheli felelősség. A javaslat rögzíti ezért azt is, hogy a nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki a nyilvántartásban szereplő tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette.

Összhangban a Ptk. szabályaival, a javaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásban zálogjog bejegyzésére a következő szabályok szerint kerülhet sor. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett tehet. A zálogjogosult által tett nyilatkozatról a zálogkötelezett, a zálogkötelezett által tett nyilatkozatról pedig a zálogjogosult a nyilatkozattételt követően késedelem nélkül, elektronikus úton értesítést kap. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a nyilatkozat alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában, a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületén tett nyilatkozatával hozzájárult. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor.

A javaslat lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételének két olyan módját is, amelyet azok a személyek vehetnek igénybe, akik maguk nem rendelkeznek elektronikus aláírással, illetve olyan állandó képviselővel, akik nevükben és helyettük nyilatkozatot tehetnek. A közjegyző előtt megjelenő fél kérheti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatát - a felhasználóként való regisztrációját követően - a közjegyző a fél helyett eljárva, a saját elektronikus aláírásának alkalmazásával rögzítse a hitelbiztosítéki rendszerben vagy közvetlenül a nyilvántartásban. A zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoringszerződést vagy lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve e szerződéseket ellenjegyző ügyvéd a felek képviseletében ugyancsak rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásban az általa képviselt felek hitelbiztosítéki nyilatkozatát. Ügyvéd esetén ennek feltétele, hogy az ügyvéd a nyilvántartásban való rögzítésre is feljogosított, regisztrált meghatalmazottként járjon el, és a felek személyazonosságáról a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében bevezetett adatellenőrzés igénybevételével győződjön meg.

(18.50)

A törvényjavaslat alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás megvalósítása és a hitelbiztosítéki informatikai rendszer működtetése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladata lesz. A közjegyzői kamarának mint köztestületnek másfél évtizedes gyakorlati tapasztalatai vannak a zálogjogi nyilvántartások működtetésének területén. E nyilvántartás ugyan nem közhiteles hatósági nyilvántartás, ám működtetésének zavartalan biztosítása olyan közfeladatnak tekinthető, amelynek biztonságos működtetése köztestületi szerepvállalást is igényel.

Fontos kiemelni azt is, hogy a közjegyzői kar által működtetett jelenlegi zálogjogi nyilvántartásokba bejegyzett jelzálogjogok az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően is egészen a törlésükig továbbélnek. Ezért hangsúlyos szempont az a körülmény, hogy a zálogjoggal kapcsolatos nyilvántartási adatok lehetőség szerint egy adott szervezet keretein belül, egy adott szervezet által működtetett informatikai infrastruktúra körében maradjanak, a hitelbiztosítéki nyilvántartás ezen infrastruktúra továbbfejlesztésével valósulhasson meg, és költséghatékonysági, továbbá időszerűségi okokból lehetőség szerint elkerülhető legyen a különböző szervezetek és azok eszközei közötti adatátadás. A javaslat rendelkezései szerint a közjegyzői kamara az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás automatikusan működő rendszerében két ponton válik szükségessé emberi beavatkozás: egyfelől a felhasználóként való regisztráció, másfelől pedig a nyilatkozattételre jogosult személyek tekintetében bekövetkező jogutódlásnak a nyilvántartásokon való átvezetése során. E feladatok elvégzését a javaslat a közjegyzők jogkörébe utalja, akik a személyazonosság ellenőrzésére irányuló tevékenység elvégzéséhez, valamint a jogutódlás megállapításához szükséges nemperes eljárás lefolytatásához kellő törvényi felhatalmazással és eszközökkel rendelkeznek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem az Országgyűléstől, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai