Készült: 2020.06.06.18:40:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

254. ülésnap, 52. felszólalás
Felszólaló Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás ideje 3:13

Felszólalások:  <<  52  >>    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt elmondom az interpellációmat, engedjék meg, hogy nagy tisztelettel köszöntsem a karzaton helyet foglaló elbocsátott szegedi postásokat, akik eljöttek azért, hogy jelenlétükkel is erősítsék az őket ért méltánytalanságot. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Posta Zrt. 2010. január elején rendkívüli felmondással azonnal elbocsátotta 29 dolgozóját, akik a kézbesítők szakszervezetének tagjai voltak. Mi volt a bűnük? A Kézbesítők Érdekvédelmi Szakszervezeteként 2009 decemberében felemelték a szavukat a postai dolgozók érdekében. Sztrájkot hirdettek, és követelték a Posta-palota és a Szuglói utcai székház elidegenítéséből származó bevételből egyszeri kifizetést a dolgozóknak, és a 160 ezer forint alatti alapbérrel rendelkező munkavállalók számára 2010. január 1-jétől 10 százalékos béremelést.

Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Posta híres diktatórikus vezetési stílusáról és arról, hogy a végletekig bosszúálló. Mi jellemzi a Magyar Posta belső munkakörülményeit? Részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók, rossz munkakörülmények, elégtelen biztonsági feltételek, a postai kézbesítéssel összeegyeztethetetlen munkafeladatok, túlórák, túlmunkák eltagadása, és még sorolhatnánk. Tévedés ne essék, a Magyar Posta állami cég, és ezzel együtt, ha valaki merészeli felemelni a szavát a fentiek miatt, azonnal súlyos retorzióra számíthat, jogállami keretek között, egy állami cégnél.

Mi indokolta a dolgozók tiltakozását? A Magyar Posta 2007 januárjában úgy döntött, hogy elköltözik korábbi székházából. Az államnak az eladásból 7,2 milliárd forint bevételt ígértek. Ezzel szemben az ingatlanok 5,5 milliárd forintért keltek el, négyzetméterre visszaszámolva: egy panellakás áráért. Hogyan történhetett ez? És hogy ne térjen el ez az egész jogügylet a magyarországi történetektől, a Posta-palotát egy off-shore cég vette meg. Ezt követően az 5,5 milliárd forintos bevétel mellett és ennek ellenében 10 évre 12 milliárd forintért bérel új székházat a Posta. Természetesen ennek az árát a magyar állampolgárokkal és az állandóan emelkedő kézbesítési díjakkal fizettetik meg, no és természetesen a munkavállalókkal. Ezt elégelték meg a dolgozók, és hirdették meg a sztrájkot.

Kényelmetlen lett a Posta vezetői számára a dolgozói tiltakozás. Az országban megjelenő általános sztrájkok egyre kellemetlenebb helyzetbe hozzák a hatalmaskodó, a kormányzati politika támogatását élvező cégvezetőket.

Kérdéseim tehát a következők. Mi indokolta a postai kézbesítők rendkívüli felmondását a sztrájk meghirdetését követően? Tervez-e vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön, miért nem tájékoztatta a Posta vezetése a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetet az új, kedvezőtlen székházbérletről? Tervez-e vizsgálatot a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében, illetve az elbocsátott dolgozókat ért jogsértő munkáltatói döntések orvoslása érdekében?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Felszólalások:  <<  52  >>    Ülésnap adatai