Készült: 2019.12.06.21:40:35 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 184 2014.11.03. 3:19  183-211

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. október 30-án a T/1371. számon benyújtott, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és ahhoz 27 igen és 8 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata a Gazdasági bizottság módosító javaslatát tartalmazza, a Törvényalkotási bizottság jogtechnikai korrekciójával együtt.

Ahogyan az ülésen is elhangzott, a bizottsági módosító javaslat az ellátásbiztonság hosszabb távú garantálása érdekében úgy módosítja a jogszabály szállítóvezetékek létesítésére vonatkozó szabályozását, hogy az engedélyező hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozott időre szóló külön engedélye alapján szállításirendszer-üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező földgázipari társaság is létesíthessen szállítóvezetéket. Magyarország alapvető célja, hogy az ellátásbiztonságot minden lehetséges eszközzel javítsa, hiszen a több vezeték, a forrásdiverzifikálás kiegyensúlyozott földgázportfóliót jelent hazánk számára.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a módosítás csak annak lehetőségét szélesíti, hogy ki jogosult földgázszállító vezeték fizikai kivitelezésében részt venni, ettől azonban a majdani üzemeltetési kérdések különválasztandóak, ahhoz továbbra is szükséges a szállításirendszer-üzemeltetési engedély megszerzése.

Ennek megfelelően ezen új engedély nem érinti a Közösség intézményeinek, sem az illetékes magyar hatóságok szállításirendszer-üzemeltető tanúsításával és működési engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét, így az összhangban van az Európai Unió jogi előírásaival is. A módosító javaslattal egyező jogi megoldás van hatályban Bulgáriában és a Cseh Köztársaságában, ahol vezeték építéséhez nincs szükség a rendszer-üzemeltetői engedély megszerzésére, vagyis külön kezelik a vezetéképítési és rendszer-üzemeltetési engedélyeket.

Végezetül megjegyezném, amit az ellenzék előszeretettel hangoztatott, hogy a módosítás ugyan segítheti a Déli Áramlat megvalósítását, de annak hazai szakaszának megépítése természetesen nagyban függ a bolgár és szerb vezetékszakaszok megépítésétől is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 230 2014.11.10. 1:16  229-240

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság a november 6-ai ülésen megtárgyalta a T/1577. számon benyújtott, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, és ahhoz 25 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Kulturális bizottság módosító javaslatát tartalmazza, a Törvényalkotási bizottság technikai javításaival.

A benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a hatóság, a Médiatanács, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetését, mely tervezet biztosítja az említett intézmények 2015. évi hatékony és színvonalas működését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 43 2014.12.01. 3:18  42-49

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság a 2014. november 20-i ülésén tárgyalta meg a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint az egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1709. számú törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. számú törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése.

A javaslathoz az Igazságügyi bizottság nyújtott be módosító javaslatot, amely arra irányult, hogy a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács vezetése továbbra is maradjon az információbiztonság és általában az informatika területeit összefogó szervnél, tehát a Miniszterelnökségnél. A módosítással az illetékes tárca egyetértett, bizottságunk pedig 27 igen szavazat és 8 tartózkodás mellett támogatta a módosító javaslatot.

Az említett javaslatról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosítást fogalmazott meg, amely három részből áll. Az egyik rész nyelvtani, nyelvhelyességi javításokat tartalmaz; a másik rész megállapítja a törvényjavaslat sarkalatos törvényi jellegét, és az ezzel kapcsolatos jogtechnikai módosításokat tartalmazza; végül a törvényjavaslathoz a Törvényalkotási bizottság által benyújtott javaslat harmadik eleme arra tesz javaslatot, hogy a törvény egészéhez képest a címregiszter és az ingatlan-nyilvántartási térkép közötti összeköttetést biztosító programrész egy későbbi időpontban, azaz néhány hónappal később lépjen hatályba. Ez utóbbi hatálybalépéséig a címeket nem az elektronikus nyilvántartáson keresztül, hanem egyedi döntésekkel vezetik át. E módosításokat a Törvényalkotási bizottság vita nélkül, 26 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta és összegző módosító javaslatként is benyújtotta.

A bizottság végül az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése érdekében az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 26 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 44 2014.12.09. 4:21  43-52

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. december 4-én megtárgyalta a T/2077. számon benyújtott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 26 igen és 4 tartózkodás mellett, tehát ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Nemzetbiztonsági bizottság 11 pontos módosító javaslatát tartalmazza. A Törvényalkotási bizottság előtt a képviselők beszámoltak arról, hogy a módosító javaslat benyújtása előtt ötpárti egyeztetések zajlottak, amelynek eredményeképpen valamennyi frakció előremutatónak értékelte a most beterjesztett indítványt.

Az előző ciklusban elfogadott „egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról” című törvény ugyan számos szükséges, időszerű módosítást és újítást tartalmazott, de az Alkotmánybíróság a törvényben foglalt nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerének két elemét, a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzést és a külső, azaz a kormánytól független jogorvoslati lehetőség hiányát Alaptörvénybe ütközőnek ítélte, és ezeket a fő passzusokat megsemmisítette.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kialakult inkoherens helyzet megszüntetése érdekében nyújtotta be a Belügyminisztérium az új átfogó módosítást. A benyújtott javaslat finomítására ‑ ahogyan említettem ‑ ötpárti egyeztetés után a Nemzetbiztonsági bizottság tett javaslatot, amit a Törvényalkotási bizottság támogatott.

Az alkotmánybírósági határozat fényében engedjék meg képviselőtársaim, hogy felhívjam a figyelmet a módosító javaslatnak arra a részére, amely a bírói utat nyitja meg a már jogviszonyban álló személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése esetében. A módosító javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy azok a személyek, akiknek jogviszonyát nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján szüntetik meg, kezdeményezhessék a Nemzetbiztonsági bizottság panaszt elutasító döntésének bírósági felülvizsgálatát. A módosító javaslat szerint a bíróság köteles megvizsgálni a biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás kereteit.

A módosítások másik fontos eleme a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz mint szolgáltató szervezethez kötődik. A szakszolgálat alapfeladata a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek tevékenységéhez történő szolgáltatásnyújtás. A módosítással e tevékenység részeként biztosíthatná a megrendelők számára annak lehetőségét, hogy ilyen igényük esetén csupán az adatkezelő szerv megjelölésével, személyes adat átadása nélkül, gyorsabbá és pontosabbá váljon az adatkérési, adatelérési mechanizmusuk. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi adatvédelmi korláttal, illetve a korábban ismertetett jogorvoslathoz való jog rögzítésével egy olyan törvényjavaslatot fogadhat el a Ház, amely kiállja az alkotmányosság követelményét, ugyanakkor továbbra is szavatolja hazánk biztonságát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 54 2014.12.09. 3:15  53-66

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. december 4-én megtárgyalta a T/1168. számon benyújtott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 16 igen és 7 nem szavazat mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

2012. december 28-ai hatállyal törvényi szinten bevezetésre került a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedély, majd az erre tekintettel kibocsátott letelepedési engedély intézménye. Az ezt követően eltelt idő alatt leszűrt tapasztalatok teszik szükségessé a beterjesztett törvényjavaslatban meghatározott változtatásokat. Ennek megfelelően az indítvány elfogadása esetén pontosításra kerülnek a jóváhagyás visszavonásának esetei, valamint a javaslat előírja az idegenrendészeti hatóság értesítési kötelezettségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága felé.

Azon harmadik országból érkező állampolgárok esetén, akik a letelepedés kérelmezését közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és vásárolnak államkötvényt, nincs törvénybe foglalva a kötvényjegyzési határidő. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére indokolt a kiegészítés.

A befektetői letelepedési program az Európai Unió tagállamainak programjai közül messze a legversenyképesebb, így nem okoz gondot és indokolt is a letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény 250 ezer eurós névértékének 300 ezer euróra történő emelése, ezzel is növelve az államháztartás bevételeit.

A benyújtott javaslat értelmében a letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha ezt külön nem engedélyezték, illetve visszavonható akkor is, ha az állampapír lejegyzésére kötelezővé tett 45 napos határidő betartását elmulasztották. Ekkor ugyanis nem valósul meg a letelepedés célja, a nemzetgazdasági érdek.

Az összegző módosító javaslat, amely tulajdonképpen a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslata, egyrészről pontosítja az eljárási és a letéti szabályokat, másrészről rögzíti az átmeneti rendelkezéseket, és jogtechnikai módosításokat hajt végre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 80 2014.12.15. 5:04  79-102

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság 2014. december 11-ei ülésén megtárgyalta a közszolgálati médiaszolgáltatásra és médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/2189. számú törvényjavaslatot. A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiaszabályozás a közmédia rendszerét oly módon szabályozta, hogy a közszolgálati feladatokat négy önálló gazdasági társaságként működő közszolgálati médiaszolgáltató látta el, úgymint a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt.

Az elmúlt négyéves időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy gazdaságossági és költséghatékonysági szempontokra figyelemmel indokolt a négy önálló gazdasági társaság egyesülésének megvalósítása. A technológiai fejlődésre, az új típusú médiaszolgáltatások elterjedésére tekintettel a közmédia rendszere sokkal hatékonyabban képes ellátni közszolgálati misszióját, amennyiben az egyetlen gazdasági társaság összehangolt tevékenysége révén valósul meg. A javaslat a végbemenő folyamatokra, illetve a közszolgálati célok és alapelvek maradéktalan érvényesüléseire tekintettel az eddig közszolgálati feladatait egymástól némiképp önállóan ellátó közszolgálati médiaszolgáltatók egyesülését célozza. Mind a humán, mind pedig az anyagi erőforrások egyetlen közszolgálati médiaszolgáltató keretei közé történő integrálása és ebből következő hatékonyabb kihasználása elsősorban a minőségi műsorkészítés fenntartása, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővítése és az új technikai eszközök alkalmazása révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia a közszolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse. A fentiekben említett célok elérése érdekében a törvényjavaslat azt a megoldást választja, hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság.

Az átalakulás kizárólag a gazdasági társaságok számában, illetve elnevezésében eredményez változásokat. Az ennek eredményeképpen létrejövő új gazdasági társaság valamennyi, a korábbi négy közszolgálati médiaszolgáltató számára a törvény által előírt közszolgálati feladatot egyedül fogja ellátni.

A benyújtott javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a közmédia struktúrája, szerkezete olcsóbb, áttekinthetőbb legyen, lehetőséget kíván nyújtani az innovációra, a fejlesztésre, hogy a közmédia újabb csatornákat indíthasson a jövőben. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy lezáruljanak az elmúlt években az Unióban kialakult, médiatörvényt érintő viták, ugyanis több rendelkezést tartalmaz, amelyek harmonizálják az európai és a magyar médiaszabályozást.

A bizottság megtárgyalta a Kulturális bizottság módosító javaslatait, amelyek közül kiemelkedik a hallássérültek által elérhető műsorszámok százalékos arányának növekedése, növelése. Bizottságunk 20 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett támogatta a háttéranyagban szereplő módosításokat. A módosító javaslatokról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg, amelyek közül kiemelném az idegen nyelvű filmek eredeti nyelven sugárzott, ugyanakkor felirattal ellátott változatát, amit nagyobb százalékban tennének elérhetővé. Bizottságunk 20 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett támogatta a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatait. A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 20 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 46 2015.02.20. 2:23  45-50

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség és a magyar kormány 2010 óta dolgozik azon, hogy a devizahitelekkel rendelkező állampolgárok életét megkönnyítse, ezeket a hitelkonstrukciókat kivezesse a piacról. A végtörlesztés, az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő intézményének bevezetését követően a parlament tavaly nyáron a Kúria jogegységi határozatban rögzített elveit emelte jogszabályi szintre, vagyis a Kúria jogértelmezése általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé vált. Ezáltal a jogegységi törvény mentesítette a devizahiteleseket a perindítás alól, és a bankokat kötelezte arra, hogy elszámoljanak az adósokkal az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások alkalmazásával tisztességtelenül beszedett túlfizetésekkel. Az elszámolást az elszámolási törvény szigorú határidőhöz köti, mely biztosítja az elszámolások gyors lebonyolítását.

Az elszámolással egyidejűleg a forintosítási törvény az állampolgárok számára legkiszolgáltatottabb, legérzékenyebb területen, a lakhatás vonatkozásában a jelzáloghitelek esetén kötelezővé teszi a forintosítást. Ez az átváltási árfolyamot svájci frank esetében 256 forint 47 fillérben, az eurónál 308 forint 97 fillérben, a japán jennél pedig 2,163 forintban határozta meg.

A svájci jegybank azon döntése, miszerint nem védi tovább a frank árfolyamát a felértékelődés ellen, különösen időszerűvé teszi a kérdést: milyen ütemezés alapján történik a bankok elszámoltatása és a forintosítás? Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen menetrend alapján forintosítják a közel 500 ezer érintett hitelszerződést? Mikortól törleszt kevesebbet egy átlagos devizahiteles?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 50 2015.02.20. 0:41  45-50

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elfogadom a választ, és nagyra becsülöm az eddig végzett munkát ezen a téren, azonban szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon sok embert érint ez az intézkedés, és nagyon fontos volna, hogy a bankok olyan elszámolást küldjenek az érintetteknek, amelyek világosan, egyértelműen, tömören tartalmazzák a forinthitel alakulását, a tartozás alakulását és a visszajáró összeget is. Kérném tisztelettel, hogy tegyünk meg mindent ennek érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 202 2015.05.28. 10:00  1-237

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A politika egy bizalmi légkört igényel, és azt gondolom, hogy minden politikus számára fontos az, hogy megbízhatónak, kiszámíthatónak látszódjon. Az elmúlt, mondjuk, 2002 és 2010 közötti időszakban a költségvetés vitája során az aktuális pénzügyminiszter mindig elmondta azt, hogy milyen költségvetési hiánnyal számol, és milyen makrogazdasági mutatókat kell figyelembe venni. Ez igazából nem is volt annyira izgalmas egészen 2004-ig, amikor az Unió tagja lettünk, és szépen elkezdett ez a dolog úgy működni, hogy először nagyon finoman, majd egyre határozottabban az Európai Unió figyelmeztette az országot, hogy tessék betartani az uniós előírásokat, és tessék 3 százalék alatt tartani a hiányt. Ez minden évben meg lett ígérve, de egyetlenegy évben sem lett betartva.

Ezt önmagában lehetne olyan kis mellékkörülményként említeni, azonban az a helyzet, hogy ez azzal járt, hogy az országot finanszírozó pénzintézetek bizalma folyamatosan csökkent, és ez a bizalomcsökkenés a kamatok emelkedésében, a hitelek megdrágulásában nyilvánult meg. Ezt követően az ország a működését finanszírozni csak egyre drágább és drágább hitelek útján tudta.

2010 után ugyanaz a politikai közösség, jelesül a szocialisták azzal álltak elő a költségvetési vita során, hogy a Fidesz-kormányzat által benyújtott költségvetés hiányszáma nem tartható. Többek között a hiányszáma, de egyáltalán arról folyt a kommunikáció, hogy az egész költségvetés rossz. De az elmúlt öt év azt bizonyította, hogy sikerült öt éven keresztül 3 százalék alatt tartani a hiányt. Ez rendkívül fontos számunkra, hiszen meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a költségvetés tervezése megfelelő szakmai színvonalon történik, és meggyőződésem szerint most is így volt.

Éppen ezért kicsit furcsán esett az, hogy ma is ezekkel a vélekedésekkel találkoztam a szocialista oldalon, azt állítván, hogy a betervezett költségvetési hiány nem fog megállni, és 3 százalék fölött fog majd teljesülni az év végén. Szeretném azt, ha ezt a vitát a jövőben évben is tudnánk folytatni ugyanezzel a felütéssel.

Tisztelt Országgyűlés! 2010. április 11-e után számos alkalommal a frakcióüléseken nagyon komoly vitákat folytattunk arról, hogy hogyan lehet ebből az igen mély válságból kivezetni az országot. Sorra vettük az egyes rendszereket. Áttekintettük a közigazgatás helyzetét, és arra jöttünk rá, hogy nagyon rossz hatékonysággal működik és nagyon drága, ráadásul megkeseríti a vállalkozók és az állampolgárok életét is.

(20.00)

Megnéztük a közoktatást. Szintén megállapítottuk, hogy rossz hatékonysággal és nagyon drágán működik. Ráadásul a közoktatás az önkormányzatok részére lett átadva, az önkormányzatok pedig az elmúlt 20 év során adósságokat halmoztak föl, mert ezt a közoktatási hiányt, amit az állam produkált és az önkormányzatokra testált, finanszírozni kellett.

Ugyanilyen problémákkal találkoztunk az egészségügy területén és a társadalom más területein is. Elindult egy gondolkodás, és az önkormányzati rendszer teljes átalakítását láttuk célravezetőnek. Ebbe beletartozik természetesen az is, hogy a feladat- és hatásköröket alapvetően újra kellett gondolni, és a feladatokat jelentős mértékben csökkenteni kellett. Ennek eredményeként az önkormányzatok feladatai és értelemszerűen az önkormányzatok terhei is jelentős mértékben csökkentek.

Elérkeztünk oda, hogy 2013-ban arról beszélhettünk, hogy tiszta lapokat kellene elővenni, és új költségvetési helyzetet kell teremteni az önkormányzatok számára. Elindult az adósságkonszolidáció folyamata. Ennek eredményeként az önkormányzatok által felhalmozott, 20 esztendőn keresztül felhalmozott adósságot az állam átvállalta. Most gyakorlatilag odajutottunk, hogy az önkormányzatok újra kezdhetik gondolkodásukat, és természetesen újra kell nekik figyelembe venni azt is, hogy milyen forrásokat tudnak felhasználni a célok, illetve a feladatok megvalósításához.

Nos, a 2016-os esztendőben az önkormányzatok gazdálkodását körülbelül 2500 milliárd forint fogja biztosítani, amiből az állami költségvetés a benyújtott tervek szerint 661 milliárd forinttal fog részt vállalni, a többit viszont helyben kell előteremteni az intézmények működési bevételeiből, illetve helyi adókból természetesen. Itt ez egy rendkívül fontos kérdés, mert ez összefügg a kormányzat egyéb szándékával, jelesül a kormányzatnak az a határozott szándéka, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásokat megerősítse, helyzetüket stabilizálja annak érdekében, hogy egyrészt az állami költségvetéshez nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni, másrészt az adóviselést ki lehet teljesíteni, szét lehet teríteni, így az egy vállalkozásra vagy egy főre jutó adófizetési kötelezettség alacsonyabban állapítható meg.

Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat elinduljon, nemcsak az államnak kell részt vennie ebben, nemcsak az államtól várható el, hogy adómérsékléseket javasoljon a parlamentnek vagy a költségvetéssel támogassa egyes vállalkozások beindítását, illetve működését, hanem bizony egy jó együttműködésre is szükség van a vállalkozói réteg és az önkormányzati vezetések között. Mert az a helyzet, hogy nagyon sok településen megromlott ez a kapcsolat. Az önkormányzatok egy része úgy gondolja, hogy a vállalkozásnak az a dolga, hogy befizesse az adót, a vállalkozónak pedig az a vélekedése, hogy az önkormányzat ezt az adót olyan célokra költi el, ami nem az ő tevékenységét segítik.

Ezt az együttműködést egyrészt az európai uniós támogatási rendszer hivatott szolgálni, és örülök annak, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban a kis- és közepes vállalkozások fogják ennek a támogatásnak a döntő részét, több mint 50 százalékát élvezni, azonban rendkívül fontos az, hogy ez a forrás olyan környezetben találja a vállalkozót, ahol ő ki tudja bontakoztatni tevékenységét. Rendkívül fontos tehát az, hogy az önkormányzatok olyan településfejlesztési programokat fogalmazzanak meg és valósítsanak meg, amelyek ebbe a folyamatba illeszthetők.

Azt gondolom, hogy a kormányzat ezt a folyamatot támogatja egyrészt azzal, hogy az önkormányzatok számára az uniós pályázatok felhasználásánál önerőt biztosít, korábban is megette ezt, a jövőben is meg fogja tenni, illetve ahol uniós forrásokat nem lehet felhasználni, ilyen például sajnálatos módon a központi régió, ott reményeink szerint hazai forrásból tudjuk finanszírozni azokat a feladatokat, amelyek megoldása feltétlenül szükséges és sürgető.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott költségvetés ebbe az irányba mutat, éppen ezért üdvözlöm ezt a folyamatot, és kérném tisztelettel, támogassák a benyújtott költségvetést. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 313 2015.06.08. 2:07  312-316

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság 2015. május 28-ai ülésén megtárgyalta a 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló H/4582. számú határozati javaslatot.

A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Fenntartható fejlődés bizottságának 35 pontos módosító javaslatát, amely pontosításokat és nyelvhelyességi módosításokat tartalmaz. Bizottságunk 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett fogadta el a háttéranyagban szereplő javaslatokat.

A módosító javaslatokról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság saját nyolc pontból álló, módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg, melyet 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett támogatott.

A programnak feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, az európai uniós tagságból adódó kötelezettségeinket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait, az elérésükhöz szükséges feladatokat és eszközöket. A következő három alapvető stratégiai célt fogalmazza meg: az életminőség és az emberi egészséges környezet feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, valamint az erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.

A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 355 2015.06.08. 3:43  354-365

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr.Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság június 5-én a T/4453. szám alatt benyújtott, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és ahhoz a bizottság 20 igen, 5 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Gazdasági bizottság 36 pontos indítványából 31-et tartalmaz, a fennmaradó 5 pontot a Törvényalkotási bizottság korrigált változatban terjesztette be. A módosító javaslat pontjai közül kiemelném, hogy a jogszabály meghatározott céllal telepíti a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz a kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások miatti kisajátítási pereket, hogy az egységes jogalkalmazást elősegítse. Tekintettel arra, hogy a regionális közigazgatási kollégiumok azzal a céllal jöttek létre, hogy a közigazgatási ügyszakban nagyobb területet lefedve járuljanak hozzá az ítélkezés szakmai támogatásához, a javaslat ezért az ügyeket nem három közigazgatási és munkaügyi bíróság között, hanem a regionális közigazgatási kollégiumok illetékessége szerint osztja szét. A szakmai szempontok mellett az ügyérkezés tekintetében is ideálisabb megoldást jelenthet, hiszen ez egyenletesebb ügyterhelést biztosít a bírósági szervezetben.

A kormány továbbra is nagy hangsúlyt fektet a sportberuházásokra, különböző sporttal kapcsolatos fejlesztésekre. Az előttünk fekvő javaslat célja a sport- és szabadidő-szolgáltatások színvonalának emelése, a korábban már egyidejűleg meghatározott szolgáltatások és igények megteremtése, továbbá a nemzetközi színvonalú összetett szolgáltatások biztosítása, amely az állampolgárok egészségmegőrzésével és a családok szabadideje minőségi eltöltésének támogatásával áll összhangban.

A módosító javaslat ezzel összhangban meghatározza mintegy garanciális szabályként is, hogy közérdekű célokra vonatkozó kisajátítás sportinfrastruktúra-fejlesztések keretében akkor lehetséges, ha az egyedileg meghatározott sport- és szabadidő-fejlesztés megvalósításáról külön törvény rendelkezik. A Törvényalkotási bizottság által javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy mely hatóság rendelkezik az építési engedély és a vízjogi létesítési engedély hatályossá válásának feltételéről, illetve egyértelművé teszi az eljárást abban az esetben, ha az építési engedély vagy a vízjogi létesítési engedély nem felel meg a környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak.

Összességében a törvényjavaslat segít az ország versenyképességének fokozásában azzal, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításánál gyorsító rendelkezések alkalmazását írja elő. Ezért kérem tisztelettel, támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 20 2015.06.11. 10:50  15-32

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport ‑ mint azt már sokszor hangsúlyoztuk ‑ a mi politikai családunknak kiemelt fontosságú, nemcsak a testet, hanem a lelket is nemesíteni. Ezenkívül olyan közösségi és sikerélményeket adhat, amelyet más téren sokkal nehezebb elérnünk. Egy-egy hazai sportolócsapat sikerének értékrendi és politikai különbségektől függetlenül mindenki örülhet, és nem szabad lebecsülnünk azokat a pozitív energiákat, amelyek az ilyen sikerélmények nyomán felszabadulnak. Ezekből ugyanis a szürke hétköznapokban is energiát meríthetünk, és így akár munkánk hatékonysága is növekedhet.

Nekünk, magyaroknak pedig a sok történelmi és társadalmi kudarc után különösen is szükségünk van sikerélményekre. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy pesszimistának könyveljenek el bennünket, olyannak, akik mindenre csak legyintenek, akik azt mondogatják, úgyse. Kell hogy legyen bátorságunk felvállalni és meglépni nagy dolgokat, belefektetni jelentős energiát olyan dolgokba, amelytől valami kézzelfogható eredményt, közös sikert várunk.

Azonban a sport természetesen nemcsak lelkileg, hanem gazdaságilag is hasznot hajt. A sport környezete, azok az ágazatok és iparágak, amelyeket megmozgat, és azon emberek ezrei, tízezrei, akik a sportban dolgoznak, mind-mind profitálnak ebből. Természetesen nem a bundabotrányokra és korrupcióra gondolok, amelyről beszélni ma különösen aktuális. A játék negatív értelemben való, anyagi előnyök szerzésétől vezérelt megbűvölése nem szolgálja a sport céljait, sőt teljesen tönkreteszi azt, mert a sport lényegét, a tiszta versenyt, a tétet öli meg, ezzel elkedvetlenítve mind a sportolót, mind a nézőt. Ezért az ilyen folyamatokkal szemben határozottan és következetesen fel kell lépnünk, akár nemzetközi, akár hazai vagy helyi szinten. Ám a kínálkozó lehetőségeket meg kell ragadni, különösen, ha jó okunk van rá, és a nemzeti érdekünk is ezt kívánja.

Pontosan ilyen az a kínálkozó lehetőség, amely a vizes világbajnokság kapcsán most adódik. Mint ismeretes, Mexikó, illetve Guadalajara visszalépett a 2017-es Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság rendezésétől. Ebben az évben Budapest ifjúsági vizes vb-t rendezett volna, főpróbájaként a 2021-ben esedékes nagy vizes vb-nek. Guadalajara visszalépése azonban új helyzetet teremtett, amelyben az ország azonnal meglátta a lehetőséget, és azt ki is aknázta.

(9.10)

Budapest jelezte a vizes sportokat összefogó Nemzetközi Úszószövetségnek, a FINA-nak, hogy szívesen elvállalja a rendezést a két ország helyett, a 2021-es világbajnokságra pedig új pályázatokat írnak ki. Ennek megfelelően az eredetileg 2021-re tervezett, a Dagály Uszoda kibővítésével létrehozott, 12 ezer fő befogadóképességű új úszóarénának négy évvel korábban, azaz két év múlva kell elkészülnie. Az előttünk fekvő javaslat ezt a helyzetet próbálja kezelni.

Mint talán önök is emlékeznek, a kivitelezés meggyorsítása érdekében az Országgyűlés elfogadta a 2015. évi XXXIII. törvényt, amelyet ez a javaslat olyan további elemekkel egészít ki, ami a projekt előkészítése során felmerült gyakorlati kérdéseket kívánja megoldani, illetve az ehhez szükséges kiegészítéseket tartalmazza.

A most benyújtott javaslat kiegészíti a preambulumot az esemény alapjául szolgáló, a Nemzetközi Úszószövetséggel kötött megállapodásra történő hivatkozással. Törvényi szinten kerül kijelölésre az eseményt irányító és lebonyolító szervezet, a Budapest 2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., valamint rögzítésre kerülnek e szervezet jogai és kötelezettségei is. Továbbá a javaslat kibővíti az esemény helyszínét Balatonfüreddel is, emiatt a 2015. évi XXXIII. törvény 1. számú melléklete további ingatlanokkal, helyrajzi számokkal bővül.

A törvény a kihirdetését követő napon hatályba lép, tekintettel a szoros határidőre.

Tisztelt Országgyűlés! Most engedjék meg, hogy kissé kitérjek a világbajnoksággal járó előnyökre és költségekre.

A 2017-es vizes vb rendezése először is mindenképpen emelni fogja a magyar úszósport rangját. Gyurta Dániel vagy Hosszú Katinka már két év múlva hazai vb-n úszhatna. Ezenkívül jelentős szempont a napirenden lévő olimpiai pályázat is, hiszen ha Budapest 2017 júliusában egy ilyen szintű, az egész világ figyelmét kiváltó eseménnyel remekel, az komoly tényező lehet a 2017. szeptemberi NOB-döntéskor is.

Budapest és Magyarország számos nagy sporteseményt megrendezett már az elmúlt években, és valamennyivel kapcsolatban pozitívak voltak a nemzetközi visszajelzések, így most is joggal reménykedhetünk abban, hogy ezúttal is kifogástalan lesz a rendezés.

Nemcsak az úszóvilág legjobbjai érkeznek majd a magyar fővárosba, hanem a senior-vb-t is együtt rendezzük a világbajnoksággal.

Budapest XIII. kerületének Duna-partján a Dagály fürdőnél megépülő hatszintes, 25 ezer négyzetméter alapterületű úszópalota várhatóan Budapest egyik új látványossága lesz. Az épületegyüttes nemcsak a verseny idejére, hanem hosszabb távon is a magyar úszósport fellegváraként szolgál majd, illetve olyan XXI. századi rekreációs központ lesz, amelyben a versenysport mellett a lakossági szabadidősportok és az iskolai úszásoktatás is helyet kaphatnak.

A világbajnokságra 12 ezer nézőt tud majd befogadni az aréna, a vb után a lelátók egy részének elbontásával pedig 5 ezer fős lesz a nézőtér. A versenymedence fölötti elhúzható tetőnek köszönhetően felül válik megnyithatóvá az épület, míg az aranyszínű hullámzó üveghomlokzat kétszer kétméteres rései a budai panoráma felé nyújtanak majd kilátást.

A tervezők elképzelésében kiemelt tervezői szempontként szerepel a takarékos üzemeltetés. A terv nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrások, így a földhő, a termálvíz és a napenergia alkalmazására, így például a medencékből, illetve a zuhanyzókból elfolyó vizek hőenergiáját is visszanyerik majd. Mi több, a látogatók végigsétálva az energiatermelő járdákon, maguk is hozzájárulhatnak az épület takarékos üzemeltetéséhez.

Mivel a közvéleményben volt egy kis bizonytalanság a beruházás költségeit illetően, ezért kérem, engedjék meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közleményére alapozva tájékoztassam a tisztelt Házat a kiadásokról.

Ez alapján az uszodaaréna építése a 2 milliárd forint összegű tartalékkerettel együtt sem éri el a nettó 25 milliárd forintot. A beruházás és a kapcsolódó városfejlesztések költsége összesen nettó 38,4 milliárd forint, amely az uszodánál egy sokkal komplexebb fejlesztés fedezete. A nettó 38,4 milliárd forint magában foglalja az uszodaaréna tervezését, megépítését ‑ körülbelül 24 milliárd forint áfa nélkül ‑, több mint tízezer néző fogadására alkalmas ideiglenes nézőtér tervezését, megépítését, utak és parkolóhelyek tervezését, megépítését, a közművek kiváltását és közműépítést, valamint 1 kilométeres árvédelmi gát tervezését és megépítését is.

A beruházás bruttó, általános forgalmi adóval növelt költsége így 48,7 milliárd forint, amelyből áfaként mintegy 10,3 milliárd forint áramlik vissza a költségvetésbe. Maga az uszoda 22 milliárdból épül fel, emellett 14-15 milliárd forint jut környezetrendezésre, közlekedésfejlesztésre, gátépítésre és az ideiglenes lelátókra.

A híradásokban két dolog keveredett össze: az áfa nélküli és az áfával növelt összeg, illetve az úszóaréna építési költsége és minden egyéb, a környezetben megvalósuló fejlesztés költsége.

A fejlesztés hosszú távú városfejlesztési program része is, amely Budapest és Angyalföld gyarapodását szolgálja. Az uszodaközpont megépítése nemcsak turisztikai szempontból kiemelkedő, hanem az építkezés 5 ezer embernek teremt munkalehetőséget, az építkezésből befolyó egyéb adók és járulékok további milliárdokkal csökkentik a kiadásokat.

Az uszodában lesz két 50 méteres medence, egy műugrómedence, egy gyermekmedence és egy jakuzzi, valamint öltözők, kiszolgálóhelyiségek, irodák, versenybírói helyiségek.

Tisztelt Országgyűlés! Most tehát egy olyan infrastruktúra-fejlesztésről van szó, amely konkrét célra történik, de később is hasznosítható lesz. Kicsiben az valósulhat meg, mint egy olimpián. Ha minden jól megy, 2017-ben rajtunk lesz a világ szeme, így meggyőződésem, hogy minden, ami ennek a versenynek a sikerét előmozdítja, pártokon felül áll.

Ezért kérem, támogassák ezt a közös nemzeti célt és a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 96 2015.06.11. 12:18  93-102

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom elején, kérem, engedjék meg, hogy az Alaptörvény 26. cikkét idézzem: „Az állam a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek alkalmazására.” Számos olyan törvényjavaslatot tárgyalt már a Ház akár ebben a ciklusban, sőt a most futó törvények között is akad ‑ például az e-kártya bevezetéséről szóló indítvány ‑, amely az idézett cikknek való megfelelést szolgálja.

A XXI. század technológiai vívmányainak igénybevétele és hasznosítása a közigazgatás területén tulajdonképpen alkotmányos kötelezettségünk. Nincs ez másképp az előttünk fekvő, T/4681. számon benyújtott, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnál sem.

A most tárgyalt indítvány előzményéhez hozzátartozik, hogy az Országgyűlés 2012. május 21-én fogadta el a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvényt. A közadattörvény megteremtette a közszféra által kezelt közérdekű adatok, adatbázisok és közhiteles nyilvántartások elsősorban piaci célú újrahasznosításának, újrafeldolgozásának egységes keretszabályait, rögzítve az adatok rendelkezésre bocsátásának eljárási rendjét, a rendelkezésre bocsátásért felszámítható díjak maximális mértékét és a rendelkezésre bocsátás alapelveit. A közadattörvény tehát keretjelleggel lehetővé tette azt, hogy a piac és a tudományos élet szereplői az állami, önkormányzati közadat-adatbázisok alapadataihoz egységes feltételekkel, megkülönböztetés nélkül juthassanak hozzá.

A jogszabály elfogadásával egyébként uniós kötelezettségünknek tettünk eleget. A közadattörvény a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv rendelkezéseit ültette át a hazai jogrendszerbe. Ez az úgynevezett PSI-irányelv. Ezen irányelv azonban 2013 júniusában módosult. A 2013/37/EU irányelv módosításait 2015. július 18-áig kell átültetniük a tagállamoknak.

Az említett irányelv a következőképpen fogalmaz: a közintézmények birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a további felhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása, valamint további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának 2003-ban történt elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak.

A 2003-ban elfogadott szabályok már nem képesek lépést tartani ilyen gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni. Annak érdekében tehát, hogy az EU és tagállamai, valamint a Közösség területén élő polgárok a lehető legnagyobb mértékben használhassák ki a közszféra által kezelt adatok újrahasznosításából eredő gazdasági és társadalmi előnyöket, az adatokhoz való hozzáférést uniós szinten, szabályozási eszközökkel ösztönözni szükséges.

(14.00)

Az Európai Bizottság felmérése szerint a különféle informatikai alkalmazásokon keresztül lebonyolított adatforgalom mennyisége éves szinten 40 százalékkal nő, azaz az állampolgárok, vállalkozások éves szinten ennyivel több adatot fogyasztanak. Ebből az adatmennyiségből jelentős részt tesznek ki az állam által előállított és piaci szervezetek által újrahasznosított adatok.

A Bizottság előrejelzése szerint, ha az európai államok megkönnyítik a hozzáférést az állami adatbázisokhoz, nyilvántartásokhoz, az tovább növeli az újrahasznosításra épülő piacot, és ez érezhető gazdasági növekedést jelent. A bizottság becslése szerint 2020-ra az EU GDP-je 1,9 százalékkal nőhet az állami adatok növekvő újrahasznosításának köszönhetően, és az EU tagállamainak adatfeldolgozást végző vállalkozásainál 250 ezer új munkahely keletkezhet.

A közadat-újrahasznosítás növekedése Magyarországon is hasonló előnyökkel járhat, azaz hozzájárulhat a nemzetgazdaság növekedéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. A közadat-újrahasznosítás révén az állam által előállított adatok különböző felhasználóbarát alkalmazásokba integrálódnak. Ilyen módon az állami adatok könnyebben, emészthetőbben és gyorsabban juthatnak el a felhasználókhoz, megkönnyítve ezzel munkavégzésüket, ügyintézésüket, utazásaikat, összességében mindennapi életüket.

A közadatok újrahasznosítása ezért közvetve az állampolgárok életminőségének javulásához is hozzájárul. A közadat-újrahasznosítás ösztönzése révén ráadásul egyre több állami adatbázis integrálódhat a különböző piaci szolgáltatásokba, így az állami adatok hasznosulása még hatékonyabb és közvetlenebb lehet.

Szintén érvként szeretném felhozni az adatok újrahasznosításának szükségessége mellett, hogy az újrahasznosított, újrafeldolgozott állami adatbázisok az állami vagy kormányzati döntéshozatalt is segíthetik, hatékonyabbá téve ezzel az állami szervezetek működését. Az újrahasznosítás rendszeressé válásával az állami szervezetek is érdekeltté válnak abban, hogy adataikat rendszerezett és feldolgozásra alkalmas adatbázisokban tárolják. Ugyanakkor hadd jegyezzem meg, hogy az újrahasznosításra épülő másodlagos piac növekedésével nőnek az ahhoz kapcsolódó adóbevételek is, ez akár lehetőséget teremthet arra, hogy a költségvetés megfinanszírozza az állami adatgyűjtést.

A törvényjavaslat konkrét rendelkezései közül kiemelném, hogy az indítvány fő szabályként írja elő a közadatok rendelkezésre bocsáthatóságát; jelenleg ez csak a végrehajtási jogszabályban megjelölt adatkörre volt igaz, egyébként a szervezet vezetőjének engedélyétől függött. Ezt tartom az egyik legfontosabb és legelőremutatóbb változásnak.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a rendelkezésre bocsátásért felszámítható díjak mértéke fő szabály szerint nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátás határköltségét. Fő szabály szerint tehát a díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének költségét, azaz azt a költséget, amely közvetlenül az újrahasznosítási kérelem teljesítésével összefüggésben merül fel a szóban forgó közadatot kezelő, közadatot ellátó szervnél.

Jellemzően ilyen költség a kérelem teljesítéséhez szükséges többletmunkának ‑ azaz olyan munkának, amelyet a szervezet alaptevékenységében egyébként nem látna el ‑ a költsége, illetve az ehhez közvetlenül kapcsolódó rezsi jellegű kiadások és amortizációs költségek. A törvényjavaslat továbbá a rendelkezésre bocsátott adatok formátuma tekintetében előírja az elektronikusan feldolgozható nyílt formátumok előnyben részesítését, valamint a közadattörvény szerinti újrahasznosítási rezsimet kiterjeszti a kulturális közadatokra is, azaz múzeumok, könyvtárak, levéltárak és egyéb kulturális intézmények által kezelt olyan kulturális javakra, amelyek adatfeldolgozás útján újrahasznosíthatóak.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet az adatvédelem fontosságára is. A javaslat nem változtat a közadat újrahasznosításának a hazai jogrendszerben elfoglalt helyzetén. Mind az EU-s, mind a hazai jogszabályok pontosan meghatározzák azokat az adatfajtákat, amelyeket nem lehet újrahasznosítani. Az ezzel kapcsolatos aggályok a közadattörvény elfogadása óta egyáltalán nem igazolódtak. Hangsúlyoznám továbbá, hogy a jelenleg javasolt módosítások semmilyen módon sem érintik az információszabadság szabályait, így a közérdekű adatigényléseket sem, amelyek alapvetően az átláthatóságot szolgálják. A közadat-újrahasznosítás célja továbbra sem az állami működés átláthatóságának biztosítása, hanem a közfeladat-ellátó szervek által alaptevékenységük keretében gyűjtött és rendszerezett komplett adatbázisok, nyilvántartások újrafeldolgozása és értéknövelt szolgáltatásokkal való piaci újraértékesítése.

Végezetül szeretném jelezni, hogy az EU-s irányelv rendelkezik a felülvizsgálatról is. A bizottság 2018. július 18-ig felülvizsgálja ezen irányelveknek az alkalmazását, és a felülvizsgálat eredményeit az irányelv módosítására vonatkozó esetleges javaslataival együtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. A tagállamok pedig háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználás céljára történő hozzáférhetővé tételéről, az információk hozzáférhetővé tételének feltételeiről és a jogorvoslati eljárásról.

Mindezek fényében tisztelettel kérem, támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 246 2015.11.16. 2:00  237-248

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném elmondani, hogy az előterjesztő 2014. május 6-án az offshore-vállalkozásoknak a közpénzek felhasználásából való kizárásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/16. számú törvényjavaslatként, majd később, 2015. április 1-jén az offshore-vállalko­zá­sok­nak a közpénzek felhasználásából való kizárásához szükséges törvénymódosításokról szóló T/4198. számú törvényjavaslatként a jelenlegivel azonos tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. (Dr. Schiffer András: És vajon miért?) Megállapítható, hogy a javaslat nem fejlődött.

A javaslat kitér az adóparadicsom fogalmának meghatározására, amelyről nincs olyan egységesen meghatározott fogalom, amely minden jogrendszerben megtalálható lenne. Nem tekinthető európai uniós szinten egységesen elfogadott listának a javaslatban adóparadicsomnak tekintett államok felsorolási alapjaként hivatkozott, az Európai Bizottság által 2015 nyarán megjelentetett lista sem.

A feketelistára kerülő jogrendszerek kiválasztása tehát csak alapos előkészítő munka alapján és konkrétan meghatározott, objektív kritériumok mentén történhet. A lista nem egy európai uniós konszenzuson alapuló közös ismérvrendszer alapján került kialakításra, hanem kizárólag az egyes tagállamok egyéni minősítései alapján, így a közzétett feketelista nem minősül az EU hivatalos listájának.

Mindezek alapján a Fidesz nem támogatja a tárgysorozatba vételt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 100 2015.12.14. 2:20  99-116

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én tárgyalta meg a Házszabály 46. §-a alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló T/6983. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 17 igen és 11 nem mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság technikai pontosításra irányuló rendelkezéseit, továbbá a Törvényalkotási bizottság saját indítványait.

A Törvényalkotási bizottság saját javaslata a Gazdasági bizottság indítványának 5. pontjával megegyező indokok alapján tovább pontosítja a törvényjavaslat 15. § (1) bekezdését. A javaslat alapján egyrészt azonos pontba kerülnek az uniós és hazai forrásból származó támogatásokra vonatkozó rendelkezések, azok egyezősége miatt. A javaslat továbbá a szakbizottság által megfogalmazott enyhítő célt és egyenlő feltételek megteremtését jobban szolgálja azzal, hogy a november 1-jét megelőzően igényelt és nem csak a már odaítélt támogatások esetében nem szükséges a Kbt. 5. § (3) bekezdésének alkalmazása.

A módosító javaslat továbbá megteremti az előzetes regisztrációs rendszer kialakításának lehetőségét a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tekintetében, amely a javaslat többi elemével összefüggésben is az átláthatóságot növeli. Ezért is tisztelettel kérem, hogy támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 150 2015.12.14. 3:30  137-156

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok átalakítása, azt gondolom, egy sikeres történet. Sikeres történet azért, mert 2010-re az önkormányzatokat valóban kivéreztették, hiszen olyan feladatokat adtak az önkormányzatokat, amelyeket a hozzátartozó finanszírozási rendszer nem tudott fenntartani, egyszerűen belerokkantak az önkormányzatok ebbe a munkába, azért, mert jó szándékúan, a helyi érdekeket képviselve minden igyekezetük az volt, hogy meg tudjanak felelni a lakosság igényeinek, elvárásainak.

Az oktatás finanszírozási rendszere olyan volt, kérem szépen, hogy körülbelül a költségek 40 százalékát finanszírozta az állam, a többit helyi forrásból kellett összeszedni. A szociális ellátórendszer hasonlóan katasztrofális állapotban volt. Az egészségügy szintén. A településüzemeltetési feladatok ellátása szintén. Ezeket mind-mind helyi forrásból kellett finanszírozni. (Gúr Nándor: Az egészségügyről, oktatásról ne beszélj!)

Tehát én rendkívüli módon csodálkozom azon, amikor Szabó Sándor MSZP-s képviselőtársam arról beszél, hogy jelenleg az önkormányzati rendszer kivéreztetése folyik. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! ‑ Révész Máriusz közbeszólása. ‑ Az elnök csenget.)

Ez tárgyi tévedés, kérem tisztelettel.

(17.20)

Az önkormányzatok igenis jól vannak (Az elnök csenget.), együttműködőek; tudják azt, hogy milyen forrásból tudnak gazdálkodni, és azt a feladatot el tudják látni, amit a törvény rájuk bízott.

Tisztelt Országgyűlés! A másik ilyen gondolat az volt Szabó Sándor képviselőtársam részéről, hogy ösztönzőrendszert kellene kialakítani, hogy jobban együttgondolkodjanak, -működjenek az önkormányzatok. Való igaz, az ösztönzés nagyon sokat jelenthet. De remélhetőleg nem olyan típusú ösztönző­rendszerre gondolt, mint amilyet például Lamperth Mónika idejében kényszerítettek az önkormányzatokra a többcélú kistérségi társulásokkal, amelyek igazából ilyen formális dolgok voltak, és tényleges feladatot nagyon rossz hatékonysággal, nagyon keveset tudtak ellátni. Ez az ösztönzőrendszer gyakorlatilag nem működött.

És végezetül pedig Tukacs István képviselőtársam felvetésére szeretnék reagálni, mégpedig arra, hogy a törvényalkotó állítson fel szempontrendszert, szempontokat, hogy mi alapján történjen a kijelölés. Hogyha ezt tenné a törvényalkotó, akkor pontosan ez lenne a kifogás, hogy milyen szempontrendszert akar ráerőltetni a parlament a szegény önkormányzati világra.

Én úgy gondolom, hogy ez a megoldás korrekt, és én bízom abban, hogy a gyakorlat meg fogja ezt erősíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 158 2015.12.14. 1:27  157-170

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én a Házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2014. évi CLXXXIX. számú törvény módosításáról szóló T/7408. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat az Igazságügyi bizottság kétpontos módosító indítványából az elsőt tartalmazza.

A módosító javaslat célja így, hogy az 1500 fő feletti lakosságszámú település társadalmi megbízatású polgármestere számára megkönnyítse a tisztségével összefüggő feladatok ellátását oly módon, hogy a részére juttatott költségtérítés összegét havonta tiszteletdíjának 40 százalékában határozza meg. Ezért is kérem, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kistelepülési polgármesterek illetményének 30 százalékkal történő növelését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz sora­iból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 172 2015.12.14. 3:37  171-180

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a Házat, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 3-án a Házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló T/7392. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 28 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát, amelyet szintén ugyanilyen arányban fogadtunk el. A javaslat szerint célszerű, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadandó jogszabályokért egységesen az e-közigazgatásért felelős miniszter legyen a felelős, így a javaslat alapján az MNHH elnöke helyett az e-közigazgatásért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletet megalkossa. A módosítás alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ezen feladatkörét nem szükséges sarkalatos rendelkezésként kezelni. Hadd mondjam el, a törvényalkotónak szabad joga eldönteni, hogy kinek ad felhatalmazást: a kormánynak, a miniszternek vagy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének. Jelen esetben az történik ‑ amennyiben a javaslat elfogadásra kerül ‑, hogy a kormány, illetve bizonyos kérdésekben a belügyminiszter adhat ki rendeletet, és ehhez elegendő a parlamenti többség is.

Mindezen túl a módosítás az új személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó elektronikus aláírás-funkció végleges feladatrendszerét tükrözi le. Az eredeti rendelkezés szerint a KEKKH is végzett volna az Eat. ‑ egyes adótörvények és egyéb összefüggő törvények ‑ szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást. A módosítás alapján a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus aláírás-funkcióhoz kapcsolódó, az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti szolgáltatásokat kormányrendeletben erre kijelölt szolgáltató végzi csak.

Hozzátenném még, hogy a módosítás az új személyazonosító igazolvány kiadásának részletszabályaihoz szükséges kormányrendelet felhatalmazását pontosítja a jogszabályszerkesztési és alkotmányossági követelményeknek megfelelően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elfogadásra váró tör­vényjavaslatnak egyetlenegy pontja lett volna két­harmados többséget igénylő, ami az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdésére utal, amely az önálló szabályozási szerv vezetőjének rendeletalkotási jogára terjed ki. Azonban tekintettel arra, hogy nem az NMHH elnökének adunk rendeletalkotási jogot, ennek a törvénynek a tartalmi szabályozási köre teljes mértékben feles törvény, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 235 2015.12.14. 2:14  234-245

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én a Házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/7396. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett összegező módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság módosító indítványának nagy részét, illetve a TAB saját javaslatát, amely részben a szakbizottság irományában foglaltakat pontosítja.

A módosító rendelkezések közül szeretném kiemelni azt, amely a Magyar Nemzeti Bank adatkezelési szabályait hivatott rendezni. A módosítás indoka ugyanis az adatkezelési szabályok egyértelműsítése, megfelelő garanciális szabályok beépítésével. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak a felügyeleti feladataival összefüggésben kezelhet már megszerzett adatot más eljárásban, továbbá világossá teszi, hogy az adatkezelésre csak az eljárás lefolytatása, a tényállás tisztázása céljából van lehetőség.

Tekintve, hogy e körben személyes adatok kezelése is történhet, így indokolt az ezzel kapcsolatos infotörvény szerinti garanciák rögzítése is. Az adatkezelés időbeli korlátait a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és a Ket. szabályozza megfelelő garanciákkal, így alkotmányos aggályok nem merülhetnek fel, különösen, hogy a javaslat célja annak egyértelműsítése is, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak a piacfelügyeleti eljárás céljából kezelheti a meghatározott adatokat, de ehhez szükséges az ügyész előzetes jóváhagyása is.

Kérem, hogy az elhangzottakat figyelembe véve támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 247 2015.12.14. 2:05  246-261

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én megtárgyalta a T/7378. számon benyújtott, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a Házszabály 46. §-a alapján 19 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el.

A bizottság az 1. hivatkozási számú, a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát szintén ugyanilyen arányban fogadta el, amely javarészt jogtechnikai és kodifikációs jellegű pontosításokat tartalmaz, illetve rendelkezik a sportról szóló 2004. évi I. törvény törvényjavaslat szerinti módosítással érintett 22. § (3) bekezdésével való összhang biztosításáról is, egyértelművé téve, hogy az igazgatási szolgáltatási díj csak a hatósági eljárásnak minősülő szakszövetségi feladat- és hatáskörökkel összefüggésben értelmezendő. A sporttörvény módosítása továbbá a törvény belső koherenciáját biztosítja, jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz, és biztosítja az egységes fogalomhasználatot.

Egyben biztosíthatom önöket, hogy a kormány a hatásokat a jövőben természetesen figyelemmel fogja kísérni, és a szükséges tájékoztatást meg fogja adni a tisztelt Háznak.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 260 2016.02.29. 1:24  259-263

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Törvényalkotási bizottság a Házszabály 46. §-a alapján 2016. február 25-én megtárgyalta a Magyarország Kormánya és a Globális Zöld Növekedési Intézet között kötendő, a Globális Zöld Növekedési Intézet kiváltságait és mentességeit részletező jogállási megállapodás kihirdetéséről szóló T/8673. számú törvényjavaslatot. A Törvényalkotási bizottság 24 igen szavazattal, tehát egyhangú döntéssel összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be az irományhoz.

(19.00)

Az összegző módosító javaslat csupán a Külügyi bizottság kétpontos technikai pontosító jellegű módosító javaslatát tartalmazza. Bízom benne, hogy a zárószavazás az összegző módosító javaslat támogatásához hasonlóan egyöntetű lesz, ezzel is nyomatékosítva az Országgyűlés egészének kiállását a klímavédelem mellett. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 24 2016.03.17. 2:04  21-72

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság a tegnapi napon kivételes eljárás keretében megtárgyalta a T/9660. számú, a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 20 igen és 5 nem mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság saját indítványát tartalmazza, amely csupán nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosításokat vezet át a javaslaton. (Dr. Varga László: Pedig tök jó volt úgy, ahogy volt.)

A kivételes eljárás értelmében a Törvényalkotási bizottság tárgyalta Z. Kárpát Dániel, jobbikos képviselő módosító javaslatait is. A kormány álláspontjával egyetértve a bizottság nem támogatta sem a jogosultsági kör szűkítését, sem külön biztosítási alap létrehozását. Utóbbit különösen annak árdrágító hatása miatt, hozzátéve, hogy a javaslat elegendő és megnyugtató garanciát tartalmaz a biztonságos működéshez.

Különösen érdekesek voltak a szocialisták kritikai megjegyzései, akik kormányzásuk idején otthonteremtés címén csak a devizahitel csapdájába kényszerítették a családokat. (Dr. Harangozó Tamás: Ez tegnap nem jutott eszedbe?) Érdemi indítványok helyett most is csak a bizalmatlanságot próbálták gerjeszteni. Ahogyan a bizottsági ülésen is elmondtam, egy korábbi hagyományt folytat a kormány, melyet a szocialista tervgazdaság és államosítás tört meg, reményeink szerint csak ideiglenesen. (Dr. Bárándy Gergely: Ez nem hangzott el tegnap, azt kellene mondanod, ami elhangzott!)

Mi továbbra is hiszünk a közösségek erejében, a családi otthonteremtésben, az építőipar fellendítésében, a nemzetgazdaság növekedésében, ezért kérem tisztelettel, támogassák a javaslatot. (Dr. Harangozó Tamás: Van még hat perced! - Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 77 2016.03.17. 9:59  74-87

DR. HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2015. december 15-én fogadta el az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely többek között tartalmazta a lakásépítés áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az építési szabályok jelentős egyszerűsítését.

Erre a bürokráciacsökkentés jegyében került sor, valamint azért volt rá szükség, mert képviselőtársaim is tudják, hogy a magyar építési szabályok legendásan bonyolultak és szigorúak, amelyek sokszor indokolatlanul megnehezítik és elnyújtják az egyszerű családi ház építését is. Emlékeztetőül hadd mondjam el, hogy az akkori javaslat alapján megszüntetésre került a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás. Az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik, mondta ki a törvény.

A 300 négyzetméternél kisebb alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni. Könnyítést jelentett, hogy az ilyen épületekről a hatósági bizonyítványt ingyenesen állítják ki. A bejelentést követő 15 nap elteltével meg lehet kezdeni az építési tevékenységet. A javaslat akkor kimondta azt is, hogy az egyszerű bejelentéssel összefüggő további módosítások alapján a településképi, véleményezési és településképi eljárásnak nincs helye.

Ám a törvényszöveg már akkor is leszögezte, hogy az építészeti műszaki tervezés és az építőipari kivitelezés során az építésügyi jogszabályokat be kell tartani. A jogszabály rögzítette továbbá, hogy annak érdekében, hogy az épületek ne maradjanak befejezetlenül, illetve ne húzódjanak el, a jogalkotó az építkezés időtartamától függő díjazást vezet be, illetve bontási kötelezettséget állapít meg, ha a bejelentéstől számított 10 éven belül az épület nem épül fel. A szabályok lazításának köszönhetően nem kell hónapokat várni az engedélyezésre, a lakásépítés áfájának csökkentésével pedig olcsóbb lett maga az építkezés is. Mindez a gazdaság, az építőipar fellendítéséhez is hozzájárul, valamint munkahelyeket teremt.

Azonban az építési engedélyezési szabályok szigorának enyhítése következtében kialakult helyzetben olyan visszajelzések is érkeztek hozzánk a szakma és az önkormányzatok részéről, ami alapján újra kell gondolnunk a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, hiszen természetesen senki nem akarja, hogy esetleg vissza lehessen élni az egyszerűsített szabályokkal, és minden szempontot figyelmen kívül hagyva nyakra-főre lehessen építkezni a saját telken vagy akár külterületen is.

Azt sem szeretné senki, hogy a településképbe nem illő házak jelenjenek meg tömegesen a településeken. Ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.

A javaslat az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érekében kiegészíti a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű, új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a javaslat rögzíti az építés és a tervezés során betartandó szabályokként a kötelező tervezői művezetés intézményét, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények, a szennyvízelvezetés, az épület, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjait is.

A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy kormányrendeleti szinten előírja a kötelező felelősségbiztosítást.

(13.30)

Erre az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében van szükség. Ezt a felelősségbiztosítást egyébiránt már korábban is előírták a hitelintézetek, amennyiben az építtető banki hitelt vett igénybe. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében a jogszabály egységes követelményrendszert határoz meg. A környezet túlterhelésének elkerülését biztosítja az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység száma.

A javaslat a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve -tisztítás szabályainak közegészségügyi szempontok szerinti megfelelősége, az egészséges és fenntartható lakókörülmények, a természet-, a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelmének érvényre jutását biztosítja. A törvény rögzíti azt is, hogy a tervezés és az építés a helyi építési szabályzat védelmi rendelkezéseinek a figyelembevételével történhet. Ezzel lehetővé válik, hogy összehangoltan lehessen érvényesíteni az építészeti, régészeti, környezeti, természetvédelmi és tájvédelmi szempontokat.

A javaslat kimondja, hogy 300 négyzetméternél kisebb épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. Az építtető felelősségére vonatkozó szabályok pontosításra kerülnek, és ezzel kiterjednek az egyszerű bejelentéssel folytatható építési tevékenységek esetére is. Ezzel biztosítható, hogy az ilyen házak építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált legyen. Továbbá növekedik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki ennek ellenértékeként kormányrendeletben meghatározott díjazásban részesül.

Fontos rendelkezés, hogy aki nem jogosult vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére, az építőipari kivitelezői tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó céljára végezhet. A javaslat elfogadásával az építésfelügyeleti hatóság az építési napló hiányában megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását.

Jogszerűtlen építési tevékenység esetkörei is bővülnek és pontosabbá válnak, az egyszerű bejelentésre tekintettel. A szakszerűtlen építési tevékenységekre vonatkozó rendelkezés az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó, a helyi építési szabályzattal összefüggő eseteket is figyelembe veszi.

A fennmaradás esetköre kiegészül az egyszerű bejelentéshez kötött, de jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megvalósult épületek vonatkozásában. Egyúttal megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély lényegében bármilyen esetben kérhető legyen, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási engedély megadása a továbbiakban csak és kizárólag objektív alapon lehetséges.

A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, de ez alól kivételt képez az egyszerű bejelentés kizárólag elektronikusan történő benyújtása, amely csak 2016. július 1-jétől kerül bevezetésre.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, mindannyiunk érdeke, hogy megtaláljuk azt a legoptimálisabb szabályozást az építésügy területén, ami nem teszi elviselhetetlenné az engedélyezési eljárást és a kivitelezést, de nem engedi a felelőtlen, szakmaiatlan építkezést sem. Az ilyen szabályozás kialakítása egy folyamat, amelynek során érzékenyen kell reagálnunk a szakma és az állampolgárok visszajelzéseire. Szempont az is, hogy az önkormányzatok kezében továbbra is megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre annak garantálására, hogy megőrizzék az optimális településképet, és meghatározhassák azokat a területeket, ahová építkezni lehet.

Az előttünk fekvő javaslat jól szolgálja ezeket a célokat, ezért kérem, a vita során a szavazásnál is támogassák az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 140 2016.03.30. 4:26  137-146

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselő­csoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz­telt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/9783. számú javaslat a Magyar Fejlesztési Bank Rész­vény­társaságról szóló 2001. évi XX. törvényt módosítja, amely lényegében annyit jelent, hogy a törvény 1. mellékletéből törlésre kerül a Hungarofest Kft.

Engedjék meg, hogy néhány gondolatot mond­jak a módosítás hátteréről. Mint azt önök is bizo­nyára tudják, 2014 nyara óta a honvédelmi miniszter feladata a nemzeti rendezvények koncepciójának ki­dol­gozása, a hatósági és kiemelt intézményi koor­dináció irányítása, a teljes körű lakossági kommu­nikáció kidolgozása és irányítása, a közszolgálati médiával való kapcsolattartás irányítása.

(17.20)

A Honvédelmi Minisztérium 2015. március 31-ig a Hungarofest Kft.-t bízta meg az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzésével, ami az állami emléknapok és nemzeti ünnepek lebonyolítását jelentette. A Honvédelmi Minisztérium azonban a továbbiakban a minisztérium felügyelete alá tartozó hivatalra, a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatalra kívánja bízni a rendezvényszervezést.

A Hungarofest Kft. 2015-ben a Miniszterelnökség megrendelése alapján még ellátta a német-magyar barátság évéhez kapcsolódó programok, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat, amellyel 2015. december 15-ig kellett elszámolnia. A fentiek következtében a Hungarofest Kft. feladatai és megrendelései megszűntek. A társaság szakmai működtetésével kapcsolatosan újabb feladatok, igények, ezzel együtt finanszírozási lehetőségek nem merültek fel, ezért javasolja a jogalkotó a cég végelszámolás keretében történő megszüntetését. Ezt jelenleg akadályozza az MFB-törvény 3. § (5) bekezdése, amely szerint az MNV Zrt. végelszámolás keretében nem szüntetheti meg a társaságot. Ha azonban a törvény mellékletében nem szerepel a Hungarofest, akkor a tulajdonosi jogok gyakorlója az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján az MNV Zrt. lesz. Az MNV Zrt. ezt követően dönthet a Hun­garofest Kft. végelszámolásának megindításáról.

Ezek után természetesen felmerül a kérdés, hogy ki veszi át a Hungarofest feladatait. Mint arról bizonyára önök is értesültek, 2014. június 13-án létrejött a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal, amelynek delegált feladata a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények előkészítése és lebonyolítása, és további törvényben meghatározott feladatok ellátása. A három vezető ünnep mellett 11 kiemelt fontosságú, nevesített rendezvény megszervezéséért felel. Ezek között van például a kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja és a nemzeti összetartozás napja.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ezeket a feladatokat a HM házon belül is meg tudja oldani, így egyrészt közvetlenebbül tudja felügyelni a nemzeti ünnepek és emléknapok szervezési feladatait, másrészt egyszerűsödhet is ezeknek a rendezvényeknek a szervezése. A fenti praktikus okokra tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 228 2016.04.25. 4:16  205-231

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészség vé­del­me és megőrzése talán mindenki számára a leg­fon­tosabb. A kormány ezzel teljes mértékben azo­no­sult az elmúlt időszakban. Számos olyan intézkedés, törvényalkotás, rendeletalkotás és egyéb intézkedés történt, ami azt a célt szolgálja, hogy minél aktí­vabban tudják élni az emberek az életüket, minél jobban részt tudjanak venni a munka világában, a csa­ládi életben, a sportoláshoz meglegyen a tehet­ségük, az egészségük, magyarul, teljes életet éljenek. Közgazdászok nagyon pontosan kimutatták, hogy egy egészséges nemzet jobban teljesít a gazdaság vilá­gában és a munka világában is; az nemcsak tartal­masabb életet tud élni, hanem több produk­tumot is képes előállítani.

Örülök annak, hogy ez a kormány teljes mérték­ben azonosult ezzel. Bevezettük a mindennapos test­ne­velést, a sport világát messzemenően kiemelten támo­gatjuk, és az egészségügyben is olyan kiemel­kedő fejlesztések történtek az elmúlt időszakban, amelyek mind azt szolgálják, hogy ez a nemzet egészséges legyen. Ma nem az! Ezt tudjuk, érezzük, és sokba is kerül ez nekünk. Nem elég az, hogy az ember rosszul érzi magát, mert nincs jó kondícióban, egészségi állapotban, hanem ráadásul még rengeteg pénzt is kell áldoznia arra, hogy az egészségét vala­mi­lyen szinten megtartsa, megőrizze. S nemcsak sze­mély szerint neki kell erre pénzt fordítania, hanem ilyen formában az egészségügyi ellátó­rendszer ter­helése is megnövekszik, és ez mind rengeteg forrást von el egyéb, sokkal jobb feladatok elől.

Azt gondolom, hogy ez az intézkedés is ezt a célt szolgálja. Kérem tisztelt ellenzéki képviselő­tár­sai­mat, lássák be, hogy például az elektromos cigaretta megítélése szakmai szempontból nem egyértelmű. Vizsgálják, hogy ez milyen hatást fejt ki. Nyíl­ván­valóan lehet érvelni amellett, hogy ez beviszi a dohá­nyos embereket a dohányboltokba, és akkor érte­lemszerűen könnyebben választanak a rendes dohány és az e-cigaretta között.

(18.00)

Ugyanakkor pedig nagyon sok szakmai szervezet aggódva hívja fel a figyelmet arra, hogy igenis ennek is vannak egészségügyi kockázatai és ártalmai, amelyekkel szembe kell nézni. És igazából ez is lehet egy közbenső lépcső a dohányzásra való rászokásra, mert valaki úgy gondolja, hogy mondjuk, a dohányzást nem választom, de kipróbálom az e-cigarettát, mert az egy puha dolog, de igenis megvan a veszélye, hogy egy idő után átáll, és a rendes dohány felé nyúl.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy azt gondolom, érdemes ezt a kockázatot kiszűrni, érdemes ezt is figyelembe venni. Azt gondolom, éppen ezért ez a javaslat is támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 244 2016.04.25. 6:46  241-250

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály rendkívüli jelentőségű, azt gondolom. Azért mondom ezt, mert lényegében meghatározza lakókörnyezetünk formáját, színeit, hangulatát, levegőjét, zöldjét, magát azt a környezetet, ahol az életünket éljük.

Ha széttekintünk az ország háromezer-kétszáz-egynéhány településén, akkor igen változatos képet láthatunk. Vannak ékszerek, amelyek vonzzák a tekintetet, vonzzák a kirándulókat, a turistákat. Aki meglátogatja, fölsóhajt, hogy jaj, milyen jó lenne itt élni! És vannak azért olyan települések is, amelyek nagyon elmaradottak, porosak, rendezetlenek, szürkék, fakók, kiégett növényzettel rendelkeznek, és ott igazából nagyon nehéz teljes életet élni, és nagyon nehéz vidámnak maradni. Ezért a mindenkori kormánynak kötelessége és felelőssége, hogy segítse, elősegítse azt a folyamatot, amely a lakókörnyezetünk rendezését, alakítását, védelmét célozza. Ez a szabályozás is végül is ilyen. A korábban rosszul megítélt kérdéseket próbálja most újragondolni és újrafogalmazni, bízva abban, hogy ez a szabályozás megint javítani fogja ezt a lehetőséget.

A szabályozás, a javaslat célja, hogy pontosítsa a már korábban egyszerűsített építési bejelentéssel kap­csolatos szabályokat; itt azért voltak pontatlansá­gok, hiányosságok. Az építészeti, régészeti, környezeti, tájvédelmi szempontok érvényesítése érdekében a tervezés és az építés a helyi építési szabályzat ren­del­ke­zéseinek figyelembevételével történhet. Kormányren­deleti szinten előírásra kerül a tervezői felelősség­biztosítás, ezzel együtt az egyszerűsített be­je­len­té­sek­nél nő az építészeti-műszaki tervező felelős­­sége.

Itt kérném, álljunk meg egy szóra! Sajnálatos módon gyakorta előfordult és talán ma is előfordul még az, hogy a megrendelő, az építtető elkészítteti a tervet, amelyet talán nem is gondoltak a tervezővel közösen egészen pontosan végig, és amikor elkezdődik a megvalósítás, akkor még jönnek különféle ötletek, javaslatok, hogy ezt nem így kellene, ezt az ablakot, ezt az ajtót nem úgy kellene, és akkor elkezdődik a módosítgatás, és a végeredmény sokszor azt mutatja, hogy nem is nagyon lehet ráismerni már arra az épületre, a tervvel és az engedéllyel igazából nincs összhangban a megvalósított ház.

Éppen ezért fontos a szakmaiság jelenléte a megvalósítás során, és a tervezőnek ‑ mert kinek másnak ‑ a felelőssége és kötelessége az, hogy figyelemmel kísérje a megvalósítás folyamatát, és az eltéréseket megtiltsa vagy visszarendezze, illetve a megvalósítás szakszerűségét, biztonsági szempontból, statikai szempontból történő korrekt megvalósítását is előmozdítsa. Éppen ezért célszerű előírni a tervezői művezetés folyamatosságát egészen a megvalósításig, illetve ezen túlmenően elképzelhető, hogy azért a tervező is tévedhet, pláne akkor, ha még nincs nagy gyakorlata, és a tervezői felelősségbiztosítás kérdését is föl kell vetni. Ugyanis, ha ilyen típusú tévedések történnek, és vissza kell, mondjuk, bontani az épület egy részét, vagy pótlólagos beruházással kell megerősíteni statikailag, az állékonyságot biztosítani, akkor értelemszerűen valakinek ezt finanszíroznia kell, ezeket a többletkiadásokat, és nagyon gyakran pereskedésbe, csúnya pereskedésbe torkollik az ilyen típusú eset. A beruházás leáll, és igazából nagyon sok esetben ellehetetlenül annak a megvalósítása is.

Nem rejtjük véka alá, hogy nyilvánvaló, hogy ezek a tevékenységek, mármint a tervezői művezetés végigvitele, valamint a felelősségbiztosítás megkötése többletforrást igényel. Ezt azért ki kell mondjuk. Ez a többletforrás a beruházót vagy az építtetőt fogja terhelni, azonban ezzel az állam gondoskodik arról, hogy az valóban szakszerű és korrekt legyen, és a beruházás sikerrel befejeződjön. Emellett természetesen a kormányzat gondoskodik arról is, hogy olyan kiegészítő források álljanak rendelkezésre az építtető számára, gondolok itt például a CSOK-ra vagy a NOK-ra vagy az egyéb támogatási lehetőségekre, például az áfacsökkentés kérdésére, ami bőségesen kom­penzálja az ebből a tervezői művezetésből és felelősségbiztosításból származó minimális többletkiadást.

Éppen ezért azt gondolom, hogy a jelenlegi törvényjavaslat, bár nagyon kis módosításokkal, de mégis komoly javulást eredményezhet, éppen ezért tisztelettel javaslom a Háznak, hogy támogassa és fogadja el a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 269 2016.05.02. 4:03  188-298

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Emlékezzünk vissza, hogy az európai uniós tagság elnyerését követően elindult egy tervezési előkészítő folyamat, amit Baráth Etele képviselő úr irányított és vezetett, de sajnálatos módon őt elég gyorsan félreállították, pedig nagyon hasznos tudás és információ összegyűlt az ő irányítása alatt. És aztán 2006-ban valahogy kiderült az, hogy Lamperth Mónika egészen máshogy gondolkodik ezekről a kérdésekről, és ő azt mondta, hogy márpedig uniós forrás egy cent sem kerülhet akkor ellenzéki kézbe (Gőgös Zoltán: Ilyet nem mondott sose!), és ezen igazából megdöbbent mindenki. (Gőgös Zoltán: Igen, de nem így lett.) És akkor itt hallgattuk Mesterházy Attila és Gúr Nándor felszólalását, akik arról beszéltek, hogy politikai ‑ hogy is fogalmazott? ‑ kon­szenzus, politikai közmegegyezés, Gúr Nándor ezt a szót használta, mennyire elő tudja segíteni a forrás jó és pontos felhasználását. Való igaz, ez nagyon jó lenne, csak éppen erre teljesen alkalmatlan a jelenlegi baloldal vezetése.

Tisztelt Országgyűlés! Varju László azt is elmondta, hogy 2010-ben, amikor a kormány átadás-át­vétel történt, akkor több mint 3000 milliárd forint szer­ződéses állományt adtak át. Tisztelt Képviselő Úr! Mindenki tudja azt, hogy ezek a szerződések nem áll­tak meg a saját lábukon, légvárakat építettek, és iga­zából semmiféle biztos felhasználási lehetőséget nem nyújtottak forrásfelhasználás tekintetében, saját ma­guktól összedőltek, de tömegével. Úgyhogy ez a lehetőség sajnálatos módon nem állt meg számunkra.

Aztán szeretném azt is elmondani, hogy a szocialista vezetés milyen kiváló intézkedéseket tett például a mértékadó árvízszint kérdésében. 2010 márciusában született meg az a rendkívül bölcs döntés, hogy igen jelentős mértékben csökkentették az Esztergom alatti Duna-szakasz mértékadó árvízszintjét, amely kötelezően használandó tervezési alapadat volt. Csak szeretném jelezni, hogy a 2013. évi júniusi árvíz ezt a mértékadó árvízszintet nagyon megközelítette, magyarul, erre tervezni nem lehetett, kénytelenek voltunk ezt 2014-ben módosítani.

Akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen állapotokat kellett megoldani, milyen problémákat kellett kezelni, elmondható, hogy ez a kormány kiválóan teljesített akkor, amikor a teljes uniós forrást lehívhattuk. Mi a térségben megszenvedtük ezt, hiszen igen jelentős projekteket nem tudtunk útjára indítani, nem tudtunk olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek számunkra létkérdések. Ilyen például a fővárosi agglomerációs közlekedés kérdése, amely még ma is igen jelentős mértékben megterheli mindennapi életünket, akár az ürömi, a 10-es út közlekedését, akár a 11-es út közlekedését említhetném.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, van feladat előttünk bőven, azt gondolom, hogy a következő időszakban ezt meg fogjuk oldani. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 262 2016.05.09. 4:11  261-270

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. május 5-i ülésén tárgyalta meg a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény módosításáról szóló T/10098. számú törvényjavaslatot. A bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 25 igen szavazattal, 5 nem ellenében, valamint 2 tartózkodás mellett fogadta el.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság 25 pontos módosító indítványait is, valamint a Törvényalkotási bizottság korrekcióit foglalja magában, amelynek minden pontja kizárólag technikai jellegű pontosítás. A törvényjavaslat célja, hogy a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve korrigálásra kerüljenek a víziközmű-törvény egyes pontjai.

Tisztelt Országgyűlés! Mint az mindenki számára ismeretes, a 2011. évi törvénymódosítást megelőzően meglehetősen kaotikus szabályozás volt érvényben. Ennek köszönhetően a víziközmű-szol­gáltatások rendszere országos viszonylatban rendkívül nagy szórást mutatott. A szórás jelentkezik egyrészt a víziközmű-szolgáltatás biztonsága terén, másrészt jelentkezett, ami nem mellékes, a lakossági fogyasztói oldalról rendkívüli érzékenységet mutató ár tekintetében. A kormányzat és a parlament célja az volt, teljesen érthető módon, hogy egy egységes rendszert alkosson, és olyan szabályozást hozzon létre, amely a víziközmű-szolgáltatás biztonságát és árszínvonalát megfelelő irányba módosítja.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény vonatkozásában átfogó jellegű módosításra a 2011. évi kihirdetését követően három alkalommal is sor került: 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben. E módosítások mellett a törvény több alkalommal más törvények által egy-egy sajátos jogpolitikai cél érdekében is módosult. Részben az előbbi módosítások alkalmával szerzett tapasztalatok és különösen a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénynek a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. számú törvény általi módosításával összefüggésben elhangzott parlamenti vita irányította rá a figyelmet arra, hogy számos problémát a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény nem kezel megfelelően, kisebb hiányosságokkal és koherenciazavarokkal terhelt. Emellett a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálybalépése óta eltelt több mint négy év során felhalmozott jogalkalmazási gyakorlat és a 2016-ban záruló víziközmű-szolgáltatói integráció előrehaladása során szerzett tapasztalatok alapján is időszerűvé vált a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény és az alkalmazását közvetlenül érintő néhány törvény korrekciója. A törvény ezeket a kérdéseket kezeli.

A Törvényalkotási bizottság támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen figyelmüket. (Dr. Vas Imre tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 272 2016.05.09. 2:16  271-284

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. május 5-én megtárgyalta a Házszabály 46. §-a alapján a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló T/10093. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen és 8 nem szavazat mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Fenntartható fejlődés bizottságának kétpontos indítványát tartalmazza.

A módosító javaslat célja, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által kiszabott bírságok, határozatok, az ezekkel kapcsolatos bírósági eljárások eredménye gyorsabban és közvetlenebbül a koordináló szervhez eljuthasson, valamint a közszolgálatoknak juttatott támogatások közvetlenül megismerhetővé válhassanak. A módosító javaslat további célja pedig, hogy az eseti megrendeléseknél, mint a közszolgáltatás keretein túli hulladékgazdálkodási szolgálatoknál mindig a teljesítést követően közvetlenül történhessen a számlakibocsátás, így a közszolgálatoknak nem negyedévente kell számlázni, ezért nem kell átmeneti finanszírozással számolniuk, és olcsóbb ajánlatot tudnak adni a szolgáltatást igénybe vevőknek.

(19.30)

A közszolgáltatási díj számlázásának időszakosságával összhangban pedig indokolt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjon túli hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szemben a legfeljebb negyedéves számlázási időszakot előírni. Bízom benne, hogy a törvényjavaslat elfogadásából következően az állam a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 130 2016.05.12. 5:59  1-148

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati világban az elmúlt időszakban érdekes változás zajlott le. A finanszírozás jóvoltából igen jelentős adósságok halmozódtak föl, amit a magyar kormány és a magyar parlament 2013-ban megpróbált rendbe tenni.

(20.10)

Ez több mint húsz év alatt felgyülemlett adósság volt, és nagyrészt annak köszönhető, hogy a kormányzatok és a magyar parlament nem adták meg az önkormányzatok számára azokat a forrásokat, amelyek az ő feladatellátásukhoz szükségesek lettek volna. Így volt ez az iskola-, az oktatási rendszer fenntartásában; így volt ez a szociális ágazat fenntartásában, és így volt ez más területen is.

A mai tárgy a költségvetés. Ez a költségvetési tervezet tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek az önkormányzati feladatok működtetéséhez szükségesek. Ez nagyon nagy előrelépés, és a jövő számára pozitív, hiszen egyrészt az önkormányzati vezetők láthatják azt, hogy nem trükkösködik a kormányzat, nem próbálja az önkormányzatokkal fizettetni azokat a feladatokat, amelyeket az államnak kell ellátnia. Így van ez a pedagóguséletpálya-modell esetében. Így van ez a szociális ágazat területén. Így van ez a bölcsődei, óvodai ellátás területén is. Ez rendkívül fontos, hiszen az önkormányzatok jövőjét teszi kiszámíthatóvá.

A másik kérdés, amivel szeretnék foglalkozni a hozzászólásomban, a választókerületemet érintő kérdések. Az elmúlt évek során nagyon komoly fejlesztések valósultak meg közlekedés terén, hiszen megépült az M0-s körgyűrű északi szakasza, a Megyeri híddal együtt, azonban ez a beruházás, nem azt mondom, hogy furcsa módon, hanem a szokásos módon, nem lett rendesen előkészítve; nem lett rendesen menedzselve, és nem lett rendesen befejezve. Ebből adódik, hogy a térségben felhalmozódtak olyan problémák, amelyek megterhelik az ott élők életét.

Kettőt szeretnék ezek közül kiemelni. Az egyik az M0-s északi szakaszának a 11-es úthoz való csatlakozása, ahol egy olyan költségtakarékos megoldást választottak 2006-ban, 2007-ben, amely okán a térség elszenvedi azt, hogy minden áldott reggel 7 órától 9 óráig olyan forgalmi dugók alakulnak ki, amelyek egyrészt balesetveszélyesek, másrészt pedig időrablók, energiarablók, és idegtépő helyzetet okoznak.

Örülök annak, hogy hosszas küzdelem árán a 2017-es költségvetés tartalmaz 265 millió forintot, amely ennek az orvosolására elegendő, bár megjegyzem, hogy nem a tökéletes megoldást fogja adni. Hiányozna még 120 millió forint. Én bízom abban, hogy ez a beruházás ebben az esztendőben megvalósul, és ez az áldatlan állapot, amely a 11-es út és az M0-s csatlakozásánál nap mint nap tapasztalható, meg fog szűnni. Köszönöm szépen ezért, hogy erre lehetőséget teremtett a kormányzat.

A másik, amit szeretnék kiemelni, az szintén az M0-s beruházáshoz kötődik, mégpedig annak idején nem építették meg, szintén takarékossági szempontokból, az M0-s szigeti lehajtóját, és beígérték a térség önkormányzatainak, hogy „majd kaptok egy kis-dunai hidat Szentendre és Szigetmonostor között, amely majd biztosítja a kapcsolatot a sziget és a part között”. A szigeti települések ezt a mai napig nem kapták meg, ezért a mentőszolgálat, a tűzbiztonság kérdése nem megoldott, és évek óta küzdünk azért, hogy Tahitótfalu településen létesüljön egy tűzoltóőrs és egy mentőállomás. Éppen ezért egy módosító javaslatot nyújtottunk be, bízva abban, hogy a kormányzat támogatni fogja ezt. Ennek köszönhetően a jövő évben megépülhet ez az egység, és legalább ezen két kérdés rendezése megoldódhat. Köszönöm szépen, és tisztelettel kérem, hogy támogassák ezeket a módosító javaslatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 40 2016.05.18. 10:59  37-48

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja a területrendezési tervek között az összhang biztosításával a jogbiztonság erősítése, valamint a területrendezési tervezési rendszer egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, az adminisztratív terhek csökkentése. Cél továbbá a területfejlesztés és a területrendezés tartalmi rendszerének egymáshoz való közelítése azért, hogy a fejlesztési szempontok, egyes beruházások területi elhelyezése kellően megalapozott legyen.

A törvényjavaslat négy területrendezési témájú törvény módosítására tesz javaslatot: úgymint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényre, ez az 1996. évi XXI. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvényre, azaz a 2000. évi CXII. törvény, az országos területrendezési tervről szóló törvényre, valamint a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényre. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a törvények módosítására vonatkozó javaslatok szakmai munkacsoportok keretében kerültek kidolgozásra, amelyben részt vettek neves tervezők és megyei önkormányzati főépítészek. A kidolgozott javaslatok továbbá egyeztetésre kerültek a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével, a Magyar Építész Kamarával, valamint a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a megyei kormányhivatalokkal is.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása abból a szempontból kiemelkedő, hogy a területrendezési tervek felülvizsgálatát az Európai Unió tervezési ciklushoz igazítja, valamint az ország területrendezési tervének elfogadását az országos területfejlesztési koncepció elfogadása után egy éven belül írja elő, ezzel biztosítva a területfejlesztési dokumentumban foglaltak területrendezési aspektusainak realizálását.

A módosítás kivonja a térségi területhasználati engedélykérelemre vonatkozó határidő alól az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárást, amelynek határidejét 15 napban határozza meg, ami hozzájárul a bürokráciacsökkentéshez. A területrendezési tervek egyeztetési idejének két hónapról egy hónapra való csökkentésével gyorsításra kerül a területrendezési terv készítése, amely a mai digitális világban reális célként tűzhető ki. A javaslat az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. kormányhatározat területrendezési vonatkozású pont­jai végrehajtásának első ütemére vonatkozik.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megalapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása megteremti a jogszabályi feltételeit a partvonal-szabályozási és vízpart-reha­bili­tá­ciós tervezés területrendezési tervbe történő integrálásának és egyszerűsítésének.

Szükséges a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek kivezetésének előkészítése a tervrendszerből úgy, hogy a Balaton partjának közcélú használhatósága, a természeti és környezeti értékek védelme megmaradjon, valamint a kiemelt beruházások támogatása azáltal, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket nem kell figyelembe venni akkor, ha a beruházás miatt szükséges a településrendezési eszköz módosítása. A tanulmánytervek beékelődnek a Balaton-törvény és a településrendezési eszközök közé, amelyek majdhogynem átvéve a településrendezési eszközök feladatát, túlzott részletezettséggel szabályozzák a part menti területfelhasználást. Ezek a tanulmánytervek miniszteri rendelettel kerültek elfogadásra 2004-2006 között, elhatározásai vagy beépültek már a települési tervekbe, vagy olyan, az akkori kor szellemének megfelelő döntéseket tartalmaznak, amelyek már idejét múltak, az önkormányzatok nem tudnak azokkal azonosulni.

A tanulmánytervek kivezetését véglegesen csak a Balaton-törvény átfogó felülvizsgálatával párhuzamosan tervezzük azért, hogy a tanulmánytervek értékei beépülhessenek a törvénybe, tehát a védelmi szint ne csökkenjen, viszont a területfelhasználásról a települési önkormányzat maga dönthessen a törvény adta keretek között.

(12.50)

Célunk volt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósulásának, a pályázati források magas szintű felhasználásának könnyítése azáltal, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket, amelyek területfelhasználásra vo­nat­kozó előírásai számos esetben idejét múltak, nem kell figyelembe venni akkor, ha a beruházás miatt szükséges a településrendezési eszköz módosítása. Ez a könnyítés szükséges azért, hogy a kiemelt beruházások megvalósulása a következő egy-két évben se lehetetlenüljön el a tanulmánytervek nehézkes módosítása miatt. Tapasztalat alapján a tanulmánytervek módosításának időigénye egy-két év. Ezután szükséges még a településrendezési eszköz módosítása is. Az engedmény tehát csak az érintett települési tervekre nézve jelent mentességet, a beruházás engedélyezése alól azonban nem. Továbbá a Balaton partjának lehetőség szerinti közcélú használata továbbra is az elsődleges cél a minőségi idegenforgalmi fejlesztésekkel összhangban. Ezért a parti zöldterületek és parti sétányok védelmét, a partok beépítés­men­tességét továbbra is be kell tartani. A védelmi szint tehát nem csökken.

Ez a törvény vezeti át a köztársasági elnök 13/2013. számú határozatát is, amely alapján Balatonakarattya község 2014. október 12. napjától ön­álló településsé vált. Ennek a figyelembevételével a javaslat a Balaton-törvény 1/1. számú, a Balaton Ki­emelt Üdülőkörzetéhez tartozó települések mellékletének Balatonakarattya községgel történő kiegészítésére tesz javaslatot. Ennek kapcsán hadd említsem meg, hogy a község régóta küzdött azzal a problémával, hogy a fejlesztési forrásokból a nagy testvér, Ba­la­tonkenese részesült a kisebb testvér, Akarattya ro­vá­sára; hasonlóképpen egyébként, mint a központi régióban, Budapest és Pest megye esetében. Ez a kis­te­lepülés egyébiránt gyönyörű panorámával, jó adottságokkal rendelkezik, ezért bízhatunk abban, hogy a függetlenedés a település virágzásával fog jár­ni, amennyiben ezzel a lehetőséggel jól gazdálkodik.

A javaslat ezenkívül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést kiegészíti a partvonal-szabályozási követelményekre vonatkozó felhatalmazással.

Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. számú törvény módosításával a megyei önkormányzatok számára megteremtődik az önálló térségi övezet és vonatkozó szabályok megalkotásának lehetősége, amely segítségével a megyék a területi sajátosságokat hatékonyabban érvényesíthetik a településrendezési eszközökben. Ezeket az előírásokat a településeknek kötelezően alkalmazniuk kell. Tekintettel arra, hogy a megyei területrendezési tervek önkormányzati rendeletek, a módosító javaslat garanciális szabályokat tartalmaz a megyei önkormányzatok túlszabályozásának elkerülésére.

Az országos területrendezési tervről szóló törvény módosítására, amit az 1/1. melléklet tartalmaz, azért van szükség, mert az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. számú törvény 2016. január 7-i hatállyal módosította a közúti közlekedéssel kapcsolatos szöveges mellékletet, amelyből törlésre került a 2. főutak felsorolása. A módosítás a jogbizonytalanságot szünteti meg azzal, hogy az 1/1. melléklet 2. főutak elemeit tartalmazó melléklete 2016. január 7. előtti állapotát újra hatályba helyezi.

A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. számú törvény módosítása az agglomerációs törvény felülvizsgálatára vonatkozó határidő hatályon kívül helyezését végzi el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés elfogadásával megszüntethető a jogbiztonság… ‑ a jogbizonytalanság, ami hozzájárul a területrendezési tervek és településrendezési eszközök kényszerű módosításai számának csökkentéséhez. Reményeink szerint a megyei tervek önállóságának kiterjesztésével a megye hatékonyabban hozzá tud majd járulni a számára dedikált uniós fejlesztési pénzeszközök felhasználásához. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet terü­let­rendezésiterv-rendszere egyszerűsítését biztosító jogszabályi feltételek megteremtésével pedig a javaslat segíti az átláthatóbb, költséghatékonyabb és rugalmasabb tervrendszer létrejöttét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 152 2016.05.24. 13:57  147-176

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Olimpiai Charta az olimpizmus alapelveinek, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályainak és kiegészítő rendelkezéseinek kodifikációja. Az Olimpiai Charta szabályozza az olimpiai mozgalom szervezetét, cselekményeit és működését, valamint meghatározza az olimpiai játékok megünneplésének feltételeit.

Lényegét tekintve az Olimpiai Charta az alábbi három fő célt szolgálja. Az Olimpiai Charta mint al­kot­­mányos természetű alapokmány kifejezi az olimpizmus alapelveit és legfontosabb értékeit, illetve a betartásukra figyelmeztet. Az Olimpiai Charta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabálya. A fentieken túl az Olimpiai Charta meghatározza az olimpiai mozgalom három legfőbb jogalanyának kölcsönös jogait és kötelezettségeit, amelyek név szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok.

(17.20)

A nevezett szervezetek kötelesek az Olimpiai Chartát tiszteletben tartani és betartani. A modern olimpizmus szülőatyja Pierre Coubertin, akinek a kezdeményezésére rendezték meg a párizsi nemzetközi sportkongresszust 1894 júniusában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot 1894. június 23-án alapították meg. Az első újkori olimpiai játékok megünneplésére Athénban, Görögországban került sor 1896-ban. Az olimpizmus életfilozófiaként a test, az akarat és a szellem képességeit mint egységes egészet fogja össze és dicsőíti. Egyesítve a sportot a kultúrával és neveléssel, az olimpizmus olyan életforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömén, példaképnevelési értékén, társadalmi felelősségvállalásán és az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletén alapszik. Az olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének szolgálatába állítsa, egy békés társadalom előmozdítása és az emberi méltóság megőrzése érdekében.

Az olimpiai mozgalom egyetértésben szervezett egyetemes és állandó cselekvési sorozat, amely a NOB legfelső hatalma alatt kerül megvalósításra, beleértve mindazon természetes és jogi személyeket, akiket az olimpizmus értékei lelkesítenek. Az olimpiai mozgalom kiterjed mind az öt kontinensre. Az olimpiai mozgalom csúcspontja a világ sportolóinak találkozása a legnagyobb sportfesztiválon, az olimpiai játékokon. Az olimpiai mozgalom szimbóluma az összefonódó öt karika.

A sport gyakorlása alapvető emberi jog. Minden természetes személyt megillet a sportolás joga, a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül az olimpiai szellemben, amely kölcsönös megértést követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék szellemében. Elismerve, hogy a sport a társadalom szerves része, az olimpiai mozgalomhoz tartozó sportszervezeteket megilleti az autonómia joga, és terheli annak kötelezettsége, ideértve a sport szabályrendszerének szabad meghatározását és annak ellenőrzését, szervezetük struktúrájának és irányításának meghatározását, külső behatástól mentes választások jogát élvezve a helyes irányítás alapelveinek biztosításával és alkalmazásával. Bármely országgal, személlyel, fajjal, vallással, politikával, nem­mel kapcsolatba hozható vagy bármely egyéb megjelenési formában megjelenő diszkrimináció összeférhetetlen az olimpiai mozgalommal. Az olimpiai mozgalomhoz való tartozás feltétele az Olimpiai Charta betartása és a NOB általi hivatalos elismerése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar olimpiarendezési szándék egyidős a modern olimpiák történetével, mert az olimpiai mozgalom magyar részvétellel történt megalapításának idején, a XIX. század végén is felmerült annak gondolata, hogy Budapest az olimpiai játékok házigazdája legyen. Budapest a XX. században több alkalommal, 1920-ban, 1960-ban is megpályázta a világ népeinek békeidőbeli legnagyobb és legrangosabb seregszemléjét. Az 1920-as nyári olimpia megrendezésétől 1919-ben esett el Magyarország, az első világháború többi vesztesével együtt nem is vehettek részt azon a sportünnepen. A 2000-es évek elején is többször felvetődött a budapesti pályázat gondolata.

Ilyen előzmények után a magyar olimpiai mozgalom társadalmi szervezete, a Magyar Olimpiai Bizottság a pályázó főváros, a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Országgyűlés, végül Magyarország Kormánya egyöntetű támogatása és egysége mellett 2015. szeptember 16-án Budapest hivatalosan is a 2024. évi XXXIII. olimpiai, valamint a XVII. paralimpiai játékok megrendezésére pályázó várossá vált. Az olimpiai pályázat sikerének mélyreható nemzetpolitikai, valamint nemzetgazdasági jelentősége miatt az érdekeltek által elsőrendű célként lett megfogalmazva, hogy Budapest, illetve Magyarország győzzön az olimpiai pályázaton, és nyerje el a 2024-es nyári játékok rendezési jogát. Az Agenda 2020 elnevezésű, egyszerűbb, takarékosabb pályázati és rendezési eljárásnak köszönhetően gazdaságosan megrendezhető budapesti olimpia olyan generációkon átívelő, nemzeti egységet teremtő kezdeményezés, amely egyúttal már az olimpiai pályázattal is hozzájárul Budapest és Magyarország elismertségének növeléséhez, a nemzetgazdaság bővüléséhez, ezáltal pedig közvetlen és közvetett módon az állampolgárok jólétéhez.

Nem azért kell pályáznunk, mert könnyűnek ígérkezik, hanem azért, mert nehéz lesz. Az előzőeknek megfelelően a 2015. május végén elkészült olimpiai megvalósíthatósági tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy mind Budapest, mind Magyarország fejlettsége lehetővé teszi az olimpiai játékok sikeres megrendezését. Ezen túlmenően jórészt a komoly kritikák, ellenérzések és elutasítottság miatt megreformált pályázati eljárás, azaz az Agenda 2020 reformja miatt kijelenthető, hogy Budapest és Magyarország pályázata történelmi lehetőség előtt áll, még akkor is, ha olyan versenytársakkal állunk szemben, mint Róma, Párizs vagy Los Angeles.

A pályázati eljárás során a kormány eddig számos alkalommal kinyilvánította elkötelezettségét a budapesti olimpiai pályázat sikere és az Országgyűlés határozatának érvényesülése érdekében. A T/10726. számú, a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló törvénytervezet Országgyűlés általi elfogadásával pedig megteremtődnek a pályázat és a rendezés legfontosabb keretszabályai, amelyek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részére is garanciát jelentenek és alátámasztják a város és az ország elkötelezettségét.

Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével Magyarország a világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. A sikeres pályázathoz, illetve a rendezéshez, a hatékony és gyors lebonyolításhoz szükséges egy speciális hazai szabályozórendszer felállítása, aminek a központjában a jelen törvényjavaslat áll. Az olimpiai és paralimpiai játékok a NOB előírásai és szabályai, többek között az Olimpiai Charta szerint zajlanak. A NOB közrendbe és jogszabályokba nem ütköző előírásait, szabályait a rendezésért pályázó városnak el kell fogadnia. A törvényt nemcsak a NOB kedvéért kell megalkotnunk és elfogadnunk, hanem saját magunk miatt is, hogy tudjuk, mi a teendőnk.

A NOB a korábbi olimpiai játékok tapasztalatai alapján alakította ki azt a szabályozási környezetet, továbbá azt a szabályozási követelményrendszert, aminek a megvalósulását, hatékony érvényesülését részben a jelen törvény elfogadásával kívánja a jogalkotó biztosítani. Az előbbi elveket és elvárásokat követő olimpiai törvény elfogadása egyre inkább gyakorlattá vált, szinte kimaradhatatlan eljárás az olimpiát rendező országokban. Hasonló olimpiai törvény került elfogadásra Sidneyben, Rio de Janeiróban, valamint a legutóbbi európai helyszíni nyári olimpiai játékokat rendező Londonban is, és a jogszabály a NOB részére megnyugtató választ adott az esetleges problémák kezelésére.

A törvény felöleli az olimpiai és paralimpiai játékok pályázata és a rendezése szempontjából legfontosabb jogterületeket, és tekintettel arra, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok egy egyszeri és lényegében megismételhetetlen alkalmat jelentenek, továbbá arra, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok pályázata és rendezése érdekében elfogadott törvény szabályai ideiglenesek és rendkívül speciális jellegűek, a különböző jogterületek szabályait nem az adott jogterületek jogszabályaiba, hanem egy külön jogszabályba, egy olimpiai törvénybe foglalja, amelyet tehát szimbolikus jelentősége mellett gyakorlati szempontok is alátámasztanak.

(17.30)

A törvény széles körű felhatalmazásokkal teremti meg a további részletes szabályok megalkotásának lehetőségét. A NOB a pályázó városoktól számtalan garancia kiállítását követeli meg. Ezek a garanciák egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok, amiket különböző tárgyakban ‑ például biztonság, finanszírozás, adók, közlekedés, szállás, létesítmények ‑ kell kiállítani. A törvény lényeges célja ezen garanciák kiállítása szükségességének elismerése és a garanciák gyors és hatékony kiállítását elősegítő eljárási szabályok megalkotása.

A törvény egyaránt tartalmazza mind az olimpiai és paralimpiai játékok pályázati szakaszának, mind a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszának a szabályait. A rendezési szakasz szabályai elfogadásának célja, hogy a NOB felé már most felmutassa, hogy Magyarország világos elkötelezettséggel és hosszú távú tervekkel rendelkezik a rendezés teljes folyamatát illetően, és már most képes megfelelő jogi megoldásokat kínálni a hatékony rendezés érdekében. Ez hazánk pályázata szempontjából azért is bír különös jelentőséggel, mivel az egyetlen olyan pályázó vagyunk, ahol még nem rendeztek olimpiát, így a rendezési képesség tekintetében esetlegesen megfogalmazódó kételyek eloszlatására rendelkezésre álló valamennyi eszközt, köztük az önálló olimpiai törvény megalkotását is fel kell használnunk.

A törvény célja továbbá, hogy a NOB felé bemutassa azt, hogy a kockázatok kizárása, illetve minimalizálása mellett lehet majd megrendezni az olimpiai és paralimpiai játékokat, továbbá azt, hogy Magyarországon nincsenek az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezését gátló jogi akadályok. A törvény egyértelműen kinyilvánítja, hogy Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az olimpiai és paralimpiai játékok szabályozott keretek között történő gyors, hatékony és sikeres előkészítését és megrendezését.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy már az előttem szólók is hangsúlyozták, rendkívül fontos az, hogy minél szélesebb körű támogatottsága legyen ennek az eseménynek, ennek a vállalkozásnak. Éppen ezért üdvözlöm azokat a parlamenti pártokat, amelyek már most csatlakoztak a törvényjavaslathoz, részt vettek a többpárti egyeztetéseken, és támogatják a törvénytervezetet. Bízom abban, hogy a jelenlegi csatlakozók mellett fel fog sorakozni a többi parlamenti párt és a Magyarországon található egyéb szervezetek annak érdekében, hogy széles körű támogatottsága legyen ennek az eseménynek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 168 2016.05.24. 5:35  147-176

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt a vita során elhangzott a vizes vb-vel kapcsolatban, hogy a korábban elfogadott költségvetést messze túl fogja haladni várhatóan a rendezvény. Szeretném tisztelettel tájékoztatni az Országgyűlést arról, hogy a betervezett költségvetésből a vizes vb megrendezése meg fog valósulni.

Az elmúlt időszakban olyan, korábban elhatározott fejlesztések bevonására és előrehozására került sor, ami a vizes világbajnokság költségvetésével párhuzamosan fog megvalósulni. Szeretném ezek közül kiemelni a ferihegyi repülőtér termináljának a bővítését is. Tudjuk azt, hogy a turizmus nagyon jó pályán mozog, és minden évben újabb és újabb rekordokat dönt meg a turizmus volumene, a vendégéjszakák száma, a turizmusból származó központi költségvetési bevételek, és természetesen örömünkre szolgál az, hogy a turizmusban dolgozó vendéglátók és vállalkozók is jelentős mértékben meg tudnak erősödni.

Azonban vannak olyan tényezők, amelyek a továbbfejlődést akadályozzák, illetve már a jelenlegi forgalmat is jelentős mértékben zavarják. Bárki, aki az elmúlt időszakban a ferihegyi terminálok szolgáltatásait igénybe vette, találkozhatott azzal a gonddal és problémával, hogy egy nem utasforgalomra tervezett, acélvázas nagy hodályban kell az utasoknak sort állniuk, nem ülniük, hanem állniuk sokszor fél órán keresztül gyermekkel, hőségben és egyéb körülmények között, amely messze méltatlan a szolgáltatásra. Éppen ezért ezt a beruházást teljes joggal előrehozta a kormányzat, és én személy szerint rendkívül örülök annak, hogy akár a vizes vb ürügyén, akár más megfontolásból ez a beruházás meg fog valósulni.

A másik, ami szintén a vizes vb-vel kapcsolatos költségeket illeti, az pedig az, hogy a Dagály fürdő területén, részben annak a területén, részben mellette épül meg a központi létesítmény, azonban a Dagály fürdő pedig ott maradt volna abban az állapotában, amelyben jelenleg is látható. Azt gondolom, hogy a főváros számára, a XIII. kerület számára, mindannyiunk számára fontos, hogy ezt a kontrasztot megszüntessük, és a vizes vb-vel párhuzamosan egy olyan fejlesztésre is sor kerüljön, amelyre egyébként szükség van. És lehetne sorolni még ezeket a példákat.

Az olimpia számomra nem költségvetési tétel elsősorban, hiszen a projekt összeállítása során nem csupán az olimpia megrendezéséhez közvetlenül nélkülözhetetlen és szükséges fejlesztéseket kellett figyelembe venni és beárazni, hanem értelemszerűen az azzal összefüggő, Budapest számára fontos úthá­ló­zat-fejlesztést, hídépítést, infrastrukturális fej­lesz­téseket, lakóövezeti fejlesztést, kollégiumi fejlesztést, sportterületek fejlesztését, közterületek fejlesztését és a továbbiakat. Meggyőződésem, hogy ezek a téte­lek szükségesek. Meggyőződésem, hogy ezek a fej­lesz­tések a főváros és az ország javát fogják szolgálni. Azon el lehet vitatkozni, hogy ezeket a fejlesztéseket mikor célszerű megvalósítani. Azt gondolom, hogy egy ilyen nagy volumenű program megvalósítása el kell hogy bírja ezeket a fejlesztéseket. Szükségesek ezek a fejlesztések az ország és a főváros számára.

Az olimpiát nem egy sporteseményként kell értelmezni, hanem egy területfejlesztési projektként kell értelmezni elsősorban, amelyet természetesen sporteseményekkel örömmel fogunk megtölteni. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy az olimpia sikerre jusson, az olimpiai pályázatunk si­ke­re­sen szerepeljen, és lehetőséget kapjunk annak érdekében, hogy ezeket a gondolatokat, ezeket a fej­lesz­téseket, ezeket a terveket sikerre tudjuk vinni. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 336 2016.06.06. 1:24  335-338

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. május 26-án tárgyalta meg a T/10523. számú, energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 34 igen szavazattal, tehát egyhangú döntés mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Amint az már ismert önök előtt, az Európai Bizottság az Európai Unió harmadik energiacsomagja átültetésével összefüggésben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, tehát a javaslat célja a szükséges törvényi szintű módosítások megvalósítása.

Elmondhatom, hogy a bizottsági ülésen a törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai vita nem alakult ki. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság 13 pontos technikai jellegű indítványát, valamint a Törvényalkotási bizottság pontosításait foglalja magában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák az előterjesztést! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 346 2016.06.06. 1:49  345-362

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. május 26-án tárgyalta a Budapesten megrendezendő vizes vb létesítményfejlesztéséről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/10535. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen, 4 nem és 4 tartózkodás mellett összegző jelentést és összegző javaslatot nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Gazdasági bizottság négypontos indítványát tartalmazza.

A tervezés jelenlegi állása szerint a törvényjavaslat 1. számú mellékletében meghatározott ingatlanok helyrajzi száma felülvizsgálatra került, és a módosítás ezek törlésére, illetve pontosítására tesz javaslatot. Az új táblázat tartalmazza az 1. melléklet módosításában szereplő ingatlanok tulajdonosát, jelenlegi funkcióját és az ingatlan beruházásban betöltött szerepét. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ötpárti egyeztetésen, ötpárti-négypárti egyeztetésen szóban és levélben is felajánlotta Fürjes Balázs kormánybiztos úr, hogy tájékoztatja a frakciókat mind a vizes világbajnoksághoz kapcsolódó beruházásokról, mind az olimpiai pályázatról.

Úgy gondolom, hogy bizottsági üléseken is kellően megalapozott válaszokat kaphattak képviselőtársaim a felmerült kérdésekre. Ezért kérem tisztelettel, támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 362 2016.06.06. 2:00  345-362

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni azoknak a képviselőknek a támogatását, akik ezt kifejezték, de szívem szerint jobban tudnék örülni, ha a támogatásukat nem egy tartózkodással, hanem egy igen gombbal tudnák kifejezni, mert azzal haladunk előre. A tartózkodással igazából nem haladunk előre.

A magam részéről rendkívül fontosnak tartom azt, hogy minél szélesebb körű támogatottság jöjjön létre, alakuljon ki minden ilyen esemény kapcsán, legyen az vizes vb vagy olimpiai rendezés. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a rendezvény előkészítése, lebonyolítása, megvalósítása átlátható legyen.

Köszönöm szépen az ellenzéki képviselőknek azt, hogy segítették ezt az átláthatóságot például azzal, hogy pontosítást kértek a helyrajzi számokat illetően; ezt örömmel megtettük.

Szeretném biztosítani a tisztelt Házat arról is, hogy az előkészítő munka során minden egyes adat meg fog jelenni az előkészítést, a szervezést, a lebonyolítást végző szervezet honlapján, mint ahogy most is ott van minden egyes adat.

(22.30)

Kérném tisztelettel, kísérjék ezeket figyelemmel, és ha még ezen felül bármilyen formában is szeretnének első kézből tájékozódni, úgy a kormánybiztos úr erre lehetőséget biztosít. Éljenek ezzel a lehetőséggel! Mindenekelőtt kérem tisztelettel, hogy igen gombbal támogassák a rendezvényt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 263 2016.06.07. 1:58  262-266

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Or­szág­gyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalko­tási bizottság 2016. május 26-án tartott ülésén tárgyal­ta meg a Magyar Energetikai és Közmű-sza­bá­lyozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló T/10524. számú törvényjavaslatot.

(20.50)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2011. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 4 nem ellenében, valamint tartózkodás nélkül fogadta el. A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a háttéranyagban található, a Törvényalkotási bizottság saját kétpontos módosító javaslatát.

Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás lényege kettős. Egyrészt a magyar energiapolitikai törekvéseket támogatja, másrészt pedig bővíti a gazdasági diplomácia mozgásterét is. Mivel az elmúlt 15 esztendőben kiderült, hogy a magyar szabályozási modell sok tekintetben más országokat képviselő tagok számára is követendő példa volt, ezért nemcsak arra nyújtott lehetőséget, hogy a szabályozási oldalon egység alakuljon ki a tagként működő szer­vezetek energiaszabályozói gondolkodásában, ha­nem arra is, hogy magyar befektetői körök részt vegyenek ezeknek a társult országoknak az energia területén megjelenő, különböző típusú fejlesztéseiben.

Ebből fakadóan kéri a kormány, hogy ennek a szervezetnek a felügyeletét a Külgazdasági és Külügyminisztérium végezze a jövőben. Ehhez kérem tisztelettel támogatásukat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 267 2016.06.07. 1:14  266-275

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. június 3-ai ülésén megtárgyalta a T/10525. szám alatt benyújtott, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. számú törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Kulturális bizottság kétpontos módosító javaslatát és a Törvényalkotási bizottság saját módosító indítványait, amelyek kodifikációs pontosításokat és szövegpontosító javaslatokat tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy érdemi módosítás nem került bele az összegző módosító javaslatba, így szakmai vita sem alakult ki.

Egyetértve a kormány kezdeményezésével, kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 277 2016.06.07. 1:03  276-285

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. június 2-án tárgyalta az egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló T/10531. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen, 2 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat csupán a Gazdasági bizottság hétpontos jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításait tartalmazza.

A törvényjavaslat célja továbbra is a területrendezési tervek közötti összhang biztosítása, valamint a megyei önkormányzatok területrendezési, tervezési önállóságának növelésével a területi érdekek és sajátosságok érvényre juttatásának biztosítása. Kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 287 2016.06.07. 1:46  286-289

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. június 2-án megtárgyalta a településkép védelméről szóló T/10728. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 26 igen és 5 nem szavazat mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Gazdasági bizottság módosító javaslatait, valamint a Törvényalkotási bizottság saját indítványát tartalmazza, amely kettő pontban pontosítja a szakbizottság előterjesztését. A Törvényalkotási bizottság egy pontban külső túlterjeszkedést állapított meg, így a házszabályi rendelkezések tiszteletben tartásából következően nem támogatta az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. számú törvény módosítását. Ugyanakkor a módosító javaslat figyelembe veszi a Magyar Építész Kamara szövegpontosító javaslatait: az építtetőre vonatkozó felelősségi szabályokat egyértelművé teszi; tervező és kivitelező hiányában a bejelentéshez kapcsolódó határidő is módosul a benyújtott szöveghez képest a Megyei Jogú Városok Szövetségének véleménye alapján, méghozzá nyolcról tizenöt napra.

Mindezek figyelembevételével kijelenthető, hogy a cél a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása. Tisztelettel kérem a támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 46 2016.10.26. 11:57  43-62

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt kifejteném a Fidesz-frakció álláspontját az előttünk fekvő javaslatról, kérem, engedjék meg, hogy pár mondatban emlékeztessem önöket, miért tartjuk kiemelt fontosságúnak a sportpolitikát. Ez pedig elvezethet annak megértéséhez is, hogy miért van szükség erre a módosításra.

Azt gondolom, nem lehet elégszer hangsúlyozni a sport jelentőségét és szerepét általában sem, de különösen igaz ez a magyar társadalomra. A sport nevel, nemesít, erőssé tesz, versenyre sarkall, és rendszerességre szoktat. A mi politikai családunk ezzel megalakulásától kezdve tisztában van, és törekszünk arra, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen; hogy a fiatal generációk többet mozogjanak és egészségesebben éljenek, mint szüleik vagy mi; hogy mindezt európai színvonalú körülmények között, szakmailag és anyagilag megbecsült, elhivatott eszközökkel tegyék, és legyenek előttük sportoló példaképek is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi minden is a sport? A sport összetartó erő, mert a sportsikerek megerősítik a nemzet kulturális összetartozását. Ezt láttuk idén a futball-Európa-bajnokságon és az olimpián is. Ezúton is gratulálunk sportolóinknak. A cél az, hogy a magyar nemzet valóban büszke, öntudatos sportoló nemzetté váljon, és hagyományainak megfelelően továbbra is tartósan elfoglalja helyét a világ sportéletében. Rendkívül fontosnak tartom a magam részéről, hogy olyan közösségek jöjjenek létre, amelyek az emberi kapcsolatokat tudják építeni, és erre a mai korban rendkívül nagy szükség is van.

A sport egyben kultúra is. A kultúra az emberi test és lélek önkifejezésének eszköze, annak bizonyítéka, hogy az emberi élet több a puszta létért folytatott küzdelemnél. A kultúrának egy része ‑ képző­művészetek, színház, irodalom ‑ a lelket nemesíti, a sport pedig a testet. A sportra tehát ugyanolyan létjogosult forrásokat biztosítani, mint a kultúra más területeire.

A sport egészség is, ezért fordítunk figyelmet az emberek egészségi állapotának további javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére, a szabadidősportokon keresztül is a területi különbségek mérséklésére, amelyek makrogazdasági hatásként hosszú távon jelentős mértékben járulnak hozzá az egészségügyi kiadások csökkentéséhez. Rendkívül fontos megjegyeznem azt is, hogy az egészség megőrzése egyben gazdasági tényező is, hiszen az egészséges ember jobban tudja képezni magát, nagyobb tudásra tud szert tenni, kevesebb időt tölt betegállományban, és aktívabban tud részt venni a munka világában is, magyarul: jobb a teljesítménye.

Mindemellett azonban egy olyan finanszírozási modellt kellett kialakítanunk, amely a fenti célok eléréséhez szükséges feltételeket maradéktalanul biztosítja. A hangsúly azon volt és most is azon van, hogy a pénzen nem múlhat. A pénzen ne múljon az, hogy egy édesanya meg tudja-e venni gyermekének a focimezt, be tudja-e fizetni a vendégnél játszott mérkőzések utazási és egyéb költségeit. A pénzen ne múljon az, hogy egy élsportoló a XXI. századi követelményeknek megfelelően tudjon felkészülni a világversenyekre vagy az olimpiára. Emlékszem, mint a sportbizottság tagja, nagyon sokszor tárgyaltunk arról, hogy az olimpikonok nem kapják meg időben a felkészülésükhöz szükséges forrásokat a költségvetésből. Ez, hála istennek, ma már nem így van.

(12.50)

A pénzen ne múljon az, hogy 30-40 év után a sportklubok végre rendbe szedjék a pályáikat, és ne kelljen szégyenkezniük, mikor külföldi vendégcsapatokat fogadnak.

Tisztelt Ház! A pénzen ne múljon az, hogy a magyar sport jövője hogyan, milyen minőségben alapozódik meg a mában, az utánpótlás nevelésében. Ahhoz ugyanis, hogy húsz év múlva még sikeresebbek legyünk, ahhoz ma kell fizetnünk az edzőket, ma kell kiképezni őket, ma kell adott esetben a külföldről érkező szakemberek tapasztalatát és mentalitását igénybe vennünk, segítségül hívnunk. Mindehhez forrás kellett és kell, méghozzá jelentős összeg. Többéves átmeneti jelleggel ki kellett alakítani egy olyan finanszírozási rendszert, amely mind a sportszövetségek, mind a vállalkozások, mind a közvélemény hozzáállását pozitív irányban változtatja a sporttal kapcsolatban. A mi felelősségünk az, hogy ez a forráskihelyezés, ez a rendszer a lehető leghatékonyabban működjön, és hosszú távon is beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Itt is arra biztatnám képviselőtársaimat, hogy a sportra fordított összeget a jövőbe történő befektetésként értékeljék.

A kormány ezért tette lehetővé a vállalkozásoknak, hogy a társasági adójuk legföljebb 75 százalékát sportcélokra fordíthassák. A pénzt a vállalkozások termelik meg, ők dönthetik el, hogy hova adják ezt az összeget. Ez egy egyértelműen átlátható folyamat, hiszen az adott sportághoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelést végző alapítvány részesülhet a vállalatoktól érkezett felajánlásokból, aminek jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításánál is elmondtuk, de itt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az év eleji adatok szerint a társaságiadó-kedvezményre épülő sporttámogatási rendszer 2011-es bevezetése óta több mint 300 új hazai sportingatlan épült és közel 500 újult meg. A taóban érintett öt látvány-csapatsportágban az elmúlt négy évben 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, s a növekedés elsősorban az utánpótláskorú sportolók területén jelentős. Az sem titok önök előtt, hogy a jelenlegi támogatási rendszer 2017. július 31-éig él. Már készül a tao 2, és megújul a nemzeti sportstratégia is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt követően engedjék meg, hogy rátérjek a törvényjavaslat-módo­sí­tás­ra. A tervezet az elmúlt olimpiai ciklus sportot érintő intézkedéseinek gyakorlati hatásait, a finanszírozási programok sportszakmai megvalósulásának folyamatait, valamint a sportigazgatás szervezeti átalakításának hatásait alapul véve az állami sportirányítás és civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskör-megosztás újraszabályozására tesz javaslatot az alábbiak szerint.

Az állami források elosztásának elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig a részére a feladataival összefüggésben juttatott állami támogatások felhasználásáért és a forrásokkal való elszámolásért felelős. A MOB javaslatát elfogadva a MOB eddigi tagozati rendszere átalakításra kerül, a MOB belső szervezeti egységeiként működő tagozatok önállóvá válnak, és az élő sport egyes további nagy területein közfeladatokat ellátó sport-köztestületekként működnek tovább. Az állam kiemelt területként tekint különösen az utánpótlás-nevelés területére. A szakmai munka feltételeit új szervezeti keretek között és feladatellátási rendben biztosítja. Igaz ez a megállapítás a szabadidősportra és a fogyatékosok verseny-, diák- és szabadidősportját magában foglaló testületekre, de a diák-hallgatói sportra is egyaránt.

Tisztelt Ház! A sportról szóló törvény módosítását a frakció az alábbiakra figyelemmel támogatja. A sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatoknak az állami sportigazgatási szerv általi ellátásával, továbbá az új sport-köztestületi rendszer kialakításával a MOB jelentős mértékben tehermentesítésre kerül, továbbá megerősítést kap a sportszakmai munka elvégzésére irányuló tevékenysége. A MOB az olimpiai felkészülés szakmai programjainak továbbra is a fő letéteményese marad. Tovább erősödik ezáltal a lehetősége a 2024-es olimpiai pályázatot előkészítő feladatok sportszakmai ellátására.

A jelenlegi tagozati rendszerben működő élősport-területek, különösen a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja, valamint a diák- és hallgatói sport, továbbá önálló civil sportigazgatási szervekként való működésének megteremtésével a civil érdekképviseleti és sportigazgatási rendszer olyan jellegű átalakítására kerül sor, amely eredményeként a MOB ‑ mint az olimpiai mozgalomért, az olimpiai felkészülésért és olimpiai versenyeztetésért felelős sport-köztestület ‑ mellett önálló sport-köztestületek működnek a jövőben az élő sport egyes nagy területein. Ez egyértelműen erősíti az elit sporton túli területek működését és érdekképviseletét.

A Fidesz-frakció üdvözli a sport civil jellegét még inkább előtérbe helyező önálló szervezetek létrehozását, és a fentiekre is tekintettel támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Arra kérem tisztelettel önöket és az ellenzéki pártokat, hogy mikor erről a javaslatról vitatkoznak, tartsák szem előtt annak sportszakmai jelentőségét és pártérdekeken túlmutató jellegét. Fontos, hogy legalább nagy vonalakban egyetértés legyen a magyar sportvilág szervezésével és finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben, hiszen több évtizedes, ha úgy tetszik, projektről beszélünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 26 2016.11.10. 15:17  23-34

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi fel­emelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan szabályozás szükséges, amely megfelelő eszközöket biztosít a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartásokkal szembeni közjogi és magánjogi fellépésekhez, illetve megakadályozza a vál­lal­ko­zá­soknak a versenyre hátrányos összefonódását. E célok megvalósítása érdekében szükséges a ver­senyjogi szabályozás folyamatos értékelése, és amennyiben szükségesnek mutatkozik, korrekciója is.

Az előttünk fekvő előterjesztés alapvetően három célt szolgál: a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányuló egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv átültetését a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása révén, valamint ugyanezen törvény vállalkozások összefonódására irányuló szabályainak módosítását az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése érdekében, továbbá egyes rendelkezéseinek kisebb kiigazítása is szükségessé vált.

A javaslatra azért van szükség, mert a szóban forgó irányelv 21. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek hatályba léptetni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy legkésőbb 2016. december 27-ig megfeleljenek az irányelvnek. Emellett a kormány bürokráciacsökkentési törekvéseibe illeszkedően a Gazdasági Versenyhivatal, mint tudjuk, több éve törekszik a vállalkozások összefonódásával kapcsolatos eljárásai lefolytatásához szükséges időtartam csökkentésére, az eljárások egyszerűsítésére. Az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalatai rámutattak, hogy e téren újragondolandók a törvény irányadó rendelkezései.

Most kérem, engedjék meg, hogy röviden bemutassam, hogy milyen területeken várható előrelépés a törvényjavaslat hatására. A javaslat elvégzi az áttérést az összefonódás-kérelmezési rendszerről az összefonódás-bejelentési rendszerre. Megszűnik a fúziós kérelmes eljárás, helyét átveszi a bejelentés alapján a hivatalbeli eljárásindítás. Ez azt is jelenti egyben, hogy a kérelemhez kapcsolódó sommás el­já­rás szabályai az összefonódások engedélyezése esetében értelemszerűen nem lesznek alkalmazhatók.

Ennek az egyik következménye lesz, hogy gyorsulni fognak az eljárások. A bejelentés elbírálására legfeljebb nyolc nap fog rendelkezésre állni, ezalatt kell dönteni a bejelentés tudomásulvételéről, illetve eljárás indításáról. Ennek elmulasztása esetén a fúzió végrehajtható lenne, a bejelentési díjat pedig vissza kell fizetni. Végül pedig a bejelentési rendszerrel kiküszöbölhető a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak kétosztatúsága ‑ vizsgálati, majd versenytanácsi szak ‑, így előfordulhat, hogy hiánytalan bejelentés esetén a fúzió végrehajtására nyolc napot sem kell várni.

Csökkenni fognak az eljárási díjak is. A bejelentés esetében a kérelem jelenleg 4 millió forintos díja 1 millió forintra mérséklődik, ami a fúzióengedélyezési eljárással járó díjfizetési terheket jelentősen csök­kenti, amivel az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a Gazdasági Versenyhivatal fúziós díjbevételének körülbelül harmada, évi átlag 40‑60 millió forintnyi összeg a vállalkozásoknál ma­radhat.

Eljárásindítás esetén annak lefolytatása a hatályossal azonos lesz, így az ahhoz kapcsolódó 4, illetve 16 millió forintos igazgatási szolgáltatási díj a törvényjavaslat szerint összességében nem változik, mert a törvényjavaslat szerinti 3, illetve 15 millió forintos díjak az összefonódás bejelentésekor megfizetett 1 millió forinttal együtt a jelenlegi díjakkal azonos terhet jelentenek majd a bejelentő számára.

A javaslat hatására kevesebb lesz az engedélyeztetés. A bejelentés jelenlegi 500 millió forintos küszöbe a duplájára, 1 milliárd forintra emelkedne. Ez a küszöbszám a GDP-arányos küszöbértékeket tekintve az EU átlagához, de a hozzánk hasonló nagyságrendű országok hasonló küszöbszámaihoz képest is kifejezetten alacsonynak tekinthető. Csak hogy néhány példát mondjak. A mérték Magyarország esetében, ez az arány 0,0016 százalék, Csehországban 0,0058 százalék, Belgiumban 0,0099 százalék, Horvátországban pedig 0,0034 százalék.

A 15 milliárdos küszöb emelése nem indokolt, ugyanakkor a hozzánk hasonló nagyságrendű országok közül több esetben is közel esik a GDP-arányos küszöbérték a 15 milliárdos magyarhoz. A magyar 0,047 százalék, Csehországban 0,036 százalék, Belgiumban 0,025 százalék, Dániában 0,047 százalék. Ezzel szemben a nagyobb európai országok esetében többszörös eltérés van. A francia például 0,007 százalék, Németországban 0,017 százalék.

A javaslat az európai országok többségének gyakorlatához igazodva kívánja módosítani a bejelentési küszöbszámok számítási módját oly módon, hogy a magyar vállalkozások esetében is a magyarországi forgalmat és ne a világméretűt kelljen csak számításba venni. Az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a jelenlegi fúziók körülbelül 10-15 százaléka, évi átlag három-öt ügy kapcsán a javaslat szerint megszűnne a kötelező kontroll a bejelentési küszöbszámok emelése és a forgalomszámítás szabályainak változása miatt.

A versenyjogi kártérítési keresetek szabályozása tárgyában a törvényjavaslat az alábbi főbb szabályozási területeken tartalmaz rendelkezéseket. A javaslat rögzíti, hogy a versenyjogi kártérítési perek esetében a polgári törvénykönyvről szóló törvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A törvényjavaslat értelmében mindenkit megillet a kártérítéshez való jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az akár közvetlen vevő vagy adott esetben eladó, akár közvetett vevő. Megerősítésre kerül, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. A javaslat lehetővé teszi a versenyhatóság számára, hogy a bíróság felhívására tájékoztatást adjon a kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontjáról. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontjának kialakítására és annak ismertetésére nem köteles, ezt indokolás nélkül visszautasíthatja.

A javaslat kimondja, hogy ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság eljárt, a bíróság kötve van a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság bíróság előtt nem támadott határozatának vagy a határozatot felülvizsgáló bíróság jogerős, rendes jogorvoslattal tovább már nem támadható határozatának jogsértést megállapító részéhez.

A versenyjogi jogsértéseket gyakorta nem egy, hanem több vállalkozás követi el. Erre figyelemmel szükséges a többek közös károkozására vonatkozó külön rendelkezések meghozatala, fő szabály szerint érvényesülő egyetemleges felelősség körében egyes meghatározott feltételek teljesülése esetén kedvezőbb szabályok alkalmazását rendelve el a kis- és középvállalkozások esetében.

(10.40)

A kedvezőbb előírások ugyanakkor nem alkalmazandók, ha a kis- vagy közepes vállalkozás vezető szerepet töltött be a versenyjogi jogsértésben, más vállalkozást a versenyjogi jogsértésben való részvételre kényszerített vagy vele szemben korábban már állapítottak meg versenyjogi jogsértést.

A törvényjavaslat törekszik egyensúlyba hozni a jogsértő vállalkozások engedékenységi politikában való részvételhez fűződő érdekeit a károsultak érdekeivel, egyrészt a bizonyítékok feltárása körében előírva egyebek között, hogy az engedékenységi kérelem bizonyítékként történő feltárására való kötelezésre nincs lehetőség, másrészt a többek közös károkozására irányuló szabályok vonatkozásában.

A versenyjogi kártérítési pereket jelenleg információs aszimmetria jellemzi. A kártérítési igény megalapozottságának igazolásához szükséges bizonyítékok gyakran csak az egyik fél ‑ jellemzően a károkozó ‑ vagy harmadik felek birtokában vannak, s ezekhez a károsult nem tud hozzáférni. A sikeres igényérvényesítés ezen akadálya, a bizonyítékok feltárása bíróság általi előírásának intézménye révén hárítható el azzal, hogy e szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie az érintettek eltérő érdekei között. A külön szabályok szabta keretek között lehetőség van a versenyhatóság ügyirataiban fellelhető bizonyítékok feltárására irányuló indítvány benyújtására is.

A törvényjavaslat támogatni kívánja a versenyjogi jogsértéssel okozott károk peren kívüli rendezését. Ennek érdekében a károsultakat megillető kártérítés megfizetésére köteles, egyezséget kötő jogsértő vállalkozások pozícióját kedvezőbben határozza meg az egyezséget nem kötő jogsértő vállalkozásokhoz képest úgy a károsultak irányába történő kártérítési, mint a jogsértők egymás közötti megtérítési kötelezettségét illetően.

A törvényjavaslat azáltal is támogatja az alternatív vitarendezés igénybevételét, hogy a bírság kiszabása körében irányadó szabályozást úgy módosítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabandó bírság összegének meghatározásakor enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha a határozat meghozatalát megelőzően lefolytatott alternatív vitarendezési eljárásban létrejött megállapodás alapján a jogsértő vállalkozás kártérítést fizetett a versenyjogi jogsértés károsultja részére. Alternatív vitarendezésnek minősül bármely eljárás, amely a kártérítési igény tekintetében fennálló jogvita peren kívüli rendezését teszi lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény egyéb rendelkezéseit illetően: az előterjesztés a következő téren tesz javaslatot a módosításra. Azon vállalkozások, akik elismerik a Gazdasági Versenyhivatal előtt folyó eljárásban a jogsértést, és lemondanak a bíróság előtti jogorvoslat jogáról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékig terjedő bírságcsökkentésben részesülhetnek.

Emellett a viszonteladásiár-rögzítést tartalmazó vertikális megállapodásokra is benyújthatnak a vállalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet. Ezzel együtt az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége 10 százalék alatti részesedés esetén megszűnik.

Végül, de nem utolsósorban a javaslat erősíti a Gazdasági Versenyhivatal eszköztárát is. A fúzió­be­je­len­tési intézményrendszerre áttéréssel párhuzamosan szükséges, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is rendelkezzen az elő­ze­tes bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatás lefolytatásának lehetőségével fúziós ügyekben, ezzel erő­sítve a vállalkozások által benyújtott adatok megalapozottságát, mert ez biztosítja az eljárás gyorsítását.

A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentési küszöbszám emelésével együtt meg fogja kapni a jogot arra, hogy a küszöbszámot el nem érő, de a versenyt jelentősen csökkentő összefonódásokat hivatalból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tranzakció zárásától számított egy, de az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb 6 hónapon belül hivatalból megvizsgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormány­párti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 162 2016.11.22. 4:51  161-174

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2015-ben elfogadta az Országgyűlés a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt. Ennek eredményeként a megyei múzeumok és megyei könyvtárak ingatlan és a hozzájuk tartozó ingó vagyona külön szerződéskötés nélkül az önkormányzatok tulajdonába kerültek, mindezekkel is segítve az önkormányzati kötelező feladatok hatékonyabb és eredményesebb ellátását.

A fentiekből is következik, hogy a tulajdonba adásról szóló törvény célja az volt, hogy a megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak feladatellátását szolgáló vagyonnak a fenntartó önkormányzatok tulajdonába adásával elősegítse a kötelező feladat hatékonyabb ellátását. A tulajdonba adás megkönnyítette az épületek felújításának és bővítésének tervezését, valamint a pályázati források igénybevételét. A tulajdonba adásról szóló törvény előkészítésekor az önkormányzatok a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül megküldhették és megküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak azon, az intézmények által használt, az alapító okiratukban is feltüntetett ingatlanok listáját, amelyeket önkormányzati tulajdonba kívántak venni.

A törvény mellékletét képező ingatlanlista ekként az önkormányzati igények alapján, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyetértésével és közreműködésével készült el, a törvényjavaslat pedig képviselői önálló indítványként került benyújtásra az Országgyűléshez. A tulajdonba adásról szóló törvény hatálybalépését követően több önkormányzat is jelezte a törvény kiegészítését célzó ingatlan tulajdonbavételi szándékát.

A most tárgyalt törvényjavaslat, amelyet több képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, a tulajdonba adásról szóló törvény mellékletében szereplő ingatlanlista kiegészítését célozza, és Szeged megyei jogú város önkormányzata, Tata város önkormányzata, Szombathely megyei jogú város önkormányzata és Szentendre város önkormányzata részére ingatlanok ingyenes tulajdonba adására tesz javaslatot.

Engedjék meg, hogy a fenti átadásokból, tekintettel a választókerületemre, a Szentendrét érintő átadásra vonatkozó javaslatot emeljem ki. Szentendre város önkormányzata, amely az önkormányzati tulajdonba adásról szóló törvény hatálybalépését követően kezdeményezte a Pest Megyei Könyvtár, valamint a Ferenczy Múzeum feladatának ellátását szolgáló vagyonelemek önkormányzati tulajdonba kerülését. Szentendre város önkormányzata a tulajdonba adásról szóló törvény megalkotásakor még nem tartotta időszerűnek a Ferenczy Múzeum és a Pest Megyei Könyvtár által használt ingatlanok állami tulajdonjogának megváltoztatását. A törvény elfogadását és hatálybalépését követően mégis azon szándékát jelezte, hogy az ingatlanokat önkormányzati tulajdonba kívánja venni.

Szentendre város önkormányzatának képviselő-testülete az általa biztosított közfeladat hatékonyabb ellátása érdekében kezdeményezte a tulajdonba adást, tekintettel arra, hogy a felsorolt ingatlanok közvetlenül az általa fenntartott megyei könyvtár és megyei hatókörű városi múzeum feladatainak ellátását szolgálják, és a tulajdonba adás javítaná a feladatellátás és a vagyongazdálkodás hatékonyságát.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az önkormányzat által is támogatott, illetve kért javaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 174 2016.11.22. 1:45  161-174

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A támogató hozzászólásokat szeretném én is megköszönni és megerősíteni Dunai Mónika képviselőtársam imént elmondott mondatait. Amikor az a jogszabály-módosítás már az Országgyűlés előtt volt és a Törvényalkotási bizottság tárgyalta, akkor már az általam benyújtott javaslat is futott, és számos egyeztetést kellett lefolytatni annak érdekében, hogy megfelelő előkészítettsége legyen ennek a javaslatnak, többek között az EMMI-vel, valamint a nemzeti vagyonkezelő szervezettel is egyeztetéseket kellett folytatni, hiszen vagyonátadásról van szó. Ennek volt egy átfutása, körülbelül egy olyan másfél hónap alatt sikerült ezeket lefolytatni, és amikor ezek zárultak, akkor nyílt meg a lehetőség arra, hogy ebből egy törvényjavaslat készüljön.

Örülök annak, hogy nyitott volt ez, és mások is csatlakozhattak hozzá, és bízom abban, hogy ezzel talán végleg le tud zárulni ez a kör. Bár egyébiránt képviselőtársnőm szavait vagy véleményét is osztom, lehetséges, hogy még újabb javaslatok kerülnek ide, hiszen az önkormányzatok a tapasztalatokat összegyűjtve esetleg még további igényeket jelenthetnek be. Én azt gondolom, hogy a kormányzat és a parlament is ezen javaslatok befogadására nyitott lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 64 2016.11.23. 1:31  29-70

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bárándy képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban kell hogy megszólaljak, ugyanis azon a törvényalkotási bizottsági ülésen magam is jelen voltam. (Dr. Bárándy Gergely: Akkor emlékszel…) És azt tudom mondani, hogy a kormányzat képviselője támogatta az előterjesztést, a módosító javaslatot. Abban az időszakban már futott egy beadványom, amely a szentendrei múzeumok ingatlanjait kívánta rendezni, és azt tudom önnek mondani, hogy körülbelül másfél hónapos egyeztetésen kellett részt vennem ahhoz, hogy ez kellőképpen elő legyen készítve, és nemcsak az EMMI támogatását kellett megszerezni, hanem a Nemzeti Eszközkezelőét is. Ez abban az időszakban még nem állt rendelkezésre, éppen ezért nem lehetett erről a kérdésről érdemben dönteni. Örülök annak, hogy a tegnapi napon, nagyon korrekt módon, az MSZP képviselője is elismerte, hogy ez a szándék ebben a módosításban érvényre jut, és a szükséges egyeztetéseket követően érdemi döntés született.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársam, az a kérésem, hogy az igazságot teljes egészében fejtse ki a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 231 2016.11.28. 7:30  190-336

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hogy mi most a 2007-2013, illetve 2014-2020 közötti uniós támo­gatási források felhasználásáról beszélhessünk, vissza kell tekintenünk 2004-re, az uniós csatlakozás idejére.

(18.00)

Akkor a csatlakozást követően elkezdődött egy előkészítő munka, egy tervezőmunka, amelynek irányításával, vezetésével Baráth Etelét bízta meg az akkori kormányzat. Mindenki azt gondolta volna, hogy egy szakember kezébe kerül, és egy nagyon komoly, megalapozott terv fog ez alapján elkészülni, annak mentén pedig egy nagyon komoly ország­fejlesztői stratégia fog megvalósulni.

Sajnálatos módon azonban az igazság ettől rendkívül messze van, hiszen elkövetkezett a 2006-os országgyűlési választás, majd azt követően az őszödi beszéd után egy önkormányzati választás, és az volt látható, hogy az MSZP és az akkori kormányzati képviselők, jelöltek szinte kivétel nélkül mindenütt megbuktak. Akkor a fejlesztéspolitikát irányító miniszter asszony, Lamperth Mónika megnyugtatta az MSZP-s és SZDSZ-es képviselőket, hogy ő majd meg fogja oldani azt, hogy a fejlesztési források, magyarul, az uniós források megfelelő helyre legyenek becsatornázva, és kialakított egy olyan rendszert, amely ezt hivatott szolgálni.

Akik korábban kialakították a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, tanácsadói, pályázatírói oldalról vámolták azt meg. A tanácsadói összefonódások jellemzik a 2007-2010-es időszakot. Csak néhány példát szeretnék ezek közül kiemelni. Az egyik, a Horváth & Partners Kft. vezető fejlesztéspolitikai tanácsadója, Jobbágy Valér például 2002-2008 között közigazgatási politikai pozíciókat töltött be a Miniszterelnöki Hivatalban, EU-támogatásoknál, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál, majd vezető tanácsadó lett annál a cégnél, ami közreműködött a Gyurcsány-Bajnai-időszakban a közpénzek szivattyúzásában.

A másik példa talán önök előtt is ismert. Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt az NFÜ elnökhelyettese volt, majd 2009-től az Altus Zrt. vezérigazgatója, mely cég több alkalommal is nyert a Bizottság által kiírt pályázatokon. (Dr. Józsa István: Ez két külön dolog!)

Tisztelt Országgyűlés! Súlyos örökséget vehetett át 2010-ben a Fidesz-kormányzat, működésképtelen, lefagyott fejlesztési rendszert örökölt meg. (Dr. Józsa István: Görögország! Görögországot ne felejtsd el!) Túl nagy volt a gazdasági érdekcsoportok befolyása, külsős cégek végezték a projektértékeléseket és -előkészítéseket is.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A teljes projektértékek esetén 30-40 százalékot is helyenként elért a rendszerből kivitt pénz projekt-előkészítés és projektmenedzsment címen. Világos fókuszok nélkül történt a tervezés, nem mérték fel a kedvezményezettek igényeit. Valós koncepció nélkül nem beszélhetünk fejlesztéspolitikáról, csak pénzszórásról. Elaprózott forrásokról beszélhetünk. És ami a legfontosabb, gazdaságfejlesztésre csupán a tel­jes forrás 16 százaléka jutott. Éppen ezért rendkívül fontos volt az, hogy ezen változtassunk és behozzuk a lemaradást, és a lekötött, rosszul lekötött forrásokat át lehessen értékelni és új projektekkel lehessen kitölteni ezeket a rendelkezésre álló forrásokat.

Rendkívül fontos az, hogy olyan projekteket pályáztattak meg, amelyeket uniós kötelezettség címén nekünk mindenképpen meg kellett oldanunk. Ilyen a szennyvízprojekt, ilyen a kiemelt vízbázisok védelmét szolgáló projektek.

És ami rendkívül szomorú, hogy az önkormányzati szektorban nagyon sok esetben a pályáztatás úgy történt, hogy az igényelt források töredékét bocsátották rendelkezésre, és kódolva volt az, hogy az önkormányzat két rossz választás között dönthetett: vagy saját forrásból kiegészíti ezt a forrást és megvalósítja a programot, vagy pedig egyszerűen visszamondja, visszautasítja a korábban megítélt fejlesztési lehetőséget.

Szeretnék egy másik példát is előhozni az uniós források felhasználását illetően. Egy körünkben lévő sikeres vállalkozó, Sallai R. Benedek képviselőtársunk egyik története a túrkevei szélmalom felújítása. Azt tudom mondani, hogy ez a felújítás olyan sikeres volt, hogy a malom végül is összedőlt, magyarul, megélt jó néhány hosszú évtizedet, és a felújítást már nem bírta ki, mert nem megfelelő módon történt ez, sem a menedzselése, sem a megvalósítása nem volt kellően szakszerűen megoldva; utána pedig Sallai Benedek még kérdőre vonta az ellenőrző hatóságot, hogy vajon miért ellenőrzi egyáltalán ezt a projektet.

Tisztelt Országgyűlés! A mai feladatunk az, hogy a magyar gazdaságot olyan állapotba hozzuk, hogy akkor is talpon maradjon, hogyha a 2020 utáni időszakban netán hiányoznak majd az uniós források. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom a magam részéről, hogy a vállalkozói szférát kedvezményezzük, és örülök annak, hogy a rendelkezésre álló források 60 százaléka a vállalkozások számára áll rendelkezésre. Rendkívül fontos az is, hogy ne csak vissza nem térítendő támogatásban gondolkodjunk, hanem olyan hitelkonstrukciókat dolgozzunk ki ‑ ilyen például a növekedési hitelprogram ‑, amely kedvet ébreszt a kis- és közepes vállalkozók terén, és kiszámítható pályára állíthatja őket. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 274 2016.12.05. 3:13  273-276

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. november 24-én a házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12733. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen és 7 tartózkodás mellett, tehát ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatának pontjait tartalmazza, egy kivételével. A Szocialista Párt kezdeményezését a Törvényalkotási bizottság nem támogatta, mely javaslat alapján csupán súlyos esetekben lehetne kiszabni bírságot a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a szabálytalanul működő webáruházak felé.

(18.50)

Hangsúlyozni kívánom, hogy a vállalkozások bírságolása nem lehet elsődleges cél, ugyanakkor megfelelő szintű védelmet kell nyújtani a fogyasztóknak. Különösen igaz ez, ha e-kereskedelemről van szó, amely piac ugrásszerűen növekszik, és az ünnepek közeledtével egyre többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Fontos, hogy a hatóság elsőre nem büntethet, csupán az után, ha a szabálytalanul, megtévesztően eljáró társaság nem hajlandó a hibát kijavítani. A bírság pedig csak ugyanarra a hibára vonatkozhat, amiben előzetesen már konzultáltak a felek, és nem történt meg a korrekció.

Ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, a bírság emelése, mely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára történt, a megtévesztő gyakorlatot megszüntetheti.

Tisztelt Országgyűlés! Szintén a fogyasztók érdekét védi, és egy bosszantó gyakorlatnak veheti elejét az a módosításban foglalt szabály, amely kimondja, hogy a telefonos ügyfélszolgálatokon a hívástól számítottan öt percen belül meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Bízom benne, hogy a panaszosoknak a jövőben így kevesebb idegeskedéssel jár majd egy-egy probléma elhárítása. A kormány képviselője a bizottsági ülésen kijelentette, hogy átfogóan kezeli a hűségidő lejárta utáni szerződések helyzetét és az ezzel kapcsolatos előfizetői díjak sorsát.

A fogyasztók érdeke és versenyképességünknek is záloga az, hogy 2018 végére az egész országot lefedő szupergyors széles sávú internethálózat jöjjön létre. Ezt a célt is szolgálja az előttünk fekvő javaslat, ezért tisztelettel kérem támogatásukat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 284 2016.12.05. 1:19  283-286

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabály 46. §-a alapján 2016. november 24-én megtárgyalta az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/12743. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen mellett, 8 nem ellenében összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát, másrészről a Törvényalkotási bizottság saját indítványát, amely három pontban pontosítja a szakbizottság irományát.

A módosító javaslatok jogtechnikai pontosításokat, kodifikációs észrevételeket vezetnek át a törvényjavaslaton, amelyek vitát nem váltottak ki. A szabályozás célja az uniós jog hazai joggal való összhangjának megteremtése a földgázkereskedelmi eljárások, valamint a villamosenergia-kereskedelmi eljárások pontosításával. Tisztelettel kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 56 2016.12.06. 1:46  55-57

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. november 24-én megtárgyalta a T/12723. számon benyújtott, az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról szóló törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a házszabály 46. §-a alapján, 23 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett összegző jelentést és összegző módosító javaslatot fogadott el.

Az elfogadott összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság négypontos terjedelmű, illetve a Törvényalkotási bizottság 1. hivatkozási számú kormánypárti saját módosító javaslatát, amely a következőket tartalmazza. A nyelvtani és jogtechnikai pontosításokon túl az összegző módosító javaslat rögzíti, hogy az üzlet- és bevásárlóközpontok építésének építésügyi hatósági elsőfokú eljárásában szakhatóságként minden esetben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal jár el. A módosító tartalmazza továbbá a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot akként, hogy pontosítja a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara energetikai tanúsítványokkal kapcsolatos figyelmeztetési és bírságolási jogkörét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 26 2016.12.13. 1:19  23-36

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság december 12-én a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. számú törvény módosításáról szóló T/13269. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 20 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság saját indítványát tartalmazza, amely kizárólag kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a települések közigazgatási területén elhelyezett reklámokra, reklámhordozókra és plakátokra vonatkozó szabályozás kiegészítésre, rendezésre kerüljön. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 42 2016.12.13. 1:57  37-61

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a tegnapi napon a Törvényalkotási bizottság házszabályi rendelkezésektől történő eltéréssel megtárgyalta a T/13268. számon benyújtott, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság nyolc pontból álló saját javaslatát tartalmazza, amely jogtechnikai, nyelvhelyességi és értelmezést segítő pontosításokra irányul.

A Törvényalkotási bizottság ugyanakkor nem támogatta Szilágyi György jobbikos képviselő javaslatát, aki a politikai vezetők sportszövetségi, illetve sportegyesületi tisztségviselésének lehetőségét zárta volna ki indítványával. Megjegyzem, hogy a Törvényalkotási bizottságban e körül a tárgy körül folyt lényegében a vita, az összes többi kérdés háttérbe szorult. A kormánypártok nem látják elvi akadályát, hogy politikai vezetők a sport irányításában részt vegyenek mindaddig, amíg felügyeleti, hatósági jogot közvetlenül és egyszerre nem gyakorolnak az érintett személyek.

Valószínűleg az ellenzéki képviselők elsődleges problémája, hogy a kormány kiemelt sportpolitikájának is köszönhetően a sporteredmények sem maradnak el, és bizony szép sikereket érünk el a sportpályákon és a sportdiplomácia területén egyaránt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 320 2017.03.27. 4:24  185-333

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Őszintén mondom, hogy olyan jó volt hallgatni a borsodi képvi­selőtársamat, a baranyai képviselőtársamat és másokat, akik beszámoltak arról, hogy a térségükben milyen fejlesztési lehetőségekhez jutottak az uniós támogatási rendszernek köszönhetően. S való igaz, ezek rendkívül fontosak annak érdekében, hogy Magyarország versenyképessége erősödjön, érdemben bele tudjunk folyni a nagypolitikába, és igazából abban a vitában, abban a diskurzusban is részt tudjunk venni, hogy a következő évszázadban vajon milyen világrend fog kialakulni. Ha mi erőtlenek vagyunk, akkor ebbe a vitába gyakorlatilag nem tudunk beleszólni, a fejünk fölött fog ez eldőlni.

Én a központi régióban szolgálok, és azt tudom mondani önöknek, hogy nemcsak örömmel, de némi irigységgel is nézzük, figyeljük ezeket a dolgokat, hiszen Pest megye teljes egészében elesett ezektől a forrásoktól egy nagyon sunyi és kártékony politikának köszönhetően, amelynek jóvoltából Budapest olyan forrásokhoz juthatott a 2007-13 közötti időszakban, amely forrásokat azonban ráadásul nagyon rossz hatékonysággal, rossz célokra használt föl. Nagyon jellemző példája ennek a kérdésnek a 4-es metró hatalmas összege, értelmetlensége, az ezt a beruházást övező korrupció gyanúja.

Pest megye ebben a ciklusban, tehát a 2014-20 közötti időszakban gyakorlatilag teljes egészében kizárta magát, pontosabban a kormány korábbi intézkedése kizárta annak a lehetőségét, hogy uniós forráshoz jussunk. Nagyon komoly fejlesztési célokat fogalmaztunk meg, nagyon komoly problémákkal küzd a térség, amelynek az alapvető oka elsősorban az agglomeráció léte, hiszen az agglomerációban élő emberek jelentős része Budapestre ingázik nap mint nap a munkahelye miatt, oktatás miatt, egészségügyi ellátás miatt, és hosszan lehetne még sorolni, s mindez az agglomeráció életét gyakorlatilag teljes egészében megmérgezi. Nagyon komolyan lobbiztunk annak érdekében, hogy ez ne így legyen, és örömömre szolgál az, hogy a kormány elfogadta a kérésünket, és most már a központi régió szétválása megtörténhet, és majd a távoli jövőben, ha még lesznek uniós támogatási források, akkor a Pest megyei régió is pályázhat majd ilyen típusú forrásokra.

Addig is azonban élnünk kell, és nem nyugodhatunk. A 12 Pest megyei képviselő összefogásának és a kormány méltányos elbánásának eredményeként 80 millió forintos (sic!) forrást hazai forrásból sikerült összerakni a kormánynak, és ebből a forrásból próbáljuk kezelni azokat a legfontosabb kérdéseket ‑ ilyen a belterületi utak rendezése, a belterületi vízrendezés, önkormányzati ingatlanok fejlesztése, vállalkozások fejlesztése ‑, amelyek rendkívüli módon fájnak nekünk. Örömömre szolgál az, hogy ezzel a forrással rendelkezünk, és bízunk abban, hogy ezek a források a jövő évben is rendelkezésünkre fognak állni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 353 2017.04.10. 8:58  185-360

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A szakképzési rendszer átalakításáról szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.

Talán emlékeznek arra, hogy amikor az átalakítás irányát kijelöltük, a magyar gazdaság tartós fejlődő pályán mozgott, a világ technológiai élvonalába tartozó nagyvállalatok már jelen vannak Magyarországon, a további fejlődés nem képzelhető el egy, az eddigieknél magasabb színvonalú, széles társadalmi réteg számára lehetőségeket nyújtó, rugalmas szakképzési rendszer nélkül. A gazdasági fejlődés üteme ugyanis nehezen tartható, ha hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló.

Ezért a kormány 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a szakképzés területére, és az elmúlt években jelentős és láthatóan eredményes tevékenységet végzett a szakképzési rendszer átalakításában. A jelentkező globális kihívásokra adott válaszaink esetén kiemelten kell figyelnünk arra, hogy a jelenleginél több szakmunkást és technikust igénylő gazdaságnak olyan környezetben kell helytállnia, mint az Európában „Ipar 4.0” néven emlegetett negyedik ipari forradalom, amely a digitalizáció robbanásszerű növekedésével alapvetően megváltoztatja és egyedivé teheti a hagyományos tömegtermelést, és a szolgáltató ágazatot is jelentősen átalakítja majd. Munkahelyek tömeges megszűnésére és egyidejű létrehozására, valamint soha nem látott munkakörök létrejöttére kell felkészülnünk az elkövetkezendő években. Ezért a megtett és a tervezett intézkedések a jelenlegi és a jövőbeli gazdasági változásokra rugalmasan és hatékony reagálni tudó szakemberképzést és utánpótlást hivatottak kialakítani, illetve megerősíteni.

A szakképzést érintő legfontosabb változások a 2011-ben elfogadott új szakképzési törvény alapján a következőkben foglalhatók össze. Átalakult a vizsgáztatás rendszere, a korábbi jelentős adminisztrációs terhet jelentő, elhúzódó, több napot is igénybe vevő vizsgáztatási rendszert egy átfogó, komplex vizsga váltotta fel. Új, a gazdaság igényeinek jobban megfelelő Országos Képzési Jegyzék került kiadásra, amely során számos, a gazdaság által nem igényelt szakképesítés törlésre, a piaci igényeknek megfelelően több szakképesítés pedig összevonásra került. Megteremtésre kerültek a duális képzés kiterjesztésének alapjai. A gyakorlati képzés támogatásának egyik legfontosabb forrását jelentő szakképzési hozzájárulás rendszere 2012-ben úgy alakult át, hogy csökkenő adminisztrációs terhek mellett tovább serkentse a vállalkozásokat a duális szakképzésben való részvételre, bekapcsolódásra. Ennek eredményeként a vállalkozások szakképesítésenként differenciált mértékű gyakorlati képzésinormatíva-összeggel csökkenthetik hozzájárulási kötelezettségüket.

Megvalósult a szakmunkásképzés reformja mind az intézményrendszer szintjén, mind a klasszikus szakmunkás-szakképesítések az OKJ iskolai rendszerű képzésben a 3. szintű OKJ-szak­képe­sí­té­sek tartalmi korszerűsítése kapcsán. A szakképzést érintő legfontosabb változások: 2015-ben a szakképző iskolákat érintő jelentős fenntartói és intézményi struktúraváltozást hozott az, hogy 2015. július 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól az NGM fenntartásába került át 303 köznevelési intézmény, amelyek országos szinten 44 szakképzési centrumba szerveződtek, és a 2015-2016-os tanévben már lényegében ezen új intézmények keretei között indult el az iskolai rendszerű szakképzés túlnyomó része.

Az új intézményi struktúrában a 2016/2017. tanévben több mint 230 ezer tanuló tanul, és mintegy 20 ezer pedagógus dolgozik a 44 szakképzési centrum 379 tagintézményének 736 feladatellátási helyén.

(22.30)

Agrárképzést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. számú törvény 4/A. § (2) bekezdése alapján elsősorban csak a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába került szakképző intézmények folytathatnak. A 2013 nyarán lezajlott intézményátadás-átvétel után a 2016/17. tanévben 48 szakképző intézményben 68 feladatellátási helyen folyik az FM fenntartásában agrárszakképzés, mintegy 21 ezer tanuló és hozzávetőleg 2500 pedagógus részvételével. Az FM fenntartásában működő szakképző intézmények önálló költségvetési szervként működnek. A köznevelési törvény módosításával a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső életkori korhatára a korábbi 21 évről 25 évre emelkedett.

A szakképzés rendszeréhez történő szélesebb körű hozzáférést segíti, hogy 2015 szeptemberétől az első államilag támogatott szakképesítés megszerzése mellett a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé vált. Ezzel a lehetőséggel a szakképzési centrumokban a működésük első évében már több mint 8,5 ezren éltek is, a 2016/2017. tanévben közel 14 ezren tanulnak ingyenesen második szakképesítést.

A versenyképességi kihívásokban a szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, és kölcsönös egymásrautaltságuk feltételezi a felelősségen, a feladatokon történő osztozást is. A közös találkozási pontot, a hatékony együttműködés lehetőségét a duális képzés teremti meg.

Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései, a szakképzés szabályozásának átalakítása a duális képzés fejlesztését, rendszerének minél szélesebb körben történő elterjesztését szolgálta. E feladatokhoz kapcsolódóan került bevezetésre a kamarai garancia intézménye, amely a duális képzésben részt vevők számát növeli azzal, hogy a gyakorlatuk során a lehető legtöbb tanulót valós gazdasági munkakörnyezetbe helyez, ezáltal elősegíti a munkaerőpiaci igényeknek minél jobban megfelelő szakemberek képzését. Az állam emellett adókedvezményekkel és más támogatásokkal is ösztönzi a vállalatokat, hogy minél nagyobb részt vállaljanak a fiatalok gyakorlati oktatásából. A tanulók után igénybe vehető szakképesítésenkénti normatíva a gyakorlatigényes szakképzések esetében akár 906 ezer forint/fő/év összeg is lehet.

2016. január 1-jétől a középfokú duális szakképzés fejlesztése érdekében további új támogatási lehetőségek kerültek bevezetésre a szakképzési hozzájárulási rendszerben a gyakorlati képzésben közreműködő gazdálkodó szervezetek számára. Ezen lehetőségekkel 1 millió forint/tanuló/tanévet meghaladó adókedvezmény is érvényesíthető a középfokú oktatás szintjén, így már egy mikro- vagy kisvállalkozás is érdekeltté tehető a szakképzésben való részvételre. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 80 2017.04.20. 4:29  77-85

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcso­portja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány előterjesztése a 15068. számú törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat három kérdéskörben módosítja az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, három rendkívül fontos kérdéskör­ben: az indítvány szabályozza a kiskereskedelmi barangolási díj vagy roamingdíj többletdíj-alkal­ma­zá­sának engedélyezését, pontosítja a „Szupergyors in­ternet” projekthez kapcsolódó szabályozást, és megadja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szerveze­te által fenntartott lista szerinti gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételére vonatkozó felha­talmazást.

Tisztelt Országgyűlés! A roamingdíjak folyama­tosan és jelentősen csökkentek ugyan az elmúlt években. Jelenleg a szolgáltatók mobiltelefonos hí­vásokért percenként legfeljebb 5 eurócentet, SMS-enként 2 eurócentet, az adatforgalomért pedig me­gabitenként 5 eurócentet számolhatnak fel az Euró­pai Unióban roamingdíjként.

Az Európai Parlament 2015 októberében fogad­ta el az egységes távközlési piacról szóló rendeletet, amely alapján a roamingdíjak 2017. június 15-ét kö­ve­tően gyakorlatilag megszűnnek. A roamingdíjak eltörléséről szóló rendelet közvetlen hatállyal bír, azaz a hazai jogrendbe való külön átültetés nélkül is alkalmazni kell, de annak megfelelő végrehajtása érdekében meg kell teremteni az elektronikus hír­közlésről szóló törvénnyel való összhangját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A „Szupergyors in­ternet” program célja, hogy a nagyarányú hálózatfej­lesztések eredményeképp 2018 végére minden ház­tartásnak lehetősége legyen a legalább 30 mega­bit/secundum sebességű internetszolgáltatás igény­bevételére. Mintegy 230 ezer otthonban már jelenleg is elérhető a szupergyors internet, és csaknem 60 milliárd forintból még az idén megkezdődik a háló­zatfejlesztés az ország minden részén. A javaslat az ehhez a programhoz kapcsolódó, a hírközlési épít­mények elhelyezésére vonatkozó szabályok pontosí­tását és kiegészítését tartalmazza a felmerült gyakor­lati tapasztalatok alapján.

Az elmúlt években olyan új típusú veszélyforrá­sok jelentek meg a gyermekek internethasználatával összefüggésben, amelyek új megoldásokat, bizonyos körben új állami eszközrendszert igényelnek; aho­gyan azt Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája is megállapítja: a gyermekek már nem csupán passzív befogadók, hanem aktívan kommu­nikálnak az interneten, tájékozottságuk, tudatossá­guk tehát fontosabb, mint valaha. Az Interpol köz­gyűlésének tagországai 2009-ben egyhangúlag sza­vazták meg azt a rendeletet, amely korlátozza a gyermekekkel szembeni online szexuális visszaélése­ket, a gyermekpornográf felvételek terjesztését. Az állásfoglalás arra hívta fel a tagországokat, hogy a rendelkezésükre álló technikai eszközök segítségével támogassák az Interpol által közzétett listán szereplő tartalmak blokkolását. A javaslatban foglalt rendel­kezéssel a hírközlési szolgáltatók törvényi felhatal­mazást kapnak arra, hogy az Interpol által közzétett lista alapján szűrjék a gyermekpornográf internetes tartalmakat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat pozitív intézkedéseket tartalmaz a roamingdíjak eltörlésének végrehajtására, a „Szu­pergyors internet” program végrehajtásának meg­könnyítésére és a gyermekpornográfia visszaszorítá­sára vonatkozóan, ezért kérem tisztelettel, támogas­sák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 102 2017.05.18. 2:10  1-153

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám képviselőtársam felszólalásához szeretnék né­hány gondolatot hozzáfűzni.

Az egyik, hogy ha valaki nem mond igazat, és sokszor teszi ezt, előbb-utóbb hiteltelenné válik. Ha valaki állít valamit, akkor azt elvárható módon bizonyítani kellene.

(15.40)

Ön már nagyon gyakran a társaival együtt korrupcióval vádolja a Fideszt. Ha százszor állítja ezt, akkor is hiteltelen lesz ön mindaddig, amíg nem tudja ezt alátámasztani és bizonyítani, tehát én azt javasolnám tisztelettel, hogy gondolja meg jól, mit állít.

A másik kérdés, amit szeretnék fölemlíteni, hogy ön a Fidesz egyik felszólalóját azzal vádolta, hogy a helyi ügyekkel jön itt elő, és elsorolja, hogy milyen fejlesztéseket valósított meg vagy szeretne megvalósítani. Tisztelt képviselőtársam, az a helyzet, hogy kétféle képviselő van, jogilag persze csak egyféle, de kétféle képviselő van a Házban, az egyik az egyéni mandátummal rendelkező képviselő, akinek az a dolga többek között, hogy helyben a kapcsolatot tartsa a polgármesterekkel, a civil szervezetekkel, a vállalkozásokkal, az emberekkel, és megpróbálja az ő mindennapjaikat megkönnyíteni, segíteni olyan fejlesztésekkel, amelyeket ők fogalmaznak meg. Nyilvánvaló, hogy ezeket rangsorolni kell, hogy melyik a fontosabb, melyik a kevésbé fontos, de ezt a munkát minden egyes egyéni mandátummal rendelkező képviselőnek el kell végeznie, ezért őt vád nem érheti, akármilyen értelemben is nyilatkozik meg itt a Házban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát én azt gondolnám, hogy ezt a gyakorlatot fogadja el. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 112 2017.05.18. 8:13  1-153

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés joggal viseli azt a címet, hogy a munkából élők költségvetése. 2010-ben, amikor a polgári kormány megalakult, akkor számos nagyon súlyos kérdéssel kellett szembenéznünk. Tulajdonképpen a csőd szélén állt az ország. Ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni.

De az egyik katasztrofális helyzet éppen a munkanélküliségben öltött testet. Százezer számra voltak munkanélküliek az emberek, százezer számra. Az elmúlt hét évben több mint 700 ezer új munkahely jött létre. Ezt lehet lebecsülni, lehet ezt kritizálni, lehet ezt kétkedve fogadni, de ezek tények. Nem csupán gazdasági értelemben fontos ez az eredmény, hanem vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy vajon hogyan élte meg egyrészt a társadalom ezt az állapotot, és hogyan élte meg az egyén ezt a helyzetet.

Nyilvánvaló, hogy nagyon sokan nem a munkanélküli-segélyből éltek, hanem arra kényszerültek, mivel rendes munkahelyet nem találtak, hogy feketén próbáljanak meg jövedelemhez jutni, akár alkalmi munkaként, akár rendszeresen, de nem látható módon, hanem a feketegazdaságban dolgoztak. Ez rendkívüli módon torzította az egyén helyzetét, és azt lehet mondani ‑ ezt a helyzetet nagyon sokan vizsgálták ‑, hogy az egyén nagyon rosszul érezte magát ebben a szituációban, és igazából, hogyha hosszú távon vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor rosszul is járt, mert kiesett abból az ellátásból, amely az öregkorban majd nagyon sokat fog számítani. Hiszen a munkában eltöltött idők alapján fogják a nyugdíjat meghatározni, a munkából kapott jövedelem és befizetett társadalmi járulékok alapján fogják a nyugdíjak mértékét kiszámítani, és akkor majd csodálkoznak, vagy talán nem is csodálkoznak, hanem keserűen tapasztalják, hogy ők be lettek csapva. Mert nem tudtak rendesen, törvényesen dolgozni, bár szerettek volna ‑ tömegével jellemző ez, szerettek volna ‑, de ebből a munka világából kiestek. És megváltozott az életük, megváltozott a baráti körük, megváltozott a családban betöltött szerepük. Gyakorlatilag testileg, lelkileg nagyon sokan, tömegével megnyomorodtak ebben a helyzetben.

Ez nemcsak az ország gazdasági értelemben vett problémája volt, hanem ez társadalmi és nagyon mély szociológiai kérdés is volt. Éppen ezért nagyon helyesen a kormányzat egyrészt az elmondottak alapján, másrészt a gazdaság tisztítása érdekében is nagyon helyesen ezt helyezte a fókuszba, vagy talán a legfontosabb kérdésnek ezt nevesítette, hogy vissza kell vezetni az embereket a munka világába, meg kell adni a munka becsületét, tiszteletét, és meg kell adni mindenkinek a lehetőséget arra, hogy ezt az életformát újból fölvegye, és újból normális életet tudjon élni.

Több mint 700 ezer ember, és ennek a 700 ezer embernek a nagy része nem a közmunkaprogramban vett részt. Nagyon sokan részt vettek abban, és bízom benne, hogy átmenetileg vesznek részt, és sikerül őket kivezetni ebből is, visszavinni őket a termelő világba, a termelő szférába, és nem közmunkásként, hanem szakemberként és teljes értékű dolgozóként tudnak részt venni. Én azt gondolom, hogy ezt a folyamatot tovább kell vinni, mert még rengeteg dolgunk van.

De ugyanakkor most egy új probléma is előállt, vagy nem probléma, hanem egy új kérdés vagy egy új kihívás, hiszen most már nem csupán vagy talán nem az a fő probléma, hogy nagyon nagy a munkanélküliség, hanem a fő probléma az, hogy a munka világában dolgozók nem kapnak elég bért. Ebben a kérdésben az ellenzék számos szereplőjével egyetértünk, csak éppen a megoldást látjuk talán másképp.

Ha ezt a problémát megismerjük és komolyan vesszük, akkor megkeressük erre az értelmes válaszokat. Vizsgáljuk meg, hogy a hazai, a Magyarországon belül, hazánkban dolgozó, ténykedő vállalatok, vállalkozások hogyan dolgoznak, és mi az ő véleményük a jelenlegi helyzetről.

Ha az emberek és a vállalkozók között mozgunk és megkérdezzük őket, ők elmondják és elmondták, hogy bizony a munkát terhelő adók és járulékok nagymértékben, nem azt mondom, hogy kizárólag ez az oka, de nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ők vagy minimálbéren foglalkoztassanak, vagy félig feketén, félig látható módon foglalkoztassák az embereket, de semmiképpen sem tudják megadni azt a bért, amely egyébiránt szükséges volna egy normális életvitelhez. A kormány ezt a vizsgálatot lefolytatta, és megállapította, hogy valóban itt vannak teendők ebben a kérdésben, és érdemes végiggondolni, hogy a munkát terhelő adók, járulékok csökkenthetők-e.

Megjegyzem, hogy a frakcióüléseken is, főként a többnapos kihelyezett frakcióüléseken is ezek a kérdések sorra előkerültek, és a kormányzat ezekre a felvetésekre érdemi lépéseket tett. Ez is tetten érhető a jelenlegi költségvetésben, illetve a hozzá kapcsolódó megalapozó törvényekben.

Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, hogy a gazdasági bővülésnek az egyik záloga az, hogy egy olyan munkaerőpiaci helyzet jöjjön létre, amely érdekeltté teszi az embereket abban, hogy a munka világában részt vegyenek, érdekeltté teszi a vállalkozásokat abban, hogy megfelelő bérezést adjanak, és érdekeltté teszi a kormányzatot, hogy megfelelő adópolitikát és támogatási politikát alakítson ki és folytasson.

Úgy gondolom, hogy ez a költségvetés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ez az együttműködés, ez a környezet mielőbb kialakuljon, és szeretném megköszönni, hogy a kormányzat ebben megfelelő partner. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 120 2017.05.18. 11:40  1-153

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2018-as központi költségvetéssel kapcsolatban a civil szervezetekről szeretnék szólni röviden. Elöljáróban két felvetéssel kívánok élni. A téma érzékenységét részben az adja, hogy az elmúlt évtizedekben megjelent az a reálisnak ítélt veszély, hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek. Ennek gyakori eszközei a különböző jogcímeken juttatott támogatások, amelyek közvetlenül vagy áttételesen alkalmasak lehetnek a civil szervezetek működésének befolyásolására, akár oly mértékben is, hogy az a civil szervezet alapvető céljait is érdemben átalakítsa. Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok a saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Az ezen folyamatok átláthatósága érdekében nyújtották be kormánypárti képvi­selőtársaim a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amely törvényalkotási eljárás folyamatban van.

A másik észrevételem: vannak olyan szerveződések, melyek magukat a teljes civil társadalom képviseletében fellépő szervezetnek kívánják mutatni, ha úgy tetszik, a civilek hangjaként. Ez a tendencia megítélésem szerint kifejezetten káros, hiszen a civil világ megítélésem szerint nem erről szól. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarországon ugyanis 62 152 alapítvány és társas nonprofit szervezet működik. Ezek közül 54 401 szervezet számít klasszikus civil szervezetnek.

(17.30)

Az alapítványok száma 19 917, az egyesületek száma pedig 34 484. Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek. Nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású, jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek alkotják.

Az ország civil szervezeteinek 23,2 százaléka Budapesten, 21 százaléka a megyeszékhelyeken, 25 százaléka pedig községekben található, ami, úgy gon­dolom, viszonylagosan kiegyensúlyozottnak mondható. Az Országgyűlés 2011-ben, az egyesülési törvény elfogadásakor elismerte, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához. Társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása szükséges és fontos feladat.

A nonprofit szervezetek összes bevételének a teljes GDP-hez viszonyított aránya 1993 és 2015 között harmadával emelkedett, de így sem tudja elérni az 5 százalékot. A foglalkoztatás területén azonban sokkal dinamikusabb a fejlődés, háromszorosára nőtt a szektor munkaerőpiaci részesedése. A klasszikus civil szektor éves bevételei 2010 óta növekedésnek indultak, amely 2014-ig nagyobbrészt a magán-, kisebb részt az állami támogatás növekedésének köszönhető. A klasszikus civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010 és 2015 között évi 144 milliárd forintról évi 202 milliárd forintra növekedett, ami 40 százalék feletti növekedést mutat.

Az állami támogatások növekedésének legfontosabb eleme a 2015. január 1-jétől bevezetett új adófelajánlási rendszer, amely nevében ‑ rendelkezés az adókról ‑ hasonlít a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásához, azonban a társasági adó esetében adómegtakarítás is kötődik hozzá. Az adózó a filmalkotás támogatása, előadó-művészeti szervetek támogatása, látvány-csapatsportok támogatása célokra tehet felajánlást.

A klasszikus civil szervezetek állami támogatásának két speciális formája a Nemzeti Együttműködési Alap, NEA, valamint a személyi jövedelemadó 1 százalékáról való rendelkezés lehetősége. A NEA a civiltörvény által létrehozott, a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató finanszírozási forma, ahová a civil szervezetek nemcsak működési költségeik és szakmai programjaik támogatására pályázhatnak, hanem az általuk gyűjtött adományok után is jogosultak állami támogatás igénybevételére.

2015 óta a NEA-előirányzat összege az szja 1 százalék felajánlások függvénye. A NEA forrása megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben a civil kedvezményezetteknek felajánlható és számukra ténylegesen kiutalt összeg különbségével. A civil szférába tehát az szja 1 százalékának megfelelő összeg mindenképpen eljut, egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően, a maradék pedig a NEA támogatásain keresztül. A NEA 2016. évi pályázataira 15 858, míg a még zajló 2017. évi pályázatokra 16 524 támogatási igény került benyújtásra a civil szervezetek részéről.

A támogatási rendszer függetlensége érdekében a NEA által nyújtott támogatások 90 százaléka a civiltörvény rendelkezése értelmében pályázati úton kerül szétosztásra. A NEA pályázati kiírásainak elkészítését, a beérkező pályázatok elbírálását, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzését öt, egyenként kilenctagú kollégium végzi, amelyek tagságát részben a civil szervezetek által választott képviselők adják. Az öt kollégium által támogatható tevékenységi körök lefedik a teljes civil szférát. Az alap terhére tehát a pályázati kiírások kedvezményezettjeinek támogatása, az egyedi kérelmek támogatása finanszírozható. A 2018. évben előzetesen 17 ezer támogatási igény beérkezésével és nagyságrendileg 6500 támogatott pályázattal számolhatunk.

Szintén az alap terhére finanszírozható a civil információs centrumok működésének támogatása. A civil információs centrumok működtetésének kötelezettségeit a civiltörvény 51. § (1) bekezdése rögzíti, amely szerint azok a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszerében gyűjtött támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében tevékenykednek.

Fontos a civil szervezetek tájékoztatása és tájékozódása szempontjából a civil információs portál működtetése is. A civil információs portál teljes­körűen tartalmazza a magyarországi civil szervezetekre vonatkozó joganyag ismertetését, friss híreket jelenít meg, közhiteles adatbázis, valamint a közérdekű, önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásának elérhetőségét teremti meg. A civil információs portálon megtalálható elektronikus nyomtatványok az e-ügyintézés megvalósítását mozdítják elő, valamint a külhoni magyar civil szervezetek számára is lehetőség nyílik regisztrálni a felületre.

A civil szervezetek számára meghatározó finanszírozási forrást jelentő Nemzeti Együttműködési Alap önálló aloldalt kapott a civil információs portálon, önálló tartalommal, felépítéssel és külső megjelenéssel. A civil információs portál társadalmi köztudatba történő beágyazottsága évről évre növekszik, köszönhetően annak, hogy a civil szervezetek számára néhány év leforgása alatt az általa közvetített, naprakész információnak köszönhetően a mindennapos működés szempontjából nehezen nélkülözhető felületté vált.

Szeretném emlékeztetni önöket, hogy számos európai uniós felhívás biztosít forrásokat civil szervezetek számára, lehetővé téve ezzel a helyi szinteken jelentkező és a helyi civil szervezetek által felkarolt és teljesíteni tervezett tevékenységek támogatását. Az EFOP-ban több mint 30 felhívás pályázói köre foglalja magába a civil szervezeteket, összesen 217 milliárd forintot meghaladó fejlesztési forrást kínálva. A költségvetés, fontos civil ágazatokat érintve, külön soron is rendelkezik bizonyos szervezetek vagy speciális feladatok ellátásának támogatásáról, legyen szó a fogyatékosok ügyéről, határon túli műemlékek felújításáról vagy akár az önkéntes tűzoltó-egyesületekről.

Összességében tehát megállapítható, hogy minden ellenzéki híresztelés ellenére a magyar kormány nem akarja a civil szervezetek életét megnehezíteni vagy tönkretenni ‑ épp ellenkezőleg. A közelmúltban elfogadott, adminisztratív könnyítéseket tartalmazó törvénycsomag után a 2018-as költségvetés is egy virágzó civil élet lehetőségét kínálja. Ehhez kérem az önök támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 126 2017.05.18. 0:27  1-153

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Önnek a hallásával vannak gondjai, én Soros György nevét ki nem ejtettem a számon, ön hozta ide. Köszönöm szépen. (Szávay István: Ha már felálltál, legalább mondtál volna valamit!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 238 2017.05.22. 9:32  205-308

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vidékfejlesztés témakörében elhangzott a mai napon, hogy az önkormányzatok nem beszélnek egymással, ellenséges viszonyok alakultak ki. Talán Gőgös Zoltán képvi­selőtársam beszélt erről. (Gőgös Zoltán: Ilyen is van.) Ha ez így volna, akkor nagyon nagy lenne a baj. Azt gondolom, legalábbis az én választókerületemben ez messze nem így van. Sőt, igazából jó példaként tudom előhozni azt a mikrotérségi együttműködést, amit például Tahitótfalu önkormányzata mint mikroközpont szervez, motorizál, és amelynek hét település a tagja: Visegrád. Dunabogdány, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor és Leányfalu.

Igazából azért jöttek ők össze, mert a központi régióban a forrásbőség ismeretlen fogalom. Nekünk minden egyes állami vagy uniós forrásért nagyon meg kell küzdenünk, köszönhetően annak, hogy valamikor bizonyos politikai erők kitalálták azt, hogy a központi régióba tartozzon Pest megye is, a főváros is. Ennek eredményeként a főváros a központi régiónak juttatott forrásokat szinte egy az egyben elvitte, ilyen nagyon fontos beruházások vitték el a forrásokat, mint például a 4-es metró és hasonló kérdések.

Nekünk, Pest megyei településeknek, Pest megyei vállalkozóknak, a Pest megyei erőknek tulajdonképpen csak a morzsák jutottak. Ha mindent összegereblyézünk a 2007-2013-as időszakban, amelynek felhasználási és elszámolási határideje 2015. december 31-ig volt érvényes, ha ezeket a forrásokat összetoljuk, akkor körülbelül 16 milliárd forintról beszélhetünk, amelynek túlnyomó részét elvitték a szennyvízberuházások. Egyébként ezek valóban szükséges beruházások voltak. De valójában komoly fejlesztésekre nem futotta ebből a forrásból.

Éppen ezért a települések, az önkormányzatok fölismerték azt, hogy azért az összefogásban nagy lehetőségek vannak, és ennek eredményeként, bár ilyen országos viszonylatban kis eredménynek számító, de mégis fontos lépések történtek meg választókerületemben. A hét település együttműködésének alapja végül is az volt, hogy a Szentendrei-szigeten lévő települések egy védett természeti területen találhatók. Négy településről beszélek, amelyek a fővárosi vízbázis területén találhatók. Ehhez kapcsolódnak még további nagyon érzékeny, izgalmas területek, például a visegrádi természetvédelmi, tájvédelmi részek, amelyek jelentős mértékben visszafogják a fejlesztési lehetőségeket.

Ezek a települések az együttműködésük jóvoltából a hátrányt előnnyé próbálják meg kovácsolni, és próbálnak olyan forrásokat, olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek ebbe a rendszerbe szépen beleilleszthetők. A meglévő értékek védelme rendkívül fontos számunkra, éppen ezért nagyon örülünk annak, hogy bár nem európai uniós forrásból, hanem hazai forrásból, de a közeljövőben el fog indulni egy olyan program, amely a helyi turizmus számára rendkívül fontos. Ez pedig a várprogram, amelynek jóvoltából például a visegrádi fellegvár, alsó vár és a királyi palota megújítása kezdődhet el.

Ez azért nagyon fontos, mert ez az egyik legfontosabb vonzerőnk. Ha önök jártak Visegrádon és környékén, akkor láthatják, hogy igazából még rendkívül sok a tennivaló ezen a területen. Egy nagyon szép, szakmailag letisztult program jött létre, amely programalkotásban a helyi szakemberek nagyban részt vettek. Ez azért is fontos, mert ha az előkészítésben a helyi erők részt tudnak venni, akkor magukévá tudják tenni ezt a programot, és sokkal jobban tudják ezt megvalósítani, a megvalósított elemeket pedig sokkal jobban meg tudják becsülni.

Ez azért is fontos számunkra, mert ennek mintájára egy limesprogram is kialakulhat a térségben, amelybe nem csupán Visegrád, hanem Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre és más települések is bekapcsolódhatnak. Mindezeket az elemeket nagyon szépen föl fogja fűzni az EuroVelo 6-os kerékpárút, amelynek a Pest megyei szakasza Visegrádtól kezdve egészen Budapestig ki fog épülni a következő időszakban. Rendkívül fontos az, hogy sikerült egy olyan nyomvonalat elfogadnunk és megállapítanunk, amely a térség számára további lehetőségeket nyit, mégpedig a Szentendrei-szigeten fogjuk végigvezetni ezt a kerékpárutat, és ennek eredményeként, értelemszerűen egyszer be kell menni a szigetre, egyszer ki kell jönni a szigetről, két híd építése válik szükségessé.

Szeretném még felhívni a figyelmet arra, hogy a térség az agglomeráció része. Ebből adódik, hogy nagyon sok előnyt is élvezhetünk, hiszen közel vagyunk a fővároshoz, és közel vagyunk a főváros különféle szolgáltatásaihoz. Azonban ebből adódik a hátrányunk is, hogy ezekért a szolgáltatásokért be kell mennünk Budapestre, elsősorban a munkahelyre. De ugyanilyen fontos számunkra az egészségügyi ellátás, és ugyanilyen fontos számunkra az oktatás, ami fővárosi illetőségű.

Ez értelemszerűen azt is eredményezi, hogy a reggeli és a délutáni órákban tulajdonképpen egy népvándorlás indul el a főváros felé, utána pedig vissza. Szűknek mutatkozik, úgy a 11-es út, mint az M0-s északi hídja, valamint a kapcsolódó úthálózat. Szűknek mutatkozik a vasúti közlekedés kapacitása is, annak ellenére, hogy nagyon szép fejlesztés valósult meg Esztergom–Budapest viszonylatában, amelybe bekapcsolódik Pilisvörösvár és Üröm település az elővárosi közlekedés jóvoltából. De ugyanilyen fejlesztésre volna szükség a szentendrei HÉV vonatkozásában is.

Az lenne a jó, ha nem kényszerülnénk arra, hogy Budapestre járjunk ezekért a fontos dolgokért, a munkahelyet illetően, az egészségügyi ellátást illetően, az oktatást illetően, a szórakozási lehetőségeket igénybe véve, hanem ezeket helyben meg tudnánk teremteni. Nemcsak az én választókerületemben, hanem értelemszerűen Budapest agglomerációjában azokon a településeken, amelyek hasonló problémával küszködnek, nagyon jó volna egy ilyen típusú átfogó fejlesztést megvalósítani, amely munkahelyteremtést von maga után, illetve az egészségügyi, oktatási ellátás számára nyitna lehetőségeket.

(17.40)

Ezen dolgozunk, és bízunk abban, hogy ha a gazdasági részt végigszámoljuk, végiggondoljuk, akkor össznemzetgazdasági szinten is kedvezőbb volna egy ilyen helyzetnek a kialakítása, mint újabb és újabb úthálózat-fejlesztést, illetve közlekedési­hálózat-fejlesztést megvalósítva elérni azt a kívánt állapotot, ami a térség számára sem igazából kívánatos, illetve a főváros számára sem előnyös.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, a mi problémánk egészen más természetű, mint az ország más településeinek a problémái. Nyilvánvaló, a mi problémánk nekünk fáj, a más térségek problémái pedig ott fájnak, ahol ezek jelen vannak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 62 2017.05.29. 2:54  61-66

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar családok már az első kormányzati ciklusunkban is számíthattak a Fidesz segítségére. A családok otthonhoz jutásának támogatása érdekében indítottuk el még 2000-ben azt az otthonteremtési programot, amely több más elem mellett forintalapon, állami kamattámogatással nyújtott hitelfelvételi lehetőséget mindazoknak, akik szerettek volna saját otthonhoz jutni.

A 2002-es kormányváltást követően, bár a szocialisták a kampányban még mást ígértek, az új kormány már 2003-ban csökkentette a támogatás mértékét, majd lépésről lépésre korlátozta, és végül megszüntette azt. A Fidesz politikája azonban azóta sem változott, ezért indítottuk el a családok otthonteremtési kedvezményének programját 2010-et követően.

Az otthonteremtési kedvezmény csak az egyik eleme annak a komplex programnak, amely jelenleg is segíti a saját házra, lakásra vágyó családokat. Őket szolgálja, a lakáshoz jutást segíti az áfacsökkentés és a háromgyermekeseknek járó 10 millió forintos támogatás is. A lakásépítési kedv javulását egyértelműen jelzi, hogy az idei első negyedévben 47 százalékkal több lakás épült a tavalyi azonos időszakhoz képest. A CSOK járulékos hatásai közé sorolható, hogy ha 10 ezerrel több lakás épül, akkor az fél százalékkal lendíti meg a gazdasági növekedést, és akár 10 ezer új munkahelyet hozhat létre. A CSOK ösztönzi a gyermekvállalást is, a vissza nem térítendő támogatásból és fix kamatozású támogatott lakáshitelből álló konstrukció elsősorban a háromgyermekes családokat vagy az ennyi gyermeket vállaló fiatal párokat segíti. Az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai trendek miatt nemcsak csökken az ország lélekszáma, hanem az alacsony születési arányszám a gazdasági növekedést is visszafogja.

Tisztelt Államtitkár Úr! A 2018. évi költségvetés a munkából élők támogatása és a biztonság fenntartása mellett a családok költségvetése is lett. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, hogy hány család önálló otthonhoz jutását segítette eddig az otthonteremtési kedvezmény, illetve milyen források állnak majd rendelkezésre ezekre a célokra a 2018. évi költségvetésben.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 66 2017.05.29. 0:55  61-66

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az előttünk álló feladatok közül talán a legfontosabb a népességfogyás megállítása és a családok támogatása. Éppen ezért örülök azoknak a gondolatoknak, amiket államtitkár úr is elmondott, így a választ természetesen elfogadom.

Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a családok, illetve a fiatalok előtt egy biztonságos és kiszámítható jövőkép legyen annak érdekében, hogy a természetes családvállalási kedv megmaradjon, és megfelelő eredménnyel is záruljon. Úgyhogy köszönöm szépen, a választ elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 255 2017.06.12. 1:57  254-263

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 8‑án a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15428. számú törvényjavaslatot és ahhoz a bizottság június 9-i döntése értelmében 21 igen szavazat mellett, 2 ellenszavazat ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző jelentés egyrészről tartalmazza a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát, annak hat pontja kivételével, valamint a Törvényalkotási bizottság saját indítványát Balla György képviselőtársunk szóbeli kiegészítésével, amelynek értelmében a sertéshúshoz kapcsolódó belsőségek is az 5 százalékos áfakörbe kerülhetnek.

A bizottság nem támogatta sem az MSZP, sem az LMP módosító irományát, mert azok indokolatlanul nagy, 100, illetve 170 milliárdos bevételkiesést eredményeznének a költségvetésnek. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy ahogyan az előttünk fekvő törvényjavaslatból is kiderül, a kormány folyamatosan vizsgálja azon termékek és szolgáltatások körét, ahol adócsökkentés a magyar gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel végrehajtható, legyen szó alapvető élelmiszerekről vagy akár digitális hozzáférés elősegítéséről. Ezért is kérem a javaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 38 2017.06.13. 1:57  37-39

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 8-án a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/15338. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazat mellett, 6 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat csupán a Törvényalkotási bizottság saját kezdeményezését tartalmazza. Az iromány rögzíti, hogy a közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulások kitermelésének megkezdésére meghatározó befolyással bírnak az érintett országok között fennálló, erre a tárgykörre vonatkozó nemzetközi szerződések által előírt eljárásrendek. Ezen eljárások olyan elemeket tartalmaznak, amelyek időtartama jelentős, és a bányavállalkozó által meg nem határozható időigénnyel járnak, mivel kormányközi testületek cselekményét is igényli. A javasolt törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy a közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulás tekintetében tíz évben határozná meg az üzemszerű kitermelés megkezdésének határidejét az alkalmazandó nemzetközi eljárásra tekintettel.

A javaslat továbbá elősegíti, hogy a bányavállalkozót az államközi érintettségű bányatelkek esetében a kitermelésnek érdek- és felelősségi körén kívül felmerülő okokból történő akadályoztatása esetén ne érje joghátrány.

Kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 40 2017.06.13. 2:29  39-49

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. június 9-én a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. számú törvény módosításáról szóló 15777. számú törvényjavaslatot és ahhoz a bizottság 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat csupán a Törvényalkotási bizottság saját nyolcpontos kezdeményezését tartalmazza, amelynek értelmében utánpótlás-nevelést, -fejlesztést végző alapítványnak minősül az az alapítvány, amelynek alapító okiratába meghatározott tartós közérdekű cél szerinti tevékenység, elsősorban utánpótláskorú versenyzőkkel kapcsolatos sporttevékenység elősegítése feltételeinek biztosítása, felkészítő és versenyeztetési feladatok szervezése tartozik. A módosítás konzekvenciát biztosít a két törvény definíciói között, mivel rögzíti, hogy kizárólag a sporttörvény szerinti tevékenységet végző alapítványok jogosultak a látvány-csapatsporti támogatás igénybevételére.

A módosító rögzíti továbbá, hogy a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatással érintett tárgyieszköz-beruházást, -felújítást a saját tulajdonban vagy vagyonkezelésben lévő ingatlanon valósítsa meg a támogatás igénybevételére jogosult, vagy pedig a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen be kell hogy nyújtsa az ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodást azzal, hogy állami és helyi önkormányzati tulajdon esetén vagyonhasznosításra vonatkozó megállapodás versenyeztetés mellőzésével is megköthető.

A benyújtott törvényjavaslat a látvány-csa­pat­sportok körét a röplabdával bővíti, amely reményeink szerint a sportág további fejlődését szolgálja. Kérem tisztelettel támogatásukat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 134 2017.10.03. 5:45  131-148

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a fogyasztóvédelmi kérdések előtérbe kerültek, felértékelődtek, ez az egyik legdinamikusabban fejlődő jogág, de még mindig számos olyan terület van, ahol nem sikerült érdemi előrelépést elérnünk. Idetartozik a pénzforgalmi és biztosítási tárgyú termékek köre is.

A megelőző időszakban az Európai Unióban több irányelv is született, amelyek tárgya a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. A cél olyan jogszabályok megalkotása, amelyek a szolgáltatók közötti verseny erősítésével képesek elősegíteni az ilyen típusú termékek biztonságosabbá válását és a fizetendő díjak csökkentését. A 2008-ban kirobbant válság is rámutatott a pénzügyi termékek helyzetének rendezetlenségére.

A fogyasztói jogok védelmének fontosságára a világ vezetői közül először John F. Kennedy amerikai elnök hívta fel a figyelmet 1962. március 15-én, ennek tiszteletére azóta ezen a napon tartják a fogyasztók világnapját. A fogyasztókat védő alapelvek a 60-as évek óta folyamatosan bővülnek. A Fogyasztóvédelmi Világszervezet a nyolc fogyasztóvédelmi alapjog között tartja számon a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének jogát és a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jogot.

Tisztelt Ház! Az utóbbi években még tovább fokozódott az elektronikus fizetések biztonsági kockázata. A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatások szabályozási rendszere megszünteti a korábbi hiányosságokat, a fogyasztóvédelem magasabb szintje valósulhat meg a pénzforgalmi szolgáltatók számára újonnan előírt, átláthatósági és tájékoztatási kötelezettségnek köszönhetően. Az irányelv átültetésével lehetővé válik valamennyi pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy kilétének és tartózkodási helyének nyilvántartásba vétele.

A fogyasztóvédelmi előírások további fejlesztése érdekében az irányelv rendelkezik arról, hogy a fogyasztó a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés kötelező erejűvé válása előtt jogosult ingyenesen megkapni a vonatkozó információkat. A szabályozás lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a szerződéses jogviszony teljes időtartama alatt kérhesse az előzetes tájékoztatás és a keretszerződés ingyenesen, papíron történő rendelkezésre bocsátását is. Ez biztosíthatja azt is, hogy a fogyasztó össze tudja hasonlítani az egyes pénzforgalmi szolgáltatók szolgáltatásait és azok feltételeit, illetve bármiféle vita esetén ellenőrizhesse szerződéses jogait és kötelezettségeit. A fogyasztói mobilitás megkönnyítése érdekében a szabályozás engedélyezi a fogyasztók számára, hogy fél év elteltével külön díj felszámítása nélkül felmondhassák a keretszerződést.

 

 

 (17.20)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A biztosításértékelést végző személyek szakmai tudásának, megfelelő kompetenciájának és megbízhatóságának érdekében képzési, továbbképzési kötelezettséget ír elő a javaslat. A befektetési és a hitelintézeti szektorban már korábban bevezetett hasonló tartalmú szabályok biztosítási területre való kiterjesztésével ez a terület is felzárkózik a máshol már létező szigorú tájékoztatási, transzparencia- és fogyasztóvédelmi előírásokhoz. Ezzel a pénzügyi válságot követően kialakuló szabályozási környezet egységessé válik.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a vonatkozó uniós irányelvek átültetéséhez szükséges rendelkezéseken túl tartalmazza többek között az államháztartásról szóló törvény és a Magyarországgazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását is, melynek célja a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló irányelveknek való pontosabb megfelelés biztosítása. Az európai uniós jogalkotási kötelezettségeken túl a biztosítási piac szereplői részéről is gyakorlati igények merültek fel egyes kérdések törvényi szintű rendezésére, amelyek szintén szerepelnek a javaslatban.

A törvényjavaslat a biztosítási és pénzforgalmi piac működésére vonatkozó uniós szabályozásnak való megfelelést szolgálja. Az indítvány számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek javítják a fogyasztók tájékozottságát, és ezáltal hatékonyan szolgálják jogaik érvényesítését, ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 142 2017.10.03. 4:17  131-148

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A vezérszónoki felszólalásom során csak és kizárólag azokkal a kérdésekkel kívántam foglalkozni, amelyek a jelen előttünk fekvő javaslattal kapcsolatosak. Meg kell hogy ismételjem, hogy nagyon fontos kérdésről van szó, és üdvözlöm ezeket a változásokat. Azonban az általános vita adta lehetőséggel élve, de nem visszaélve, szeretnék rávilágítani olyan kérdésekre is, amelyekkel jelen előterjesztés nem foglalkozik. Nem az a szándékom, hogy most ebben a tárgyban vitát kezdeményezzek, hanem szeretném felhívni egy vagy sok problémára a figyelmet.

Nem csupán pénzforgalmi területen jelentkezik, hanem a biztosítás területén jelentkezik az a probléma, amiről beszélni kívánok. A biztosítások körében van egy olyan terület, amely törvényi kötelezettséget ró az állampolgárra vagy pedig valamilyen gazdasági szereplőre. Ezt nevezzük úgy, hogy felelősségbiztosítás, ez azt jelenti, hogy kötelező megkötnie az illetőnek a biztosítását.

Ez a lakosság körében elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás körét érinti, és itt a kárfelvétel, kárrendezés kérdésköre meggyőződésem szerint nem megfelelő. Egyrészt rendkívül sok időbe telik az, amíg a biztosító nyilatkozik arról, hogy a felelősséget elismeri-e, illetve a kár enyhítésében vagy a kár viselésében felelősséget vállal. Ez az idő nagyon sok esetben komoly károkat okoz a kárt szenvedőnek. Mindenképpen jó volna felgyorsítani és megfelelő határidők közé szorítani a biztosítótársaságokat a tekintetben, hogy ezeket a döntéseket, ezeket a nyilatkozatokat záros határidőn belül megtegyék.

A másik egy rendkívül érdekes probléma, amire szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy például a kötelező gépkocsi-biztosítás arról szól, hogy ha valaki másnak kárt okoz, akkor a biztosító ezt a kárt helyette megtéríti. Azonban a magyar gyakorlat azt mutatja, hogy abban az esetben, ha egy gépjármű karambolozik és a karosszéria javítását is meg kell oldani, akkor a biztosító avulást kér a kár szenvedőjétől, aki egyébiránt teljesen vétlen, mert a felelősségbiztosítás keretében kívánja ezt rendezni, és ezt az avulást neki saját zsebből kell megfizetnie. Ha az életre próbáljuk meg ezt rávetíteni, és valaki azt mondja, hogy én kiviszem az autópiacra az autómat, és elmondom a potenciális vevőnek, hogy azért kerül, mondjuk, 500 ezer forinttal többe ez az autó, mint egyébként amennyi a piaci értéke lenne, mert új karosszériaelem került beépítésre, akkor ez nyilvánvalóan derültséget vált ki a vevőjelölt oldaláról. Tehát ilyen formában ez egy abszurd tétel, hogy egy roncsolt, de megjavított autó a biztosító szerint elméletileg többet érne.

Tehát ilyen értelemben a fogyasztóvédelem területén, azt gondolnám, hogy tovább kellene még gondolkodnunk, és ezeket az anomáliákat mielőbb meg kellene szüntetni. A jövőre vonatkozóan ebben kérném tisztelettel a segítségét. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 224 2017.10.16. 2:09  215-227

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan azt közvetve képviselő asszony országgyűlési javaslata is elismeri, Magyarország a 2010 utáni Fidesz-kor­má­nyok által meghatározott gazdaságpolitikának kö­szön­hetően ma már eleget tesz a maastrichti kri­té­riumok nagy részének.

Abban sincs közöttünk vita, hogy hazánk való­ban tett vállalást az Európai Unióhoz való csatla­kozáskor az eurózónába való belépésre. Ha a szá­mokat nézzük, akkor nincs olyan politikai közösség, amely annyit tett volna Magyarország euróövezethez való csatlakozásáért, mint a jelenlegi kormány­pártok. A baloldali ellenzék nagyon szereti Európa-pártiságát hangsúlyozni, és követeli a csat­lakozást az euróhoz. A valóság az, hogy amikor 2002 és 2010 között a baloldal kormányozta Magyar­or­szá­got, akkor egyetlen olyan év sem volt, amelyben sike­rült volna 3 százalék alatt tartani az államháztartás hiányát, a GDP-arányos adósságot azonban sikerült 52 százalékról 80 százalék fölé emelni.

Tisztelt Országgyűlés! Okulnunk kell mások hibáiból. Dél-Európa több országa úgy vezette be az eurót, hogy a gazdasága valójában még nem volt felkészülve rá. Jó példa erre Görögország, majdnem beleroppant ebbe az ország, de Olaszország is nehézségekkel küzd a számára túl erős fizetőeszköz miatt. Nem kell azonban ilyen messzire mennünk, hiszen ismert tény az is, hogy Szlovákiának az eurózóna tagjaként azért kellett jelentős terheket vállalnia, hogy az északi szomszédunkénál magasabb görög nyugdíjak és fizetések az évtizedes hibás görög gazdaságpolitika ellenére is megmaradhassanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-kormány mindezekért nem támogatja a tárgysorozatba vételt, hiszen ez még korai számunkra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 208 2017.10.30. 1:53  207-210

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §‑a alapján megtárgyalta a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/17571. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a határozati házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

A bizottsági ülésen érdemi vita nem volt. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát, amely nagy részben kodifikációs és technikai jellegű pontosításokat tartalmaz. Tartalmi szempontból kiemelendő, hogy a kormányrendeletben kerül meghatározásra a regisztrált villanyszerelők által végezhető tevékenységek köre, valamint, hogy a vízközmű-fejlesztések esetében semmilyen esetben nem lehet díjat kérni a kiszállásért, az igényfeldolgozásért vagy egyéb folyamatokért.

(17.40)

A javaslat fő célja a közmű-engedélyezések egyszerűsítése és gyorsítása. Az előterjesztés alapján a módosítások segítségével a villamosenergia-csat­la­kozási folyamat mintegy 90 nappal rövidül le, a földgázcsatlakozás folyamata mintegy 30 nappal lesz rövidebb. Kiemelendő, hogy a jogszabálycsomag el­ké­szültét széles körű szakmai egyeztetés előzte meg. A jogszabályi változásokat az energiahivatal, a mérnöki kamara és az érintett elosztók is megismerték és támogatták. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 238 2017.10.30. 2:07  237-248

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabályi rendelkezések 46. §-a alapján megtárgyalta az átmeneti bányászjáradékban részesülő közérdekű nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/17558. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 23 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatát, amely kizárólag kodifikációs és technikai jellegű pontosítást tartalmaz. Jelen törvényjavaslat a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvény által biztosított kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget kívánja kiterjeszteni az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is.

Azok az állampolgárok, akik legalább 25 évet föld alatti munkakörben töltöttek el vagy az ennek megfelelő műszakszámot teljesítették, átmeneti bányászjáradékban részesülnek. Hazánkban a nyugdíjkorhatárt el nem érő, átmeneti bányászjáradékban részesülő állampolgárok a nemzetgazdaság számára egy ezres nagyságrendben jelen lévő, megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalékot jelentenek.

A törvényjavaslat kiegészíti a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet szabályozó szövetkezeti törvényt, valamint a kapcsolódó ágazati törvényeket az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, megteremtve ezzel a lehetőségét, hogy a kedvezményes foglalkoztatás őket is megillesse. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 248 2017.10.30. 1:58  237-248

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szimpatikus és sokféle tekintetben igaz az, amit az ellenzéki padsorokból hallhattunk, azonban akkor, amikor ezeket a korkedvezményes nyugdíjakat meg kellett szüntetni, megszüntetésre kerültek, akkor ez egy nagyon jogos társadalmi igény volt, hiszen olyan feszültségek alakultak ki a munkaerőpiacon, amit mindenképpen orvosolni kellett.

Itt a rendvédelmi dolgozók körében, a fegyveres szolgálat tekintetében nem csupán a tényleges állomány részesült ezekben a kedvezményekben, hanem az egyéb kisegítő személyzet, irodai személyzet és mások is, és bizony, nagyon nem felelt meg a társadalmi elvárásnak az, hogy 40 éves vagy 45 éves korban nyugdíjba lehetett menni.

Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy megfelelő lépés volt, különös tekintettel arra, hogy abban az időszakban azért a munkaerőpiaci helyzet egészen máshogy nézett ki, hiszen egy elképesztő mértékű munkanélküliség volt látható. Ma alapvetően ez megváltozott, a gazdaság jelentős mértékben megerősödött, és igenis szükség van a képzett, jó munkaerőre, és azt gondolom, hogy ez egy jó lehetőség mindenki számára, aki érez magában még erőt, tehetséget arra, hogy az ellátmány mellett nyugdíjas-szövetkezet formájában tudja hasznosítani tudását, munkaerejét.

Úgyhogy arra kérném tisztelettel az Országgyűlést, támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 256 2017.11.06. 8:19  183-272

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vita vége felé járunk. Ha jól látom, a szocialistáknak még van 45 perc szabadidejük. Szerintem most már eleget gondolkodtak azon, hogy előálljanak valami okos dologgal.

Ha visszaemlékszünk, hogy mi történt az 1990-es évek elején, akkor eszünkbe jut az, hogy az önkormányzati törvény valamikor 1990 augusztusában született meg és szeptemberben lépett hatályba, és azt követően az önkormányzatok megkapták ajándékba azt a hatalmas nagy lehetőséget, hogy a régi tanácsi ingatlanokat kezelésbe vegyék, tulajdonba vegyék és gazdálkodjanak velük. Nem tudtak velük gazdálkodni, mert egy csődtömeg volt, olyan állapotok voltak, amelyek csak egyetlenegy értelmes utat engedtek meg, ez pedig az volt, hogy vigye, aki akarja azt az ingatlant. Elővételi joga volt a benne lakónak, s különféle kedvezmények után gyakorlatilag a vélt vagy valós forgalmi érték töredékéért kaphatták meg ezeket az ingatlanokat.

Innen indult a lakásgazdálkodás újkori története, történelme, és igazából 1999-ig nem nagyon történt semmi ebben a kérdésben. Semmi! Azt követően az első Fidesz-kormány volt az, amelyik fölfedezte, hogy ez létező probléma, és kereste a megoldást. Több lehetőséget is látott. Az egyik az önkormányzati bérlakásépítési program. Ha esetleg még valaki emlékszik rá, akkor ez nagy érdeklődést váltott ki az önkormányzati világban, és nagyon sok önkormányzat, elsősorban a nagyobb települések, városok éltek ezzel a lehetőséggel, és épültek önkormányzati bérlakások. Ez nem volt elegendő a hatalmas nagy probléma kezelésére, orvosolására, éppen ezért elindult egy kedvező lakáshitelrendszer 3 százalékos kamatozással, amely nyilvánvalóan a jegybanki alapkamathoz volt kötve, és kiszámíthatóvá tette a lakosság számára az otthonteremtést.

Ez a program emlékeim szerint 2001-ben indult el, és 2002-ben, a választási kampány idején megszólaltak különféle politikai erők, és ha jól emlékszem, akkor Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt mondta azt, hogy megőrizzük ezt a programot, sőt továbbfejlesztjük. Hát, ez az őrzés nagyon rövid ideig sikerült, közel egy esztendeig, és aztán továbbfejlesztették, ami azt jelentette, hogy a forrásokat gyakorlatilag kivonták mögüle, azt mondták, hogy a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé ennek a további finanszírozását, ezért megszüntették, és tulajdonképpen innentől kezdődött el a lakosság kálváriája, mert a lakosság kereste a megoldást, hogy hogyan lehetne a meglévő otthonát felújítani, bővíteni, esetleg újat teremteni.

Ez egy hatalmas nagy keresletet jelentett a piacon, és az akkori szocialista kormányzat egy nagyon egyszerű választ adott erre a keresletre, erre a kérdésre, azt mondta, hogy ott van a devizahitel. Ha nektek drága a forinthitel, amelynek a kamatai bőven 10 százalék fölött jártak, akkor tessék felvenni a devizahitelt, kínálták is, és nagyon sokan éltek ezzel a lehetőséggel, de igazából nem gondolták ők ezt végig. Egyértelműen az akkori kormányzat felelőssége volt, hogy ezt mindenféle korlát és fék nélkül a lakosság rendelkezésére bocsátotta. Az üzleti világ, a bankok természetesen éltek ezzel a lehetőséggel, megszimatolták, hogy ez egy jó üzleti lehetőség, és egy nagyon gyors felfutása volt ennek az egész hitelnek.

Sajnálatos módon a 2008-as pénzügyi válság nagy kijózanodást hozott nemcsak az Egyesült Államokban, hanem egész Európa-szerte, így Magyarországon is, és akkor szembesültek a hitelfelvevők ‑ legyen az lakáshitel, legyen az vállalkozásfejlesztési hitel, jelzáloghitel, eszközvásárlási hitel, gépkocsihitel, sok mindenre kínálták ezt a hitelt, amivel nagyon sokan éltek ‑ a valós helyzettel. Akik jelzálog típusú hitelt vettek fel, azok húzták a rövidebbet.

Ezt a helyzetet örökölte meg a második Fidesz-kormányzat 2010-ben, szembesült ezzel, ugyanakkor tisztában voltunk azzal is, hogy az ország milyen állapotban van, milyen pénzügyi, gazdasági állapotban, és mekkora rettenetes nyomás nehezedik a kor­mányzatra úgy belülről, mint kívülről, s igenis kerestük a megoldást. Nagyon sok frakcióülésen folytattunk kemény vitákat arról, hogy milyen irányban induljunk el akár a költségvetés rendbetétele kérdésében, akár pedig ezen hitelállomány kérdésében.

Számos lépést tettünk, és igenis megvolt a szándék és az akarat a Fidesz-kormányokban, hogy ezeket a kérdéseket rendbe tegyék és orvosolják. Azt tudom önöknek mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy rendkívül sok eredményt érhettünk el, de az egyértelmű, hogy minden egyes problémát, minden egyes gondot a mai napig nem sikerült megoldani. Ezt nem vitatjuk. Továbbra is keressük annak a lehetőségét, hogy hogyan tudjuk ezeket a problémákat kezelni és orvosolni. Meghallgattuk önöket is, de sajnálatos módon értelmes, járható utat nem találtunk, tisztelettel képviselőtársaim.

Nagyon nagy kíváncsisággal hallgattam végig én személy szerint az egész vitát. Viszont a névrokonom nem volt ilyen türelmes, és Szél Bernadett is elég gyorsan elviharzott, miután elmondta a kis mondókáját. Úgy gondolom, hogy ez sokkal többet érdemel, mint a mai napon hallott, lefolytatott vita, és én a magam részéről partner vagyok abban, hogy ezt továbbgondoljuk.

(19.00)

De csak értelmes módon; de csak úgy, olyan stílusban, hogy ne azzal kezdjük a felszólalást, hogy a másik oldal gazember. Mert ebből értelmes párbeszéd nehezen fog kialakulni. Ez a helyzet. A politikát tanulni kell és gyakorolni kell. Én megértem; én is voltam kezdő politikus, és biztosan követtem el számos hibát, de ez egy olyan súlyú kérdés, ahol nem szabad már ilyen típusú hibákat sem ejteni. Ezért azt javaslom, hogy próbáljunk meg értelmes párbeszédet, értelmes megoldásokat hozni, és próbáljunk meg segíteni, nem mások kárára, hanem a jelenlegi, szerencsétlen helyzetben lévők örömére a megoldást megtalálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 274 2017.12.04. 4:26  203-284

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom, hogy mennyire ismerik a központi régiót, mennyire nem. Az a helyzet, hogy a lakosság közel 30 százaléka él a központi régióban. Ez Budapest és Pest megye. A GDP megtermelt mértéke viszont az 50 százalékot is megközelíti, vagy talán el is éri. (Dr. Apáti István: Ebből mi következik?) Ez azt jelenti, hogy a központi régió egy fejlett régiónak számít, és ezért nagyon sok fejlesztési forrástól elesett. Ez ezt jelenti. Ennek következtében az elmúlt időszakban nagyon meg kellett becsülnünk mindazokat a forrásokat, amelyek mégis rendelkezésre álltak. Ez nagyjából két kosárból volt meríthető, az egyik a KEHOP-os, a környezeti, energetikai hatékonysági operatív program, a másik a VEKOP-os, a versenyképes operációs program. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy szennyvízberuházásokat valósítsunk meg, illetve az önkormányzati szférában az intézmények hőszigetelését és energetikai rendbetételét tudtuk végrehajtani. Ennek nagyon tudtak örülni az önkormányzatok, mert ezek az intézmény fenntartását tették lehetővé.

A másik dolog, amiről beszélni szeretnék, az az, hogy ennek a kevés pénznek is a nagyját elvitte a főváros. S rendkívül fáj nekünk, Pest megyeieknek az, hogy a 4-es metró túlköltése okán elestünk ezektől a forrásoktól is. Csak a korrupciós tétel 160 milliárd forintos összegben áll meg. Nem tudom egyébként, hogy ez a vége-e. S örülünk annak is, hogy a magyar kormányzatnál sikerült elérni, hogy a létező problémák orvoslására egy úgynevezett kompenzációs kosarat tudtunk létrehozni 80 milliárd forintból. Azért mondtam a 160 milliárd forintos korrupció során eltűnt fővárosi pénzeket, mert az pontosan a duplája annak, amit mi megkaptunk kompenzációs keretként. Ebből próbáljuk a legfontosabb kérdéseket orvosolni, a belterületi utak rendbetételét, a belterületi csapadékelvezető rendszer rendbetételét, a hiányzó intézmények pótlását, és így tovább.

Rendkívül fontos az, hogy a kormányzat támogatja azokat a nagyon fontos kérdéseket, amelyek a turisztikai fejlesztés szempontjából alapvető fontosságúak, és örülünk annak, hogy az EuroVelo 6-os kerékpárút előkészítése végre elkezdődött, és terveink szerint 2019-20-ra ez megvalósulhat. Ez egy gerinchálózatot jelent a Duna mentén, és erre rá tudnak kapcsolódni a települések. S rendkívül fontos az is, hogy ennek keretében két új Duna-híd fog megépülni a kis-dunai ágon.

Ezen túlmenően nagyon fontos számunkra az, hogy a Dunakanyar régió visszakapta régi szerepét a turizmusban, és ennek keretében több mint negyven települést érintően egy nagyon átgondolt turisztikai fejlesztési programról döntött a kormányzat. Ennek az előkészítése folyamatban van, és lényegében ez jelentheti számunkra az előrelépést.

Rendkívül fontos megjegyeznem azt, hogy az elmúlt években több mint 300 ezer ember költözött ki a fővárosból, amelynek a problémája a mai napig nincs megoldva. Rengeteg sok feladat van előttünk, és bízunk abban, hogy az európai uniós források továbbra is rendelkezésre állnak, és ezeket a kérdéseket is sikerül majd orvosolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)