Készült: 2021.02.25.08:41:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

151. ülésnap (2020.09.22.), 56. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (nemzetiségi képviselő)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:21


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnökeként, élve a képviselői jogaimmal, néhány dologra az elhangzottakból reagáljak. Először is szeretném megköszönni a beszámoló összeállítását. Egy mondatra ki lehet térni: a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása kapcsán felmerült, hogy olyan nagy munka a beszámoló összeállítása, hogy lehet, hogy célszerűbb lenne négyévenként összeállítani; mi pedig azt mondtuk, hogy azt gondoljuk, szerintünk meg évente kellene megcsinálni, mert rendkívül fontos dokumentum. Úgyhogy maradt a kompromisszumos két év, viszont nem februártól februárig, hanem január 1-jétől december 31-éig, a költségvetési évvel együtt, ami, azt gondolom, könnyebbé teszi a beszámoló és főleg a számszaki adatok összeállítását.

Szeretném megköszönni azt is, hogy ahogy államtitkár úr elmondta, nagyon sok helyről és nagyon sok szervezet bevonásával állították össze az anyagot. A lényegében már majdnem elkészített anyagot valamennyi nemzetiségnek, szószólóknak és országos elnököknek volt lehetőségük saját nemzetiségük vonatkozásában átnézni, és ezzel lényegében kizárni, hogy bármilyen számszaki vagy egyéb fogalmi vagy más probléma legyen. Azt gondolom, ennek is köszönhető, hogy valamennyi hozzászóló részéről az összeállított nagyon hosszú, több mint 200 oldalas anyagban semmilyen számszaki vagy egyéb formai, technikai probléma nem merült fel.

Természetesen a lényeg a tartalom. Köszönöm mindenkinek azokat a pozitív jelzéseket, visszajelzéseket és hozzászólást, mind az elismerést, mind pedig a pozitív hangnemet, amivel az egész beszámolót értékelték. Köszönöm azt is, ami néhány felvetés volt. Ebből egy-kettőre, nem elvéve államtitkár úr kenyerét, ha megengedik, reagálnék.

Koloman Brenner német nyelven elmondott hozzászólására nem reagálnék, mert valószínűleg nem mindenki értette; szerintem ezt majd még kint külön megbeszélhetjük ketten is. Viszont a magyar nyelven elmondott részből szeretnék kitérni arra, hogy felvetette a nyelvvesztést, amely nyilvánvalóan a magyarországi nemzetiségek, egyébként nemcsak a magyarországi, hanem minden nemzetiség részére az egyik legnagyobb veszély és legnagyobb probléma. Azt gondolom, a nemzetiségek számára jelentkező kihívásokat és a fennálló, esetenként nagyon komoly problémákat is nekünk, magunknak kell megfogalmaznunk, és nekünk, magunknak kell a megoldás irányába a különböző javaslatokat megtennünk. Ezért is tettük meg azt, hogy kidolgoztuk 2016-ban a nemzetiségipedagógus-programot, amelynek pont az a lényege, hogy megfelelő számú, megfelelően képzett nemzetiségi pedagógusunk legyen.

(11.50)

Hiszen a nyelvvesztést ma már és a jövőben elsősorban a nemzetiségi bölcsődék, óvodák, általános, középiskolák, a nemzetiségi köznevelési rendszeren keresztül tudjuk biztosítani, hiszen az a 150-200-250 éven keresztül zárt közösségi, kistelepülési életforma, amely előtte több évszázadon keresztül biztosította egy-egy nemzetiségnek a nagyon zárt összetartozását, a nemzetiségi anyanyelv fennmaradását, ma már nagyon sok okból nincs meg, és nem is olyan irányba megy a világ, hogy ez a jövőben a nyelvvesztés megakadályozására alkalmas lenne.

Én szeretném azt kiemelni, ha bárki visszanézi akár az én hozzászólásaimat, akár szószólótársaim hozzászólásait, akkor amellett, hogy mindig elismerjük és megköszönjük azokat az intézkedéseket, azokat a lehetőségeket, támogatásokat, melyeket az elmúlt hat évben és ebben a vizsgált két évben is kaptunk, de mindig, kivétel nélkül mindig felvetjük azt is, hogy ezzel természetesen nem oldottunk meg mindent, nagyon sok olyan feladat van előttünk, ami éget, és a 36. órában vagyunk. Ezeknek a felvetése és ezek megoldásának a kezdeményezése, ez a mi feladatunk és ezt meg is tesszük.

Én tartom magamat ahhoz, amit megboldogult elnökünk, Heinek Ottó mondott egyszer, illetve többször is, hogy az a nemzetiségi vezető, aki elégedett a nemzetisége helyzetével, az már asszimilálódott, az már valójában nem nemzetiségi. Ezt meg tudom erősíteni azzal, hogy alig másfél hete volt itt a dél-tiroli parlament elnöke, akit itt a parlamentben is fogadtam, és utána egy teljes napot még Pécsett is együtt voltunk. Dél-Tirolt mi úgy tekintjük, mint a nemzetiségi autonómia egy olyan vívmányát, amit mindenki, aki nemzetiséghez tartozik, szeretne elérni, vagy legalább annak egy formáját. Mikor az ember másfél napig együtt van a dél-tiroli parlament elnökével, és hallhatja azt, hogy nekik mennyi nehézségük és napi küzdelmeik vannak mindig, hogy a nemzetiségi autonómiát fenntartsák, és folyamatosan megfelelően tudják szinten tartani, akkor, azt gondolom, hogy Heinek Ottónak ez a mondata teljesen helytálló volt.

Ezzel együtt, pont a nyelvvesztéssel kapcsolatban ki kell emelni, hogy ez a két év volt az, amikor a nemzetiségipedagógus-pótlék bevezetésével, a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíj bevezetésével olyan hosszú távú, stratégiai jelentőségű programot tettünk le, indítottunk el, és a hallgatói ösztöndíjjal kapcsolatban tájékoztathatom a tisztelt parlamentet, hogy tegnap a Soltész Miklós államtitkár úrral tartott tájékoztatón tettük nyilvánossá, hogy nulla óra nulla perckor ma éjjel indult a 2020-21-es pedagógushallgatói ösztöndíj, ami azt jelenti, hogy ebben a tanévben már minden nemzetiségióvodapedagógus-képzésre, minden nemzetiségitanító-, -tanár-, -szaktanár-képzésre jelentkezett nappali tagozatos, valamint esti, levelező, illetőleg kiegészítő képzésre jelentkezett hallgatót be tudunk vonni a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszerbe. És azt is elmondtuk, hogy ugyanakkor viszont még a nemzetiségipedagógus-képzésben nagyon komoly feladataink vannak, a jelenleg még működő, 80-85 százalékban magyar nyelvű képzést meg kell fordítani, hogy 80-85 százalékban nemzetiségi nyelvű legyen, s 15-20 százalékban magyar. Ez a nemzetiségi program, bízom benne, hogy valamennyi magyarországi nemzetiség jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, és meg tudja állítani, sőt visszafordítani a korábbi nyelvvesztést.

Az ÁSZ-ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami felmerült a DK részéről, szeretnék mindenkit tájékoztatni úgyszintén, hogy olyan rendszerben került be az ÁSZ-ellenőrzés mind a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, mint az országos önkormányzatoknál az átvett intézményekre vonatkozóan, amely korábban nem volt. Többek között most 30-án az Ellenőrző albizottság elnöke meghívta az ÁSZ képviselőit, és átbeszéljük az ellenőrzések tapasztalatait. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél pozitívabb ÁSZ-ellenőrzések, ellenőrzési eredmények szülessenek, de szeretném itt kihangsúlyozni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeknél a köznevelési intézmények részére biztosított központi költségvetési támogatásnak a 85-90 százaléka abszolút objektíven a pedagógusok juttatására, bérezésére, járulékára van, a rezsikiadások 80 százaléka olyan állami cégektől származó víz, villany, gáz s a többi, ahol bármiféle visszaélés vagy a gondatlan gazdálkodásnak még a lehetősége se merül fel, függetlenül attól, hogy egyébként a szabályszerűségi vizsgálat esetén minden törvényileg előírt szabályzat, nyilvántartás és a többi rendelkezésre álle és megfelelő minőségben van kidolgozva. Tehát én azt gondolom, hogy itt a kockázat ilyen szempontból sokkal kisebb, mint nagyon sok más vizsgált területen. Emellett szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy az ÁSZ mellett a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár és egy sor más olyan ellenőrzés van minden köznevelési intézményben, amelyek szintén más oldalról biztosítják azt, hogy komolyabb probléma a köznevelési intézményeknél nem lehet.

A fenntartóijog- és a tulajdonjog-átadással, -átvétellel kapcsolatban Sebián-Petrovszki Lászlónak szeretném mondani, hogy nyugodtan meg lehet nézni azokat a köznevelési intézményeket bármelyik nemzetiségnél, ahol 6-8-10 vagy 12 évvel ezelőtt az országos nemzetiségi önkormányzat a fenntartói jog mellett átvette az intézmények tulajdonjogát is. Meg lehet nézni, hogy ezek az intézmények milyen állapotban vannak, milyen fejlődésen mentek keresztül. Reményeink szerint ugyanezt fogjuk tudni elérni a helyi nemzetiségi önkormányzatok által átvett tulajdonjog biztosításával is. Hozzáteszem, itt van egy jelentős különbség, hiszen az országos nemzetiségi önkormányzatoknak van hivatala, és vannak megfelelően képzett embereik, míg a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál ezt központilag kell biztosítsuk. Ezért állítjuk fel a nemzetiségi pedagógiai módszertani központot, amely országosan a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére segítséget fog nyújtani.

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)

Nem kívánok belemenni a parlamenti, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz szükséges nemzetiségi választói névjegyzékkel kapcsolatban felmerült dolgokba. Mi is nagyon sokat foglalkozunk ezzel. Nem mondjuk azt sem, hogy ezer százalékban a legjobb megoldás van, de egy rendkívül összetett kérdés, és azzal együtt, hogy itt felmerült, hogy visszás helyzet, hogy a parlamenti választás előtt a nemzetiségi választóknak választani kell a pártlista és a nemzetiségi választói névjegyzék között, ugyanakkor viszont pont ez egyúttal a természetes gátja is annak, hogy visszaéljenek nem nemzetiséghez tartozók a választói névjegyzékbe való feliratkozással. Ez a természetes fék nincsen meg a helyi nemzetiségi önkormányzati választásnál, hiszen ott bárki, aki gondolja, a helyi polgármesterre, képviselőkre is leadhatja a szavazatát, illetve a nemzetiségiekre is. Természetesen minden olyan javaslatot, amit alkotmányosan végig lehet vinni, és meg lehet csinálni, figyelembe veszünk, és megpróbálunk ez irányba elmenni.

(12.00)

Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek a pozitív hozzáállást, azt is, hogy a két év során minden nemzetiségi indítványt a parlament ellenszavazat nélkül elfogadott.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Köszönöm a szószólóknak és az országos elnököknek, hogy mindig ki tudtuk alakítani azt a nemzetiségi egységes álláspontot a különböző érdekek és a különböző mentalitás ellenére, amely ahhoz volt szükséges, hogy ezeket az eredményeket elérjük és elősegítsük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai