Készült: 2020.10.26.05:30:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2001.09.24.),  95-116. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 31:10


Felszólalások:   52-94   95-116   117      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Jó estét kívánok! Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ma délutáni ülésén Házszabálytól való eltérésre tett javaslatot T/5172/1. számon. Ebben azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során úgy térjen el a Házszabálytól, hogy az Országgyűlés e heti ülésének napirendje ezzel az előterjesztéssel kiegészüljön, és a határozathozatalra még a mai napon sor kerülhessen.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselőcsoportokat, hogy kívánnak-e felszólalási lehetőségükkel élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Felhívom a figyelmüket, hogy a Házszabálytól való eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata szükséges. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a H/5172/1. számú javaslatnak megfelelően eltér-e a Házszabálytól. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 256 igen szavazattal, 12 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Házszabálytól való eltérést.

 

Soron következik tehát a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása és határozathozatala. Az előterjesztést T/5172. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának.

 

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány mondatban indokoljam, miért kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztésére.

A biztosítótársaságok a múlt csütörtökön világviszonylatban felmondták a polgári légi járműveknek a terroristacselekményeket is magába foglaló háborús biztosítását. Ennek következtében hétfő éjféltől 50 millió dollárra szállítják le a háborús kockázati biztosítások kártérítési határát az eddigi 1 milliárd dolláros összegről. Mivel a kétoldalú nemzetközi légügyi szerződések, az úgynevezett codesharing megállapodások, valamint a lízingszerződések többnyire a szokásos 1 milliárdos biztosítást írják elő, továbbá egyes nemzeti légi forgalmi hatóságok a leszállási engedélyt ilyen biztosítás meglétéhez kötik, ezért a biztosítások ügyében létrejött megállapodás híján több jelentős európai társaság is arra kényszerülne, hogy ne indítsa el járatainak többségét, mert nem rendelkeznének megfelelő biztosítással, illetőleg nem tudnák kifizetni a megemelt biztosítási díjtételeket.

Ezért született olyan döntés az európai pénzügyminiszterek legutóbbi, szombati ülésén, amely alapján egy közös megállapodás jött létre, mely szerint a kormányzatok fedezeti, azaz viszontbiztosítást adnak a légitársaságoknak azon esetre, amikor a biztosítók nem fedezik vagy csak nagyon drágán a háborús kockázatokat. A kormánygaranciát mindössze egy hónapra vezetik be, de ha a helyzet indokolja, meghosszabbíthatják. A cél mindenképpen az, hogy mielőbb helyreálljanak a normális piaci viszonyok, vagyis a légi közlekedési vállalatok segítség nélkül is megálljanak a lábukon.

Ezt azzal kívánom kiegészíteni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a légi járműveket a Malév Rt.-nek bérbe adó lízingcégek azt szabták a bérleti szerződés fenntartásának feltételéül, hogy fenn kell tartani a teljes biztosítási fedezettséget a háborús cselekmények, gépeltérítés és egyéb hasonló jellegű események vonatkozásában is. A Malév Rt.-nek ennek tisztázását 2001. szeptember 24-én 23 óra 59 percig kell megoldania a gépet lízingbe adó társaságokkal.

Tisztelt Ház! Ennek alapján született ez a törvénymódosítás, és a házbizottságban konszenzus jött létre a megoldás formai és tartalmi elemeit illetően. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat az indítvány támogatására. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Domokos László úrnak, a költségvetési bizottság előadójának.

 

DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság ma délutáni rendkívüli ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló törvény módosítását, amelyet 18 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett támogatott.

A miniszter úr már szólt arról, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel rendkívüli megoldással kell élni a Háznak, ezért fontosnak tartjuk azt, hogy az ellenzék hozzájárult ahhoz, hogy ezen eljárási rendben a mai napon döntés szülessen; viszont sajnáljuk, hogy a törvénymódosítást végül is nem támogatták. A bizottság javaslata végül is módosítás nélkül az alábbi határozat támogatásáról szól. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi felszólalás következik. Keller László úr, az MSZP képviselője jelentkezett ügyrendi felszólalásra. Megadom a szót.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Domokos László képviselő úr a bizottsági ülés döntését kommentálta, hiszen a bizottsági ülésen olyan döntést hozott a költségvetési bizottság, hogy nem állít előadót. Miután nem volt egységes a döntés, ezért nagyon sajnálatos, hogy képviselő úr felállt és a többség véleményét elmondta. A kisebbség kijelölésére nem került sor a bizottsági ülésen, tehát Házszabályt nem akarok sérteni... (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) - többség sem, ezért csak jelzem elnök úrnak, hogy Házszabálytól ellentétesen járt el a képviselő úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután ügyrendi javaslat nem hangzott el, ügyrendi vitát nem nyitok, csak jelzem, hogy a Házszabály szerint a bizottságnak vagy írásban, vagy szóban be kell számolnia a parlament előtt, és ez történt meg korábban.

Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselőcsoportok fejthetik ki álláspontjukat, a házbizottságban született megállapodásnak megfelelően 5 perces időkeretben. Megkérdezem, ki kíván felszólalni.

Megadom a szót Keller László úrnak, az MSZP képviselőjének, 5 perces időkeretben.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elég nehéz helyzetet teremtett számunkra az üzleti biztosítók viselkedése, hiszen ez rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett a Malév Részvénytársaság számára. Egyébként sem könnyű helyzetben érte a Malévet az üzleti biztosítóknak ez a döntése, még akkor sem, ha ez nem csak kizárólag a Malévra vonatkozott.

Mi az egyórás költségvetési bizottsági ülést követően folyamatosan arra törekedtünk, hogy ebben a lehetetlen helyzetben törvényes, alkotmányos megoldást találjunk arra vonatkozóan, hogy a kormány kötelezettségvállalása valóban törvényes legyen. Éppen ezért örülünk annak, hogy végül a kormány belátta, hogy országgyűlési határozati javaslattal nem lehet ilyen kötelezettségvállalásra megtenni a nyilatkozatát. A törvény nemcsak azért szükséges, mert egyébként az államháztartási törvényből ez következik, hanem arra is szükség volt, hogy egyértelműen fogalmazzunk, hiszen ha megnézik tisztelt képviselőtársaim, akkor a törvényi szöveg jelentősen más, mint amit az országgyűlési határozati javaslat tartalmazott.

A költségvetési bizottsági ülésen is elmondtam, most is el kell mondjam, hogy ellentmondásban van a törvényi szöveg az indokolással, hiszen a törvényi szöveg most egyértelművé teszi azt, hogy ennek a kötelezettségvállalásnak az időtartama 30 nap, de az indokolásban benne van az, hogy "amely szükség esetén meghosszabbítható". A költségvetési bizottsági ülésen az ott részt vevő közigazgatási államtitkár úr elmondta, hogy elképzelhető, hogy 30 nap után is valamilyen lépésre rákényszerül a kormányzat. Mi abból indultunk ki, hogy ezt az ellentmondást valamilyen módon fel kell oldani, továbbá a Malév Rt. elnöke a frakcióvezetőkhöz intézett egy levelet, amelyben a következőket írja: "Tisztában vagyunk azzal, hogy a Malév a korábbi évek során felhalmozódott problémák miatt egyébként is jelentős állami tulajdonosi segítségre szorul. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az elmúlt hónapokban megfogalmazott és megkezdett, a napokban a kormány által is elfogadott átfogó átalakítási programunk és ennek keretében a küszöbönálló szövetségesi csatlakozásunk reális esélyt kínál a kilábalásra."

 

 

(19.40)

 

Most tehát arra van szükség, hogy világos képe legyen az Országgyűlésnek a Malév pénzügyi, gazdasági helyzetéről. Ezért mi azt javasoltuk a költségvetési bizottságban, hogy még egészítsük ki ezt a törvényjavaslatot azzal, hogy a kormány 2001. október 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti a Malév pénzügyi, gazdasági helyzetéről készített jelentését.

Ezzel, tisztelt képviselőtársaim, lehetővé válna az, hogy ha továbbra is különleges helyzet fog előállni október végén, akkor mi már ne úgy hozzuk meg a döntésünket, hogy nem vagyunk tisztában a Malév pénzügyi, gazdasági helyzetével, hanem egy megalapozott, bölcs döntést tudjunk meghozni, hiszen a 30. nap után nem ugyanaz lesz a helyzet. Akár az üzleti biztosítótársaságok szerződést fognak kötni, akár nem, mindenesetre ugyanazokkal a feltételekkel biztos nem fognak szerződést kötni, mint amilyen feltételeket most felmondtak.

Éppen ezért én azt gondolom, hogy akkor járunk el felelősen, ha rövid időn belül áttekintjük a magyar légitársaság pénzügyi, gazdasági helyzetét. Borzasztóan sajnálom, hogy a bizottsági ülésen a bizottság többsége nem támogatta ezt a javaslatot.

A konstruktivitásunkat bizonyítva nem nyújtunk be módosító javaslatot, csak azért, hogy minél előbb döntés születhessen a törvény elfogadásáról, viszont el kell hogy mondjam, hogy bár szerettük volna jó szívvel támogatni ezt a törvényt, de így teljes mértékben jó szívvel nem fogjuk tudni támogatni a kormány e javaslatát. Minden esély megvolt arra, hogy konszenzusos döntés szülessen. Sajnálom, miniszter úr, hogy ebben nem tudtak partnerek lenni, pedig olyat kértünk, ami egyébként is már az önök rendelkezésére áll, és nem került volna sok időbe ezt az országgyűlési képviselőkkel megosztani.

Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Lentner Csaba úr, a MIÉP képviselője. Megadom a szót.

 

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A szeptember 11-én megtörtént események nemcsak egyes országok, nemzetek és vallási közösségek életében hoztak, illetve hoznak alapvető változásokat, hanem a pénzügyi piacokon, a nemzetközi pénzügyi piacokon is alapvető változások indultak meg.

Ennek egyik jele az, hogy a nemzetközi biztosítótársaságok felmondták azon biztosításaikat, amelyek számukra a legjövedelmezőbb üzleti tevékenységet jelentették. Ennek következtében a nemzeti kormányokra hárulnak a biztosítási kötelezettségek, illetve a légitársaságok működésben tartásának a feltételei. Az látható, hogy a védelmi gazdaság, a hozzá kötődő iparágak részvényei pedig nyilvánvalóan fel fognak menni. Mi a magunk részéről úgy gondoljuk, hogy abban kellene lépéseket tenni, hogy a nemzetközi biztosítótársaságok, amelyek éveken, évtizedeken át biztosították a légi közlekedési tevékenységet, most, a bajban is, a terrortámadások eshetősége esetén is odaálljanak a tevékenységek mellé.

Szeretnénk még elmondani azt, hogy ez a törvényjavaslat, amely előttünk van, a problémára ugyanakkor nem fog adni megoldást, hiszen egy 30 napos időszakra megkötött kormányzati garancia minden bizonnyal nem lesz elégséges, 30 nap alatt a problémák nem fognak megoldódni.

Ugyanakkor azt kell látni, hogy itt nem kevesebb pénzösszegről van szó, mint 300 milliárd forintról. Ennek a magyar költségvetésből való garantálása, biztosítása, a szűkös pozíciókat figyelembe véve, meglehetősen kétséges.

Nem utolsósorban szeretném elmondani azt, hogy azok a vélekedések, amelyek rögtön a bajt látva megfogalmazódtak baloldali pártok részéről, egyúttal a Malév reorganizációját, a Malév működési helyzetét... - a Malévben viselt kormányzati gazdaságpolitikára is szeretnének választ kapni, én azt hiszem, hogy egy meglehetősen ellentmondásos vélekedés, hiszen ez a törvényjavaslat, ennek az esetleges megszavazása, illetve a Malév reorganizációja, tevékenységének az eredményessé tétele között összefüggés nem fedezhető fel.

Mindezek mellett mi azt mondjuk, hogy az Országgyűlés fontolja meg e törvényjavaslat elfogadását. Mi a magunk részéről ezt támogatni nem tudjuk az említett okokra, illetve magyarázatokra tekintettel.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A miniszter úr a kormány nevében egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be ma délután, amely egy kezességvállalásról szól, amit a kormány a Malévnek kíván nyújtani. Ezt a kezességvállalást a szeptember 11-e után kialakult helyzet teszi szükségessé. A szabad demokraták a másik ellenzéki párttal, a szocialistákkal együtt úgy döntöttek, hogy amit ebben az ügyben az ellenzéknek tennie kell, nevezetesen azt, hogy megadja a hozzájárulást a Házszabálytól való eltéréshez, ezt megteszi.

Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy amikor 1997 szeptemberében az akkori kormánytöbbség az akkori ellenzéktől kért hozzájárulást egy Házszabálytól való eltéréshez, ami éppen a NATO-népszavazáshoz volt szükséges, akkor az akkori ellenzék a Fidesz vezetésével először egy politikai üzlethez kötötte ezt a házbizottságban, Pokorni akkori frakcióvezető úr, majd amikor Horn miniszterelnök úr ebbe belement, akkor Orbán Viktor akkori ellenzéki vezér, mai miniszterelnök kezdeményezésére ezt a hozzájárulást önök visszavonták.

A jelenlegi ellenzék ezzel szemben egy felelős ellenzék (Moraj a Fidesz soraiban.), amely nem köti politikai feltételhez a Házszabálytól való eltérést, ha az ország érdeke ezt szükségessé teszi. Egyetlen feltételhez kötöttük, a jogállamisághoz, a törvények betartásának feltételéhez, miután ezt önök kivételesen teljesítették, ezért természetesen megadjuk a hozzájárulásunkat.

Ami azt a kérdést illeti, hogy mi az álláspontunk magával a törvényjavaslattal kapcsolatban, azt kell mondanom, hogy mi egyetértünk azzal, hogy erre a kezességvállalásra szükség van. A baj csak az, tisztelt Országgyűlés, hogy ez a kezességvállalás nem választható el azoknak a kezességvállalásoknak a sorozatától, amelyeket a jelenlegi kormány újra meg újra elfogadtat a jelenlegi kormánytöbbséggel a költségvetésben, a költségvetés módosításában, a zárszámadásban és így tovább. Ezek a kezességvállalások az ellenzék és az ország nyilvánossága számára egyszerűen áttekinthetetlenné váltak.

Tisztelt Országgyűlés! Nem lehet tudni, hogy milyen célokat szolgál az a rengeteg akció, amikor a kormány az állam egyik zsebéből az állam másik zsebébe teszi át a tízmilliárdokat. (Sasvári Szilárd: Nem a tiedbe! Az fáj, mi?) Úgy teszi ezt újra meg újra, hogy erről sem az Országgyűlésnek, sem a nyilvánosságnak nincsen áttekintése. Gondoljanak csak arra, hogy most folyik: holnap indul az úgynevezett zárszámadási vita, ahol módosítják a hatályos költségvetést, ahol megemelik a kormány kezességvállalási keretét anélkül, hogy az Országgyűlés tudhatná, hogy ez mire szükséges. Gondoljanak arra, hogy a kormány házibankjává tett és minden parlamenti korláttól mentes Magyar Fejlesztési Bank milyen áttekinthetetlen, kétes üzleteket finanszíroz!

Tisztelt Országgyűlés! Ezért, mindazért, ami az állami vagyonnal, a közvagyonnal 1998 júniusa, a Fidesz-kormány megalakulása óta folyik, minden felelősség a Fidesz-kormányt és a Fideszt terheli. Ebben az ellenzék semmiféle társfelelősséget nem vállalhat. Ezért ezt a törvényjavaslatot sem tudjuk igenlő szavazatunkkal támogatni. Amit az adófizetők pénzével és az adófizetők pénzéből létesített állami vagyonnal önök ebben a ciklusban művelnek, ezért önöknek kell elszámolni. Ezt mi nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Font Sándor úrnak, az MDF képviselőjének.

 

 

(19.50)

 

FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi bizottság ülésén a kormányzati oldal egyértelműen azt mondta, hogy a költségvetési törvény módosítása így, ebben a formájában megszavazható. Ugyan az ellenzéki képviselőtársaim felvetései teljesen más síkra terelték ennek az indítványnak a lényegét, de ne tévessze senki szem elől, hogy az eredeti cél mellett, ami miatt ezt kénytelenek vagyunk ma behozni, ne nyissunk meg olyan térfélen vitát, amely régóta húzódik ugyan itt a parlamentben, de szerintem erkölcstelen, hogy most ezeket a pontokat is idehozzuk.

Konkrét indokként az hangzott el a szocialista oldalról, hogy miért csak 30 napig kell a kezességvállalást megadni, hiszen ha azalatt az idő alatt nem oldódik meg a probléma, akkor netán 30 nap múlva újra törvényt kell módosítani. Igen, ez így fog történni, de nem azért, mert a beterjesztő pénzügyminiszter úr vagy valaki más ezt így találta jónak saját kútfőből, hanem azért, mert az EU-s miniszterek múlt pénteki tanácsa egyértelművé tette, hogy általánosan ezt a 30 napot fogadják el, ha ezen túlmenne bármelyik ország saját alanyi jogon, az nem más, mint egy állami cégnek az általános rendszabályokon túli támogatása, ami nem illik bele az EU- és egyéb európai országok általános szabályozásába. Tehát nem térhetünk el ettől az igénytől és normatívától, mert akkor mi külön nagyobb támogatásban részesítünk egy nemzeti társaságot, mint ahogy ezt a többi európai országban megteszik, mert ők ugyanezzel a problémával küzdenek a napokban, mint amivel most Magyarország. Tehát arra szerettem volna rámutatni, hogy ez egy álindok, hogy miért nem így, és miért pont a 30 nap, ez nem kérdés, habár lehet belőle kérdést generálni.

A második kérdés, hogy a Malév teljes pénzügyi helyzetéről is kellene átfogó képet kapnunk, és csak úgy hajlandó a Szocialista Párt nyugodt szívvel - ha jól értettem - ezt megszavazni. Ez erkölcstelen kérés most, ebben a pillanatban, mert ennek semmi köze nincs egyetlen légitársaság helyzetéhez sem, nincs köze ahhoz, hogy most nyereséges-e a KLM vagy a Malév, vagy veszteséges, vagy mi van vele, ahhoz, hogy mindegyik nemzeti légitársaságtól a biztosítók visszaléptek, és kénytelenek állami kezességet adni az adott ország kormányai. Tehát a két ügyet messze nem lehet egy paritásba, egy kölcsönösségi alapba helyezni úgy, ahogy az ellenzék ezt szeretné, és ahogy most ebben a nemkívánatos helyzetben mégis előhozta ezt a problémát. Lehet erről, ha önök akarnak, vitanapot rendezni, ahogy bármi másról is szoktak kezdeményezni, persze állunk ennek is elébe, de ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy átvilágítást kérni a Malévről, és ehhez feltételként kötni, hogy csak akkor szavazzuk meg, szerintem ebben a pillanatban erkölcstelen lépés.

Nem csodálkozunk azon, hogy az SZDSZ részéről Bauer Tamás úr által elmondottak ugyanezt a logikát veszik alapul: na jó, jó, hogy ezt a kezességvállalást meg kell tenni, de milyen kezességvállalási modelljei voltak eddig a kormánynak. Ebből utána elindul az áradat, hogy őszerintük az így nem felelt meg. Ugyanazt a - szerintem vélelmezhetően nem etikus - magatartást vélem ebben felfedezni, érdemben természetesen nem tudtak és nem is fognak tudni ezzel a javaslattal szemben indokot felhozni.

A Magyar Demokrata Fórumnak az az egységes javaslata, amelyben támogatni szeretné ezt az előterjesztést, egyben gondol arra a mintegy harmincezer munkahelyre és e munkahelyekhez kapcsolódó családokra is, akik a Malév lététől függenek; nem beszélve azokról az utasokról, akik a Malévet, hála istennek, még igénybe veszik, és szeretnék továbbra is igénybe venni. Véleményünk szerint az, aki nem szavazza meg ezt a törvénytervezetet, egyben azt akarja, hogy holnap reggeltől a Malév-gépek ne szálljanak fel.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Domokos László úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.

 

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja határozott és világos: érdekünk az, hogy a következő időszakban, már holnap reggel is a gépek felszállhassanak, továbbra is folyamatosan biztosítsák a személyszállító forgalmat mind a Malév, mind a partnerei számára, Ferihegy életben tartása, működésének folyamatossága érdekében.

Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy megtalálták a frakciók azt az eljárási rendet, amely szerint most szavazhatunk. De fontosnak tartjuk azt is, nyugodtan mondhatom, hogy az MSZP és az SZDSZ részéről megfontolják akár a Font Sándor által, akár az általam elmondott érveket. Reméljük, megváltoztatják a javaslatukat, hiszen valóban nem a Malév jövőbeli kérdését kell eldöntenünk, ha ez most véletlenül nem kapná meg a többséget, gyakorlatilag utána nem lesz miről dönteni. Tehát a Malév és Ferihegy jövője szempontjából döntő kérdés ez, hogy egyáltalán lehessen majd később bármilyen áttekintésről, pénzügyi helyzetről, jövőről beszélni. Ezért mi azt gondoljuk, hogy felelősségteljes döntést jelent majd minden frakció, a képviselők számára, hogy e törvénymódosítás révén - még egyszer mondom - a Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság megkapja a nemzetközi menetrend szerinti légi közlekedés folyamatosságát azáltal is, hogy készfizető kezességet vállal.

Valóban nagyon nagy teher, hiszen 950 millió USA dollár nagyon nagy összeg. Nem mindennapi ez a helyzet, erre egy kormány, egy költségvetési törvény nem készülhet fel. Ezért ez az egyetlen megoldás van, amit ma az asztalunkra helyezett a pénzügyminiszter úr, illetve a kormány. Ezért mi továbbra is azt kérjük, hogy gondolják meg még egyszer és támogassák, hiszen ha ez a döntés nem születik meg, nem szállhatnak fel a gépek Ferihegyről, aki nem szavazza meg, amellett szavaz, hogy a Malév ne tudjon részt venni a nemzetközi légi közlekedésben. Ezt nem akarhatjuk, ez össznemzeti érdek!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

ELNÖK: Hozzászólásra következik Csúcs László képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője.

 

DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, az összes törvényességi és szakmai érv elhangzott amellett, hogy miért szükséges ennek a törvénynek az elfogadása. Én arról az oldalról közelítem meg, hogy mi a tét, ha elfogadjuk vagy nem fogadjuk el ezt a törvényt.

Az egyik tétről már szó esett: megbénul a légi közlekedés, hiszen a szükséges biztosítási fedezet nélkül sem Magyarországon, sem másutt a légi közlekedés nem működhet. Ugyanakkor ennél sokkal nagyobb tét, hogy mi a gazdaság felé az üzenete annak, ha megbénul a légi közlekedés. Ez egy olyan negatív üzenet lenne, ami zavart okozna a nemzetgazdaság egészének működésében. Ezért úgy gondolom, nincs alternatívája a benyújtott törvényjavaslat elfogadásának, annál is inkább, mert az az aggály megszűnt, ami még délelőtt, illetve kora délután foglalkoztatta a tisztelt Házat, hogy milyen jogi keretek között gondoskodunk eme szabályozás kivitelezéséről; az országgyűlési határozat helyett most már a kényes ízlésnek és igénynek is megfelelő, alkotmányos követelményeket követő törvényi megoldást választott a tisztelt Ház, és ezt egyébként az illetékes állandó bizottság, a költségvetési bizottság is felkarolta.

Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy amikor mintegy négy óra cselekvési időnk van még, hogy a nem kívánt eseményt - nevezetesen a légi közlekedés lebénítását megfelelő döntés hiányában - elkerüljük, meg kell hoznunk most ezt a döntést, és mindenkinek ajánlom, hogy fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot az eredeti szövegezésével és indoklásával együtt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megkérdezem a pénzügyminiszter urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

 

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbeszólások: Nem halljuk!)

 

ELNÖK: Kérem szépen, mikrofonnal segítsék a miniszter urat! Most már működik.

 

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnék köszönetet mondani mindazon képviselőknek, akik lehetővé tették a szavazatukkal, hogy a Házszabálytól való eltéréssel erre a mai vitára sor kerüljön. Ezzel szerintem hozzájárultak ahhoz, hogy holnap a Malév gépei valóban felemelkedjenek, és több ezer család megélhetése ennek kapcsán ne kerüljön veszélybe.

Amit szeretnék mindenképpen hozzátenni a vitához: a kezességvállalás csak háborús események esetén bekövetkező kárra vonatkozik, ennek szerencsére egyelőre igen kicsi a valószínűsége, reményeink szerint a Malév-gépek esetében ez nem fog bekövetkezni.

 

(20.00)

 

Egyetértek azokkal, akik azt fogalmazták meg, hogy ebben a vitában nem a Malév helyzetével kell foglalkozni, nem a Malévről döntünk, nem arról döntünk, hogy nyereséges vagy veszteséges a cég és hogy mik ennek az okai. Arról döntünk, hogy a magyar nemzeti légitársaság gépei holnap fel tudjanak emelkedni, a forgalom ne szakadjon meg.

Végül harmadik pontban szeretnék arra is válaszolni, hogy csak törvényben lehetett-e ezt a módosítást megtenni. Továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy nem pusztán törvényjavaslatra, törvénymódosításra volt ehhez szükség. Itt van előttem két olyan korábbi országgyűlési határozat is, amelyben az Országgyűlés határozati formában döntött költségvetési tételt érintő kérdésről: 1993. VII. hó 16-án, amikor a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéséről döntött az Országgyűlés egy országgyűlési határozatban, szintén érintett költségvetési tételeket; majd 1994-ben, az előző kormány időszakában, amikor a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások lebonyolításának költségeiről döntött az Országgyűlés egy határozatban, amely szintén módosította az adott év költségvetési törvényét.

Azért került erre a fajta formai megoldásra sor, mert az ellenzék nyilvánvalóvá tette, hogy csak ebben az esetben tud a Házszabálytól való eltéréshez hozzájárulni.

Köszönöm szépen a vitában való részvételt, és kérem, hogy szavazzák meg az előterjesztést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:   52-94   95-116   117      Ülésnap adatai