Készült: 2020.05.29.23:48:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

264. ülésnap (2005.11.09.), 44. felszólalás
Felszólaló Filló Pál (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:01


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FILLÓ PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt véleménye szerint a foglalkoztatás nemzeti ügy. Nemzeti ügy, amiért közös felelősséggel nagyon sokat kell tennünk, hiszen a legjobb szociálpolitika és a szegénység elleni harc legfőbb eszköze a munkahelyteremtés, az, hogy minél több embernek legyen Magyarországon munkája. Ezt a problémát természetesen nem lehetséges sem messiások eljövetelével, sem hangzatos szólamokkal megoldani. Nemcsak hazánk, hanem egész Európa közösen küszködik a munkanélküliséggel, közösen küszködünk azzal, hogy a világban végbemenő folyamatok, a munkaerő-piaci világverseny részesei vagyunk, és ezek bizony pozitív és negatív értelemben egyaránt érintik minden tagország belső munkaerőpiacát.

Mi a jelentést korrektnek és tisztességesnek tartjuk, amelyben igen nagy részletességgel van megfogalmazva a magyarországi munkaerő-piaci helyzet, kitérve még a régiók közötti különbségekre is, amit szintén évtizedek óta hurcolunk magunkkal, igen tisztelt képviselőtársaim, hiszen ha azt nézzük, hogy egy munkanélkülinek mekkora az esélye az elhelyezkedésre, mondjuk, a fővárosban és mekkora Szabolcs megyében, akkor azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy sajnálatos módon óriásiak a különbségek. Bár minden eddigi kormány célként tűzte ki e különbségek csökkentését, az igazi lehetőség az az út, ha a mindenkori kormányzat megpróbálja felszámolni az infrastrukturális hátrányokat.

Tehát amikor autópálya-építésről, útfejlesztésről beszélünk, akkor ez magában hordozza az érintett térségek gazdasági fellendülését és az ott élő munkanélküli emberek problémáinak a megoldását is, persze nem egyik pillanatról a másikra. De az utakat meg kell építeni, éppen ezért támogatjuk a kormánynak azokat az elképzeléseit, hogy Magyarországon végre-valahára kiépüljön az autópálya-hálózat, mert enélkül nem létezik beruházás, nem létezik munkahely, és nem létezik igazi gazdasági fejlődés.

Miniszter úr elmondta, hogy Magyarországon a lakosságnak sajnálatos módon csak 40 százaléka tartozik az aktív körbe. Ez súlyos probléma, igen tisztelt képviselőtársaim, de ha belegondolunk ennek a gyökereibe, akkor azt kell elmondani, hogy Magyarországon az elmúlt másfél évtized alatt össznépi társasjátékká vált a bejelentés alóli kibújás, a közterhek megkerülése, a munka és a jövedelem különböző körmönfont technikákkal való eltüntetése.

(13.30)

Mindenki úgy gondolta, hogy ezzel nagyon jól jár. Úgy gondolta a munkáltató is, és sajnos sok munkavállaló, sok munkás is úgy gondolta, hogy ha többet dugnak a zsebébe, de nincsen erről papírja vagy nincsen munkaszerződése, akkor ő is jól jár. Sajnálatos módon ez nem így van, ezért is próbálunk harcot indítani a fekete-munkavégzés, a fekete-túlóráztatás vagy akár a minimálbéren történő általános foglalkoztatás ellen is, hiszen senkinek nem lehet célja Magyarországon, hogy Magyarország a minimálbéren élők országa legyen.

Sok kritika ért bennünket a tekintetben, hogy a regisztrált munkanélküliek száma nőtt. Igen tisztelt képviselőtársaim, miniszter úr is említést tett már erről, nem lehet ezt a számot önmagában vizsgálni, nem korrekt és nem tisztességes önmagában vizsgálni. Ha megnézzük az elmúlt három és fél év törvénykezési gyakorlatát, akkor azt hiszem, ellenzéki képviselőtársaim is egyet kell hogy értsenek abban, hogy minden egyes módosítás, amelyet akár a foglalkoztatási törvényben, akár a munka törvénykönyvében elfogadtunk, mindegyik arról szólt, hogy érdekeltté tegyük a munkájukat elvesztő embereket, hogy regisztráltassák magukat, hogy tudjunk róluk, hogy tudjunk közösen segíteni, együtt tudjunk segíteni a problémájukon, és érdekeltséget is teremtettünk, hiszen a támogatások jó része csak akkor jár, ha regisztrált munkanélküli jelentkezik ezekre az álláshelyekre. Ez egy jó dolog, tehát a rosszban van egy jó is, hogy többen jelennek meg a regisztrációban, többen gondolják most már Magyarországon úgy, hogy érdemes jelentkezniük, érdemes együttműködniük a hivatalokkal, a munkaügyi kirendeltségekkel, akkor nagyobb esélyük van arra, hogy el tudjanak helyezkedni.

Ugyanakkor örvendetes az is, hogy egy komoly strukturális változás zajlott le - és ezt az anyag is tartalmazza - az elmúlt másfél vagy két év során, hiszen Magyarországról nagyon sok olyan beruházás ment el az olcsóbb munkaerő miatt elsősorban a Közel-Keletre vagy akár a keleti szomszédainkhoz, amelyek betanított munkásokat nagy tömegben foglalkoztattak, elsősorban a könnyűipar területén. Ezt a tendenciát a magyarországi bérek nem elegendő, de azért örvendetes emelkedése kapcsán előre lehetett kalkulálni. Ugyanakkor örülünk annak, hogy ezeknek a munkahelyeknek a helyébe sikerült új munkahelyeket is teremteni, és ezek az új munkahelyek lényegesen jobban fizetnek már, mint azok, amelyek elmentek tőlünk.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Föl kell tenni azt a kérdést, hogy lehet-e teljes foglalkoztatottságot hirdetni Magyarországon. Persze lehet, elviekben lehet, a mi programunk is azt mondja, hogy a cél a teljes foglalkoztatottság megteremtése, de úgy gondolom, hogy ha körülnézünk Európában vagy akár a világban, akkor azt látjuk, hogy a fejlett társadalmak döntő többségében vagy azt lehet mondani, hogy szinte sehol sincs teljes foglalkoztatottság, sehol nem tudták ezt a szép célkitűzést megvalósítani, és mindenhol hasonló problémákkal küszködnek, mint amivel mi is küszködünk.

 

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

A miniszter úr már említést tett arról, hogy ki teremthet Magyarországon munkahelyeket. Ez is egy nagy vitakérdés a mindenkori ellenzék és a kormányzat között. Mi úgy gondoljuk, hogy nem a kormányzat elsődleges felelőssége Magyarországon munkahelyeket teremteni, nem is teheti ezt meg. Ha megnézzük a magyarországi munkahelyek összetételét, a tulajdonosok összetételét, akkor ebből egyértelműen következik: nem lehet az cél, hogy államilag, az állam hozzon létre munkahelyeket, ezt a piacnak, a gazdasági szereplőknek kell megtenni.

Mit lehet tenni tehát annak érdekében, hogy több munkahely legyen Magyarországon? Természetesen növekednie kell a gazdaságnak, ez az alapvető feltétel. Ha a gazdasági növekedés lanyhul vagy nem eléggé gyors, akkor nemhogy növekednének a munkahelyek, hanem sajnálatos módon csökkenni fognak. Szerencsére ezzel pillanatnyilag nem kell szembenéznünk. Ugyanakkor mit tudunk tenni? Azt tudjuk tenni, igen tisztelt képviselőtársaim, amely folyamatok már elindultak, és a jelentésben is szerepelnek, csökkentenünk kell és folyamatosan csökkentenünk kell a munkabérekre rakódó közterheket, és ebben én nagyon komoly elmozdulásokat látok, hiszen például a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése egy óriási pluszterhet vesz le a vállalkozások válláról, és ha megnézzük, hogy adózásban is az elmúlt három és fél évben mi történt, akkor azt lehet látni, hogy bár nem olyan nagy mértékben, mint ahogy valamennyien szeretnénk, de az ésszerűség és a lehetőségek határain belül sikerült az adókat is csökkenteni.

Szintén fontos, hogy a kormányzat a képzésben és a felnőttképzésben hosszú távon tudjon előre gondolkodni, és olyan képzési intézményeket indítson be, az iskolarendszerben is olyan változtatásokat indukáljon, amelyek közelebb hozzák a piaci igényeket és a képzést. Sajnálatos módon az elmúlt évek során ez nem így volt, és ennek most isszuk a levét, igen tisztelt képviselőtársaim, hiszen azok a fiatalok, pályakezdők, akik most munkanélküliséggel küszködnek, 4-5 évvel ezelőtt kerültek beiskolázásra, és sajnálatos módon most azzal nézünk szembe, hogy több tízezer fiatalnak kell az iskolapad elhagyása után újabb és újabb képzésekben részt venni azért, hogy a munkaerőpiacon egyáltalán esélyük legyen, hogy el tudjanak helyezkedni.

Tisztelt Miniszter Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy is, mint a Magyar Szocialista Párt munkástagozatának a vezetője, néhány szót szeretnék arról szólni, hogy mi a helyzet most a munkahelyeken. Ha elmegyünk egy foglalkoztatóhoz, és ott elkezdünk beszélgetni a munkásokkal, a munkásemberekkel, akkor a legnagyobb félelmük tulajdonképpen az, hogy elmondják: bár tudják, hogy nagyon sok szempontból ki vannak szolgáltatva, nagyon sok szempontból olyanokat kérnek tőlük, amiket legjobb lenne visszautasítani, mégsem tehetik ezt meg, hiszen félnek a retorziótól, félnek attól, hogy elveszítik a munkahelyüket.

A munkahelyek döntő többségében a rendszerváltás nemhogy javuló, hanem inkább csökkenő jóléti szolgáltatásokat hozott, az emberek döntő többségét sajnálatos módon minimálbéren foglalkoztatják, és az egyéb jövedelmek legtöbbször a zsebbe kerülnek. Itt merül fel az a kérdés, hogy vajon lehet-e Magyarországon radikálisan csökkenteni a bérre rakódó közterheket akkor, ha a munkában lévők nagy többsége is csak minimálbér után fizet adót, csak minimálbér után fizet járulékot. Úgy gondolom, hogy nem. Ezért kell megtennünk minden annak érdekében, hogy kifehérítsük a fekete-munkavégzést, hogy megszüntessük a fekete-túlóráztatást a munkahelyeken, hogy kikényszerítsük a munkaadók részéről a jóléti szolgáltatások szinten tartását vagy emelését. Ez közös felelősségünk, igen tisztelt képviselőtársaim.

Egy olyan ügyről szeretnék szólni, amiről még kevés szó esett, de amit én alapvető fontosságúnak tartok. A rendszerváltást követően, még az első kormányzat idején megszűnt a munkakönyv, és megszűnt a munkaügyi nyilvántartás Magyarországon. Ez azt hozta magával, hogy gyakorlatilag azok a munkavállalók, akik dolgoztak munkahelyeken, nem tudták kontrollálni, hogy egyáltalán be vannak-e jelentve, hogy egyáltalán a munkaadójuk fizet-e utánuk bármiféle járadékot, és bizony ez egy időzített bomba, igen tisztelt képviselőtársaim, hiszen nem lehet azt tudni, hogy amikor majd ezek a munkavállalók elmennek nyugdíjba, akkor ezeket az éveket hogyan és milyen módon fogják tudni majd egyáltalán igazolni.

Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy végre rendbe tettük ezt a kérdést, és ennek a kormányzatnak az egyik legfontosabb intézkedése volt, hogy létrehoztuk a munkaügyi nyilvántartás új rendszerét, hiszen ezzel ezt a problémát, remélem, egyszer s mindenkorra megoldottuk, és ez egy nagyon fontos kérdés, még akkor is, ha ezt most kevesen gondolják így.

Szintén fontosnak tartom, hogy elindult a távmunka. Ha még csak a kezdeti lépéseknél is vagyunk, de az elektronikus forradalom kapcsán egyre több lehetőség lesz arra, hogy az emberek otthon tudjanak dolgozni, otthon tudják elvégezni azt a munkát, amit most esetleg munkahelyeken végeznek. Ezt a tendenciát erősíteni kell, ez a jövő útja, és ez segítheti a legelmaradottabb, leghátrányosabb helyzetben lévő településeket is, hogy a munkahely-, illetve a lakosságmegtartó képességét növelni tudjuk, hiszen a megfelelő internetes technika rendelkezésre áll, és ennek a kiépítése lényegesen olcsóbb, mint a nagy ellátórendszerek helyi ügyeit megoldani; akkor annyit legalább el lehet érni, hogy a kistelepüléseken is például távmunkában egyre növekvő számban tudjanak majd részt venni az emberek.

(13.40)

Szigorítani kell, igen tisztelt képviselőtársaim, a munkaügyi ellenőrzést. Örülök annak, hogy a létszám is és a büntetési tételek is nőttek, hiszen meggyőződésem szerint ez is az egyik eszköze lehet annak, hogy az előbbiekben említett visszaélésektől meg tudjunk szabadulni.

Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy kimondjuk, a jövőben állami vagy önkormányzati megrendelést csak olyan cégek kaphassanak meg, amelyek rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznek, és akik tisztességes módon foglalkoztatják a munkavállalóikat. Csak ez lehet a jövő útja. Nem szabad azt megengedni, hogy olyan piaci szereplők, akik visszaélnek az erőfölényükkel, még állami megrendeléseket is kapjanak.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! A munka világa, a munkaerőpiac egy nagy és összetett rendszer, közös a felelősségünk, a kormányon lévő pártoknak, ellenzéki pártoknak és a gazdaság szereplőinek együttesen kell erőfeszítéseket tenniük annak érdekében, hogy Magyarországon javuljon a foglalkoztatási helyzet, nőjenek a bérek, és a gyermekeink számára kiszámítható és tisztességes jövőt tudjunk ajánlani.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai