Felszólalás adatai
137. ülésnap (2011.11.18.), 198. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kontrát Károly (Fidesz) |
Beosztás | Belügyminisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | Expozé |
Videó/Felszólalás ideje | 15:40 |
Felszólalások: Előző 198 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy társadalom életében a legfontosabb közös érték a rend, amely megadja a hétköznapok biztonságát, a boldogulás alapfeltételét.
A szabálysértési jog fontos területe a rend fenntartásának és megerősítésének. Számos életviszonyt érint, az emberek mindennapi életét átszövő jogág. Indokolt volt tehát az eddigi tapasztalatokat áttekinteni, és ennek alapján mérlegre tenni, hogy szülessen-e új törvényjavaslat. A közrend és közbiztonság megerősítését nemzeti ügyként határozta meg a kormány, ehhez erős törvények szükségesek.
Ezért is indokolt volt a szabálysértési joganyag megújítása. Az előbb általam feltett kérdésre a válasz tehát egyértelmű igen. Arra is újra választ kellett adni, hogy mi legyen az elsődleges cél. A cél a megelőzés és a törvénytisztelő emberek védelme. Ezt a következő eszközökkel kívánjuk elérni: áttekinthető szabályok, egyszerű és gyors eljárás, hatékony végrehajtás.
Leskó István, Sáros vármegye országgyűlési képviselője 1879-ben így indokolta az új kihágási törvénykönyv bevezetésének szükségességét: "A mai, semmi rendet, semmi fegyelmet nem ismerő korszakban fölötte szükséges, hogy a rend és a fegyelem felett őrködő hatóságoknak meglegyen egy bizonyos normatívumuk, melynek alapján a rend és fegyelem háborítói kellő korlátok közé szoríttassanak."
Azóta nagyon fordult a világ, de a cölöpöket, amiket akkor levertek, most is megtaláljuk. A legfontosabb cél akkor is a megelőzés volt. Nemzeti hagyományunk, a jogsértő magatartások hármas felosztása is megmarad. Különbséget kell tenni ugyanis a jogrendet alapjaiban sértő és a jogot sértő, de a jogrendet csak veszélyeztető cselekmények között.
Ez azt jelenti, hogy amikor egy személy valamilyen, társadalomra veszélyes cselekményt követ el, annak súlyától függően bűntettet, vétséget vagy szabálysértést követ el. A súlyosabbakat, vagyis az előbbi kettőt a magyar jog a büntető törvénykönyv hatálya alá rendeli, és ma is külön törvényben szabályozza a szabálysértéseket. A jelenlegi, 1999-es szabálysértési kódexszel régi adósságát teljesítette az Országgyűlés, amellyel a korábbi, még kommunista időszak törvénykönyvének hibáit orvosolta.
(16.20)
Ezzel az akkori követelményeknek megfelelő jó jogszabály született. Most azonban a nemzeti ügyek kormányának lehetősége és kötelessége is olyan új törvényjavaslatot megalkotni, amely a korábbiaknál hatékonyabb, egyszerűbb, és eredményesebben hozzájárul a közrend, a közbiztonság megerősítéséhez.
Fontos aláhúznom, hogy az új szabálysértési kódex megalkotását nemcsak a változó emberi, társadalmi viszonyok, hanem a tudomány eredményei és a felhalmozódott tapasztalatok is indokolják. A XXI. századi követelményeknek megfelelően előtérbe helyeztük a minél megalapozottabb jogszabály-előkészítés érdekében a várható következmények előzetes vizsgálatát, ezért a javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátottuk, s az egyeztetésben részt vevők - például a Legfőbb Ügyészség, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országgyűlési Biztosok Hivatala - a javaslattal egyetértettek. A kormány honlapjára a tervezet szeptember 29-én került ki. Az ezután megfogalmazott javaslatokkal is foglalkoztunk, azokat tanulmányoztuk, és többet megfontoltunk, illetve be is építettünk a tervezetbe.
Ki kell mondani, hogy a kódex egyes területeken egyértelmű szigorításokat vezet be. E szigorítások azonban csak lehetőséget teremtenek a hatóságok számára, a kormánynak ugyanis nem az a célja, hogy büntessen, hanem az, hogy megelőzzön.
Tisztelt Országgyűlés! Miért kell tehát szigorítani? - tehetjük fel a kérdést. Ennek három oka van. Az egyik az, hogy a korábbi szocialista ciklusok velejárója volt az állampolgárok mindennapi biztonságérzetének drasztikus romlása, a szélsőségek megerősödése és az új bűnelkövetési formák elszaporodása. Ellenük a nemzeti együttműködés kormánya minden eszközzel fellépett és fel is fog lépni. Nemzeti érdek, hogy Magyarországon rend legyen, olyan rend, amely igazságot szolgáltat, szigorú törvényeket alkot, minden törvénytisztelő embernek védelmet garantál, új értékrendet alakít ki, és ezzel elősegíti a nemzet felemelkedését. Komoly eredményeket tudunk már felmutatni a szigorítások mellett. Ilyenek például a bolti lopások visszaszorítása terén elért eredmények, hiszen 40 százalékkal csökkent a számuk, miután az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely elzárással is fenyegette a kis értékű lopásokat.
A másik okunk az, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján már bevált három csapás büntetőjogi intézményét a kormány ki kívánja terjeszteni a szabálysértési jog két területére is.
A harmadik ok teljesen egyértelmű: ahhoz, hogy a hatóságok kellő erővel visszaszoríthassák a különböző káros jelenségeket, szükséges az, hogy erős lehetőségeik legyenek a közbiztonság megvédésére. Beccaria óta tudjuk, hogy a hatékonyság a jogkövetkezmények gyors és elkerülhetetlen bekövetkeztét jelenti a jogellenes cselekmények elkövetése után. Ennek párosulnia kell azzal is, hogy a szükségtelen bürokratikus útvesztőket kiiktassuk, azonban az új eljárási és anyagi garanciákat megerősítsük. Röviden: hatékonyságra törekszünk.
A törvényjavaslat célja tehát egy olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony, gyors és költségkímélő eljárási lehetőséget biztosít az egyes eljáró szabálysértési hatóságok számára. A törvényjavaslat elfogadása esetén a jelenleginél szigorúbb és sokrétűbb szankciórendszert vezet be a jogsértések megelőzése és büntetése érdekében, összhangban a büntetőjogban már meglevő módosításokkal.
A korábbi tapasztalatok arra mutattak rá, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek igazán hatékony apparátussal a szabálysértési hatósági feladatok ellátására, ezért a jegyző általános szabálysértési hatósági jogköre megszűnik, és fő szabályként a megyei kormányhivatal, illetve a járási rendszer 2013-ra tervezett bevezetésével a járási hivatal, továbbá a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és természetesen a bíróság rendelkezik majd a szabálysértési eljárás lefolytatására hatáskörrel.
Az emberek mindennapi életét zavaró szabályszegések elkövetésének megelőzésére, visszaszorítására olyan eljárási megoldásokat dolgozott ki a Belügyminisztérium, amelyek szerint az elkövetők felelősségre vonására lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül sor kerülhessen. Elsődleges lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatal. Ez főként az egyszerű megítélésű ügyekre, a tettenérésekre és azokra az ügyekre vonatkozik, ahol nem szabható ki elzárás. Garanciális elemként az eljárás alá vont személy itt is kérheti a meghallgatását.
Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályozás legfontosabb pontja a három csapás, vagyis a szabálysértési visszaesés bevezetése a szabálysértési jog egy területére. Ez összhangban van a nemzeti ügyek kormányának büntetőpolitikájával. E szigorítás csak lehetőséget teremt a hatóság számára, a kormánynak ugyanis nem az a célja, hogy büntessen, hanem az, hogy megelőzzön. Kihangsúlyozandó, hogy bizonyos cselekmények - ilyen például a gyorshajtás, a szabálytalan helyen való parkolás - ki is kerülnek a szabálysértési törvény hatálya alól. A három csapás, szakmai nevén a szabálysértési visszaesés rendszere azt jelenti, hogy az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén - kivéve a helyszíni bírságolást -, ha hat hónapon belül legalább két ízben már felelősségre vonták az eljárás alá vont személyt, úgy a harmadik - hangsúlyozom, a harmadik - elkövetett újabb cselekménye szabálysértési elzárással is büntethető lesz. Újból megerősítem: ez nem azt jelenti, hogy kötelező lenne elzárni az elkövetőt, ez csak egy lehetőség lesz az eljáró bíróságok számára.
Hasonló hármas rendszert vezet be elfogadása esetén a javaslat a közlekedési szabálysértési területen is. Ha az eljárás alá vont személyt hat hónapon belül két ízben már felelősségre vonták közlekedési szabálysértés miatt, a harmadik - ismételten hangsúlyozom, a harmadik - esetben elkövetett újabb - akár kisebb súlyú - közlekedési szabálysértés miatt el kell tiltani a járművezetéstől. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például valaki hat hónapon belül kétszer koccanásos balesetet okoz, és ezért jogerősen el is marasztalták, a harmadik esetben akár egy szabálytalan előzés miatt is bevonják a jogosítványát minimum egy hónapra a javaslat szerint.
Tisztelt Ház! A jogkövetkezmények területén a kormány a magyar hagyományoknak megfelelően járt el. Csemegi Károly elvét követtük, aki kimondta, hogy a szankciórendszer működése "feleljen meg a humanizmus követelményeinek anélkül, hogy az igazság és az ezáltal követelt szigor figyelmen kívül hagyassék".
A vagyon elleni bűncselekményeket a tulajdon elleni szabálysértésektől elhatároló értékhatár a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. E területen az eljárási garanciákkal körülbástyázott lassú büntetőeljárás helyett a gyors és hatékony szabálysértési eljárás nagyobb hatásfokú. Itt újból hivatkozom a 2010. augusztus 19-én hatályba lépett első szigorító törvénycsomagunkra, amelynek eredménye 40 százalékkal kevesebb bolti lopás.
Szigorúbb, de egyszerűbb rendelkezéseket kívánunk bevezetni a helyszíni bírságolási eljárásban, egyrészt a befizetési fegyelem javítása, másrészt a korrupciós veszély csökkentése érdekében. Az ügyek jelentős számát ezen a módon lehet majd lezárni. A helyszínen készpénzzel történő bírságfizetés nem lesz lehetséges, mert az a korrupció veszélyét növelné. Az egyszerűség érdekében a bírság a helyszínen kártyaleolvasó útján lesz megfizethető. Ennek hiányában készpénz-átutalási megbízással lehet majd teljesíteni, ez magyarán a sárga csekkel való fizetést jelenti.
A törvényjavaslat annak érdekében, hogy a kellő visszatartó hatás a helyszíni bírságolással jobban elérhető legyen, felemeli a kiszabható bírságot 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő összegre. Ismételt elkövetés esetén a helyszíni bírság összege akár 70 ezer forintig is terjedhet.
Fontos célja a törvényjavaslatnak a gyors és szakszerű végrehajtási rendszer létrehozása. A végrehajtás kulcsmotívum, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az adók módjára való behajtás nem hozta meg a kellő eredményt. A jelenlegi hosszadalmas és sokszor eredménytelen adók módjára történő behajtás helyett a pénzbírságot és a helyszíni bírságot meg nem fizetése esetén a bíróság akár szabálysértési elzárásra változtathatja át. A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság közérdekű munkával is megváltható lesz. Fontos, hogy az átváltoztatás után is meg lehet fizetni a bírságot. Itt kell hangsúlyoznom ismét, hogy ez egy lehetőség, nem kötelezően kiszabandó jogkövetkezményről van szó.
Látni kell, hogy ez sem jogintézmény, hanem szorosan kapcsolódik a magyar hagyományokhoz. A szakma által elismert és máig példaértékűnek tartott Magyar Kihágási Kódex már ismerte és alkalmazta ezt a lehetőséget. Az 1879. évi XL. törvénycikkhez fűzött indoklás így fogalmaz: "A pénzbüntetés behajthatatlannak bizonyulván azon eset állana elő, hogy a valódi vagy színlelt vagyontalanság az igazságos büntetés alkalmazásának akadályát képezné." Tekintettel arra, hogy a jelenleg kiszabható pénzbírság visszatartó hatása nem elégséges, ezért a törvényjavaslat felemeli a kiszabható legalacsonyabb és legmagasabb pénzbírság összegét. Ennek megfelelően a pénzbírság legalacsonyabb összegét 5 ezer forintra, míg a legmagasabb összegét 150 ezer forintra, a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén az eddigiek duplájára, 300 ezer forintra emeli.
(16.30)
A közérdekű munka a jövőben nemcsak a végrehajtás egyik módjaként, hanem önálló büntetésként is alkalmazható lesz. A szabálysértés miatt indult eljárások eredményes lefolytatása érdekében a törvényjavaslat jelentősen megemeli a kiszabható rendbírság összegét, egyben tételesen meghatározza alkalmazhatóságának körét és végrehajtásának módját.
A közigazgatási eljárási törvény hatálya alá tartozó igazgatási jellegű cselekmények kikerülnek a szabálysértési törvény hatálya alól. Az eljárások párhuzamossága, az ugyanazon cselekmény miatti kettős szankcionálás lehetősége megszüntetésre kerül, ezáltal egyszerűsödik a korábbi szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer. Az elévülés szabályai nem változnak, vagyis ugyanaz az a helyzet, mint amit már Pauler Tivadar, a kihágási törvénycikk felelőse, akkori igazságügy-miniszter a büntetőjogtanban leírt, idézem: "A kihágások egyébként egy év alatt évülnek el."
Tisztelt Országgyűlés! A szabálysértési tényállásoknál a különös részben egyedül az kerül meghatározásra, hogy az adott szabálysértés elzárással büntethető-e vagy sem. Ez alapján a szabálysértési hatóság szabadon állapíthatja meg a szabálysértés miatt kellő visszatartó hatást kiváltó szankciót az általános részben meghatározottak szerint. A törvényjavaslat elfogadása esetén 2012. április 15-én lép majd hatályba. A kormányhivataloktól a járásokhoz kerülő szabálysértési hatóságokra vonatkozó rendelkezések a járási rendszer 2013-ra tervezett bevezetésével együtt külön törvényben szabályozva lépnek hatályba. A javaslat szándékunk szerint tükrözi az elmúlt években végbement társadalmi, politikai és gazdasági változásokat, lehetőséget ad a hatékony eljárásra, de a megfelelő mérlegelésre is. Hosszú távra szóló joganyagot kívánunk adni, amely a vita során még formálódhat. Meggyőződésem szerint a javaslat a jelenleginél hatékonyabb eljárást biztosít az életünket zavaró kisebb súlyú jogsértésekkel szemben, mint a korábbi törvény, és erőteljesen kapcsolódik a magyar hagyományokhoz.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb elemeinek ismertetésével és rövid bemutatásával az volt a célom, hogy meggyőzzem önöket arról, hogy a javaslat helyes célokat szolgál, egyszerre képes érvényesíteni azt a követelményt, hogy jogsértés ne maradjon büntetlenül, valamint azt az elvárást, hogy a becsületes polgárok életében is előforduló, elkerülhetetlen kihágásokat ne fenyegesse aránytalanul szigorú szankció, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 198 Következő Ülésnap adatai