Felszólalás adatai

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényjavaslat általános vitájában fontosnak tartom, hogy szó essék az informatikáról, a digitális esélyegyenlőség megteremtéséről és arról, hogyan biztosítja a költségvetés, hogy ezen a területen is előrehaladás történjen. (Pettkó András: Sehogy! - Dr. Hiller István: Nem is lehet mondani, hogy népes az ellenzék! - Derültség az MSZP soraiban.)

Gazdasági kulcságazatról van szó, ezt onnan lehet tudni, hogy adott esetben, mondjuk, a nemzetgazdaság 7 százalékáról, a termékexport 14 százalékáról beszélek. Azért is mondom, hogy gazdasági kulcságazatról van szó, mert pozitívan hat a gazdasági növekedésre, de igaz az is, hogy ha az információs technológiák elsajátítása terén nem tartunk lépést a világ fejlett országaival, akkor többszörös versenyhátrányt szenvedünk. De ugyanúgy versenyhátrányt szenvednek a hazánk kevésbé fejlett régióiban élő állampolgárok is, ezért mindent meg kell tennünk a fejlődés előmozdítása érdekében.

Ha csak a költségvetési törvényjavaslatban lévő előirányzatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy az e célra tervezett források összege növekedett: az információs társadalom céljait közvetlenül támogató, az innovációra és a kutatás-fejlesztésre fordítható összeget meghaladó modernizációs kiadások összességében megközelítik a 85 milliárd forintot, amely közel kétszerese az idei előirányzatnak.

A források növekedése mellett sokkal fontosabbnak tartom, hogy milyen célkitűzéseket szolgálnak ezek az előirányzatok, általuk elérhetjük-e az esélyegyenlőség megteremtését e téren és azon társadalmi csoportok tagjai számára, akik valamilyen hátrányt szenvedtek valamilyen területen. Azt mindenképpen látnunk kell, hogy az informatika és az információs társadalom nem egyszerűen a modernizálódó élet egyik eszköze, hanem olyan többletlehetőség, amely csökkenti, megszünteti a hátrányokat, vagy éppen új akadályként jelenik meg.

Visszatekintve azt mondhatjuk, az informatikai tárca tevékenysége a digitális szakadék csökkentése tekintetében nem volt eredménytelen: 2002-ben a számítógép-ellátottság terén Magyarország jelentős lemaradásban volt, akkor az Unióban átlagosan háromszor annyi gép jutott száz főre, mint nálunk, az internetellátottsági mutatókkal pedig Európában a sereghajtók közé tartoztunk. Mára már eredményekről lehet számot adni, gondolok itt az OECD jelentésére, amely megállapította, hogy szinte kivétel nélkül és nagymértékben javult Magyarország helyezése a nemzetközi rangsorban az információs társadalom mérőszámai tekintetében, így az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi mutatói vonatkozásában is.

A digitális szakadék csökkentése érdekében megtett intézkedéseknek természetesen sok összetevője van, a jogalkotás, a célzott programok, a központi támogatások rendszere mind hozzájárult ahhoz, hogy ma már talán nagyon kevesen vannak, akik nem tudják, hogy mi az az internet, akik ne szeretnének az információs társadalom kínálta előnyökkel élni, azokhoz hozzájutni.

Az információs társadalom terén az esélyegyenlőség kérdését vizsgálva azt láthatjuk, hogy ma Magyarországon az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférést nézve a legnagyobb különbség az iskolai végzettség tekintetében van, vagyis minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy internetezik, hogy MMS-üzeneteket küld a mobiltelefonján, illetve esetleg tud szöveget szerkeszteni.

(21.40)

Erre gondoltam, amikor akadályként említettem az informatika szerepét a társadalom egy része számára. Ezt szem előtt tartva a kormány politikájában, az informatika és oktatás kapcsolatának erősítése kiemelt szerepet kapott. Egyes régiókban jelentős a lemaradás az iskolai végzettség és az iskolai mobilitási lehetőségek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetőséget tesz elérhetővé, amelyhez egyébként csak a nagyobb településeken lakók férhetnek hozzá, vagy könnyebben férhetnek hozzá.

Éppen ezért nagy jelentőségű a közháló és az e-Magyarország program indítása, illetve megvalósítása, amely közcélú internet-hozzáférési lehetőséget biztosít most már az ország több ezer pontján, olyan, üzletileg kevésbé vonzó helyeken is, ahol a szélessávú internet kapcsolat kiépítése egy vállalkozás számára nem kifizetődő, ahová a piaci erők önmaguktól nem jutnának el. Az információs társadalom építésének fontos módja az, hogy minden településen legalább egy e-Magyarország pont legyen, ahol vagy díjmentesen, vagy csekély díj térítése ellenében az embereknek lehetőségük van arra, hogy internetezzenek, mindehhez az infrastrukturális hátteret az országban már kiépült informatikai közmű, közismert nevén a közháló biztosítja.

Az általam említett programokhoz, azok végrehajtásához a 2006. évi költségvetés megfelelő nagyságú forrásokat irányoz elő. Megjegyzem, ennek többszörösének is lenne helye. A közhálóprogram keretében az összességében 7300 intézmény, iskolák, önkormányzatok, könyvtárak, kulturális intézmények szélessávú internetszolgáltatásának fenntartási költségeire, üzemeltetésére mintegy 7 milliárd forint van előirányozva. Az e-Magyarország program jövő évi költségeire tervezett 550 millió forint pedig a jelenlegi rendszer további, változatlan színvonalon történő működését biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdaság lehetőségeire figyelemmel a költségvetési törvényjavaslatban tükröződő kormányzati szándék megfelel az információs társadalom követelményeinek, az esély és demokrácia jegyében jövőre is jelentős lépést tehetünk ahhoz, hogy minden magyar állampolgár egyaránt hozzáférhessen az információkhoz, bárhol éljenek is az országban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)