Készült: 2024.03.29.02:04:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

323. ülésnap (2013.11.12.), 339. felszólalás
Felszólaló Dr. Vas Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:54


Felszólalások:  Előző  339  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyes törvények módosításáról az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben. (Zaj. - Az elnök csenget.) Az előterjesztés nyolc törvény módosítására tesz javaslatot.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása körében kiemelem, hogy az Alaptörvény ötödik módosítása megváltoztatta az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdését a politikai reklámot illetően, amely kinyitotta a lehetőséget a politikai kampányra és reklámra, hiszen annak alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók is közölhetik a pártok hirdetéseit, azonban csak ingyenesen. Az alaptörvény kimondja ugyanis, hogy politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, a politikai reklámban részt vevő pártok, választási kampányban részt vevő pártok közötti esélyegyenlőség biztosítása mellett tehető közzé.

Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben több ponton módosul a választási eljárásról szóló törvény. Az előttünk fekvő, T/12912. számú törvényjavaslat részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét. Naponta három alkalommal - 6-8, 12-14 és 18-20 óra közötti idősávokban - egységes blokkban, megszakítás nélkül kötelesek biztosítani a politikai reklámok közzétételét a közmédiumok kampányidőszakban. A javaslat 6., 7. és 8. §-a szabályozza, hogy a politikai hirdetések időtartama az országos listát állító szervezetek között közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg.

A közszolgálati médiaszolgáltató a politikai reklámokat a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásban teszi közzé. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve egyes nemzetiségi listák között, azaz az országos listát állító jelölő szervezetek között egyenlő arányban kell felosztani azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam 470 perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam 130 perc. Ezen szabályok egyértelmű figyelembevétele mellett az országos listát állító jelölő szervezetek rendelkezésére álló, összesen 600 perc időtartamnak a jelölő szervezetek közötti megoszlását a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

A pártlistát, illetve nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni, azonban a politikai reklámok megjelenési sorrendjét naponta változtatni kell.

A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet a politikai reklám közzétételét egy idősávban - mint ahogy az imént említettem - naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.

A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai hirdetést a szolgáltatónak. A benyújtott törvényjavaslat szerint a szavazás napján politikai reklámot már nem lehet közzétenni.

Az előbb említett politikai hirdetések rendjére vonatkozó szabályok a módosítás értelmében alkalmazandók az Európai Parlament tagjainak választásán is, azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében mindössze 300 perc.

A politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is, azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében ugyancsak 300 perc, és csak annak a 8 jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek az országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán, a szavazás napját megelőző napon, a közszolgálati médiaszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy alkalommal, politikai reklámonként legfeljebb 30 másodperces időtartamban kötelesek közzétenni.

(17.20)

A törvényjavaslat tehát részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét, egyidejűleg rögzíti azt is, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató az előbbiekben összefoglalt szabályok szerint közzétett politikai hirdetéseken túl további politikai hirdetést nem tehet közzé. Míg a korábbi szabályozás kifejezetten tiltotta a kereskedelmi médiában folytatható politikai kampányt, az alaptörvény ötödik módosítása következményeként a kereskedelmi tévékben is lehetőség nyílik ingyenes politikai hirdetést sugározni.

A politikai hirdetés közzétételére nemcsak a közszolgálati médiaszolgáltatók, hanem a nem közszolgálati, országosan elérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók is jogosultak. A javaslat meghatározza az országosan elérhető médiaszolgáltatás fogalmát is, amely szerint az országosan elérhető médiaszolgáltatás az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább 50 százaléka számára elérhető. A módosítás alapján a nem közszolgálati, országosan elérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató legkésőbb a választást megelőző 50. napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, hogy biztosítani kívánja a politikai reklám közzétételének lehetőségét a politikai reklám közlésére szolgáló csatorna és a politikai reklám közzétételére rendelkezésre bocsátott időtartam megjelölésével. Amennyiben ezt a határidőt elmulasztja, politikai reklámot nem tehet közzé. A nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót, a politikai reklám közlésére szolgáló csatorna, csatornák megnevezését, valamint az általuk biztosított időtartamot a Nemzeti Választási Iroda teszi közzé a választások hivatalos honlapján.

A törvényjavaslat a választási eljárásról szóló törvény politikai hirdetések rendjének szabályozásán túl egyéb részeit is érinti a Ve.-nek, kodifikációs pontosításokat végez, hibát korrigál, illetve adott esetben korábbi szabályozási hiányosságot pótol; például a Ve. jelenleg nem szabályozza a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát. A módosítás ezt a hiányt pótolja, amikor rögzíti, hogy az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, valamint személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okirat típusát és számát.

A jelenleg hatályos Ve. szerint azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző 48. napig kell megküldeni. Szükségessé vált az értesítő adattartalmának kibővítése az olyan esetek kezelésére, amikor több azonos nevű választópolgár azonos lakcímmel rendelkezik. A módosítás nyomán az értesítő a választópolgár nevének és magyarországi lakcímének feltüntetésén túl tartalmazná a választópolgár születési idejét és a választópolgár születési nevét is. Ehhez hasonlóan, annak érdekében, hogy a külképviseleti választási iroda az azonos nevű választópolgárokat meg tudja különböztetni, vált szükségessé annak törvényben történő rögzítése is, hogy a külképviseleti névjegyzék is tartalmazza a születési nevet.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása körében elmondom, hogy korábbi hiányt pótol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítása, amikor kimondja, hogy a polgármester és főpolgármester választásának szavazólapján, továbbá az egyéni választókerületben a választás szavazólapján a választópolgár egy jelöltre, illetve a fővárosi közgyűlés tagjai választásának szavazólapján és a megyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat. Korábban sem a választójogi, sem a választási eljárási törvény nem tartalmazta ezt a rendelkezést.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása körében kiemelem, hogy az alaptörvénnyel összhangban eltörölni javasolja az alkotmánybírák esetében a 70 éves korhatárt. Ezzel egyidejűleg a módosítás az alkotmánybíróvá történő megválasztás feltételévé teszi, hogy az alkotmánybírónak jelölt személy a választás napján a 70. életévét még ne töltse be. Az alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyéb rendelkezései is módosulnak. Ezen módosítások részben terminológiai, részben hivatkozási pontosításokat tartalmaznak.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása körében kiemelem, hogy az alaptörvény ötödik, 2013. október 1. napjától hatályos módosítása nyomán az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Országos Bírói Tanács nemcsak felügyeli a bíróságok közötti igazgatást, hanem az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek a bíróságok igazgatásában is közreműködnek. A bíróságok szervezetéről szóló törvény jelenleg hatályos szövege az Országos Bírói Tanácsot csak felügyeleti testületként említi, így az alaptörvény fenti módosítására tekintettel indokolttá vált a törvény kiegészítése azzal, hogy az OBT igazgatási tevékenységet is végez.

A fentiek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  339  Következő    Ülésnap adatai