Készült: 2020.09.25.08:45:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

144. ülésnap (2008.05.06.), 88. felszólalás
Felszólaló Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:11


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Köztársaság kormánya T/5450. számon benyújtott törvényjavaslata az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről olyan kérdés, amely a társadalmat az élelmiszer révén egy igen fontos stratégiai kérdésben széleskörűen érinti. A benyújtott tervezet ezen felül személyemben még mint állampolgárt és mint állatorvost, illetve polgármestert is érint, sőt úgy is érint, mint aki a parlagfű kártételének sajnos sokadmagammal együtt személyes elszenvedője is vagyok.

Elöljáróban egy halk szakmai megjegyzés a preambulumhoz: "Az Országgyűlés, felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szükséges, az Európai Unió szabályozásával összhangban a következő törvényt alkotja." Ezt a fölismerést már az egyetemen tanították ezelőtt 33 évvel, és már akkor sem volt egészen új. Talán ez a késői kormányfölismerés magyarázza, hogy miért nem olvasható ki egyértelműen a célok között megjelölt fogyasztói egészségvédelem mikéntje, inkább arra utal: a kormány nem ismerte föl, milyen veszélyeket hordoz, ha ilyen társadalmilag fontos kérdéseket, mint az élelmiszer vagy járványügy, a kormányfő éppen esedékes politikai érdekeinek, lobbik napi harcának teszi ki, mint tette ezt 2005-ben és teszi azóta is.

Minden bizonnyal ez az oka annak is, hogy rejtve marad - mondhatnám: rejtély -, mit is tegyen az állampolgár, hova forduljon, ha a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet akar folytatni, holott, amennyiben életbe lép a most előttünk lévő tervezetből születendő törvény, annak szabályozása igen széles körben nagyon sok állampolgárt fog érinteni.

(12.30)

Megfontolandónak tartom, adhatunk-e olyan széles körű felhatalmazást, amelyet a kormányzat kapna a tervezet révén, hiszen úgy érzem, ezzel a felhatalmazással a lovak közé dobnánk a gyeplőt. Ezt követően a kormány tetszése szerint változtatgathatná a végrehajtás módját, a végrehajtó szervezetet, annak költségvetését, önállóságát, vagy ha a mai helyzetből indulok ki, önállótlanságát.

Mivel még a rendszerváltás után is évekig gyakorló állatorvosként dolgoztam - de azóta is tartom a kapcsolatot aktív kollegákkal -, tudom, mennyi gondot okozott és okoz ma is, hogy egykor egy eléggé silány kamarai törvény született, amely nem rendezi egyértelműen az e törvény végrehajtásában kulcsszerepet játszó állatorvosi hivatás gyakorlásának viszonyait, s ezt az állategészségügyről szóló törvény elmulasztotta tisztázni, és ezt ez a tervezet sem pótolja. Az állatorvos-társadalom, bármennyire is kis létszámú, más szakterülethez képest sem egynemű. Itt is van hatóság, s van szolgáltatás. Azzal a sajátossággal, hogy ezen a területen a szolgáltatás is csak köztestületi keretek között végezhető.

A kamarai törvényt érintő módosítás önmagában üdvözlendő, de korántsem teljes, csak egy részterületet rendez, az alapvető kérdéseket: a hatóság és a szolgáltatás viszonyát, a megújításra szoruló kamarai szervezetet és működését nem érinti. Ez a kormány már kétszer - 2005-ben és 2007-ben is - módosította e törvény elődeit, anélkül, hogy e fontos körülménnyel foglalkozott volna. Pedig ha hatékony közigazgatást akarunk, az azt végrehajtók kapcsolatrendszerének, jövedelmi viszonyainak a hosszú távú kiszámíthatóságot szolgáló rendezése megkerülhetetlen. Ugyan kezdeményezések, megállapodások voltak, de sem a kamara, sem az én, sem más ez irányú kezdeményezéseit a kormány és a parlament még csak nem is tárgyalta. Azt kell mondanom, hogy a fogyasztóknál és az állatorvosoknál a vállalkozók sincsenek jobb helyzetben, ugyanis számukra végképp semmiféle eligazítást nem nyújt a tervezet.

De ha kicsit továbblépünk a végrehajtási rendeletek irányába, akkor sajnos ugyanezt a semmitmondó jogalkotást tapasztaljuk, mert a végrehajtási rendeletek is irtóznak a konkrétumok megjelölésétől. Mégis, mitől jogszabály akkor a jogszabály? Azt már meg sem merem említeni, hogy a jogszabályaink tele vannak olyan uniós rendeletekre történő hivatkozással, hogy ember vagy akár jogász legyen a talpán, aki csak pusztán a jogszabályok alapján akar eligazodni valamely kérdésben.

Néhány mondatot érdemes szánni a tervezet parlagfű elleni védekezést érintő pontjaira is, hiszen maga a problémakör sajnos egyre több embert érint. Hadd hivatkozzak egy újságban megjelent adatra: jelenleg Magyarországon 3 millió allergiás van, ebből 2 millió ember parlagfűre érzékeny, és ez évente 10 százalékkal - sajnálatos módon - növekszik. Az allergiás betegségek 2005-ös kezelési költsége 25 milliárd forint volt, amit a betegek költöttek el, támogatva vagy támogatás nélkül.

Már önmagában is érdekes kérdés lehet, miként is került e törvény hatálya alá ez a probléma. Hogyan került egyáltalán ebbe a törvénybe a parlagfű problémája? Ahogy az is kérdés: a tervezet megfogalmazói, összeállítói mit gondolnak, ha valaki a parlagfű elleni védekezés törvényi szabályozásában érdekelt, és utána akar járni az idevonatkozó előírásoknak, mi fogja őt arra késztetni, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben keresse?

De ha rá is érez, hogy a parlagfű elleni védekezés szabályait az élelmiszerláncról szóló törvényben keresse, akkor is gondosan el kell olvasnia száz oldalt, hogy az idevágó pontok - a 17. § (4) bekezdésében és az 50. § (1), (4), (5), (7) bekezdésében; a II. fejezet, az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei fejezetcím, a termelő, a földhasználó és növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei alcím, valamint az V. fejezet járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai fejezetcím, s a növény-egészségügyi intézkedések és a közérdekű védekezés címszavak - alatt ráleljen a keresett szabályozásra.

Úgy vélem, célszerű lenne a preambulumban a kiterjedt hatáskörre utalást tenni, gondolok ezzel a többi, e törvényben szabályozott szakterületre is, amelyek ugyancsak a jogszabályi keresztrejtvény áldozatai.

A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos szabályozást illetően kérdésként merül fel, hogy ez miért nem önkormányzati feladat, miért nem jegyzői hatáskör. Ma, amikor az allergiát már népbetegségként emlegetik, a jellegénél fogva erősen helyhez kötődő probléma, hiszen helyben van a beteg, az allergén, az érdekeiket képviselő helyhatóság. Mi indokolja, hogy valamely, törvényben nem nevesített hatóságnál bejelentést lehet tenni, s aztán az majd intézkedik? Véleményem szerint ennek hatékony megoldása a helyi viszonyokat jól ismerő önkormányzatnál lenne.

Úgy gondolom, a közérdekű védekezést nem az élelmiszerláncot felügyelő hatóságnak, hanem törvénynek kell elrendelni, mindenféle határidő nélkül, megelőző szándékkal, netán a veszélyt jelentő időszakokban még közcélú hirdetésekkel is fel lehetne hívni a törvényre és előírásaira a közfigyelmet, s nem külön hatósági elrendelésre várni. A végrehajtását pedig a helyi viszonyokat ismerő, közvetlen információkkal rendelkező önkormányzatra kell bízni.

Sajnos a törvénytervezet gyakorlatilag nem javítható, javíthatatlan, hiszen az ebben foglaltak miatt csak a tervezet visszavonásával és alapos átdolgozásával - kezdve a végrehajtó szervezet konkrét megnevezésével, annak finanszírozásával, s az egyes, önállóságot igénylő témák szerinti fejezetekre bontásával, átláthatóvá tételével, a hatáskör alapos átgondolásával - lenne kezelhető, hiszen egy számomra elfogadhatatlan technikán, a kézi vezérlésen alapul, és ezzel megkerüli fontos társadalmi kérdésekben a parlament ellenőrző szerepét.

Mindemellett a parlagfű által sújtottak érdekében arra kérem a kormányt, fontolja meg a probléma megszüntetéséhez kapcsolódó feladatkör és a szükséges pénzügyi fedezet települési önkormányzatokhoz való áthelyezésének lehetőségét.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai