Készült: 2021.05.12.05:58:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

240. ülésnap (2012.11.21.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 6:48


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Nagyon fontos, az egyik legfontosabb idei törvényjavaslat általános vitájának végére érkeztünk el a polgári törvénykönyv általános vitájának lezárásával, egyúttal a módosító javaslatok benyújtásának lezárultával. A vitából is jól kijött, hogy itt egy olyan javaslatról volt szó, amelyet egy szakértői bizottság dolgozott ki. Ami sokszor felvetődött a kormánnyal szemben - a túlságos gyorsaság, a konzultáció hiánya, erőltetett parlamenti ügymenet -, az erről a törvényjavaslatról nem volt elmondható, hiszen három hete volt talán a két általános vitanap között is a Háznak felkészülni egyikről a másikra, így kitolódott a módosító javaslatok benyújtásának a határideje.

(12.50)

A benyújtást megelőzően a kodifikációs bizottság számtalan konferenciát, tudományos találkozót szervezett. Tehát olyan javaslattal állunk szemben, amely valóban széles körű konzultációt követően jutott ide.

Az pedig, hogy a kormánypártoknak milyen javaslatai lesznek: a főbb politikai irányok már idejekorán nyilvánosságra kerültek, nyilvánvalóan még bizottsági javaslatokra is sor fog kerülni, de ettől függetlenül a fő karaktere kialakult a törvényjavaslatnak, a fő értékrendszere is meghatározott.

Aki itt vitatkozott a szöveg egyik vagy másik pontjával, az nem is annyira a kormányzattal vitatkozott, hanem a szakértői bizottsággal, hiszen szó szerint, szöveg szerint, betűről betűre a szakértői bizottság javaslata lett az, amiről itt kormánypárti, ellenzéki képviselők eszmét cserélhettek. Talán ezért is fordult az elő, hogy kormánypártiak is bírálták a szöveget. Ezzel nem a kormányt, hanem magát a szakértői javaslatot valamilyen jogpolitikai cél irányában szeretnék javítani, módosítani.

Ez mind a joggyakorlat eredményeit tartalmazó javaslat, mind az Európai Unió jogalkotását tartalmazó javaslat, és mondhatjuk, hogy egy korszerű polgári törvénykönyv született.

Egy-két dolgot, ha szabad kiemelnem: a polgári törvénykönyv részévé válik a családjognak és a társasági jognak a magrésze, az alaprésze, az eljárási, nyilvántartási jogszabályok ezen kívülre kerülnek. Átrendeződik a polgári jog belső rendszere a polgári törvénykönyvben könyveken és részeken keresztül. A cselekvőképesség tekintetében a fokozatosság elvével bekerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, az ügycsoportokra való cselekvőképesség-korlátozás vagy -megtartás esetében példálózó listát is találunk. A sérelemdíjjal objektív szankciója lesz a személyiségi jogok megsértésének. A társasági jog alapja továbbra is a diszpozitivitás, ami egyre nagyobb szabadságot ad a cégeknek, vállalkozóknak, de mindezt úgy, hogy a hitelezővédelem szabályai ezt kellő mértékben ellenpontozzák az állampolgárok védelmében. Szintén fontosak a kft. törzstőkéjével kapcsolatos hitelezővédelmi és piactisztítási intézkedések a korábbi, gazdaságélénkítőnek gondolt, de igazából csak a feketegazdaságot növelő vagy a nem termelő, hanem a piaci spekulációt szolgáló cégalapításoknak a megelőzése. Szintén fontos, hogy a bankok opciós joga kizárásra kerül, ami korábban a hitelszerződések kapcsán családok tízezreit hozta nagyon nehéz helyzetbe. A zálogjogi szabályozás az eddigi elaprózotthoz képest újjárendeződve került be a polgári törvénykönyvbe. Az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályait szintén most már itt találjuk. Ez a biztonságát szolgálja a nyilvánvalóan mindenki által körülbelül évtizedenként használt ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásoknak, hiszen nagyon sokan adnak-vesznek ingatlanokat, nyolcezer átírás történik évente.

Ezen túlmenően új szabályozási elemként jelenik meg hiányzó szerződéstípusok felsorolása, a franchise, a lízing, a faktoring, a bizalmi vagyonkezelés. Ezek mind-mind a modern jogfejlődésnek, a korszerű polgári törvénykönyvnek egy-egy fontos részelemét jelentik. Szintén flexibilissé válik az értékpapírnak a magánjogi szabályozása. Ezen túlmenően pedig a fogyasztóvédelemben az egyoldalú szerződésmódosításnak, egyfajta tisztességtelen szerződési feltételrendszernek a sokkal inkább való kizárására törekedett ez a javaslat.

A mai vitában is a Szocialista Párt részéről felmerült az üvegzsebtörvénnyel kapcsolatos kritika. Itt szeretném ismételten megjegyezni, hogy maga a javaslat sem sumákol, hanem nyíltan megfogalmazza, hogy az üvegzsebre vonatkozó szabályok hol kerülnek elhelyezésre. Felolvasnám az indokolás 389. oldalának 5. pontját: "A Javaslat nem tartalmazza a Ptk. 81. § (3)-(4) bekezdéseit, amelyek a 2003. évi XXVI. törvény (ún. "üvegzseb" törvény) alapján kerültek a Ptk.-ba. E szabályok helye az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések között és a közérdekű adatok alap-statútumában van." Tehát nyilvánvalóan ezek a szabályok oda kerülnek. Ez sokszor elhangzott már korábbi vitaszakaszokban is, a GVH, a NAIH, az SZTNH és az NFM a kormányzati egyeztetés során ezeket szintén felvetette, de mivel nem nyúltunk bele a kodifikációs bizottság javaslatába, ezért ez a tér így maradhatott. Ettől függetlenül, mivel az új Ptk. csak egy bő év múlva fog hatályba lépni, éppen ezért egy évünk van, hogy egy sarkalatos törvénybe az információszabadságról szóló törvény módosítása során ezt be tudjuk iktatni. Tehát mire hatályba lép ez a Ptk., ez a kritika - amely a legélesebben lett a mai napon is megfogalmazva, illetve korábban is felmerült - az alapját elveszti, hiszen a mi érdekünk is, hogy ezek a szabályok minél inkább bebetonozva legyenek a magyar jogrendszerbe, ezért kerülnek magasabb szabályozási szintre, méghozzá sarkalatos törvénybe.

Én köszönöm szépen mindenkinek a szakmai hozzászólásait mind a magam nevében, mind a törvényjavaslat előkészítői nevében. Szeretném itt a zárszóban is megköszönni a kodifikációs bizottságnak azt a munkáját, amit egy bő fél évtizedig végeztek, sőt a jogtudományban akár hosszabb idő óta, régebb óta is, azt az aprólékos, kitartó munkát, ami egyszer, pár évvel ezelőtt már kapott egy gellert, és majdnem egy torz polgári törvénykönyv került elfogadásra, pontosabban kihirdetésre, mert elfogadásra ugyan került, de kihirdetésre végül nem került. Bízom benne, hogy most egy nagyobb szakmai konszenzuson alapuló, ugyanakkor mégiscsak értékválasztásában, jogpolitikai céljaiban is karakteres polgári törvénykönyv kerül elfogadásra, lehetőség szerint még az idei évben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai