Készült: 2020.07.13.15:44:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

102. ülésnap (2011.06.22.), 182. felszólalás
Felszólaló Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:21


Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy türelemmel hallgattam a kétperces felszólalásokat, hosszasan kivárva, hogy az előre bejelentett felszólalásomat megtegyem. Engedjék meg, hogy nagyon röviden megtegyem, hiszen én akkor már éltem, lassan egy élő történelem leszek a koromnál fogva. Itt visszaemlegették, hogy a gazdaságokban milyen közmunkaprogram volt - ezt mondta a korábbi földművelésügyi államtitkár. A nyolcvanas években egy diktatúra volt, ott közveszélyes munkakerülőnek minősítették azt, aki nem dolgozik. Tehát akkor nagyon könnyű volt azt mondani, hogy hogyan támogatom az állami gazdaságokban a fatelepítéseket, az erdőtelepítéseket, tehát nem igazából jó onnan példát venni, amelyik már nem hasonlítható össze a mostani dologgal. Külön bája, mi egy bizottságban vagyunk Gúr Nándorral, ahogy ő hozzááll ehhez a közfoglalkoztatáshoz, illetve Szűcs Erika, aki minisztere is volt ennek a területnek, hogy most mennyire megvilágosodott, hogy hogyan kellene csinálni ezt a területet, és már vizionálják, hogy hogyan lesz.

Visszaemlékszem: a 2006-os országgyűlési választások előtt önök elindítottak egy programot a közfoglalkoztatás vonatkozásában, és azok a polgármesterek a Duna-palotában meghallgathatták Gyurcsány Ferenc beszédét a közfoglalkoztatással kapcsolatban azután, miután húsz rendőrkutya átszagolta a polgármestereket. Nem tudom, miért kellett félni ennyire a polgármesterektől (Dr. Schiffer András: Biztos megvolt az ok rá.), de az utcába se lehetett beállni, mert Gyurcsány Ferencet várták, és akkor a választási mandátumszerzés miatt decemberben vagy novemberben felvezényeltek bennünket, és négy hónapra indítottak közmunkaprogramot pontosan az önkormányzatoknál - és hogy ezért vagy másért, inkább a hazugságért, de megnyerték a 2006-os választásokat.

Amikor tehát itt osztjuk a dolgokat és az észt, akkor azért erre is vissza kellene gondolni, hogy abban az időben önök hogyan foglalkoztak. Tehát választási kampánycéllal használták fel a szorult helyzetben lévő emberek, tehát a szorult helyzetben lévő emberek sorsát. Azt gondolom, pontosan ebből kiindulva, hogy a kormány teljesen új szemléletet akar bevezetni és ebben az irányban elindulni. Hogy jó-e ez az elindulás vagy nem jó, ezen valóban lehet vitatkozni. Lehet vitatkozni a négy órán, lehet vitatkozni a stadionról, de összességében kellene nézni a dolgot, hogy segély helyett munkát szeretne adni.

Mit is jelent ez, hogy segély helyett munkát? Mindenki azt nézi, hogy mennyit keres. Hát higgyék el nekem, én vidékről jövök, én látom azt, hogy a munka becsületét egyrészt vissza kellene adni. Másrészt egy önbecsülése lesz annak az embernek, akinek van munkája, reggelente elmegy dolgozni, és a gyerekének példát tud mondani. Hát húsz éve vannak olyan családok, hogy a fiú nem tudja megkérdezni az apjától, hogy aznap mit csinált, mert semmit! Otthon nézi a valóságshow-kat, és a segélyekből élnek és a családi pótlékból. Ez nemcsak Borsodban van, merthogy azt tetszenek itt felhozni. Én a központi régióból jövök. Bizony elég nagy a munkanélküliség a Dél-Pest megyei térségben is. Tehát egy cipőben járunk valamennyien, és ismerjük a problémákat. Pontosan ez lenne a lényeg, hogy azoknak az embereknek is legyen egy kis önbecsülésük. Tehát ez is egy lényeges dolog lenne, hogy valahova el kell mennem, közösségbe megyek, és hasznos munkát végzek. Szerintem ez a kiindulópontja ennek a törvénytervezetnek.

Azonkívül higgyék el azt is, hogy azokat az embereket, akik adófizetők, dolgoznak, vállalkozók vagy egyéb más helyen dolgoznak, vagy akár a megérdemelt nyugdíjukat megkapják, viszont irritálja, hogy a kisvárosi posták előtt a segélyfizetésnél nagy tömeg alakul ki, azt hiszik sokszor, hogy tüntetés van. Nem tüntetés van, hanem a segélyt várják az emberek azoknak a pénzéből, akik dolgoznak és befizetik. Tehát azokat is megnyugtatná, hogy a segély helyett munkát adnának az embereknek, és ők is úgy látnák, hogy ez a tevékenység díjazásra kerül, tehát a munka, és nem egyszerűen a segélyt fizetik ki. Higgyék el, abból a segélyből megélni tényleg bűvészmutatvány, annyira alacsonyak ezek a segélyek, de hát ezt tetszenek tudni. Ettől függetlenül azokat az embereket, akik látják a kisfalvakban, hogy ők tesznek azért, hogy magukat el tudják tartani, a postást úgy kapják le a bicikliről azok, akik a segélyeket várják - nem jó; tehát őket is meg kellene nyugtatni.

De engedjék meg, hogy amit előzetesen leadtam, a felszólalásomat, ahhoz kapcsolódóan, nem a kétpercesekhez kapcsolódva, elmondjak néhány dolgot. A nemzeti közfoglalkoztatási program a 2011. évtől kezdődően indult útjára, amelynek jogszabályi háttere a jelen törvényjavaslattal kerül módosításra. A program megalkotójának kimondott és jól körülhatárolt célja van, nemzetünk munkára képes és aktív korú, szociálisan rászoruló polgárai számára széles körű munkalehetőséget biztosít. A napjainkban tapasztalható és az elmúlt húsz évben egyre fokozódó munkanélküliség a kutatók és a szociológusok számára bőven adott feladatot. A családok szétziláltsága, a felnövekvő generációk munkáról és annak értékéről való szemléletromlása, a jelentkező súlyos betegségek hátterében gyakran tapasztalható a munkanélküliség. Egy generáció nőtt fel a rendszerváltás óta, amely generáció egy jelentős része a mindennapos munkába járás szükségességének tudata nélkül szocializálódott.

A kormány célja a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal az, hogy össztársadalmi szinten kezelje az új közfoglalkoztatási rendszeren keresztül az előbb felvázolt problémát. A munka világába való visszatérés egyik fontos célja a közmunkaprogram széles körű megszervezésével a társadalom minden érintett tagjának, egészséges, dolgozni akaró polgárának a bevonása a közfoglalkoztatási programba, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzési rendszerbe, szem előtt tartva azt a szemléletet, amely sajnos mára már eltorzult, hogy az egyén saját erejéből, akaratából, munkájából képes önmagát és családját fenntartani, gyermekeit felnevelni, tanítani.

A társadalmi felzárkózás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a közfoglalkoztatás során a hátrányos és leghátrányosabb helyzetűek közfoglalkoztatásba történő bevonása prioritást élvez. A törvényjavaslat értelmében bővül azok köre, akik közfoglalkoztatás keretében munkavállalóval létesíthetnek jogviszonyt. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásról szóló 375/2010. kormányrendelet értelmében a közfoglalkoztatás keretein belül támogatás a rövid, illetve hosszabb távú közfoglalkoztatás esetén kizárólag a helyi, a kisebbségi önkormányzat, valamint azok jogi személyiséggel rendelkező társulása, valamint a jogszabályban előírt közfeladat ellátása esetén vagy a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján az egyházi jogi személy, valamint civil szervezet részére volt biztosítható. A jelen törvényjavaslatban az előbbiekben felsorolt... - tehát nem változik meg, mint ahogy vizionálták, hogy majd az önkormányzatok nem fognak tudni annyit foglalkoztatni, a felsorolt közfoglalkoztatók körét kibővítette a költségvetési szervek, közhasznú szervezetek az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy az erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízi társulat, valamint erdőgazdálkodók körével. Tehát bővülés történik.

A rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén a munka törvénykönyve szerint munkaviszony kizárólag 2-4 hónapos határozott időtartamra, és maximum 4 órás időre volt létesíthető, míg a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén 2-12 hónap időtartamra, napi 6-8 órás munkaidőben történhetett a közfoglalkoztatás. Ugyanakkor a javaslat szerint a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama ettől eltérően a hatósági szerződésben előírtaknak megfelelően létesíthető határozott időre.

(13.50)

Új elemként jelenik meg a munkavállaló egyéb támogatása, amely a térítésmentes szállításra és napi étkezésre vonatkozik. A jogalkotó ebben az esetben kiemelten támogatja az arra rászorulók körét. A személyes tapasztalatom alapján a közfoglalkoztatás sikeresebb, ha helyben, a település közigazgatási határain belül történik. Természetesen figyelembe véve a vízügynél és az erdőgazdálkodásnál felmerülő munkaigényt, nagy szükség van a közfoglalkoztatottak átcsoportosítására is.

A települési önkormányzat: itt elhangzott a Jobbik részéről, Bertha Szilvia részéről, hogy a jegyző felügyeli ezt a közfoglalkoztatást, vagy ő igazolhatja. Higgyék el, a legjobb kezekben van. A települési önkormányzat jegyzője nyilatkozhat a család körülményeit jól ismerve, abban az esetben, ha a segélyezett nem fogadta el a felajánlott, más településen lévő közfoglalkoztatási munkaviszonyt, ezzel is kihasználva a településen belüli információáramlást.

Új fogalomként jelenik meg a nyugdíj előtti álláskeresési segély. A munkaerőpiacon életkorukból eredően az öregségi nyugdíjkorhatárt megközelítő életkorú álláskeresők elhelyezkedési esélyei jelentősen kisebbek, mint a fiataloké. A jogalkotó éppen ezért kiemelten kívánja támogatni ezt a korosztályt. Én mint polgármester tapasztalom meg, hogy 55. életévüket betöltött, de még munkaképes és egészségileg is alkalmas tevékeny polgárok is szeretnék mindennapjaikat a munka világában eltölteni. Az ő igényüket is figyelembe véve teszi lehetővé a javaslat, hogy a jelenlegi rendelkezések értelmében rendszeres szociális segélyben részesülők a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évig bevonhatók lesznek a közfoglalkoztatási programba, sőt amennyiben az álláskeresési segélyről lemondanak, ugyanúgy kiközvetíthetők közmunkára. Bízom abban, ismerve a nagykőrösi polgárokat, ismerve ezt a generációt, hogy életminőségükön is tudunk javítani a jogszabály elfogadását követően.

A foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázist a javaslat szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezeti, amelynek nyilvántartása az ellátottak társadalombiztosítási azonosító jelén alapul, így a szociális szolgáltatások igénybevétele során a finanszírozás követhető lesz a javaslatban is taxatíve meghatározott hozzáférők részére. Szeretném kiemelni, hogy a települési önkormányzat jegyzője is jogosult az adatbázis bizonyos adatainak hozzáféréséhez, de csak azok vonatkozásában, amelyek hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Tehát a helyi politikusok ebbe nem tekinthetnek bele. Ezt külön kiemelném.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény is módosítani kívánja a javaslatot annak érdekében, hogy a szociális támogatások ne legyenek vonzóbbak, mint a munkában megkeresett jövedelem. A javaslat értelmében meghatározásra kerül az egy családon belül maximálisan felvehető szociális segélyek összege.

A jelenlegi bérpótló juttatás fogalma foglalkoztatást helyettesítő támogatás fogalmává alakul át, tartalma szigorodik. A szigorodás abban van, hogy aki nem lesz jogosult erre a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, az, aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, nem folytat álláskereső tevékenységet és nem fogadja el a számára törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget.

Hadd mondjak el egy helyi tapasztalatot a közfoglalkoztatással kapcsolatban. Azt említeném meg, hogy a bérpótló juttatásra jogosult, rövid időtartamú közfoglalkoztatásban részt vevő munkavállalók a munkába állás előtt elvégzendő foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Jelentősen emelkedett az előző években a munkavégzésre alkalmatlan minősítések száma. Ezt mint figyelemfelhívás szeretném elmondani.

A törvényjavaslat részletezi, illetve újabb feltételt ír elő az állami, egyházi, valamint civil intézményfenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságok feltételezéséről, az előbb felsorolt kör számára biztosít a jogszabály a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások vonatkozásában finanszírozási lehetőséget. Ezt a kormány által kijelölt szerv ellenőrzi, és ezzel megtörténik a szakmai kontroll az állami finanszírozás szabályos felhasználásáról.

Tehát miről is van szó ebben a törvényben? Tisztelt Ház! A kormány egyik legfontosabb célja a közmunkaprogram megszervezésével, hogy az egészséges, életerős emberek ne a szociális támogatásokra építsék fel életmódjukat, hanem képesek legyenek saját munkájuk erejéből talpra állni, biztosítva családjuk és saját maguk megélhetését. Ezért kérem a képviselőtársaimat, támogassák ezt az előterjesztést, mert ahhoz, hogy a társadalmunk felemelkedjen, közös akarat szükséges, egyetértés, társadalmi szemléletváltozás a munkáról alkotott értékrenddel szemben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  182  Következő    Ülésnap adatai