Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan törvényjavaslat fekszik az asztalunkon, amely 60 szakaszból áll és 13 törvényt is módosít. Átfogó jelleggel tartalmaz olyan pontosításokat, amelyeket az utóbbi idők tapasztalatai indukáltak.

(15.40)

Ennek a törvénynek elsődlegesen az a célja, hogy az önkormányzatok esetében is elősegítse azt, hogy a fejlesztési lehetőségeikkel élni tudjanak, és ezt könnyebben tegyék meg, tehát egyszerűsítési szabályokat is tartalmaz ez a törvényjavaslat. A szabályozási környezet kialakítására vonatkoznak ezek az egyszerűsítések, tehát arra kell vonatkozniuk, hogy ezt minél egyszerűbben tehessék meg, és egyértelművé teszi azt, hogy azok a rendeletek, amelyek a törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, hogyan legyenek alkalmazhatóak, illetve a rendeletek megalkotásának környezetét is egyszerűbbé teszik.

Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban a törvényből néhány példát említsek! Ilyen például az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása. Van ugyanis egy alapvető célunk az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon közhiteles nyilvántartásként az ingatlan-nyilvántartás minden szempontból irányadó legyen. Azért fogalmazok így, mert a magyar jogrendben hagyományosan többféle közhiteles nyilvántartás is van, de ezeknek a közhiteles nyilvántartásoknak az összhangját is minden szempontból meg kell teremteni. Ezt tartalmazza az egyébként már korábbi jogszabály-módosítás is, ami hivatalból tette kötelezővé azt, hogy ezeket a módosításokat elvégezzék. Most lehetővé válik az, hogy az ingatlantulajdonos is kérhesse ezt a módosítást, azaz elősegítsük azt, hogy az egység, a közhiteles nyilvántartások közötti egység mielőbb létrejöhessen.

A helyi védelem alatt álló épületeknek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése egy régi igény az önkormányzatok részéről, ezt teljesíti most ez a törvényjavaslat azzal, hogy ráadásul az építési törvény módosításával mindezt a helyi önkormányzatok díjmentesen tehetik meg.

A területrendezési törvényt 2018-ban fogadta el az Országgyűlés, és azóta ezzel a törvénnyel kapcsolatban több tapasztalat is felhalmozódott, ezeket a tapasztalatokat  amelyek a jogalkalmazásból eredő tapasztalatok  is szeretnénk beépíteni a jogalkotás folyamatában, és azokat az önkormányzati igényeket, amelyek azóta jelentkeztek, szeretnénk törvényi szintre emelni.

Családtámogatási, gazdasági és idegenforgalmi szempontok alapján vetődtek fel igények, és ennek megfelelően, természetesen szem előtt tartva azt, hogy a természeti környezetünket is védeni és óvni kell, egyszerűsíteni szeretnénk a beépítésre szánt területek kijelölésének szabályait, valamint a Balaton-parti ingatlanok tekintetében is az önkormányzatok munkáját megkönnyítendő elővásárlási jogot szeretnénk biztosítani a települési önkormányzatok számára.

A törvény módosítja a Normafa parkkal kapcsolatos törvényt is, ott egy történelmi sportterület rekonstrukciója, fejlesztése van folyamatban, viszont fontosnak tartjuk, hogy pontosan meg legyenek határozva azok a paraméterek is, amelyek alapján az egyes ingatlanok beépíthetőek, így például a telkek beépíthetősége vagy az építménymagasság tekintetében is. Emellett a törvény pontosításokat tartalmaz az érintett ingatlanok felsorolásában is, bizonyos ingatlanok bekerülnek, bizonyos ingatlanok pedig kikerülnek ebből a csomagból.

Módosításra szorul a bányászatról szóló törvény is. A külfejtéses művelésű bányatelkek esetében a településrendezési tervben fel kell tüntetni ezeket a telkeket a műszaki üzemi terv elfogadásáig, ugyanakkor meg kell követelni a bányatulajdonosoktól azt, hogy amennyiben a művelést, a bányászati tevékenységet befejezték, akkor a településrendezési tervben foglalt célokra alkalmassá kell tenni az újrahasznosítás keretében a bányatelkeket.

Módosul a nemzeti vagyonról szóló törvény is. Ez egyszerűsítést tartalmaz a tekintetben, hogy a magyar állam tulajdonában álló, illetve az önkormányzat tulajdonában álló közterületek, közparkok, közutak hogyan kerülnek át az önkormányzat tulajdonából az állam tulajdonába, illetve az állam tulajdonából adott esetben az önkormányzatok tulajdonába; mindezt ingyenesen lehetővé teszi a törvény azzal, hogy természetesen funkcióváltozásra nem kerül sor, nem kerülhet sor, azokat funkciókat, amiket korábban is betöltöttek ezek az ingatlanok, továbbra is be kell tölteni.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény már tartalmaz egy lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a kiemelt nemzeti emlékhelyek milyen jogi sorsra jutnak, azaz ki lesz ezeknek a tulajdonosa. Kiemelt nemzeti emlékhely egyébként az előttünk lévő Kossuth tér, és ez az ingatlan az Országgyűlés Hivatalának kezelésében, állami tulajdonban van a törvény erejénél fogva. A nemzeti összetartozás emlékhelye, amely a Kossuth tér mellett található terület, szintén kiemelt nemzeti emlékhellyé válik, és így az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe mint állami tulajdon fog kerülni.

A világörökségről szóló törvény módosítására is sor kerül. Itt egyértelműsítésekre kerül sor, és bizonyos fokú egyszerűsítésekre, azért, hogy a végrehajtási rendeletek is megfelelően értelmezhetőek legyenek. A kezelési terv  ami minden világörökségi helyszín része, tehát meg kell alkotni ezeket a kezelési terveket  pontos tartalmi elemeinek meghatározására fog sor kerülni ebben a törvényben, amennyiben a tisztelt Országgyűlés ezt elfogadja, és az eljáró hatóságok számára ez a törvény lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a szakmai követelményeket mint iránymutatásokat fogalmazzák meg, és ezzel is elősegítsék a későbbiek során a jogalkalmazás folyamatát.

Budapest és az agglomeráció fejlesztése is kiemelten fontos állami feladat, és ökológiai értelemben bizonyosfajta változtatásokat kell eszközölnünk, hiszen nyilvánvaló, hogy a településhatárok nem esnek egybe az ökológiai határokkal. Ezért a fapótlás esetében nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy a fapótlás egy kerületen belül valósuljon meg, hanem az ingatlanhoz érdemes igazítani. Így amennyiben fakivágás történik, az ingatlan területétől egy kilométeres területen belül kell biztosítani a fapótlás lehetőségét  ez észszerűbb és ökológiailag is helyesebb szabály, mint a korábbi szabályozás volt , egyben előírja a törvény a fapótlás kötelezettségét azokban az esetekben nagyobb mértékben, mint korábban, amikor egy építmény miatt kerül sor a fa kivágására. Korábban is a fa átmérőjében volt ez a szám meghatározva, most a fa átmérőjének 150 százalékában kerül meghatározásra, tehát jóval szigorúbb lesz a szabályozás a korábbiaknál.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek tehát egyfajta adminisztratívteher-csökkentést is jelentenek, egyszerűsítést jelentenek az állampolgárok számára, elősegítik azt, hogy az életminőség Magyarországon javuljon, s azt a társadalmi célt, ami, azt gondolom, közös társadalmi célunk kell legyen, hogy a következő években, évtizedekben Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon. Nos, ez a törvényjavaslat is elősegíti ezt a folyamatot. Ennek megfelelően kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)