Felszólalás adatai

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Kedves Ágnes! Az integráció valóban fontos kérdés, és talán az egyik legkomolyabb dilemma az elmúlt nyolc év oktatáspolitikájának a mérlegre tételekor. Nem kevés pénzt szánt a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány-kormány erre a célra. Vitatkoztunk itt erről az Állami Számvevőszék jelentése kapcsán.

És ennek az eredménye nem jó. Nőtt a cigány gyerekeket elkülönítő osztályok száma, nőtt az elkülönítéssel lehetetlenné tett gyerekek aránya az elmúlt nyolc esztendőben, annak ellenére, hogy Hiller miniszter úr vagy Magyar Bálint miniszter úr fennen hangoztatta az integráció elsőrendűségét és fontosságát. (Dr. Hiller István: Ez így van!) Kudarc ilyen értelemben az elmúlt nyolc év.

Lehet ellenérvként vagy védekezésként elmondani, hogy összességében nőtt a magyar gyerekek körében a cigány gyerekek aránya, és ezen belül érthetően - tegyük idézőjelbe ezt a szót erősen, mert érthetetlen és elfogadhatatlan -, ezen belül nőtt valamelyest a kirekesztve, dezintegráltan, elkülönítve nevelt gyerekek aránya. De a kettő között, ha az ütemet nézzük, azt látjuk, hogy nagyobb arányban nőtt az elkülönített osztályok száma, mint ahogyan a cigány gyerekek száma nőtt.

Tehát az elmúlt nyolc év gyakorlata rossz. Valami nem stimmel. Nem megyünk bele a részletekbe, mert nem elegendő a két perc erre, vagy talán a vita sem. De egy illúziót adjunk föl: hogy pusztán törvényi kényszerrel, paranccsal lehet integrációt teremteni. Ha egy kormány nem szán rá pénzt, időt, energiát, munkát, abból nem lesz integráció; abból ez a csőd lesz csak, amit az elmúlt nyolc évben tapasztaltunk. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)