Készült: 2020.04.04.04:25:11 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 26-28 2011.07.04. 5:14  23-28

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ez két adag? (Kaufer Virág: Igen.)

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Amiben biztosan egyetértünk, hogy azt a közfoglalkoztatást tovább nem lehet folytatni, amit a szocialisták kitaláltak, és úgy neveztek el, hogy "Út a munkába". Nem lehet folytatni, mert az nem vezetett sehová (Szűcs Erika: Az ináncsi példához.), az igazából út volt a semmibe. (Moraj.) Út volt a semmibe, mert az embereket nem ösztönözte arra, hogy valóban tényleges munkát, munkahelyet keressenek és próbáljanak meg szerezni, mert aki egyszer ebbe a rendszerbe bekerült, az úgy gondolta, hogy egyszer s mindenkorra rendben van a munkahelye, és most már van munkája.

A másik része pedig az, hogy a költségvetés nyilvánvalóan ezt nem tudta finanszírozni. A szocialisták közfoglalkoztatási programját teljes egészében államadósságból finanszírozták. Azt gondolom, hogy ezt még Görögországban sem merték és akarták megcsinálni. (Dr. Józsa István: Azt ne emlegesse, csak óvatosan!) Nyilvánvalóan...

ELNÖK: A szocialisták már elmondták a napirend előtti hozzászólásukat, ha jól hallottam. Köszönöm szépen.

Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Alapvetően... (Dr. Józsa István: Nagy baj lesz ebből!) Köszönöm, elnök úr. Alapvetően a változtatásban mindenki egyetért. Abban egyetértünk, hogy azt a célt kell megfogalmazni, hogy az emberek a jövőben munkából kell hogy éljenek, és ne a segélyt válasszák, és arra legyenek ösztönözve, hogy legyen munkahelyük.

(14.30)

Egyébként ezt a szociális konzultáció 3. pontja is alátámasztja, hiszen arra a kérdésre, hogy segélyből vagy munkából éljenek az emberek, a válaszadók 96,9 százalékban, a legmagasabb arányban válaszolták azt, hogy az országnak segély helyett inkább munkalehetőséget kell biztosítania a munkanélkülieknek. Önök is egyetértenek egyébként ezzel, és minden ellenzéki párt.

Annak pedig, ami a jelenlegi szabályozás - nyilván a kormány elkezdte ennek a rendszernek az átalakítását -, az első lépcsője az a törvényjavaslat, amely előttünk van. Ez egy keretszabályozás, a feltételeket szabályozza. Azt a gondolkodást próbálja bevezetni, hogy érje meg, hogy rendes munkahelye legyen valakinek, tehát dolgozzon minimálbéren, érje meg inkább közfoglalkoztatási béren lenni, mint mondjuk, segélyen. Ezeket az arányokat kell ebben az országban betartani, és abban mindenki egyetért, hogy ez a cél, hogy az emberek így gondolkodjanak, hogy ne érje meg segélyen lenni, hanem inkább dolgozzon, vagy a közfoglalkoztatás rendszerében, vagy valóságosan a munkaerőpiacon.

Arról pedig, hogy a közfoglalkoztatás keretében milyen munkát fognak végezni, úgy gondolom, hogy erről még szó nincs. Az egyik lehetőség az, hogy az állam szervezi meg számukra a munkát, de ez csak az egyik lehetőség. Ezek a programok természetesen kidolgozás alatt vannak, és nem azt fogja jelenteni, hogy minden ember állam által szervezett közmunkaprogramban tud részt venni. Azt pedig nem tudom elfogadni, hogy mindenkinek helyben biztosítsunk munkát, hiszen olyan aránytalanságok vannak a munkanélküliség terén az országban, hogy azon az egy adott településen mindenki számára nem lehet a közfoglalkoztatást megszervezni. Ezt az élet bizonyította és fölülírta. Az ön által mondott példák nagyon-nagyon jó példák, és nem kell ezeket a programokat fölszámolni. Mi több, azt szeretnénk, hogy ilyen jó példák az országban elterjedjenek. Szeretném Juhász Jánosnét megnyugtatni, hogy neki a falujából nem kell elmenni az új közfoglalkoztatási rendszerben sem, sőt sok embert, sok polgármestert oda fogunk majd vinni, és bemutatjuk nekik azt, hogy ezt így kell csinálni és így kell kitalálni, és igenis, az államnak az ilyen programok megsegítésére lesz forrása, lesz a költségvetésben támogatás ezen önkormányzati projektek megvalósulására.

Azt gondolom, annak, hogy a Belügyminisztériumhoz került a közfoglalkoztatatási program, egyetlenegy oka van, az, hogy az önkormányzatokat a belügyminiszter felügyeli, és az önkormányzatoknak a jövőben sokkal nagyobb szerepet kell vállalniuk a közfoglalkoztatás rendszerében, és úgy gondoljuk, hogy a belügyminiszter ezt sokkal jobban meg fogja tudni szervezni források és egyéb eszközök bevonásával.

Összességében tehát az, hogy egy új feltételrendszert dolgoztunk ki a T/3500. számú törvényjavaslattal, azt fogja jelenteni, hogy az embereknek rá kell jönniük, akik még most nem jöttek rá, hogy a jövőben a közfoglalkoztatáson keresztül kell hogy visszatérjenek az igazi, tényleges munkaerőpiacra. Ezt szolgálja ez a törvényjavaslat, amelyet reméljük, önök is meg fognak szavazni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 194 2011.07.04. 2:10  191-195

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Talán éppen az a probléma és a gondolkodásbeli különbség közöttünk, hogy önök elneveztek egy pénzpazarló programot "Út a munkába" címmel. Egyébként ha nem az lenne a neve, hanem az lett volna a neve, mondjuk, hogy "segélyezés munkának álcázva", akkor azt mondom, hogy önöknek igazuk van, és akkor nem fájt volna annyira, hogyha esetleg átalakítjuk ezt a rendszert.

Az ön felszólalásából is kiderül, hogy önök nem hisznek abban, hogy ebben az országban van munka, van mit elvégezni. Egyébként azért olyanok az út mentén az árkok, a parkok (Szűcs Erika közbeszól.), azért mondják Magyarországot egyébként egy piszkos, koszos országnak, csak egy példát elmondva.

Én azt gondolom, hogy igenis hinni kell abban, hogy az embereknek lehet munkát adni. Meg kell találni azokat az állami projekteket, állami programokat, ahol lehet értékteremtő munkát adni, ahol egyébként az is, aki a munkában részt vesz, úgy fogja érezni, hogy most már éppen itt az ideje, hogy a rendes munkaerőpiacon keressen magának munkát. De egyébként nagyobb ösztönzéssel a vállalkozások terén is sokkal több munkaerőt, közfoglalkoztatottat lehet majd nyilván munkaviszonyba helyezni és munkát végezni, és természetesen számítunk az önkormányzatokra is, hiszen az önkormányzatok, mint ahogy ma is elhangzott már a parlamentben, nagyon jó példákat mutatnak, mintaprogramokat tudnak szervezni egy-egy településen. Szeretnénk majdan azt ösztönözni különféle állami támogatásokkal, hogy minél több önkormányzat csatlakozzon ehhez a programhoz, és természetesen számítunk majd a civil szervezetekre, az egyházakra is (Szűcs Erika közbeszól.), mint ahogy már ebben az évben is megteremtettük annak lehetőségét, hogy pályázzanak ilyen forrásokra.

Higgye el, képviselő úr, hogy meg fogjuk találni ezeknek az embereknek a munkát, és nem lesz olyan problémájuk, hogy nem találnak munkát, és nem fognak tudni miből megélni. Munkából kell hogy az emberek megéljenek, s nem pedig (Az elnök csenget.) segélyből vagy annak álcázott juttatásból.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 310 2011.07.04. 1:34  301-311

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretném megköszönni a módosító javaslatok benyújtását és az érvelést a parlamenti ülésen. Azt gondolom, elgondolkodtató, hiszen koncepcionális kérdéseket is fölvet az egyik frakció, másik minisztériumba helyezné át a katasztrófavédelmi tevékenységet. Én azt gondolom, lehetősége lesz a kormánynak és a képviselőknek is arra, hogy átgondolják ezeket a módosító javaslatokat, illetve hogy a kormányzati álláspont esetleg bizonyos módosítók tekintetében megváltozzon, hiszen egy nagyon érdekes részletes vita, illetve szavazás zajlik, ugyanis augusztus 26-án, pénteken 12 óráig lehet beadni a kapcsolódó módosító javaslatokat, és azt követően a parlamentben már nem, de a bizottságokban a vita tovább tud majd folytatódni, és ha lesz a zárszavazás előtti módosító, akkor pedig akár még a parlamentben is folytathatjuk ezt a kérdést.

Még egyszer nagyon köszönöm a jó szándékú támogató véleményeket mind az általános vitában, mind a részletes vitában, és köszönöm a kritikákat is. Egyet tudok ígérni, hogy megfontolja a kormány, és a jövőben így fog dönteni a módosító javaslatok sorsáról. Még egyszer köszönöm a vitát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 338 2011.07.11. 0:19  317-339

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Végre szeretnék egy házszabályszerű felszólalást, ezért a vitában elhangzottakra nem kívánok reagálni, mivel egyetlen felszólaló sem foglalkozott a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal. Viszont a parlamentet arra kérem, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 68 2011.09.12. 4:13  65-70

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a szocialista kormánynak egy nagyon bűnös hagyatéka az, amit a tűzoltókkal művelt. Ilyen tett csak egy érzéketlen kormányra jellemző, hiszen több mint 8 ezer tűzoltót hagytak cserben.

Teljesen egyértelmű volt a szabályozás: 2004. május 1-jétől át kellett volna térni az európai uniós szabályozásra, de a szocialista kormány ezt nem tette meg, hanem egy mondvacsinált megoldással ütemesen 2006-ban 54 óráról 52 órára kívánta csökkenteni a tűzoltók munkaidejét, 2007-ben pedig 50 órára. A tűzoltók szakszervezete ezt nem fogadta el, és 2006 decemberében tömegesen elindították a jogi eljárásokat. Jelenleg is 290 per van folyamatban, illetve felfüggesztés alatt. 2008 szeptemberében a Szombathelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tekintetében már megszületett az első jogerős bírósági határozat, és az alapján teljesen egyértelmű volt, hogy a tűzoltóságoknak fizetniük kell a tűzoltóknak. Ennek ellenére a szocialista kormányzat még további több mint másfél éves ideje alatt egyetlen forintot sem fizetett ki a tűzoltóknak.

Az első érdemi lépés a kormányváltást követően történt. A nemzeti ügyek kormánya fölmérve és látva a problémát, először - ahogy képviselő úr is mondta - egy rendeletet alkotott, megteremtve annak jogi feltételrendszerét, hogy lehessen megállapodás az állam, az önkormányzat és a tűzoltók között. Ez a 371/2010. (XII. 31.) kormányrendelet, amely a túlmunka megváltási, számítási módját és a kifizetés rendjét szabályozza. Nagyon fontos volt, hogy az érintett tűzoltók ezt a számítási módot elfogadják, és a szakszervezetekkel történt tárgyalást követően néhány pontosítás után 2011. április 6-án a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megegyezett az érintett szakszervezetekkel.

Ezután következhetett a pénzügyi feltételek biztosítása. Ezt a kormányzat július 1-jét követően tudta megtenni, hiszen a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata ekkor már felhasználásra került. Ezt meg is tette az 1251/2011. (VII. 18.) kormányhatározattal, amely azt mondja ki, hogy 7,1 milliárd forintot rendelkezésre bocsát az önkormányzati tűzoltóságok számára a kötelezettségek teljesítésére. Ez 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóságot érint. Képviselő úrnak mondom, hogy a 95-ből 94 tűzoltósággal megköttetett a megállapodás.

(16.10)

Egy önkormányzati tűzoltósággal folyamatban van a szerződés megkötése, és a 94 aláírt szerződésből 93 tűzoltóság részére mintegy 6 milliárd 13 millió forint már kiutalásra került. A mai napon megkérdeztem a saját választókörzetemben a mezőkövesdi tűzoltóságot: éppen a mai napon kaptak meg bruttó 46 millió forintot a számlájukra. Ez azt jelenti, hogy a számfejtést követően két héten belül a tűzoltóknak kifizetésre kerül ez az összeg, és természetesen ez országosan is így igaz.

Tehát a jó hír az, hogy a kormány, a nemzeti ügyek kormánya teljesítette vállalását, a kifizetések folyamatban vannak, és remélem, maximum egy hónap múlva azt tudom mondani, hogy az ország mind a 8100 tűzoltója megkapta a jogos járandóságát; azt, amit az MSZP-kormány nem tudott vagy nem akart részükre teljesíteni, a Fidesz-kormány teljesíti. (Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 4 2011.09.20. 5:07  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, egy dologban igaza van, hogy készül az új önkormányzati törvényjavaslat. Nézzük, hogy miben nincs. Például abban, hogy nincs társadalmi egyeztetés. Május óta a hét plusz egy érdekszövetséggel folyamatos egyeztetéseket tartunk, először külön-külön ültünk le a Belügyminisztériumban, majd kétszer úgynevezett plenáris ülést is tartottunk, az úgynevezett ÖNEF-et, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumát is megtartottuk. Azon túl levelet írtunk - ha már a fővárost vetette fel - az összes fővárosi kerületnek és magának a fővárosnak is, hogy véleményezzék a munkaanyagot, illetve tegyenek javaslatot. Ezt jó néhány kerület és maga a főváros is megtette. Természetesen egyeztettünk minden tárcával, és számtalan előadást tartottunk kistérségekben, tárgyaltunk polgármesterekkel, több könyvre való anyag gyűlt össze az önkormányzati reformmal kapcsolatosan.

Hogy a pártok véleményét figyelmen kívül hagytuk: fatális tévedésen alapul, amit mondott. Valószínűleg önök között van belháború, a Jobbikon belül, és nem szerzi meg az információkat. Tudniillik már a második ötpárti egyeztetés történik ebben az ügyben. Az önök pártja először a Belügyminisztériumban július 6-án volt, Nyikos László és Hegedűs Lorántné vett részt az egyeztetésen, és - ha hiszi, ha nem - tegnap este a Jobbik két képviselője nem a szavazáson vett részt, hanem egyeztetett a Belügyminisztériumban a belügyminiszter úrral, szintén Hegedűs Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás.

Nézzük, mi hangzott el az önök részéről a két megbeszélésen a fővárossal kapcsolatban. Az elsőn: "A rákosista Nagy-Budapestnek az elfelejtése lenne jó, ha az 1950-es határokig mennénk vissza. Azok a települések, amik karéjban csatlakoztak, újra lehetőséget kapnának az önállóságra. Ezt b) pontként, lehetőségként szeretnénk felvetni." Ezt természetesen megfontoljuk. Egyébként az akkori javaslatuk háromoldalnyit tett ki, Budapest ebből ennyit jelentett.

A tegnapi egyeztetésen egyetlen szó nem esett a fővárosról, azért, mert az önök képviselői nem tartották fontosnak, hogy erről a kérdésről a belügyminiszterrel beszéljenek.

(9.10)

Azt gondolom, a főváros kérdését a Belügyminisztérium és a kormányzat a készülő törvényjavaslatban a helyén kezeli. Nem lesz önálló Budapest-törvény, hanem az önkormányzati törvényjavaslatnak a része lesz, és amiről ön beszél, ez a bizonyos feladattérkép elkészült, és tételesen átvettük a főváros és a kerületek előtt álló feladatokat. A cél egyértelmű: a jelenlegi kaotikus, mondhatni, zavaros működés valóban tiszta és átlátható legyen. Egy szempontot tartunk fontosnak: a lakosság jelenleginél sokkal jobb, minőségibb kiszolgálását az önkormányzati és állami feladatokkal.

A további cél az, hogy a főváros és a kerületek között olyan feladatmegosztás legyen, hogy egy feladatot egy helyen lehessen elvégezni. Ami a fővárosé, azt a főváros fogja a jövőben végezni, és ami pedig a kerületeké, azt a kerületek. Valóban, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével is tárgyaltunk, megtették a javaslataikat, nagyon korrekt javaslatot tettek - a fővárosi feladatok zöme a jövőben is a fővárosnál marad, azonban annak finanszírozása és átláthatósága sokkal precízebb és pontosabb lesz. Úgy gondolom, hogy az ő javaslatukkal egy tiszta, működtethető önkormányzati kétszintű rendszer jön létre a fővárosban. Ami pedig a polgármester-, illetve a főpolgármester-választás kérdését illeti, ez alapvetően nem az önkormányzati törvény kérdésköre, hanem választójogi kérdés, és mi azt fogjuk javasolni, hogy ez a választójogi törvény módosításával kerüljön napirendre, és akkor tárgyalja a parlament.

Köszönöm a felszólalását, köszönöm, hogy ön is felhívta a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a fővárosban változtatni kell. A kiskirályok korszakát, akik ellen egyébként most - ezek mind szocialista politikusok - több büntetőeljárás folyik, valóban meg kell szüntetni, és egy valóságos (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.) önkormányzati rendszert kell létrehozni a fővárosban is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 132 2011.09.26. 2:09  129-136

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Annyiszor föltette azt a kérdést, hogy kik döntöttek, hogy erre egy szóban tudok válaszolni: senki. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Le is ülhetnék. De ha már megtisztelt azzal, hogy hosszasan tette föl a kérdéseit, nyilván elmondom önnek, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán természetesen fölvetődik az a kérdés, hogy a választási rendszer is átalakításra kerüljön. Azonban a Belügyminisztérium egyetlen munkaanyaga és a készülő törvényjavaslat sem fog nyilván ezzel a kérdéssel foglalkozni, hiszen ez alapvetően a választójogi törvény hatásköre lesz majd, amelyet nem a Belügyminisztérium készít elő, hanem a KIM.

Persze, fontos kérdés az, hogy a főpolgármestert milyen módon választják, de a legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogy a főváros hogyan fog tudni működni, megmarad-e a kétszintű önkormányzás. Vélhetően igen. Mégiscsak a legfontosabb feladat az, hogy a főváros működőképes legyen, működőképes maradjon, hogy egyértelmű feladatmegosztás legyen a kerület és a főváros között, hogy egy feladatot vagy a kerület, vagy a főváros lásson el, és hogy egyértelmű legyen a vagyonhasznosítás, az ingatlantulajdonok kérdése. Azt gondolom, hogy a főpolgármester-választás módján túl fontos kérdés az, hogy a fővárosban a döntések, amelyek most elég nehézkesen születnek meg, a jövőben jogszabályi módosítás által gyorsan és hatékonyan meg tudjanak majd születni.

Azt gondolom, attól függetlenül, hogy a főpolgármester mögött milyen legitimáció van, az a fontos, hogy a fővárosi közgyűlésnek milyen feladat- és hatásköre lesz, és azt gondolom, függetlenül, még egyszer mondom, a főpolgármester-választás módjától, a főpolgármesternek megmaradjanak az irányítási jogosítványai.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 136 2011.09.26. 0:57  129-136

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönjük a Magyar Szocialista Párt aggódását a főpolgármester-választás módjáért. Mondjuk, eddig ezzel nem sok gondjuk volt, mert az elmúlt hat választáson egyetlenegy esetben sem adott a pártjuk főpolgármestert. Viszont az önkormányzati vezetőik adtak munkát a rendőrségnek és az ügyészségnek. Tudjuk, hogy a főpolgármester-helyettes és polgármesterek, önkormányzati képviselők ellen is eljárás folyik. Na, hát ezt szeretnénk megszüntetni az új önkormányzati rendszerrel.

Ami pedig a gyámságot illeti, kérdezem én öntől, hogy Párizsban a választópolgárok gyámság alá vannak helyezve, vagy Prágában - merthogy ott is közvetett választás van. Még egyszer hangsúlyozom, megköszönve az aggódásukat, azt gondolom, hogy nem ez a fő kérdés, hanem az a fő kérdés, hogy a fővárosban átlátható, tiszta viszonyok legyenek az önkormányzat működése terén.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 210 2011.09.27. 0:34  207-233

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! A kormány támogatja a törvényjavaslatot, támogatja azt, hogy a szigetvári ostrom idején, 1566-ban mártírhalált halt hősök helytállásának és véráldozatainak, katonai túlerővel szemben tanúsított bátor kiállásának elismeréseként a leghősiesebb város címet adományozza az Országgyűlés.

Sok sikert az Országgyűlés vitájához és a szavazáshoz! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 4 2011.10.04. 5:05  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Felszólalásának feléig jóleső érzések töltöttek el, hiszen valóban arról beszélt, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok napja, amelyet Magyarországon 2000 óta közösen ünneplünk, arra emlékezve, hogy a rendszerváltozást követően az első önkormányzati szabad választások ezen a napon történtek meg.

Amiben egyetértünk, az az, hogy való igaz, a rendszerváltozás egyik legnagyobb vívmánya az 1990-ben elfogadott LXV. törvény, az önkormányzati törvény, amely a rendszerváltozás folyamatának egyik alapvető jelentőségű törvényévé vált. Azt gondoljuk, hogy ez a törvény olyan erőket, energiákat szabadított fel helyi szinten Magyarországon, ami ma az önkormányzatiságot jelenti.

Nem gondolkodunk viszont egyformán annak megítélésében, hogy mi történt egyrészt az elmúlt másfél évben, és valamilyen módon ön kihagyta azt a nyolc évet, amikor ön is kormánypárti képviselőként támogatta azokat az előterjesztéseket a parlamentben, amelyek az önkormányzatoknak egyre több feladatot, és ahogy ön is mondta, csak nem arra a nyolc évre utalva, egyre kevesebb állami forrást, állami segítséget jelentettek. Azt gondolom, hogy az új, 2010 májusában megalakult nemzeti kormány és a parlamenti többség nemhogy bűnbaknak tekinti az önkormányzatokat, hanem a magyar közigazgatási rendszer egyik alappilléreként. Azt gondolom, elkerülhetetlen volt a szembenézés az elmúlt húsz év tapasztalataival, elkerülhetetlen volt annak a kérdésnek a felszínre hozása, hogy az önkormányzati rendszer átalakításának meg kell történnie.

Egyébként ez az önök elképzeléseivel is ütközik, hiszen nyolc évig erről beszéltek, aztán nem történt semmi. Vagyis történt. Pontosan az önök idejében jelentős forráskivonás, például csak 2010-ben, önök által is elismerten 120 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből. 2005-ben az önkormányzati rendszernek lényegében még nem volt adósságállománya, hiszen azt a 300 milliárdot nem tekinthetjük jelentős adósságnak, ami az önkormányzati fejlesztéseket finanszírozta. A kormányváltást követően ez az összeg már több mint négyszerese volt. Nyilvánvaló, hogy az önök önkormányzati politikájának köszönhetően történt a jelentős eladósodás az önkormányzati szektorban.

(9.10)

Bizonytalanságot, azt gondolom, az okozott, amikor az önkormányzatok azt látták, hogy feladataikat csak úgy tudják ellátni, ha a vagyonukat felélik, ha egyre több adót vetnek ki, és ugyanakkor igénybe veszik a pénz- és hitelintézetek által nyújtott segítséget, a hitelfelvételt és a kötvénykibocsátás lehetőségét. Tehát bizonytalanságot éppen önök okoztak azáltal, hogy egy olyan rendszert hoztak létre, ahol törvény által elvárták az önkormányzatok magas színvonalú működését, és még további feladatokkal terhelték őket, ugyanakkor pedig szabadon hagyták őket, és majdhogynem azt mondták, ha az állam eladósodik, akkor az önkormányzatoknak is el kell adósodnia ugyanúgy, mint ahogy a magánembereknek a devizahitelek felvételével.

Azt tartom elkeserítőnek, hogy ön azt mondja, nincs tudomása, nincs egyeztetés az új önkormányzati rendszerről, az új önkormányzati törvényről, hiszen volt szerencsém önnel két alkalommal a Belügyminisztériumban egy asztalnál ülni, és arról vitatkozni, arról eszmecserét váltani, véleményt cserélni, hogy kinek mi az elképzelése arról, hogy a magyar önkormányzati rendszer hogyan újuljon meg.

Nagyon sajnálom, hogy az alaptörvény betűit teljesen másként értelmezzük, mert az én véleményem szerint az új alaptörvény éppen hogy biztosítja azokat az önkormányzati alapjogokat, amelyek a jövőbeni önkormányzati rendszer megerősítését fogják jelenteni, és garantálják a helyi közösségeknek, a helyi közéleti embereknek a döntéshozás jogát és a helyben lévő feladatellátást.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 12 2011.10.04. 5:15  9-12

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálatosnak tartom, hogy az ország legnagyobb ipari katasztrófájának egyéves évfordulóján ön a kormány politikai hasznáról beszél - egyébként az ön felszólalása volt az. Én elképesztőnek tartom azt, hogy ön az egyéves évfordulón nem a tíz halottról, nem a 123 sebesültről és nem arról az emberfeletti munkáról beszél, amit az egész ország tett annak érdekében, hogy megtörténjen a kármentesítés, az újjáépítés, majd azt követően a kártalanítás, hanem igazából egy pénzügyi elszámolást és egy kivitelezőkiválasztást kér számon most a kormányon.

Azt gondolom, azt is meg lehet tenni, annak is eljön az ideje, hogy ezt a magyar törvények és jogszabályok a parlament minden tagjának, az ön számára is majd lehetővé teszik, hogy ezt kérje számon. De ön, amikor bejelentették ezt a felszólalást, arról beszélt, hogy a megfelelő tanulságokat le kell vonni, hogy ne fordulhasson elő újra ilyen katasztrófa, és hogy ön Európa legnagyobb ipari katasztrófájának nevezi, és hogy ebből Európának is tanulnia kell.

(9.30)

Ehelyett ön egy olcsó, de persze biztos népszerű számonkérést tesz, pitiáner, nevetséges tényeket vagy ténynek mondott dolgokat felsorolva. Én azt gondolom, hogy valóban vonjuk le a megfelelő következtetéseket, az esetleges hiányosságokkal és hibákkal együtt, hiszen erre a katasztrófára nem lehetett felkészülni. Annak ellenére, hogy ez elhangzott, az ország összefogott, és megmentette a három települést, megmentette a térséget, és megteremtette annak a feltételeit, hogy az élet újrainduljon ezen a három településen. Megtörtént a fizikai helyreállítás a köz- és a magánvagyonokban. Megtörtént az utak, a középületek helyreállítása, és azoknak a magánszemélyeknek, családoknak, akik új lakásokat kértek, ezek átadása július 31-én szintén megtörtént, illetve megtörtént a teljes pénzbeli kártalanítás azok számára, akik ezt pénzben kérték.

Elkezdődött a jogi következmények levonása is. Itt szeretném mondani, hogy ezzel egy országgyűlési bizottság is foglalkozik, és tudomásom szerint a napokban vagy a hetekben fog előállni azokkal a következtetésekkel, amelyeket az ügy, a sajnálatos katasztrófa kapcsán le kell vonni. De több jogszabály-módosítás is történt, sajnálatos például, hogy a katasztrófa bekövetkezésekor a vörösiszap nem minősült veszélyes anyagnak, egyáltalán hulladéknak sem; ennek jogi helyretétele megtörtént az Országgyűlésben az elmúlt év végén, több kormányrendelet is módosításra került ezáltal. Ettől függetlenül - de sajnos ezzel összefüggésben is - egy új katasztrófavédelmi törvény került elfogadása éppen a napokban az Országgyűlésben, a 2011. évi CXXVIII. törvény, amely teljes egészében újraszabályozta a katasztrófavédelem területét, és az állam felelősségvállalását egy sokkal magasabb szintre helyezte.

Én azt gondolom, hogy valóban a munkát folytatni kell, a jogi következményeket le kell vonni, és azt a törvénykezésben és a jogalkotás terén egyértelműen alkalmazni kell. De ne felejtsük el, hogy ma - éppen az első évfordulón - az emlékezés napja van, és ma Kolontáron és Devecseren emlékeznek az egy évvel ezelőtti eseményekre. A mai napon kerül átadásra mindkét településen az emlékpark, valamint Devecseren az új postaépület, illetve már néhány perce elkezdődött a megemlékezés a templomban egy szentmise keretében. Én azt gondolom, hogy sajnálatos, hogy ez az esemény bekövetkezett, mégis a nemzetközi elismerések azt jelzik, hogy a kormány és az egész ország helytállt a katasztrófa kapcsán, és itt szeretném ezt én is megköszönni az ország minden lakosának, aki ezt elősegítette.

Önnek pedig, aki kétkedik az eredményeket illetően, azt javaslom, hogy ha autóba ül, le tud menni, még részt tud venni Kolontáron az ünnepségen és Devecseren az emlékezésen, és meggyőződhet arról, hogy az emberek nagy többsége elégedett azzal (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami az elmúlt egy évben történt a katasztrófa kapcsán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 18 2011.10.04. 5:08  15-18

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A reagálásomban én is inkább az elmúlt egy, illetve majdnem másfél évről szeretnék beszélni. Azt gondolom, hogy a kormányprogram kiemelt részévé vált a közigazgatási rendszer megújításának szükségessége; a közigazgatási rendszer, amely egyrészről az állam által előírt közszolgáltatások elvégzését, másrészt pedig az önkormányzati közfeladatok biztosítását kell hogy jelentse.

A közigazgatási rendszer átalakítása megkezdődött, hiszen a kormány deklarálta, hogy létre kell hozni a középszintű államigazgatási szerveket. Ennek első lépéseként ez év január 1-jétől létrejöttek a megyei szintű kormányhivatalok. Ez azonban - mint tudjuk - a munka első részét jelenti, és ahogy ezt ön is jelezte, a következő lépés a járások létrehozása, a járási kormányhivatalok kialakítása, és ezáltal az államigazgatási szolgáltatások nem az önkormányzatok általi, hanem a járási kormányhivatalok általi megszervezését fogja jelenteni.

A kormányprogramon túl az Országgyűlés ez év áprilisában elfogadta az alaptörvényt, amely két fontos részből áll. Egyrészt a meglévő önkormányzati alapértékek kimondása és a folyamatosság biztosítása, így az önkormányzati alapértékek, az, hogy minden településen lehessen képviselő-testületet, polgármestert választani, az, hogy a képviselő-testületeknek a döntéshozás során alapjogaik vannak - rendeletalkotás, határozathozatal, költségvetés megalkotása, a vagyonnal való gazdálkodás, és sorolhatnám az alaptörvény által biztosított jogokat -, ezen túl új célokat és feladatokat is meghatározott, például a törvényességi felügyelet kiépítését, illetve a társulások - az önkormányzatok általi szabad és kötelező társulások - létrehozását.

Az elmúlt egy év eredményének tekintem, hogy a 2011. évi költségvetés kapcsán egyrészt nem romlottak az önkormányzati állami támogatások, másrészt pedig a működésüket kiegészítő támogatás mértéke és összege pedig jelentősen megnövekedett, hiszen a 2011. évi költségvetés több mint 31 milliárdot tartalmaz erre a célra. Ezen túl egy hosszú évekkel ezelőtt működő zárt rendszer szabaddá vált, és így sokkal több önkormányzat képes és tud most már pályázni a kiegészítő működő támogatásra, erre a bizonyos önhikire. Ennek eredménye, hogy az első fordulót követően 11,6 milliárd forint összegben 1182 önkormányzat részesült támogatásban. Soha Magyarországon egy gazdasági évben ennyi önkormányzat működési kiegészítő támogatásban nem részesült.

Értéknek tekintem azt is, hogy meg tudtuk tartani az önkormányzati fejezeten belül a kimondottan önkormányzati fejlesztések lehetőségét, így például ebben az évben önkormányzati intézmények felújítására és sportingatlanok felújítására és építésére 355 önkormányzat részesült támogatásban.

Én is fontos mérföldkőnek tekintem, hogy a szocialista kormányzás által lényegében lenullázott megyei önkormányzati rendszer sorsa rendeződött, egy teljesen új feladatrendszerben fogják a jövőben végezni a munkájukat, amely a fejlesztésben és a területrendezésben fog megnyilvánulni, ugyanakkor pedig az a kérdés, hogy napról napra növekedett az adósságállományuk, és a működésképtelenség szélére, határára jutottak. Ez a kérdés is a minap megoldódott, és a parlament fogja kimondani majd szavazásával a végső döntést.

(9.50)

Fontos kérdés az új önkormányzati törvény kérdése, az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése. Itt az előkészítő munkálatok megtörténtek, és a törvény nulladik változatát immár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megkapta, az ő véleményét követően fogjuk a közigazgatási eljárásban folytatni a törvény-előkészítő munkát.

Köszönöm a figyelmét a parlamentnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 185 2011.10.10. 2:30  182-185

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban Edelény városa, önkormányzata 2010-ben négy alkalommal nyújtott be vis maior pályázatot a Belügyminisztériumba. Az önkormányzat a 2010 május hónapban felmerült katasztrófa folytán védekezés címén 120 millió 415 ezer forintban részesült.

Természetesen a kérelme ettől egy magasabb összeget tartalmazott, azonban a Belügyminisztérium ellenőrzési főosztálya nem tartotta indokoltnak az önkormányzat kérelmét, mi több, 2010 novemberében feljelentést tett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőr-főkapitányság felé, amely szerv illetékességből átadta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Hangsúlyozom, hogy itt több helyszíni ellenőrzés is történt, nem sikerült az önkormányzattal érdemben az álláspontokat közelíteni.

Edelény önkormányzata az út és az épületek helyreállításához a Belügyminisztérium határozata alapján 115 millió 163 ezer forintban részesült, ennyi támogatás került jóváhagyásra. Ezen összegből az önkormányzat még egyetlen forintot sem hívott le. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az önkormányzat nem kezdte meg a helyreállítást. Ennek az okát egyébként ott, Edelényben kell keresni az önkormányzatnál, vagy megkérdezni a polgármestert, hogy mi ennek az oka. A napokban érkezett egy állásfoglalás-kérés a jegyzőtől, hogy akkor most mi is nekik a teendőjük ezzel.

A harmadik összeg, amit Edelény kapott: először előlegként megkapott 125 millió forintot a helyreállíthatatlan lakóingatlanok pótlására, 25 darab lakóingatlanra. Aztán mint kiderült, csak 13 volt jogosult ebben az esetben is, és így Edelénynek a 125 millióból 70 millió forintot vissza kellett fizetni. Talán ez az elszámolás is jelzi a város hozzáállását a pénzek kérelmét illetően.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt tudom mondani, hogy Edelényre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többi önkormányzatra, aki egyébként elszámolt, és befejezte a helyreállítási munkálatokat. Nagyon sajnálatos, hogy Edelény ezt nem tette meg. Azt javaslom, hogy a helyi önkormányzatnál keresse a választ, hogy miért nem élnek a nyújtott támogatás lehetőségével.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 12 2011.10.11. 5:13  9-12

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Most nekem is van alkalmam elmondani az Országgyűlésben, hogy ami 2006 szeptemberében és októberében történt Magyarországon, az az ország szégyene. Sajnálatos, hogy a XXI. században Magyarország ezzel az eseménnyel hívta fel magára a figyelmet a nemzetközi közéletben, hiszen ha visszaemlékezünk, az ország iránt a legnagyobb érdeklődés nemzetközi szinten éppen ezen események folytán történt meg.

Azt gondolom, hogy történelmi pillanat volt a 2010. áprilisi választás, hiszen ha nem ez az eredmény lett volna, ha nem ezt akarták volna a választópolgárok, hogy egy jelentős politikai fordulatra van szükség, akkor mind a mai napig még nem tudnánk az igazságot, nem tudnánk a valóságot, legalábbis ha az akkori parlamenti többségen, az akkori kormányon múlott volna. Hiszen az akkori kormánynak, az akkori parlamenti többségnek négy év nem volt elegendő ahhoz, hogy feltárja a tényeket, és kimondja azt, hogy felelősségre vonás és igazságtétel szükséges a 2006 őszi események kapcsán.

(9.30)

Én azt gondolom, el kell ismerni azoknak a közéleti személyeknek a tevékenységét, akik az akkori időkben próbálták feltárni a valóságot, próbálták követelni azt, hogy ez nem maradhat következmények nélkül. Ilyen volt például a Civil Jogász Bizottság.

Én azt gondolom, hogy ha történelmi léptékbe helyezzük bele az eseményeket, akkor bizony nagyon sok teendője van még az országnak az események megítélése kapcsán és a következmények levonása kapcsán, hiszen, ahogy tudjuk ma már, nem maradhattak következmények nélkül a 2006-os események, hiszen például 17 rendőr, érintett rendőr távozott a rendőrség állományából. A Debreceni Katonai Ügyészség most is folytatja az eljárást, ahol több rendőrt eljárás alá vont. Tudjuk, hogy ma már nincs következmények nélkül az esemény, azonban a következmények levonását, ahogy a képviselő úr is elmondta, bizony folytatnunk kell; folytatnunk kell jogi értelemben, és folytatnunk kell politikai értelemben.

Én azt gondolom, hogy a politikai felelősségre vonás egyrészt megtörtént a választások alkalmával, azonban nem történt meg személy szerint. Nem történt meg azon politikai vezetők felelősségre vonása, akik ezt a tevékenységet engedték, mi több, utasítást is adtak, hogy megtörténhessen az, hogy magyar ember magyar ember előtt, magyar ember magyar embernek törte el a csontját, miközben egyébként a kárvallottak ártatlanok voltak, egyszerűen csak egy nagygyűlésről igyekeztek hazafelé. Azt gondolom, nem maradhatnak jogi következmények nélkül, nem maradhatnak felelősségre vonás nélkül, akár büntetőjogi következmények nélkül sem a történtek. Ahogy Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr is elmondta, most már az ügyészség kezében van a labda, az ügyészségnek kell mindent megtenni annak érdekében, hogy ezeket a felelősségre vonásokat megtegye.

Én úgy gondolom, hogy a Balsai-jelentés, ahogy ön is fogalmazott az egyik bizottsági ülésen, mérföldkő ebben a tekintetben. Mérföldkő, kimutatja a kormányálláspontot, kimutatja a parlamenti többség álláspontját azáltal, hogy a jelentést magát ide fogja hozni az Országgyűlés elé, és az Országgyűlésre fogja bízni annak egyrészt politikai, másrészt pedig jogi következményei levonását.

Úgy gondolom, hogy a politikai felelősségre vonás csak úgy történhet meg véglegesen, hogyha a Szocialista Párt beismeri. Gyurcsány Ferenctől ez nem várható el, hiszen látjuk, hogy az igazságszolgáltatással sem hajlandó együttműködni. Teljesen természetes, hogy tőle a beismerés ilyen tekintetben nem várható. Viszont mi még mindig elvárjuk a Magyar Szocialista Párttól, hogy ezt a beismerést megtegye, mint ahogy megtette egyébként más politikai bűnök tekintetében is előbb-utóbb, volt, amikor 40 évre vagy még több időre volt ehhez szükség.

Tisztelt Országgyűlés! Én is azt kérem, azt mondom: dolgozzunk együtt annak érdekében, hogy a 2006. októberi események jogi és politikai következményei meglegyenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 52 2011.10.17. 4:15  49-55

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, engedje meg, hogy öt helyen pontosítsam az ön interpellációját.

Először is, nem a sajtóból kell értesülni arról, hogy vannak ilyen szándékok, hogy a kötvénykibocsátást szigorítani szeretné a kormányzat, illetve az Országgyűlés, hanem itt kell lenni az alaptörvény parlamenti vitáján, illetve a szavazásán, és abból megtudja, a 34. cikkben le van írva, hogy mit szeretne, nem a kormány egyébként, hanem az Országgyűlés.

A másik: nem fogadom el azt az állítását, amit mond, hogy nem küldtük meg az érdekszövetségeknek az ezzel kapcsolatos véleményünket, hiszen éppen egy hete kapták meg az önkormányzati érdekszövetségek és az önök frakciója is, hogy az önkormányzati törvény 124. és 125. §-ában ezzel kapcsolatban az új törvényjavaslatban mit szeretne a kormányzat, illetve a Belügyminisztérium mit fog a parlament elé terjeszteni.

Rossz az az információja is, hogy Hajdúszoboszlón a kormányzat bennfentes információt adott át a frakcióban lévő polgármestereknek, mert ha hiszi, ha nem, Hajdúszoboszlón ez a kérdés szóba sem kerül. De nem helyes az az információja sem, hogy Zuglóban kötvénykibocsátásról döntöttek, és egyáltalán semmilyen szándéka nincs Budapesten a XVIII. kerületnek arra vonatkozóan, hogy kötvényt szeretne kibocsátani. Tehát az interpellációjában elég komoly csúsztatásokat, illetve valótlanságokat állított.

Azon túl érthetetlen az a felvetése, hogy hogyan lehet egy olyan jogszabályt kijátszani, amely még nem létezik, hiszen ez a szigorítás, ez a korlátozás majd csak 2012. január 1-jén fog vélhetően hatályba lépni. Hozzáteszem, hogy összesen 14 esetben bocsátottak ki kötvényt ebben az évben az önkormányzatok, egyébként ebben benne van Szeged MSZP-s városvezetése is és több független önkormányzat is. Sajnos, LMP-sről nem tudok beszámolni, mert én nem tudok olyan önkormányzatról vagy polgármesterről, amelyet LMP-s többség vagy LMP-s polgármester vezetne az országban.

De ha megvizsgáljuk a tényeket, ahogy ön is elmondta, önök is egyetértenek azzal, hogy az a tendencia, amely az országban kialakult, nem jó. 2006-ban az önkormányzatoknak még csak 487 milliárd volt az adósságállománya, a hitel és a kötvény, sajnos, 2010 decemberében ez már több mint háromszorosa, az 1200 milliárdot is meghaladta. Ennek több oka is volt: egyrészt a szabályozatlanság, másrészt az önkormányzatok alulfinanszírozottsága, harmadrészt az európai uniós fejlesztésekhez való önerő biztosítása, és a negyedik pedig a tartalékolási célú vagy forgatási célú igénybevétel. Valóban, az alaptörvény kimondja, hogy szigorítani szükséges és adott esetben a kormány engedélyéhez kell kötni az önkormányzatok eladósodását, illetve a kötvénykibocsátás kötelezettségvállalását. Ahogy mondtam, az önkormányzati törvénynek két passzusa is, a tervezet is foglalkozik ezzel, amely választ ad az ön kérdésére, és természetesen még további jogszabályok fogják normatívvá tenni a kormány bizonyos szerveinek az engedélyét ahhoz, hogy az önkormányzatok hozzájuthassanak ehhez a hitelhez vagy adott esetben a kötvényhez.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Végezetül, nem igazán értem a kérdését, hiszen önök a koncepciójukban azt írják, hogy az önkormányzat gazdálkodási méretéhez, a költségvetés nagyságához, az adósságszolgálati képességhez kötődő szabályozók felállításával megfelelő korlátok közé kell szorítani az eladósodást. Tehát önök alapvetően egyetértenek ezzel a szabályozással és ezzel a kérdéssel, úgyhogy önt arra kérem, hogy támogassa majd, amikor a benyújtott törvényjavaslatban ugyanezt az elképzelést meg fogja találni, amit a kormány nyújt a parlament elé.

Végül, önnek azt javaslom, hogy ha megír egy interpellációt szeptember 21-én (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.), azt ne mondja el október 17-én, mert sok dolog már nem aktuális abból, amit mondott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 86 2011.10.17. 2:05  83-90

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem meg az a megdöbbentő, amit ön elmondott. Nemrég, néhány hete még az önök frakciójából aggódtak a megyei önkormányzatokért, hogy mi lesz velük, csődbe fognak menni, nem fogják tudni teljesíteni a szolgáltatásaikat, el vannak adósodva, és mi lesz azzal a szolgáltatással, amit a megyei önkormányzatok végeznek sok tízezer, százezer embernek, mi lesz az alkalmazottakkal, van, ahol már nem kapják a bérüket. Nekem intézték a kérdést, nekem kellett válaszolni.

Most pedig itt van a megoldás. A megoldás az, hogy a megyei önkormányzatok a jövőben teljesen más feladatot fognak végezni, és az intézményfenntartó szerepüket az állam átvállalja. Az állam úgy vállalja át az intézményfenntartó szerepüket, hogy átvállalja a teljes adósságot, és átvállalja a teljes szállítói tartozást. Tehát az eddig felgyülemlett tartozásait, kötelezettségeit, amit egyébként a szocialisták csináltak - látom, Tóbiás úrnak nagyon tetszik a kérdés -, a szocialistáknak köszönhetően gyűlt össze, ezt most a kormány átvállalja, a szolgáltatásokat meg fogja szervezni, és tovább fogja működtetni, úgy, hogy mindenki, aki eddig hozzájutott ezekhez az oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, ezt természetesen a jövőben is meg fogja kapni.

Én úgy vélem, ez egy nagyon nehéz döntés, de az önkormányzati rendszert alapjaiban segítő döntés született a kormányzat részéről, és amennyiben elfogadja az Országgyűlés ezt a két törvényjavaslatot, amely nyilván tartalmazza a szükséges szakági törvények módosítását, akkor egy olyan megoldás születik, ami az egész országnak jó, az önkormányzatok adósságállománya megszűnik, a szolgáltatásokat pedig a jövőben az állam fogja szervezni. Ez erről szól, és nem arról, amiről ön beszél.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 90 2011.10.17. 1:08  83-90

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Hogy önök ezt minek tartják, az legyen az önök dolga. Tehát maradjunk annyiban, hogy remélem, nem arról beszél, hogy ha önök a mi helyünkben lennének kormányon, önök mit tennének, mert valahogyan úgy tűnik ez az egész dolog, mert ön csak arról nem beszél, hogy egyébként kinek köszönhető, hogy Magyarországon a teljes önkormányzati rendszer idejutott, miközben a Fideszt vádolja azzal, amit ön gondol, aközben nem teszi felelőssé az előző 8 év kormányzatát, aki kivéreztette a megyei önkormányzatokat, egyébként a teljes önkormányzati rendszert, akinek köszönhető, hogy most 180 milliárdot hitelek, kötvények formájában, illetve szállítói tartozás formájában az államnak magára kell vállalnia, ugyanakkor pedig biztonságot ad a teljes szektornak arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatásokat, ahogyan elmondtam az előző két percben, tovább fogja működtetni.

Én azt gondolom, szó sincs privatizációról, ez legfeljebb az ön vagy az önök frakciójának a feltételezése. De nemcsak ebben a kérdésben tárgyalnak, járnak el így, hanem sok más kérdésben is sajnos. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 246 2011.11.02. 2:06  243-246

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtatom, hogy a kérdésével elérte a célját. Egyrészt egy magáncéget és annak ügyleteit sikerült újra minősíteni, mint ahogyan azt a Jobbik általában szokta, vagy egy magánembert, vagy egy közszereplőt, vagy egy magáncéget minősítget, hogy ilyen ügylet, olyan ügylet. Azt javasolom önnek, hogy ezzel kapcsolatban, ha bármi kifogása van, az ön által említett gazdasági társaság és ügyleteivel kapcsolatosan tegyen bátran feljelentést, ha ez törvénytelen vagy szabálytalan.

Természetesen az ön kérdése is tartalmazott pontatlanságot, amely, elnézést kérek, de én azt tapasztalom, hogy a Jobbik felszólalásaiban rendre megjelenik, és ez a törvénymódosítás nem 8 százalékról 25 százalékra, ami általában a beépíthetőség százaléka, hanem 10 százalékról 15 százalékra.

Azt viszont, hogy törvénymódosítást kezdeményez, amely lehetővé teszi, hogy a part menti minimum 10 méteres sáv az ingatlan tulajdonjogától függetlenül az adott önkormányzat bejegyzett szolgalma legyen, az természetesen az ön országgyűlési képviselői joga, hogy milyen törvénymódosítást kezdeményez. Természetesen az illetékes bizottság véleményének kialakítása után az Országgyűlés dönthet arról, hogy napirendre tűzi-e ezt a kezdeményezést.

Azonban azt is tudni kell, hogy azért ezzel a kezdeményezéssel jó néhány kérdés felvetődik, például jogos-e az, hogy az ingatlan tulajdonától függetlenül az önkormányzat javára szolgalmi jogot lehessen bejegyezni, hiszen azért ezzel kötelezettségek is keletkeznek, és más egyéb jogi kérdéseket is felvet.

Egyben egyetértünk: a Balaton-partot meg kell védeni, meg kell védenünk közösen, a kormánynak, az Országgyűlésnek, s ha önnek erre vonatkozóan vannak javaslatai, ötletei, azt szívesen vesszük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 256 2011.11.02. 2:05  251-256

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is köszönöm, hogy megerősítette, hogy a válaszomat elfogadja, bár a Házszabály, mint kiderült, nem írja ezt az ön számára elő.

Nagyon örülök annak, hogy nem arról folyik közöttünk a vita vagy inkább az eszmecsere, hogy most akkor ez a közfoglalkoztatási program jó-e vagy nem. Nem arról folyik a vita, hogy egységes bért kap szakmunkás és nem szakmunkás, hanem most már arról folyik a vita mindössze, hogy az a szakképzett munkás miért nem kapja meg a bruttó 78 ezer forintot a bruttó 57 ezer forinttal szemben, miközben egyébként szakképzett munkát végez, csak nem a végzettségének megfelelő munkát, mint ahogy mondta, a hegesztő például tetőt cserél.

Én azt gondolom, hogy ha ez a kérdés valós, ezt a helyén kell kezelni, ezeket a foglalkoztatásokat ki kell szűrni, és meg kell büntetni azt a foglalkoztatót, amelyik nem a jogszabályoknak megfelelően jár el. Erre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy a támogatottak közül még egyetlen intézményre sem érkezett panasz vagy jelzés, hogy ilyen eset megtörtént.

Igazat adunk önnek, és a Belügyminisztérium foglalkozik is a kérdéssel, hiszen a közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságon már létrehoztuk a monitoring és ellenőrző csoportot, ahol ezeket a kérdéseket is, ha megtörténnének, természetesen ellenőrizzük. A megkötött szerződések alapján ez szankcióval jár, hiszen 5 évre ki lehet zárni azt, aki ezeket a szerződéseket ilyenformán megszegi.

Arra a kérdésre pedig, ha megengedi, nem fogok tudni válaszolni 2 percben, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy minél magasabb végzettséget igénylő munkahelyeket teremtsen. Én azt gondolom, hogy magának az új közfoglalkoztatási rendszernek is egyértelműen ez a célja, és bízom benne, hogy tudjuk folytatni az erről való eszmecserét a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 156 2011.11.07. 2:15  153-156

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Semmibe nem fog kerülni az adófizetőknek az ügyvédi költség, hiszen az állam és a kormány elképzelése szerint a bűnökért, a károkért fizetni kell; fizetni kell büntetőjogi értelemben, és fizetni kell pénzügyi értelemben, azaz az okozott károkat meg kell téríteni, és az okozott kárnak a része lesz az is, amit most az állam fizet ki az ügyvédeknek. És nem igaz az, amit ön mond, hogy az önhibájukon kívül tragikus helyzetbe került emberek nyomorából fizet itt valaki, éppen fordítva: ezeknek az embereknek nem kell egy árva fillért erre költeni, mégis jogi értelemben az ügyük rendeződik. Egyébként voltak ott mások, akik ugyanezt a munkát 50 ezer forintos óradíjjal szerették volna elvégezni, magánügyvédek, és egyébként a kártérítésből pedig még 13 százalék jutalékot szerettek volna maguknak.

Hogy az elvégzett munka milyen, azt gondolom, nagyon speciális szaktudást igényel, és irdatlan sok munkát végzett ez a több mint húsz jogász a területen, hiszen 1394 darab teljes bizonyító erejű magánokiratot magánszemélyként, vállalkozások részéről ugyanez 106 darab, 414 darab kárenyhítési szerződést, és még ezen felül hátravan 300 szerződés megkötése, és 2011. szeptember 30-ig 14 355 munkaórát végeztek el ezek az ügyvédek, egyébként számításaink szerint - amit az OKF honlapján ön is megtalál - nettó 22 ezer forintért. Hogy ez sok vagy kevés, ön is megkérdezheti frakciótársát, mondjuk, Gaudi-Nagy Tamást, hogy egyébként ő ügyvédként mennyiért dolgozik. Még egyszer hangsúlyozom, képviselő úr, az államnak a végén semmibe nem fog kerülni, mert aki a kárt okozta, az fogja megtéríteni ezeket a költségeket is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 146 2011.11.14. 2:06  143-150

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egyben egyetértünk, hogy a korrupció ellen küzdeni kell törvényalkotással, jogszabályalkotással és más eszközökkel is.

Azzal azonban, hogy az önkormányzati üléseknél megszüntetjük a zárt ülés lehetőségét abban az esetben, ha az üzleti érdeket sért, legyen az az önkormányzat üzleti érdeke vagy egy másik fél üzleti érdeke, ezzel nem értek egyet. Nem értek egyet, mert olyan helyzeteket idéznénk elő, amikor embereknek, jogi személyeknek, gazdasági társaságoknak kárt okoznánk, vagy saját magának az önkormányzatnak.

Ne felejtse el, képviselő úr, hogy ebben az esetben zárt ülés elrendelhető, tehát minden esetben a képviselő-testület dönt arról, hogy azt olyan esetnek minősíti-e, hogy az üzleti érdekeket sért vagy nem sért. Ez az önkormányzati törvényjavaslatunkban is így van benne. Azt gondolom, azt is figyelembe kell venni, mondjuk, a személyi döntéseknél, hiszen az önök törvényjavaslata ezt is tartalmazza, hogy az 1992. évi LXIII. törvény alapján személyi adatvédelmi előírások is vannak, és ezeknek a nyilvánosságra kerülésétől is meg kell védeni az érintett személyt.

De a zárt ülések tartásánál az önkormányzati törvény, a most hatályos is és a jövőbeni is előírja azt, hogy a közérdekű adatot és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét természetesen az érdeklődőnek, az érintettnek vagy bármely választópolgárnak biztosítani kell. Természetesen a zárt ülésen született döntés is nyilvános, mert a zárt ülésen meghozott döntést nem lehet eltitkolni természetesen a választópolgár elől.

Mi úgy gondoljuk, hogy van olyan bölcs minden képviselő-testület, hogy adott gazdasági kérdésben el tudja azt dönteni, hogy zárt ülés szükséges. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát még egyszer mondom, csak abban az esetben, ha az valakinek az üzleti érdekét sérti. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 150 2011.11.14. 1:08  143-150

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Hangsúlyozom tehát, hogy a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerését biztosítani kell bárkinek. Tehát ha zárt ülés, ha nem zárt ülés. Azt pedig fogadja el, hogy például önnek is lehet üzleti titka, amikor egyébként eladja a házát vagy a gépjárművét, akkor azt általában nem az érdeklődőkkel szokta megbeszélni, hogy egyik vagy a másik milyen ajánlatot adott, tehát egy magánszemélynek is lehet. Ha egy magánszemélynek lehet ilyen értelemben gazdasági titka és érdeke, akkor egy közvagyon fölött döntő önkormányzatnak egészen bizonyos, nem is beszélve egy magán gazdasági társaságról.

Úgy gondolom, hogy önök rossz irányba mennek el, inkább azt figyeljék, hogy milyen más változások vannak, például az önkormányzatok kapcsán erősödik a törvényességi felügyelet, szigorúbb kötelezettségvállalás lehetséges az önkormányzatoknál, szigorúbb lesz a gazdasági ellenőrzés, és változik a közbeszerzési törvény.

Azt gondolom, hogy ezekkel a módosításokkal pontosan azokat a célokat szolgáljuk, amit ön a zárt ülés eltörlésével szeretne. Kérem, fogadja el a mi módosító javaslatainkat. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 2 2011.11.18. 37:33  1-197

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak! Hosszú előkészítés, szakmai és társadalmi egyeztetés után készült el az önök előtt fekvő T/4864. számú, a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat. A már elfogadott alaptörvény szelleméből építkezve, ezekben a hetekben, hónapokban történik meg a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása, amelynek egyik központi eleme a teljes magyar közigazgatási rendszer átalakítása. A kormány az állam alkotmányos szerkezetéhez igazítva indította el a Magyary-programot, és a közigazgatás fejlesztésének szerves részeként kerül sor az új önkormányzati törvény megalkotására is. A Magyary-program alapvetően az egész közigazgatás fejlesztését célozza, elsősorban a központi közigazgatást helyezi középpontba.

Az önkormányzati átalakítás a Magyary-program területi államigazgatási részével áll a legszorosabb összefüggésben. A járások mint területi államigazgatási egységek bevezetésével, a járási hivatalok felállításával átszabásra kerül az eddig nagyobb részben önkormányzatok által végzett államigazgatási feladatok elintézésének szervezeti és eljárási rendje, és ezzel összefüggésben átértékelésre kerül a helyi közügyek rendszere. Az elkövetkező napok általános, majd részletes vitái során bizonyítást nyer, hogy az alaptörvény nyomán az új önkormányzati törvény rendelkezései is bizonyítják és garantálják az önkormányzati demokrácia érvényesülésének és gyakorolhatóságának feltételeit, ezáltal igazolva, hogy felelősséggel gondolkodva és az önkormányzati hagyományok szellemiségétől vezérelve alkottuk meg a törvényjavaslat minden egyes szakaszát.

A közel egy éve tartó előkészítő és szövegezési munka során, ideértve természetesen a koncepció megalkotását is, a törvényjavaslat megszületéséig terjedő munkafolyamat minden állomásánál hangsúlyos szerepet szántunk az előzetes szakmai egyeztetésnek, így több fordulóban is egyeztettünk az önkormányzati érdekszövetségekkel, a parlamenti pártokkal. A koncepció munkaanyagát és a normaszöveg tervezetét is megvitatta az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma, ezenkívül az ország különböző pontjain tartott kistérségi fórumok keretében is vártuk a tervezettel kapcsolatos véleményeket. A normaszöveg végleges tervezetét a szakmai egyeztetést követően tárcánk október 11-én bocsátotta nyilvános társadalmi vitára. Azt gondolom, valóban mindenki elmondhatta véleményét, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Túlnyomó többségében érdemi, segítőkész javaslatokat kaptunk, amelyek segítségünkre voltak a tervezet szövegének kialakításában.

Elöljáróban röviden szeretném értékelni a helyi önkormányzatok jelenlegi helyzetét, beleértve annak pozitív és negatív elemeit is, külön hangsúlyt fektetve az önkormányzatiság megőrzendő értékeire, majd rátérnék a lényeges változtatásra javasolt elemek bemutatására.

Tisztelt Országgyűlés! Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés első teendői között hajtotta végre a helyi rendszerváltoztatást is, amelynek segítségével visszaadta a helyi közösségek autonómiáját, lehetővé téve az önkormányzásához való alapvető jogok gyakorlását, a helyi közhatalom demokratikus és önálló működésének lehetőségét. Az önkormányzatok nagymértékben hozzájárultak a demokratikus közélet szervezéséhez és annak kiteljesítéséhez. A polgármesterek, a képviselő-testületek, a köztisztviselők, közalkalmazottak munkája pedig elősegítette egy-egy település vagy térség fejlődését. Tudjuk és valljuk, hogy ezek mindegyike olyan megőrzendő és érvényesítendő alapérték, amelyek az önkormányzati rendszer jövőbeni működését is meg kell hogy határozzák.

A rendszer elmúlt 21 évének működési tapasztalatai azonban törvényszerűen felszínre hoztak ellentmondásokat és hiányosságokat is. Az egyik legnagyobb gond, hogy a kialakított nagyfokú önállóság ellenére folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, és kiszolgáltatottá váltak azzal, hogy a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb és nagyobb erőfeszítéseket igényelt, miközben a finanszírozás reálértéken folyamatosan csökkent. Mára a teljes önkormányzati rendszer pénzügyi gondokkal küzd, nehezen tudják teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. Ezt a helyzetet alapvetően három tényező eredményezte. Egyrészt az önkormányzati rendszer belső ellentmondásai, másrészt a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai, az állam szerepvállalásának tisztázatlansága, harmadrészt, hogy az ellátandó feladatok száma jelentősen növekedett, miközben az ehhez szükséges források nem növekedtek arányosan.

A rendszer belső ellentmondásainak kiindulópontja a strukturális adottságokból adódik. Magyarország köztudottan az elaprózott településszerkezetű országok közé tartozik. Érdekes szám, hogy csak az ezer fő lakosságot meg nem haladó települések száma 1719, ami az önkormányzatok 54 százalékát jelenti.

(8.10)

Mi úgy gondoljuk, hogy hazánk elaprózódott településszerkezetén sem szakmai, sem politikai szempontok alapján nem szabad változtatni, amely mind történelmi hagyományainkkal, mind a társadalmi elvárással egybeesik, ezért lesz a jövőben is minden településen képviselő-testület és polgármester, tehát működő és döntésképes önkormányzat.

Az elaprózódottság problémáját inkább a feladatellátás és a feladatszervezés oldaláról megközelítve javasoljuk orvosolni, vagyis az ellátott feladatokat kell racionalizálni. Ennek nem csupán gazdasági, hanem működési előnyei is vannak: egységesebb, gyorsabb, magasabb színvonalú szolgáltatást lehet nyújtani, ráadásul alacsonyabb költségekkel. Így a jövőben nem érvényesülhet az "ahány önkormányzat, annyi közszolgáltatás-szervezési modell" elv.

Hangsúlyosan kell említeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének anomáliáit is. Az önkormányzati rendszer kialakításának időszakában a helyi önállóság jelentette az alapvető értéket. A törvényesség helyreállítására jelenleg csak korlátozottan állnak rendelkezésre eszközök. Arra az esetre, ha a mulasztásos törvénysértést az illetékes szervek megállapították, de az önkormányzat nem hajlandó azt orvosolni, nincs megfelelő szabályozás. Ezekben az esetekben maguk a választópolgárok is védtelenek saját önkormányzatukkal szemben. Ezt a kérdést is rendezni szükséges. Kevés esetben fordul elő, de mégis az adott településen ez problémát jelenthet és jelentett is az elmúlt időszakban.

A főváros és kerületeinek működése, csakúgy, mint kapcsolódásuk a szomszédos területi önkormányzatokhoz, a világ országainak többségében egyedi megoldásokat kíván. A nemzet fővárosa jogi státusának kialakítása sosem pusztán önkormányzati kérdés. Különösen így van ez hazánkban, ahol a fővárosban él az ország lakosságának közel egyötöde. Úgy gondolom, nem képezheti vita tárgyát, hogy a főváros jelenlegi működése nem kellően racionális, és a feladat- és hatáskörök túlságosan széttagoltak.

Az ágazati jogalkotás az önkormányzati rendszert eszközként használta, átadva a feladatellátás olyan részeit is, amelyek ellátása nem volt ésszerű a helyi önkormányzati rendszerben. A feladattelepítés alapvető elvei az egyes ágazatokban is igen eltérően érvényesültek. A feladatok ellátásához szükséges források biztosítása rendre elmaradt vagy csak részben valósult meg, a differenciált feladatellátás lehetőségével pedig kevesen éltek. Mindezek mára azt eredményezték, hogy közel 4500 feladat- és hatáskör áttekinthetetlen rendszere teszi nehézzé, nehézkessé a működést.

Ezen feladat- és hatáskörök közül külön indokolt foglalkozni az államigazgatási feladatok ellátásával. Jelenleg az önkormányzati szervezetrendszeren belül az államigazgatási hatósági hatásköröket túlnyomórészt a jegyző látja el. A jegyzők által gyakorolt államigazgatási hatáskör intézéséhez szükséges szakmai, személyi és infrastrukturális feltételek egymástól igen eltérőek. Az összes ügy kétharmada helyi adó, szociális és gyám-, építéshatósági és okmányirodai ügy.

A magyarországi kistelepülés-szerkezetben nyilvánvaló, hogy a kevesebb lakosságú és teljesítőképességű települési önkormányzatok igazgatási kapacitása is szerény. E problémát a hivatali kapacitás koncentrációját célzó igazgatástechnikai megoldásokkal, így a körjegyzőségekkel, egyes jegyzői államigazgatási feladatok körzeti illetékességgel történő ellátásával próbálja kezelni a hatályos rendszer.

A rendszer működési nehézségei után engedjék meg, hogy néhány szóban kifejtsem az önkormányzatok gazdálkodásában felmerült legnagyobb problémákat.

A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályozás nagymértékben szerteágazó. Az önkormányzati gazdálkodás alapjait az önkormányzati törvény foglalja keretbe azáltal, hogy szabályozza a tervezéssel, a végrehajtással és ellenőrzéssel összefüggő alapvető kérdéseket, valamint tartalmazza a vagyon feletti gazdálkodás elveit és az önkormányzatok költségvetésére és zárszámadására vonatkozó rendelkezéseket.

A mai normatív támogatási rendszer több szempontból is bonyolult, elavult, igazságtalan. Az akkori jogalkotó egy forráselosztó, normatív szabályozási rendszert alakított ki, amely nem volt figyelemmel az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képességére.

Külön szeretnék kitérni az önkormányzatok jelenlegi gazdasági helyzetét negatívan befolyásoló eladósodottságuk néhány okára. Elsődlegesen az állam egyre növekvő mértékben történő forráskivonását emelném ki. 2006 óta folyamatosan csökkent az állami támogatás reálértéke, évente változó mértékben, de átlagosan évi 5-6 százalékkal. A feladatok bővülését nem volt képes ellensúlyozni a helyi adókból befolyó, növekvő összegű bevétel sem.

Az állami támogatások csökkenése mellett szerepet játszott az önkormányzatok esetenként nem kellően átgondolt feladatellátása, fejlesztési programok megvalósítása. De meg kell említeni a pénzintézetek felelősségét is, amelyek sok esetben a devizahitelek mintájára nem kellő megalapozottsággal biztosítottak forrásokat az önkormányzatok számára.

Az önkormányzatok adósságállományának növekedésében 2007-ben állt be jelentős fordulat, amikor annak mértéke az előző évhez képest 43 százalékkal, 2008-ban pedig 37 százalékkal emelkedett. Ennek eredményeként az önkormányzatok adósságállománya mára 1247 milliárd forint, amely a 2010. évi beszámolóadatokat figyelembe véve a hitel- és a kötvényállományt foglalja magában.

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése a hatályos jogszabályok alapján több szerv által történik, amelyek közül kiemelkedő az Állami Számvevőszék, valamint az Államkincstár szerepe. Az állami szervek ellenőrzése azonban nem érint valamennyi önkormányzatot, éves ütemterv szerint jellemzően cél-, téma- és utóvizsgálatokat folytatnak. Az önkormányzatok könyvvizsgálata is csak azt hivatott biztosítani, hogy a beszámoló a jogszabályi előírásoknak megfelel-e, valós képet ad-e az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről.

A kialakított ellenőrzési rendszer nem teljes, nem átfogó, és szankciók nélkül nem képes kellő hatékonysággal - esetlegesen akár előre - megakadályozni, ha szükséges, a felelőtlen vagy szakszerűtlen gazdálkodást.

Az elmúlt több mint húsz év tapasztalata, az államszervezeti reform irányai, a társadalmi és közjogi igények is arra ösztönöznek bennünket, hogy egy olyan rendszert építsünk, amely megőrzi az önkormányzati rendszer meglévő értékeit és hagyományait, s egyben hatékonyan képes válaszolni az új kihívásokra és lehetőségekre.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi közhatalomnak a választópolgárok érdekében történő jogszerű, hatékony és demokratikus gyakorlása alapvető nemzeti ügy. A település életminőségének javításával, a lakosság biztonságának erősítésével, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosításával, a lakosok közösségé formálásával, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével hozzájárul a nemzet felemelkedéséhez.

Célunk egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató, és védendő módon ad szigorúbb kereteket az önkormányzati autonómiának. E törekvések csak egymásra épülve, összehangoltan érvényesülhetnek.

Az önkormányzati rendszert alkalmassá kell tenni a megújult, a megújuló ágazati struktúrák befogadására, működtetésére. Kiemelt cél az önkormányzatok működőképességének fenntartása, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítása, biztosabb, új alapokra helyezése érdekében a normatív támogatási rendszer helyett egy új feladatfinanszírozó rendszer kiépítése, az önkormányzatok adósságállománya növekedésének megállítása, annak hatékony kezelése, valamint mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása.

(8.20)

Elengedhetetlenül fontos az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, valamint az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb és differenciáltabb meghatározása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi példák hatására közvetlenebb, felügyeleti típusú eszközöket kell alkalmazni az önkormányzatok döntéseinek vizsgálata során. A választópolgárok jogainak védelme érdekében meg kell teremteni az önkormányzatok mint a helyi hatalmat, jogalkotói és gazdálkodási önállóságot gyakorló hatalomkoncentrátumok döntéseinek hatékony ellensúlyát, kormányzati és bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Most azokról a kérdésekről szeretnék röviden beszélni, amelyek a törvényben lényegében változatlanul, a hatályos törvényből a törvényjavaslatba lényegében változatlanul átvételre kerülnek. Ilyen például "A helyi önkormányzás általános szabályai" című fejezet, jelentősége és funkciója ugyanúgy megmarad, mint az a hatályos törvényben van.

A helyi önkormányzati képviselő kapcsán a megbízatás keletkezése és megszűnése tekintetében alapvető változás nincsen. A törvényjavaslatban szintén egységesen kerül meghatározása az összeférhetetlenségi szabályozás. E szabályokat mind a képviselő - kisebb eltérésekkel -, mind a polgármester vonatkozásában is alkalmazni kell. Az új önkormányzati törvény a hatalmi ágak elválasztásának elve mentén, a kinevezési jogkör gyakorlója által meghatározott tisztségeket, pozíciókat nyilvánítja összeférhetetlenné. Jelentős különbség a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a gazdasági összeférhetetlenséggel együtt a képviselők vonatkozásában megjelenik az önkormányzati intézményvezetői összeférhetetlenség is.

Új jogintézmény a méltatlanság, amely azokat az eseteket taglalja, amelyek a tisztség elnyerését követően teszik alkalmatlanná a képviselőt, a polgármestert. Ilyen például az állammal vagy önkormányzattal szemben fennálló köztartozás, vagy azon választott képviselő méltatlanságának kimondása, akinek érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jogerős bírósági döntést követően helytállási kötelezettségét nem teljesítette.

Tisztázódnak a különféle összeférhetetlenségi és méltatlansági esetekben a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó különféle szabályok is. A törvényjavaslat a hatályos Ötv.-vel egyezően biztosítja az önkormányzat jogi személyiségét, a feladatgyakorlást a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület képviseleti jogát a polgármester részére.

A képviselő-testület működését illetően a vonatkozó rendelkezések jelentősége és funkciója változatlan, azonban a működési szabályok pontosítására, kiegészítésére feltétlenül szükség volt. A társult képviselő-testületre vonatkozó szabályozás elvei, tartalmi előírásai lényegében szintén változatlan tartalmúak.

A törvényjavaslat alapvetően megőrzi a bizottságokra vonatkozó szabályozás fő irányvonalát, a kiegészítések és pontosítások az alkalmazhatóság, az egyértelművé tétel érdekében kerültek megfogalmazásra.

Pontosításra került a településrészi önkormányzat összetételére, létrehozására és működési rendjének meghatározására vonatkozó szabályozás, valamint a településrészi önkormányzat létrehozásának kötelező esetei is. A polgármesteri tisztség betöltésének módja szintén változatlan, lehet főállású vagy társadalmi megbízatású.

Az eddigi szabályozásnak megfelelően a jegyzőnek továbbra is feladatát képezi az önkormányzati döntések szakszerű előkészítése, végrehajtásuk szervezése, a törvényes önkormányzati működés biztosítása.

Az önkormányzatok társulásai a korábbiakkal megegyezően a képviselő-testület, illetve annak szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati feladatokat látnak el. A szabályozás nem változtat azon a rendelkezésen sem, hogy a társulást az önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása hozza létre.

A helyi önkormányzatok a jövőben is a közigazgatási területre vonatkozó korlátozás nélkül élhetnek az önkéntes társulás létrehozásának lehetőségével, megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre.

A területszervezési intézkedési formák alapjaiban nem változnak. Újdonság azonban, hogy nem külön törvényként, hanem az Ötv. szerves részeként találkozhatunk ezekkel a szabályokkal. Az Országgyűlés helyi önkormányzatokkal kapcsolatos, illetve a köztársasági elnök területszervezési feladat- és hatáskörei megőrzött értékek, szintén nem tartalmaznak változásokat a hatályos önkormányzati törvényhez képest. Előrelépés azonban, hogy az eddig eltérő eljárási határidők egységesítésre kerültek. A társadalmi változásokra, a jövő terület- és településfejlesztési, a közszolgáltatás korszerűsítési céljaira figyelemmel a törvény az önálló község alakítása feltételeként előírja, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen. Várossá nyilvánítás kapcsán a városi címre az a legalább ötezer helyi állandó lakosú, a valós térségi szerepet betöltő település pályázhat eséllyel, amelynek fejlettsége eléri az átlagos városi szintet.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben ismertetett, a rendszer megújítását meghatározó elvek figyelembevételével egy kicsit részletesebben szeretném megvizsgálni a törvényjavaslat néhány súlyponti elemét.

Az új szabályozás az alaptörvényben foglalt követelmény érvényesítése céljából olyan etikai és jogi értékeket emel az alapelvi rendelkezések szintjére, mint az öngondoskodás, az önfenntartó képesség erősítése, az együttműködés, a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége, a joggal való visszaélés tilalma.

Az öngondoskodás, önfenntartás igénye két irányban is megjelenik. Egyrészt az önkormányzat és a központi források viszonyrendszerében, másrészt az állampolgár és az önkormányzat viszonyában. A nemzeti erőforrások helyi mozgósításával érvényre jut az öngondoskodás polgári alapelve, erősödik a települések önfenntartó képessége.

A demokrácia legitimációs bázisának szélesítését szolgálják azok a rendelkezések, amelyek arra kötelezik a helyi önkormányzatot, hogy feladatai ellátása során támogassa a lakosság önszerveződő közösségeit, működjön együtt e közösségekkel, és biztosítsa a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. A képviselő-testület felelőssége, hogy biztosítsa e követelmények teljesítésének szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit.

A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört, amelynek ellátásához egyidejűleg biztosítani kell az arányos költségvetési, illetve más vagyoni támogatást. A szabályozás hangsúlyos eleme az önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítési elveinek meghatározása, kötelező feladat- és hatáskört differenciáltan, a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira, gazdasági teljesítőképességére, lakosságszámára figyelemmel kell megállapítani.

A törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy a községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Az ágazati jogszabályokban meg kell határozni a feladat- és hatáskörellátás minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeit, valamint annak módját.

(8.30)

A törvényjavaslat rögzíti a helyi önkormányzat ellátandó feladatait. A vonatkozó felsorolás nem tételes feladat- és hatáskör-telepítést jelent, ez az ágazati törvények feladata lesz majd.

Az önkormányzati rendszer átalakítása nem nélkülözheti az államigazgatási feladatok átstrukturálását sem, fontos kiindulópont, hogy a hatósági feladatok ellátásában az állami szervek a jövőben nagyobb szerepet vállaljanak. A jelenlegi önkormányzati intézményrendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok döntő többsége a jövőben a járási kormányhivatalokhoz fog kerülni. Garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott államigazgatási feladat, hatósági hatáskör megállapításával egyidejűleg a központi költségvetésben biztosítani kell az ellátásukhoz szükséges anyagi forrásokat.

Az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása kapcsán külön is kiemelést érdemel, hogy az eddig kötelező önkormányzati feladatként megjelenő alapfokú oktatást a jövőben fő szabály szerint az állam látja majd el. Az egészségügy köréből az alapellátás körébe tartozó feladatok ellátása marad az önkormányzatoké, a járó- és fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz.

A javaslat új települési önkormányzati kategóriát is nevesít: járásszékhely városi önkormányzat elnevezéssel 2013. január 1-jétől az itt működő járási hivatal látja majd el az államigazgatási feladatok döntő többségét. A megyei jogú város kategóriát a megyei város elnevezés váltja fel, amely olyan települési önkormányzat, amely azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy egy részére terjednek ki.

A törvényjavaslat a főváros és kerületei kapcsán - hasonlóan a jelenlegihez - kétszintű önkormányzati rendszert határoz meg, amely fővárosi és kerületi szintű települési önkormányzatokból áll. Ugyanakkor megalapozza a hatékonyabb feladatelosztást, valamint a jelenleginél gazdaságosabb és fenntarthatóbb működést.

A fővárosi képviselő-testület a főváros egészét érintő települési önkormányzati feladatokat, továbbá mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési és településüzemeltetési feladatokat látja el, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.

A fővárosi kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amit a törvény nem utal a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

A helyi adó bevezetésére és működtetésére a törvényjavaslatban rögzített feladatellátás alapján a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat is jogosult azzal, hogy a részletes szabályokat külön törvény fogja tartalmazni.

Új szabályokra tesz javaslatot az infrastruktúrák és a parkolási rendszer üzemeltetésére.

A tervezet a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörének jelentős átalakítását irányozza elő azáltal, hogy a megyei önkormányzat kötelező feladataként a területfejlesztést és a területrendezést határozza meg. Ezeket a feladatokat a megye teljes döntési kompetenciával és az ezekből fakadó, ezekhez kapcsolódó részfeladatok lebonyolításának szervezésével, a koordinációs és szervezési tevékenységekkel együtt végezné.

A megyei önkormányzat jelenlegi egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, intézményfenntartói feladatai 2012. január 1-jétől átkerülnek az államhoz.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot szeretnék mondani az önkormányzati közös hivatalokról. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen is fontos az előrelépés. A jelenlegi közös polgármesteri hivatalként működő körjegyzőségek száma a pozitív és negatív ösztönzők hatására folyamatosan bővült. A továbbiakban azonban számolni kell azzal, hogy az önkormányzati rendszer megújításának eredményeként drasztikusan csökkenő feladatkataszter miatt további ésszerűsítésre, erőforrás-koncentrációra lesz szükség. A javaslat szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és jegyző hatáskörébe utalt ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület önkormányzati hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hozhat létre. A hivatal működési költségét az állam az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban finanszírozza.

Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli települési önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a települések lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét.

Minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az új struktúra keretében minden, a közös hivatalhoz tartozó településen biztosítva lesz az ügyfélfogadás, amit egy modern informatikai hálózat fog segíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény fő célkitűzése a költségvetési téren a működési hiány megszüntetése. Ennek érdekében rögzítettük a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátására biztosított források fedezetére szolgáló feladatalapú támogatási rendszert. A feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít, a helyi önkormányzatot megillető működési célú bevételek és a takarékossági szempontok figyelembevételével.

Meghatározó jelentősége van az önkormányzatok gazdálkodásában az önkormányzat saját bevételeinek, amelyet a települési önkormányzat által kivethető adók jelentenek.

A feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat kizárólag a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetében a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - külön jogszabályban meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetés részére visszafizetni. Az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat az önkormányzatoknak. Kivételes esetekben, jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás is adható.

Az önkormányzati gazdálkodás önállóságának megőrzése mellett lehetőséget kell teremteni a helyhatóságok gazdálkodásának hatékony és célszerűbb állami szintű ellenőrzésére.

Új alapokra kerülnek a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályok. Az alaptörvény 34. cikk (5) bekezdése is rögzíti, hogy a törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzati törvényben meghatározott mértékű kölcsön felvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti. Ennek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást kizárólag a kormány engedélyével tehet. A kötelezettségvállalás mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50 százalékát nem haladhatja meg. Ez alól kivételt képeznek az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelek, a kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettség vállalások, költségvetési éven belüli működési célú hitel, illetve a reorganizációs hitelek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Külön fejezetben kerül szabályozásra a törvényességi ellenőrzést felváltó felügyeleti rendszer. A javaslat széles körű lehetőséget biztosít a fővárosi és megyei kormányhivatal számára az önkormányzati döntések, az önkormányzati szervezet és működés, valamint a feladatellátási kötelezettségek törvényességi felügyeletére. Ez a nyugat-európai önkormányzati rendszerekben egyáltalán nem egyedi felügyeleti eljárás azt a célt szolgálja, hogy a törvények adta kereteket az önkormányzatoknak is maradéktalanul be kell tartania.

(8.40)

Végül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a hatálybalépés kérdéseiről. Az új törvény hatálybalépése több ütemben történik.

A főbb hatályba léptető rendelkezések a következők: 2012. január 1-jén lépnek hatályba a kötelezettségvállalással és a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések. 2013. január 1-jén lépnek hatályba a helyi önkormányzat általános szabályaira, a feladat- és hatáskörökre vonatkozó szabályok, a települési önkormányzatra, a fővárosra és kerületeire, a közös hivatalra, a társulásra, a területszervezésre, a gazdasági kérdésekre vonatkozó szabályok. A 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon lépnek hatályba a helyi önkormányzati képviselőkre, az összeférhetetlenségi, a méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó szabályok, a polgármesteri tisztség megszűnésére vonatkozó és a tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok.

Tisztelt Országgyűlés! Mint a bevezetőben említettem, az elmúlt több mint 20 év tapasztalatainak elemző értékelése után a politikai feltételek optimális alakulásának is köszönhetően az elmúlt egy esztendőben felgyorsulhatott a mára végső döntés előtti állapotba került, megújulást lehetővé tevő jogalkotási folyamat. Az elfogadott alaptörvény eszmei bázisán, a kormány által meghatározott menetrend szerint elvégeztük az előkészítő munkát, amelyben támaszkodhattunk a szakmai-tudományos műhelyek, az önkormányzati érdekszövetségek segítőkész javaslataira, amelyet ismételten megköszönök. Ennek a munkának a terméke most itt fekszik önök előtt.

Arra kérem önöket, hogy hozzászólásaikkal, módosító javaslataikkal segítsék a törvény rendeltetésének minél tökéletesebb beteljesülését. Kérem, támogassák Magyarország megújulását, kérem, támogassák az ezt szolgáló új önkormányzati törvény tervezetét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 122 2011.11.18. 2:58  1-197

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. Azért szólalok föl, mert Kovács Tibor említette a nevemet.

Tisztelt Képviselő Úr! Ne hazudjon a parlamentben, kérem! (Kovács Tibor: Tessék?) Tehát soha, sem a saját választókörzetemben, sem az önében polgármesternek és senkinek nem mondtam, hogy önt ne hívja meg bármilyen rendezvényre is. (Kovács Tibor nevet.) És ne legyintgessen, mert ezzel nem fogja a népszerűségét növelni, mert újra be fog bizonyosodni, hogy ön mint szocialista képviselő egy hiteltelen, hazug ember. Nem szabad ilyet csinálni, csak azért, mert azt gondolja, hogy ön ezzel népszerűbb lesz.

Ami pedig az MSZP hiteltelenségét illeti: önök azzal vádolják a Fideszt, hogy az önkormányzati törvény kapcsán centralizál és központosít; persze ezt lehet mondani. Én elhoztam az önök választási kampányanyagát, fölolvasom belőle, hogy az államnak önök milyen szerepet szántak ebben a ciklusban: "Az állampolgárok érdekében és képviseletében erős államot akarunk. Az állam felelőssége, hogy a szükséges változások révén biztosítsa a nagy ellátórendszerek fenntartható működését," - tehát önök is az államra kívánják bízni a nagy ellátórendszereknek a fenntartható működését (Lukács Zoltán: Azt sokféleképpen lehet!) - "továbbra is vállalja a közszolgáltatás felelősségét és javítsa annak minőségét az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban egyaránt. Jól tudjuk, az állam szerepvállalásának mértéke a szükségleteknek megfelelően időről időre változik," - és most jön a lényeg - "most a közoktatásban növelni javasoljuk az állami feladatvállalás arányát."

Miről beszélnek, tisztelt képviselő urak? A választások előtt tudták, hogy újra kell gondolni az állam és az önkormányzatok szerepének feladat- és hatáskörét? Tudták, hogy újra kell gondolni, hogy milyen feladatot lásson el az állam és milyen feladatot lásson el az önkormányzat?

(14.00)

Most, amikor mi azt mondjuk, hogy gondoljuk újra, és az állam vállaljon nagyobb szerepet, mert egyébként nem fog menni a közszolgáltatás magas színvonalú megszervezése, akkor pedig ezzel a kritikával jönnek a parlamentbe? Nemhogy a fideszesek változtatták meg a véleményüket négy év alatt, önök változtatták meg három hónap alatt, míg megtörtént a választás. Azt gondolom, mellbe ütött engem is a hír, hogy 24 százalékról miért csökkent az MSZP támogatottsága 13 százalékra. Megrendített, kerestem az okát. Ma bejöttem a parlamentbe, és választ kaptam rá: azért, mert önök így állnak az országban az előttünk álló változásokhoz, így állnak hozzá, hogy hogyan kell egy országban rendet tenni a közszolgáltatások és önkormányzati rendszer terén.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.- Lukács Zoltán: De gyenge volt.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 164 2011.11.21. 2:09  161-164

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mindenképpen üdvözlendő, hogy a Jobbik politikája, ami a cigányságot illeti, megváltozott, és most már önök is belátják, hogy a cigányság olyan helyzetben van, hogy segíteni kell, programokat kell indítani, mert eddig úgy éreztük, hogy csak politikai haszonszerzés céljából foglalkoztak a cigánysággal mint népcsoporttal és réteggel. Tehát mindenképpen üdvözlöm és köszönöm, hogy aggódik a cigányság sorsáért. (Balczó Zoltán: Lefizettek minket!)

Az már más kérdés, hogy véleményem szerint fölöslegesen - legalábbis ebben a tárgyban -,s hiszen biztosan tudja, hogy ma is működnek körjegyzőségek Magyarországon, aminek lényegében az új neve a közös hivatal lesz majd. Ma Magyarországon 768 körjegyzőség van, és 2066 település van a körjegyzőségben benne. Ez azt jelenti, hogy 1300 településnek az ön által mondott értelemben ma sincs önálló hivatala, hiszen nincs önálló jegyzője, tehát ez a fogalom ismert; egyébként 140 évvel ezelőtt éppen Magyarországon találták ki ezt a rendszert, hogy a településeknek közösen szervezik meg a közszolgáltatásokat és az önkormányzati szolgáltatásokat.

Megnyugtatom a képviselő urat, hogy minden településen, a legkisebb településen, a legrosszabb helyzetben lévő településen is a lakosság meg fogja kapni a közszolgáltatásokat, meg fogja kapni az önkormányzat által törvényben előírt szolgáltatásokat, így az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat is. Egyébként a benyújtott köznevelési törvény éppen azt tartalmazza, hogy azokon a településeken, ahol 8 szülő kéri azt, hogy oktatási szolgáltatást biztosítsanak számukra helyben, ezt a törvény kötelezővé teszi az adott településen. A benyújtott törvényjavaslatok - benne az önkormányzati törvény és a köznevelési törvény - tehát nemhogy hátrányba hozzák a kisebb településeket, hanem éppen ellenkezőleg, mint ahogyan ön állítja és aggódik: pontosan előnyben fognak részesülni ezek a kistelepülések.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 368 2011.11.23. 2:14  295-479

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Apáti képviselő úrnak és Hegedűsné képviselő asszonynak mondom, hogy szeretném eloszlatni azt az illúziójukat, hogy a vidék tönkretétele a közös hivatalok létrehozásával történik. Szeretnék visszakérdezni, hogy tudják-e azt, hogy most hány körjegyzőség van Magyarországon. Segítek: 768. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) És tudják-e, hogy mennyi település tartozik jelenleg oda? 2066. És tudják-e, hogy a körjegyzőséget hol találták fel? Magyarországon. És tudják-e, hogy mikor? 140 évvel ezelőtt. És tudják-e, hogy az 1990-es törvényt a parlament 98 százalékkal fogadta el? Mi ezzel a probléma? (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

A következő kérdésem az (Hegedűs Lorántné közbeszól.), hogy olvasták-e a törvényt. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Hegedűs Lorántné: Újraírtuk! Nemhogy olvastuk, újraírtuk!) Ugyanannak a paragrafusnak, a 82. §-nak el kell olvasni a (8) és (9) bekezdését, amely teljesen egyértelműen kimondja, hogy minden településen lesz önkormányzati ügyfélszolgálat, minden településen, ugyanúgy, mint ahogy most is (Hegedűs Lorántné közbeszól.), a jövőben is, a jövőben is ugyanott fogják intézni az ügyeiket (Hegedűs Lorántné közbeszól.), az önkormányzati ügyeiket, attól függetlenül egyébként, hogy azon a településen, abban az irodában nem fog ülni egy jegyző, és nem lesz ott kinevezett jegyző. A mai modern világban már létezik az informatika, léteznek egyéb eszközök (Hegedűs Lorántné közbeszól.), és igenis a jegyző, ha szükséges, percek alatt meg fogja hozni a döntést, és ugyanúgy a kezébe fogják adni annak az ügyfélnek, aki azon a településen él. (Dr. Apáti István közbeszól.)

Úgyhogy én azt gondolom, hogy enyhén szólva is árnyékra vetődtek, amikor a vidéket így akarják megszerezni, azzal a bizonygatással (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), hogy majd a Jobbik be fog vonulni azokra a településekre, ahol egyébként nincsen önálló hivatal. És egyébként mosolyoghatnak rajta, de azt gondolom, hogy ez a döntés egy olyan ésszerű döntés, amely a vidék felemelkedését fogja jelenteni. De mivel időm nincsen több, ha megvárják 11 órakor a végét (Hegedűs Lorántné közbeszól.), a válaszadásomat, akkor el fogom mondani azt is, hogy hogyan. Jó?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 478 2011.11.23. 34:44  295-479

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól figyeltem, akkor egy konkrét kérdés érkezett hozzám, erre szeretnék először válaszolni Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak. A 40. § (8) miért van kétszer? Valóban, a 152-ben is benne van. Azért, mert az az előírás, hogy közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, pont, pont, pont, tovább... - gazdasági társaság láthat el. Az 2013. január 1-jétől hatályba lép, és a 152. § pedig ugyanezt a bekezdést az önkormányzati választást követő naptól megváltoztatja, és a gazdasági társaságokra vonatkozóan százszázalékos önkormányzati tulajdont ír elő. Ez egy nagyon fontos változás, ez nem egy technikai jellegű dolog. Csodálom is egyébként, hogy a vita során ez nem vetődött föl.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szívem szerint minden fölvetésre szeretnék tételesen válaszolni, tízórás vita volt, plusz még ezen túl a bizottsági vélemények; megpróbálok, nem ígérem, hogy minden fölvetésre tudok válaszolni, bár még egyszer mondom: szívem szerint szeretnék.

Először is szeretném megköszönni Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének, hogy megtisztelte a vitát. Úgy gondolom, hogy jelenlétével kifejezte az ügy fontosságát és azt is, hogy az önkormányzatok gazdálkodása, gazdasági ellenőrzése milyen tapasztalatokkal bírt, és hogy milyen jobbító szándékú véleményt tudott elmondani. Ezt még egyszer köszönöm neki.

Azt gondolom, hogy a felszólalások zöme, de különösen a kormánypártiak teljesen jobbító szándékúak voltak, de ugyanakkor kritikusak. Az ellenzék részéről viszont - általában úgy ítélem meg, hogy - csak politikai jellegű vélemények hangzottak el, és ezekben nagyon kevés volt a pozitív. A legtöbb vélemény negatív volt, kritikus volt, és a szokásos ellenzéki vélemény, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést. Én több mint 13 éve vagyok országgyűlési képviselő, elnézést kérek, hogy azt mondom: az ilyen mondatoktól én nem kapok szívrohamot, hiszen azt gondolom, hogy amikor az ellenzéknek nem sok jó véleménye van valamiről, és ez ritka, akkor a következtetés mindig az, hogy akkor az ne történjen meg. Azt gondolom, hogy ez alapvető ellenzéki eszköz.

Úgy látom, hogy a három ellenzéki párt valótlan következtetéseket von le abból, hogy a törvény milyen hatásokkal jár az önkormányzatokra, de különösen a társadalomra, és ezért aztán valótlan állításokat is tesz, nagyon sok esetben teljesen félreértésen alapul, amilyen véleményt kifejtettek a törvény néhány szakaszáról.

Az első fontos kérdés, ami ma is elhangzott, hogy az önkormányzati érdekszövetségek nem támogatják ezt az önkormányzati törvényjavaslatot. Ezt szeretném cáfolni; egyrészt azt a mondatot, hogy nem volt érdemi párbeszéd. Volt, háromszor találkoztunk az önkormányzati érdekszövetségekkel plenáris ülésen, és az önkormányzati érdekszövetségekkel külön-külön is több órát. Ezekről mindről készült írásos anyag, több ezernyi oldal vélemény hangzott el.

Abban mindenki egyetértett egyébként, az ellenzéki pártok is, hogy a változásra szükség van. De miért mondom azt, hogy az érdekszövetségekkel érdemi egyeztetés történt? A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a tegnap vagy tegnapelőtti televízióműsorban, az MTV reggeli műsorában üdvözölte, hogy milyen jelentős eredményeket értek el a tárgyalások során. Azt gondolom, hogy igaza van, hiszen fogom mondani, hogy milyen érdemi változtatások történtek.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége előrelépésnek, jó iránynak mondja, a benne lévő elképzeléseket támogathatónak, természetesen módosító javaslatokkal. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke ésszerűnek, racionálisnak, szintén jó irányúnak mondta a törvényt. Voltak kérései, amikről fogok beszélni.

A kisvárosok szövetsége az ön településén is elmondta, hogy ők a törvényjavaslatot elfogadják, és alapvetően támogatják, sőt sok esetben ők merészebb változást is el tudtak volna képzelni. De a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki mindent tagad, és mindenre azt mondja, hogy rossz, ők is nagyon komoly eredményeket értek el. Kérték például, hogy ne legyen kötelező az önkormányzati társulás. Nincsen kötelező önkormányzati társulás. Ne legyen állami könyvvizsgáló, hiszen a koncepcióban és az első törvényjavaslati változatban, tisztelt Nyikos képviselő úr, benne volt az állami könyvvizsgáló, és más érdekszövetségek kérték, hogy ne legyen ilyen, hát nincsen ilyen. Vagy kérték, hogy ne legyen közös hivatalnál a 3 ezer fő, és lám, nincs 3 ezer fő. Vagy kérték, hogy ne legyen benne a javadalmazás, és nincs benne a javadalmazás.

Erre azt mondani, hogy nem volt érdemi párbeszéd, és nem hallgattuk meg az érdekszövetségeket, mert egyébként leírnak, mondjuk, két oldalt, és abból az egyik mondata az, hogy ezt és ezt nem támogatják, az, azt gondolom, nem a valóságot fedi.

Természetesen vita is maradt. Vita maradt az oktatásban, az alapfokú oktatást ki végezze el, és vita van továbbra is abban, hogy legyenek-e közös hivatalok, és hogy ez a 2 ezer fős létszámhatár, mint ahogy itt is elhangzott az ellenzéki pártoktól, hogy ez valóságos-e. Azt gondolom, hogy az a párbeszéd, amit a jelenlegi kormány tesz az önkormányzati érdekszövetségekkel, ez egy valóságos párbeszéd. Nem olyan, mint amikor az előző szocialista kormány volt, és 2009 szeptemberétől ez a párbeszéd megszűnt az érdekszövetségekkel, mert kivonultak az érdekszövetségek a tárgyalóasztaltól. Nem is csodálom, hogy 120 milliárd forintnyi pénzeszköz kivonását követően fölálltak az akkori kormány asztalától, és nem kívánták tovább ezt folytatni.

Jelzem, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel még a törvény elfogadása előtt, zárószavazás előtt még egyszer fogunk találkozni, és összegezzük az elért eredményeket, és várjuk a további javaslataikat.

Elnézést kérek, természetszerűleg a kormánypárti képviselőktől, de alapvetően mégiscsak az ellenzéki pártok konkrét javaslataival vagy elhangzott véleményükkel szeretnék foglalkozni, így a Magyar Szocialista Pártéval. Botka László vezérszónok a polgármestereket a jövőben, ha ez a törvény így lesz elfogadva, felszámolóbiztosnak nevezte. Én pedig erre azt mondom, hogy most azok. Most azok, az után a szocialista önkormányzati finanszírozás után, amit tisztelt miniszter úr, amit önök csináltak az elmúlt 8 évben, most felszámolóbiztosok a polgármesterek, mert azokat a feladatokat, amiket rájuk testáltak, amit önként vállaltak, és ezért nem bántom őket, egyszerűen nem tudják olyan finanszírozás mellett, amit önök alakítottak ki, ellátni.

Úgyhogy éppen az a cél, hogy a jövőben ne felszámolóbiztosok legyenek a polgármesterek, hanem valóban a települések vezetői, és a valóságos problémákkal foglalkozzanak nap mint nap, ne pedig kizárólag a likviditási és pénzügyi kérdésekkel, hogyan lesz fizetés, és hogy fogja rendezni az elmaradt közüzemi számlákat.

(23.00)

Aztán olyan is elhangzott, hogy Magyarországon véget ért az önkormányzatiság kora. Erre nemzetközi példákat javasolok: Svédországban 30 ezer fő alatt nincs önkormányzat, a 3 ezer önkormányzatból csináltak 300 önkormányzatot. Persze tudom, ez rossz példa. Bajorországban 5 ezer fő alatt nincs önálló önkormányzat. Magyarországon pedig ezen törvény elfogadása után is minden településen, így a 11 lakosú Iborfián is lesz képviselő-testület és lesz polgármester. Tessék mondani, miért ér véget Magyarországon az önkormányzatiság kora? Ezek mellébeszélések. Jó nagyokat lehet mondani, és utána kimenni a teremből, mint ahogy most sincs itt Botka polgármester úr, a vita második szakaszát már nem tartotta fontosnak.

És persze a Magyar Szocialista Párt beszél a centralizációról. A vita első szakaszában is elhoztam az MSZP 2010-es elfogadott választási programját. Ebben a választási programban például az van, hogy "most a közoktatásban növelni javasoljuk az állami feladatvállalás arányát". Uraim, hát miről beszélnek? A saját választási programjukban volt benne, hogy az állam szerepvállalását növelni szeretnék a nagy ellátórendszerekben, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban. Önök nem látták, hogy változtatni kell az állami és az önkormányzati feladatmegosztáson? Dehogynem, látták a választások előtt, de jobb a választások után bejönni és megkritizálni azt, aki ezt ténylegesen meg is fogja csinálni.

Tóth József képviselő úr - aki szintén nincs itt e késői órán -, polgármester úr 15 pontban sorolta fel a törvényjavaslattal kapcsolatos kritikáját. Én ezt próbáltam értékelni. Nos, azon túl, hogy többször megismétli ugyanazt a megállapítását, nem sok különbséget találtam a Botka képviselő úr és a Tóth képviselő úr által elmondottak között. Egyet emelnék ki ezek közül: "Jelentősen korlátozza a választópolgárok önkormányzáshoz való jogait", és azt mondja, hogy "azt csak a képviselők választására és a helyi népszavazásra szűkíti". Ehhez én még hozzátenném: a polgármestert is. Én meg elmondom azt a példát, hogy a törvény tárgyalása előtt Azerbajdzsánban hivatalos látogatáson vettem részt, ahol sikerült beszélnem a belügyminiszterrel, akitől megkérdeztem, hogy állnak itt az önkormányzatok. Mire a belügyminiszter úr azt válaszolta, hogy köszöni, jól. Elmondtam neki, hogy Magyarországon 3200 önkormányzat van, és hogy nálunk mindenhol van polgármester és képviselő-testület. Mire azt kérdezte: a polgármestert kinevezik vagy választják? Azt gondolom, hogy itt van probléma a választópolgároknak az önkormányzáshoz való jogával ebben az országban, és nem Magyarországon, ahol képviselőket küldenek a képviselő-testületbe, a képviselő-testület fel van jogosítva mindennemű döntésre, a polgármestert pedig közvetlenül választják.

Ezt csak azért emelem ki, mert ha ilyen vélemények hangoznak el, azt nem lehet túlságosan komolyan venni. Én megértem, hogy az ellenzékiség egy különleges műfaj, nagyokat kell mondani, és akkor járunk jól, ha azokat el is hiszik. De azért hitelesnek is kell lenni, mert csak akkor lehet politikai célokat és eredményeket elérni. Nagyotmondással viszont véleményem szerint nem. S bevallom őszintén, hogy nem nagyon találkoztam más véleménnyel a Magyar Szocialista Párt részéről.

Tisztelt Varga Zoltán Képviselő Úr! - aki a Szocialista Párt utolsó önkormányzati minisztere volt. Nagyon vártam az ön szakmai véleményét, de nem kaptam meg, viszont annál több politikai kritikát kaptam. Öntől hallani azt, hogy itt tanácsrendszer fog kialakulni, igaz, hogy csak áthallással... Ez roppant érdekes. Ön, mint az MSZP tagja - amely az MSZMP jogutódja - beszél tanácsrendszerről, ahol nem volt képviselő, hanem közös testületek voltak. De olyan, mint önkormányzat nem létezett, és ezt hasonlítja a mostani rendszerhez, ez egyszerűen elképesztő! Azt gondolom, hogy ön alapvetően egyetért ezzel a törvényjavaslattal, ezért nem tudott konkrétumokat megfogalmazni. Egy volt miniszternek a témáról nyilván sokkal több véleménye kell legyen.

Azt pedig, hogy több módosító javaslat jön be, mint a költségvetéshez, megmondom őszintén, hogy én ezt egyáltalán nem bánom. A költségvetés egy évre készül, s abban a pénz ide-oda rakásáról van szó. Itt sokkal többről van szó, és ez a törvény nem egy évre készül, természetesen akkor, ha a parlament el fogja fogadni. Azt gondolom, minimum annyit meg kell hogy éljen, mint a jelenleg hatályos önkormányzati törvény. Természetesen ön is elmondta, hogy az önkormányzatiság véget ért Magyarországon, és ez felháborító. De ezt minden szocialista felszólaló elmondta.

S ugyanez igaz a Jobbikra is, a másik ellenzéki pártra, amely egy témát kapott fel, azt, hogy a vidéknek vége van. A vezérszónok koporsót hozott ide a terem közepére. Azon keresztül, hogy közös hivatalok jönnek létre, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényjavaslatot, azt vezette le, hogy ez a vidék halálát jelenti. Azt gondolom, hogy önök is elolvasták a törvényjavaslatot, és nem találtak benne politikailag igazán támadható részt, ezért mondták azt, hogy meghalt a vidék. De ennek a politikai stratégiának a kidolgozása előtt el kellett volna olvasniuk a magyar közigazgatás történetéről néhány gondolatot. Például azt, hogy 1871-ben született meg Magyarországon az első törvény a körjegyzőségekről. Vagy azt is el kellett volna olvasni, tisztelt jobbikos képviselők, hogy Magyarországon a legtöbb körjegyzőség a második világháború előtt volt, ekkor tartozott a legtöbb település a körjegyzőségekhez.

Vagy el kellett volna olvasni, hogy ma Magyarországon 2066 település működik körjegyzőségekben. A körjegyzőségek lényegében a közös hivatalt jelentik. Annyi különbség lesz közöttük, hogy a körjegyzőségekbe önként mennek, 2066-an önként mentek a mai hatályos törvény alapján, a jövőben pedig a törvény szerint ez kötelező lesz, de nem társulás lesz, mint ahogy az egyik képviselőjük mondta, hanem - ahogy a nevében is benne van - közös hivatal. Ne keverjük össze az önkormányzati társulást és a közös hivatalt, mert egészen más a feladatuk. Az önkormányzati társulásnak az a feladata, hogy azokat a feladatokat, amiket az önkormányzatok kapnak, közösen végzik el, társulnak egy önkormányzati feladat ellátására, a közös hivatalban pedig alapvetően államigazgatási hatósági munkát végeznek, és a képviselő-testület működését készítik elő. De adott esetben természetesen a végrehajtással is megbízhatja a hivatalt a jegyző, illetve a jegyzőn keresztül a polgármester és a képviselő-testület.

Aki falurombolásról beszél, az semmi mást nem csinál, mint politikai lózungokat mond, ami könnyen eljuttatható a választópolgárok számára, és ez biztosan bemegy egyesek fülébe, de csak addig, amíg rá nem jön, hogy ez nem igaz. Ugyanis a közös hivatalok létrejöttét követően is minden településen megmarad az önkormányzati ügyfélszolgálat - egyébként a vita során egy kétpercesben már elmondtam, hogy a 82. § (8) és (9) bekezdése ezt ki is mondja -, és senkinek nem kell, tisztelt LMP-s képviselőtársam, egy méterrel sem többet utaznia, mint eddig, a most meglévő polgármesteri hivatalban ugyanúgy el fogja tudni intézni az ügyét. Ez szakmai szempontból is helyes döntés, mert a magyar közigazgatásnak ezt a részét szakmai szempontból is lehet egységesíteni, hiszen a közös hivatalokban közös szemléletet, közös jogszabály-alkalmazást lehet kialakítani.

(23.10)

Ha a közös hivataloknál tartunk, természetesen ezeknek más céljuk és feladatuk is lesz, hiszen az állammal való kapcsolattartást, az adatszolgáltatást is el fogják végezni, de a döntések egyetlenegy képviselő-testülettől, ami a közös hivatalhoz tartozik, nem lesznek elvéve. A képviselő-testületek döntenek az adott település költségvetéséről, még akkor is, ha azt technikailag, fizikailag a közös hivatalon keresztül fogják tudni majd felhasználni.

Én azt hiszem, hogy sajnálatos, hogy a Jobbik az egész törvényjavaslatnak erről a 82. §-áról beszélt, a felszólalók 90 százaléka lényegében csak erről beszélt, Nyikos képviselőtársamat kivéve, de neki is fogok természetesen reagálni.

Én azt gondolom, hogy a jobbikos képviselők közül igazából egy képviselő érintett érdemi kérdéseket, Staudt Gábor képviselő úr budapesti kérdésekkel foglalkozik, akkor a vitában ő arra megkapta a választ.

De ma is elhangzottak vélemények, Hegedűs Lorántné képviselő asszony kicsit konkrétabban fogalmazott most. A vagyongazdálkodási kérdések kimaradtak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Készítsük az ellenőrzőket!) Ez, azt gondolom, félig jogos kritika, hiszen a nemzeti vagyonról szóló törvényben még többet fogunk olvasni az önkormányzati vagyongazdálkodásról, tehát abban a törvényjavaslatban is fogunk vele foglalkozni.

A tízezer fő fölötti településeken - ez többször is elhangzott - a polgármesterek fognak dönteni. Igen, abban az esetben, ha erre a képviselő-testület feljogosítja őket. Egyébként annak, hogy a településrendezési tervvel kapcsolatos döntések belekerültek a törvényjavaslatba, az az indoka, hogy valójában ezt az önkormányzati képviselők, vezetők kérték, hiszen sok esetben azzal, hogy a képviselő-testület jóváhagyása volt szükséges, elnehezítették és lelassították a munkát, és ezért került bele egyszerűsítésként. Ez nagy ellenállást váltott ki. Még egyszer hangsúlyozom, ez csak akkor lehetséges, ha a képviselő-testület ezzel megbízza a polgármestert.

A feladatfinanszírozást nem értik. Ez a törvény nem a feladatfinanszírozás részleteiről szól, ez egy kerettörvény. Kimondja, hogy a jövőben feladatfinanszírozássá fog változni a jelenlegi normatív forráselosztó önkormányzati finanszírozási rendszer. Egy dolgot viszont nem véleményeztek, és ezt kicsit csodálom, hogy a törvényjavaslat kimondja, hogy a jövőben az önkormányzatoknak a költségvetésükben nem lehet működési hiányt tervezni. Az egész feladatfinanszírozási rendszer igazából ezt a tételt szeretné alátámasztani.

A mai rendszerben azt láthatjuk, hogy az önkormányzatok hiányra terveznek, önhikire terveznek, az államtól várják a kiegészítést. Semmi nem korlátozza őket abban, hogy a költségvetésük bevételi és kiadási oldalára mit írnak be, igazából csak a felelősségtudatuk vagy az önmérsékletük... Éppen ezért fordulhat elő, nem egy kistelepülési költségvetést láttam már, ahol 40 százalékos költségvetési hiányt terveznek, és természetesnek veszik, hogy az állam segíteni fog. Én azt gondolom, hogy az önkormányzatiság azt is jelenti, hogy reálisan mérjük fel, hogy mik a lehetőségeink pénzügyi vonalon, azaz addig nyújtózkodjon minden önkormányzat, ameddig a takaró ér.

Az LMP. Most már közeledünk az ellenzéki pártok véleményének összegzéséhez. Én köszönöm az ő véleményüket. Ők nem fogalmaztak meg annyira éles kritikákat, hacsak a "döbrögizést" meg a "kiskirályozást" nem tekintem annak. Ez nyilván abból ered, hogy nem igazán értik - bevallom őszintén, én azt szűrtem le, és ezért elnézést kérek - az önkormányzati rendszer működését. Leginkább jogelméleti polemizálásnak tudnám tekinteni azt, amit az LMP csinált a törvényjavaslat kapcsán, semmiképpen nem gyakorlatias megközelítésének az önkormányzati rendszer átalakításának.

A nyilvánosságot és a korrupciót összekeverni azzal, hogy zárt ülésen tárgyal egy testület egy komoly gazdasági ügyet, azt gondolom, hogy ez a hozzá nem értés jele, és elnézést kérek, hogy ez a véleményem. Persze, vannak elméleti vitáink az LMP-vel. A fővárosban nem szeretne kétszintű önkormányzati rendszert, mi pedig most ezt javasoljuk, hogy ez maradjon meg. Vitáink vannak természetesen a közös hivatallal, de nem olyan hangsúlyosak, mint, mondjuk, a Jobbiké. A helyi önrendelkezés jogát tartják aggályosnak, és ezt a közösségellenes magatartás szabályainak korlátozásában látják. Majd ebben kérem a munkatársaim segítségét, hogy ezt értelmezzük, hogy igazából mit is jelent.

Összességében, ahogy mondtam, az ellenzéki vélemények nagyon kritikusak voltak, ugyanakkor pedig nem tartalmaztak alternatívát. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Milyen alternatívát?) Bízom benne, hogy még a vita során erre is sor kerül, és az ellenzéki alternatívákat is képesek leszünk megismerni.

Összegezve én három témát emelnék ki, ami a legnagyobb vitát váltotta ki. Az állam és az önkormányzat közötti feladatmegosztás. Nagyon érdekes, hogy egyébként a négy tételből, a katasztrófavédelem, az egészségügyi feladatok államivá tétele és az államigazgatási feladatoknak a járási kormányhivatalban való elvégzése tárgyában nem folyt kemény vita. Egyetlenegy dologról folyt, az pedig az oktatás kérdése.

Az oktatás kérdésében hatalmas vita van, úgy gondolom, hogy nemcsak a parlamentben, hanem a társdalomban is. Itt én azt tenném elgondolkodás tárgyává, hogy a franciáknál és a németeknél, ahol szintén állami szolgáltatásként kapják a diákok az oktatási szolgáltatást, ott vajon milyen demokrácia van, ha ezt az önkormányzatiság megszűnésének tekintjük, hogy az oktatás terén az állam a jövőben nagyobb feladatot fog majd ellátni. Én azt hiszem, hogy ezt a vitát nem az önkormányzati törvény kapcsán kell lefolytatni, hanem a köznevelési törvény kapcsán, és tudom, hogy itt is nagy vita volt.

A másik hatalmas vita a közös hivatal kérdése. Meggyőződésem egyébként, hogy akik a közös hivatalra azt mondják, hogy megszűnik a falu, azok nem értik, hogy miről van szó, és nem igazak azok a vélemények, hogy ezt az érintett polgármesterek elutasítják. Én az ország minden pontján voltam, volt, ahol százan (Szilágyi György: Ki is fütyülték.), kétszázan vagy többen voltak az előadáson, a fórumon. Világos, hogy nehezen elfogadható egy szigorítás, de azt gondolom, hogy ha nyíltan elmondjuk, hogy ennek mi a célja, és ez mit fog jelenteni az adott önkormányzat számára, akkor úgy látom, hogy ez teljes mértékben elfogadható.

Egyébként pedig a közös hivatalról: mondjuk, ahol néhányszáz fős településen ma is önálló hivatal van, esetleg főállású jegyzővel, annak a településnek meg is lehet nézni a gazdálkodását. Általában innen jönnek a bajok, hogy nem jut azon a településen más célok és feladatok megoldására, mert nem ismerte föl azt a lehetőséget, amit Magyarországon száznegyven éve fölismertek, és a második világháború előtt alkalmazták a legnagyobb számban, hogy a közigazgatási és önkormányzati szolgáltatásokat igenis közösen, összefogva sokkal ésszerűbb és olcsóbb megszervezni. Ez semmi másról nem szól, ez arról szól, hogy a jövőben azok, akik ezt nem ismerték föl, a törvény megkéri őket, hogy ismerjék föl ezt a lehetőséget.

Egyébként pedig azzal, hogy a területfejlesztés a megyei önkormányzatokhoz kerül, úgy gondolom, hogy a kistelepülések kapnak hatalmas lehetőséget a fejlődésre és a fejlesztésre, hiszen a források sokkal közelebb, a megyében lesznek megtalálhatók.

Én úgy gondolom, hogy minden településen az alap önkormányzati szolgáltatásokat biztosítani kell, és ezt a törvény lehetővé és lényegében kötelezővé teszi az önkormányzatok számára.

Vita volt még az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízszolgáltatás és a hulladékgazdálkodás kérdésköréről, ami kimaradt az önkormányzati feladatok közül.

(23.20)

Úgy gondolom, nagyon alaposak és megfontoltak azok a módosítási kezdeményezések, hogy ez kerüljön vissza az önkormányzati feladatellátásba. Ezt szándékosan a kistelepülési önkormányzatok szemszögéből mondtam el, hiszen egy kistelepülésen is nyilvánvalóan az alapszolgáltatásokat, az egészségügyi szolgáltatásokat, az orvosi ügyeleti ellátást, a területrendezési, a településüzemeltetési feladatokat, függetlenül attól, hogy van-e önálló hivatala vagy nincs, a jövőben is biztosítani kell.

Végezetül a feladatfinanszírozásról hangzottak el kérdések. Azt gondolom, félig ez is jogos, hiszen, még egyszer hangsúlyozom, a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy a feladatfinanszírozást kibontsa. Azon viszont csodálkozom, hogy éppen a kistelepülések érdekeit nagyon védő képviselők háborodnak fel ez ellen. A feladatfinanszírozás egyik pozitív eleme pontosan az lesz, hogy minden településen az alapszolgáltatás a jövőben biztosítva lesz, tehát minden településen. Tudom, ez egy nagy változás lesz, és a törvényjavaslat elfogadása majd nagy vitát fog kiváltani, de a célja egyértelműen az, hogy az alapszolgáltatásokat minden településen biztosítani kell, és a települések úgy vállaljanak önkormányzati feladatot, vagy kapjanak akár a törvény által önkormányzati feladatokat, hogy ahhoz a gazdasági erejük, azaz a helyiadó-bevételük is rendelkezésre tudjon állni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a 155 paragrafusos törvényjavaslat nagyobbik részéhez nem érkeztek vélemények. Néhány politikailag fontos megállapítás vagy kijelentés elhangzott, és akörül forgott a vita, vagy ki volt emelve ez a bizonyos közös hivatali kérdés. Ma például nem hangzott el vélemény, hogy rendben van-e, hogy képviselő-testületek maradjanak a jövőben, hogy a polgármesterek irányítsák a települést, a jegyzőről mint intézményről, a bizottságokról, azok működéséről, létrejöttükről, vagy éppen a társulásokról nagyon kevés vélemény hangzott el - hála istennek, ami elhangzott, az inkább pozitív volt -, vagy például a bírósági, alkotmánybírósági védelemről, a helyi népszavazásról; kevés szó esett, az összeférhetetlenségről, a méltatlanság intézményéről.

Az összeférhetetlenségnél szeretném jelezni, hogy rendezve lesz a polgármesterek és az országgyűlési képviselők összeférhetetlensége. A területszervezési feladatokról nem hangzott el vélemény, vagy a gazdasági ellenőrzésről nagyon kevés vélemény hangzott el, éppen az egyik utolsó felszólaló Nyikos képviselő úr volt, neki köszönöm a véleményét. Bevallom őszintén, sok mindennel egyetértek. Jelenleg annyi lesz az előrelépés az önkormányzati rendszer ellenőrzése tárgyában, amit ön is hiányolt, az Államkincstár sokkal nagyobb jogosítványokat fog kapni, és sokkal nagyobb ellenőrzési lehetősége és feladata lesz majd az Államkincstárnak. Egyelőre az önkormányzatok külső ellenőrzését ez a törvényjavaslat valóban nem tartalmazza.

Kevés kritika hangzott el, vagy nem is esett szó a vagyongazdálkodásról. Én úgy gondolom, a törvényességi felügyeletről, bár hangoztak el vélemények, alapvetően nem került a középpontba, nem került a fókuszba. Úgy gondolom, a parlament ezzel a szabályozással egyetért. Nagyon kevés vélemény hangzott el az új önkormányzati rendészeti szerv létrehozásának a lehetőségéről.

Azt hiszem, azt gondolom, egy nagyon hasznos és tanulságos vitán vagyunk túl. Sajnos, ez a vita alapvetően nem szakmai, hanem politikai vita volt. Ez számomra azt jelenti, hogy szakmailag a törvény mégiscsak rendben van, ha csak politikai vélemények fogalmazódnak meg. Nagyon sajnálom, hogy a vitából nem tudtam meg, hogy a három ellenzéki pártnak igazából mi a jövőképe a magyar önkormányzati rendszerről, ezért örülök annak, hogy ennyi módosító javaslatot nyújtanak be, mert ez azt jelenti, hogy majd a módosító javaslatokból meg fogjuk tudni, mi az ellenzéki pártok véleménye, és remélhetőleg nemcsak kritikát mondanak, vagy a törvényjavaslat elhagyását fogják javasolni, hanem tényleges alternatívát is fognak mondani a jövő önkormányzati rendszeréről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a véleményeket, a kormánypárti képviselőknek, a Fidesznek, a KDNP-nek a támogató, de kritikus véleményt, az ellenzéknek az elmondott véleményét. Még egyszer mondom, én úgy vélem, ezek elsősorban segítő és jobbító szándékúak voltak.

Bízom benne, hogy a részletes vitában ezt tudjuk folytatni, és meggyőzzük sok részletkérdésről egymást, és a végén, akár az ellenzéki képviselők szavazatával is, egy jó, működőképes, életképes és egy modern XXI. századi önkormányzati törvényt fogadunk el.

Köszönöm szépen, hogy ilyen késői órában ilyen sokáig figyeltek rám. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 40 2011.11.28. 4:03  37-42

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A 2010. májusi és júniusi árvízi tapasztalatok és az októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa egyértelműen igazolta, hogy szükség van a katasztrófák elleni védekezés rendszerének felülvizsgálatára és megújítására. A tíz ember halálát okozó és 123 személy sérülésével járó vörösiszap-katasztrófa után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összegezte és feldolgozta a megelőzési, a védekezési és a helyreállítási tapasztalatokat, amelyek beépítésre kerültek az új jogszabályokba, kiküszöbölve ezzel a korábban a szabályozás és végrehajtás során jelentkező hiányosságokat és ellentmondásokat. Ahogy ön is mondta, az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról döntött 2011. szeptember 19-én, amikor elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt.

Kiemelkedően fontos nóvuma a törvénynek, hogy integrálta a korábban különböző jogszabályokban és különböző alapokon álló polgári védelmi és katasztrófavédelmi, illetve tűzvédelmi kérdésköröket. A magyar katasztrófavédelem egységes rendszerbe foglalása, a polgári védelem letisztult szabályai igényelték a tárgykör komplex szabályozását. Ennek érdekében a törvényhez kapcsolódóan kidolgozásra kerültek az új Kat. végrehajtását biztosító releváns kormányrendeletek, egyes miniszteri rendeletek, amelyek a törvénnyel egyidejűleg 2012. január 1-jén lépnek hatályba.

A jogalkotási tevékenység hamarosan lezárul, ezzel összefüggésben már csak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek belső szabályozó eszközeinek módosítására és kiadására kerül sor, amely folyamat 2011-ben szintén befejeződik. A új jogszabályok alkalmazása során megmutatkozó működés tapasztalatai mutatnak majd rá, hogy szükség lesz-e további jogalkotási munkára. Az új Kat. és végrehajtási rendeleteinek hatálybalépéséig a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél tervszerű, konkrét feladatok végrehajtását biztosító felkészülési folyamat zajlik. A felkészítés kiterjed a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő egyéb szervekre és személyekre, különösen a megyei és helyi védelmi bizottságok elnökeire, tagjaira, a polgármesterekre.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a katasztrófák elleni védekezés rendszere az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan a lakosság életének és anyagi javainak a biztonságát szolgálja. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvényben rögzített alapvető jogok, elsősorban az élethez való jog feltétlen tiszteletét és védelmét állítja középpontba a megújult katasztrófavédelmi szabályozórendszer és annak végrehajtására létrehozott hivatásos szervezet. Ez a megújult jogszabálycsomag alkotmányos garanciákat ad, és harmóniát teremt mind a megelőzési-felkészülési időszakban, mind a rendkívüli intézkedések, a különleges jogrend idején, ily módon az egyértelmű és átlátható szabályozással biztosítja a jogbiztonságot, a jogállamiság egyik pillérét.

Tisztelt Képviselő Úr! Közlöm önnel, hogy a katasztrófavédelem június 2-án ünnepélyes állománygyűlést tart a Belügyminisztériumban, ahol ünnepélyes keretek között veszi át a katasztrófavédelmi feladatok irányítását és végrehajtását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 10 2011.11.29. 5:09  7-10

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy újabb álságos MSZP-s napirend előtti felszólalást hallhattunk. Először is öröm számomra, hogy megtudtam, mi az a 2 ezer alatt, mert a felszólalás tárgyánál gondolhattunk volna esetleg évszámra, 2 ezer forintra vagy talán az MSZP taglétszámára, de mint a felszólalásból kiderült, a települések lakosságszámáról van szó.

Az, hogy több település összefogva szervezi meg a közigazgatási szolgáltatásait, nem új dolog, hiszen először az 1871-es törvény foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egyébként az a törvény egészen 1950-ig működött, majd 1950 és 1990 között a körjegyzőségeket éppen az önök jogelőd pártja szüntette meg. Amikor jött a rendszerváltozás, az új önkormányzati törvény elfogadásával azonnal lehetővé vált a települések számára az összefogás körjegyzőségek néven, amit egyébként önök is elfogadtak és támogattak. Mi sem bizonyítja jobban, hogy önök is támogatják, hogy a települések közösen szervezzék meg az önkormányzati szolgáltatásaikat, mint például a 2004-es kistérségi társulási törvény elfogadása, vagy éppen azok a döntések, amelyek a körjegyzőségeket arra ösztönözték, negatív ösztönzőkkel, hogy fogjanak össze, kényszerből, a kistelepülések.

Mondok egy példát. 2007-ben önök vezették be, hogy nem kaphatnak önhikis támogatást azok a települések, amelyek ezer fő alatt nem tartanak fenn körjegyzőséget. Az 500 fős létszámhatárt éppen önök emelték föl ezer főre. Most, amikor mi azt mondjuk, hogy a körjegyzőséget nevezzük át közös hivatallá, és ennek a létszámhatára legyen 2 ezer, ezt önök persze azonnal elvetik, és ön teljesen megdöbbentő módon azt mondja, hogy nem működtethetnek majd hivatalt az önkormányzatok. Ez azonban szemenszedett hazugság, hiszen Magyarország minden településén lesz önkormányzat, lesz képviselő-testület, lesz polgármester, lesznek bizottságaik, és ha hiszi, ha nem, lesz önkormányzati hivatal.

(13.10)

Az igaz, hogy nem minden település önkormányzati hivatalának lesz majd önálló jegyzője, mint ahogy ma sincs, mert ma is 768 körjegyzőség van Magyarországon, és 2066 település ma is egyébként közös hivatalként működik. (Simon Gábor: A törvényt is olvastad?) Tehát amikor ön arról beszél, hogy leáll a településnek az élete, mert nem fognak működni a civil szervezetek, nem fog működni a szociális ellátórendszer, nem tudok mást mondani, képviselő úr, mint azt, hogy riogat és hazudik. (Gőgös Zoltán: Eddig mindenben igazunk lett!) Tehát azt, amit önök egyébként jónak és követendőnek tartanak a körjegyzőségek tekintetében, amikor az új törvény még nagyobb összefogásra fogja késztetni a településeket és a szolgáltatások közös megszervezésére, akkor pedig ezt elveti.

Ami pedig a falurombolás szóhasználatát illeti, az pedig egyszerűen elképesztő öntől, hiszen önök döntöttek arról (Simon Gábor: Szerényebben!), hogy ezeken a kistelepüléseken ne legyen postahivatal. Önök döntöttek arról, hogy ezekre a településekre ne járjon vonat, és számolják fel a vasúti síneket. (Lukács Zoltán: Most jár?) Önök döntöttek arról, hogy meg kell szüntetni ezekre a településekre az utakat, tehát magyarul, autópályákat kell építeni (Zaj, derültség az MSZP soraiban.), és a kistelepülésekre annyi forrást sem juttattak (Simon Gábor: Szerényebben!), hogy a kistelepülésre bemenő utakat kátyúzni tudják.

Tehát éppen önök zárták el a kistelepüléseket a levegőtől. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Egyébként, Gőgös úr, ha esetleg egy pohár vizet felajánlhatok (Gőgös Zoltán: Egészségére!), megkérem a szolgálatot, hogy vigye önnek oda, és biztosan nyugtatót is találunk itt a teremben valakinél. Tehát kérném, ha én végighallgattam az ön párttársának a mondandóját, akkor legyen szíves, ön is hallgassa végig.

Tehát azt gondolom, hogy amikor az MSZP beszél falurombolásról, akkor önmagát adja, álságos, demagóg és hazudozó és hiteltelen. (Lukács Zoltán: Még egy jelzőt keressünk!) Azt gondolom, hogy tényekkel bizonyítottam azt, hogy a Szocialista Párt hogyan támogatta azt az elképzelést, amikor a településeknek össze kell fogni a szolgáltatások megszervezése tárgyában, és nagyon sajnálatos, hogy amikor egy másik párt szeretné ezt a folyamatot erősíteni, a települések összefogását, akkor pedig önök ezzel szembefordulnak. De nem csinálnak egyébként mást, mint azt, hogy önmagukat adják, hazudnak a lakosságnak.

Köszönöm szépen. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Szociális népszavazást! - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 58 2011.12.05. 4:09  55-61

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Különleges élmény hallgatni az MSZP-frakció országgyűlési képviselőjét (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Alávaló volt ez az egész!) közpénzek felhasználásáról, szélhámosságról, visszaélésről (Dr. Józsa István: Hol a pénz?), miközben szerintem a bíróságon meg a börtönökben már nagyobb frakciója van az MSZP-nek, mint itt a parlamentben. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) Egyébként ez jelzi a kérdés hitelességét is.

Tisztelt Képviselő Úr! (Dr. Józsa István: Hol a pénz?) Én azt gondolom, hogy ahelyett, hogy ön köszönetet mondana a magyar embereknek (Dr. Józsa István: Köszönetet mondott!), akik egyébként 145 ezren dolgoztak azon (Nyakó István: Ne beszélj félre, András! Térj a tárgyra, hol a pénz?), hogy a kárelhárítás megtörténjen, hogy az újjáépítés és a helyreállítás, egyáltalán az élet újrainduljon ebben a térségben, ahelyett, hogy értékelné a kormánynak azt a munkáját, amellyel megvalósította a térségben a teljes kártalanítást, és értékelné azt a tevékenységét, hogy azon túl, hogy az egyes családok és az emberek megkapják a teljes kártalanítást az újrainduló élethez (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nana!), mindennemű feltételeket, ön vádaskodik. (Nyakó István: Hol a pénz? - Dr. Józsa István: Csak kérdezett. Hol a pénz?)

Én azt gondolom, hogy ha megvizsgáljuk azt, hogy az ott élő embereknek a kártalanítása hogyan történt meg, akkor biztos vagyok benne, hogy a magyar közvélemény nem ért egyet az ön vádaskodásával, kérdésével. (Dr. Józsa István: Hol a pénz?) A magyar állam 35 milliárd forintot költött eddig az ott élő emberek életének a helyreállításához: az emberek kárára 1 milliárd 52 millió forintot; bútor, gépjármű, konyhakert, ruházat kártalanítására 475,6 millió forintot; gazdálkodó szervek kárenyhítésére 688 millió forintot; ingatlanfelújításra 48,4 millió forintot, újjáépítésre 6 milliárd 294 millió forintot. Tehát összesen mintegy 35 milliárd forintot. (Dr. Józsa István: Nem ez volt a kérdés.) Ebből egyébként Devecseren és Kolontáron több mint száz ház épült újra, és megtörtént az embereknek a beköltözéshez a teljes ellátása.

Ami a Magyar Kármentő Alapot illeti, valóban több mint 2 milliárd 40 millió forint került eddig a számlára, amit az embereknek ezúton is köszönünk. Ebből 1,5 milliárd forintot fognak megkapni a körzetben élők (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mikor?) az első döntés értelmében. Ennek egy jelentős részét, 287 millió forintot közvetlenül a családok és az emberek kaptak.

Való igaz, hogy az önkormányzatok igénye alapján megtörténik az önkormányzatoknál a közösségi infrastruktúrának a megépítése is. Így például ön fölöslegesnek tartja, hogy Devecseren orvosi rendelőt építsenek és azt berendezzék. (Dr. Józsa István: Nem mondta.) Vagy fölöslegesnek tartja azt, hogy szintén Devecseren egy új rendőrőrs épüljön meg ebből a forrásból (Dr. Józsa István: Ezt se mondta.), vagy szolgálati lakásokat építsenek, vagy a "Biztos kezdet" gyermekház program is (Dr. Józsa István: Nem erre kérdezett rá.) megvalósuljon mintegy 40 millió forintból.

Kolontáron ön nem tartja helyesnek azt, hogy sportpálya megépüljön. Tudjuk, hogy az MSZP nem szereti a sportot, nem támogatja, hogy a sporttelepen valóban új futballpálya és öltöző épüljön (Derültség az MSZP padsoraiból.), vagy ugyanezen a településen mikrobuszt vásároljanak 10 millió forintért, vagy az általános iskolásoknak tanösvényt alakítsanak ki. (Nyakó István: Mi a sunnyogást nem szeretjük!)

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, ahhoz, hogy ott XXI. századi élet folyjon, a közösségi teret is újjá kell építeni (Dr. Józsa István: Adományok!), és ebből a forrásból ez történik.

Ami pedig a felhasználást illeti, azt gondolom, hogy ez teljesen nyilvános, a döntéseket a Kármentő Bizottság, és nem a kormány és nem Orbán Viktor hozza, az elszámolás pedig nyilvános. (Az elnök csenget.)

Én azt javaslom önnek, hogy vizsgálja meg, ellenőrizze le, és meg fog változni a véleménye a kérdésről.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 461 2011.12.06. 8:55  217-462

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen az általános vitában és a részletes vitában elmondott véleményeket. Egyaránt szeretném megköszönni a kormánypárti frakcióknak, a Fidesz-KDNP-nek és természetesen az ellenzéki frakciók képviselőinek is a hozzászólásaikat.

Köszönjük szépen a sok-sok módosító javaslatot. Az ellenzéki pártokkal ellentétben mi nem úgy ítéljük meg, hogy ez azt jelzi, a benyújtott törvényjavaslat rossz, és ennyi módosítást kell végrehajtani rajta, hanem számomra-számunkra ez azt az üzenetet hordja, hogy egy nagyon nagy horderejű törvényről van szó, és nagyon felelősen kezelik az ellenzéki pártok csakúgy, mint a kormánypártok is, és nagyon sokféle érdeket kell a törvény kapcsán megpróbálni összefésülni, és nagyon sokféle szabályozást kell elrendezni, hiszen valószínűleg hosszú időre meg fogja határozni a magyar önkormányzatiság, a magyar önkormányzati rendszer működését a reményeink szerint még ebben az évben elfogadásra váró törvényjavaslat. Valahol olyan ez, mint a foci. A focihoz is mindenki ért, mindenkinek van véleménye, és ugyanazt a helyzetet, ugyanazt a szituációt teljesen másként ítéljük meg. Ez bizonyosodott be a vita kapcsán, különösen a részletes vitában, hiszen ugyanarról a dologról, kérdésről teljesen másként vélekedtek ellenzéki és kormánypárti oldalon.

Sajnos néhányan nem tudták, hogy a részletes vitában vagyunk, és az általános vita kérdéseit hozták vissza, de voltak olyan felszólalók is, akik szerintem félreértették azt, amit a törvényjavaslat tartalmaz. Különös tekintettel például a közös önkormányzati hivatalok tekintetében a Jobbik néhány képviselője egészen biztos félreérti a törvényben leírtakat, hiszen összekeveri a hivatali rendszert az önkormányzati rendszerrel. De ugyanez a helyzet szerintem a feladatfinanszírozásról elmondott vélemények alapján is, hiszen a feladatfinanszírozás nem azt fogja jelenteni, hogy az adott feladat arányosan lesz finanszírozva, hanem azt jelenti, hogy a feladat teljes egészében le lesz finanszírozva, és a finanszírozás két részből áll, egyrészt az önkormányzat saját bevételeiből, másrészt pedig az állam támogatásából. Egyébként a mai finanszírozási rendszer is így van, csak annyi különbséggel, hogy mindenre van finanszírozás, és a végén még sincs semmire, hiszen mindent lehet, de ugyanakkor teljesen mégsem jut forrás a feladatok teljesítésére.

Ami pedig a módosító javaslatokat illeti: számomra nagyon fontos, hogy kértem az általános vita végén, és ezt be is ígérték az ellenzéki pártok, hogy egy olyan módosító csomagot fognak letenni, amelyből egy teljesen más, új önkormányzati rendszer fog majd kisejleni. Megmondom őszintén, hogy én az ellenzéki módosító javaslatokból ezt semmiképpen nem tudom leszűrni, kivenni. Például mindenki támogatja azt és e tekintetben nem nyújtottak be módosítót, hogy minden településen legyen képviselő-testület és polgármester. Kevés módosító javaslat érkezett a képviselő-testületek működésére, egyáltalán az önkormányzati képviselők, a polgármester jogállására, megbízatására, munkavégzésére.

A legtöbb módosító javaslat azon túl, hogy sok-sok technikai jellegű volt, és például a számát az is jelzi, hogy egy ugyanazon tartalmú módosító javaslat benyújtása 120 ajánlási számot jelentett; van ilyen módosító javaslat is. Aki ismeri ennek a rendszerét, az tudja, hogy egy módosító, egy alapgondolat, egy tartalmi módosító javaslat húsz, harminc vagy esetleg ötven ajánlási számot is jelenthet, tehát a 955 ajánlási számból nem szabad kiindulni. Nagyon sok módosító javaslat ugyanaz az ellenzéki pártok és a kormánypártok között is tartalmi szempontból, és az is igaz, hogy sok tekintetben ellentmondás van a benyújtott módosító javaslatok között, adott esetben még egy frakción belül benyújtott módosító javaslatok között is. Én ezt nem tartom olyan nagy problémának, mint ahogy azt az ellenzéki pártok megjegyzik, ugyanis sokszor vádolnak azzal bennünket, hogy egy központi elképzelés és akarat mentén mondunk véleményt és szavazunk. Itt most pontosan az ellenzőjét bizonyítjuk be, hogy egy frakción belül is vannak más-más elképzelések, és nyilván a képviselői szabadság, a képviselői felelősség, a képviselői kötelesség följogosítja az adott országgyűlési képviselőt, hogy éppen a képviselőtársával, akivel egy frakcióban ül, ellentétes tartalmú módosító javaslatot adjon be egy adott kérdésben. Nyilván az előterjesztő dolga, hogy egyértelműen letegye az egyik vagy a másik módosító javaslat mellett a voksát.

Örülök annak is, hogy a feladatfinanszírozás tekintetében sok kritikát a módosítók által nem kapott az előterjesztés. Azt nem mondom, hogy nem, de sokat nem, és egyöntetű véleményeket nem kapott. Vagy például nagyon érdekes, hogy az állam és önkormányzatok közötti feladatelosztás tekintetében azok, amelyeket most nem tartalmaz a törvényjavaslat - önkormányzati feladatként négy területen szűkül az önkormányzati feladatellátás: az oktatás, az egészségügy, a katasztrófavédelem és az államigazgatási feladatok tekintetében -, nagyon kevés módosító javaslat érkezett, viszont annál több az ivóvízellátás, a szennyvízszolgáltatás és a hulladékgazdálkodás tekintetében. Itt azt szeretném elmondani, nem kizáró ok az, ha az önkormányzati törvény nem tartalmazza az adott feladatot, hiszen az ágazati törvény, az alaptörvény és a sarkalatos törvény értelmében, ezt a feladatot odaadhatja az önkormányzatoknak. Tehát ez a kérdés azért, mert most éppen a vita végén még nincs a kormány által támogatott módosítók között, ez még nincs lezárva, ez tehát még természetesen lehet önkormányzati feladat.

Szeretném azt is jelezni, hogy több módosító javaslat tekintetében engem személy szerint meggyőztek a képviselők, hogy ami eddig a nem támogatott módosító javaslatok között volt, az kerüljön át a támogatottak közé, de most nem árulom el, hogy melyek ezek, hanem majd a szavazáskor meg fogják látni a képviselők.

(18.00)

Én azt gondolom, alapvetően azon koncepció mentén zajlott a vita, hogy újra kell szabályozni az állam és az önkormányzat közötti feladatokat, hogy egy új önkormányzati finanszírozási rendszert kell létrehozni, hogy szigorítani kell az önkormányzati kötelezettségvállaláson, hogy egy törvényességi felügyeleti rendszert kell bevezetni, és egy új, közös hivatali rendszert, amin a legtöbb vita volt. Bevallom őszintén, hogy ezzel szemben újat, mást én nem fedeztem föl a vitában. Az természetes, hogy a parlament azért van, hogy ezeket megvitassuk, és amelyik vélemény, módosító javaslat a többséget fogja kapni, az fog bekerülni a törvénybe.

Még egyszer szeretném megköszönni. Én úgy ítélem meg, hogy legnagyobbrészt az ellenzéki felszólalások és a módosító javaslatok is jó szándékúak voltak, a kormánypártiaknak úgyszintén. Azt gondolom, a vita kapcsán - már csak a szavazások vannak hátra a parlamentben - lassan kimondhatjuk, úgy gondoljuk, itt mi egészen biztos, a Fidesz- és a KDNP-frakció, hogy kell új önkormányzati törvény, és lesz is új önkormányzati törvény.

Még egyszer köszönöm szépen a véleményüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 62 2011.12.19. 4:14  59-65

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nézzük sorban a tényeket, először a vis maior elszámolást!

Valóban, Edelény városban 2010 májusában-júniusában sajnálatos árvíz és esőzés miatt komoly károk keletkeztek. Erre vonatkozóan négy támogatási igény érkezett a Belügyminisztériumba a várostól a helyreállításra, illetve a védekezési költségek megtérítésére. Ezek közül az egyik elszámolást a Belügyminisztérium gazdasági főosztálya ellenőrizte. Az ellenőrzés alapján azt állapította meg, hogy az önkormányzat egyrészt a jogszabálynak nem megfelelő támogatási igényt próbált lehívni a Belügyminisztériumtól, másrészt sok esetben indokolatlanul magasak voltak azok a költségek, amelyeket szeretett volna Edelény önkormányzata megkapni, harmadrészt pedig olyan költségeket is próbált érvényesíteni, amelyek fel sem merültek.

(14.50)

Ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium gazdasági főosztálya büntető feljelentést tett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt. Ez az eljárás ma is folyamatban van, s nemsokára Molnár Oszkár polgármester urat is meghallgatják ebben a kérdésben.

Ami pedig a kormány munkáját illeti: ezt követően Edelény városában, illetve a térségben mintegy 7 milliárd forintot fordított arra, hogy a térség árvízi biztonságát megteremtse. Így történt mederkotrás, mederáthelyezés, elkészültek a településeket védő gátak, körtöltések, elkészült három szükségtározó és négy záportározó is, ebből egy éppen Edelény határában. Ez a helyzet a vis maiorral és az árvízzel kapcsolatosan.

Ami pedig képviselő úr leendő választókörzeti megjegyzését illeti: úgy gondolom, ön is tudja, hogy 2014-től a parlament létszáma 199 fő lesz, Borsod megyében a választókörzetek száma 13-ról 7-re fog csökkenni. Az, hogy önnek sérelmes az a törvényjavaslat, amely a parlament előtt van, arról aztán a kormány és a Belügyminisztérium igazán nem tehet, hiszen a parlament kétharmados többséggel fogja megszavazni ezt a törvényt.

Ami Edelény járási székhely szerepét jelentheti a jövőben: úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit előrefutott, hiszen ez a törvényjavaslat nincs a parlament előtt, ezt a jövő évben fogja tárgyalni az Országgyűlés. Úgy tudom, hogy a város kormánypárti képviselője, Daher Pierre komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Edelény város a jövőben is járási székhely legyen. Ebben a kérdésben is a parlament fog majd dönteni.

Ami pedig arról szól, hogy Edelény város és térsége nincs fejlesztésileg tekintve, engedjen meg néhány tényt. Edelény város önkormányzata nyert belvárosának értéknövelő és funkcióerősítő fejlesztésére a közelmúltban 589 millió forintot. Edelény város nyert a borsodi földvár interaktív bemutatóhely, látogatóközpont kialakítására 60 millió 343 ezer forintot. Edelény város önkormányzata nyert 2010-ben kistérségek központi településének fejlesztésére, belvárosi gyűjtőutak korszerűsítésére 139 millió 650 ezer forintot. Edelény város önkormányzata a Nefelejcs óvoda fejlesztésére nyert 2010 szeptemberében 99 millió 412 ezer forintot. Ezenkívül mindenki tudja, hogy Edelény városában a kastély felújításra kerül, amely közel 2 milliárd forintot jelent. Ez a városnak közel 3 milliárd forintos támogatást jelentett az elmúlt másfél-két évben.

Tisztelt Képviselő Úr! Edelény nem hátrányos település, Edelény város ugyanolyan támogatott település, mint az ország minden települése a kormány szempontjából.

Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 256-258 2011.12.19. 5:01  226-259

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: (Zaj. - A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Államtitkár úr, a kártya el van helyezve?

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Igen, benne van. (Hangosítással:) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ez a vita is rávilágított arra, hogy valóban ideje, hogy módosítsuk a Házszabályt, hiszen jól érzékelhető, hogy azok az ellenzéki képviselők, akik nem értek rá az általános vitában eljönni a parlament üléstermébe, azok most elmondták az általános vitába illő véleményüket. Persze, van közöttük olyan is, aki ügyes volt és legalább kötötte ajánlási ponthoz.

A másik észrevételem pedig, hogy azok a képviselők, akik összesen néhány percet tudnak beszélni a törvényjavaslatról és elmondták az általános vitában, néhányan most ugyanazt elmondták - elsősorban a Jobbik képviselőcsoportjából. Úgy látom, hogy kétféle vélemény van az ellenzéki padsorokban. Az egyik vélemény abból ered, hogy nincs önkormányzati gyakorlata és nincs önkormányzati tapasztalata sem a Jobbiknak, sem az LMP-nek, ezért nem tud foglalkozni a törvény lényegi kérdésével, és nem tudja megfogalmazni az alternatívát és aggályait lényegében a törvénynek, ezért aztán koporsókkal járkál az országban és szögeket hordoz a parlamentbe, ami véleményem szerint nem helyes, hiszen egy műhelyben lenne a helyük ezeknek a szögeknek. (Folyamatos zaj.)

Ami pedig a Magyar Szocialista Párt véleményét illeti, köszönöm szépen Varga Zoltán véleményét. Nagyon figyeltem az egész vitában, hogy milyen véleményt fog kialakítani a törvényjavaslatról. Ha összesen annyi baj van, tisztelt volt miniszter úr, hogy a képviselő-testület elnevezés helyett most közgyűlés lesz, vagy hogy az esküszövegből kimarad az a pont, hogy a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, amit egyébként a büntető törvénykönyv eleve tartalmaz, akkor higgye el, hogy nincs nagy baj ezzel a törvénnyel. Ha egy volt miniszternek ennyi a véleménye, akkor úgy gondolom, hogy nincs nagy probléma.

Jellemző, hogy Lamperth Mónika olyan hiányosságot követel, ami az eskü szövegében is benne van, hiszen az alaptörvényre való felesküdést a második sor tartalmazza, hiszen így szól: "Fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű leszek." Az, amit ön hiányol, hogy kikerül, a későbbi alaptörvényszöveg éppen hogy benne van ebben a szövegben. Azt gondolom, hogy ugyanazok az érvek hangzottak el, mint az általános vitában, például a közös hivatallal kapcsolatban.

(20.40)

Szeretném elmondani, hogy Magyarországon a legtöbb közös hivatal, azaz körjegyzőség az első és a második világháború között volt. Gondolják el, tisztelt jobbikosok, hogy önök a történelemhez hogyan alkalmazkodnak, és melyik időszakot szeretik Magyarország történelméből, éppen azt az időszakot, amikor a legtöbb körjegyzőség volt Magyarországon. És most önök azt támadják, amit lényegében mi is szeretnénk létrehozni, amit 140 évvel ezelőtt Magyarországon kitaláltak, hogy a közszolgáltatásokat a kistelepüléseknek közösen kell megszervezniük, és a törvény ebben tesz véleményem szerint előrelépést.

Azt gondolom, ez a vita meddő vita, egymást ebben a kérdésben nem tudjuk megnyerni, meggyőzni. Abban viszont alátámasztom Hegedűs Lorántné véleményét, amikor azt mondta az egyik szakasznál, hogy lehet, hogy félreértem. Igen, ez a baj, félreértik, félreértik az egész törvényt. Az a szakasz, amiről ön beszélt, hogy felsorolja, hol lehet rendeletet alkotni, azt a jogalkotásról szóló törvény írja elő. Hogyha ugyanabban a törvényben egyszer megemlítik, hogy rendeletet kell alkalmazni, azt lényegében jogosítványként oda kell adni a képviselő-testületnek, és az nem azt jelenti, hogy a képviselő-testület összes feladatát ebben a törvényben kell meghatározni. Tehát valóban igaz, ön félreértette a törvénynek ezt a szakaszát is.

Azt gondolom és azt gondoljuk, hogy ezt a törvényt, ha a parlament remélhetőleg néhány perc múlva kétharmados szavazással el fogja fogadni, akkor Magyarországon tiszta önkormányzati rendszer jön létre, olyan viszonyok jönnek létre az önkormányzati területen, amely egy jól finanszírozott, átlátható és nyugodt önkormányzati rendszer, csak olyan feladatokat fog ellátni, amelyeknek tisztán megvan a pénzügyi hátterük, az állam és az önkormányzatok közösen fogják tudni finanszírozni.

Tisztelettel kérem önöket, legyenek ebben partnerek, hogy ez a törvény hatályba tudjon lépni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 16 2011.12.28. 5:10  13-16

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban így van, ahogyan ön is elmondta. Az önkormányzati rendszer átalakításáról hosszú évek óta beszél a társadalom, beszélnek önkormányzati tisztségviselők, polgármesterek, beszélnek kormányok, beszélnek kormánypártok és ellenzéki pártok. Mindenkiben megérett az, hogy az önkormányzati rendszeren változtatni kell. Változtatni kell azon a rendszeren, hogy az önkormányzatoknak mindenki adhat feladatot, de rendre elmarad a finanszírozásuk, aminek a következménye lett, hogy az önkormányzati rendszer eladósodott. 2005 óta az önkormányzati rendszer adósságállománya ötszörösére növekedett.

Az új kormány 2010 májusában eldöntötte, hogy a közigazgatási rendszer átalakításával az önkormányzati rendszert is átalakítja. Átalakítja úgy, hogy megtartja legfőbb értékeit, megtartja azokat az értékeket, hogy minden településen legyen önkormányzat, legyen képviselő-testület és legyen közvetlenül választott polgármester. Ez garantálja azt, hogy a helyi döntések a jövőben is helyben fognak megszületni. Az átalakítás az elfogadott törvénnyel így is azonban nagy horderejű. Alapvetően a következő területeket érinti. Egy teljesen új feladatelosztási rendszer jön létre az állam és az önkormányzatok között elsősorban az oktatás, az egészségügy, az államigazgatási feladatok és a katasztrófavédelem területén.

Új feladat- és hatásköri megosztás került meghatározásra a főváros és kerületei között. Egy feladatnak egy gazdája lesz a jövőben. Sokkal tisztább és átláthatóbb lesz az állam és a megyei önkormányzati rendszer viszonya. Új feladatfinanszírozási rendszer kerül kialakításra 2013-tól, ezzel együtt egy szigorú kötelezettségvállalási, hitelfelvételi és kötvénykibocsátási rendszert határoz meg az új törvény. Ezzel együtt egy új, ésszerű és hatékony önkormányzati hivatali rendszer is kialakul. Ezentúl egy új törvényességi rendszer is hatályba lép 2012. január 1-jén. Az önkormányzatok legnagyobb gondja mégiscsak pénzügyi jellegű, hiszen likviditási nehézségekkel küzd a teljes önkormányzati rendszer, nehezen tudja a rájuk rótt vagy a vállalt feladataikat finanszírozni, vagy néhány önkormányzat már nem is képes rá. Ezt felismerve a kormány 2011. december 21-ei döntésével egyedi támogatásokról döntött az önkormányzati rendszert illetően. Ezzel a döntéssel lényegében megkezdődik az önkormányzati rendszer adósságkonszolidációja.

Az önkormányzati fejezetben megmaradó előirányzati tartalékokat - a kormány úgy döntött, hogy - az önkormányzatok számára juttatja vissza, így döntés született arról, hogy közel 4 milliárd forint összegben 1212 önkormányzat, amelyek a kedvezményezett kistérségben vannak, de társadalmilag, gazdaságilag, infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetben vannak, egyedi támogatásban részesülnek, lakosonként átlagosan 2500 forintban. 456 önkormányzat szociális tűzifa-támogatásban részesül 858 millió forint összegben. 403 önkormányzat rövid lejáratú hiteleinek finanszírozásához mintegy 7 milliárd forintos egyedi, vissza nem térítendő támogatásban részesül. A kormány döntött egyedi önkormányzati támogatásokról mintegy 8,5 milliárd forint összegben - ez elsősorban a megyei jogú városokat érint -, európai uniós beruházási-fejlesztési kötelezettségei, önerőhöz való hozzájárulásához.

Az egész év folyamán az önhibáján kívül hátrányos önkormányzati támogatási rendszerből az önkormányzatok a költségvetési eredeti előirányzatot is meghaladóan mintegy 34 milliárd 14 millió forintban részesültek, összesen 1655 önkormányzat részesült ebben a támogatásban. Ebben az évben a kormány és az Országgyűlés által mintegy 2200 önkormányzat részesült valamilyen egyedi kormányzati, illetve Belügyminisztériumi támogatásban.

Összességében a rendszerváltozás óta is talán legnagyobb összeggel, mintegy 54 milliárd 383 millió forinttal támogatta az Országgyűlés és a kormány az önkormányzatokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgy gondolom, ez jelzi, hogy a kormány nem hagyja cserben a magyar önkormányzati rendszert, nem hagyja cserben az önkormányzatokat. (Tukacs István: A polgármestereket kérdezd meg erről!)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 181 2012.02.13. 2:18  178-181

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönjük, hogy ezt a nagyon fontos kérdést, hogy az állami erdőgazdaságok hogyan vesznek részt a Start-munkaprogramban, idehozza az Országgyűlés elé, a nyilvánosság elé, és különösen az önkormányzati aspektusból megvizsgálva ezt a kérdést.

Sikerről tudok önnek beszámolni, hiszen az 59/2011. (XII. 23.) belügyminisztériumi rendelet alapján 456 önkormányzat részesült szociális célú tűzifavásárlás támogatásában, amelynek a beszerzése épp a napokban, hetekben van folyamatban, és a 456 önkormányzat háromnegyedéről van információnk, hogy honnan sikerült nekik ezt a tűzifát beszerezni. Örömmel mondhatom, hogy 305 önkormányzat több mint 25 ezer köbméter fát eleve az állami erdőgazdaságoktól vásárolt meg, tehát az állam adja a pénzt, és az állami erdőgazdaságoktól vásárolja meg, és az önkormányzatokon keresztül jut el azokhoz a polgárokhoz, akik erre szociálisan rászorultak.

Az elmúlt év második felében az erdőgazdaságokban a közfoglalkoztatás keretén belül 3560 közfoglalkoztatott dolgozott az erdőgazdaságokban, 4, illetve 11,5 hónapnyi időtartamban. Ez 2012-ben több mint háromszorosa lesz majd, hiszen 9 ezer fő foglalkoztatását tervezzük az állami erdőgazdaságokban a közfoglalkoztatási program keretén belül.

Ami pedig a szakmai programot illeti, tisztelt képviselő úr, el tudom önnek mondani, hogy a törvényi előírás a természetvédelmi területeken kötelező jelleggel meghatározza a kitermelés során keletkező faanyag területen való hagyásának mértékét, a biodiverzitás fenntartása és növelése érdekében. Tehát a kormánynak eleve hosszú távú szakmai programja van arra vonatkozóan, hogy a hasznosításra kerülő famennyiséget, illetve magát az erdőgazdálkodást hogyan szabályozza. Megnyugtatom, hogy a kormány rendelkezik ilyen szakmai tervvel.

Még egyszer nagyon köszönjük a kérdését. Azt gondolom, hogy ezt az ügyet is sikerült közösen előrevinnünk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 197 2012.02.13. 2:06  194-198

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön két percben három kérdésre vár tőlem választ: értékeljem a 2011. évi közfoglalkoztatást, Heves megye közfoglalkoztatási helyzetét három kistérséget kiemelve, és hogy 2012-re milyen garanciák lesznek. Hát megpróbálom.

A 2011-es közfoglalkoztatást jónak ítélem, hiszen több mint 260 ezer ember vett részt a közfoglalkoztatásban. Heves megye helyzetére pedig azt tudom mondani, hogy fejlődő és bővülő, hiszen tudjuk, hogy a 2011. évben átalakulás volt, és a mintaprogramban a gyöngyösi kistérség vett részt öt kiemeltté nyilvánított településével.

2011 második félévében Pétervásárán 18 település önkormányzatának 238 közfoglalkoztatottja vett részt a programban, jövőre ez 18 önkormányzatnak 320 közfoglalkoztatottat fog jelenteni. A hevesi kistérségben ez a szám jövő évben 8 önkormányzatnak 255 közfoglalkoztatottat fog jelenteni, és a gyöngyösi kistérségben pedig 108 volt 2011-ben, és ez meg fog maradni, picit növekszik, 113 fő fog részt venni Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Szűcsi településeken. Az viszont véleményem szerint mindenképpen előrelépés, hogy ezek a közfoglalkoztatottak 8 órában fognak dolgozni, és ezek a teljesítmények jóval meg fogják haladni a 2011. évben közfoglalkoztatottak teljesített óraszámát is.

Ami pedig a 2012. évi garanciát illeti, két dolgot tudok önnek mondani: egyrészt el van fogadva az ország költségvetése, amely tartalmazza a közfoglalkoztatásra a 132,2 milliárd forintot a BM-fejezetben; a végrehajtásra pedig garanciaként a magyar kormányt és annak Belügyminisztériumát tudom önnek ajánlani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 82 2012.02.20. 2:07  79-86

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Most már nem csodálom, hogy először a kérdését a nemzetgazdasági miniszternek tette fel, és menet közben 12 óráig rájött, hogy valamit mégiscsak elhibázott, mert most sem nagyon értem egyébként a kérdését. (Dr. Józsa István: Ezt a kormány hibázta el!) Arról nem is beszélve, hogy szóvá teszi, hogy miért dr. Bakondi György lett újra a katasztrófavédelem vezetője. Ön is tudja, hogy a 2002-es kormányváltást követően, amikor a szocialisták kerültek hatalomra, akkor politikai okokból minden vezetőt lecseréltek Magyarországon; abban, hogy a Fidesz visszahelyezte régi vezetőjét, szerintem ebben semmi történés nincs.

Az viszont már meglepő, hogy ön, ha jól értem, akkor itt a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmi szakembereket próbálja szembeállítani, pedig ez a történet nem most kezdődött, hanem éppen 2000-ben, hiszen 2000-ben jött létre egységesen a tűzoltóság és a polgári védelem integrációja, és az akkori törvényt egyébként a parlament kétharmados többséggel szavazta meg, tehát szakmai értelemben teljes mértékben egyetértés volt. Egyébként 2000 óta a tűzoltóságok szakmai felügyeletét az OKF és a magyar megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok látják el. Tehát ön most azt mondja, hogy 12 évvel az integráció után ezek a szakemberek egymással szemben állnak, és egymás rovására történik esetleg a kinevezésük. Azt gondolom, hogy ez a féle megállapítása önnek helytelen.

Egyébként pedig a katasztrófavédelem integrációja teljesen beleillik az európai uniós folyamatokba, hiszen a tűzvédelem, a polgári védelem, illetve az új törvény által az iparbiztonsági tevékenység is egy szervezethez kerül, és azt gondolom, hogy ez teljes mértékben szolgálja Magyarországnak, a magyar nemzetnek az érdekét, az ügyét, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 86 2012.02.20. 1:08  79-86

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Továbbra is csodálkozom a kérdésén, hiszen szeptemberben az önök frakciója, a Jobbik minden tagja megszavazta ezt az új katasztrófavédelmi törvényt, sőt elárulom önnek, hogy ön személy szerint is igennel szavazott erre az integrációra. Tehát nyilvánvaló, hogy amit ön most kérdez, azzal ön egyetértett még nemrég, de lehet hogy ez a Fidesz, bocsánat, a Jobbik politikájának a része (Moraj és közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból. - Dr. Józsa István: Pedig most nem is ittál, András! - Az elnök csenget.), hogy egyszer egyetértek, megszavazom, és aztán a parlamentben nyilván egy olcsó népszerűségi kérdésért szembefordulok vele.

Egyébként pedig arra a kérdésére, hogy ki fogja a tüzet eloltani: a tűzoltók fogják eloltani, nyugodjon meg. És a tűzoltók az integráció által sokkal jobb tárgyi és infrastrukturális feltételek között fogják a munkájukat végezni. És azzal szemben, amit ön mond, hogy létszámleépítés lesz, létszámnövekedés lesz a katasztrófavédelem területén. Tehát munkájukat szervezetileg is, létszámilag is, tárgyi feltételek tekintetében is sokkal hatékonyabban fogják a jövőben ellátni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 149 2012.02.20. 2:12  146-149

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy innen is gratuláljak képviselői mandátumához, és sikeres tevékenységet kívánjak önnek a parlamentben. Egyben azt is hadd mondjam el, hogy ennél azért egy kicsit értelmezhetőbb kérdéseket tegyen majd fel a jövőben. Mert ha jól értem, ön mindennel egyetért, azzal, hogy a közfoglalkoztatáson változtatni kellett, azzal is egyetért, hogy a vidéket, a kistelepüléseket be kell vonni a közfoglalkoztatásba, azzal is egyetért, hogy a mezőgazdaságot is be kell vonni. De a mezőgazdaság már csak ilyen, hogy a növénytermesztésre és az állattartásra kell hogy vonatkozzon az ott folyó közfoglalkoztatás.

Azt mondja, hogy kizártuk ebből az erdészeti tevékenységet. Ezt viszont helytelenül mondja, mert nem zártuk ki. Ebben az évben például 9 ezer közfoglalkoztatott fog majd dolgozni az állami erdészetben. Azzal is egyetért és számon kéri, hogy a helyi adottságokat figyelembe kell venni. Elmondanám önnek, hogy amikor a kistelepülések pályáznak erre a lehetőségre, akkor természetesen felmérik a helyi adottságaikat, felmérik azt, hogy milyen földterülettel rendelkeznek, mi az, ami az önkormányzat tulajdonában van, milyen vállalkozói földeket tudnak bevonni, és hogyan tudják az államtól igénybe venni ezeket a földterületeket. Tehát igenis figyelembe veszik a saját adottságaikat és azt, hogy ezeken a földeken mit lehet előállítani. S azt is figyelembe veszik, hogy annak a termékét hogyan fogják a településen hasznosítani. Ezt nevezzük önfenntartó képességnek.

Igen, a munka elején vagyunk, sok tapasztalatot kell még begyűjteni. Az ön türelmét is kérem ebben. Valóban, az elmúlt két évtizeden Magyarországon ilyen kezdeményezés nem volt, hogy közfoglalkoztatásból értékteremtő munkát állítsunk elő, és olyan embereket foglalkoztassunk, akik majd az életük során később az itt megszerzett tapasztalatokat hasznosítani tudják.

Köszönöm szépen a pozitív jellegű kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 44 2012.02.27. 4:02  41-47

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt egy helyesbítés, talán jót tesz a felkészültségének: a törvényeket nem a kormány és nem a kabinet hozza, hanem az Országgyűlés. (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ráadásul ezt a módosítást képviselői javaslatra tette meg az Országgyűlés.

A másik. Egy kérdést hadd tegyek fel önnek, hogy ismeri-e ön dr. Filó Andrást. Ismeri? (Z. Kárpát Dániel: Igen...) Akkor kellett volna vele beszélni! Filó András a szentendrei önkormányzat jobbikos képviselője, aki ezt az előterjesztést megszavazta. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások és moraj a Jobbik padsoraiból, többek között: Elmondta...! - Erről beszélt!)

Dr. Filó Andrást, akinek egyébként négy diplomája van, tehát felkészült szakember, a Jobbik (Az elnök csenget.) elnöksége visszahívta önkormányzati képviselői mandátumából. De még erre visszatérünk, hogy ez törvényes vagy nem. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

Az adott képviselő a következőt nyilatkozta: "A leghatározottabban visszautasítom, hogy eskümhöz méltatlanul, a haza és városom ellen cselekedtem volna. Minden döntésemben a hazámnak és városomnak tett eskümnek megfelelően jártam el. Mélyen sért, hogy olyan eljárásban hoztak ellenem ítéletet, amelyben meghallgatásra sem méltattak. Az eset a tények teljes félremagyarázása, ugyanis nem szavaztam meg a Raiffeisen Bank emberét. A megválasztott Polányi Sándor, önéletrajza szerint és nyilatkozata szerint is, pártoktól független, ezért volt kifejezett feltétel az egyhangú megszavazás; kifejezetten menedzseléssel foglalkozó szakember, aki soha nem dolgozott bankoknak vagy bankban.

Ez a szakember vállalta, hogy 30 napon belül akciótervet készít, amelyben feltárja a hiányosságokat, pártállástól függetlenül megnevezi a felelősöket. Erre 30 napot kapott a képviselő-testülettől. Ez a bűnöm."- mondja a jobbikos képviselő.

Erre önök, teljesen törvénytelenül és jogszerűtlenül (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Jaj!), visszahívták képviselői mandátumából. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ezért mondom én önöknek, mielőtt önök számon kérnek és nem tartják tiszteletben az önkormányzati demokráciát, nem tartják tiszteletben (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) a helyben hozott döntéseket, előbb állítsák vissza (Az elnök csenget.) a pártjukon belül a törvényes működést, mert az önkormányzati képviselő visszahívása teljesen törvénytelen, alkotmányellenes és jogszerűtlen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!)

A másik fontos kérdés persze: a tények. Én úgy gondolom, hogy ezek után, miután a saját jobbikos képviselőjüket sem hallgatták meg és nem vették figyelembe az érveit, nem is álltak vele szóba, a tények önöket nem igazán érdeklik, de azért elmondom: az adott alpolgármester személyére nem a bank tett javaslatot, és nem a bank találta ki, hanem maga az önkormányzat, a képviselő-testület. Az adott személyt, aki egyébként tanácsadó is lehetett volna, több mint tíz ember közül választották ki, és valóban, az szmsz-üket úgy módosították, hogy egy ezért felelős külső alpolgármesteri posztot létrehoztak.

Ez az ember, hogyha ismerik az önkormányzati törvényt és a szervezeti és működési szabályzatot, semmilyen döntést nem hoz, a külső alpolgármesternek szavazati joga nincs. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem igaz!) Ez az ember javaslatot tesz a képviselő-testületnek, minden tekintetben a képviselő-testület hozza meg a döntését.

De önök, csak azért, hogy egy interpellációt el tudjanak mondani a parlamentben, képesek voltak ezt az embert, aki demokratikusan és jogszerűen élt önkormányzati képviselői mandátumával (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) és jogkörével, képesek voltak politikailag lenullázni és lényegében megsemmisíteni. Ez jellemzi az önök politizálását! Ez nem való erre az esetre.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 56 2012.02.27. 4:06  53-59

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a vízhelyzetet illeti, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az átlagosnál valóban nagyobb, azonban azok jelentősen elmaradnak a maximumoktól.

Tekintettel arra, hogy hazánk felszíni vizeinek döntő többsége, több mint 95 százaléka a szomszédos országokból érkezik, folyóink vízjárását elsősorban a külföldi vízgyűjtőn kialakuló hidrológiai viszonyok, az ott bekövetkezendő hóolvadás üteme, a csapadék nagysága, a talaj telítettsége, a tározók állapota határozzák meg. Jelenleg folyóink vízállása alacsony tartományban van, a hegyvidéki területeken továbbra is csak mérsékelt az olvadás, a meteorológiai előrejelzések szerint az elkövetkező időszakban bekövetkező mérsékelt fölmelegedés kisebb vízszintemelkedést okozhat, azonban ezek jelenleg nem teszik szükségessé az árvízvédelmi készültségi fokozatoknak az elrendelését.

(14.40)

Tehát az ön által jelzett veszély, úgy gondolom, túlzott, és nem a valóságot tükrözi.

Ami a vízügyi szervezetek összevonását illeti, megértem, hogy a költségvetésből nehéz kikeresgetni azt, hogy a források hol vannak, és hogyan tud működni a szervezet, hogyan áll rendelkezésre minden forrás, pedig higgye el, ezek a források megvannak, és ugyanúgy igaz ez a beruházásokra is.

Azt gondolom, önnek nem kell indokolni, hogy mi az, ami hatékonyabbá teszi a vízügynek a Belügyminisztériumba való integrálását. Azt gondolom, hogy a létesítmények karbantartása, a vízkár-elhárítási, védelmi művek felújítása, karbantartása, védekezése, védekezésre való felkészülés feladatainak hatékony ellátása érdekében az egységes, koordinált munkavégzés, a közfoglalkoztatás igénybevétele igen hatékonnyá tudja tenni ezt a munkát.

Erre jellemző, hogy 2011-ben duplájára növekedett az ezen a területen dolgozó közfoglalkoztatottak száma. Ön bizonyára nem vette figyelembe, hogy a 2012-es költségvetési évben a közfoglalkoztatásnál mintegy 32 milliárd forint van megtervezve, hogy ebben az ágazatban rendelkezésre fog állni akár élőmunka költségeként, illetve dologi költségek finanszírozására.

Nem fogadható el az ön megállapítása vagy kijelentése abban a tekintetben sem, hogy a vízügyi szervezetben szervezetlenség lenne, és hogy nincsenek meg a szakemberek, hiszen a szakemberek ugyanúgy ott vannak, mint előtte is, amikor máshova, a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott az ágazati feladat. Az pedig, hogy a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a már említett közfoglalkoztatottakat békeidőben együtt lehet gyakorlatoztatni és felkészíteni a katasztrófa-időszakra, úgy gondolom, csak még szervezettebbé és hatékonyabbá teszi ezt a munkavégzést.

Ami pedig a beruházásokat illeti, bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy az árvízvédelmi célú állami és önkormányzati fejlesztések jelentős részben százszázalékos támogatottságúak, amelyhez nem szükséges önerő. Ahol viszont ez szükséges, az pedig nem a Belügyminisztérium fejezetében, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál található meg.

Biztosíthatom önt, hogy minden eltervezett fejlesztés és beruházás a jövőben meg fog valósulni, hiszen a következő évtized legnagyobb súlyponti fejlesztése éppen a magyar vízgazdálkodásban fog majd megvalósulni.

Tisztelettel kérem képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el, ha ezt megteheti, természetesen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 166 2012.02.27. 2:07  163-166

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a közös hivatalok működtetését illetően talán az egész országban éppen a Zala megyeiknek van a legnagyobb tapasztalatuk.

Zala megyében 258 település van; 236 település ma sem önállóan tartja fenn a hivatalát, hanem körjegyzőségben. Nyilvánvaló, hogy ezeket a tapasztalatokat akár az egész országnak majd tudomásul kell venni, illetve meg kell ismerni. Amikor én Zala megyében voltam egy fórumon, ahol közel 200 polgármester vett részt, az volt a legfontosabb kérés, hogy a 2000 fő egy kicsit legyen kevesebb. Tehát ne legyen előírás, mondjuk, hét település esetén, hogy a 2000 főt akkor is el kell érnie a településnek, tehát mindenféleképpen, és akkor lehet közös önkormányzati hivatalt létrehozni. Ezt a törvény tartalmazza. Tehát ez nyilván éppen a Zala megyeieknek kedvez, hiszen az ő kérésük volt.

Én azt gondolom, hogy ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve a Zala megyei települések egy jól működtethető önkormányzati hivatali rendszert fognak tudni létrehozni, ahol a választópolgároknak a mostanihoz viszonyítottan semmivel több időbe, energiába és pénzébe nem fog kerülni az önkormányzati szolgáltatások elérése.

Ami a kérdése második felét illeti, az a társulásokra vonatkozik. Ha az a körjegyzőségekre vonatkozott, akkor egyrészt válaszoltam, de ha más egyéb önkormányzati feladatellátásra, akkor a törvény ezt is tartalmazza. 2013. január 1-jét követően 6 hónapjuk van a most meglévő társulásoknak, hogy eldöntsék a további működésüket. Kötelező önkormányzati társulás létrehozását az önkormányzati törvény, sem más egyéb törvény jelenleg nem írja elő.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 136 2012.02.28. 4:11  133-251

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés és a kapcsolódó határozati javaslat lényegével, fő mondanivalójával a kormány képviselőjeként egyetértek.

Szükségesnek tartom ugyanakkor kiemelni, hogy a jelentés bizonyos részpontokon tartalmaz olyan elemeket, amelyek szakmai szempontból kifogásolhatóak. Ezeket feltétlenül ki kell emelnem, hiszen e tévedések alaptalanul vetnek rossz fényt az eljáró hatóságokra vagy a felkészülés és a védekezés során a munkájukat lelkiismeretesen végző katasztrófavédelmi szakemberekre. Ezek közül is kiemelkedik a jelentés 34. oldalán az 5. pontban szereplő tévedés, amelyet most itt szövegszerűen nem szeretnék felolvasni, hiszen mindenki megismerheti azt.

A jelentés szövegével szemben elmondható, hogy az Európai Unió környezeti főigazgatóságának készített magyar anyagban részletesen bemutatásra került a vörösiszap mennyiségéhez viszonyított mérgező és a környezetre veszélyes összetevőinek százalékos aránya, amelyek nagyságrenddel kisebbek a vonatkozó jogszabályi határértéknél, amely 7, illetve 25 százalék. Kiemelendő, hogy az OKF-nek mint magyar illetékes hatóságnak az üzem nem sevesós besorolására vonatkozó álláspontját az Európai Unió környezeti főigazgatósága észrevétel nélkül elfogadta. Az a megállapítás sem megalapozott, mely az egyes kazetták tartalmának különbözőségével foglalkozik, mivel az azokban felhasználható anyagok azonos üzemből, technológiából és azonos nyersanyagok felhasználásából keletkeztek. Ezzel összefügg a jelentés 2. oldalán szereplő megjegyzés, amely szerint a katasztrófavédelem a létesítményt nem sorolta be a Seveso II. irányelvnek megfelelő, az irányelv hatása alá tartozó létesítmények körébe, és így ellenőrzési jogot sem gyakorolt felette. Tehát nem indokolt ezt a kitételt a hiányosságok között szerepeltetni.

A határozat indoklásában az is szerepel, idézem: "Ezen települések vonatkozásában, teljes mértékben és zártan nem volt megszervezve a katasztrófa elleni védelem. Az érintett települések nem rendelkeztek olyan védelmi tervekkel, amelyek egy ilyen mértékű környezeti katasztrófa kezeléséhez szükségesek." Ezzel kapcsolatban szükséges leszögezni, hogy a katasztrófavédelem csak azoknak az információknak a figyelembevételével tud település-veszélyelhárítási alaptervet és kimenekítési tervet készíteni, amelyek az üzemeltetőktől, a társhatóságoktól rendelkezésre állnak. Az üzemeltető a vízminőségi kárelhárítási tervben 200-300 ezer köbméter kibocsátásának lehetőségével számolt a X. kazettát illetően, így ez képezte a kolontári és a devecseri veszélyelhárítási alaptervek és kimenekítési tervek alapját is.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében szeretném megköszönni a bizottság tagjainak a munkáját. A parlamenti vita során politikamentes, előremutató szakmai vitát kívánok annak érdekében, amit az előterjesztő is mondott, hogy soha többet ez Magyarországon ne történhessen meg. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 242 2012.02.28. 5:28  133-251

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bevallom, nem igazán terveztem a hozzászólást, de miután a kormányt minimum két kritika érte ebben a kérdésben, hozzáteszem, egyik sem tartozik a vizsgálóbizottsági jelentéshez, de ez a dolgok természete már, hogy a parlamentben a képviselő bármiről beszélhet.

Mielőtt erre rátérek, teljes fordulatot hozott Kovács Tibor képviselő úr felszólalása, hiszen ő alapjaiban változtatná meg a jelentést. Erre csak hadd legyen egy megjegyzésem, képviselő úr, hogy nem újdonság ez az MSZP részéről, hogy csináljuk azt, hogy az Európai Uniónak hazudunk, és aztán majd milyen jó lesz nekünk. Tehát ha valami ipari katasztrófa, akkor szerintem az ipari katasztrófa és nem természeti, akármit is bogarászott ki most a laptopján, hogy mit írt éppen a hvg.hu délelőtt 9 óra 42-kor.

A másik, szintén legfőképpen a szocialista frakció részéről hangzott el, nagyon érdekes, hogy nem történt meg a másodlagos kártérítés, és ezt a kormánytól követelik. Én köszönöm szépen az elismerést, ez azt jelenti, hogy az elsődleges megtörtént, tehát azt nem vitatják, legalábbis nem hangzott el; ugyan ez sem tartozik a jelentéshez. És ugyanezt tudom mondani a Jobbik képviselőjének a felszólalására is, tehát amikor az utolsó szögről van szó, igenis, az utolsó szög meg van térítve. Most már nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy elmaradt hasznot kell megtéríteni, tehát másodlagos, és majd persze utána jön a harmadlagos kártérítés is.

Ami pedig a Kármentő Alapot illeti, ezt a vitát nem igazán értem, hiszen, ha jól értem, most az a probléma, hogy van egy alap, amelyben még van komoly forrás, és egészen bizonyos, hogy ez a pénz ott, a térségre lesz fordítva. Az egyik képviselő azt mondja, hogy a térségben fejlesztéseket, munkahelyeket kell támogatni - véleményem szerint ez a pénz egyébként totálisan alkalmas arra is -, és azt követelik a kormánytól, hogy miért nem ebből a pénzből térítette meg a gépjárművet, miért nem ebből a pénzből adott segélyt - amit, egyébként jelzem, adott -, miért nem ebből a pénzből térítette meg az ingóságot, és akkor az államnak, a kormánynak a kasszájában megmaradt volna a forrás. Most önök azt kérik számon a kormányon, hogy miért nem a Kármentő Alapot költötték el elsősorban, ami szerintem fordított és nem helyes gondolkodás. (Kovács Tibor: Nem azt kérjük számon!)

Ami viszont a legsúlyosabb vád, az a Jobbik frakciójából érkezett, Ferenczi Gábor bíró úrtól talán, mondhatom így? - mert az ön felszólalása felért azzal, mint hogyha ön legalább a bíróságon lenne, és kihirdetné az ítéletet. Azt gondolom, hogy sok vád érheti a kormányt, Magyarország kormányát ebben a kérdésben, persze, de az, hogy nem akarja az igazságot, és nem akarja a felelősöket utolérni, és őket számon kérni akár büntetőügyileg, akár pedig kártérítés tekintetében, ez a vád biztosan nem igaz, és én ezt határozottan visszautasítom a kormány nevében, ugyanis, hogyha egy kicsit visszaemlékezünk a történésekre, a magyar rendőrség kezdeményezte a cég vezetőinek előzetes letartóztatását, számonkérését, a bíróság ezt nem hagyta jóvá. A magyar kormány nem engedte azt, hogy egyébként magánügyvédek hiénájává váljon az, ami ott Devecserben történt, és a magyar kormány azonnal azt mondta, hogy kártérít mindenkit, és nem szabad az embereket félrevezetni azzal, hogy ezeket az ügyvédeket odaengedjük, és majd azt mondjuk, hogy peres úton fogjuk a kártérítést követelni.

Azt gondolom egyébként az ön felszólalásáról, hogy egy viszonylag jó jobbikos képviselő, Kepli Lajos, tehát egy jó bizottsági elnöki teljesítmény van a jobbikos képviselő mögött, de azt gondolom, az ön felszólalása mindent elrontott ezzel, mert valójában nem az ügyet húzta le, hanem szerintem a Jobbik teljesítményét és Kepli Lajosét, akinek egyébként a munkájához őszintén, szívből gratulálok, és ugyanúgy minden bizottsági tagnak.

(18.00)

Nagyon szépen köszönöm, hogy elmondták a véleményüket, és alapjaiban a vita elején különösen segítették azt az elvárást, amelyet egyébként minden frakció kimondott, hogy ennek a vizsgálóbizottsági jelentésnek az kell a következménye legyen, hogy levonjuk a konzekvenciákat, hogy mi a feladata az Országgyűlésnek, mi a feladata a kormánynak, és az egyetlen célunk az kell hogy legyen - és ezt kifejezte mindenki, aztán mégsem úgy szólt hozzá -, hogy soha többet ilyen katasztrófa Magyarországon ne történjen meg.

Köszönöm szépen a rövid figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 252 2012.02.28. 2:07  251-287

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/5932. számú törvényjavaslat elfogadásával a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén csökken a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárások ügyintézési határideje, ami elősegíti az európai uniós projektek, különösen a nemzeti stratégiai referenciakeret fejlesztési forrásai kifizetésének felgyorsítását.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény általános szabálya szerint kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb két hónap lehet.

A törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárásokra is kiterjeszti az általános szabály hatályát. Új kivételként kerül meghatározásra a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, ahol az ügyintézési határidő 30 napra csökken.

(18.10)

Kivételt jelent továbbá az összevont eljárás és az összekapcsolt eljárás, amely eljárások esetében két önálló eljárás egy időben vagy egymás után történő lefolytatására kerül sor. Az összevont eljárásnál a jelenlegi általános ügyintézési határidő 4 hónap, amely a tervezet nyomán 30 napra csökken. Az összekapcsolt eljárás esetén a jelenlegi általános ügyintézési határidő szakaszonként 3-3 hónap, amely a tervezet nyomán 30-30 napra csökken.

Mindezekre tekintettel kérem, hogy a javaslat elfogadását szavazataikkal támogatni szíveskedjenek a zárószavazáskor.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 286 2012.02.28. 9:48  251-287

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két mondás rögtön eszembe jutott, tehát javaslom, hogy előbb nyugodjunk le, tehát nem kell itt ennyire idegeskedni, indulatoskodni a törvény kapcsán, mert elég sok valótlanság hangzott el, majd megpróbáljuk természetesen tisztázni. Sajnálom, hogy ezt a bizottsági ülésen nem tudták.

Az egyik mondás az, hogy ha van sapka rajta, az a baj, ha nincs rajta, az a baj.

(19.50)

A hétfői interpellációkban, napirend előtti felszólalásokban rendre azt halljuk, hogy ez a kormány semmit nem tesz azért, hogy a bürokrácia csökkenjen, hogy egyébként az engedélyeket korábban ki lehessen adni, gazdaságfejlesztési lépései nincsenek, a bürokrácia elviszi a süllyesztőbe a fejlesztési terveket, a befektetők elkerülik Magyarországot, mert egyébként akkora a bürokrácia... (Dr. Schiffer András: Ez egy öninterpelláció!) Most valamit, nem mondom, hogy ezzel jelentősen csökken a bürokrácia, de mégiscsak meggyorsítunk egy folyamatot, és lám, micsoda ellenségeskedést tapasztalunk!

Én azt javasolom, először tisztázzuk, hogy miről beszélünk. Schiffer képviselő urat kérdezem: ön szerint a Fidesz-kormány 2010-ben mennyi ilyen kormányrendeletet alkotott meg? Elárulom önnek, egyetlenegyet sem. 2011-ben ön szerint mennyi ilyen kormányrendeletet alkotott meg? Elárulom önnek, hat darabot. Hat darabot! Tehát amikor arról beszélnek, hogy a hatóságok nem fogják tudni kiadni 30 nap alatt a környezetvédelmi engedélyeket, akkor 2011-ben hat esetről beszélünk, 2012-ben már a februárnak vége, de egyetlenegyről sem. Egyetlenegyről sem! Úgy gondolom, ha a magyar közigazgatás és a hatóság, a környezetvédelmi hatóság nincs arra felkészülve, hogy egy ilyen engedélyt, amelyben persze egyetértünk, hogy ezek a tanulmányok, engedélyezési kérelmek, dokumentációk jelentős szakmai kérdések, amihez persze én nem értek, más biztosan ért, hogyha erre a teljes magyar... (Dr. Schiffer András felé:)Most ön ne mosolyogjon, mert az előbb én kaptam önért, hogy én miért mosolygok, most meg ön kezd el mosolyogni, pedig csak válaszolok önnek, hogy miről beszél, hogy előbb tisztázzuk a munka mennyiségét. Hat eset volt 2011-ben! Tehát ha a magyar közigazgatás és az építési hatóság, a környezetvédelmi hatóság erre nincsen felkészülve, hogy amit a kormány a nyilvános kormányrendeletében - tehát ön tudja majd meg először - kiemelt beruházásnak, kiemelt jelentőségűnek... Egyébként ön valószínűleg ezt is keveri. Tehát itt nem kiemelt beruházásokról van szó - és önök is keverik, tisztelt jobbikosok! -, ez kiemelt jelentőségű, ez két különböző fogalom.

Hozzáteszem egyébként, hogy valóban 2006 óta él ez a törvény. A szocialista kormányok 26 engedélyt adtak ki öt év alatt, átlagban ötöt. Erről beszélünk most. Azt gondolom, hogy a magyar közigazgatásnak felkészültnek kell lennie arra vonatkozóan, hogy átlagosan évi 5-6 ilyen kormányrendelet alapján kiemelt jelentőségű, de nem kiemelt, hanem kiemelt jelentőségű és nem beruházásnak, hanem ügynek tekintett ügyet a környezetvédelmi hatóságok elbíráljanak 30 nap alatt. Nagy baj, ha egyébként nem felkészült a környezetvédelmi hatóság.

A másik a tartalmi kérdés. Azt mondja ön, hogy mentesülnek a szabályok alól az oligarchák. Milyen szabályok alól? Tessék már elmondani! A környezetvédelmi tartalmú hatósági engedélyhez szükséges dokumentációk nem változnak. Nem változnak! Az, amit ön mond, hogy a 4. § (3) bekezdésében megszűnt, ön félreolvasta! Nem készült fel! Az indulatok elvitték! Elvitték az indulatok! (Ékes József: Tudatosan!) Felolvasom önnek, mi van benne. Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabályok szerinti előzetes vizsgálatra. Pontosan a "nem kell alkalmazni"-t veszi ki, hogy alkalmazni kell azt is! Schiffer úr, mit olvas?

Egyébként pedig, ami az oligarchát illeti, jó, nézzük meg azt a hat engedélyt, hogy mi ez. Jó? (Dr. Schiffer András felemeli a kezét.) A Pesti Vigadó épületének rekonstrukciója, állami tulajdon; szociális családiház-építési program Ócsán, állami tulajdon; magyar-szlovák összekötő földgázszállító vezeték kiépítése, állami tulajdon; a Várbazár felújítása, a Várbazár állami tulajdon. Nézzük tovább a narancs-oligarchákat, amit 2011-ben... (Zaj a Jobbik soraiban.) Mi a baj? Mi a baj? Az, hogy nincs igaza? ELI integrált európai kutatási nagyberuházás, VI. hó 29-én. Ez lenne az oligarchia? Vagy éppen az Audi Hungaria Motor Kft., amelyik több ezer munkahelyet teremt Győrben? Tessék elmenni Győrbe, és megkérdezni, hogy magának igaza van-e! Kiröhögik! Mielőtt beszél, készüljön fel először! Nézze meg, hogy miről beszél! Nézze meg, miről beszél, hat ilyen esetről van szó! És miért a Belügyminisztérium terjeszti elő? El kellett volna olvasni a törvényt és a jogszabályt, ami kimondja, hogy az építésügyért a belügyminiszter felel! Tudom, hogy a szocialistáknak ez új, ők már el is mentek, mert őnekik Belügyminisztériumuk sem volt. (Dr. Harangozó Tamás felé:) Nem a Harangozó úr volt itt a vitán, önt most ezzel nem akarom vegzálni, hanem a többieket. (Derültség.)

Tehát el kellett volna olvasni, hogy az építésügyért a belügyminiszter felel, egyébként pedig magában a törvény 2. §-a kimondja, hogy kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvényt kell alkalmazni. Ez építésügy, építési engedély kiadásáról van szó, és az építésért a belügyminiszter felel. Mi ezzel a probléma? És nem azért, amit ön mond viccesen: hogy biztosan, mert sok a büntetőügy. Ebben a hat ügyben hatalmas büntetőügyek vannak. Mondom, önöknek az a problémájuk, hogy a kiemelt beruházást és a kiemelt jelentőségű ügyet keverték össze. Itt kiemelt jelentőségű ügyről van szó, és nem kiemelt beruházásról, még egyszer mondom önöknek.

Azokra a kérdésekre pedig, hogy mit szól ehhez a környezetvédelmi hatóság, ezek után, miután ők is felmérték, hogy mekkora a munka nagysága, hogy évente 5-6 ügyről van szó, és egy ügyet, pláne, ha kiemelt jelentőségű ügy, ha hiszik, ha nem, nem egy ügyintéző tud intézni, akkor képzelje el, hogy a vidékfejlesztési miniszter az előterjesztésben azt mondta, hogy természetesen elfogadja, és hozzájárul ahhoz a célhoz, amit a kormány szeretne. (Derültség.) Azt gondolom, hogy ezek a gyanakvások, amelyeket legfőképpen ön, de a jobbikos képviselők is elmondtak, egyrészt az elmondottak alapján, másrészt a saját maguk által elmondott érvek szembeállításával - többet is tudnék ilyet mondani -, az egyik eset, amikor arról beszél a jobbikos képviselő, hogy itt kivételek lesznek majd, és itt valami nagyság alapján valami multicégek kapnak majd kivételeket, ugyanakkor pedig elmondja, hogy bárki beleférhet, hiszen a 90 milliós össz-beruházásérték és a 15 munkahelyteremtéssel lényegében akármilyen nagyságú vállalkozás ebbe beleférhet, mert még egyszer mondom: kiemelt jelentőségű ügyről van szó, és azt hiszem, ez a hat példa bizonyítja azt, hogy a Fidesz-kormány igenis, felelősen dönt ebben a kérdésben, és nem arra használja, és nem korrupcióra és nem visszaélésre, mint amit ön itt újra és újra emleget a parlamentben.

Egyébként elmondom önnek, nem kell az Európai Unióba küldeni ezt a jogszabályt. Nem kell az Európai Unióba küldeni, ugyanis ezt a parlamentbe terjesztés előtt megvizsgáltattuk, és ebben sincs önnek igaza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon bízom abban, hogy az ellenérveimmel sikerült meggyőznöm a kormánypárti képviselőket, hogy ezzel a törvénnyel az égvilágon semmi baj nincs. Arra nem vágyom, hogy megnyugtassam Schiffer képviselő urat, különösen idegesnek látom, amióta lemondott a frakcióvezetői posztról (Derültség.), és azt gondolja, hogy itt néhány indulatos hozzászólással esetleg vissza tud majd ülni oda, a másik oldalra. Egyébként kívánom önnek, de ne ilyen felkészületlen és alaptalan hozzászólásokkal.

Ami pedig az egész ellenzéki hozzáállást illeti, egy másik mondás alapján: hölgyeim és uraim, önök ágyúval lőnek verébre! És ez a fajta fegyver, az ágyú ebben nem szokott eredményt hozni. Most is így jártak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 322 2012.03.05. 8:11  297-322

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt az általános vita megismétlődött. Aminek viszont én személyesen örülök, hogy az érvek jelentősen csökkentek a törvénnyel szemben. Tudnám sorolni, hogy melyek azok, hogy miért a BM terjesztette elő, aztán mi lesz a hatóságokkal. Elmondtam, hogy összesen hat ügyről volt szó 2011-ben, egyébként 2006 óta átlagban a szocialista kormányok ideje alatt is évente átlagban öt ügyről van mindössze szó. Akkor ezek szerint sikerült meggyőzni a képviselőket, az ellenzéki frakciókat, hogy meg lehet csinálni azt a hat kiemelt jelentőségű ügyet igenis a környezetvédelmi hatóságoknak. Például ezt bizonyítja, hogy nem érkezett módosító javaslat a határidő-módosításra. Csodálkozom, hogy a szocialisták, miközben egyébként nem szavazzák meg, egyébként nyilván a törvény értelmével, jelentőségével egyetértenek, mert 2006-os törvényről van szó, nem szavazzák meg, és arra sem adtak be módosító javaslatot, hogy egyébként a határidő legyen ugyanaz, mert akkor ugyanaz a törvény lenne hatályban.

Ami viszont érdekes és talán egyértelmű számomra, az a Jobbik álláspontja, amely azt mondja, hogy nem kell ilyen törvény. Viszont az érveik már nagyon érdekesek. Elővettem a módosító javaslat érveit. Azt írja, hogy ugyan elismeri, hogy 2010-ben a törvény módosítása kiterjesztette és objektív mutatókhoz kötötte a gyorsított és egyszerűsített eljárásra jogosult beruházások és beruházók körét, de a törvény mégsem jó, 2010 után sem jó. És hogy miért nem jó, az nagyon megdöbbentő - talán itt el sem hangzott -, hogy súlyosan sérti az alaptörvényt. Én azt javaslom, hogy erre vonatkozóan viszont ne ezt a módszert válasszák, hogy egy módosító javaslattal egy egész törvényt megszüntetnek, hanem forduljanak az Alkotmánybírósághoz, és ha ez így igaz lesz, akkor az Alkotmánybíróság el fogja törölni ezt a törvényjavaslatot. (Dr. Schiffer András: Hogyan forduljanak az Alkotmánybírósághoz?)

A Jobbiknál van rá mód. A Jobbiknál nem értem azt az érvelést, hogy egyébként nem törvényben kellene a rövidített határidőt, a 30 napot rögzíteni, hanem azt úgymond kikényszeríteni a hatósági eljárásban. Na, ez az, ami törvénytelen és jogszerűtlen lenne. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy ha valami nincs leírva a törvényben, egy határidő, hogy mikorra kell megszületnie egy határozatnak, az nem fog előbb megszületni. Ennek millió oka van - nyilván a vita nem erről szól. Ezért aztán természetes, hogy a Jobbik módosító javaslatát a kormány nem tudja támogatni.

Ami az LMP módosító javaslatát illeti, az pedig teljesen elhibázott, elkapkodott. Szerintem, szerintünk nem vesz figyelembe bizonyos most is szabályozott kérdéseket.

(21.30)

Például nem tudja a 2004. évi szabályokat a közigazgatási és hatósági eljárásról és a szolgáltatás általános szabályairól. A CXL. törvény részletszabályait el kellett volna olvasni, hiszen az jelentős részét eleve szabályozza, és az a törvény rendelkezik arról, hogy egy elektronikus adatbázist kell létrehozni éppen annak érdekében, hogy tájékozódhassanak a civil szervezetek. És akkor Schiffer képviselő úrnak mondom, hogy ezt a kormányrendelet, a 187/2009. (IX.10.) kormányrendelet, ami ezeket a kérdéseket, amiket ön benyújtott, szabályozza. Tehát kormányrendelet szabályozza azokat a kérdéseket, amelyeket ön, önök a tájékoztatási és az értesítési kötelezettségre előírtak, és nem illik egyébként kormányrendelet által szabályozott kérdést törvénybe belehelyezni, tehát szakmailag is és tartalmilag is teljes egészében megalapozatlan az önök módosító javaslata.

Ami pedig a hirdetményezési részt illeti, arra vonatkozóan pedig a 314/2005. (XII.25.) kormányrendelet az, ami ezt előírja, és ennek a kormányrendeletnek a határidő-módosítási része folyamatban van, és közigazgatási egyeztetésen van, tehát ezt sem törvényben kellene szabályozni.

Ami Schiffer úr többi felszólalását illeti, elismerésem. Valóban úgy érzem és örülök neki, hogy pontosan ezen a törvényen gyakorolja a szónoki képességeit. Tehát azért azt, hogy egy határidő csökken, amit lehet kritizálni, bírálni - elfogadom egyébként -, de hogy abból azt a következtetést levonni, hogy a kormány a nagytőkét és a multit támogatja, ezt komolyan mondja? Az Európai Unióból ön szerint miért kapjuk a kritikát? Nem azért, hogy pontosan a nagytőkés, a multi ellen hozza a döntéseit a kormány és a magyar emberek érdekében? (Dr. Schiffer András: Nem! - Dr. Józsa István: Pont az ilyen intranszparens dolgok miatt!)

Véleményem szerint igen, tehát itt kezdődnek a gondok és a problémák közöttünk. Valóban komoly értelmezési vita és gond van. Vagy azzal, hogy a jelenlegi kormány próbálja visszaszerezni a magyar tulajdonokat, a magyar értéket például a MOL-ban, ez ön szerint a nagytőkének vagy a multiknak a támogatása? Vagy az, hogy egyébként a Magyarországon épülő beruházásokat magyar vállalkozások végzik? Azt gondolom, hogy ön abban téved nagyot, hogy nem a törvények és nem a jogszabályok azok, amelyek a korrupciót megteremtik, hanem azok, akik döntenek és képesek erre.

Azt gondolom, hogy azzal, hogy létrehoz a parlament egy ilyen törvénymódosítást és határidő-csökkentést, azzal semmiféle oligarchiát nem hoz létre. (Dr. Schiffer András folyamatosan közbeszól.) Egyébként a példáiban nem is tud narancsoligarchiát mondani, mert éppen Sávolyt vagy a Velencei-tavat emlegeti - ne haragudjon, de ez nem a Fidesz-kormány idején volt. (Dr. Schiffer András az MSZP soraira mutat: Odacéloztam!) Úgy gondolom tehát, hogy abszolút ebben a kérdésben sincs igaza.

Fontos dolog persze, hogy az ellenzék olyat mondjon, kritizálja, bírálja a kormányzatot, de szerintem sokkal többet ér, kedves Schiffer képviselő úr, a tényszerűség. Az tehát, hogy az történt, hogy egy ellenzéki képviselőnek - például önnek - mindenről ugyanaz jut az eszébe, hogy narancsoligarchia, és hogy korrupció van ebben az országban, úgy gondolom, ez egy téves gondolkodás. Nagyon bízom benne, hogy az elfogadott törvény, amit bízom benne, hogy a kormánypárti képviselők el fognak fogadni, bizonyítani fogja, hogy eléri azt a célját, hogy kiemelt jelentőségű ügyben a beruházások gyorsabban kapják meg az engedélyüket, és így gyorsabban, korábban el tudjanak készülni, és az az eredeti cél is, hogy az európai uniós források igénybevétele ilyen tekintetben felgyorsuljon, az is valóra fog válni.

Mindenesetre köszönöm az ellenzéki frakciók véleményét és a benyújtott módosító javaslatokat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 10 2012.03.12. 5:03  7-10

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is hitelességi problémát szeretnék fölvetni (Közbeszólások az MSZP soraiból.), hitelességi problémát szeretnék fölvetni az ön kérdésével kapcsolatban.

Nyilván azért adták önnek ezt a kérdéslehetőséget, mert ön nem ült itt az előző ciklusokban a parlamentben (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiban.) mint szocialista kormánypárti képviselő, mert ha itt ült volna, vagy mint volt miniszteri tanácsadó emlékezne arra, hogy mi történt a katasztrófavédelem területén a szocialista kormányok idején, akkor bizony nem bátorkodott volna ilyen hevesen kérdezni, hanem először elszámolt volna a saját kormányuk tevékenységével. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) De én elmondom önnek: 2003 és 2005 között (Derültség az MSZP soraiban.) önök a katasztrófavédelemből 250 embert bocsátottak el, 250 embert tettek az utcára.(Közbeszólások az MSZP soraiból: Most meg 1600-at!) Önök mindenféle kormányzati intézkedésekkel és határozatokkal próbálták kijátszani azt, hogy a tűzoltóknak 2004-től járandó tűzoltópótlékot ne kelljen kifizetniük. Amikor pedig kiderült, hogy ki kell fizetni, akkor el sem ismerték a tűzoltóknak ezt a járandóságát (Dr. Lamperth Mónika közbeszólása.), addig nem jutottak el a tűzoltókkal, hogy leüljenek velük, és a kifizetés elveiről megállapodjanak, hogy egyáltalán a tűzoltóknak mi a járandóságuk; arról nem is beszélve, hogy azt a 6-7 milliárd forintot, amit elő kellett volna teremteni, önök képtelenek voltak, és lényegében a következő kormánynak, a Fidesz-kormánynak adták át ezt mint kötelezettséget. Ezt természetesen a Fidesz-kormány megtette, és több mint 6 milliárd forintot fizetett ki a tűzoltóknak jogos járandóságként, ez 8178 tűzoltót jelent. Kérdezem én, hogy hol volt ön, amikor ezek a tűzoltók a jogos követelésüket kérték önöktől, hol volt ön a kérdéseivel és hol volt ön a felháborodásával. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Ami pedig az átszervezést illeti, így igaz, az új katasztrófavédelmi törvény értelmében, miután az állam átveszi teljes egészében ezt a tevékenységet, a katasztrófavédelmi tevékenység irányítását, átszervezés van a fővárosban is, és a megyei igazgatóságokon is. Azt a tendenciát, amit önök követtek, hogy a hivatásos állományból polgári állományt csináltak, civilesítették a katasztrófavédelmi állományt, meg kell állítani, hiszen az ország akkor van biztonságban, ha minél több a hivatásos tűzoltó, minél több az olyan katasztrófavédelmi szakember, aki a baj esetén kivonul, és nem pedig az irodájából próbálja irányítani a folyamatokat - önök pont az ellentétes folyamatot követték. Ennek következtében nem igaz az, hogy ezer fő közalkalmazottat bocsátottak el a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományából; átszervezés történik, minden egyes polgári közalkalmazottnak, köztisztviselőnek felajánlásra kerül új munkahely, tehát szó nincs itt elbocsátásokról - arról van szó, hogy egy teljesen más, sokkal hatékonyabb munkát fognak a jövőben végezni.

Az pedig mosolyt keltő, hogy ön 400 közfoglalkoztatottól védi a katasztrófavédelmet. Gondolja csak el, ossza el azt a fővárosban, a húsz megyében, és ki fog derülni, hogy átlagosan egy megyére 15 közfoglalkoztatott jut. Ha azt a tűzoltólaktanyákra szétosztja, akkor egy laktanyára egy közfoglalkoztatott fog jutni, tehát az ön felvetése csúsztatás, mellébeszélés és hazugság. (Balla György: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Kirúgjátok vagy nem?)

Ami pedig a halmaji ki nem fizetést illeti, úgy gondolom, a képviselő úr elkésett egy információval: az az adott személy, aki a panaszt tette az önök képviselőjének, megfeledkezett arról, hogy csonka hét esetén a következő hét végén fogja a közfoglalkoztatott megkapni a bérét, és ehhez a járandóságához természetesen az adott közfoglalkoztatott hozzá fog jutni, az ki lesz számára fizetve. De kérdezem én: amikor arról volt szó a parlamentben, hogy heti bérkifizetésre térünk át, akkor ezt önök hevesen támadták, most pedig, amikor valakit ilyen tekintetben sérelem ér, akkor kiderül, hogy nem is olyan rossz a heti bérfizetés (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és most ön pont az ellenkezőjét kéri rajtunk, a kormányon számon, hogy egyvalaki, egy közfoglalkoztatott éppen miért nem kapta meg a heti bérfizetése alapján a juttatását.

Én azt gondolom, hogy az ön kérdése, felszólalása nem valós problémákat feszeget, és a katasztrófavédelem átszervezése az ország javát fogja szolgálni, egy sokkal biztonságosabb és hatékonyabb rendszer fog létrejönni a fővárosban és az egész országban is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 156 2012.03.12. 2:07  153-160

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök neki, hogy most már nincs elvi különbség az ügy megközelítése kapcsán az MSZP és a kormány között. Hiszen még 2011. augusztus 10-én Korózs Lajos mintarezervátumoknak hívta, amit a kormány tervez, és féltette, hogy nem lesz ott, azokban a házakban ivóvíz meg szennyvíz, meg nem lesz út, meg nem lesz iskola. Tehát akkor ezzel most már egyetértünk, hogy erre szükség van, mert ez egy fontos megközelítés. Akkor a vita vagy a polémia közöttünk most már csak a megvalósításról történhet.

Azt gondolom, hogy semmiféle találgatás nincs, és semmiféle titkolózás. A Belügyminisztérium valóban a közbeszerzési törvény alapján tárgyalásos eljárásban meghívottak alapján kihirdette az eredményt, akik a tervet fogják készíteni. Ez két szakaszból áll. Az egyik ütemben az Ócsa területén fölépülő családi házak tervezésére, a másik pedig a közműhálózatnak szintén a tervezésére. Ennek az eredménye meg is van. Szeretném önnek mondani, hogy a Kvadrum Építész Kft. nyerte nettó 24 480 000 forintért a családi házak tervezését, és a közműhálózat és a kerékpárút tervezését pedig az Unitef '83 Zrt. 23 980 000 forintért.

Ez a tervezés folyamatban van, amikor a tervezés készen van, akkor indulhat meg a közbeszerzési eljárás, és akkor indulhat meg a kivitelezés. Ez szintén körülbelül két hónapot fog majd igénybe venni, a két hónap lezártát követően indul el, még egyszer mondom, a kivitelezés, és ha minden a tervezettek szerint halad, akkor nyár végére a 80 lakás átadásra kerül, és mire jön a hideg, a tél, akkorra az érintettek be tudnak költözni ezekbe az ócsai házakba.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 160 2012.03.12. 1:08  153-160

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Most már tényleg nem értem a kérdést, tehát hogy mi a probléma. Most visszatértünk az eredeti kérdéshez, hogy szükség van vagy nincs szükség. (Simon Gábor: Összefügg a kettő egymással.) Most akkor az 500 sok vagy kevés? (Simon Gábor közbeszól.) Most akkor mi a baj, hogy csak 80 fog megépülni? Én fölteszem a kérdést valóban, hogy szüksége van az államnak arra, hogy legyenek szociális bérlakások? (Simon Gábor: Szociális bérlakás?) Hogy az most 500 lesz vagy 5000, az egy más kérdés.

Azt gondolom, hogy igenis szükség van. Kell, hogy legyen az államnak a kezében olyan eszköz, hogy azokban a lakásokban, akik így járnak, egyébként önök miatt járnak így, hiszen önök engedték a devizahitelezést elengedni az országban... (Simon Gábor: Ajjaj!) Igenis, ha ilyen szorult helyzetbe kerülnek, akkor az állam közvetlenül is tudjon segíteni.

Azt gondolom, igaz, hogy ez a kezdet, ezek a lakások ott fognak maradni, és ezeket a lakásokat később is lehet hasznosítani, mi több, egyébként az 500-at lehet esetleg emelni is, vagy akár az ország más területén is felépíteni.

Köszönöm a figyelmét és azt, hogy beleszólt állandóan a válaszomba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Simon Gábor: Megtisztel. Igazán nincs mit.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 4 2012.03.19. 5:08  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek a napirend előtti felszólalásnak az volt a címe, hogy települések válsága, én viszont úgy ítélem meg, hogy a képviselő-polgármester úr először a saját településének a helyzetét ítélje meg reálisan és helyesen, és utána mondjon értékítéletet más településekről és az egész magyar önkormányzati rendszerről. Úgy gondolom, hogy miután a saját településének a helyzete nem jó, hiszen tudjuk, hogy a polgármester úrnak nincsen meg a többsége, ezért Szegeden nagyon nehezen születnek meg a döntések; és azt is tudjuk, hogy Szegeden négy év alatt az adósságállomány duplájára növekedett, 27 milliárd 210 millió forint Szegednek jelenleg az adósságállománya, és ha ezt a 2005-öshöz viszonyítjuk, akkor többszörösére növelte a jelenlegi szegedi vezetés a város adósságállományát, és ez bizony valóban válságot okozhat ilyen értelemben Szegeden.

De azt is beszélik a szegediek, az is kérdés ebben a városban, hogy miért kell ebben a városban ennyi presztízs- és látványberuházás, ha a városnak nincs meg hozzá egyébként a forrása, és akkor ne csodálkozzunk, ha ezek a presztízsberuházások a városnak semmi többletbevételt nem hoznak, viszont viszik az adósságot, illetve növelik az adósságszolgálatot.

Azt a kérdést is felteszik a szegediek - a helyes értékítélethez -, hogy miért nem történt az elmúlt nyolc-tíz évben Szegeden semmi a tekintetben, hogy az önkormányzat kiadásai csökkenjenek, hogy racionális döntések szülessenek.

(13.10)

Úgy gondolom, hogy először ezeket kellene önnek reálisan megítélni, képviselő úr, és aztán általános értékítéletet mondani az önkormányzatok helyzetéről. De ön mint vezető szocialista politikus a szocialista kormányok ideje alatt mindent megszavazott, ami arról szólt az önkormányzatok számára, hogy feladatot, feladatot, feladatot adni, és a másik oldalon pedig arról szólt, hogy a forrásokat elvonni, a normatívát csökkenteni, a kiegészítő támogatásokat csökkenteni, bérfejlesztést biztosítani, de ahhoz a forrást nem biztosítani. Amikor ön kormánypárti politikus volt, és itt megszavazott minden ilyen döntést, annak az eredménye az lett, hogy a magyar önkormányzati rendszer teljesen eladósodott, hiszen 2005-től négyszeresére növekedett az önkormányzati rendszernek az adósságállománya. Önök nyolc év alatt nem tudtak egyetlen intézkedést hozni a tekintetben, hogy az önkormányzatok helyzete stabilizálódjon. Mire önök átadták a kormányzást, az önkormányzati rendszer valóban a működőképesség határán volt, és mindenki tudta, hogy változásra van szükség. A Fidesz-kormány ezt a változást megkezdte, és az önkormányzati törvény elfogadásával egy keretet, egy irányt szabott annak, hogy az önkormányzati rendszert milyen irányba kell megváltoztatni.

Persze, ami az ön egyéb megjegyzéseit illeti, annyit szeretnék hozzátenni, hogy például ön arról beszél, hogy milyen rossz dolog az, hogy az önkormányzati cégeknél kompenzációt kell biztosítani. Én olvastam az egyik jelentésében, hogy az önök önkormányzati cége osztalékot fizet az önkormányzatnak - úgy gondolom, hogy akkor a forrás is megvan pont az ön városában erre a bérkompenzációra. Egyébként pedig egy március 6-ai kormányzati döntés alapján 37,1 milliárd forintot kap az önkormányzati szektor arra, hogy a bérkompenzációt biztosítsa az önkormányzatok és intézményeik számára.

A változás, ahogy mondtam, az önkormányzati törvénnyel megkezdődött, ön az önkormányzati törvény vitájában is fájlalta azt, hogy újraszabályozzuk az állam és az önkormányzat közötti feladatmegosztást, és például az oktatásban a jövőben jelentős szerepet fog vállalni az állam, illetve ugyanezt teszi az egészségügy terén is, mindamellett, hogy önkormányzati alapfeladatok maradnak, hiszen az oktatásban az óvodai ellátás, az egészségügyben pedig az egészségügyi alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Meg kell nézni a nemzetközi példákat, más országokat, Németországot, Csehországot, Romániát, hogy ott hogyan vannak ezek az alapszolgáltatások megszervezve, az állam szervezi őket alapvetően, és mégis kiválóan működnek.

Nem kell a polgármester úrnak sem tragédiaként megélni azt, hogy az önkormányzatok feladata és költségvetése is csökken, mert ez egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak a jövőbeni gazdálkodása biztos alapokon fog nyugodni, az úgynevezett feladatfinanszírozási rendszerben. Azt a tendenciát, amit önök okoztak, és azt a helyzetet, hogy növekedett az önkormányzatok hiánya, adósságállománya, és csökkent a vagyona, ez az új szabályozási rendszer teljes egészében megszünteti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Amit önök tönkretettek az önkormányzati téren, azt mi rendbe fogjuk hozni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 137 2012.04.02. 2:13  134-141

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy azért itt is elmondjam, hogy azért az elsődleges károkra a magyar állam március 5-éig 36 milliárd 994 millió forintot fizetett ki a kármentesítésre, az új lakások megépítésére és egyéb infrastruktúrák kiépítésére, a családok kártalanítására. A másodlagos károk kifizetésére is a belügyminiszter 16/2011. számmal május 2-án egy rendeletet adott ki, amely alapján a lakosság, illetve az önkormányzatok megtehették a másodlagos kárbejelentésüket. Ennek a határideje 2011. november 30-a volt. November 30-áig több mint 500 igény érkezett, az 500 igényből mintegy 460-at ítéltek meg arra vonatkozóan, hogy ez jogos igény. A 460-ból 377 szerződés már megkötésre került, ennek a szerződésnek az értéke 138 millió 538 ezer forint.

Tehát az ön által fölvetett kérdés rendezése folyamatban van a belügyminiszteri rendelet alapján. Az adott önkormányzat, Somlószőlős önkormányzata sajnálatos módon rossz pályázatot nyújtott be, a tájékoztatón ott volt augusztus hónapban, alá is írta a jelenléti ívet a polgármester, ennek ellenére sem határidőre nem tudta beadni, és formailag hiányos volt. Egyébként az ő kérelme sincs elutasítva, hiszen a Kármentő Alapból az önkormányzat bármikor kérhet kártalanítást.

Ami pedig az ön által említett Esélyt az Életre Egyesületet illeti, ők nem a másodlagos kár megtérítését kérik, hanem olyan lakosokon szeretnének segíteni, akik el szeretnének költözni a térségből. Úgy gondolom, hogy az ő igényük nem tartozik ebbe a kategóriába.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 141 2012.04.02. 1:16  134-141

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem, akkor Gőgös képviselő úrnak az a kérése, hogy lehetőleg ezt a folyamatot minél előbb zárjuk le, és a 460 és a 377 közötti kérelmeket is bíráljuk el. Megígérhetem, hogy ezt a lehető leggyorsabb ütemben el fogjuk végezni.

(18.30)

Azt azonban látni kell, hogy olyan nagy horderejű káresemény, katasztrófa történt a térségben, hogy annak a helyreállításához és a mindennapi életnek a kiteljesedéséhez bizony hosszú idő kell, és ahhoz, hogy az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba, nagyon sok teendő van még a térségben. Én magam is voltam nemrég egy óvodaátadáson, megtapasztalhattam, hogy abban igazuk van, hogy nagyon sok a teendő, nagyon sok még a helyreállítási és a felújítási teendő, a beruházások megépítése a térségben, és azt gondolom, hogy ez az, amiben együtt kell működnünk. A kormány partner abban, hogy ha maga a kistérség egy fejlesztési koncepciótervet hoz a kormány elé, azt meg fogja tárgyalni, és természetesen támogatja annak megvalósulását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 44 2012.04.10. 3:55  41-46

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy mind a Belügyminisztérium, mind a kormány egyetért képviselő úr felvetésével, azzal, hogy a közterületi elnevezések közül tűnjenek el a kommunista diktatúra nyomait, emlékeit őrző elnevezések, személyek. Azonban szeretném elmondani, hogy ez ma is lehetőség az önkormányzatok számára, hiszen mind az alaptörvény, illetve a január 1-jétől hatályos önkormányzati törvény is lehetővé teszi az önkormányzatok számára a közterületi elnevezés megváltoztatását. Ezzel egyébként nagyon sok önkormányzat élt. Két példát szeretnék mondani. Az egyik a fővárosi önkormányzat, amely Tarlós István vezetésével megkezdte ezeknek a névváltozásoknak a helyretételét, illetve egy példa a saját választókörzetemből, hiszen minap döntött éppen a bükkábrányi testület, hogy a Vörös Hadsereg utcát Mátyás király névre kereszteli át.

Azonban egyetértünk azzal, hogy valamilyen szabályozás szükséges arra vonatkozóan, hogy milyen tiltott nevek kerüljenek be a szabályozásba. Megvizsgáltuk a 303/2007. kormányrendeletet, és az a szakmai álláspont született a Vidékfejlesztési Minisztériummal, hogy ezt a kérdést magasabb szinten szükséges szabályozni. Ezért azzal értünk egyet, hogy törvényben legyen ez kimondva, amelynek két útja van. Az egyik lehetőség, hogy egy önálló törvény foglalkozzon ezzel a kérdéssel, a másik lehetőség pedig, hogy egy meglévő, hatályban lévő törvényt módosítunk.

Fontos dolog, hogy ebben a születendő szabályozásban három dolgot rendezni kell. Egyrészt az elmúlt rendszerekre, diktatórikus korszakokra utaló földrajzi elnevezésekre vonatkozó tilalmat egyértelműen ki kell mondani, erre vonatkozóan szakmai véleményt kell hogy alkosson az úgynevezett földrajzinév-bizottság, amely az említett kormányrendelet szerint működik, és amelynek munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete segítené elő. Természetesen szükségesek az önkormányzatok is, hiszen az időintervallum leteltével az önkormányzatoknak felül kell vizsgálni ezeket a közterületi elnevezéseket, és részletesen az önkormányzatoknak kell rendeletben kimondani ezek megváltoztatását. Az elnevezés megváltoztatásával kapcsolatosan természetesen a költségekkel is foglakozni kell, hiszen a lakosságot érintően a minimális költséggel, lehetőleg illetékmentesen, illetve az önkormányzatokat érintően is minimális költséggel szükséges, hogy ezek a változások megtörténjenek. A jelenlegi szabályozás is ezt jelenti.

Lehetőségként merül föl a 2012. január 1-jétől életbe lépett, emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvény módosítása is. Azt kérem képviselő úrtól, hogy dolgozzunk ezen közösen, várjuk képviselő úr javaslatát is. A Belügyminisztérium a törvényjavaslat megalkotását támogatni fogja, de természetesen szükséges a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatása is, és nem utolsósorban a parlament többségének támogatása. Bízom benne, hogy a közeljövőben mind a képviselő úr számára, mind a parlament, mind pedig a közvélemény számára ebben a kérdésben is megnyugtató szabályozás születik.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 52 2012.04.10. 3:58  47-55

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Előbb talán meg kellene fejteni ezt az interpellációt, hogy miről is szól. Próbáljuk meg, jó?

Tehát először azt mondja a képviselő asszony, hogy kevés a létszám az előző évhez képest, majd utána azt mondja, hogy ez a kevés létszám is nagyobb károkat okoz egyébként, mint az előző évben a több létszám. Aztán azt mondja, hogy hiányzik a józan ész, aztán azt is mondja, hogy hiányzik a munka- és védőruha, aztán arról is beszél, hogy járatlan vezetők irányítják ezeket az embereket, aztán arról is, hogy a természetkárosítás igen-igen nagy, aztán arról is, hogy medertisztítás is történik, de az miért kéziszerszámmal. Szóval, most mi is valójában a probléma? Az a probléma, hogy dolgoznak az emberek? Igen, az új közfoglalkoztatási programban 206 ezer ember fog dolgozni, a 2012. évi költségvetés 132,2 milliárd forintot tartalmaz arra, hogy például a vízügyben is több közfoglalkoztatott legyen, mint az azt megelőző évben; ebben az évben már közel 7700 munkás dolgozik a vízügyi ágazatban.

Az a mondat, hogy a józan ész hiányzik a közfoglalkoztatási programból, minden alapot nélkülöz, úgy gondolom, hiszen a közfoglalkoztatási programnak az alapvető célkitűzése az, hogy értékteremtő legyen, tehát ne az legyen rá jellemző, mint a szocialista kormányoknál, hogy kifizetik az irdatlan sok pénzt, de semmi értéket nem várnak el cserébe. Úgy gondoljuk, hogy ez az új rendszer ennek az elvárásnak maximálisan megfelel. Másrészt az a kritika, hogy járatlan vezetők irányítják a vízügyi ágazatban a közfoglalkoztatottakat, teljesen megalapozatlan, hiszen ugyanazok a vezetők irányítják, mint akik eddig az elmúlt években, és az elmúlt években is jellemző volt már, hogy a vízügyi ágazatban közfoglalkoztatottak végezték el az egyébként szakképesítés nélküli munkákat.

Szintén alaptalan az a megállapítás, hogy munkaruha és kéziszerszám nélkül, tehát védőeszközök nélkül végzik ezt a munkát, hiszen ezt minden közfoglalkoztatott megkapta. Még egyszer mondom, a természetkárosítási feltételezése minden alapot nélkülöz, hiszen a vízügyi ágazatban dolgozó vezetők felkészültek, és nyilvánvalóan ezeket a szempontokat is figyelembe veszik.

Végezetül, ha esetleg nem fogadja el a válaszomat a képviselő asszony, akkor én javaslom, hogy kezdeményezzen ebben a nagyon fontos kérdésben népszavazást. A népszavazás címének a következőt javaslom: szükség van-e 206 ezer ember közfoglalkoztatására, még azon az áron is, hogy a patakok menti fűz- és nyárfák, cserjések száma számos olyan madárfajtának biztosít fészket, amely a mezőgazdaság számára fontos a biológiai kártevő-mentesítésben (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ne gúnyolódjál! - Szégyen! - Szegény lány! Csúfot űzni belőle! - Dr. Lamperth Mónika: Szégyellje magát!) - de még folytatnám az ön helyében -, a kisebb vízfolyások parti növényzetének kiirtása, ami a halak ivadékbölcsőjének (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) felszámolását is jelenti, vadászati szempontból pedig a régóta gondokkal küszködő apróvad-gazdálkodás kaphat újabb sebeket?

Ezt javaslom a népszavazás címének, és higgye el, össze fog jönni a 200 ezer aláírás. Sok sikert kívánok hozzá! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 250 2012.04.10. 2:13  243-251

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki képviselők által elmondottak számomra valójában egyetlen szó újat sem tartalmaztak, hiszen kivétel nélkül minden mondat, minden érv elhangzott az általános vitában, s lényegében az általános vita egy kicsit meghosszabbodott. Én akkor hosszasan válaszoltam ezekre a kérdésekre, most viszont nem szeretném untatni a parlament többségét.

Csak a kormánypártiaknak mondom: megkérdezem Schiffer Andrást, tudja-e, hogy a kormány ebben az évben hány ilyen beruházást minősített kiemelt jelentőségűnek. Nem tudja. Összesen két ilyen beruházást. Az egyik a budapesti Tüskecsarnok, a másik pedig az Erkel Színház. No, ez a Fidesz-oligarchia őszerinte. Ez egyszerűen elképesztő érvelés, elképesztő mellébeszélés. Arról van szó, hogy nem politikailag, hanem nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. Tehát a beruházás nem összegszerűségében kiemelt, hanem a jelentősége kiemelt. Úgy gondolom, hogy egy színház felújítása az ország szempontjából kiemelt jelentőségű. E beruházások esetén rövidül le a hatósági eljárási határidő. Egyébként az elmúlt évben hat ilyen beruházásról döntött a kormány, de az azt megelőző években is átlagosan öt-hat ilyen beruházás volt. Úgy gondolom, a hatóságok ezt el kell hogy tudják látni a magyar közigazgatásban határidőre, akár 30, akár 60 nap alatt.

Arra kérem a kormánypárti képviselőket, hogy a zárószavazás előtti módosítást is nyugodtan, lelkiismeretesen szavazzák meg, s a zárószavazásra is nyomjanak igen gombot, mert az ellenzék érvei tévedésen alapulnak, és csak abból a szempontból próbálják megközelíteni a kérdést, hogy a kormánypártoknak ártsanak. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat valóban meg fogja gyorsítani ezeknek a beruházásoknak a megvalósulását, ami az egész ország érdekét szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 48 2012.04.16. 4:12  45-50

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az új kormány 2010. évi hivatalba lépését követően a Belügyminisztérium a rendvédelmi szervektől szemléletváltozást várt el. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága vonatkozásában a szemléletváltás szükségessége abban nyilvánul meg, hogy a szervezet valóban töltse be a rendeltetését, garantálja a magyar állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát és az ország biztonságos működését.

A világszerte növekvő tendenciát mutató ipari fenyegetettség, a klímaváltozás következtében fellépő szélsőséges időjárási viszonyok és a valóságos társadalmi igény mind-mind a katasztrófavédelem megerősítésének szükségessége irányába hatott. 2010-ben jelentős munka indult el a teljes katasztrófavédelmi rendszernek a való világ követelményeihez igazodó átalakítása és újjászervezése érdekében, amelynek jogi alapjait közel 200 jogszabály-módosítás, köztük az új katasztrófavédelmi törvény elfogadása teremtette meg.

Az új katasztrófavédelmi törvény az országos katasztrófavédelmi rendszer átalakításával kapcsolatban a következő főbb feladatok végrehajtását jelentette. A katasztrófavédelmi szervezet rendszere jelentősen átalakult, így a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a továbbiakban az országos illetékességgel működő központi szerv, megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, helyi szervek, a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok. Az új szervezeti struktúra kialakításával április 1-je után országos szinten 467 fővel többen teljesítenek a katasztrófavédelem területén belül hivatásos szolgálatot. Az integráció során a hivatásos katasztrófavédelemi szervek arra törekedtek és törekednek, hogy a korábbi fenntartó önkormányzatokkal megtalálják a konszenzuson nyugvó megoldást a vagyonátadás és -átvétel során is.

Az új rendszer katasztrófavédelmi őrsöket fog létrehozni, ahol a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok tűzoltási és műszaki mentési feladatot végeznek el 24-48 órás készenléti jellegű szolgálatban. 2012. április 1-jén 16 darab katasztrófavédelmi őrs kezdte meg a működését, és a terveknek megfelelően a 2014. év végéig további 49 darab katasztrófavédelmi őrs kerül kialakításra. A tervezett katasztrófavédelmi őrsök kialakításával az ország mentő tűzvédelmi lefedettsége jelentősen javul, 10 percen belül a lakosság több mint 70 százalékához eljut a segítség, de 25 percen belül gyakorlatilag a teljes lakosság elérhetővé válik. De változik a katasztrófavédelmi területen belül a hatósági feladatok ellátása is: 112 hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyett 65 katasztrófavédelmi kirendeltség végzi a jövőben az integrált hatósági tevékenységet.

A katasztrófák elleni védekezés során természetesen számítunk az önkéntes polgári védelmi szervezetekre is, ahol több mint 102 ezren látnak el ilyen jellegű szolgálatot. Új szervezetek létrehozását is elvégzi a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, így a HUNOR mentőszervezet vagy a HUSZÁR központi rendeltetésű mentőszervezet kialakítása folyamatban van. Új rendszer alakult ki az ipari katasztrófák elleni hatékonyabb megelőzés érdekében is.

Tisztelt Képviselő Úr! Az átalakítás során az ország lakosságának érdekét tartottuk szem előtt, egy hatékony (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), európai színvonalú katasztrófavédelmi rendszer kiépítését és annak eredményes működését tűztük ki célul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 82 2012.04.16. 2:15  79-86

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ügy előzménye az a sajnálatos ipari katasztrófa, amely megtörtént a térségben. Ennek kapcsán technológiaváltásról született döntés, a MAL Zrt. átállt a száraztechnológiára, amit 2010 januárjában a Környezetvédelmi Hatóság számára engedélyezett, amiben egyébként egyetértettek a térség önkormányzatai is, és ahogy mondtam, a hatóság is és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is. Lényegében a szakma teljes egyetértésével történt meg a váltás annak érdekében, hogy a térség biztonsága nagyobb legyen, és egyáltalán a termelés, és így több ezer ember munkája megmaradhasson.

Ennek a következménye az, amiről most beszélünk, hogy a száraztechnológiára váltás azt jelentette ez év februárjában, miután még nem fejeződtek be a munkálatok, hogy a térséget vörös porral lepte el a szél, miután - ahogy mondtam - nem tudták ezt még földdel lefedni, így ez a munka folyamatban van. Amikor teljesen elkészül, lényegében ez a veszélyeztetettség meg fog szűnni. Azonban a képviselő úr által mondott mérésekkel valószínűleg nem értünk egyet, hiszen a hatóságok mérései ennek ellentmondanak, így az ÁNTSZ Országos Környezet-egészségügyi Intézete 2010. október 7-étől 2012. január 16-áig mérte a szállópor-koncentrációt, ami az egészségügyi határérték 62 százaléka volt. A mai napig is az OKI Kémiai Laboratóriuma, szintén az Országos Környezet-egészségügyi Intézet ma is mér 10-10 gyermeken a két településen, Kolontáron és Devecseren (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagyis végzi ezeket a méréseket, és nem a polgármester úr által elmondott eredmények jönnek ki, hanem olyan eredmények (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amelyek nem indokolnak azonnali intézkedést ebben a kérdésben. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 86 2012.04.16. 1:12  79-86

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Szeretném leszögezni a képviselő úrnak, hogy az egészségügyi vizsgálatok nem a Belügyminisztériumhoz tartoznak, egyébként a hatóságok, még egyszer mondom, az ellenkezőjét mondják annak, amit ön állít. A száraztechnológiai hatósági engedélyt a száraztechnológiai eljárás engedélyezésére szintén nem a Belügyminisztériumhoz tartozó hatóság adta ki (Dr. Lamperth Mónika: És?! És?!), hanem a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó hatóság, tehát őt tessék kérdezni.

Egyébként a bányakapitányság ellenőrizte ezt a tevékenységet, és ő is hozott egy határozatot 2012. február 24-én, amelyben kötelezte a MAL Zrt.-t a tárolt vörös iszap kiporzásának csökkentésére és ezt kétféleképpen meg is határozta, de egyébként ez a kérdés sem a Belügyminisztériumhoz tartozik, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. Tehát ha ilyen szakkérdéseket tesz fel legközelebb, akkor legyen szíves az illetékes minisztériumoknak feltenni. (Dr. Szanyi Tibor: Nem te vagy a kormány? - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egyébként pedig a MAL Zrt. felelőssége és kötelessége, hogy ezt a munkát, amit a hatósági engedély tartalmaz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mikor fejezi be.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 4 2012.04.17. 5:09  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bevallom őszintén, hogy felszólalása elején kezdtem örülni azért, mert ilyeneket mondott, hogy a közfoglalkoztatás nem alternatíva az aktív munkaerő-piaci foglalkoztatással szemben, a segéllyel szemben alternatíva a közfoglalkoztatás. Úgy éreztem, mintha megértette volna a Fidesz-kormány közfoglalkoztatással kapcsolatos filozófiáját, célkitűzését, hogy valóban, a közfoglalkoztatás nem más, mint átmenet a segély és a rendes munkavégzés között.

De roppant elszomorodtam már a végére, amikor viszont arra kerekedett ki, hogy miután ez a rendszer ezt az elvet követi, hogy ne érje meg segélyen lenni, inkább dolgozzon a közfoglalkoztatásban, és jobban megérje nem a közfoglalkoztatásban, hanem a rendes munkaerőpiacon dolgozni - ez a rendszer erről szól. Persze, ezt lehet kritizálni, hogy a segély is kevés, a közfoglalkoztatás is kevés, a minimálbér is kevés. Minden kevés egyébként ebben az országban. Ön is tudja, hogy ennek egyébként mi az oka. Ha önök nem így kormányoztak volna 8 év alatt, hogy gazdaságilag ennyire tönkretegyék az országot, akkor az is elképzelhető, hogy a segély is magasabb lenne, a közfoglalkoztatási bér is és a minimálbér is.

Tehát elkeseredtem, amikor viszont már arról kezdett el beszélni, hogy kevesli a 47 ezer forintot. Azon túl, hogy ezt a vitát én nem kívánom megnyitni, hogy meg lehet-e élni 47 ezer forintból, természetesen nem lehet megélni, de nem lehet megélni más összegből sem. Egy biztos: a közfoglalkoztatással, ha valaki hajlandó munkát vállalni, márpedig ez a rendszer őt arra ösztönzi, akkor több mint dupláját keresi, mintha egyébként nem csinálna semmit, hanem csak a postástól várná havonta a segélyt.

Szóval, a végén kikerekedett az ön mondandójából is az, ami egyébként a szocialista típusú vezetők mentalitása, hogy a közfoglalkoztatás nem más, mint egy kampányfogás, és azok az emberek, akiket bevonunk a közfoglalkoztatásba, ránk, mármint szocialistákra fognak szavazni. Mert önök 2009-2010-ben pontosan ezt csinálták. Eszméletlen mennyiségű pénzt szórtak ki a választás előtt egy évvel a közfoglalkoztatásba. Én polgármester voltam, tudom, hogy a mi városunkban, Mezőkövesden 400 embert kellett egyszerre egyébként foglalkoztatni, tehát egyszerre, hangsúlyozom, és kellett. A pénz megvolt rá, mert az állam öntötte ránk a pénzt. Az más kérdés, hogy a városban ennyi ilyen típusú munka nem volt. Így aztán olyan helyzetek alakultak ki, és nem csak a mi városunkban, hogy egy iskolában például megvolt a rendes takarítónői létszám, de hát föl kellett venni a közfoglalkoztatottat.

(9.10)

Felvettünk még ugyanannyi takarítónőt, és a rendes önkormányzati foglalkoztatott takarítónő főnöke lett a közfoglalkoztatásban foglalkoztatott takarítónőnek, de ugyanez volt a helyzet a karbantartókkal, és az égvilágon semmit nem értünk el. Önök jól elszórták a pénzt, növelték a költségvetési hiányt, növelték vele az államadósságot, de egy biztos, értéket nem teremtettek. Ami erre a közfoglalkoztatási programra mindenképpen jellemző, hogy végre az önkormányzatokat gondolkoztatásra készteti, a kistérségeket összefogásra készteti, és arra készteti a polgármestereket, az önkormányzati vezetőket, hogy találjanak ki valami helyi dolgot, helyi specialitást, amibe az embereket aztán be fogják vonni. Vidéken nagyon népszerű a mezőgazdasági típusú közfoglalkoztatás, és abszolút nem azzal foglalkoznak az emberek, hogy egyébként most mennyit is kapok, 47 ezret, 67 ezret vagy 35 ezer forintot kapok, hanem egyáltalán azzal, hogy olyan munkát tud végezni, amiben hasznosnak érzi magát.

Nagyon-nagyon fontos, ebben egyetértünk, és maradjon meg az álláspontja mellett Kiss Péter képviselő úr is, hogy ez legyen átmenet. Ezt a közfoglalkoztatási rendszert a kormány átmenetileg gondolja, és úgy gondolja, hogy néhány éven belül ezt a piacnak kell megoldania, de olyan munkaerővel fog majd találkozni, aki nem otthon ült, és várta az értesítést, hogy jöjjön dolgozni, hanem a közfoglalkoztatásban igenis értékteremtő munkát végzett el. Azt gondolom, hogy sok javítanivaló van a mostani közfoglalkoztatási rendszeren, de összehasonlíthatatlanul jobb és hatékonyabb, mint az előző volt, de lehet ettől sokkal jobbat is csinálni, és mi azon vagyunk, hogy ezt megtegyük.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 196 2012.04.23. 2:19  193-196

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Gyorsan, siessünk, mert összesen nyolc kérdést tett föl, megpróbálok mindre válaszolni.

Miért nem korszerűsítik a siófoki zsilipet? Az egyik. A kettes: miért nem hozzák rendbe a Sió-csatorna műszaki berendezéseit, támfalait? Ezt rendbe hozzuk, a Sió-csatorna mederrendezése című európai uniós projektjavaslat, amely ezt tartalmazza, a 2014. évi programban szerepel. 2011-ben a siófoki hajózsilip táblamozgató hidraulikai rendszerének korszerűsítése megtörtént, bekerülési költsége 31 millió forint volt.

Miért nem tervezik a hajószállításokat és tartalékoknak rá vizet a Balatonban? Hát azért, mert a Balatonban most olyan alacsony a vízállás, 83 centiméter, a normál 70-től 110-ig van, utoljára a zsilipek 2011. május 2-án voltak kinyitva, akkor elzárták, és azóta egyszerűen ennyi víz van. Tehát nem lehet szabályozni a hajózás miatt a Balatont, mert egyszerűen nincs víz sajnos.

Miért nem egyeztetik az érdekeket és a vízgazdálkodást? Egyeztetik a környező és érintett önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel.

Mi az akadálya annak, hogy a zsilipet csak akkor és annyi ideig nyissák meg, amikor és ameddig feltétlenül indokolt? Ezt az üzemeltetési szabályzat mondja ki. Még egyszer mondom, 70 és 110 centiméter között optimális a Balaton vízszintje, illetve 110 az optimális, és ezt csak akkor kell működtetni, amikor fölötte van. Tehát ezt megmondja a szabályzat, és aszerint járnak el, nyilván az azért felelősek.

Ki a felelős azért, hogy lassan hazai és nemzetközi kampányt kell folytatni a vendégek magyar tengerre csábítása érdekében? Ezért a Balaton a felelős. Propaganda azért, hogy a Balatonra jöjjenek turisták, eddig is volt, meg ezután is lesz. Tehát ezért egyszerűen a Balaton a felelős.

Miért lehet 2012-ben egyáltalán kérdés a Balaton vízszintje? Hát azért, mert létezik a Balaton. Azért kérdezheti ön a vízszintjét. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)

(16.40)

S milyen lobbiérdekeknek hajtott fejet a kormány ismét? Kérdezem, hogy miért kellett volna hajat fejteni. (Sic! - Derültség.) Azért, mert egyébként a 600 milliméter víz miatt 2011-ben 300 milliméter víz esett le (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hajat fejteni... - Derültség az MSZP soraiból.), és ezért a Balatonban alacsony a víz? Hát, uram, erre nem tudok válaszolni önnek, ne haragudjon!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 174-178 2012.05.07. 2:55  169-178

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdés nem hangzott el; mondjuk, valóban írásban elolvastam. Egy kicsit elgondolkodtató...

ELNÖK: Elhangzott a kérdés, én olvastam fel, megismétlem: "Rendőrbiznisz lett az iszapból?" a címe. Ez egy írásban benyújtott kérdés. Az időtúllépés miatt állítottam le, de nyilván a kérdést felolvastam a kezdet kezdetén, csak jelezni szeretném.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelettel kérem, hogy az időmet állítsák vissza.

ELNÖK: Természetesen, visszaállítjuk az órát, csak segítettem a kérdésben. Legyenek szívesek az órát visszaállítani!

Köszönöm, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Javaslom elnök úrnak, majd olvassa el az írásban feltett kérdést, és akkor ön is megtudja, hogy nem hangzott el a kérdés.

Egyébként pedig elgondolkodtató a jobbikos képviselő felvetése, hiszen ha jól értem, a felvetésében tisztességes magánemberek, ügyvédek tevékenységét minősítgeti, és erre használja fel a parlament nyilvánosságát. Mert nyilván, ha ezek az ügyvédek a munkájukat rosszul végezték volna, akkor most ön arról beszélne, de ilyet nem tudott elmondani egyetlenegyet sem. És azt tudom mondani önnek, hogy a Belügyminisztériumba sem érkezett az ügyvédek munkájára semminemű panasz.

És azt sem tudja most felvetni, hogy ezek az ügyvédek drágán végezték a munkájukat, mert nyilván megfogadta a legutóbbi kérdésére adott válaszomat, megkérdezte Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársát, hogy az ő ügyvédi irodája mennyiért csinálta volna meg ezt a munkát, és rájött, hogy nem csinálta volna Gaudi-Nagy Tamás sem olcsóbban, mint ahogy ezek az ügyvédek végezték a munkájukat. (Ferenczi Gábor: Az nem közpénz!) Egyébként pedig polgári peres ügyekben az ügyvédi óradíj 20 ezertől 60 ezer forintig terjed. (Ferenczi Gábor: Csak ez közpénz!) Az ön kétmilliárdja helyett ez az összeg itt most nettó negyede, azaz nincs 500 millió forint. Tehát ebbe se nagyon tudott belekötni. (Szávay István: Miről beszélsz?)

Mibe is kötött ön bele? Abba kötött bele, hogy olyan ügyvédek - legalábbis néhányan - végezték a munkájukat, akik előtte rendőri szolgálatot teljesítettek. Akkor pedig azt kell mondani, tisztelt képviselő úr, hogy önnek baja van a rendőrökkel, baja van a rendőrséggel. Miután sem a munkájukba, se a díjazásukba belekötni nem tudott, ön abba kötött bele, hogy miért olyan ügyvédek végezték el ezt a munkát, akik előtte rendőri szolgálatot teljesítettek. Ön nagyon jól tudja, hogy a kiválasztás jogszerű, hiszen a közbeszerzés nem vonatkozik ezen megbízási tevékenységre. Tehát ebbe sem tudott belekötni, csak az előítéleteit tudta itt hangoztatni a rendőrök iránt, ami nagyon sajnálatos, hogy a parlamentet ezzel untatja és tartja föl.

Köszönöm szépen. (Ferenczi Gábor: Szégyen! - Z. Kárpát Dániel: Ülj le, egyes! - Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 185 2012.05.14. 1:57  182-185

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha röviden kellene válaszolnom, akkor csak annyit mondanék, hogy május 21-én indul ez az országos közfoglalkoztatási program, amely a Balaton déli partszakaszának rendbetételéről szól.

Ez a program 2012. szeptember 30-áig fog tartani, és 588 közfoglalkoztatott vesz részt majd a programban. Valóban a Somogy megyei Balaton-parti települési önkormányzatok konzorciuma volt a pályázó, és ők nyertek támogatást a területek hulladékmentesítésére, parttisztításra és szemételtakarítási feladatok elvégzésére.

De szeretném elmondani, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium főszervezésében a "TeSzedd 2012! - Összefogás a tiszta Magyarországért" akció keretében is indul június 2-án egy szemétszedési akció, és ehhez már több balatoni település, önkormányzat csatlakozott. A Belügyminisztérium ebben is szakmai szervezőként a vízügyi igazgatóságokkal fog részt venni. Javaslom, hogy ösztönözze ön is a Balaton környéki önkormányzatokat, hogy vegyenek részt ebben az akcióban.

Ezen felül a Balaton környéki önkormányzatoknak lehetőségük van hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatás igénylésére is a munkaügyi kirendeltségeken. Ezen belül a települések belterületén elvégzendő feladatokra lehet pályázni, mint például csapadékvíz-elvezetők, csatornák rendbetétele vagy a közúthálózat javítása és karbantartása.

Bízom abban, hogy közös erővel, az önkormányzatokkal, állami segítséggel az idén nyáron is tiszta, szép lesz a Balaton, és nagyon sok turista fog odaérkezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 72 2012.05.16. 3:54  71-73

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt országgyűlési Képviselők! A javaslat célja a Magyarország Kormánya és Új-Zéland Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése, illetve a megállapodás kihirdetése.

A megállapodás által előirányzott, ideiglenesen munkát vállaló turisták programja keretében a két ország 18-35 év közötti állampolgárai - évente legfeljebb száz-száz fő - egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, továbbá amellett, hogy a tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem a turizmus, a megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak.

(14.20)

Új-Zéland Magyarországtól földrajzilag távol eső, de az európai civilizációs gyökereinek megfelelően értékeinkben és céljainkban osztozó, a nemzetközi folyamatokat hozzánk hasonlóan értékelő ország, ahol számottevő magyar közösség él.

A közel 3000 fős új-zélandi magyar közösség tagjai kiemelkedő gazdasági, tudományos kutatói és kulturális teljesítményüknek köszönhetően az új-zélandi társadalom megbecsült tagjai. A még továbbra is számos potenciált rejtő kétoldalú kapcsolataink a fenti értékek és humán kapcsolatok jelentette különleges kötődés révén kiegyensúlyozottan fejlődnek. A megállapodás megkötése az állampolgárok közötti közvetlen kapcsolatok erősítésével a XXI. század igényeinek megfelelően, dinamikus módon segítheti elő a két ország együttműködésének kiszélesítését.

Az európai uniós tagállamok egy része már kötött azonos tárgyú szerződést Új-Zélanddal. A szerződések tapasztalatai, így az e program keretében munkát vállalók számáról készített statisztikák azt mutatják, hogy a megállapodás feltételezhetően hazánk, a magyar fiatalok számára lenne kifejezetten előnyös, különös tekintettel a turizmus ösztönzésére, valamint a kétoldalú kulturális és gazdasági kapcsolatok élénkítésére. A turisták ideiglenes munkavállalásáról szóló nemzetközi szerződések egyre elterjedtebbek, amit az is mutat, hogy Magyarország több hasonló megállapodás megkötéséről is egyeztetéseket folytat.

Magyarország 2007 óta folytatott intenzív tárgyalásokat Új-Zélanddal a turisták ideiglenes munkavállalásáról szóló nemzetközi megállapodásról. A megállapodás aláírására 2011. június 6-án Gödöllőn került sor. Egyetértés volt abban, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges nemzetközi jogi, illetve belső jogi eljárási cselekmények mind gyorsabb megtételében érdekeltek a felek. Ennek érdekében a megállapodás végrehajtásához szükséges jogalkotási intézkedések előkészületei is folyamatban vannak.

Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján a megállapodás az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésnek minősül. Erre tekintettel kötelező hatályának elismerésére történő felhatalmazás megadása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Kérem tehát, hogy a megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazást, illetve a megállapodás kihirdetését támogassák igen szavazatukkal.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 74 2012.05.16. 4:19  73-83

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezményhez fűzött és az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében szintén New Yorkban, szintén 1954. szeptember 28-án létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi II. törvény 3. §-ának a) pontjában foglalt nyilatkozatát visszavonja.

Az egyezményhez 2001 novemberében csatlakozott Magyarország kormánya, ugyanakkor az Országgyűlés felhatalmazása alapján az egyezményhez történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor az egyezmény 23., 24. és 28. cikkéhez nyilatkozatokat fűzött, amely értelmében a magyar állampolgárokat megillető jogosultságokat az állandó belföldi lakhelyű hontalan személyek számára biztosítja.

2011. december 7-én, 8-án a Genfben megrendezett miniszteri konferencián az ENSZ tagállamainak képviselői az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága emlékévének szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek. Ezek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot, amellyel visszavonja az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezmény 23. és 24. cikkeihez fűzött nyilatkozatát, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

Az egyezmény 23. cikke értelmében a szerződő államok a területükön jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, a 21. cikk értelmében a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosítanak. A nyilatkozat visszavonása nyomán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó, elismert hontalan személyek számára is biztosítottá válnak a szociális és társadalombiztosítási ellátások: így az egészségbiztosítási ellátás, egészségügyi ellátás, nyugellátás, valamint a családi ellátás.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy az említett fenntartás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007. július 1-je és 2011. december 31-e között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal összesen 87 főt ismert el hontalanként.

Továbbá figyelembe veendő az a körülmény is, hogy 2009 februárja előtt hontalan státust szerzett harmadik országbeli állampolgárok - ez 27 fő - közül időközben többen megszerezhették a három év időtartamú jogszerű magyarországi tartózkodást, majd a nemzeti letelepedési engedélyt, és ezáltal az állandó lakhelyet, lakcímet Magyarországon. Ennélfogva már korábban is jogosultságot szerezhettek a magyar állampolgárokkal való egyenlő bánásmódra a szociális és társadalombiztosítási ellátások vonatkozásában. Mindezek alapján elmondható, hogy a fenntartás visszavonásának szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása meglehetősen csekély.

A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket arról, miszerint a javaslat célja helyes. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 82 2012.05.16. 2:06  73-83

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Felszólalók! Nem várt vita történt itt a parlamentben, viszont ami különleges, elsősorban nem a benyújtott törvényjavaslatról esett szó, különösen az LMP-s felszólaló tekintetében, hanem egy egészen más dologról, mégpedig a hontalansági eljárásról, illetve akik nem szerzik meg jogszerűen a hontalanságot, azoknak a sorsáról beszélt. Ez a törvényjavaslat nem erről szól, hanem a jogszerűen hazánkban tartózkodó hontalanok számára tesz könnyebbé bizonyos szociális és egyéb ellátásokat. Egyébként a tavalyi évben összesen négy személyt érintett ez Magyarországon.

A hontalansági eljárásra reagálva szeretném elmondani, hogy mind az Európai Unió, mind az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága elismeri azt a jogi szabályozást és azt az eljárást, amely Magyarországon történik e tekintetben, sőt példaértékűnek tartja más országok számára is.

Az a kritika pedig, hogy azáltal, hogy a belföldi állandó lakcím nem szerepel a feltételek között, és ezzel csatlakozunk más országokhoz is feltételként a hontalanok kérelmének az elbírálásánál, semmiképpen nem visszalépés. Véleményem szerint európai országként Európa és a világ normáit követve teszi ezt meg Magyarország, és elmondtam ennek az egész rendszerre vonatkozó csekély hatását, tehát a magyarországi szociális, családjogi és társadalombiztosítási rendszerre ennek igen minimális hatása van, viszont nemzetközi téren Magyarország csatlakozik az előttünk járó országokhoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket és a véleményüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 84 2012.05.16. 2:43  83-95

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fővárosi forrásmegosztás az önkormányzatok gazdálkodási szabályozásának érdekes és egyedülálló területe. Igaz ez azért is, mert a fővárosban kialakított kétszintű önkormányzati rendszer eleve sajátossá teszi a területet, de egyediségét meghatározza a megosztandó források nagyságrendje és szerkezete is.

A 2011. évben 212,5 milliárd forint került abba a kalapba, amelyet a megosztandó bevételek alkottak. Ezen összeg meghatározó részét az önkormányzatok által beszedett helyi adók teszik ki. Mint minden helyhatóságnál, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatoknál is jelentős szerepük van a helyi adóbevételeknek, éppen ezért a források elosztási mechanizmusának meghatározása speciális eljárásrend kialakítását kívánta meg. Mindezek miatt az Állami Számvevőszék minden évben elvégzi a fővárost és kerületeit megillető önkormányzati bevételek megosztására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, és jelentésében javaslatot tesz többek között az önkormányzatokért felelős miniszternek a rendszer továbbfejlesztésére és csiszolására.

A jelenlegi törvényjavaslat elfogadásával eleget teszünk a Számvevőszék 2011. évi javaslatában foglaltaknak, átláthatóbb lesz a fővárost és kerületeit megillető bevételek szerkezete, és a bevételek megosztására vonatkozó jogi szabályozás egyértelművé válik a következők szerint. A fővárosi kerületek számára 2011. január 1-jétől törvény rendelkezik az idegenforgalmi adó saját hatáskörben történő kivetésének és az ebből származó bevételek beszedésének lehetőségéről. Azon kerületek, amelyek nem élnek e lehetőséggel, a forrásmegosztás szabályrendszerén keresztül juthatnak idegenforgalmi adóból származó bevételeikhez. E kettősség miatt egyértelmű meghatározása szükséges az idegenforgalmi adóra vonatkozó forrásmegosztás szabályainak.

A másik részben a törvényjavaslat tartalmaz fogalompontosításokat, megszünteti azon ellentmondásokat, hiányosságokat, amelyek a végrehajtást nehezítik, és a rendelkező jogszabály, valamint az önkormányzati kerettörvény közötti jogharmonizációt teremti meg.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Köszönöm a figyelmüket, és a tisztelt Ház támogatását kérem a Belügyminisztérium nevében. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 94 2012.05.16. 1:48  83-95

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném csak megköszönni a támogató véleményeket és a Szocialista Párt részéről érkező kritikákat. Ezeknek a kritikáknak a nagyobb része épp az MSZP-többségben lévő parlament által elfogadott törvényt illette, hogyha én ezt jól értettem. A most benyújtott törvényjavaslathoz kritikát nem fogalmazott meg senki, hiszen annak célja nem az átfogó újraszabályozása a fővárosi forrásmegosztásnak, hanem a már hangsúlyozott, évente megjelenő, az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltaknak a parlamentben való, az Országgyűlésben való realizálása, a törvényalkotásban való megjelenítése és a törvény módosítása. Ez az elmúlt évben is megtörtént az Állami Számvevőszék jelentése alapján, ebben az évben is megtörténik, és vélhetően, ha szükség lesz rá, akkor a következő évben is megtörténik. Azt gondolom, példaértékű, amit a Belügyminisztérium tesz ilyen értelemben az Állami Számvevőszék munkája kapcsán, hiszen mi komolyan vesszük azt, ami az Állami Számvevőszék jelentésében van, és megjelenítjük azt az adott törvény kapcsán.

A benyújtott törvényjavaslat pontosítja a hatályos forrásmegosztási törvényt, és úgy gondoljuk, hogy mind a kerületek, mind a fővárosi önkormányzatok számára egy átláthatóbb, tisztább pénzügyi viszonyokat fog teremteni. Éppen ezért kérjük az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot a részletes vitában is és természetesen a zárószavazáskor is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 50 2012.05.21. 4:00  47-53

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön is tudja, hogy a Fidesz-KDNP-kormány új közfoglalkoztatási rendszert dolgozott ki, alakított ki (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Olyan is!), és megkezdte annak a végrehajtását, bevezetését.

Ennek a rendszernek három célja és lényege van. Az egyik maga az értékteremtés, hiszen az eddigi közfoglalkoztatási munkában nem sok értéket hoztak létre sajnos a közfoglalkoztatottak. Ki kell használni az önkormányzatok egyedi adottságait, mezőgazdasági lehetőségeket, egyéb, más lehetőségeket, és valóban értéket létrehozni, amit lehetőleg a saját településükön fogyasztanak el az emberek. A másik, hogy ez egy átmeneti állapot legyen, maga a közfoglalkoztatott is tudja, hogy majd neki az a célja, hogy a munkaerőpiacon találjon magának munkát. A harmadik pedig az anyagi ösztönzés, hogy a közfoglalkoztatással több jövedelemhez jusson, mint a segély, de azt is tudja, hogy végül neki tényleges, valóságos, rendes jövedelmet a munkaerőpiacon kell majd találnia. Ehhez a 2012-es költségvetésben 132 milliárd forint áll rendelkezésre, 206 ezer embernek a közfoglalkoztatását fogja jelenteni.

Amit az interpellációjában mondott, azt nem nagyon értem. Az első kifogás, hogy a Belügyminisztérium nem szolgáltatott adatot. Ön háromszor kereste meg a Belügyminisztériumot. Kétszer én magam válaszoltam itt önnek a parlamentben, egy írásbeli kérdése volt, arra megkapta a választ, és külön más megkeresése sem a közfoglalkoztatási államtitkárhoz, se a miniszter úrhoz nem volt.

A másik kérdése a pusztaottlakai közfoglalkoztatási programban részt vevők egészségügyi állapotáról szól. Azt kell hogy mondjam, hogy önnek igaza van, írja az interpellációjában, hogy sajnos a fizikai munka megterhelő, és hogy ez adott esetben hajlongással jár. Ez igaz. És egyébként az is igaz, hogy sok esetben a fóliasátorban magasabb a hőmérséklet. De sajnos a munkának ez a lényege. Az, hogy valaki el tudja azt a munkát látni vagy nem, Pusztaottlakán mind a 325 ember estében az orvos mondta ki, hogy alkalmas az adott munka elvégzésére, mégpedig foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat következtében.

A másik állítása, hogy nem kapnak táppénzt, nem fedi a valóságot. A közfoglalkoztatotti jogviszony munkaviszonynak számít, tehát ugyanolyan táppénzre jogosult. De azt is figyelembe kell önnek venni, hogy adott esetben, ha egy közfoglalkoztatott azt mondja az orvosnak, hogy nem bírom ezt a munkát elvégezni, az nem fogja őt táppénzre jogosítani, és sok esetben Pusztaottlakán ez történik.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A harmadik kifogása az, hogy nincs védőital, védőfelszerelés és védőeszköz. Erre azt tudom mondani, hogy ez sem állja ki a valóság próbáját, hiszen a Békés megyei kormányhivatal munkaügyi központja többször tartott ennél a projektnél ellenőrzést, és megállapította, hogy biztosítják a dolgozók számára minden esetben a védőitalt is, télen a meleg teát. Valljuk be őszintén, hogy aki rendszeresen jár, végez mezőgazdasági munkát, az tudja, hogy italt, ivóvizet általában az emberek maguk visznek ki, hiszen tudják, hogy egyébként nincs vízcsap, nincs vízvezeték a földeken.

Ugyan nem mondta el ön, de az interpellációjában benne van, hogy azt is kifogásolja, hogy nincs angolvécé a földeken. Ez már csak ilyen. (Derültség a kormánypárti sorokból.) A közfoglalkoztatottak, akik mezőgazdasági munkát végeznek, tisztában vannak vele, és érdekes módon, a sürgősen jött egészségügyi igényét mégis mindenki el tudta végezni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ha ön nem három emberrel beszél csak, akit odarendeltek panaszkodni önhöz a 325-ből, és hogyha a fotósával és a véletlenül odakeveredett médiával kiment volna a munkaterületre, akkor ezt az interpellációt nem mondta volna el, és nem járatta volna le ezzel saját pártját.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 216 2012.05.22. 3:52  215-233

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A kéményseprő-ipari közszolgáltatás 1995-ben még egy másik közszolgáltatással, a települési hulladék összegyűjtésével, elszállításával és elhelyezésével együtt került szabályozásra, mára azonban a hulladékgazdálkodást önálló törvény szabályozza. Többek között ez tette szükségessé, hogy az emberi élet- és vagyonbiztonság érdekében szervezett és folyamatosan biztosított kéményseprő-ipari szolgáltatást, valamint annak hatékony működését első alkalommal önálló szakmai törvény szabályozza.

Az utóbbi évtizedben megjelenő, a fűtés-korszerűsítést, az energiatakarékosságot, illetve a komfortérzetet javító műszaki megoldásokat, tüzelőberendezéseket a lakosság egyre szélesebb körben alkalmazza. Ezek a korszerű berendezések ugyanakkor nem megfelelő beépítés és használat vagy hiányos karbantartás esetén potenciális veszélyforrást jelentenek, ezért szükséges és indokolt, hogy az élet- és vagyonbiztonságot szolgáló kéményseprő-feladatok az új és újabb veszélyforrások feltárására is kiterjedjenek.

A jelenlegi törvényjavaslat elfogadásával megteremtjük az egységes, világosan nyomon követhető és számon kérhető közszolgáltatás alapjait, szakmai kereteit. Ennek érdekében a törvényjavaslat a következőket szabályozza: a feladat jellegére, a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira figyelemmel a törvényjavaslat a megyeszékhely, megyei jogú város önkormányzatához telepíti a kötelezően ellátandó feladatot, továbbá szabályozza más települési önkormányzat feladatátvállalásának rendjét. A szabályozás értelmében a közszolgáltatási feladatot az ellátásért felelős önkormányzat saját gazdálkodó szervezetével vagy pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Ehhez a törvény meghatározza a közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeit is.

A javaslat előírja a közszolgáltatás ellátásnak rendjét, meghatározza a közszolgáltatással összeférhetetlen tevékenységek körét. A közszolgáltatás költségeinek fedezete céljából az ellátásért felelős önkormányzat díjat határoz meg, amit évente kell felülvizsgálnia, és ha szükséges, módosítania. A törvényjavaslat meghatározza a közszolgáltatás biztonságos és zavartalan végzéséhez szükséges személyes adatok körét, megismerhetőségét, az adatkezelés feltételeit és módját, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét.

(18.00)

Mivel a kéményseprő-ipari közszolgáltatás az élet- és vagyonbiztonságot szolgálja, így szükséges az ingatlan tulajdonosára és használójára nézve is kötelezettséget meghatározni, ami biztosítja, hogy a feladatot a közszolgáltató zavartalanul elláthassa.

A szabályozás végül, de nem utolsósorban, megteremti a szakma hatósági felügyeletét is, amelynek értelmében a tűzvédelmi hatóság nyilvántartást vezet és ellenőrzi a tevékenységre jogosult közszolgáltatókat. A tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben bírságot szabhat ki.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy hozzászólásaikkal és szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 232 2012.05.22. 2:13  215-233

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a frakcióvéleményeket. Úgy érzem alapvetően elfogadják az ellenzéki frakciók is azt, hogy a szabályozásra szükség van, és elismerik azt a törvénykezési felelősséget és kötelezettséget, amelyet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslattal így lezárunk.

Viszont nagyon figyeltem, hogy milyen szakmai kritikák érik a törvényjavaslatot, hát azt kell mondjam, hogy hála istennek, ilyen viszonylag kevés érkezett. Ami pedig érkezett, az úgy tudom, el is mondták a képviselők, hogy módosító javaslatként be fogják nyújtani, tehát nyilván a részletes vitában ezekre a szakmai kérdésekre visszatérünk, hogy mennyi legyen a bírság összege, hogy milyen legyen a hatóságok jogköre. Amit Szilágyi László LMP-s képviselő is feszegetett, itt úgy érzem, hogy inkább majd a készülő kormány- és miniszteri rendeletek fogják szabályozni azokat a kérdéseket, amelyeket ő felvetett.

(18.40)

Tehát még egyszer köszönöm. A módosító javaslatokat természetesen szakmailag alaposan ki fogjuk értékelni, és a minisztérium álláspontját azt követően fogjuk kialakítani.

Végezetül nekem most eszembe jutott a gyermekkoromból egy kis történet. Kis faluban születtem, laktam én is, de azt kívánom mindenkinek, hogy így járjon a kéményseprőkkel, és ne máshogy, hogy amikor meglátunk egy kéményseprőt az utcán, akkor három dolgot kell csinálni: megfogni a gombot, látni egy repülő madarat és egy törött ablakot, és ha mind a három összejön, akkor szerencsénk lesz. Úgyhogy én is most, ha kimegyek a parlamentből, rögtön keresek egy kéményseprőt. Ezt kívánom a tisztelt képviselőtársaimnak is.

Köszönöm szépen a szakmai véleményeket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 257 2012.05.29. 3:12  246-257

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érdekes törvényjavaslat van előttünk, hiszen alapvetően szakmailag minden frakció támogatja a parlamentben; nem is alakult ki politikai vita, ami nagyon üdvözlendő véleményünk szerint.

Ugyanakkor pedig a módosító javaslatok értékelése kapcsán nagyon érdekes helyzetek álltak elő, hiszen roppant érdekes, hogy például az előterjesztő egyetlen módosító javaslatot támogat, az éppen ellenzéki jobbikos módosító javaslat. Vagy az is nagyon érdekes, hogy több módosító javaslatnál - el is hangzott itt a felszólalások során - szó szerint megegyezik kormánypárti és ellenzéki módosító javaslat. Kimondottan szakmai javaslatok ezek, amelyeket viszont az előterjesztő nem támogat, de úgy gondolom, hogy sok felvetett kérdést lehet majd kapcsolódó módosítókkal rendezni a parlamenti zárószavazást megelőzően. Most nem szeretném szakmailag felsorolni, hogy melyiket miért, meg hogy, és hogy rendeződik, nyilván, aki végigköveti a törvényjavaslatnak a parlamenti menetét, az fogja majd tapasztalni, hogy mely módosító javaslatokat tud támogatni az előterjesztő és remélhetőleg az Országgyűlés is.

Úgy gondoljuk, több módosító javaslat végrehajtási rendeletben tisztázandó majd, elsősorban szakmai előterjesztések. Vannak olyan módosító javaslatok, amelyek más törvényeknek mondanak ellent, ezeket nem fogjuk tudni támogatni az előterjesztő nevében, és több módosító javaslat pedig az európai uniós szabályainkkal szembemegy. Ezt egyébként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állapítja meg, annak is a támogatásvizsgáló főosztálya mondja ki, hogy ebben a törvényjavaslatban helyet kell hogy kapjon, míg többen szeretnék, ha ez nem kerülne a törvénybe. Ezt sem fogja tudni támogatni az előterjesztő. Vannak olyan előterjesztések, amelyek szakmailag - úgy gondoljuk - nem indokoltak. Az előterjesztő egyszerűen más véleményen van, amikor a szerződés tartalmára vagy a szerződés hosszára vonatkozó módosító javaslatokról van szó.

Az külön kuriózum volt a vitában, hogy miközben, mondjuk, kormánypárti módosítót az előterjesztő nem támogatott, akkor a vitában pedig az ellenzéki képviselő az előterjesztővel értett egyet. Úgyhogy rövid, alapos, szükséges törvény, de számomra nagyon érdekes pillanatokat hozott a vitában.

Ezúton köszönöm meg azoknak a képviselőknek, akik részt vettek mind az általános, mind a részletes vitában, és módosító javaslatokkal erősítették, segítették ezt a törvényjavaslatot, hogy jobb legyen, és az emberek érdekét szolgálja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 170 2012.06.11. 1:58  167-170

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hogy is mondjam, tipikus szocialista kérdés vagy felszólalás volt, hiszen amikor a katasztrófavédelmi hozzájárulást bevezettük, akkor önök nem támogatták, mert az az érintett vállalkozásoknak egy új adót jelentett, egy újabb terhet jelentett. Most, amikor ezt kivezetjük, akkor persze a másik oldalát keresi, hogy amit ez finanszírozott volna, az milyen jó lett volna. Ugye, ez a kérdés lényege?

Azt gondolom, hogy a kérdés feltevése, hogy a kieső bevétel helyett a katasztrófavédelem terén eltervezett eszközfejlesztések megvalósulnak-e, valós kérdés. Megnyugtatom képviselő urat, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulásból, amelynek bevétele egyébként mindösszesen 1 milliárd forint lett volna ebben az évben, ezen túl még a tűzvédelmi hozzájárulás 5 milliárd forint, az ebből megvalósuló elképzelt fejlesztések, ami egy laktanya építését, 20 tűzoltólaktanya felújítását és egy laktanya, a pécsi laktanya újabb komplex felújítását jelenti, meg fognak valósulni. Hiszen a jövő évben ez a forrás az új komplex adó bevezetésével biztosítva lesz. Ebben az évben pedig előirányzatok átcsoportosításával és ha szükséges, a különleges kormányzati intézkedéseknek... - akár tartalékból vagy más forrásból való előteremtésével ezek az eltervezett és vállalt kötelezettségek biztosítva lesznek. Nem kell a tűzoltóknak attól félniük, hogy a szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, hogy ezt a komoly, felelősségteljes feladatukat megfelelő színvonalon el tudják látni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 156 2012.06.18. 2:09  153-160

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Természetesen ellenőrzi. A kormányhivatalok ellenőrzési terv alapján végzik ezt az ellenőrzést, a kormányhivatalok, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Államigazgatási Központ koordinálásával, és természetesen ebben részt vesznek a kormányhivatalok szakigazgatási szervei is. Eddig négy megyében történt ellenőrzés, kettőben átfogó ellenőrzés. Az egyiknek a kiértékelése is megtörtént, a másik két megyében pedig célellenőrzés. Hozzáteszem, hogy az Állami Számvevőszék is ellenőrzést végez a közpénzek felhasználása révén.

Bevallom őszintén, hogy nem egy helyen járunk. Én ugyanis járom az országot, iskolafelújítási fejlesztések átadása kapcsán, sportlétesítmények átadása kapcsán, ami belügyminisztériumi forrásból történik, és nekem nagy örömmel számolnak be minden településen, hogy milyen sikereik vannak a közmunkaprogramban. Hadd mondjam el a legutolsót! Például az Ajak nevű településen Szabolcs megyében számomra is döbbenet volt, hogy a teljes képviselő-testület és a bizottsági tagok is elkísértek arra a telephelyre, ahol bemutatták, hogy hogyan vásároltak meg tíz sertésmalacot, és azt hogyan tenyésztik, illetve hogyan alakították ki a körülményeket, és volt szerencsém találkozni közfoglalkoztatottal is. A közfoglalkoztatott elmondta, hogy évek óta nem volt munkája, de most igazán örül, mert úgy érzi, hogy végre olyan munkát végezhet, aminek van értéke. Ennek az az értéke - állattartás és növénytermesztés is van a faluban -, hogy a település a saját konyháján fel tudja ezt használni. Persze megértem önt, hogy - ma 173 ezer közfoglalkoztatott van - a 173 ezer közül tud találkozni olyannal, aki elégedetlen azzal, hogy reggel 8 órakor be kell menni, 8 órát dolgozni kell, és másnap ezt újra kell hogy kezdje, mert az új közfoglalkoztatásnak ez a lényege. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 160 2012.06.18. 1:02  153-160

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: A közfoglalkoztatási szerződést két fél köti, a Belügyminisztérium, amely a forrásokat biztosítja és elbírálja a pályázatot, valamint az, aki azt végrehajtja, többségében önkormányzat. Tehát az adott önkormányzat felelőssége az, hogy végrehajtsa a szerződésben foglaltakat.

Azt javaslom önnek - mint ahogy a kérdésében nem hangzott el konkrét kérdés -, ha olyat tapasztal, hogy nem végeznek munkát, vagy saját telkén dolgoztat és nem az önkormányzat által biztosított telken vagy földön, vagy balkáni körülményeket tapasztal, vagy hogy nincs védőruha, vagy csicskáztatás folyik, akkor fogja meg a tollát, írjon nekem vagy Pintér Sándor belügyminiszter úrnak egy levelet, és a Belügyminisztérium külön ellenőrzésekre létrehozott csoportja azonnali vizsgálatot tart azon a helyszínen. Ne a levegőbe beszéljünk a parlamentben konkrétumok nélkül jól hangzó ellenzéki lózungokat, hanem tisztázzuk, ha van ilyen, vizsgáljuk ki és szüntessük meg! Erre kérem önt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 92 2012.06.25. 1:47  89-96

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön is elmondta, hogy az egységes állami katasztrófavédelmi rendszer kialakítása megkezdődött. Összesen 65 katasztrófavédelmi kirendeltség jött létre, amely hatósági tevékenységet is végez, és alárendeltségében működik 104 hivatásos tűzoltó-parancsnokság.

A hivatásos tűzoltó-parancsnokságok alárendeltségében további 65 katasztrófavédelmi őrs fog létrejönni, ebből 2012. április 1-jéig 16 katasztrófavédelmi őrs kezdte meg a működését. A katasztrófavédelmi őrs feladata a lakosság tűzvédelmének ellátása.

Egyértelmű cél, ahogy ön is elmondta, egy olyan rendszer kialakítása Magyarországon, ahová 25 percben belül a tűzoltóság, a katasztrófavédelem emberei odaérnek. Ma még ezt a számot nem lehet megvalósítani, ezért történik mielőbb a 65 katasztrófavédelmi őrs kialakítása.

Ezeken az őrsökön 24 órás szolgálatot teljesítenek a tűzoltók, és a riasztástól számított 2 percen belül megkezdik a vonulást a káreset színhelyére.

(15.30)

Az ön kérdése jogos és valóságos. Győr-Sopron megyében is létesülni fog Pannonhalmán egy katasztrófavédelmi őrs, amely kialakításának részleteiről az egy percben kívánom önt tájékoztatni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 96 2012.06.25. 1:11  89-96

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Ahogy ígértem, tehát Győr-Moson-Sopron megyében a csornai katasztrófavédelmi őrs kialakítása már megtörtént. További őrsök jönnek létre Pannonhalmán, Lébényben és Nagylózs településen.

A pannonhalmi katasztrófavédelmi őrs kialakítása előrehaladott állapotban van, a jelenlegi rendőrőrs néhány helyiségét fogja használni majd az őrs. Egy karbantartási munkát kell még elvégezni, ami 18 millió 910 ezer forintba fog kerülni, amit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága fog biztosítani. 18 településen mintegy 17 ezer embert fog szolgálni a pannonhalmi katasztrófavédelmi őrs, ennek műszaki átadása e hónapban várható, és az ünnepélyes átadása pedig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján augusztus hónapban fog megtörténni, tehát közel van az átadás, illetve a lakosság is ezzel előrébb lesz a tekintetben, hogy nagyobb biztonságot fog élvezni, amennyiben az őrs átadásra kerül.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 114 2012.06.25. 2:06  111-118

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdésének az eredeti címe az volt, hogy betartja-e a választási ígéretét a Fidesz; ahhoz képest ön egy adott önkormányzatnak a közfoglalkoztatással kapcsolatban felmerülő munkaügyi vitájáról számolt itt be, majd a végén arról kérdezett, hogy a munkaügyi központot ki utasította erre. Egyet tudok önnek mondani: a munkaügyi központ nem a Belügyminisztériumhoz tartozik. Tehát hogyha egy kicsit figyelt volna, akkor ezt a kérdését, ha már direktben így meg akarja kérdezni, akkor nem a belügyminiszter úrnak kellett volna föltennie, hanem a kormányhivatalt felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.

A másik kérdés az, hogy az azonnali kérdések véleményem szerint nem arra valók, hogy egy önkormányzatnak a problémáit idehozza. Én tudom, hogy összesen az országban két jobbikos önkormányzat van, amit jobbikos polgármester vezet, így aztán nem nehéz egyik vagy másik problémáját idehozni a parlament elé.

Ami a konkrét kérdését illeti (Novák Előd: Tíz másodpercet szánj rá!), tehát hogyha jól értem, mert hosszasan olvasta föl ezt, a végén nem értettem meg belőle, hogy most mi a probléma. Hogy Gyöngyöspatán a munkaügyi központ ellenőrzést mert tartani, és a jogszabályok alapján a gyöngyöspatai önkormányzatot, miután nem tartotta be a jogszabályokat, meg merte büntetni, és most ezt kéri a belügyminiszteren számon? (Novák Előd: Viszontkérdés!) Vagy milyen más gondja és problémája van?

A közfoglalkoztatás rendszerét egyébként több hatóság is ellenőrzi, alapvetően a kormányhivatal és a Belügyminisztérium szervezi. Tehát úgy gondolom, hogy a közfoglalkoztatás rendszere, a jogszabályok betartatása, az önkormányzatok által szerződésben vállalt kötelezettségeknek a vizsgálata folyamatos és teljesen kontrollált a kormányzat részéről. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 118 2012.06.25. 1:04  111-118

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Nem tudom, miért olyan titok az, és miért nem lehet a kérdésben föltenni, hogy Gyöngyöspata milyen állami támogatásokat kapott eddig a jelenlegi kormányzattól. Nyilván azért nem merte így direktben föltenni a kérdést, mert pozitív választ tudtam volna adni. Gyöngyöspatán többféle Start-munkaprogram is indul. Gyöngyöspata a Belügyminisztériumtól is több közvetlen támogatást kapott, legutóbb például az önhiki-pályázaton is jól szerepelt Gyöngyöspata.

De visszatérve az eredeti kérdésére: a választási ígéreteit a Fidesz a közfoglalkoztatással kapcsolatosan teljes egészében betartja, hiszen annak a végrehajtása történik éppen Gyöngyöspatán, amely arról szól, hogy értékteremtő munkát kell létrehozni, és lehetőleg 206 ezer embert bevonni a közfoglalkoztatásba, az embereket visszaszoktatni a munkára, hogy aztán a piacon találjanak maguknak munkát. Egyébként már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormány e tekintetben is jó úton jár.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 52 2012.07.02. 4:09  49-55

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjen meg rögtön egy megjegyzést, hiszen ön az interpellációját június 6-án írta, és június 6-án nyújtotta be az Országgyűlésnek. Valószínűleg ezért nem tartalmaz egyetlenegy számot sem, hiszen a 2013. évi költségvetés és annak következményeiről van az interpellációban szó, holott a költségvetést a kormány csak június 15-én nyújtotta be az Országgyűlésnek, és a két hét nem volt elég idő arra, hogy az interpellációt átírja, hiszen erre az interpellációra, azt gondolom, a legkézenfekvőbb választ maga a benyújtott 2013. évi költségvetés adja. Így azután az egész interpelláció egy várakozáson, egy fikción, egy feltételezésen alapszik, s ezért azután ön rossz tényeket sorol föl, és rossz politikai, ellenzéki politikai következtetéseket von ön le belőle.

Ami valóban tény, hogy jelentős átalakulás közepette, előtt van az önkormányzati rendszer, azonban előre szeretném bocsátani, hogy nem olyan átalakulás előtt, mint az önök idejében, hogy a feladatok maradnak az önkormányzatoknál, mi több, évről évre több feladatot kapnak, de a forráskivonás évről évre növekszik. 2010 volt talán a legjelentősebb év, amikor egyébként az ön szavazatával is a szocialisták 120 milliárd forintot vontak el az önkormányzati fejezetből.

Azt tudom mondani, hogy ez az átalakítás nem ilyen. Az átalakítás lényege valóban az, hogy bizonyos feladatokat a jövőben az állam fog ellátni, és nyilván a minisztériumok költségvetésében kerül megtervezésre ez a feladat. Például az iskolapedagógusok bérére 334 milliárd forint kerül átcsoportosításra, a szakmai munka feltételeinek támogatására 11 milliárd forint, szociális szakellátásra 37 milliárd forint, államigazgatási feladatokra 29,6 milliárd forint vagy egyéb, a jövőben a járási hivatalok által juttatott ellátásokra 19 milliárd forint. Tehát kimondottan csak feladatarányosan és a feladatnak megfelelő kiadások kerülnek az önkormányzati fejezetből át az adott tárca minisztériumába, és egyetlen forinttal sem kerül átcsoportosításra nagyobb összeg. Itt azért szeretném elmondani, hogy ennek a vitája, az önkormányzati fejezet vitája a költségvetési ütemterv szerint majd csak ősszel kerül megvitatásra, tehát a feladatfinanszírozás lényegeit is akkor fogjuk itt a parlamentben megvitatni.

Bevallom őszintén, kicsit csodálkozom, és nekem hiteltelen is az ön kiállása a kisfalvak szolgáltatásai, önkormányzatai mellett, hiszen ön Budapest XIII. kerületének a polgármestere, s tudvalevő, hogy a XIII. kerület az egyik leggazdagabb önkormányzat az országban, hiszen a 2011. évi helyiadó-bevételek alapján például az első százban van a helyiadó-bevétele. Így azután nehéz elképzelni azt, hogy ön az olyan kisfalvak szolgáltatását óvja, ahol egyébként nincs is helyiadó-bevétel, márpedig az új finanszírozási rendszer - és önt is szeretném ezzel megnyugtatni - azt fogja jelenteni, hogy a legkisebb településeken is az alapszolgáltatásokat meg kell kapni. A benyújtott 2013. évi költségvetés ennek a feltételeit teljes egészében biztosítja; amint az az állítása sem igaz, hogy a helyi adók szűkülnek az önkormányzatok tekintetében, hiszen minden helyi adó az önkormányzatoknál marad. Egy biztos pénzügyi alapokon nyugvó, tiszta, átlátható, új önkormányzati rendszer jön létre 2013. január 1-jétől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 308 2012.07.03. 10:33  298-327

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvénycsomag módosításának célja az építési beruházások megvalósításának elősegítése, az építésüggyel összefüggő jogszabályok életszerűbbé, ésszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá tétele, egyúttal megfelelve a szakmai követelményeknek és elvárásoknak is.

A módosítás integráns része a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentését célzó Magyary-programnak és a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló "Egyszerű állam" kormányzati programnak is. A javaslat az állampolgárok és a beruházók számára kedvezőbb, több ponton nagy horderejű változásokat tartalmaz, teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel. A hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi mind a településrendezés, mind a hatósági eljárások tekintetében.

(18.50)

A településfejlesztési és -rendezési szabályok egyszerűsödnek, rugalmasabbak lesznek annak érdekében, hogy a települések gyorsabban tudjanak reagálni a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását célzó befektetői igényekre. Ehhez a törvény keretszabályokat ad, a részletszabályok a rugalmas szabályozásra alkalmasabb végrehajtási szabályokban fognak megjelenni. Ezáltal a valós problémákat jobban kezelő, az egyes településtípusokat jobban kiszolgáló szabályozás létrehozására nyílik lehetőség.

A javaslat egyszerűsíti és egyértelműsíti a főváros és a kerületek egymás közötti viszonyát a településrendezési feladatok ellátásában, amely korábban sok konfliktus forrása volt, és az egymást blokkoló mechanizmusok miatt beruházások tucatja kerülte el a fővárost. A javaslat egyszerre biztosít lehetőséget a főváros egységes szabályozásához az infrastrukturális hálózatok, a beépítési intenzitás és magassági szabályok meghatározásával, és egyúttal kevesebb részletszabályhoz kell alkalmazkodnia a kerületeknek.

Szándékunk, hogy több eszközt biztosítsunk az önkormányzatok számára a település jövője formálásában. A településképi véleményezés bevezetésével a jelenlegi helyi tervtanácsi eljárás kiváltását tervezzük, így az önkormányzat hatással lehet a településen tervezett beruházásokra, de az eljárás időigényét a töredékére csökkentjük, hónapok helyett 15 napra.

Bevezetjük a településrendezési, településképi szolgáltatást. Ennek keretében az önkormányzat a főépítészen keresztül előzetes tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, javaslatot ad a telek beépítésének feltételeiről, a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi átalakításával kapcsolatban. Szakmai konzultáció, előzetes tájékoztatás keretében biztosítható, hogy a beruházás tervezése és engedélyezése eredményes legyen. Az előzetes egyeztetést, konzultációt a beruházás tervezője a főépítésszel folytathatja le.

A településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárás bevezetése lehetőséget ad, kötelezettséget nem teremtve a polgármester számára, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de a védett településkép szempontjából lényeges tevékenységek körében meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit, vagy hallgatásával tudomásul vegye a tevékenység végzését, illetve a településkép megsértése esetén kötelezhesse az oda nem illő elemek átalakítását, például reklámok eltávolítása, homlokzati felületek színezése, átalakítása, telkek bekerítésének módja. Eszközt biztosítunk az önkormányzatnak arra, hogy az önkormányzati településképi előírásokat betartassa, ennek kikényszerítése érdekében legfeljebb 50 ezer forintig terjedő bírságot szabhasson ki.

Szemléletváltást jelent az engedélyezésben az új típusú építésügyi hatósági eljárás bevezetése és a 2013. január 1-jén bevezetésre kerülő elektronikus ügyintézés. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárások hagyományos konstrukciójával szakítsunk. A hangsúly az engedélykérelem előkészítettségére helyeződik, mert ha a kérelem hiányos, szakszerűtlen, akkor a hatóság csak kínlódik vele, és a végén a kérelem nem teljesíthető. Garanciákat kerestünk arra, miképpen lehetne a beruházások engedélyezésének előkészítettségét növelni. Elektronikus tárhelyet biztosítunk az építtető számára, amely alkalmas arra, hogy a kérelem benyújtása előtt egy elektronikus kosárban gyűjthesse az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat. Építésügyi hatósági szolgáltatást vezetünk be az engedélykérelem benyújtása előtt, amelynek keretében az építtető kérheti a hatóságtól, hogy előre nézze át, hogy a kosárban gyűjtött dokumentumok megfelelőek és elegendőek-e a benyújtandó kérelem elbírálásához. Ez a szolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a kérelem ne legyen hiányos, azonnal elbírálható legyen, semmilyen körülmény ne szakítsa meg az engedélyezési eljárást. A hiánytalan kérelem elbírálásának ügyintézési határideje ugyanis jelentősen csökkenthető.

Kérheti majd az építtető az ügyfelek leendő körének előzetes megállapítását is. Ez azzal az előnnyel járhat, hogy a jogorvoslati eljárások ne húzódhassanak el adott esetben évekig azért, mert valaki utólag szeretne ügyféli körbe bekerülni.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok eljárási ideje egységesebb lesz, mert a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb 30 nap lehet.

Az európai uniós előírásokat is teljesítve, a hazai építési anyagokat előállító vállalkozásokat és ezen anyagokat felhasználó beruházásokat elősegítve, törvényi alapot kívánunk teremteni a természetes, hagyományos, helyben előállított építési termékek alkalmazhatóságának, az ezzel kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentésének.

Az építési fegyelem közérdek. Ezért a jogkövető magatartás és a rend érdekében rendszerbe foglaltuk az egyes vétségekért megállapítható szankciók elveit, és differenciáltuk a szabálytalanság jogkövetkezményeit.

Hazánkban virtussá vált szabálytalankodni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az építésügyi hatósági ellenőrzések száma messze alatta maradt az elvártnak. Egyesek így joggal gondolhatták, hogy következmények nélkül szabálytalankodhatnak, mert a hatóság úgysem jár el, nincs következetes végrehajtás, szankcionálás. A szabálytalan építési tevékenységek megakadályozása közös ügyünk, kiemelt közérdek, rendszeres ellenőrzést, következetes szankcionálást és szigorú végrehajtást kíván.

Mindezek miatt az ellenőrzések számát és hatékonyságát növelni kívánjuk. Az építésfelügyeleti hatóság feladatait kibővíteni javasoljuk a szabálytalan építkezések feltárásával, és az építési folyamat lezárását követően a jó karbantartási kötelezettség ellenőrzésével is. Látszólag kis módosítás, de az érintettek számára jelentős, hogy az építőipari kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók számára lehetővé tesszük, hogy megfelelő szakmai garanciák mellett felelős műszaki vezető igénybevétele nélkül is végezhessenek építőipari kivitelezési tevékenységet közvetlen hozzátartozóiknak, vagy ha alvállalkozó nélkül végeznek kivitelezési tevékenységet, magukra vállalhatják a felelős műszaki vezetőre megállapított felelősséget.

A dokumentációs és információs központ működtetése és az elektronikus országos építésügyi nyilvántartás létrehozása az adminisztratív terhek lényeges csökkentését eredményezi az állampolgárok és a hatóságok tekintetében is. Azzal, hogy az elektronikus ügyintézési rendszerből automatikusan kinyerhetőek az adatok, megszüntethetőek a több száz helyen különböző formában és tartalommal vezetett hatósági nyilvántartások, az ügyfelek pedig gyorsan és hatékonyan egy helyről, úgynevezett egyablakos megoldással szerezhetnek információkat és adatokat beruházásaik megvalósításához.

A törvényjavaslat másik jelentős pillére a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása. A gyakorlati tapasztalatok alapján módosított etikai, fegyelmi eljárási szabályok egyszerűbb, de hatékonyabb etikai, fegyelmi eljárás lefolytatására adnak lehetőséget, így a munkát vállalók jogbiztonsága is erősödhet, mert nem húzódnak el évekig az eljárások. Az etikai, fegyelmi bizottság az eljárást a panasz beérkezésétől számított három hónapon belül indítja meg az eddigi egy év helyett.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, már aki figyelt, és kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 326 2012.07.03. 4:43  298-327

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék olyan hosszú lenni, amint azt az ellenzéki képviselők egy része tette, inkább szeretném megköszönni az MSZP-nek, hogy hallgatásával, ha jól értem, támogatja a törvényjavaslatot, és bízom benne, hogy ez a szavazásnál is meg fog majd jelenni.

Természetesen a Jobbik véleményét is megköszönöm, amely 6 percen keresztül azt követelte a kormánytól, miért nem gondolja teljesen újra az építés ügyét, és egy teljesen új szabályozást, más egyéb jogszabályokat is felülvizsgálva hozzon a parlament elé egy teljesen új szabályozást. Én azért bízom benne, hogy a Jobbik a módosító javaslataiban ez az új szellem, ez az új gondolkodás nyilván meg fog jelenni.

Ami Schiffer úr és az LMP véleményét illeti, hadd legyen politikai megjegyzésem is. Kicsit csodálkozom, hiszen 30-31 perc alatt mindössze hatszor elmondani az oligarchát, szerintem most Schiffer képviselő úr alulteljesített, viszont érdekes módon most megjelent az udvari beszállító fogalma a felszólalásában. Ha megengedi, képviselő úr, nem fogom elkezdeni meggyőzni, mert próbálkoztam már jó néhány törvénynél, és mindig az következett, hogy a következő törvényjavaslatnál ugyanazokkal az érvekkel állt elő, mint az azt megelőző felszólalásaiban, így aztán szólt közösségtől megvont jogokról, közösség érdekeinek csorbulásáról, természetesen az alkotmányosság próbáját az adott törvény nem szokta kiállni, így ez sem fogja, nincs jogbiztonság, helyette jogbizonytalanság van. Én köszönöm a jogelméleti fejtegetéseket, a vitába nem tudnék beszállni, megvannak erre a megfelelő szervek, az Alkotmánybíróság vagy felkészült alkotmányjogászok, akik esetleg önnel, gondolom, ez ügyben majd szembeszállnak.

Ami a törvényjavaslatra tett szakmai megjegyzéseit illeti, látom, elég sok módosító javaslat beérkezett abban a tárgyban, amit ön itt elmondott, tehát úgy gondolom, lesz alkalom részleteiben is ezt kifejteni bizottsági üléseken. Viszont azt kérném, hogy menjen is majd el erre a bizottsági ülésre, ahol erről szó lesz, mert akkor lehet, hogy nem itt a parlamentben, az általános vitában kell ilyen apró részletességgel esetleg megszólalnia, hanem esetleg már a bizottsági ülésen ha például részt vett volna a törvényjavaslat bizottsági vitáján, akkor esetleg néhány gondolatra már ott választ kapott volna, mert a parlamenti munkának egyébként az is része, hogy a bizottsági üléseken részt veszünk. Én ezt javasolom önnek.

Azt gondolom, az ön felvetett kérdéseire, amit ön kifogásol egyébként, a végrehajtási rendeletek, a kormányrendeletek jó részében választ fognak adni, és nem utolsósorban az élet fogja azt bizonyítani, annak az ellenkezőjét, amit ön mond, hogy ez a törvényjavaslat nem a közösség jogait csorbítja, hanem éppen hogy erősíti, és nem arról szól, hogy a magánérdekek fognak előtérbe helyezkedni, hanem igenis, a közösségi, az önkormányzati érdekek. Ez a törvényjavaslat mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy valóban egy egyszerűbb, gyorsabb és rugalmasabb, a beruházni vágyók igényeit is kielégítő szabályozás jöjjön létre.

Azt hiszem, azt gondolom, hogy az, amiben a munkatársaim ebben a munkában másfél éve vannak benne, amit a szakma egyébként elismer, hogy egy jó szabályozás születik, én nagyon bízom benne, hogy az élet is fogja bizonyítani, hogy ez valóban egy jó szabályozás.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 74 2012.09.10. 4:05  71-77

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Nem új dolog az, hogy a szocialistáknak az új kormány közfoglalkoztatási rendszere nem tetszik, hiszen a szocialisták ragaszkodnak a drága, a feltétel nélküli, a társadalmi és politikai célokat ki nem tűző, a követelmény nélküli közfoglalkoztatási közmunkarendszerhez. Amit önök csináltak, képviselő úr, az egyenlő volt a pénzszórással, így aztán nem csoda, hogy most ezt követelik vissza. Ezzel szemben az új kormány az értékteremtést tűzte ki célul, értékteremtést az egyén számára, aki a közfoglalkoztatásban részt vesz, és értékteremtést a közösség számára, az önkormányzatok, a civil szervezetek vagy esetleg az állami vállalatok számára.

Engedje meg, hogy felsoroljak egypár értéket, amit néhány önkormányzat elért a közfoglalkoztatással. Például Gyöngyöspatán rendőrőrs-felújítás történt, Dombrádon kerékpárutat építettek két kilométer hosszon, Nagykeresztúrban kovácsműhelyt és pelletüzemet hoztak létre, Karancslapujtőn járdalapokat készítenek, térkövet gyártanak, Pusztaottlakán fűtött növényházi növénytermesztés folyik, szarvasmarhát és birkát nevelnek, majd sajtot fognak előállítani, Komlóskán 80 darab kecskét nevelnek a közfoglalkoztatottak, ezer liter kecsketejet állítottak elő, Bihartordán szociális boltot nyitottak, és ha hiszi, ha nem, vályogot raknak a közfoglalkoztatottak és abból építkeznek. Hát ezek az önkormányzatok eredményei példaszerűen.

De nézzük, milyen értéket hozott az egyén számára! Az egyén számára azt hozta, hogy újra hasznos embernek érzi magát, azt érzi, hogy a nyolcórás munkát is el tudná vállalni. Újra bízik önmagában, bízik abban, hogy a munkaerőpiacon is meg tudja állni a helyét. Sokan oktatásban és képzésben vesznek részt, és egy új szakmát vesznek fel. De a család számára is értéket jelent, hiszen a családtagok, a gyerekek azt látják, hogy a családfő újra elmegy dolgozni és ott munkát végez. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy például az első félévben 7884-en kaptak rendes állást. Ez a közfoglalkoztatottaknak, akik ezt már befejezték, 12,5 százaléka, ami, úgy gondolom, komoly eredménynek számít. Most is több mint 205 ezren vannak a közfoglalkoztatási rendszerben.

Tisztelt Képviselő Úr! Amit önök csinálnak a szakszervezeti szervezés jegyében, az nem más, mint szervezkedés, uszítás, elégedetlenkedés szítása és lényegében a munkáról való lebeszélés. Azt gondolom, hogy ezt az önök részéről megtenni arcátlanság, különösen válság idején, és különösen olyan embernek, olyan pártbéli képviselőnek, akinek az ország azt köszönheti, hogy ilyen gazdasági helyzetben van, hogy így eladósodott. Egyébként pedig mindenki tudja, hogy kevés a közfoglalkoztatotti bér, de azt is tudja, hogy a magyar átlagbér is, a magyar minimálbér is és a magyar segély is kevés az Európai Unióhoz viszonyítva.

Tisztelt Képviselő Úr! Amit önök csinálnak, az nem szakszervezeti szervezés, hanem lényegében pártszervezés akar lenni. Önök nem az ország érdekét nézik, hanem az MSZP érdekét, ezért izgatják, hergelik az embereket. Egyébként ez is sikertelen, mert eddig az embereknek mindössze az 1 százalékát sikerült beszervezni ebbe a nem létező szervezetbe, ami 2 ezer embert jelent összesen. Reméljük, hogy egyszer majd az MSZP támogatottsága is ennyi lesz, ma még valamivel több. Az önök célja egyértelműen a közfoglalkoztatási rendszer szétverése, de ígérem önnek, hogy ez önöknek nem fog sikerülni, mert az emberek érdekében áll, hogy az új közfoglalkoztatási rendszert tovább folytassuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 175 2012.09.10. 2:13  172-175

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nem egyszerű problémáról és kérdésről van szó, hiszen csak az elmúlt évszázadban 1943-ban 44 centiméter volt a Balaton vízszintje, 1946-ban 38 centiméter, 1949-ben 22 centiméter, 1958-ban 41 centiméter, 1961-ben pedig 33 centiméter, majd a legalacsonyabb utána negyven évvel később volt, 2003-ban, amikor ön volt kormánypárti képviselő. Akkor bizony még nagyobb volt a probléma. Akkor is foglalkoztak a kérdéssel, megpróbálták a Balaton vízpótlását más vízgyűjtő területre átvezetéssel megoldani, de szakmai-ökológiai okok miatt ez nem sikerült.

A kormány felismerte ezt a problémát, és nem szeretné úgy kezelni, mint ahogy az történt közel tíz évvel ezelőtt, hanem egy nagyon alapos, részletes szakmai felmérést és helyzetértékelést rendelt el, hogy mit lehet tenni ebben a kérdésben. A feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium kapta, de a stratégia elkészítésébe be fog segíteni a Belügyminisztérium is, amely egy nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégiát fog elkészíteni, ezt terjeszti majd a kormány elé, és a kormány ennek ismeretében fogja meghatározni ezeket a kérdéseket.

Összegezve azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy már szerepelt a kormány napirendjén ez a fontos kérdés, és ennek a stratégiának az elkészítésével remélhetőleg végleges választ tudunk adni a probléma megoldására.

Ha megengedi, a horgászok problémájára, hogy 26 ezer forintért még egy kiló keszeget sem tudtak fogni, én nem tudok válaszolni, ebben az ügyben a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az illetékes, amely viszont nem a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 266 2012.09.10. 2:59  255-266

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Június 15-én került benyújtásra az Országgyűlés elé az előttünk lévő törvényjavaslat, amelynek az általános vitáját július 3-án zártuk le. Érdekes módon még hosszú határidő volt a módosító javaslatok benyújtására, hiszen augusztus 24-ig lehetett beadni módosító javaslatokat. Ehhez képest véleményem szerint nem túl sok módosító javaslat érkezett, mintegy negyven darab.

A kormány természetesen tartalmi értelemben is megtárgyalta a módosító javaslatokat, és azok közül néhányat támogatni tud. Nem támogatta a kormány például azokat, amelyek hosszabbá tennék az eljárási határidőket, viszont támogatta azt a módosító javaslatot, amely azt rövidíti, például a településrendezési eszköz legkorábban az elfogadásától számított 45. nap helyett a 30. napon léphessen hatályba.

Érkezett olyan javaslat is, amely az "egyszerű állam" kormányzati program célját legkézzelfoghatóbban megvalósító integrált telepítési hatásvizsgálatot kiemelné a törvényjavaslatból. Ezzel természetesen nem lehet egyetérteni.

De nem kapták meg a kormány támogatását azok a módosító javaslatok sem, amelyek az önkormányzati törvényt próbálták volna felülírni, így például a főváros és a kerületek viszonya a településrendezésben, valamint az, hogy a településrendezési feladatok jelentős része nem kötelező önkormányzati feladat.

Itt szeretném megköszönni az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsnak és a véleményezésben részt vevő sok-sok civil szervezetnek és természetesen az Országgyűlésben helyet foglaló frakcióknak - ellenzékieknek és kormánypártiaknak - a sok-sok véleményt, javaslatot és együttműködést a törvénycsomag előkészítésében és végső kialakításában.

Összefoglalva: a benyújtott törvénymódosító javaslat célja az építési beruházások megvalósításának elősegítése, az építésüggyel összefüggő jogszabályok életszerűbbé, ésszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá tétele, természetesen egyúttal megfelelve a szakmai követelményeknek és elvárásoknak.

Még egyszer köszönöm szépen a véleményeket, a javaslatokat, és kérem, hogy támogassák a frakciók a módosító javaslatok szavazását, illetve a törvényjavaslat zárószavazását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 274 2012.09.11. 0:10  271-291

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 235 2012.09.24. 1:26  228-236

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék válaszolni, hiszen ez egy záróvita, ahol az előterjesztő 21 módosító indítványt kezdeményezett. A 21-nek a négyötöde lényegében technikai jellegű módosító, nyilván ezért nem esett szó ebben a vitában a benyújtott módosító javaslatok egyikéről sem, hanem az ellenzéki képviselők az általános vitát folytatták.

Természetesen ez a törvényjavaslat nem arról szól, ami itt elhangzott Schiffer András részéről, hiszen ő a felszólalásában elfelejtette mondani, hogy ő maga is egyetért azzal, hogy a jövőben ezeknek a döntéseknek az előkészítése sokkal alaposabb, sokkal rugalmasabb és sokkal kiszámíthatóbb lesz, és ezáltal ez az eljárási szakasz lényegesen rövidül, és a döntés maga rövid idő alatt megtörténik, ami az ügyfelek érdekét fogja szolgálni.

Azt gondoljuk, hogy ezzel a törvényjavaslattal, amit reményeink szerint az Országgyűlés elfogad, mind a településfejlesztés, mind a településrendezés terén egy átlátható, nyílt, következetes szabályozást fog elfogadni az Országgyűlés, ami lényegesen segíti az ügyfeleknek az eljárásban való gyorsaságát, illetve a döntés meghozatalát.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 4 2012.10.01. 5:00  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták szívesen beszélnek 2014-ről. Én azért figyelmeztetném őket, és inkább a 2002-2010 közötti időszakra szeretnék visszamenni. Beszédében, felszólalásában egyetlen konkrétum nem hangzott el. Ha megengedi, én mondanék néhányat, amely az önkormányzatokkal kapcsolatos, és az önök kormányzása alatt keletkezett. (Simon Gábor: 2014-ben kevés lesz!)

Teljesen természetes volt az önök számára, hogy évről évre növelték az önkormányzati működési hiányt, ezáltal rákényszerítették az önkormányzatokat a hitelfelvételre, az eladósodásra. Az önök kormányzása alatt, 2002-2010 között az önkormányzati szektor adósságállománya a hatszorosára növekedett, 1247 milliárd forintra.

De nem kivétel ez alól az ön városa, Szeged sem, aminek a gazdálkodásáért ön felel. 2006-ban 14 milliárd volt Szeged hitelállománya, 2010-ben, a négyéves szocialista kormányzás második felére ez az összeg 24 milliárd forint. (Moraj és folyamatos közbeszólások a szocialisták padsoraiból.) Hogyha a szocialisták olyan jól csinálták a kormányzást (Az elnök csenget.), és ennyire szerették az önkormányzatokat, akkor az önök városa sem adósodott volna így el. (Dr. Józsa István: Az fejlesztési hitel volt!)

Sajnos, semmilyen szabályozást nem vezettek be önök az önkormányzati kötelezettségvállalásokra; koncepciótlan fejlesztéspolitikát vittek véghez, ahol egyszerűen nem számított, hogy milyen célra és mennyiből valósítanak meg (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Fejlesztésről hallottál?) egy-egy fejlesztést. Egyetlenegy dolog számított, hogy van-e az adott önkormányzatnak politikai lobbiereje vagy nincsen. Önök politikai érdekből végezték a fejlesztéseket is. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van!) Ezért érthetetlen, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül kéri ön számon a jelenlegi kormányt azért, amit lényegében önök okoztak az önkormányzati szektorban.

Mondanék néhány dolgot, mit tett ez a kormány két év alatt! Például a megyei önkormányzati rendszerben, amit önök a totális csőd szélére vittek (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Olyan már nincs! - Telitalálat! - Ez egy jó példa!), lényegében 2010-ben már néhány megyei önkormányzat működésképtelenné vált. Ha tetszik önöknek, ha nem, ha mosolyognak rajta, ha nem, az önkormányzati rendszer konszolidálásával,. a megyei önkormányzati rendszer konszolidálásával helyére kerültek a dolgok.

(13.20)

A megyei önkormányzatok új feladatot kaptak, és a megyei és a területi fejlesztéspolitikában fognak majd nagyobb célokat elérni az önök fejlesztéspolitikája helyett. (Simon Gábor: Hát ez gyenge volt!)

Ez idő alatt az önkormányzati szektor adósságállománya 2010-ről 2011. évre - bármilyen hihetetlen - több mint százmilliárd forinttal csökkent. (Nyakó István: Ez tényleg hihetetlen!)

Az új kormány beterjesztette és az Országgyűlés elfogadta az új önkormányzati törvényt 2011 decemberében (Simon Gábor: A szavad elakad!), amelyben minden alapjog megmaradt az önkormányzatok számára. Így saját vagyonuk van, saját költségvetésük van, saját maguk alkotnak rendeletet, saját maguk hoznak határozatot. A választópolgárok képviselő-testületet és polgármestert közvetlenül választanak. Ugyanúgy megmaradt az önkormányzatok társulási joga és az adóbeszedési joga is.

Az önkormányzat és az állam között egy új feladatmegosztás jött létre: az állam a jövőben - különösen az oktatás és az egészségügy területén - sokkal nagyobb feladatot és ezzel együtt a finanszírozást is vállalja. Ami az önkormányzatokat a fizetésképtelenség határára vitte, lényegében azt a feladatot most az állam fogja átvállalni, szervezni, és a finanszírozását is elvégezni. Ezzel az önkormányzatiság, az önkormányzatok önállósága lényegében nem csorbult, hiszen a döntések most is helyben fognak keletkezni, és a képviselő-testületek fogják meghozni ezeket a döntéseket.

Azt gondolom, az új finanszírozással egy teljesen átlátható, biztonságos önkormányzati rendszer jön létre Magyarországon, amelynek nem az a legfőbb gondja, hogy a számlákat hogyan tudja kifizetni, hanem az, hogy a lakosságot hogyan fogja kiszolgálni, a lakosság biztonságérzetét növelni, hiszen számunkra az önkormányzatiság nemzeti ügy, ahol a helyben élő lakosok számára a lehető legmagasabb színvonalon kell a közszolgáltatásokat megszervezni.

Tisztelt Képviselő Úr! Biztosíthatom önt arról, hogy az önkormányzati rendszer teljes átalakításával azokat a problémákat és gondokat, amelyeket okoztak önök az önkormányzati szektorban, azokat mi helyrehozzuk (Gúr Nándor: Két éve kormányoztok...), amit a szocialisták elrontottak, azt a Fidesz helyre fogja hozni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Látszik! - Moraj az MSZP padsoraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 4 2012.10.02. 1:52  1-4

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy a problémafelvetés valós, valóban létezik ez a gyakorlat, amely szerint kisajátítás esetén a bíróság határozza meg a kárpótlás terhét a Fővárosi Önkormányzat, illetve a kerület között. Ez azonban nem mai keletű kérdés, hiszen évtizedek óta ez a joggyakorlat.

Az építésügyi törvény valóban részletesen nem taglalja az erre vonatkozó megoldást, de nem is volt egyébként a cél, hiszen az építésügyi törvény most volt a parlament előtt, annak módosítása megtörtént. Erre vonatkozóan a képviselőktől, így öntől sem érkezett módosító javaslat.

Én megértem, hogy ez a probléma most került elő, és amennyiben képviselő úr úgy gondolja, hogy a törvénymódosítást a parlament elé fogja vinni, akkor természetesen a kormány ki fogja alakítani az álláspontját a törvénymódosítással kapcsolatosan. Azonban azt előre jelzem, hogy olyan megoldásban leszünk partnerek, amelyben az érintett szereplők konszenzuson alapuló megoldást fognak találni, abban az esetben természetesen a kormány támogatni fogja a törvényjavaslat módosítását. Én azt kívánom képviselő úrnak, hogy ebben legyen sikere, szerezze meg a konszenzust, és akkor a törvény úgy fog módosulni, hogy az rendezi végre a főváros és a kerületek között ezt a problémát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 22 2012.10.02. 5:05  19-22

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Így igaz, emlékeznünk kell a kettő évvel ezelőtt történtekre, hiszen ekkor történt meg Magyarország történelmének legsúlyosabb ipari katasztrófája. (Dr. Józsa István: Természeti.) Ez egy ipari katasztrófa volt, és nem természeti katasztrófa, mint ahogy azt sokan ma is próbálják beállítani. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint elsőként az Országgyűlés bizottságának a jelentése, amely egyértelműen kimondta, hogy ipari katasztrófa és emberi mulasztás történt Devecserben 2010-ben. Ezt támasztja alá a rendőrség nyomozása és az ügyészség vádemelése is, egyértelműen. A képviselő úrral teljes egyetértésben: valóban meg kell nevezni a felelősöket, meg kell büntetni azokat, akik emberi mulasztásból, kapzsiságból, nemtörődömségből okoztak ilyen súlyos katasztrófát az országnak és sajnos tíz embernek a halálát.

Sok-sok feladatot kellett ellátni; ahogy azt képviselő úr is hangsúlyozta, az első és legfontosabb feladat a mentés volt. A mentés, amelyet az ajkai tűzoltók és a devecseri rendőrök kezdtek, akik a katasztrófa bekövetkezését követően 8 percen belül már a helyszínen voltak. De néhány napon, néhány héten belül lényegében az egész világ, az egész ország ott volt Devecserben és Kolontáron, hiszen ilyen összefogásra az ország történelmében is kevésszer volt lehetőség, kevés ilyen eset történt hála Istennek, hogy ilyen összefogásra legyen szükség, mint ahogy azt megtették a magyar emberek, a határon túli magyarok és Európa és a világ országai.

A mentést követően arra kellett nagyon ügyelnie a kormánynak, hogy a további környezeti károkat meggátolja, és az ott élő emberek számára hosszú távon biztos megélhetést tudjon adni azáltal, hogy egyrészt a környezeti károkat megszünteti, másrészt pedig a jövőbeni károkat megelőzi. Nagy volumenű munkák készültek, hiszen 800 ezer négyzetméter belterületről kellett hihetetlen nagy mennyiségű, több mint 300 ezer köbméter épülettörmeléket, szennyezett földet elszállítani. Így igaz, ahogy képviselő úr mondta: ez összesen a magyar államnak eddig 35,5 milliárd forintjába került.

Aztán következett a kártalanítás, hiszen a kárt szenvedett embereket egy felelős állam kártalanítja. Kártalanítja, de mindezt úgy teszi, hogy a felelősöket nem felejti el, hiszen ezt a kárt végül majd a felelősöknek kell megtéríteniük. Ezt a kárt, amit több száz családnak adott az állam - készpénz formájában, lakásfelújítás vagy új lakás építése formájában, ingó károk megtérítésében -, ezt a kárt végül a felelősöknek kell majd megtéríteni.

Végül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy komoly kormányzati lépések történtek annak érdekében is, hogy a gazdasági társaság tovább tudjon működni, hiszen sok ezer ember munkája volt a kérdés; ha a cég nem tudja tovább folytatni a termelését, akkor a térségben jelentős munkanélküliség keletkezik, a gazdasági potenciál erősen csökken. Komoly lépéseket tett erre az állam. A legutolsó lépés az volt, hogy 2012. szeptember 20-án a MAL Zrt.-t stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánította a kormány.

Végül nem szabad elfelejteni és újból fölemlítem a felelősség kérdését, hiszen a hatóságok sok milliárd forint büntetést szabtak ki a cégre, amelynek jogi eljárása most is folyamatban van, de talán a legfontosabb az, hogy a Veszprém Megyei Törvényszék előtt elindult a büntetőper, ahol 15 magánszemély van terhelve azzal, hogy felelőssége van ebben a jelentős tragédiában és a sok-sok károkozásban. A kormány teljesítette ígéretét, a nemzeti összefogás meghozta eredményét.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékezzünk az áldozatokra, és köszönjük mindenkinek, aki részt vett abban, hogy megtörténjen a helyreállítás!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 126 2012.10.08. 2:10  121-130

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy legalább azt nem kifogásolja, hogy ezek szerint az elsődleges károk rendezve lettek, hiszen ahogy már többször elhangzott a parlamentben is, több mint 38,5 milliárd forintot fordított eddig az állam erre a sajnálatos tragédiára, erre az ipari katasztrófára, amelyben emberéletek is áldozatul estek. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mellébeszél!)

Azt gondolom, hogy az ön felvetése akkor lenne hiteles, és kérem is erre, hogy az egy percben próbáljon meg konkrétumokat mondani, hogy mit ért ön másodlagos káron. Mondja el, hogy melyik embereknek milyen kára nem lett megtérítve. Mert azt mindenki tudja, hogy az ott élők, ha akarták, új házat kaptak, ha akarták, pénzbeli térítést kaptak; ha akarták, a házukat felújították, és egyébként helyrehozták a súlyos károkozás által a földben keletkezett károkat, újra termőfölddé vált a környéken a talaj, és újra lehet ott mezőgazdasági munkát is végezni.

Ezenfelül 43 szerződésre 251 millió forint került kifizetésre agrárágazati kárenyhítésre, helyreállításra 58 szerződésre 58 millió forint, gazdálkodó szervezetekre 51 szerződésre 1 milliárd 20 millió forint, másodlagos károk enyhítésére 379 szerződésre 139 millió 106 ezer forint, lakásvásárlásra 1 milliárd 306 millió 898 ezer forint, és egyéb kárenyhítés címén pedig 1 milliárd 77 millió 7 ezer forint került kifizetésre. Ez összesen - közvetlenül embereknek, vállalkozóknak kifizetett kártérítés - mintegy 3,5 milliárd forint.

Mondja meg, hogy kinek milyen érdeke sérült ebben az ügyben, és ígérem, hogy ki fogjuk deríteni, és ki fogjuk nyomozni, hogyha ilyen van még. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 130 2012.10.08. 1:08  121-130

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Gőgös Képviselő Úr! Ez szerintem egy kicsit gőgös válasz volt. (Dr. Józsa István: Vehemens!) Tehát ön sem mondta azt, hogy akkor ilyen családnak vagy ilyen embernek, vagy ilyen vállalkozónak ilyen és ilyen kára nem került megtérítésre. Egyébként másodlagos kárnak nevezzük mi azt, amikor a szállítójárművek valakinek az ingatlanjában, házában károkat okoztak. (Gőgös Zoltán: A földjében!)

Szeretném újra elmondani, hogy ezen a címen 379 családnak lett kifizetve 139 millió forint. Ez átlagosan egyébként több mint 3 millió 400 ezer forint kifizetés egy ingatlanra (sic!). Ezt nevezzük mi másodlagos kárnak.

Egyébként az állam azzal, hogy 38 milliárd forintért kárenyhítette és helyrehozta a meglévő károkat, senkinek nem okozott kárt.

A kárt a MAL Zrt. okozta, egy magántulajdonban lévő gazdasági társaság, amelyiknek felelni kell ezekért a tettekért. (Gőgös Zoltán: 10 milliárd Simicskának...) Az állam ezeket a kártérítéseket csak megelőlegezte, és a végén a MAL Zrt. fogja kifizetni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Gőgös Zoltán: Vagy nem. Ez majd eldől.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 208 2012.10.09. 0:13  205-223

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. A kormánynak az az álláspontja az előterjesztésről, hogy támogatja a képviselő urak javaslatát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 206 2012.10.15. 2:08  205-215

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2012. szeptember 24-ei ülésnapján fogadta el a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Az elfogadott törvényt Áder János köztársasági elnök úr, élve az alaptörvényben foglalt jogával, az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte.

Az elnök úr a törvény által megállapított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (2) bekezdésének 6. pontjával nem értett egyet. Álláspontja szerint az önkormányzatokra vonatkozó alaptörvényi és törvényi szabályozás pontosan kijelöli a miniszter önkormányzatokkal kapcsolatos feladatkörét, mely azonban sem a helyi közügyeket érintő szakmai és eljárási szabályok meghatározására, sem az önkormányzati bevételek felhasználásának meghatározására nem tartalmaz felhatalmazást.

Álláspontja szerint a jogszabályok a helyi önkormányzatok feladataként állapítják meg a parkolás rendjével összefüggő kérdések rendezését, így a miniszter részére nem adható felhatalmazás sem a parkolást érintő eljárási szabályok meghatározására, sem a bevételek felhasználására vonatkozó szabályok megállapítására.

A köztársasági elnök úr észrevételeit, indokait a törvényjavaslat előterjesztőjeként megvizsgáltuk, és azokkal egyetértünk. Ennek megfelelően Pintér Sándor miniszter úr nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot, amely a problémás rendelkezést törli a törvény szövegéből.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a javasolt változást fogadja el, illetve a törvényt ismételten szavazza meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 214 2012.10.15. 1:28  205-215

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Novák Előd: Jött még egy SMS.) Novák képviselő urat, kérem, hogy utasítsa rendre, mert nagyon üvöltözik.

Két nagyon egyszerű mondás jutott eszembe az ellenzék felszólalása kapcsán. Az egyik az, hogy utólag okos az ember. A másik pedig az, hogy vásár után okos a paraszt. Pontosan ugyanígy járt most a parlamenti ellenzék. Ha ekkora probléma van ezzel a szakasszal, akkor tessék mondani: az általános vitában egyetlenegy mondattal miért nem tetszettek ezt elmondani? (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Egyetlen képviselő és egyetlen ellenzéki párt sem tette. Pedig volt rá idő, mert júniusban kezdte el a parlament tárgyalni, és szeptember 24-én fogadta el. Vagy ha ennyire tudták, hogy itt milyen súlyos törvénysértés történik, akkor miért nem nyújtottak be módosító javaslatot? (Dr. Schiffer András: Leszavazták. - Novák Előd: Akkor is telefonált.)

Az a probléma, hogy önök helyett a köztársasági elnök elvégezte a munkát (Derültség az ellenzéki padsorokban.), és ahelyett, hogy megköszönnék a köztársasági elnöknek, hogy most itt tudják bírálni a kormányzati előterjesztést, még a köztársasági elnököt is bírálják. Úgy gondolom, hogy a törvény többi passzusát pedig majd az Alkotmánybíróság fogja minősíteni. (Dr. Schiffer András: Az biztos.) Az önök hozzáállása, az önök felszólalása ebben a kérdésben teljesen hiteltelen, semmi más, mint egy ellenzéki okoskodás.

Úgyhogy köszönjük szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 82 2012.10.29. 2:16  77-86

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Most már hetente teszik föl ezt a kérdést, és majdnem szóról szóra ugyanaz a kérdés hangzik el. Azt gondolom, hogy az én válaszom ugyanaz, mint az elmúlt héten.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha megmondja, hogy mit ért ön másodlagos káron, és kik azok, akikről beszél, akkor természetesen az üggyel érdemben tudunk foglalkozni. De miután kérdésében már harmadjára sem mondja el, hogy valójában kik ezek, hanem csak valamiféle egyesületről beszél, akiknek legutóbb egyébként azt mondta, hogy már a kérésüket eljuttatták a közjogi méltóságokhoz, most éppen azt mondja, hogy majd most fogja átadni a kérésüket, tehát ebben is ellentmondást látok felfedezni.

Azt gondolom, hogy ha politikai tőkét akar a katasztrófából, akkor mondja meg, hogy kiknek szeretné azt, és hogy mi a célja azzal, kik szenvedtek hátrányt, kik azok az emberek, akik nem részesültek másodlagos kárban, mert a mi tudomásunk szerint amit a jogszabályok lehetővé tettek, minden kárenyhítés megtörtént, például a másodlagos károk tekintetében, amit mi az ingatlanokban keletkezett károknak tekintünk: 379 családnak mintegy 139 millió forint került kifizetésre.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy mielőtt egy kolontári egyesületre hivatkozik, jó lenne elolvasni előbb az alapszabályát, hogy mik a céljai, és azt is megtekinteni, hogy ez az egyesület mikor jött létre. Másfél évvel a katasztrófa után, amikor már a kormány minden kárfelmérést, illetve kárenyhítést elvégzett.

De hangsúlyozom, olvasom, hogy milyen célokat tűzött ki ez az egyesület: például segíti a helyben élők elköltözését a térségből. Hát, ez az egyesület (Az elnök többször csenget.), amit ön itt a parlamentben képvisel, és a céljait magára nézve elfogadhatónak tartja. Úgy gondolom, hogy ez helytelen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 86 2012.10.29. 1:24  77-86

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Valóban megkaptam ezt a levelet, természetesen fogjuk tanulmányozni, de ezen nem 800 aláírás van, ezen egyetlenegy aláírás van, az egyesület elnökének aláírása, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy érdemileg nem fogjuk megvizsgálni.

Azonban azt gondolom, hogy másodlagos kárról beszélni, amikor a kormány 38,5 milliárd forintot költött Európa legnagyobb ipari katasztrófájának következményeként a térségben élő emberekre, illetve az okozott károkra, akkor mégiscsak elgondolkodtató, hogy valóban gondoljuk ezt végig. A másodlagos kár, hogyha egyszer majd megfogalmazzák, hogy mik ezek és kiknek van ilyen káruk, akkor úgy gondolom, hogy ebben nemcsak a kormánynak van felelőssége ennek a megtérítésében, hanem például a károkozónak.

És már született is ebben egy ítélet a legutóbbi felszólalás óta, hiszen a bíróság első fokon kimondta, hogy a MAL Zrt. kárt okozott, és neki kell az emberek kárait megtéríteni. Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést inkább ebbe az irányba kellene terelni, mintsem a kormányt vádolni, akit egyébként nemzetközi szervezetek is elismertek, hogy kiváló munkát végzett a katasztrófa helyreállításában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 186 2012.10.29. 2:08  183-186

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Méltányolom önben, hogy nem mondta el a leírt kérdését, mert az időközben, ugye, szombaton bejelentett adósságkonszolidáció kapcsán próbálta ezt átfogalmazni. Én az ön helyében vissza is vontam volna, mert úgy gondolom, hogy egy szocialista képviselőnek hitelesen nincs joga, lehetősége kérdezni az önkormányzati rendszerről. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Hiszen a szocialisták 8 éve alatt lényegében az önkormányzati rendszert tönkretették, és kis híján totális csődbe vitték. A Fidesz-kormány ezt fogja most rendbe hozni.

Ami az ön kérdését illeti: milyen szerepük marad az önkormányzatoknak a térségi fejlesztésben? Jelentős szerepük marad, lesz beleszólásuk a döntésekbe, hiszen a megyei önkormányzatok alapfeladatává vált a területfejlesztés. Nem úgy, mint az önök idejében, hiszen Lamperth Mónika megmondta, hogy majd mi megmondjuk, hogy ki fog nyerni a pályázatokon. (Dr. Lamperth Mónika: Soha ilyet nem mondtam.)

Milyen arányban marad az iparűzési adó a helyi önkormányzatoknál 2013. január 1-jét követően? Megnyugtatom önt, hogy 100 százalékban ott marad az iparűzési adó, és az iparűzési adót az önkormányzatok fogják továbbra is beszedni. Nem úgy, mint az önök idejében, hiszen önök átadták az adóhatóságnak, az államnak a helyiadó-beszedés jogát, nyilván azzal a szándékkal, hogy a helyi adó jelentős részét majd bevonják állami forrásokba.

A harmadik kérdés a járási hivatalok kialakításáról szól. A jogszabályok és a törvények egyértelműen kimondják, hogy milyen feladatkörük lesz a járási hivataloknak. De nyilván ön nem olvasta el, mint ahogy a saját kérdését sem, amiben azt állítja, hogy a járási hivatalok létrehozásának költségei 300 milliárd forintot tesznek ki, holott ez valójában mindössze 34 milliárd forint. Na, hát ilyen az önök önkormányzati hozzáállása: hiteltelen, felületes és felelőtlen.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 62 2012.11.05. 4:11  59-65

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy kicsit keressük meg az ok-okozati összefüggést, hogy egyáltalán ön devizahitelesekről beszélhet; hogy ócsai lakásprogramról beszélhet.

Az önök 2002 és 2010 közötti kormányzásának a következők az adatai, ami az adósságot illeti. Az államadósságot önök két és félszeresére emelték fel kormányzásuk alatt, 8200 milliárdról több mint 21 000 milliárd forintra. A vállalatok, gazdálkodó szervezetek adósságállománya ez idő alatt négyszeresére növekedett. De ami a legmegdöbbentőbb, hiszen a lakossági devizahitelezés állománya 2002. december 31-én még mindösszesen forintban kifejezve csak 36 milliárd forint volt: mire önök átadták a kormányzást, ez az összeg 6796 milliárd forint. Több mint egymillió lakossági devizahitel-szerződés köttetett az önök kormányzásának ideje alatt, ez több mint kétszázszorosa annak, amivel kezdték a kormányzást. (Dr. Józsa István: És tudták fizetni!) Önök semmit nem tettek annak érdekében, hogy a lakosság ne adósodjon el ilyen mértékben. Önök nem hívták fel a lakosság figyelmét arra, hogy ez milyen kockázatos tevékenység, sőt segítették, ösztönözték a bankokat azzal (Dr. Józsa István: Az árfolyammal elintéztétek.), hogy a szabályozókkal nem állították meg ezt a banki tevékenységet. Így nézett ki a helyzet 2010-ben, az önök kormányzását követően, több mint egymillió család kiszolgáltatva, nem tudva, hogy ezeket a hiteleket hogyan fogja majd törleszteni.

Az újonnan megalakult Fidesz-KDNP-kormány első lépése az volt, hogy megállította az ingatlanhoz kötődő devizahitelezést; az Országgyűlés első határozatai között fogadta el ezt a törvényt, ma is hatályban van egyébként kormányrendelet formájában.

A második segítség az, hogy lehetővé tette a végtörlesztés lehetőségét. Ezzel 169 ezren éltek, több mint 1300 milliárd forint értékű devizahitel-szerződési összeget visszafizetve, ezzel egynegyedével csökkentve a devizahitel-állományt.

A következő segítség az árfolyamgát intézménye volt, amivel 64 ezer devizaadós élt. Itt 25 százalékkal sikerült segíteni ezeken az embereken azzal, hogy forintra váltották a devizahiteleket.

Aztán a kormány folytatta az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet elfogadásával, ahol kamattámogatást biztosít azok számára, akik így látják azt a lehetőséget, hogy megszabaduljanak ettől a hiteltől.

A következő segítség a Nemzeti Eszközkezelő felállítása volt, ahol a bank és az adós egyszerre kezdeményezheti, hogy az állam vásárolja meg tőle ezt az ingatlant. Ma ennek az ügyintézése folyamatban van, több mint 450 ügyet intéznek jelenleg, 3 milliárd forintot tartalmaz az ez évi költségvetés ezekre a célokra.

Végül szólni kell valóban az ócsai szociális családiház-építési programról, amelyről - szeretném a figyelmét felhívni - nemrégen a következőt mondta ön (Simon Gábor: Igen?) személy szerint: "Ami pedig az ócsai szellemparkot illeti: ami nem kell, azt nem kell erőltetni." (Simon Gábor: Így van!) Képviselő úr, most szükség van az ócsai lakóparkra vagy nincsen szükség? Úgy gondoljuk, hogy ez is egy segítség, és valóban a törvények és a jogszabályok betartásával 80 lakásnak indult el a megépítése. De ezt követően újabb 420 lakás fog megépülni, és a kormány által vállalt 500 lakás a jövő évben el fog készülni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

(14.40)

Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, fogadja el válaszomat, hogy ez a kormány valós segítséget nyújt a devizahitelesek megsegítésére.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 207 2012.11.05. 0:06  206-208

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)