Készült: 2020.07.08.07:44:14 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 118 2015.06.11. 2:24  113-128

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Egyben tárgyaljuk ezeket a javaslatokat. Én konkrétan a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás „A” és „B” melléklete kihirdetéséről fogok beszélni.

Az Országgyűlés ezen törvénnyel hirdeti ki a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás ‑ továbbiakban ADR – „A” és „B” mellékletének 2015. január 1-jétől hatályos szövegét. A megállapodás „A” és „B” mellékletének módosításai 2015. január 1-jén hatályba léptek azzal, hogy az ADR „A” és „B” melléklete 2014. december 31-éig hatályos előírásai 2015. június 30-áig alkalmazhatók, tehát a nyár közepéig.

Magyarország az ADR-nek 1979 óta szerződő fele. Csatlakozásunkat az 1979. évi 19. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az ADR „A” és „B” melléklete tartalmazza a szállítás előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó technikai és adminisztratív előírásokat.

A nemzetközi szervezetekben folyó munkák eredményeképpen az alágazati szabályozások nagyobb összhangjának megteremtése és a követelményeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében rendszeresen, kétévente módosulnak az ADR mellékleteinek előírásai, a jelenlegi módosítások ebbe a sorba illeszkednek.

A 2015. évi módosítások a veszélyes áruk szállításának biztonságát szolgáló anyagbesorolási, műszaki, csomagolási előírások, jelölések, okmányok tekintetében jelentenek változást. Az ADR „A” és „B” melléklete rendelkezéseinek alkalmazását a veszélyes áruk belföldi közúti szállítására is elrendeli.

A 2015. január 1-jétől hatályos szöveg kihirdetésével hatályát veszti az előző módosításokat kihirdető, a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás „A” és „B” melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi törvény.

Az MSZP-frakció mind a három törvényjavaslat elfogadását támogatni fogja. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 126 2015.06.11. 3:26  113-128

DEMETER MÁRTA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék pár mondatot szólni ‑ összevontan tárgyaljuk a három törvényjavaslatot ‑ a b) ponthoz is. Az Országgyűlés ezzel a törvénnyel kihirdeti a Genfben 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz, az ADN-hez csatolt szabályzat 2015. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

(15.50)

Az ADN-hez csatolt szabályzat ’15. évi módosításai január 1-jén azzal léptek hatályba, hogy a szabályzat 2014. december 31-éig hatályos előírásai 2015. június 30-áig alkalmazhatók.

Magyarország 2004. május 4-én csatlakozott az ADN-megállapodáshoz, és annak a hatálybalépése után a Genfben 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi törvényt hirdetett ki.

Ezt a Genfben 2000. május 26. napján kelt, a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról és európai megállapodásról szóló törvény szövegének módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről, valamint az ADN-hez csatolt szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2010-es törvény módosította.

A 2010. évi VI. törvény már belföldi forgalomra is elrendelte az ADN-szabályzat előírásainak alkalmazását, valamint a végrehajtáshoz szükséges adminisztratív előírásokat is tartalmazza már.

A nemzetközi szervezetekben folyó munkáknak az eredményeként az alágazati szabályozások nagyobb összhangjának megteremtése és a követelményeknek a tudományos és a műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében rendszeresen, két éve módosulnak az ADN-hez csatolt szabályzat előírásai, és a jelenlegi módosítások is ezt a sort követik.

Tehát hatályát veszti a Genfben 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz csatolt szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2013-as törvény.

Szeretnék egy dolgot még kiemelni ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Indokolásra szorul ugyanis a törvényjavaslat 3. § (3) bekezdése, amely szerint nem kell alkalmazni a szabályzat rendelkezéseit, ha a veszélyes áru szállítását egyrészt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők tulajdonában lévő vagy rendelkezése alatt álló hajóval vagy pedig a belvízi úton, illetve kikötő területén kizárólag átkelő járatban közlekedő kompon végzik.

Ahogy azt képviselőtársam is kiemelte, és én is az első törvényjavaslat során, az MSZP mind a három törvényt támogatja. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 110 2015.06.15. 1:39  109-112

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Június elején a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége szakértői csoportot állított fel annak a vizsgálatára, hogy jogilag lehetséges-e az ügyvédeket titkosszolgálati eszközökkel megfigyelni. Egy büntetőeljárásban ugyanis előkerült egy olyan titkosítás alól feloldott határozat, miszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat lehallgatta a terhelt ügyvédjének mobiltelefonját és irodáját.

Tisztelt Államtitkár Úr! A védelemhez való jog az egyik legősibb alapelv, ami a jogállami büntetőeljárás egyik fundamentuma. A büntetőeljárással érintett személy ügyvédjének lehallgatása a védelemhez való jog rendkívül súlyos megsértését jelenti. Éppen ezért teljesen érthető, hogy a kamara elnöksége elfogadhatatlannak tartja az ügyvédi irodák lehallgatását, és azonnali cselekvésre szánta el magát.

Kérdés, hogy önnek mint államtitkárnak és Pintér Sándor belügyminiszternek mint a rendőrség szerveit és a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kormánytagnak mi az álláspontja ebben az ügyben. Önök elfogadhatónak tartják-e a védelemhez való jog áthágását, vagyis az ügyvédi irodák lehallgatását és titkosszolgálati eszközökkel való megfigyelését? Ha az ügyvédi kamara aggályai önök szerint is megalapozottak, akkor kivizsgálják-e az ügyvédi irodákat érintő lehallgatásokat, illetve együttműködnek-e az ügyvédi kamara vizsgálóbizottságával? Ha bebizonyosodik, hogy több ügyvédi irodát is megfigyelés alá vontak, akkor tesznek-e intézkedéseket azok azonnali elhárítására? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 205 2015.06.22. 2:49  198-215

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A hadigondozásról szóló törvény hatályos szövege szerint hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, légitámadás és hadművelet, visszamaradt robbanóanyag felrobbanása következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadi eredetű fogyatkozást szenvedett. A javaslat törli azt a megszorítást, miszerint a jogosultnak Magyarországon kell élnie.

A javaslat egyik paragrafusának célja annak biztosítása, hogy Magyarország történelmileg változó határait figyelembe véve, a hősi halált halt néhai férjük után azon hadiözvegyek is gondozotti körbe kerüljenek, akik Magyarországról vonultak be, de lakhelyváltozás nélkül jelenleg más állam polgárai. A javaslat megteremti a volt hadiárva járadékát, valamint a volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadékát. A hatályos törvény szerint a hadigyámoltnak, illetve a hadiárváknak a következőkben jár ellátás. A gyermek 16. életévének betöltéséig; ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig; illetve ha a gyermek az előző pontokban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67 százalékot, illetve egészségkárosodása az 50 százalékot elérte.

A hadigondozásról szóló törvény másik paragrafusa szerint hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. életévét betöltött vagy legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50 százalékos egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére. A javaslat szerint minden hadiárva, hadigyámolt és hadigondozott családtag járadékot fog kapni, akiknek pénzellátását nagykorúvá válása miatt vagy politikai okokból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okokból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette. A területi hatályt a hadiözvegyekhez hasonlóan kiterjesztetten állapítja meg a javaslat. Az ellátás független attól, hogy a jogosult részesül-e egyéb ellátásban. A havi összege megegyezik a hadiárvának, hadigyámoltnak járó járadék összegével, azaz az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 százalékával.

Az MSZP a törvényjavaslat elfogadását támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 164 2015.06.29. 2:13  163-166

DEMETER MÁRTA (MSZP): Kassa, Csehország, Kecskemét és Szolnok ‑ miniszter úr, három hónap alatt négy meghibásodás és baleset a légierőnél. Ez annyi esemény, hogy az már nem szerencsétlen véletlenek sorozata, hanem súlyos rendszerhibák fájdalmas tünetei. Az elmúlt évek honvédelmet sújtó megszorításai ‑ emlékszünk a 250 milliárd forint elvonására, bérbefagyasztásra ‑, a működésre, fenn­tartásra, karbantartásra, gyakorlatokra fordított összeg elégtelensége mára érte el azt a kritikus szintet, ami a haditechnikai eszközök biztonságos működtetését veszélyezteti, és ezért az öt éve regnáló honvédelmi vezetést terheli a politikai felelősség. Ez elől a felelősség elől menekülnek, sem honvédelmi bizottsági ülésen, sem pedig más fórumon nem volt hajlandó részletes tájékoztatást adni az esemé­nyekről.

A kérdéseim: mit tesz azért, hogy megállítsa ezt a folyamatot? Ugye, nem várja meg azt, hogy a kialakult körülmények végül pilóták életébe kerüljenek? És mikor hajlandó vizsgálóbizottság előtt is vállalni a felelősséget végre? És nem olyan vizsgálóbizottságra gondolok, ami a HM-en belül alakul meg, és két hónap múlva elolvashatjuk egy jelentésben, hogy vagy minden rendben, vagy mindenkit terhel felelősség, csak a honvédelmi politikai vezetést nem. És válaszában egyébként megpróbálhat itt számokban hazudozni, a Magyar Honvédség állományának nem tud hazudni, miniszter úr. (Hende Csaba: Mit mondott?) Teljesen tisztában vannak a körülményekkel és a napi valósággal.

Azt tartom felháborítónak, hogy ön úgy nyilatkozik folyamatosan, hogy ön van a leginkább tisztában a valósággal, hogy az elmúlt öt év rombolása, amit a honvédelem területén műveltek, az egyébként milyen következményekhez vezet, és ön ennek tevőlegesen is sajnos része volt. Az, hogy nem kelet­kezett nagyobb anyagi kár, az a pilóták hősi­essé­gének köszönhető.

Úgy gondolom, ami az anyagi dolgoknál fontosabb, hogy két olyan pilóta is van, aki kérdés, hogy repülhet-e még valaha, és egyáltalán élhet-e teljes életet, miniszter úr. A HM-nek az lenne a dolga, hogy a minimális feltételeket legalább biztosítsa a megfelelő működéshez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ön azt nyilatkozta: 2010 óta jelentősen javult a légierő helyzete, minden rendben. (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.)

Ez mutatja, miniszter úr, hogy ön nemcsak alkalmatlan, hanem méltatlan is honvédelmi miniszternek. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 202 2015.06.30. 2:18  197-207

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közjogi Szervezet egy 2007-ben görög kezdeményezésre létrejött nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek célja ismeretek létrehozása és terjesztése a tágan értelmezett közjog területén. Itt nem mondanám el részletesen, Répássy államtitkár úr már ismertette, valamint célja az európai értékek közjogon keresztül történő előmozdítása világszerte. Ennek érdekében a szervezet tudományos, kutatási, oktatási, képzési, nevelési, intézményépítő és egyéb tevékenységeket szervez és támogat, továbbá segítséget nyújt az Európában és világszerte működő demokratikus intézményeknek.

A szervezet jogelődje a Görög Köztársaság joga szerint 1995-ben megalakult Európai Közjogi Központ. A létrehozásáról és alkotmányáról szóló egyezményt 2004-ben írták alá, és 2007-ben lépett hatályba, eddig tíz ország ratifikálta: Görögország, Ciprus, Olaszország, Szerbia, Moldova, Örményország, Grúzia, Románia, Bosznia-Hercegovina és Albánia. A szervezet székhelye Athénban található, de a világ számos pontján rendelkezik irodákkal, így Görögországban, Romániában és Moldovában, míg Belgiumban, Bosznia-Hercegovinában, Ukrajnában és Szlovákiában, továbbá Iránban, Mexikóban, Nicaraguában regionális irodájuk található, programalapú iroda pedig Törökországban, Szerbiában és Örményországban van.

Céljaik teljesítéséhez és tevékenységeik végzéséhez a szervezet rendelkezik minden olyan teljes körű jogosítvánnyal, amely bármely nemzetközi jogi személyiséggel bíró szervezetet megillet. A tagállamok területén az Európai Közjogi Szervezet, annak tisztségviselői és munkatársai az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezményben biztosított kiváltságokat és mentességeket élvezik.

Magyarországnak az egyezményhez csatlakozással nem keletkezik támogatási kötelezettsége, az ugyanis csak a külön részvételi megállapodás megkötésével lép életbe, ugyanakkor szavazati joga sem lesz, megfigyelőként viszont részt vehet az üléseken és a közgyűlésen is. Az MSZP a törvényjavaslat elfogadását támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 254 2015.09.21. 2:06  253-259

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint az közismert, a Honvéd Egészségpénztárnak 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt meg a Buda-Cash Brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. A korábbi kérdéseinkre adott válaszaiból világosan látszik, hogy az egészségpénztár pénzét eltüntette a Buda-Cash csődje. Az egészségpénztár tagjai legfeljebb a távoli jövőben, a felszámolási eljárás végén juthatnak a pénzükhöz, feltéve, ha lesz miből kifizetni egy­általán. Ez több mint 27 ezer katona, rendvé­delmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségpénztári befi­zetését érinti. Ennek következtében akár műtétek is elmaradhatnak, holott a Honvéd Egészségpénztár ügyfelei nem tőzsdéztek, hanem a kormány által is támogatott megtakarítási formát választották, és kifejezetten egészségük megőrzése érdekében tették félre pénzüket. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Ha a kormány javaslatára az Országgyűlés külön törvényt fogadott el a Quaestor-kötvényekbe fek­tetők kártalanítására, akkor nem nézhető tétlenül emellett és ezen kívül sem, hogy eltűnik a Hon­védelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium több ezer munkavállalójának egészségmegőrzési céllal félretett megtakarítása, azoké az embereké, akik nap mint nap a magyar polgárok életének és vagyonának a védelmét szolgálják. E szolgálat megbecsülésének minimuma, hogy ilyen helyzetben a magyar állam segítséget nyújt részükre. Éppen ezért a Honvédelmi és rendészeti bizottság olyan módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez, aminek elfogadásával a Honvéd Egészségpénztár ügyfelei hozzájuthattak volna a megtakarításaikhoz. Ezt a módosító javaslatot azonban a kormány nem támogatta, és azt a Költségvetési bizottság ülésén leszavazta a fideszes többség.

Kérdezem tehát államtitkár urat, hogy a kormány tesz-e kezdeményezést annak érdekében, hogy a Quaestor-károsultakhoz hasonlóan a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a titkos­szol­gálatok dolgozói is hozzájuthassanak végre az egészségügyi célokra félretett megtakarításaikhoz. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 258 2015.09.21. 1:09  253-259

DEMETER MÁRTA (MSZP): Államtitkár úr, nem fogadom el a válaszát. Honvédségi dolgozók, katonák, nemzetbiztonsági dolgozók, rendvédelmi dolgozók ‑ egyetlen kérdés van ‑ mikor kapják meg a pénzüket? A megbecsülés itt kezdődik, államtitkár úr. Megkaptam én ezt a választ, amit ön most elmondott, már írásban a Honvédelmi Miniszté­riumtól, ez a terelés, hogy nincsen sem felha­talmazás, sem lehetőség a helyzet megoldására, ez nem igaz. Ha a kormánynak és a többségnek van politikai akarata, hogy valamit megoldjon, láthattuk, hogy például egy Quaestor-ügynél azért, hogy elkerüljék a nagyobb botrányt, hogy Szijjártó Péter haverja, egyébként Tarsoly Csaba mutyija gerjesz­tette ezt a botrányt, ahhoz hogy ezt elkerüljék, érdekes módon be tudtak terjeszteni törvényt, ami el is lett fogadva, és megkezdődött a kártalanítás. Ott százmilliárdos nagyságrendről van szó, itt 1,8 milliárd forintról.

Tehát itt az idő, hogy megmutassák azt, hogy nem csak szavakban tudják megbecsülni mind a rendvédelmi dolgozók, mind a honvédség állo­mányának, mind a titkosszolgálati dolgozóknak a mindennapos munkáját. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 38 2015.09.22. 6:59  33-44

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között megkötött egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik szerződő állam vagy annak helyi hatóságai vetnek ki a beszedés módjára való tekintet nélkül. Magyarország esetében ezek: a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a telekadó és az építményadó. Liechtenstein esetében pedig a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az ingatlan-, tőkenyereség-adó, a vagyonadó és a kuponadó.

Az egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga.

Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, és biztosítja továbbá azt is, hogy bármely szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél abban az esetben, amikor úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.

Külön az egyezmény cikkeit nem szeretném felsorolni, viszont kettőt mindenféleképpen szeretnék kiemelni belőle. A 28. cikk szerint az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy nem részesülhet az egyezmény alapján a másik szerződő állam által nyújtott adómérséklésben vagy adómentességben, ha a másik állam megállapítja, hogy az ilyen belföldi illetőségű személy elsődleges céljainak egyike az egyezmény kedvezményeinek megszerzése volt.

A másik nagyon fontos cikk, amit kiemelnék: az OECD-modellegyezmény 2008. évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcseréről rendelkezik az egyezmény, amely kizárja a belföldi érdek hiányára való hivatkozást, valamint - és ez rendkívül fontos, azt gondolom - a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségrevonatkozó információk kiadását is kötelezővé teszi.

Szeretném előrebocsátani, hogy az MSZP támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Nagyon fontosak ezek a bilaterális egyezmények. Azt gondolom, ennek pedig kiemelt jelentősége van, és az a cikk, amit az előbb említettem a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információk kiadásáról, azt gondolom, hogy a magyar gazdasági élet, politikai élet egyik fontos eseményében és történésében is kulcsszerepet játszhat, hiszen láttuk, hogy mi történt a Quaestor ügyében. Láthattuk azt, hogy a Quaestor egyik tulajdonosa egyébként liechtensteini cég. Tehát egy olyan brókercégről beszélünk, amelyben egyértelműen offshore-cég vesz részt tulajdonosként, és láthattuk azt, hogy - mint ahogy ez megtörtént a Külügyminisztérium és más minisztérium esetében is - igenis állami pénzt, magyarul: az adófizetők pénzét tartották ennél a cégnél, és így kockáztattak közel 4 milliárd forintot az adófizetők pénzéből.

Az is látszik, hogy - egyébként mondhatni, bennfentes információk alapján - ezt a pénzt kivették az utolsó pillanatban, de az tény, hogy mindenképp a magyar kormány felelőssége, hogy éljen azokkal a lehetőségekkel, amiket például egy ilyen, előttünk fekvő egyezmény tud biztosítani. Azt látjuk, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény egyáltalán nem szigorú szabályozás, hiszen tulajdonosi jóváhagyással van lehetőségük olyan döntéseket hozni az illetékeseknek, hogy a magyar adófizetők pénzét offshore hátterű cégekben tartsák, ott forgassák, oda fektessék be.

Láthattuk azt, hogy a fideszes brókerbotrányokban összességében 330 milliárd forint tűnt el a magyar pénzügyi rendszerből szinte nyom nélkül. Természetes, hogy folyamatosan várjuk arra a kérdésre a választ - azt gondolom, Magyarország minden állampolgárával és az érintettekkel együtt -, hogy hová tűnt ez a pénz. És az is tény, kedves képviselőtársaim, hogy a jogállamiság és a megfelelő működés nem ott kezdődik, és téves az az elképzelés, azt látom sajnos, a kormánynak és a többségnek az az elképzelése, hogy a jogállamiság egy személyre és cégekre szabott jogalkotásból és végrehajtásból áll. Ez egyértelműen nem így van. A megfelelő jogállami keretek, az egyezmények megfelelő végrehajtása, a nyilvánosság biztosítása és a megfelelő működés ott kezdődik és a jogállamiság ott kezdődik, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerében azok megfelelő működésénél történik meg a törvénykezés, a jogalkotás, ezeknek folyamatos végrehajtása.

Tehát üdvözöljük ezt az egyezményt. Nagyon kíváncsian várjuk azt, hogy azok az információk, amik így átadásra kerülhetnek, a magyar nyilvánosság számára is biztosítottak lesznek-e, és megtudhatja-e a magyar nyilvánosság is, hogy hol milyen tulajdonosi háttérről beszélünk, így konkrétan említeném a Quaestor esetét is Szijjártó Péter nagyon kedves barátja, Tarsoly Csaba mutyijában.

Meglátjuk azt, hogy ennek a liechtensteini érdekeltségnek kiderül-e a tulajdonosi háttere, vagy pedig számíthatunk arra, hogy ez is titkosítva lesz csakúgy, mint Tarsoly Csaba vallomása. Tehát azt kell mondjam, hogy elképzelhető, hogy most még egypár évig egészen nyugodtan hátradőlhetnek, de mindenféleképpen el fog jönni az az idő, amikor megfelelő jogállami keretek között igenis kivizsgálásra fog kerülni minden olyan ügy, amit a Quaestor esetében is láthattunk.

Az egyezmény elfogadását pedig, mivel ez megfelelő információcserére nyújthat lehetőséget - természetesen, amennyiben ezt a magyar fél is így hajtja végre -, természetesen támogatjuk a javaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 74 2015.09.28. 2:13  73-76

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Lázár János augusztus közepén ismét jó hírt közölt: jövőre megújulhat a rendőrség, a mentőszolgálat és a Magyar Honvédség helikopterflottája. Az új járművek beszerzésének hírével a kormány már sokszor örvendeztette meg a közvéleményt.

Hasonlóképpen örülhettünk 2013 tavaszán, amikor Hende Csaba jelentette be ugyanezt a jó hírt. Akkori nyilatkozata szerint a helikopterbeszerzésre a pályázatot úgy írják ki, hogy a választások után hivatalba lépő új kormány 2014 közepe táján egy gombnyomással dönteni tudjon arról, melyik ajánlatot fogadja el.

Azonban 2014 nyarán a várva várt gombnyomás elmaradt. Az újabb jó hírre 2014 végéig kellett várni, ekkor adott Hende Csaba tájékoztatást a tender előkészítésének befejezéséről, ami állítása szerint csupán a kormány jóváhagyására vár. A várva várt kormánydöntés bejelentése helyett Lázár János azonban ismét csak egy jó hírrel tudott szolgálni.

Félő, hogy ezzel a tempóval 2016 nyarán is csak a jövőre megújuló helikopterflotta hírének örülhet majd a magyar közvélemény. Magyarország polgárai csak abban bízhatnak, hogy működő helikopterek híján talán a jó hírek szárnyán is el tudják látni feladataikat a rendőrség, a mentők és a honvédség pilótái. A kormány ötéves tétlenségét semmi nem indokolja a témában, hiszen önök még ellenzékben voltak, amikor már nyilvános adat volt, hogy mikor jár le a helikopterek üzemideje. Egyértelmű, hogy átlátható és valódi versenyt biztosító tenderre van szükség. Azt azért szeretném kiemelni, hogy a Fidesz részéről már láttunk nagy értékű haditechnikai beszerzést, amikor Orbán Viktor egyetlen mozdulattal söpörte félre az évekig tartó szakmai előkészítő munkát.

Rendkívül fontos kérdésről beszélünk, s nemcsak katonai szempontból, nemcsak katonai képességről beszélünk, hanem a magyar emberek biztonságáról is, hiszen láttuk, hogy egy hókáosz vagy egy katasztrófa idején mennyire fontos feladatot látnak el a helikopterek. Mindezek fényében kérdezem államtitkár urat, hogy mikor hajtják végre a 2014 közepére ígért gombnyomást, és kiírják-e végre a helikopter­beszerzésről szóló nyilvános pályázatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 89 2015.10.05. 1:58  88-95

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint az közismert, a Honvéd Egészségpénztárnak 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent a Buda-Cash Brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. A korábbi kérdéseinkre adott válaszokból világosan látszik, hogy az egészségpénztár pénzét eltüntette a Buda-Cash csődje. Az egészségpénztár tagjai legfeljebb a távoli jövőben, a felszámolási eljárás végén juthatnak pénzükhöz, feltéve, hogy lesz miből kifizetni egyáltalán.

Ez több mint 27 ezer katona, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségpénztári befizetését is érinti. A Honvéd Egészségpénztár ügyfelei nem tőzsdéztek, hanem a kormány által is támogatott megtakarítási formát választották, és kifejezetten egészségük megőrzése érdekében tették félre pénzüket.

Ha a kormány javaslatára az Országgyűlés külön törvényt fogadott el a Quaestor-kötvényekbe fektetők kártalanítására, akkor nem nézhető tétlenül emellett és ezen kívül sem, hogy eltűnik a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Információs Hivatal több ezer munkavállalójának egészségmegőrzési céllal félretett megtakarítása, azoké az embereké, akik nap mint nap a magyar polgárok életének és vagyonának a védelmét szolgálják.

E szolgálat megbecsülésének minimuma, hogy ilyen helyzetben a magyar állam segítséget nyújt a részükre. Éppen ezért a Honvédelmi és rendészeti bizottság olyan módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez, aminek elfogadásával a Honvéd Egészségpénztár ügyfelei hozzájuthattak volna a megtakarításaikhoz. Ezt a módosító javaslatot azonban a kormány nem támogatta, és azt a Költségvetési bizottság ülésén leszavazta a fideszes többség.

Kérdezem tehát ezek alapján államtitkár urat, hogy a kormány tesz-e kezdeményezést annak érdekében, hogy a Quaestor-károsultakhoz hasonlóan a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági dolgozók is hozzájuthassanak végre az egészségügyi célokra félretett megtakarításaikhoz. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 93 2015.10.05. 1:23  88-95

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár úr, pont azért a Miniszterelnökséget kérdeztem, hiszen mind a Honvédelmi Minisztérium, mind a Belügyminisztérium olyan választ adott a kérdésemre, amellyel egyértelműen kitértek a helyzet bármilyen rendezésének a lehetősége alól. A Miniszterelnökség adott egyedül olyan választ, hogy vizsgálják azt, hogy hogyan lehetne megoldani a helyzetet. Azt gondoltam, hogy ez reményre ad okot.

(15.40)

Amit ön említett, hogy semmilyen kötelezettségük nem volt a Honvéd Egészségpénztárnál való betétek tartására, értem, értem, de az is tény, hogy a kafetériát a minisztériumok oda fizették. Azt gondolom, ha a minisztériumok is ítélték annyira biztonságosnak ezt a helyzetet és ezt az intézményt, és mint tudvalévő, a katonák, rendőrök és a titkosszolgálati dolgozók közül sokan az adó-visszatérítést is oda igényelték, tehát mindenki feltételezte, hogy van annyira stabil ez a dolog, hogy működhet.

Azt látom, hogy ahol van politikai szándék, államtitkár úr, ott meg tudják oldani a helyzetet. Itt nem százmilliárdokról van szó, mint a Quaestor esetében, hanem 1,8 milliárdról, ami a költségvetést tekintve nagyon-nagyon aprócska összeg, viszont ezeknek az embereknek, akiknek benn volt a megtakarítása és bent ragadt, igenis nagy összeg lehet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Úgy tudom, hogy a mostani minőségében talán ez az egyik utolsó felszólalása, azt szeretném kérni, hogy őszintén és előremutatóan válaszoljon. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 60 2015.10.07. 15:12  1-88

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Én is mindenféleképpen meg kell jegyezzem, hogy amilyen vitákat megéltünk itt a parlamentben az utóbbi időben, én is nagyon méltányolom, hogy egyébként felszólalásokat követően ön felszólal, és tényleg nem az utolsó pillanatra hagyja a véleménye kifejtését.

Viszont akkor ilyenformán én is szeretnék rögtön reagálni az előző felszólalására, hiszen azt mondta, hogy az a nagy kérdés, hogy a kormány felelősen tud-e több forrást biztosítani bizonyos területekre. Én pedig úgy gondolom, hogy a kormánynak felelőssége, hogy több forrást biztosítson olyan területekre, amik olyanok, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális ügyek - úgy gondolom, hogy a védelem ügye is és a biztonság ügye is ilyen -, ezek mind stratégiai területek, az alapvető funkciók, az állam funkcióinak ellátásához, a lakosság alapvető életkörülményeinek biztosításához, egészségéhez és biztonságához szükségesek. Tehát még egyszer kiemelném, hogy a kormánynak felelőssége, hogy több forrást biztosítson. Azt gondolom, ez az első.

Ha pedig felelős gazdálkodásról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy az pedig ott kezdődik, hogy nem személyre vagy cégekre szabott jogalkotást láthatunk éveken keresztül, amivel egyébként költségvetési források el tudnak csorogni átláthatatlanul és ellenőrizetlenül bizonyos területekre; a felelős gazdálkodás itt kezdődik, hogy ezekre a stratégiai területekre igenis megfelelő forrást biztosít az állam.

Itt szeretnék visszakanyarodni a védelem területére, elsősorban a Honvédelmi Minisztérium fejezetéről szeretnék beszélni, és a 2014-es költségvetés teljesüléséről ezen a területen. Az teljesen egyértelmű számunkra, hogy a honvédelem nemzeti ügy. És ez nem csupán a 2011-es honvédelmi törvény 1. cikkely (1) bekezdése, hanem azt gondolom, hogy ezt mindannyiunknak így is kell gondolni.

Elképzelhetőnek tartom, hogy sokan a kormánypárti képviselők közül, ne adj’ isten, a kormány tagjai közül is azt gondolják, hogy ez így van, és teljesíteni is kell ezt a kritériumot és működést, viszont sajnos az elmúlt évek politikájából az látszik, hogy amikor megszületnek a döntések a védelem, a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium fejezetről, akkor kifejezetten alulfinanszírozott, és hatalmas forráselvonásokat látunk a területen. Így nem mondhatjuk, hogy nemzeti ügyként kezelné a kormány.

Az viszont teljesen egyértelmű, hogy a katonai erőnek olyan képességekkel kell rendelkeznie, amelyek birtokában egyértelműen sikeresen és eredményesen láthatja el azt a feladatot, amit a társadalom számára meghatároz, az a társadalom, amelyik egyébként létrehozza és fenntartja ezt a katonai erőt.

Egyértelműen látszik, hogy nem a működőképesség minimumszinten történő fenntartása a cél, amit egyébként több zárszámadásban, a 2014-es évet megelőzően ’12-ben és ’13-ban is láthattunk konkrétan, betű szerint leírva is, hanem itt a képességek folyamatos fejlesztését és a működőképesség fejlesztését kell mindenképpen szem előtt tartani. Hiszen az is teljesen egyértelmű, hogy egy haderő hatékonysága és működőképessége az egyik legfontosabb közügy, és bár láthatjuk azt, hogy mind a közbeszédben, mind a társadalomban nem biztos, hogy ez az a terület, ami az elsődleges téma és elsődlegesen felmerül, a politikának viszont igenis óriási felelőssége van abban, hogy felismerje, hogy mennyire fontos területről beszélünk.

Mindenképpen hosszú távú gondolkodásra van itt szükség, ne adj’ isten, konszenzusra lenne szükség, hiszen a hosszú távú gondolkodás feltételezné, hogy egymást követő kormányok is ne folyamatosan új dolgokat találjanak ki, hanem egy közös mechanizmus mentén lehessen fejleszteni ezt a stratégiai területet. Sajnos, egyelőre ebbe a gondolkodásba az elmúlt öt évben egészen biztosan csak a legritkább esetekben vonták be az ellenzéki képviselőket. Ilyen volt egyébként a helikopter ügye, ott is egyetlenegyszer fordult elő - erre egyébként a későbbiekben vissza fogok térni.

De hogy említsek konkrétumokat a 2014-es zárszámadásból; egyértelműen látszik, hogy alátámasztja azokat a kritikákat, amiket évek óta mondunk a területtel kapcsolatban. Látszik az, hogy folyamatos forráscsökkenés valósult meg éveken keresztül, és 2014-ben mindössze, ami plusz költségvetési támogatásról beszélhetünk, ott beszélhetünk egy nagyon kicsi pluszról: 3,5 milliárd forint. Tudjuk azt, hogy egy 250-300 milliárdos költségvetés esetében egy ilyen 3,5 vagy ne adj’ isten, 5 milliárd forint is mire elég, ez teljesen egyértelműen látszik - rettentő kevés. Azt gondolom, hogy ez még a működőképesség fenntartásához is nagyon kevés, nemhogy annak a javítására vagy az esetleges fejlesztésekre. Ha megnézzük a létszámadatokat, akkor egyértelmű csökkenést láthatunk a 2014-es évben is; több mint 400 fővel csökkent a katonalétszám, és egyébként minden állománykategóriában több száz fős csökkenést láthatunk, mégis a szerződéses állomány létszáma az, ami a legmarkánsabb: itt 431 főről beszélhetünk.

Tehát láthatjuk azt, hogy az állomány elhagyása a 2014-es évben is működött. Nyilvánvalóan majd egy 2015-ös évről szóló zárszámadásban fogjuk látni a ’15-ös évet. Nem gondolnám, hogy az első félévben ez a tendencia csökkent volna. Az ténykérdés - és itt is szeretném kiemelni, hiszen ne csak a negatívumokat emeljük ki, hanem a pozitívumokat is -, hogy a 2015-ös évben ténylegesen megvalósult illetményfejlesztés a katonák részére. Emellett viszont azt is szeretném kiemelni, hogy a megbecsülésnek az anyagi megbecsülés egy nagyon fontos része, viszont nem egyedülálló része, hiszen természetes az, hogy a munkakörülmények, a megfelelő eszközállomány, amivel a katonaállomány és a honvédségi dolgozók el tudják látni a feladatukat, az legalább ugyanannyira fontos, mint ahogy az ellátás, a logisztikai feladatok megfelelő megvalósulása. Itt azért a kiképzésre, oktatásra is szeretnék kitérni.

Tehát nyilván egy nagyon komplex rendszerről beszélünk. Ez az illetményfejlesztés mindenképpen szükséges volt, és pozitívum, hogy megvalósult, de ettől függetlenül nem gondolom, hogy elégséges. Az teljesen egyértelmű, hogy ha megvalósul a jövő év folyamán az az emelés, amit megígért a kormány, akkor természetesen ezt is támogatjuk, és minden olyan lépést, amivel egyébként az állomány körülményei javíthatóak, hiszen nagyon jól képzett állományról beszélünk, olyanokról, akik tökéletesen el tudják látni a feladatukat, és ezt úgy teszik, hogy az, hogy egyébként a Magyar Honvédség az elmúlt öt évben megőrizte a működőképességét, csak nekik köszönhető, hiszen minden más egy rendkívül nehezített terepen történt, látjuk a költségvetési számokat, milyen elvonások voltak.

Szeretnék áttérni a személyi juttatások, működési és fejlesztési kiadások arányára. Itt a nemzeti katonai stratégia egy 40-30-30 százalékos arányt határoz meg. Ehhez képest 45,33 százalék a személyi juttatások, 41,52 százalék a működési, és a legfontosabb: 13,15 százalék mindössze a fejlesztési kiadás. Tudjuk, hogy ennek a legnagyobb részét majdnem teljesen a Gripen-program viszi el. Tehát érdemben az, amit fejlesztésre lehet szánni, megint csak azt mondhatjuk, látva a 2014-es évet - és nem gondolom, hogy ez az idei évben túlságosan javulna -, rettentő kevés ez az összeg, és a kitűzött célként meghatározott 30 százaléktól pedig hihetetlenül messze áll.

Amiatt is fontos ez a rendkívül alacsony arány és ennek a kiemelése, hiszen ez egy orvosolandó kérdés ezen a területen, mert van egy másik nagyon fontos adat is ebben a zárszámadásban, ez pedig a bruttó értékhez képest a nullára leírt eszközök aránya, ami a 2014-es évben elérte a 28,2 százalékot.

(14.30)

Tehát közel 30 százalékos a nullára leírt eszközök aránya, ami pedig a technikai eszközöknek az amortizációját jelzi. Tehát ez az a szám, ami, azt kell mondjam, hogy sajnos nem meglepő, nem nagyon történtek technikai fejlesztések az utóbbi években, és látjuk, hogy olyan fejlesztések állnának a kormány előtt - és a kormánynak feladata és felelőssége, még egyszer kiemelném, hogy ezeket megvalósítsa -, mint például a szállítóhelikopter-képesség megőrzése, hiszen azt egyébként láttuk, hogy a harcihelikopter-képesség sajnálatosan meg is szűnt. Tehát bőven van tennivaló, és egyébként a tétlenséget például a helikopterekkel kapcsolatban a mai napig nem értjük, hogy mi ennek az oka, hiszen mindenki látja, hogy ez mennyire fontos feladat lenne.

És hogy milyen bevételekből tud gazdálkodni a Honvédelmi Minisztérium azon túl, hogy megkapja a költségvetési támogatást, itt például az inkurrencia értékesítésére gondolhatunk. Ez is olyan feladat, amivel tisztában vagyunk, hogy nem egy egyszerű feladat, viszont mindenféleképpen sürgető, és látjuk azt, hogy sokszor számít arra a tárca - és leginkább a kormány számít arra -, hogy esetleg ezeknek a hadrendből kivont eszközöknek az értékesítéséből tud olyan bevétel befolyni, amely egyébként némiképp kompenzálja az alacsony költségvetési támogatást. De azt gondolom, hogy erre nem szabad alapozni, nyilvánvalóan igyekezni kell értékesíteni ezeket az eszközöket, de meg kell adni a megfelelő költségvetési támogatást is ennek a területnek.

Kérdéses, hogy vajon hogyan tervezi a kormány a legénységi állomány létszámcsökkenésének az orvoslását. Mint kiemeltem, az illetményfejlesztésnek fogjuk látni egyébként az eredményét, hogy ez elegendő-e, tartok attól, hogy nem feltétlenül. Nyilvánvalóan közelebb visz minket ahhoz, hogy ezt meg lehessen állítani, de ezzel a jövőben mindenféleképpen foglalkozni kell.

Az illetményfejlesztés mellett ne feledkezzünk meg azokról - és ezt is kérem államtitkár úrtól -, akik közalkalmazotti státusban dolgoznak; körülbelül 6 ezer emberről beszélünk, a honvédségi dolgozókról, akik rendkívül fontos feladatot látnak el a Magyar Honvédségben, viszont nem vonatkozik rájuk az az illetményfejlesztés, ami most meghatározásra került. Még mindig a köztisztviselői illetményalap szerint számolják az illetményüket, tehát azt gondolom, hogy ott sem ezekre a 8 ezer forintos kiegészítésekre lenne szükség ad hoc jelleggel, hanem egy tényleg kiszámítható illetményfejlesztésre. Egyébként nagyon sok közszférában dolgozót, tehát minden közszférában dolgozót érintene ez, hogy felemeljék a köztisztviselői illetményalapot, ezt mindenképpen szem előtt szükséges tartani a jövőben.

És akkor a helikopterekről szeretnék még egypár mondatot mondani. Az teljesen egyértelmű, hogy mind katasztrófaelhárítási, mind pedig szállítási feladatokra… - tehát itt civil feladatokról és katasztrófaelhárítási feladatokról is beszélünk ezeknek a felhasználásánál, az is tény, hogy a biztonsági környezet is változhat úgy, hogy egyébként ezeknek az eszközöknek és ennek a képességnek, mint a szállítóhelikopter-képesség, igenis rendelkezésre kell majd állnia, és akkor nem lesz idő megoldani ezt a kérdést. Tehát nyilván egy olyan dologról beszélünk, ami egy viszonylag hosszadalmas folyamat, legalább fél évben, de akár években is mérhető ennek a megoldása.

Azt is látjuk, hogy a jelenleg folyó katonai és civil válságreagáló műveletekben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a helikopteres képességekre, és egyre nagyobb helikopteres igényre van szükség. De egyébként tényleg rendkívül széles a felhasználása a helikoptereknek, hiszen mind a szárazföldi csapatok támogatására, a katasztrófaelhárításban, építési fela­da­tokban is egyaránt alkalmas ez a képesség, és a legfontosabb, hogy az állampolgárok biztonságának a garantálása miatt lenne ez szükséges. 2013-ban már ígéret volt arra, hogy már 2014 tavaszán a kormány döntést tud hozni a kérdésben, azóta sem egyeztetést nem láttunk, sem pedig forrás biztosítását, egy fillér sincsen jelenleg a helikopterek, a szállítóhelikopter-képesség biztosítására.

Tehát mindenképpen szeretném azt kiemelni az utolsó mondatban, hogy a 2014-es zárszámadás egy nagyon szomorú képet mutat a Honvédelmi Minisztérium fejezetéről és a Magyar Honvédség helyzetéről, és szeretném itt is megkérni államtitkár urat, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, hogy fordítsanak jóval nagyobb figyelmet erre a területre, mert bár a 2016-os költségvetésben ténylegesen látszik emelkedés, ennek a nagy része, körülbelül a 80 százaléka az állomány illetményfejlesztése.

Tehát szükség van arra, hogy érdemi fejlesztések történjenek, és nem csupán ezekre a nagy képességekre gondolok, mint például a helikopterképesség, hanem a katonák egyéni felszerelésének a fejlesztése is, és sorolhatnánk, hogy hány ilyen feladat van, fordítsanak erre nagyobb figyelmet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 84 2015.10.07. 14:08  1-88

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Több szó is esett róla, és Tukacs István képviselőtársam is kiemelte, hogy egyértelműen egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, ami a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szól, hogy hogyan teljesültek a számok, arányok. Ez teljesen egyértelmű, hogy nem lehetne itt előttünk, hogyha ebben komolyabb probléma lenne. A probléma az, hogy maga a 2014. évi költségvetés volt egy tragédia önmagában, és sajnos az látszik, hogy ez a tendencia azóta sem változik, tehát alapvetően ezzel van a problémánk, és én is ezt szeretném hangsúlyozni.

A biztonság kérdéséhez szeretnék visszakanyarodni, hiszen nagyon sok dimenziója létezik a biztonságnak, mint ahogy a szociális biztonság kérdéséről képviselőtársaim nagyon sok felszólalásukban beszéltek most, és felsorolták, hogy mik azok a nagyon komoly problémák, amelyek miatt nem beszélhetünk Magyarországon szociális biztonságról. Beszélhetünk a közbiztonság kérdéséről a biztonság dimenziójában, és egyébként a katonai biztonságról, itt a Magyar Honvédséghez szeretnék még egy pár mondat erejéig visszakanyarodni.

Ami miatt öntől is azt kértem, hogy fordítsanak több figyelmet arra, hogy pluszforrásokat kaphasson a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium fejezet, annak az is az oka az előző felszólalásomban felsorolt érvek mellett, hogy az elmúlt öt évben egy olyan forráselvonásnak lehettünk tanúi - ez főként a 2010-2014-es ciklusra jellemző -, amikor történelmi mélypontra süllyedt a Magyar Honvédség költségvetése, a GDP 1 százaléka alá. A legnagyobb mélypont a GDP 0,69 százaléka volt. Soha a rendszerváltás óta, tehát az elmúlt 25 évben nem csökkent ilyen mélypontra a honvédség költségvetése. Ez azt jelentette, hogy abban a négy évben összesen 250 milliárd forintot vontak el a Magyar Honvédség működésétől, ami egy teljes éves költségvetése a honvédségnek, és teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen mértékű forráselvonás évtizedekre korlátozhatja a fejlesztési lehetőségeket, a működési körülmények javításának a feltételeit.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát emiatt a folyamatos emelés mellett, amit megígért a kormány - van erre ígéret, hogy 0,1 százalékkal folyamatosan nőni fog évről évre a költségvetés -, emellett egyértelmű, hogy pluszforrásokra van szükség. De hogy ha pluszforrásokról beszélünk, akkor ne azokra a forrásokra gondoljunk, amiket pluszfeladatok elvégzéséhez kap a Honvédelmi Minisztérium. Gondolok itt például az állami rendezvényszervezésre, ami átkerült az Igazságügyi Minisztériumtól a Honvédelmi Minisztériumhoz, és ehhez azért jelentős pluszforrásokat kapott a minisztérium, de teljesen egyértelmű, hogy az alapfeladatok ellátását és a működőképességet nem javítják ezek a pluszforrások, és ezek egyébként többmilliárdos nagyságrendben mérhetőek már a 2015-ös évre is. Azt gondolom, hogy ezeknek a mértékű forrásoknak lenne jobb helye is, hogyha az alapfeladatok ellátására fordítaná ezeket a kormány, illetve a Honvédelmi Minisztérium. Tehát ezt leszögezhetjük, hogy nyilván nem a rendezvényszervezés a fő feladata a honvédségnek, sem pedig a Honvédelmi Minisztériumnak.

Az átláthatóságról szeretnék itt egypár mondatot szólni, hiszen több fejezet kapcsán is felmerült az átláthatóság kérdése. Egyértelmű az, hogy például a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium esetében ez lehet egy olyan kérdés - itt van egyrészt az átláthatóság, másrészt a nyilvánosság kérdése -, abban én is egyetértek, hogy igenis, lehetnek olyan ügyek, olyan valós nemzeti érdekek és nemzetbiztonsági érdekek, amelyek egyébként a nyilvánosságnak a lehetőségeit szűkítik. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma.

A hatalmas probléma az, hogy már a 2011-es honvédelmi törvényben megtalálható egy olyan passzus, ami szerint bármilyen adat, ami a honvédség működésére és konkrét adataira, számaira vonatkozik, 30 évig nem nyilvános adat. Tehát ezzel jelentősen korlátozza a kormány mind a nyilvánosságnak a lehetőségét, mind pedig az átláthatóságot.

Tehát azt gondolom, hogy ennek van egy egészséges mértéke. Ténylegesen lehetnek olyan kérdések, amiben a nemzetbiztonsági érdek miatt a nyilvánosság számára nem megismerhető valami, de soha nem csorbíthatja az átláthatóságot, hiszen ilyen esetben, mint ahogy vannak képviselők, és van olyan bizottság, több bizottság is, melynek a tagjai rendelkeznek a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal, C típusú átvilágítással, az átláthatóságot minden körülmények között, ha máshol nem, ezekben a bizottságokban a beszerzések menetének, a stratégiának az ismertetésével igenis biztosítani kell, illetve a megfelelő dokumentumokba való betekintés lehetőségét is szükséges biztosítani.

És hogy mik lehetnek olyan esetek az elmúlt évekből, tényleg alapvetően két példát szeretnék elsősorban felhozni, de számtalan esetet láthattunk, amikor egyébként csorbult ez a fajta átláthatóság, mint például a három Mi-8-as helikopternek az ad hoc beszerzése 2014 tavaszán, mindössze pár nappal a választások előtt, vagy akár a HM EI Zrt. székházfelújításának az ügye.

(16.10)

Ezek mind-mind olyan ügyek, amelyekben szükség van és lett volna az átláthatóságra. Természetesen várjuk azt, hogy induljanak vizsgálatok ezekben az ügyekben, és azt is, hogy mind a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtt, mind pedig akár iratokba való betekintés formájában igenis meglehessen az a parlamenti kontroll, országgyűlési kontroll, ami biztosítja az átláthatóságot. És egyébként, bár ez nem beszerzés kérdése, de természetesen a Gripen és a Jak-52-es repülőesemények kapcsán is fogjuk várni a későbbiekben majd a tájékoztatást.

A 2014. évi költségvetés teljesülése kapcsán a Belügyminisztérium esetében is néhány dolgot szeretnék megemlíteni. Idéznék a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kapcsolatban ebből az előterjesztésből. A menedékkérők számának drasztikus emelkedése miatt a kormány év közben többletforrást biztosított 60 fős létszámfejlesztésre, valamint konténerekből 300 fős befogadó állomás kialakítására a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai telephelyén. Ezt ugye, a mostani zárszámadásból idéztem, a 2014-es évre vonatkozik. És ha megnézzük, hogy ebben a mondatban milyen számok szerepelnek, akkor szintén érthetetlen továbbra is az, amit többször elmondtunk, az utóbbi hónapokban is, lassan már években, hogy már 2014-ben információk alapján lehetett tudni, és a kormány tudhatta azt, hogy milyen menekülthelyzet, milyen menekülthullám várható esetlegesen. Bőven megvolt az idő arra, hogy felkészüljön ennek a kezelésére, természetesen a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is felkészülhetett volna ilyenformán ennek a kezelésére. Ugye, láttuk, hogy az idei évben több száz főt kellett a nyár folyamán felvegyen a BÁH. Meglehetősen furcsa, hogy hiába volt a kormány az információk birtokában, mégis a 2014-es évre összesen 60 főt állapított meg, ahogy az egyébként kiderül a zárszámadásból.

A Belügyminisztériumhoz kapcsolódó, hogy a rendvédelmi szervek állományánál mindenféleképpen szeretném kiemelni ugyanazt a problémakört, ami a honvédség állományára is vonatkozik, a közalkalmazotti státusban lévőknek a kérdését. Tehát szükség van arra, hogy a köztisztviselői illetményalap megemelésre kerüljön, és azok, akik kimaradtak a mostani illetményfejlesztésből és többezres, tízezres állománynagyságrendről beszélünk, ők is kapják meg a megfelelő ellentételezést és emelést, illetményfejlesztést a munkájuk ellentételezéséért.

A Belügyminisztérium esetében láthattuk, hogy uniós fejlesztési források közül kerültek ezek felhasználásra, viszonylag nagy nagyságrendben, viszont láthattuk azt is, hogy maga a költségvetési támogatás nem nőtt érdemben. Itt is szeretném kiemelni, hogy itt a közbiztonsági feladatok ellátásáról, rendvédelmi feladatok ellátásáról van szó. Tehát semmiképp sem maradhat ez a terület sem forrás híján. Viszont láthatjuk azt, hogy vannak kiemelt területek, mint például a Terrorelhárítási Központ. Itt továbbra is súlyos feszültségeket okoz az állományban az, hogy míg a Terrorelhárítási Központ finanszírozása, mondhatni, az egekben jár, addig egyébként a többi területre nem jut megfelelő forrás.

És amire még szeretném kérni a Belügyminisztérium fejezettel kapcsolatban államtitkár urat, mindenféleképp szükséges a kormány felé jelezni, és sajnálom is, hogy ilyen kevesen vagyunk most itt, hogy ugye, egy folyamatos előrelépést biztosító életpályát ígért a kormány a rendvédelmi szervek állományának, hasonlóképpen, mint ahogy a Magyar Honvédség állományának is, a Magyar Honvédség esetében ez nagyon szerencsésen megvalósult, viszont az új szolgálati törvényt, ami a belügyi szervek állományára vonatkozott, még hatálybalépés előtt módosította a kormány.

Ennek az lett az eredménye, hogy 2019. január 1-jéig, vagyis a 2018-as választások utánra tolta el a kormány magának a törvénynek a lényegét, ennek az illetményrendszernek az alkalmazását. Tehát így ott tartunk, hogy a rendvédelmi szervek állománya, bár megkapta az idei évben az illetményfejlesztést, úgy néz ki, hogy a jövő évben a megígért összeget meg fogja talán kapni, viszont semmilyen törvényi garancia nincs arra, hogy ez az előmeneteli és illetményrendszer megfelelően tudjon működni, hiszen pont ez az, ami egy módosítás kapcsán kikerült a törvényből.

A fegyveres szervek állományáról, rendvédelmi, honvédelmi szervek állományáról beszélünk, egy dolgot még szeretnék megemlíteni. Ez pedig a Honvéd Egészségpénztár kérdése. Több mint 27 ezer, nagyrészt katona, honvédségi dolgozó, rendvédelmi szervek állománya, dolgozói, illetve nemzetbiztonsági dolgozóknak a megtakarítása az 1,8 milliárd forint értékben, ami egyébként elveszett a Buda-Cash csődjével kapcsolatban, a DRB ügyében. Ez az, amiben mindenféleképpen cselekedni kellene, hiszen azt gondolom, hogy a megbecsülésnek a minimuma többek között itt kezdődik, hogy amikor 1,8 milliárd forintról beszélünk, ami a teljes magyar költségvetéshez képest tényleg egy nagyon parányi összeg, viszont az állomány tagjai számára nagyon sokat jelent, akkor a kormány igenis segítséget nyújt ebben a kérdésben.

Én megértek minden kormányzati érvelést vagy minisztériumi érvelést, amikor mondjuk, azt mondja a Honvédelmi Minisztérium, hogy nekik egyébként jogilag nincsen közük ehhez, mert ugye, csak nevében Honvéd Egészségpénztár a Honvéd Egészségpénztár. Hát persze kifogásokat lehet keresni, és egyébként vannak olyan érvek, amik ténylegesen megállnak, tudjuk, hogy így van, viszont az nem kérdés, hogy nem nézheti tétlenül a kormány, ami történt, nem nézheti tétlenül, hogy ezek az emberek nem férnek hozzá a megtakarításaikhoz, tehát mindenféleképpen valamit tenni kell az ügyben. A Miniszterelnökség azt a választ adta a kérdésemre, hogy vizsgálják ennek a lehetőségét, úgyhogy államtitkár urat kérdezem, hogy tud-e esetleg valamit mondani, vagy tud-e erről az esetről ténylegesen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felé érkezett-e már ilyen megkeresés, hogy tervben van-e ezeknek a betéteseknek az ügye. Hiszen tudjuk azt, hogy ők nem tőzsdéztek, tudjuk azt, hogy maguk a minisztériumok odautalták a kafetériát az állomány részére, tehát mivel a minisztériumok is úgy gondolták, hogy valószínűleg biztonságos ez a hely, ezért nem gondolom, hogy az állományra vagy a tagokra kellene fogni azt, hogy semmilyen kötelezettségük nem volt, hogy a Honvéd Egészségpénztárba fektessék a pénzüket.

Tehát jó lenne, ha ebben az esetben is történne valamilyen megoldás felé lépés. Köszönöm szépen. (Gúr Nándor tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 142 2015.10.19. 2:29  141-147

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, szerencsés lett volna, ha miniszter úr személyesen tud válaszolni erre a kérdésre, de ahogy látom az ügy állását, még bőven lesz alkalom arra, hogy visszatérjünk erre a kérdésre. Most öntől kérdezem azokról a kirívóan költséges utazásokról, amiket 2013-ban Svájcban és Olaszországban eszközölt Lázár János. Azóta ő a saját nyilatkozata szerint a kiugróan magas költségekre elköltött 2 millió forintot visszafizette a költségvetésnek.

Azonban arra a mai napig nem kapott választ a magyar közvélemény, hogy milyen célt szolgáltak ezek az állami utazások. Még egy elvesztett pert is inkább vállalt Lázár János, csakhogy minél később kelljen számot adnia a külföldi tartózkodásai részleteiről. Írásbeli kérdéseimet egy évig azzal az indokkal nem volt hajlandó megválaszolni, hogy az utazások a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal tevékenységével állnak összefüggésben, így azokról nemzetbiztonsági okokból nem adhat tájékoztatást. Ennek fényében azonban igen meglepő, hogy többszöri megkeresésemre sem volt hajlandó választ adni azokra a mindössze technikai jellegű kérdéseimre, hogy keletkeztek-e minősített adatok az utazásokkal összefüggésben, illetve azok szervezésébe és lebonyolításába bevonták-e a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ennek ugyanis így kellett volna történnie, amennyiben ő valóban az Információs Hivatal feladatkörével összefüggő ügyekben járt külföldön.

Az utak szervezésére vonatkozó technikai jellegű információk kiadásának egy éven át tartó megtagadása felveti a gyanút, hogy az utazások valójában mást célt szolgáltak, és ezt csak tovább erősíti a tény, hogy később saját pénzéből térítette vissza a költségeket. Azóta miniszter úrtól október közepén kaptam egy választ, amiben arra utal, hogy a svájci és olaszországi kiküldetéseivel kapcsolatban minősített adatok keletkezéséről nincs szó. Egy éve teszem fel folyamatosan ezt a kérdést a miniszter úrnak, és ezek szerint egy évébe telt, hogy rájöjjön, keletkeztek-e ilyen adatok vagy pedig nem.

Tehát a kérdésem, államtitkár úr: ha keletkeztek nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok, akkor azokat miért nem minősítették? Akkor előre miért nem gondoltak erre az utazások szervezésekor? Ha pedig nem keletkeztek ilyen információk, akkor meg folyamatosan miért az Információs Hivatalra hivatkoznak? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 146 2015.10.19. 1:22  141-147

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nem fogadom el a választ, mert két dolgot szokhattunk meg a kormánytól: ha valamilyen kényes ügyről van szó, ami önökre nézve kényes, akkor az vagy titkos, vagy titkosítva van, vagy pedig senki nem volt ott, senki nem látott semmit, nem történt semmi. Ez a két verzió van, ez látszik.

Nyilván, mint az Információs Hivatalt felügyelő miniszternek, Lázár Jánosnak pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy mikor kell bizonyos információkat megosztania a nyilvánossággal és mikor kell hallgatnia. Abban az esetben, amikor a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén nyilvánosan osztott meg információkat a polgári hírszerzés tevékenységével kapcsolatban, ami eléggé botrány közeli helyzetet okozott, na az volt az a pillanat, amikor egyébként hallgatnia kellett volna miniszter úrnak. Azt gondolom, ezek azok a kérdések, amelyeket egy éve folyamatosan felteszek, és amikre válaszolnia kell. Abszolút logikai bukfenc van a válaszban. Tehát amikor ő miniszterként tárgyal, az alapvetően nyilvános. Ha ő az Információs Hivatal dolgozója lenne, akkor természetesen ezek az információk nem lennének nyilvánosak, tehát ha fajsúlyos információk keletkeztek, azokat minősíteni kellett volna, ha meg nem, akkor nem hivatkozhatna a polgári hírszerzésre. Tehát a mai napig fennállnak a kérdések.

A lényeg az, hogy a demokratikus jogállami működés lenne minimum alapkövetelménye az Információs Hivatalt felügyelő miniszternek és a Miniszterelnökségnek is természetesen, és ez mindenkire vonatkozik. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 60 2015.10.20. 8:36  55-68

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy először is szóljak pár szót az előttünk fekvő javaslat előzményeiről! A szabálysértési törvényt az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el. A törvényjavaslat parlamenti vitájában az MSZP éles kritikát fogalmazott meg, kifejtettük, hogy az új szabálysértési törvény kiforgatja a szabálysértési jog logikáját. A szankciók tekintetében a büntetőjogra jellemző szigort vezet be, miközben nemhogy megtartja az egyszerűbb, kevesebb garanciát biztosító eljárást, hanem lényegesen ki is bővíti az eljáró hatóságok mozgásterét.

Így lényegében a kormány visszaél a szabálysértési jogban rejlő lehetőségekkel, és a büntetőeljárás garanciáinak mellőzésével lehetővé teszi az állam hatóságai számára, hogy kényük-kedvük szerint a legkeményebb eszközökkel lépjenek fel akár a legkisebb jogsértésekkel szemben is.

(12.50)

Az MSZP kifogásolta a törvénynek a szakmai kidolgozatlanságát is. Szeretnék említeni pár dolgot azokból az elvi kritikákból, amelyeket megfogalmaztunk a törvény elfogadása előtt. Álláspontunk szerint időszerű volt a szabálysértési jognak a megújítása 2011-ben. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat igaz, hogy előremutató és koncepcionálisan új megoldásokat is tartalmazott, mégis ennek ellenére abban a formában, ahogy ez már akkor a Ház elé került, nem volt támogatható. A törvényjavaslat egészét ugyanis áthatotta az az alapvetően hibás fideszes szemlélet, amely szerint a társadalmi problémák pusztán a szankcióknak a növelésével, erő alkalmazásával egyszerűen megoldhatók. Ugye, azóta is számos példát láttunk erre.

A szabálysértések elkövetőire a kiszabható pénz­bírság összege drámaian megnőtt. A legenyhébb szabály­sértések esetén is lehetőség van akár 150 ezer forint pénzbírság vagy 70 ezer forint helyszíni bírság kiszabására. Az előterjesztő által is elismerten enyhe súlyú jogsértések esetén ilyen mértékű bírságok kiszabása az egyre nehezebben élő családok számára aránytalan terheket jelent. A hatóságoknak a szankciók kiszabása terén biztosított túlzottan tág döntési szabadsága és a megemelt bírságtételek növelik a korrupció veszélyét, és felvetődött a gyanú, ami azóta be is igazolódott, hogy a kormány az új szabálysértési törvényt a pénzbehajtás egyik eszközének fogja tekinteni. Külön kiemeltük azt már a 2011-es vitában is, hogy az elzárás kiszabása fiatalkorúakkal szemben egyenesen elfogadhatatlan, mert az nem egyeztethető össze a tankötelezettséggel és az eddigi gyermekvédelmi megközelítéssel. Meggyőződésünk szerint ennek következménye az iskolai kimaradás, a stig­matizáció, ami még valószínűbbé teszi az úgynevezett nemkívánatos bűnözői karrier elindulását, és ennek, ugye, végső állomása a három csapás törvény által lebegtetett életfogytiglani büntetés is lehet. Tehát ezeket a kritikákat már akkor is megfogalmaztuk. Ezeket a kritikákat nagyban visszaigazolja az a három és fél év, ami eltelt a törvény hatálybalépése óta. Még a törvény hatálybalépése előtt, 2012 tavaszán nagy terjedelemben íratta át a kormány az Országgyűléssel ezt a törvényt, és majd’ szinte minden rendészeti salátatörvény tartalmazott szabály­sér­tési­törvény-módosítást.

Az előttünk fekvő javaslatról szólva az előterjesztő indoklása szerint a javaslat benyújtását az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak a szabálysértési törvényen történő átvezetése tette szükségessé, mint ahogy azt Kontrát Károly államtitkár úr is kiemelte. Ennek megfelelően a javaslat többnyire a szabálysértési törvény koherenciáját javító jogtechnikai típusú rendelkezéseket tartalmaz. De szeretném ismét kihangsúlyozni, hogy többedszerre módosítják már ezeket a rendelkezéseket, és ezt mindig egyébként nagy terjedelemben teszik.

Pár észrevétel az előttünk fekvő törvényjavaslathoz: azt látjuk, és láthatja az egész Ház is, hogy maga a kormány is egyébként javítandónak tartja a szabálysértési törvényt. A javaslat többségében a szabálysértési törvény koherenciáját javító rendelkezései vannak, ezt az előbb szintén kiemeltem, egyébként van benne üdvözlendő elem is, például a képviseleti jogra vonatkozó új rendelkezések. Az új szabálysértési tényállások, a közérdekű üzem működésének megzavarása, új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértések, ahogy államtitkár úr is említette, szintén arányos jogalkotói reagálásnak tekinthetőek e csekély súlyú, de kétségtelenül a társadalomra veszélyes megszaporodott jelenségekkel szemben. Hasonlóképpen egyébként arányosnak tekinthető a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés kiterjesztése is.

Szeretnék még három konkrétumot kiemelni. Az egyik, hogy felfüggeszthető lesz a fiatalkorúakkal szemben kiszabható elzárás végrehajtása. A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet. A felfüggesztett szabálysértési elzárást akkor kell foganatosítani, ha a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki. Azt kell mondjam, hogy az eddigiekhez képest mindenképpen pozitívnak tekinthető ez a lépés, de az elvi kritikáinkat továbbra is fenntartjuk. Ezeket a gyakorlatban is fenntartjuk, mert tény, hogy fel kell lépni a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, de az is tény, hogy a mai napig nem megoldott, és számos kérdést vet fel, hogy például az, aki tanköteles korú, ezeknek a gyermekeknek a részére hogyan megoldott maga az oktatás.

És itt ismét szeretném kiemelni ennek az úgynevezett bűnözői karriernek meg stig­matizáció kialakulásának a veszélyét, és hogy ez milyen súlyosbító körülmény lehet. Tehát azt kell mondjam, hogy a változtatás természetesen egy pozitív változás, de még mindig azt mondjuk erre, hogy lényegi fenntartásaink vannak ezzel kapcsolatban.

A másik, amit szeretnék kiemelni, az pedig egy fontos új rendelkezés, hogy ugye, a szabálysértési törvény kiegészül egy új „megkeresések” címmel, eszerint az elzárással is sújtható szabálysértések esetében a szabálysértés felderítéséhez szükséges adatok közlése érdekében állami és helyi önkormányzati szerv, illetve hatóság kereshető meg. A kiemelt közlekedési szabálysértések esetén ezen túlmenően köztestületi, gazdálkodó és civil szervezet is megkereshető. Tehát érdekes kiemelni azt, hogy míg más szabálysértési köröknél, ugye, nem teszi lehetővé ezt a megkeresést, így a közlekedési szabálysértések esetén ez külön kiemelésre kerül, és külön lehetőség biztosított erre. Tehát összegezném a véleményünket és az eddig elhangzottakat. A most benyújtott törvényjavaslatból látszik, hogy számos ponton módosítja, ugye, a hatályban lévő szabálysértési törvényt, tény, hogy vannak előremutató módosítások, ugyanakkor az is tény, hogy nem orvosolják a szabálysértési kódexnek azokat az alapvető és koncepcionális hibáit, amit már kiemeltünk 2012-ben és a 2012-es módosításoknál is. Tehát továbbra is az az álláspontunk, hogy a jelenlegi, alapvetően rossz törvény felváltására van szükség, a szabálysértési jog, büntetőjog és szabálysértési jog viszonyának a tisztázásával és a rendszerszintű újraszabályozásával. Tehát ezért a hatályos kódex toldozgatás-foldozgatását az MSZP nem fogja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 74 2015.10.20. 7:56  69-80

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslatról szintén lerí az, hogy egy teljesen egyértelmű szokásos salátatörvényről beszélhetünk, és egyébként számos, egymással össze nem függő törvénymódosítást tartalmaz ez a javaslatcsomag. Egyetlenegy dolog köti össze ezeket, az, hogy mindegyik a BM feladatkörébe tartozó rendészeti tárgyú törvények módosítását tartalmazza.

Államtitkár úr kiemelt bizonyos pozitívumokat, mint a bűnügyi együttműködés, az Interpollal való együttműködés, a SIS-rendszer; ezek mind nagyon pozitív dolgok. Alapvetően - mint már a törvény címéből is kiderül - az „egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges módosításokról” teljesen rendben lenne, de az „és más célból történő módosítások” már egy nagy kérdés, és itt láthatjuk azt, hogy olyan dolgokat dobáltak össze ebbe a törvényjavaslatba, amelyek között semmilyen tárgyköri összefüggést nem láthatunk.

Szeretnék kiemelni egypár konkrétumot a törvénnyel kapcsolatban. A javaslat megteremti a jogalapját a komplex közlekedési ellenőrzési pontok kiépítésének és üzemeltetésének, amelyek képesek lesznek a rendszámfelismerésre, a forgalomszámlálásra, a záróvonal átlépésének ellenőrzésére és a biztonsági öv használatára vonatkozó rendelkezések betartásának az ellenőrzésére is.

A javaslat szerint az építtető a rendőrség lesz, az üzemeltetést pedig a közút kezelője végzi a rendőrséggel kötött megállapodás alapján. A javaslat – a­hogy említettem - biztosítja az Interpol adatbázisának hazai alkalmazását. Pár rendelkezést módosít a törvényjavaslat a tűz elleni védekezésről szóló törvényben is, így például az építési termék a jövőben egyáltalán nem fog tűzoltótechnikai terméknek minősülni. A javaslat a hatályos szabályozáshoz képest cizelláltabban állapítja meg, hogy mely vállalkozásoknak miként kell gondoskodniuk a tűzvédelmi szabályzatuk érvényesítéséről, hány tűzvédelmi szak­képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazniuk. Az előterjesztő szerint a szabályok enyhítik a vállalkozások terheit.

A tűz elleni védekezésről szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy külön jogszabály a lakó- és üdülőegységek vonatkozásában is tűzvédelmi használati szabályokat állapítson meg. A javaslat rögzíti, hogy a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést tanúsító vizsgálatok csak akkreditált szervezettel végezhetők el. Engedélyköteles lesz a tűzjelző és tűzoltó berendezések beépítése, valamint a javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy a Magyar Honvédség létesítményi tűzoltóságok közé tartozó tűzoltószervezetei felett nem a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az irányítási és ellenőrzési jogkör gyakorlója.

Valamint a törvény tartalmaz még módosításokat a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényben is. Ennek a hatályos szabályai speciális vizsga letételéhez kötik a fegyveres biztonsági őri feladatok ellátását. A jövőben, ahogy azt többen kiemelték, lesz OKJ-s fegyveres biztonsági őr szakképesítés, amivel kiváltható lesz a mostani vizsga.

A javaslat továbbképzési rendszer bevezetését írja elő a fegyveres biztonsági őrök számára, valamint azt is, hogy a ruházat átvizsgálását csak azonos nemű személy végezheti.

(14.00)

Itt az OKJ-s szakképesítéssel kapcsolatban azért felmerül a kérdés, hogy nem valakinek az üzleti érdeke kapcsolódik-e ehhez, ezt hogyan fogják vajon kiküszöbölni, hiszen sajnos láthattunk már az elmúlt öt, lassan hat évben szomorú példákat. Úgyhogy azt gondolom, felmerülnek még kérdések ennek végrehajtásával kapcsolatban.

Valamint a törvényjavaslat még a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt is módosítja, ezzel összefüggésben az infotörvény fő szabály szerint lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjanak. A javaslat szerint azonban megtagadható az adattovábbításról szóló tájékoztatást ha azt az adatok átvevője jelezte, vagy a tájékoztatás bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene. A tájékoztatás mellőzését jelezni kell. Illetve a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény tartalmazza az eltűnt személyek körözésére vonatkozó rendelkezést, azonban lényegében semmilyen érdemi eljárási cselekményt azok alapján nem lehet megfelelően lefolytatni. A javaslat ezt a súlyos hiányosságot pótolja a közigazgatási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek felhívásával. A javaslat lehetőséget biztosít a tanúként kihallgatott személy poligráfos vizsgálatára, ha ehhez ő írásban hozzájárul.

Tehát összegezve, az Interpollal történő együttműködést biztosító, valamint a schengeni rendszer alkalmazását biztosító rendelkezések kifejezetten üdvözölhetőek. Kérdés, hogy a fegyveres­bizton­sági­őr-szakképzés és a most bevezetendő továbbképzési rendszer kinek a biznisze lesz, ahogy azt már említettem és feltettem a kérdést, hogyan történik meg ennek végrehajtása.

Az érintett vállalkozások számára akár jelentős kihatása is lehet a tűz elleni védekezésről szóló törvény e javaslatban szereplő módosításainak. A bevizsgálások akkreditált szervezetekkel történő elvégeztetésének előírása, valamint a tűzoltó, tűzjelző berendezések beépítésének engedélyhez kötése elsőre logikus szabályozásnak tűnik, azonban a tűzvédelmi szabályzatra, a tűzvédelmi szakemberek foglalkoztatására és az építési termékekre vonatkozó szabályok módosításának gazdasági életre gyakorolt hatása a szöveg alapján kevéssé megítélhető, és kérdéseket vet föl.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Továbbá kérdéses az is, hogy az információs önrendelkezési jog szempontjából mennyire elfogadható a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény új, a tájékoztatás megtagadásáról szóló rendelkezése. Az eltűnt személyek körözésének ténylegesen működővé tétele mindenképpen üdvözlendő. Kérdéses azonban, hogy a büntetőeljáráshoz hasonlóan indokolt-e a tanúk poligráfos vizsgálatának lehetővé tétele. Tehát összességében az MSZP üdvözli az Interpollal és a schengeni információs rendszer alkalmazásával összefüggő, ezeket elősegítő törvényi rendelkezéseket, azt viszont természetesen elutasítjuk, hogy ismét egy nagyon sok mindent tartalmazó, úgynevezett salátatörvényt nyújtottak be a parlamentnek. Az alapvetően bűnügyi együttműködésről szóló törvénybe a tűzvédelmi törvény több elemből álló módosítását, de még a fegyveres biztonsági őri szakképzést megalapozó törvény módosítását és a fegyveres biztonsági őrök kötelező továbbképzését is belezsúfolták. Ez utóbbi módosítások esetében az sem egyértelmű, hogy vajon kinek az érdekét fogják szolgálni ezek a módosítások.

Tehát az egyértelmű, hogy eddig sem és a továbbiakban sem tudjuk támogatni azt a gyakorlatot, hogy salátatörvényeket nyújtanak be. Az tény, hogy a javaslat tartalmaz üdvözlendő elemeket, viszont az is tény, hogy nagyon sok kérdés merül még föl. Tehát ebben a jelenlegi formában nem tudjuk támogatni a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 116 2015.10.22. 15:11  111-120

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ahogy az államtitkár úr már tételesen felsorolta, én nem tenném meg, hogy milyen törvényeket módosít az előttünk fekvő közlekedési tárgyú javaslat. Szeretnék viszont néhány konkrétumot kiemelni ezekkel kapcsolatban.

Konkrétan a légi közlekedésről szóló törvény módosításaiból láthatjuk azt, hogy pontosításra kerül az állami célú légi közlekedés, az ellenőrzött repülőtér, a repülőtér fogalma, továbbá új fogalomként kerül bevezetésre a pilóta nélküli légi jármű, a pilóta nélküli légijármű-rendszer, a repülőmodell, a katonai körzet, a repülőeszköz és a siklórepülő-eszköz. Ez, azt gondolom, nagyon dicséretes, hogy pontosításra kerülnek ezek a fogalmak. Ezek közül kettőt szeretnék kiemelni. Az első az állami célú légi közlekedés. Itt a 21. cikkelyben meghatározásra kerül ez a fogalom, és itt van egy tételes felsorolás, ahol a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi, határőrizeti célú légi közlekedés és a többi, ezeket a tételeket sorolja. Itt mindenféleképpen lenne majd módosító javaslatunk, hogy ide a katasztrófavédelem is kerüljön be, hiszen jelenleg a katasztrófavédelem nem rendelkezik repülőeszközökkel, de kérdés, hogy egyébként a jövőben ez megtörténik-e valamilyen formában. Tehát, ahogy látom államtitkár úr reakcióját, erről fogunk még a jövőben beszélgetni.

A pilóta nélküli légi jármű kérdésében azt gondolom, hogy az, hogy a kormány elkezd foglalkozni érdemben ezzel a kérdéssel… ‑ hiszen az ténykérdés, hogy évek óta lehet hallani bizonyos nyilatkozatokat ezzel kapcsolatban, a pilóta nélküli légi járművek kérdésével kapcsolatban, és magam is többször írásban mind a honvédelmi miniszter felé, mind pedig különféle, ezzel foglalkozó eseményeken jeleztem azt, hogy nagyon fontos, hogy a drónokkal kapcsolatban tegyen lépéseket a magyar kormányzat is. Hiszen ezeknek a szabályozása hihetetlenül fontos, látjuk azt, hogy nemzetközi törekvés is folyamatosan van arra, hogy megfelelő jogi kereteket biztosítsanak ezeknek az eszközöknek a rendeltetésszerű használatához, és nyilvánvalóan azokat az esetleges kockázatokat, amik ezekkel járnak, azokat ‑ természetesen mindenkinek ez az érdeke ‑ ki tudjuk szűrni.

Na most, nyilvánvalóan ennek van egy nemzetközi kerete, viszont az is tény, hogy ebben van tagállami hatáskör is, és ezért nagyon örülök annak, hogy a kormányzat elkezd foglalkozni ezzel a kérdéssel. Kérdés az, hogy az a fajta stratégia, az a fajta komplex megközelítés, ami a drónokkal kapcsolatos jogi szabályozásról szól, az mikorra várható, milyen formában várható, hiszen szükséges törvényi kereteket meghatározni. Ebben a javaslatban is egyébként találunk utalásokat, miszerint felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy rendelet formájában tegyenek meg bizonyos szabályozásokat és előrelépéseket, de hát egyáltalán nem látjuk a végrehajtási rendeleteket, azt viszont látjuk, hogy egy nagyon korai hatálybalépése van ennek a törvényjavaslatnak, legalábbis ami most előttünk fekszik. Tehát mindenféleképpen igény van arra a mi részünkről is, és azt gondolom, hogy ez abszolút közös, mindenkinek az érdeke, az állampolgárok biztonságát is az szolgálja, hogy minél előbb lássuk egyébként ezeket a rendeleteket, és minél előbb történjen előrelépő, természetesen a nemzetközi szabályokkal összhangban lévő hazai szabályozás is.

Kiemelném továbbá a légi közlekedésről szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésével összefüggő adatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal kezeli, ugye, ezt is szabályozza a törvény, valamint egyértelművé válik, hogy az állami légi jármű fedélzetén elhelyezett veszélyes áruk szállítás előtti ellenőrzésére a Katonai Légügyi Hatóság, a légi jármű parancsnoka, a légiközlekedési szakszemélyzet és honvédelmi érintettség esetén a Magyar Honvédség logisztikai támogatásáért felelős szervezetének képviselője jogosult. Eddig ugye, nem rendelkezett külön az állami légi járművel történő veszélyes anyagok szállításának ellenőrzéséről a jogszabály.

Egyértelművé válik az, hogy a külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet meghatározott kivételekkel a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani, valamint rögzítésre kerül a csapatmozgások diplomáciai engedélyeztetési eljárása, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján pontos szabályozás hiányában többször gondot okozott a csapatmozgások diplomáciai engedélyeztetési eljárása. A javaslat a csapatmozgásokra vonatkozó utalást tartalmazza. Ezzel kapcsolatban szeretném azt kiemelni, hogy ez a paragrafus a törvényben, ami az említett témát taglalja, olvasnám is: „Az Alaptörvény 47. cikke szerinti csapatmozgások esetén a diplomáciai kérelem alóli mentesség nem mentesít a csapatmozgásra vonatkozó közjogi engedély alól.

A diplomáciai kérelem alóli mentességgel rendelkező államok ilyen esetben megfelelő időben kötelesek engedélyt kérni.” Itt a „megfelelő időben” megfogalmazásra szeretnék rákérdezni államtitkár úrtól, illetve felmerül a kérdés, hogy célszerű lenne ezt bővebben meghatározni, hiszen ez a megfelelő időben, ez kérdés, hogy mit jelenthet.

Visszatérve magához a teljes javaslathoz, lehetővé válik a légi navigációs szolgáltatások megtagadása, ha a fizetésre kötelezettnek 60 napnál régebbi tartozása van. Úgy emlékszem, ezt államtitkár úr is említette.

(14.50)

Lehetővé válik, hogy amennyiben felróható emberi magatartás és nem például műszaki meghibásodás indokolja a légvédelmi készenléti szolgálat riasztását, úgy a szükségtelen riasztást előidéző annak költségeit térítse meg a Magyar Honvédség számára. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a légi jármű vezetője valamely jogszabályban is rögzített repülési szabályt sért meg, amelyet jelenleg is a légiközlekedési hatóság vizsgál, arra is a légiközlekedési hatóság lesz jogosult, hogy a riasztás szükségtelen voltát megállapítsa.

Továbbá azon légi járművek esetében szükséges az üzemben tartási engedély, amelyek gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végeznek. Az állami légi jármű és a pilóta nélküli állami légi jármű üzemben tartásához nem kell üzemben tartási engedély. Itt az üzemben tartási engedéllyel kapcsolatban azért szeretnék kérdést megfogalmazni, hátha államtitkár úr tud nekem erre majd válaszolni, hogy ugye, jelenleg ehhez az üzemben tartási engedélyhez kötőd­nek például a jövedékiadó-visszaigényléshez kötött üzem­ben tartói jogok is, és a légi jármű felhasználható­ságának módját is ez az engedély szabta meg, amitől például az adott légi jármű biztosítási feltételei is függtek, és ez jelentősen befolyásolja például a fizetendő díjakat. Míg belföldön végrehajtott repülések esetében az üzemben tartási engedélyeztetés megszűnésével nem biztos, hogy van probléma, kérdés, hogy egyébként az országhatáron kívüli repülések esetében ebből adódhatnak-e a jövőben problémák vagy pedig nem. A megszüntetett engedély hiányában lehetnek akár a biztosítási kockázatviseléssel összefüggő költségnövekedések is, amivel lehet számolni, tehát ezt kérdésként fogalmaznám meg államtitkár úr felé, hogy ebben folyik-e gondolkodás.

Továbbá pontosításra kerül még ugyanebben a törvénymódosításban, hogy a honvédelmi miniszter nem csupán a katonai légiforgalmi irányító és légvédelmi irányító szakszolgálat ellátásához vonatkozó szakmai ismeretekre lévő képzést, hanem a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzésről is gondolkodik, és ez az utóbbi kategória egy összefoglaló név, ez magában foglalja a katonai légiforgalmi irányító, légi bevetésirányító, harctéri repülésirányító és a lőtéri repülésvezető szolgálatokat is. Ezeknek a szolgálatoknak a működtetése a NATO integrált légvédelmi rendszerhez történt csatlakozásból és a honvédség más nemzetközi szerepvállalásaiból adódó kötelezettség. A honvédelemért felelős miniszternek biztosítania szükséges, hogy a katonai repülésirányító szolgálat a polgári légi navigációs szolgálatokra előírttal azonos biztonsági garanciát nyújtó szinten és a műveleti elvárásoknak megfelelően működjön, beleértve a képzést is.

A képzéssel kapcsolatban pedig van egy számomra markánsnak mondható változtatás a törvényben, amelyben gyakorlatilag az intézmény megnevezést felcserélik szervezet megnevezésre. Tehát a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végezhetik ezt a képzést. Felmerül a kérdés, tényleg finoman teszem föl csak ezt a kérdést, de hogy mi alapján fogja kijelölni ezeket a szervezeteket, és ez mondjuk, azért lehetőséget biztosít kiszervezésre, akár egy burkolt privatizációra is.

Tehát hogyha esetleg valamilyen indoklást kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy ez a változtatás miért szükséges, akkor az szintén nagyon jó lenne. Továbbá rendelkezik arról a törvény, hogy létre kell hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával kell fenntartani Magyarország légiközlekedési terep- és akadály-adatbázisát; azt gondolom, ez is nagyon pozitív.

Szeretnék áttérni pár mondatban a légi, vasúti, vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosításaira. Itt a törvény hatálya kiegészül az egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó rendelkezéssel. A szervezetek által tett bejelentések nyomon követését a közlekedésbiztonsági szervezet végzi, együttműködve a légiközlekedési hatósággal, az egyes közvetlenül a közlekedésbiztonsági szervezethez érkező bejelentések elemzését pedig a légiközlekedési hatóság a szervezettel együttműködve végzi. Jelenleg évente nagyságrendileg 500 olyan bejelentés érkezik, amelynek az elemzését, nyomon követését EU-rendelet alapján kell végezni. Viszont tekintettel arra, hogy ennek a rendeletnek az értelmében megváltozik a bejelentésre köteles események köre, az előterjesztő becslései szerint várhatóan a bejelentések száma 50 százalékkal fog emelkedni.

Valamint pontosításra kerülnek a törvényben a közlekedésbiztonsági szerv 24 órás baleseti ügyeleti szolgálatának feladatai, valamint a kialakult gyakorlat alapján a közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatával összefüggésben indult közigazgatási hatósági eljárás szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, a hatóságok és az eljáró szervek közötti együttműködés szabályai.

A javaslat továbbá az áldozatok jogaira vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A vasúti, vízi közlekedési balesetek vagy események esetén felhatalmazást ad a közlekedésbiztonsági szervnek, hogy információkat közöljön az áldozatokkal, azok hozzátartozóival vagy azok képviselőivel, továbbá nyilvánosságra hozza az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos információkat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével. Amint említettem, november 15-én aktuális a hatálybalépés, a légiközlekedési felügyeleti díjakra vonatkozó rendelkezések pedig a kihirdetést követő 31. napon lépnek életbe.

Két fontos pillért szeretnék még kiemelni. Az egyik a légiközlekedési hatóság felügyeleti díjainak a lényeges emelése. Erre több minden utal, például a rendelkezés külön időpontban történő hatályba léptetése is, és ez teljesen egyértelmű, hogy hátrányos az érintett vállalkozásoknak és személyeknek. Ez részünkről semmiképpen nem támogatható, hogy ezek a díjak megemelésre kerüljenek, hiszen abszolút elrugaszkodnak az inflációs várakozásoktól és az iparág hazai képviselőinek a teherbíró képességétől is. Tehát maga a díjemelés nem támogatható. Látjuk, hogy így is nagyon sok, mondhatjuk, hogy már most is nagyon sok légi jármű keres úgymond otthont az Európai Unió más tagállamaiban, hiszen az EU-n belül szabad mozgásra van ilyenformán lehetőség. Hozzáteszem, hogy ez a mai nap is azért működik így, mert látjuk, hogy jelenleg is magas díjakról beszélhetünk, és nem abban látjuk a megoldást, hogy ezeket a díjakat emeljék, hanem inkább a hatóság általános költségeit növelő tételeket kellene csökkenteni, azokat kellene lefaragni, a működést gazdaságosabbá tenni, és ezzel lenne inkább nagyobb hatékonyság elérhető, nem pedig ezeknek a díjaknak az emelésével. A másik pedig, ami fontos kérdés még számunkra, amit államtitkár úr is említett, ugye, az augusztus 20-ai tűzijáték indokolná, hogy a hajózási hatóság eltérést engedélyezzen az egyes veszélyes áruk szállítása során az ADN-szabályzat hatálya alól. Ez nemcsak a 20-ai tűzijátékkal kapcsolatban lenne alkalmazható, hanem minden más esetben is. Nem támogatjuk azt, hogy biankó felhatalmazás történjen ezzel kapcsolatban.

Tehát több említett pontban, amit próbáltam így besűríteni a 15 perces felszólalásba, természetesen fogunk beadni módosító javaslatokat ehhez a törvényhez. Ha ez így marad, ebben a formájában, akkor így nem tartjuk támogathatónak, viszont természetesen a módosító javaslatok kapcsán is egy bizottsági vitában, egy részletes vitában erre vissza fogunk térni, és nagyon reméljük, hogy míg tényleg a jogharmonizáción túl vannak előremutató rendelkezései a javaslatnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezért megvan a szándék arra, hogy a további javító javaslatokat is befogadja a kormányzat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 304 2015.10.26. 7:48  185-346

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy a vita végén végül Fazekas miniszter úr is itt van és hallgatja ezt a vitát. Kérdés egyébként, hogy a vita tartalma, amit eddig hallhattunk a kormánypárti képviselők részéről, mennyire hiteles, ahogy képviselőtársam is már említette, másrészt pedig ténylegesen mennyire az említett témáról szól. De sajnos ezt már megszokhattuk.

Miniszter úr, most számtalan kérdést tudnék önnek feltenni (Dr. Fazekas Sándor: Tessék! Halljuk!), és szeretnék a tárgynál maradni. Mindenesetre megemlíteném, hogy ennek a 380 ezer hektárnak ‑ ami értékét tekintve 300-400 milliárd forintra rúg ‑ a másfél hónap alatti villámgyors kiárusításán kívül még számtalan ‑ fogalmazhatok úgy, hogy ‑ bot­rány is fűződik az ön nevéhez, és enyhén szólva sem bizalomgerjesztő, hogy szintén ön az egyik, aki fémjelzi ezt az akciót is. (Dr. Fazekas Sándor: Nem is akarok én az MSZP-nek rokonszenves lenni!) Itt sorolhatnánk például Kiss Szilárdot, aki agrárattasénak lett kinevezve személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, Horváth István sertésügyi miniszteri biztost, a parlagfű 1 százalékot, amit teljesen más dolgokra költöttek el, illetve azt, hogy sikerült befektetni Quaes­tor Hungária ügyben is, és százmilliós nagyságrendekről beszélünk.

No de visszatérve: szeretnék reagálni egypár felvetésre. Bitay Márton államtitkár úr és Horváth István képviselő úr szintén nagyon sokat mesélhetne a trafikmutyiról. Horváth Istvántól szeretném megkérdezni, hogy a földekért hány kopogtatócédulát kell összegyűjteni. (Győrffy Balázs: Már nincs kopogtatócédula!) Már nincs kopogtatócédula. Akkor hány aláírást kell? Csak ön ezt említette azon a bizonyos felvételen, ezért kérdeztem így, hogy biztos érthető legyen. Mennyit várnak ’18-ra ezért?

Azt is mondta azon a felvételen, hogy jobboldalinak kell lenni. Az nem jobboldal, amit önök csinálnak, nem jobboldali politika, nem konzervatív politika. Ez a konzervatív politika szégyene, ugyanis kizárólag az üzleti érdekeikről szól. Nincs agrárpolitikája és semmilyen más politikája a kormánynak, tisztán üzleti és magánérdekek vannak, évek óta ezt látjuk. Tehát nagyon kilóg a lóláb.

A kérdés az, mi az oka annak, hogy ilyen villámgyorsan, másfél hónap alatt adnak túl ezeken a földeken, és egyáltalán mi indokolja, miért gondolják azt, hogy ezek a földek az államnál nincsenek jó kézben. Miért gondolják azt, hogy bármilyen pozitívum származhatna ebből, miért érvelnek ezzel, amikor látszik, hogy alapvetően inkább magánérdekek állnak amögött, hogy privatizálni akarják ezeket a földeket? Hiszen ha állami tulajdonban van a föld, és egy állam megfelelően gondolkodik struktúrában, jogállami keretek között működik, akkor igenis megvan az a lehetőség, hogy munkahelyeket teremtsenek ezzel, akkor ténylegesen meglenne az a lehetőség, hogy fiatal gazdák tudjanak gazdálkodni, és ez tényleges perspektíva lehetne a vidéken élők számára abban a konstrukcióban, amit képviselőtársaim többször említettek.

Látszik egyébként, hogy pusztán a magánérdekek vezérlik önöket, már csak abból is, hogy egy kormányhatározatról beszélünk. Ha igazán az ország sorsa, igazán a pozitív és előremutató megoldások érdekelnék önöket, és nem a magánérdekek vezérelnék, akkor nem ilyen formában valósítanák ezt meg, hanem a megfelelő formát választanák ehhez.

(20.30)

Látszik, hogy nem ez a cél. Már a bérleti pályázatoknál látszott az, hogy olyanok nyertek földeket, akiknek semmi közük nem volt ehhez. Most sorolhatnám én is, hogy műkörmösök, mindenféle más foglalkozásból jövők, de egy dolog biztos, hogy azok, akik évtizedek óta művelték azt a földet, elestek ettől a további lehetőségtől. Veszélybe került a családjuk megélhetése. És látszott az, számtalan eset volt rá, hogy állattartóknak állatok százait kellett levágniuk amiatt, mert mások kapták meg ezt a földet. És ez mind-mind a kormánypárti képviselők és a kormány lelkén szárad.

Ne gondolják azt egyébként, hogy ennek nem lesz következménye! Láthattuk, hogy olyan bástyát épített és olyan rendszert épített ki ez a kormányzat, természetesen a kormánypárti képviselők támogatásával, ami minden szempontból önöknek dolgozik. Viszont ennek egyszer vége szakad, és mint ahogy elmondták képviselőtársaim, mindent, ami tőlünk telik, ami képviselői eszközökkel és törvényes eszközökkel dokumentálható és számon tartható, az számon lesz tartva, és az illetékesek előtt igenis el kell számoljanak majd ezekkel a tettekkel.

Itt megy ez a szöveg, hogy a fiatalokat segítsük. A fiatalok menekülnek az országból. Teljesen mindegy, hogy mivel foglalkoznak, akár orvosok, akár vidéken élők, akár olyanok, akik gazdálkodni is szerettek volna vagy ez perspektíva lett volna, hiszen ilyen családban nőttek föl, és egy nagyon pozitív szemléletet kaptak ebben, és ez a jövőjük, azok is menekülnek ebből az országból. Kikre gondolnak, amikor arról beszélünk, hogy kisebb földeket, a kicsi földeket megkaphatják fiatalok, és akkor majd tudnak rajta gazdálkodni, és van önerejük is? Nézzünk meg egypár példát erre, jó?

Mondjuk, Jánossomorján 28 hektár 55 millió forint. Kimlén 11 hektár 35 millió forint, 75 hektár 185 millió. Mosonmagyaróváron 70 hektár 132 millió forint. Na most, nyilvánvalóan önerővel is minimum 10 százalékkal rendelkezniük kell ezeknek a fiataloknak. Hol van a 20 százalék? Hol vannak ezek a fiatalok? Kik azok, akiknek ennyi pénzük van, hogy ezzel rendelkezzenek? És hozzáteszem, hogy most olyan emberekről beszélünk, akik most 30 évesek, fiatalok, tegyük föl, még lenne ennyi önerejük is, de 36 év múlva tudják használni a földet és tudnak gazdálkodni. 66 évesek lesznek akkor. Kérdezem, milyen fiatalokról beszélünk.

Látszik az, hogy egy teljes átverésről van szó. Megy a kormányzati kommunikáció, megpróbálják megindokolni ezt a privatizációt, de teljesen átlátszó az egész, és látszik az, hogy az a gyakorlat, amit láthattunk akár Mészáros Lőrinc esetében is, hogy olyanoknak játsszák át a földet, olyanoknak adják oda akár a bérletet is, akik a kormányzathoz kötődnek, akik haverok, és nyilván lojálisak.

Kérdés, hogy aláírásokért éppen vagy más előnyökért. Ez az, ami egyébként a pofátlanság, hogy ezt meg merik tenni, és ki merik szolgáltatni az embereket, ki merik szolgáltatni a vidéken élőket ennek. Úgyhogy nézzenek magukba, legyenek kedvesek! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 132 2015.11.02. 3:06  131-137

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az már ismert, a Buda-Cash- és a DRB-botrány miatt a Honvéd Egészségpénztár 28 ezer tagjának 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása veszett oda, ők többségében katonák, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók. Az ügyben a felszámolás akár évekig is eltarthat, és az teljesen tarthatatlan és megengedhetetlen, hogy addig ez a 28 ezer ember ne jusson hozzá a megtakarításához. A legutóbbi azonnali kérdésemre adott válaszában L. Simon László államtitkár úr teljes mértékben osztotta az MSZP azon álláspontját, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjai önhibájukon kívül kerültek bajba, és emiatt megoldást kell találni a megsegítésükre.

(17.10)

Örömömre szolgál, hogy a Belügyminisztériummal és a Honvédelmi Minisztériummal szemben a Miniszterelnökség elismeri a probléma súlyát és az állami segítségnek a szükségességét. Azonban sajnos az elkötelezettségének hangoztatásán túl konkrét lépéseket eddig a Miniszterelnökség sem tett ebben az ügyben, márpedig az idő múlik, és az érintett, jelentős részben hivatásos állományú pénztártagok számára egyre fájóbb az egészségügyi célokra félretett megtakarítások hiánya.

Arra utalt azonnali kérdésemre adott válaszában az államtitkár úr, hogy a jelenlegi törvényi keretek korlátozzák a lehetséges állami segítségnyújtást. Azonban szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a Quaestor-károsultak esetében sem az általános szabályokat alkalmazták, hanem külön törvény szól a károsultak megsegítéséről. Érthetetlen, hogy az egészen unortodox megoldásoktól sem idegenkedő kormány miért éppen akkor vonakodik a szükséges jogi szabályok megalkotásától, amikor az az ország méltánytalanul kárt szenvedett katonáinak, honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozóinak a megsegítését szolgálná. A Honvéd Egészségpénztár tagjai nem tőzsdéztek, önhibájukon kívül kerültek ebbe a nehéz helyzetbe. És láthattuk azt, hogy amikor olyan kényes ügyről van szó az önök számára politikailag, mint ugye, Szijjártó Péter közeli ismerőse, Tarsoly Csaba ügye a Quaestorban, akkor azonnal elkezdik az intézkedést, láttuk, hogy az sem sikerült igazán. Viszont az is látszik, hogy itt nem százmilliárd forintokról lenne szó, hanem csak 1,8 milliárd forintról. Szeretném kérni azt, hogy a kormány ne éljen azzal vissza, hogy a katonák, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók nyilvánvalóan nem tüntetnek az utcán.

Mindezekre figyelemmel kérdezem államtitkár urat, hogy végre mikor és hogyan fognak segíteni a Honvéd Egészségpénztár bajba jutott tagjainak. Mikor fogják benyújtani az Országgyűlésnek a Honvéd Egészségpénztár tagjainak megsegítéséről szóló törvényjavaslatot? És szeretném kérni, hogy ne hivatkozzon az EU jogértelmezési gyakorlatára, hiszen láttuk, hogy amikor van politikai akarat, akkor el tudják kezdeni a kártalanítást. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 136 2015.11.02. 1:08  131-137

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen. Alapvetően nem tudom elfogadni az államtitkár úr válaszát. Annak örülök, hogy magát a problémát felismerik, és látják, hogy igenis 28 ezer ember pénzéről van szó, tehát mindenképpen foglalkozni kell az üggyel, viszont az idő telik, államtitkár úr, akárhogy is nézzük. A Quaestor esetében állami pénzt tudtak mozgósítani a költségvetésből, tudtak mozgósítani pénzt. Itt 1,8 milliárd forintról van szó, 28 ezer ember pénzéről. Látjuk azt, hogy ugye, a Magyar Nemzeti Banknak vitathatatlan felelőssége van, hiszen az általuk ellenőrzött banknál, ugye, a DRB-nél történtek ezek a dolgok, ami miatt elveszett ez a megtakarítás.

Az látszik, hogy amikor a Magyar Nemzeti Bank költéseiről van szó, akkor beleférnek műkincsek, beleférnek festmények, beleférnek paloták, kérdés az, hogy a 28 ezer ember mennyit számít önöknek. Elvárjuk, hogy azok, akik ezért az országért dolgoznak, úgy, ahogy ők teszik, igenis megkapják a pénzüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 300 2015.11.02. 5:05  297-304

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat, amely előttünk fekszik; túl vagyunk egy általános vitán és bizottsági vitán is, hiszen az MSZP nyújtott be módosító javaslatokat ehhez a törvényjavaslathoz.

Szeretném nagyon röviden összefoglalni, hogy az teljesen egyértelműen látszik, hogy megint egy salátatörvény fekszik előttünk. Ezt azért bánom nagyon, mert alapvetően tartalmaz ez a törvényjavaslat nagyon jó kezdeményezéseket, és nagyon sok eleme egyébként jogharmonizációs célú. Tehát azt gondolom, hogy bizonyos elemei támogathatók lennének. Sajnálom, hogy egyébként ezt így nem tudjuk elválasztani, hiszen majd a szavazás kapcsán is a véglegesen összeálló törvényről fogunk szavazni.

(20.40)

Azokból a módosító javaslatokból, amelyeket benyújtottunk, ezt a hármat szeretném kiemelni. Az egyik a légiközlekedési felügyeleti díjakkal kapcsolatos. Az általános vitában is előkerült ez a kérdés, hiszen jelenleg a javaslatból nem látszik az, hogy milyenformán történne a változtatás a jelenlegi szabályozáshoz képest, és sajnos a bizottsági ülésen sem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy hogyan fog kinézni az új szabályozás. Abból a mellékletből, ami a törvényjavaslathoz tartozik, mi egyelőre arra tudunk következtetni, hogy ez a légiközlekedési felügyeleti díjak emelésével fog járni, és természetesen ezt mi nem tudjuk támogatni. A bizottság leszavazta azt a módosító javaslatunkat, ami meghagyta volna a jelenlegi szabályozást, és mondom, az újjal kapcsolatban pedig államtitkár úr hivatkozta, hogy majd a végrehajtási rendeletekből láthatjuk, hogy mi a helyzet. Egyelőre azok még nem látszanak, úgyhogy azt gondolom, nagy a bizonytalanság.

Valamint javasoltuk az állami célú légi közlekedés fogalmát, meghatározását kiegészíteni katasztrófavédelemmel is, hiszen fel van sorolva maga a honvédség és még sok egyéb tétel. A katasztrófavédelem nincs ott. Most jelenleg a katasztrófavédelem a Magyar Honvédség eszközeit használja, viszont nem lehet tudni, hogy a jövőben azért reményeink szerint előbb-utóbb megvalósul az a helikoptertender, amit a kormány már évek óta húz és halaszt, és ezt most már a magyar emberek biztonságának kárára teszi lassan, úgyhogy erre mindenképp szükség van. Kérdés, ha a katasztrófavédelemnek lesz saját repülőeszköze, akkor mi a helyzet a szabályozással. Erre vonatkozóan beadtunk módosító javaslatot, hogy szerepeljen a katasztrófavédelem ebben a felsorolásban, nem támogatta a bizottság ezt sem, sajnos. Illetve a harmadik módosító javaslat pedig azzal kapcsolatos, hogy a hajózási hatóság eltérést engedélyezhet egyes veszélyes áruk szállítása során az ADN-szabályzat hatálya alól, és ez nem kizárólag az augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatban lenne alkalmazható, hanem minden más esetben is. Ezzel a módosítással, ilyen biankó felhatalmazással mi még mindig nem tudunk egyetérteni.

Ezt a három módosító javaslatunkat nem támogatta a bizottság. Ezért sajnálom ténylegesen, hogy egy ilyen salátatörvény fekszik megint előttünk, mert például az, hogy bizonyos fogalmak pontosításra kerülnek, az nagyon üdvözlendő, az, hogy a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatban látszik egy szabályozási törekvés, az is nagyon üdvözlendő, hiszen évek óta várunk arra és számos konferencián és beszélgetésben ez már felmerült mind informális, mind formális fórumokon, hogy milyen nagy szükség van a drónokkal kapcsolatos szabályozásra. Hiszen van kifejezetten pozitív felhasználási lehetőség, mint ahogy látjuk ezt akár meteorológia, bűnüldözés, felderítés, térképészet kapcsán, katasztrófahelyzetekben való alkalmazásban. Láttunk ilyet már Magyarországon is. Nyilván egyébként katonai célok is vannak, de alapvetően van pozitív felhasználás, viszont tegyük hozzá, hogy nem is kell ecseteljem, azt gondolom, a lehetséges biztonsági kockázatokat ezekkel az eszközökkel kapcsolatban. Tehát mindenképpen mind egy hazai, mind pedig egy megfelelő nemzetközi szabályozási környezetben megvalósítható stratégiáról és jogszabálycsomagról kellene, azt gondolom, beszélni. Ez a törvényjavaslat még egyébként nem ezt tükrözi. Az irány alapvetően üdvözlendő lenne.

Nagyon sajnálom, hogy azokra a pontokra, amiket javasoltunk módosítani, nem láttuk a megfelelő nyitottságot. Abban a formában, ahogy ebben a törvényben össze vannak dobálva bizonyos elemek, ebben a formában nem lesz támogatható részünkről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 399 2015.11.16. 4:18  390-401

DEMETER MÁRTA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a késői órán szeretném a pozitívumokkal kezdeni a törvényjavaslattal kapcsolatban. A javaslat többségének a szabálysértési törvény koherenciáját javító rendelkezései kifejezetten előremutatóak, szintén üdvözlendő a képviseleti jogra vonatkozó új rendelkezés, és egyébként említ olyan új szabálysértési tényállásokat a javaslat, amik szintén arányos jogalkotói reagálásnak minősíthetőek.

A fiatalkorúak esetében kiszabott szabálysértési elzárás felfüggesztésének lehetővé tétele helyes irányba tett lépés. De itt is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2011 decemberében, a szabálysértési törvény vitájában már felhívtuk a figyelmet, hogy elvi alapon is ellenezzük a szabálysértési elzárás alkalmazását a fiatalkorúakkal szemben. Hiszen mindannyian hallottunk az úgynevezett bűnözői karrierről, amit elindíthat egy ilyenfajta szabályozás. Biztos vagyok benne, hogy a jogalkotói szándék nem ez, de sajnos a szabálysértési törvényben mégis erre volt lehetőség. Itt most van egy némiképp pozitívnak mondható változtatás, de az eredeti problémát még mindig nem oldja meg a javaslat.

Nyújtottunk be módosító javaslatot, amit a Honvédelmi és rendészeti bizottság meg is tárgyalt, hiszen a törvényjavaslat parttalan adattovábbítási kötelezettséget kívánt róni a szabálysértési eljárásokban az állami és az önkormányzati szervek mellett a köztestületekre, a gazdálkodó szervezetekre és a civil szervezetekre is, miközben a közlekedés biztonsága védendő közérdek, nem lehet bírsággal való fenyegetettség mellett gazdálkodó szervezeteket, civil szervezeteket arra kötelezni, hogy a szabálysértési hatóság céljának megfelelő adatokat szolgáltassanak.

Véleményünk szerint csak olyan adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkezhet a szabálysértési törvény, amely adatokat a megkeresett szerveknek kötelezettsége vagy joga van kezelni. A megkeresésben a törvényjavaslat szövegével szemben pontosabban volt szükséges megjelölni az adatkezelés célját, a kérhető adatkör tekintetében pedig garanciákat kellett megfogalmazni, erre nyújtottunk be módosító javaslatot. Ezt a bizottság és az előterjesztő is örömünkre támogatta. Ám a javaslat egy másik eleme, amire szintén nyújtottunk be javaslatot, ezt sajnos nem támogatta a bizottság, a jogosulatlan közterületi értékesítés javaslatban szereplő módosított tényállása elnagyoltnak tűnt, és a közterületek esetében kevéssé a tulajdonosi, mint inkább a hatósági hozzájárulás, illetve az értékesítésre vonatkozó szabályok megtartása lenne a lényeges szempont.

Tehát összefoglalva, 2011 decemberében, már az új szabálysértési törvény vitájában éles kritikát fogalmaztunk meg, és kifejtettük, hogy az új kódex kiforgatja a szabálysértési jog logikáját. A szankciók tekintetében a büntetőjogra jellemző szigort vezetett be, miközben nemhogy megtartja az egyszerűbb, kevesebb garanciát biztosító eljárást, hanem lényegesen ki is bővíti az eljáró hatóságok mozgásterét. Így lényegében a kormány visszaél a szabálysértési jogban rejlő lehetőségekkel és a büntetőeljárás garanciáinak mellőzésével lehetővé teszi az állam hatóságai számára, hogy akár kényük-kedvük szerint a legkeményebb eszközökkel lépjenek föl akár a legkisebb jogsértésekkel szemben is.

És kifogásoltuk a törvény szakmai kidolgozatlanságát is. Azóta nagyon sok módosításon esett át a szabálysértési törvény, mindig salátatörvények formájában, és egyébként a most benyújtott törvényjavaslat is visszaigazolja az akkori kritikáinkat. Ugyancsak számos ponton módosítja a törvényt. A javasolt módosítások többsége kétségtelenül előremutató, ugyanakkor nem orvosolják a szabálysértési kódex alapvető és koncepcionális hibáit.

Tehát továbbra is az az álláspontunk, hogy a jelenlegi alapvetően rossz törvény felváltására van szükség, a szabálysértési jog, a büntetőjog és a szabálysértési jog viszonyának tisztázásával és rendszerszintű újraszabályozásával. Ezért a hatályos kódexnek ezt a fajta toldozgatását igen szavazattal nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 407 2015.11.16. 2:24  402-409

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden az észrevételeink a törvényjavaslathoz. Az Interpollal történő együttműködést biztosító és a schengeni rendszer alkalmazását biztosító rendelkezések kifejezetten üdvözölhetőek, a kérdés az, hogy például a fegyveres biztonsági őrök szakképzése és a most bevezetendő továbbképzési rendszer kinek a biznisze lesz. Ezt a kérdést már feltettük az általános vitában is. Az érintett vállalkozások számára akár jelentős kihatása is lehet a tűz elleni védekezésről szóló törvény javaslatban szereplő módosításának. A bevizsgálások akkreditált szervezetekkel történő elvégeztetésének előírása, valamint a tűzoltó, tűzjelző berendezések beépítésének engedélyhez kötése logikus szabályozásnak tűnhet. Azonban a tűzvédelmi szabályzatra, a tűzvédelmi szakemberek foglalkoztatására és az építési termékekre vonatkozó szabályok módosításának a gazdasági életre gyakorolt hatása a megfogalmazás alapján teljesen kiszámíthatatlan.

Kérdéses az is, hogy az információs önrendelkezési jog szempontjából mennyire elfogadható a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény új, a tájékoztatás megtagadásáról szóló rendelkezése.

Az eltűnt személyek körözésének tényleges működővé tétele mindenképpen üdvözlendő. Kérdéses azonban, hogy a büntetőeljáráshoz hasonlóan indokolt-e a tanúk poligráfos vizsgálatának lehetővé tétele. Tehát összességében üdvözöljük az Interpollal történő együttműködés fejlesztését. Ugyanakkor elutasítjuk azt, hogy megint egy salátatörvényt nyújtott be a kormány a parlamentnek, hiszen annyi köti őket össze, hogy mindegyik a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

Az alapvetően bűnügyi együttműködésről szóló törvénybe a tűzvédelmi törvény több elemből álló módosítását, de még a fegyveres biztonsági őri szakképzést megalapozó törvénymódosítást és a fegyveres biztonsági őrök kötelező továbbképzését is sikerült belezsúfolnia az előterjesztőnek. Ez utóbbi módosítások esetében az sem egyértelmű, hogy vajon kiknek szolgálja majd ez az üzleti érdekét a jövőben.

Tehát mivel mi nem támogatjuk a salátatörvények benyújtásának gyakorlatát, ezért tény, hogy vannak üdvözlendő elemek a törvényjavaslatban, mégsem fogjuk támogatni a törvényjavaslat egészét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 36 2015.11.19. 15:10  31-48

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném röviden összefoglalni ezt a törvénymódosítást, ami előttünk fekszik: a pofátlanságnak a netovábbja. És ha igazán megbecsülnék a katonák munkáját és a honvédségi dolgozók munkáját, akkor be sem jöhetett volna a Ház elé egy ilyen javaslat, amiről az államtitkár úr is és Vas Imre képviselőtársam is beszélt.

Ez, röviden összefoglalva, arról szól, hogy az elmúlt öt évben nem végezték el azt a munkát, amit kellett volna, sőt nemhogy nem végezték el, hanem kifejezetten leépítették a Magyar Honvédséget, óriási forrásokat vontak el a Magyar Honvédségtől, és most, hogy ténylegesen megnövekedhet a feladatellátás és többletfeladatokról beszélünk, és a biztonságpolitikai környezetünk változik, most jönnek rá, hogy valamit tenni kell.

(10.20)

És nagyon szépen egyébként államtitkár úr és képviselő úr is elmondta, hogy a honvédelem nemzeti ügy. Gondolom, a honvédelmi törvény 1. § (1) be­kezdését olvasták. Én szeretném, hogyha ez nemcsak a törvény betűje lenne, hanem ténylegesen őszintén így gondolnák. És ha ezt a feladatot öt évig nem végezték el, pedig folyamatosan felhívtuk arra a figyelmet, hogy ténylegesen komoly teendői vannak a kormánynak, akkor ‑ nagyon remélem ‑ legalább most elkezdik. De nem így, ahogy ebben a törvényjavaslatban látjuk. Merthogy miről szól ez a törvényjavaslat? A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben úgymond rugalmasabbá tegye a feladatellátás személyügyi kereteit. Na, hát ez arról szól, hogy az így is bőven erőn felül teljesítő és a teljesítőképességük határán lévő katonákat, honvédségi dolgozókat a megnövekedett feladatok ellátásával rendkívüli módon leterhelik. Az tény, hogy olyan emberekről beszélünk, akiknek az átlag állampolgártól eltérő és magasabb állóképessége és teljesítőképessége van, de ettől függetlenül igenis túlterheltek, és innentől kezdve ez a javaslat szinte korlátlanul terhelhetővé tenné őket. Miről szól ez?

Hogyha a közalkalmazottakra gondolunk, akik a Magyar Honvédségnél dolgoznak, ez alapján a javaslat alapján a felek írásbeli megállapodással eltérhetnek a munka törvénykönyve rendelkezéseitől, amelyek az alábbiak: a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet; a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el; kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el; az ilyen megállapodás alapján teljesített munkaidő nem vehető figyelembe a rendkívüli munkaidő éves felső korlátja szempontjából; az időtartamát a más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkavégzéstől elkülönítve tartja nyilván a munkáltató; időtartama a rendes munkaidőn és más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkaidőn felüli naptári évenként legfeljebb 832 óra lehet. Tehát a közalkalmazottak esetén a munka törvénykönyve ezen rendelkezéseitől tekintenek el. A katonák esetén pedig az alábbi rendelkezései felfüggeszthetők a honvédek jogállásáról szóló törvénynek: a vezénylésre vonatkozó szabályok; a szolgálatteljesítés időtartamára vonatkozó szabályok; szolgálatteljesítési időre vonatkozó rendelkezések, ezek között munkaközi szünet, pihenőidő, pihenőnap, munkaszüneti napok, túlszolgálat, őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat. Tehát ezek mind-mind felfüggeszthetők.

Tehát azt gondolom, az, hogy békeidőszakban ilyen mértékben el akarnak térni a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályoktól, ez egészen elképesztő. És mindez különösen megdöbbentő annak fényében, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendkívül hosszú ideig fenntartható. Tehát a közalkalmazottak esetén a maximálisan elrendelhető 832 órányi ‑ ami 104 munkanap ‑ rendkívüli munkavégzés lényegében azt jelenti, hogy figyelemmel arra, hogy 52 hét van egy évben, akár a közalkalmazott január 1-jétől december 31-éig folyamatosan dolgoztatható is.

Az rendkívül cinikus, hogy ehhez még azt is elvárják, hogy a közalkalmazott ebbe beleegyezzen, hiszen a javaslat e szabályok érvényesítését a felek megállapodásától teszi függővé. És nem gondolom, hogy azt bárki is elhinné, hogy ténylegesen a közalkalmazott szándékán múlna ez a dolog.

Rendkívül árulkodó az is, hogy a Hszt. módosításáról szóló törvényjavaslat, ami már itt volt a Ház előtt, ennek a vitájában Kontrát Károly államtitkár szerint a rendvédelmi szervek esetében a túlszolgálat maximumának 416 órára emelése nem jelent szigorítást, hiszen a hatályos törvény is 350 óra kötelező és 60 óra önkéntesen vállalt túlszolgálatot tesz lehetővé. Tehát ez abszolút jó példája annak és mutatja azt, hogy a Belügyminisztérium szerint is mennyire önkéntes a túlszolgálat vállalása.

Elfogadhatatlan az, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a honvédek jogállásáról szóló törvény szolgálatteljesítési időre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezései teljesen felülírhatók és a szolgálatszervezésért felelős parancsnok parancsával pótolhatók. Békeidőben a törvények ilyen mértékű felfüggesztése a jogállamiság teljes megcsúfolása. Külö­nösen elfogadhatatlan, hogy nem csupán a túlszolgálat idejére, hanem az annak ellentételezésére vonatkozó szabályoktól is el lehet térni.

Szeretnék áttérni egy másik rendelkezésére a törvényjavaslatnak. A KNBSZ és a Honvédelmi Minisztérium gazdasági társaságainak a létesítményeit is fegyveres biztonsági őrség őrizheti, ahogy azt mondta államtitkár úr. Az ilyen fegyveres biztonsági őrség tagjaira vonatkozó rendelkezések több kérdést is fölvetettek, ebből egy dolgot szeretnék kiemelni, és a törvényjavaslat kapcsán tisztázni, az pedig az, hogy van egy olyan fordulat megemlítve ebben a szakaszban, hogy „létesíthető azzal is”. Emiatt nem egyértelmű, hogy valójában többletkövetelményeket fogalmaznak meg, vagy pedig éppen ellenkezőleg, az alkalmazásra vonatkozó fő szabályt enyhítik.

Tehát összefoglalva, a legfontosabb elemek azok, hogy elfogadhatatlan, hogy mind a közalkalmazottakat, mind pedig a katonákat ilyen szinten megfosszák úgymond a meglévő jogaiktól. Természetes, hogy módosító javaslatot fogunk benyújtani, mert ez abszolút elfogadhatatlan ebben a formában, ahogy van. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a honvédelmi törvény, ami egyébként kétharmados törvény, azt is meghatározza, hogy különleges jogrendben miként lehet eltérni a katonák szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezésektől. Eszerint rendeletben a békeidőszaktól eltérően állapíthatók meg többek között a beosztásba történő kinevezés és felmentés, áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, ellátás, szabadság, a fegyelmi felelősség, méltatlanság, továbbá a szolgálat egyéb szabályai. Tehát még különleges jogrendben is jogszabály, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, illetve a kormány rendelete és nem pedig a szolgálat megszervezéséért felelős elöljáró határozza meg a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokat. És ha ilyen mértékű korlátozást az Alaptörvény és a vonatkozó kétharmados sarkalatos törvény különleges jogrendben sem tesz lehetővé, akkor az teljesen egyértelmű, hogy ez békeidőben sem lehetséges.

Államtitkár úr beszélt az ország védelméről, Európa védelméről. Abszolút botrányosnak tartom, hogy a Fidesz-frakció, illetve a kormány beszél védelemről, merthogy a védelem és a biztonság ott kezdődik, hogy felelős honvédelmi politikát folytatnak; ott kezdődik, hogy nem drasztikusan leépítik a Magyar Honvédség képességeit, nem ilyen hatalmas létszámhiánnyal küzd a Magyar Honvédség, mint ahogy most, hanem igenis, előrelátó politikával és felelősséggel, tervezéssel és a források megfelelő biztosításával készülnek föl akár a megnövekedett feladatokra, akár arra, hogy szinte teljesen egyértelmű, hogy a védelem egyik sarokköve az, hogy a Magyar Honvédség megfelelően tudjon működni, és folyamatos fejlesztések legyenek.

Nézzük, mi történt az elmúlt öt évben, hiszen a tegnapi nap a Fidesz-frakció egy közleményben azt írta, hogy: „A polgári kormány az elmúlt öt évben folyamatosan növelte a védelemre fordítható forrásokat.” Akkor nézzük, hogy mik a számok: 2010-ben a GDP 1,06 százaléka volt a költségvetés; 2011-ben 0,97 százalék; 2012-ben 0,81; 2013-ban 0,77; 2015-ben már csak 0,75 százalék. Képviselőtársaim, ez mi, ha nem csökkenés?! És természetesen nemcsak százalékos arányban csökkent, hanem ez összegszinten is azt teszi, hogy több mint 200 milliárd forint az, amit kivontak a Magyar Honvédség működéséből az elmúlt öt évben. Tehát erre mondja azt a kormány, hogy növelte a költségvetést. És minden fideszes képviselőt szeretnék emlékeztetni, mivel a Fidesz-frakció adta ki ezt a közleményt, hogy a fideszes képviselők darabra megszavazták azokat a költségvetési törvényeket, azokat a költségvetéseket, amelyek folyamatosan csökkentették a Magyar Honvédség költségvetését.

(10.30)

Nézzük a létszámot! Egyértelműen látszik, hogy azért akar minden szolgálatteljesítésre vonatkozó korlátozást és jogot felfüggeszteni a kormány mind a közalkalmazottak, mind még szigorúbban a katonák esetében, mert egyszerűen óriási létszámhiánnyal küzd a Magyar Honvédség, és ténykérdés, hogy igen, változik a biztonságpolitikai környezet, egyre több feladatot szükséges ellátniuk a katonáknak. Túl­szolgálatra jelenleg is van lehetőség, és ha figyelembe vesszük, hogy a kormánynak ez a módosítási szándéka valószínűleg abból adódhat, hogy már a túlszolgálat sem elegendő, szeretném jelezni önöknek, hogy a túlszolgálatot maximálisan figyelembe véve, már 120 százalékon vannak dolgoztatva ezek az emberek. Ha ez a törvényjavaslat így ebben a formában átmegy a Ház előtt, ez lehet 180 százalék is meg 200 százalék is. Tehát azt gondolom, hogy igen, olyan emberekről beszélünk, akiket a munkájukért köszönet illet. A Magyar Honvédség már csak azért tudja ellátni a feladatait és még azért működőképes, mert ezek az emberek rendkívül elhivatottak és állományban maradtak közülük még ennyien, de ettől függetlenül ők nem gépek. Szeretném felhívni a figyelmet, emberekről beszélünk, nem pedig gépekről!

Hogy néznek ki a létszámadatok? Az engedélyezett létszám 29 700 fő, ebből még a Honvéd Vezérkar főnökének bevallása szerint is 5500 fős hiányról beszélhetünk. De akkor nézzük meg a statisztikai létszámot! Ha minden állománykategóriát összeadunk, 2300 fős hiányról beszélünk minimum és ebből azoknál, akik egyébként a Magyar Honvédség gerincét alkotják, a legénységi, a szerződéses állomány, az altisztek körében összesen 1200 fős a hiány. Tehát csak a legénységi állományban 1000 fős hiányról beszélhetünk.

De nem csak a létszámhiány okoz óriási problémát. Magában a 2014-es zárszámadásban is láttuk, hogy a technikai eszközök amortizációját jelző érték százalékos arányban közel 30 százalék. Tehát rendkívül elöregedettek a Magyar Honvédség eszközei. Ténykérdés, hogy az elmúlt öt évben megszűnt a harcihelikopter-képesség, a szállítóhelikopter-képes­ég a megszűnés határára sodródott, a merevszárnyas szállítóképesség szintén. Most megtörtént egy AN26-os felújítása, de ettől függetlenül bőven akadna teendő. A katonák egyéni felszereléséről pedig már nem is beszélek, mert nagyon nehéz arra szavakat találni, hogy ez milyen tragikus állapotban van. Tehát ezek azok a sikerek, amelyeket ezek szerint úgy érez a Fidesz-frakció, hogy elért.

Tehát ha védelemről beszélünk, úgy használják a védelem szót és úgy használják a biztonság szót, hogy az, amit a honvédelem területén az elmúlt öt évben a kormány tett, az önmagában maga a biztonsági kockázat, mert olyan eszközökről beszélünk… Nyilván az állomány kiképzése, a toborzás mind-mind olyan dolog, ami akár rövidebb időn, pár hónapon belül is megtörténhet. Ezért gondolom, hogy ebben mindenképpen sürgős feladata van a kormánynak, ezzel kapcsolatban van is határozati javaslatunk, erről egy következő felszólalásomban természetesen fogok bővebben beszélni. Azonban nem akkor kell kitalálni, hogy szükség van védelmi képességekre, amikor ott van a feladat és valamit meg kell oldani. Mert, azt gondolom, egyetértünk abban, hogy sem helikoptereket, sem más technikai eszközöket, sem egyéni felszerelést nem lehet csak úgy a semmiből előrántani egyetlen pillanat alatt.

Ehhez igenis felelősségvállalás kell. Ez lenne egy megfelelő biztonságpolitikának, védelempolitikának az alapja, nem pedig az, amit csinálnak. Az önmagában a biztonsági kockázat. Nagyon sürgősen változtassanak ezen! (Heringes Anita tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 46 2015.11.19. 6:20  31-48

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a fajta cinikus magatartás, amit Hollik képviselő úr mondott, és ami a szavaiból kitűnt, sajnos jellemzi a kormányt, a honvédelmi politikájukat abszolút, és az elmúlt évek tevékenységét is abszolút visszatükrözi, rendkívüli módon cinikusnak és felháborítónak tartom.

Az, amiről beszélünk, nem rugalmasabb munkaszervezés meg feladatszervezés, hanem konkrétan az állomány kizsigerelése. Már így is körülbelül 120 százalékon van pörgetve a honvédség állománya, ezt fokoznák akár 200 százalékig is, tehát erről szól a javaslat. Csak szeretném mondani, hogy azt a hatalmas létszámhiányt, amiről konkrét számokat is elmondtam az előző felszólalásomban, nem pótolhatja az, hogy ilyen szintű túlmunkát, ilyen szintű túl­szolgálatot és igénybevételt várnak el attól az állománytól, amely jelenleg a Magyar Honvédség állománya.

Itt szeretném jelezni, hogy nemcsak ez a fajta túlterhelés nem pótolja a létszámhiányt, hanem az önkéntes tartalékos rendszernek sem az a feladata, hogy létszámhiányt pótoljon. Az, hogy az önkéntes tartalékos rendszer mint képesség működjön egyébként egy feltöltött létszámú honvédségben, egy teljesen támogatandó cél. Látszik, hogy egyébként ebben abszolút nincsen egyetértés az elmúlt években, tehát maga az önkéntes tartalékos rendszer sem arról szól, hogy létszámhiányt pótoljanak.

Ami a határozati javaslatunk lesz, szeretném kérni, hogy majd azt támogassa a Ház, szeretném kérni, hogy támogassa minden párt és minden képviselőcsoport, hiszen ténylegesen komolyan gondoljuk azt, hogy nemzeti ügy a honvédelem, és látszik az, hogy a Magyar Honvédség most már huzamosabb ideig nem tud nagy létszámú erőt rendelkezésre bocsátani anélkül, hogy ez az alapfeladat-ellátást ne veszélyeztetné. Tehát most már halaszthatatlan, hogy a létszámhiánynak ez az óriási mértéke drasztikusan csökkentésre kerüljön, és éppen ezért tartalmazza a határozati javaslatunk azt, hogy milyen módon lehet ezt a létszámhiányt feltölteni. Igenis a kormánynak feladata, hogy megfelelő forrást szánjon arra, hogy feltöltésre kerüljön a létszám, hiszen a jelenlegi hiány mellett már rövid távon sem tudja majd ellátni a Magyar Honvédség a feladatát.

Azzal pedig, hogy a szolgálatteljesítésért felelős parancsnok parancsával pótolhatóak azok a jogi rendelkezések, amelyek a szolgálati jogviszonyra vonatkoznak ‑ ezek olyan rendelkezések, amelyeket egyébként kétharmados törvény szabályoz, ez egészen elképesztő ‑, olyan jogi rendelkezésekről beszélünk, amelyek még háború idején sem függeszthetőek fel, és azok most egyszerűen majd a felettes elöljáró parancsával helyettesíthetőek lesznek. Tehát azért remélem, érzik, hogy mi a probléma ezzel az elképzeléssel.

Tehát ez a törvényjavaslat úgy, ahogy van, elfogadhatatlan, mindenféleképpen a létszámhiány feltöltésére kell törekedni. Addig, amíg ilyen óriási a létszámhiány a Magyar Honvédségnél, addig, amíg ilyen minimálisak a források, amelyeket szánnak a honvédség működésére, amíg ilyen óriási eszközhiánnyal küzd a Magyar Honvédség, addig semmilyen alapja, sem erkölcsi, sem más alapja nincs a kormánynak és a Fidesz-frakciónak, hogy védelemről vagy biztonságról beszéljen, hiszen Magyarország biztonságának egyik alappillére a Magyar Honvédség, és azonnali reformokra van szükség, azonnali haderőreformra van szükség ahhoz, hogy Magyarország biztonságát tudják biztosítani.

Mielőtt az államtitkár úr, gondolom, a válaszában a költségvetéssel kapcsolatban ki fog térni arra, hogy a 2016. évre látszik költségvetési forrásnövekedés, szeretném jelezni, hogy azt az illetményfejlesztést, ami ennek a növekedésnek körülbelül a 90 százalékát teszi ki, természetesen mi is maximálisan támogattuk, természetes az, hogy az az illetményalap, ami befagyasztásra került, és látszott, hogy milyen mértékben csökken a Magyar Honvédség állományának is a nettó bére ‑ ha így fogalmazunk, hiszen az illetményalap stagnált és befagyasztásra került ‑, akkor természetesen ez már a minimum volt, hogy a kormány megteszi azt a lépést, hogy emeli az illetményeket. Itt szeretném jelezni, azon túl, hogy ez szükséges lépés volt, és ez volt a minimum, hogy ezt megtette, ahhoz, hogy a honvédség a feladatait el tudja látni, nemcsak erre van szükség, hanem szükség van a megfelelő eszközökre és szükség van a megfelelő forrásokra a működéshez.

Tehát szeretném kérni majd az államtitkár urat, ha ezzel érvelne, akkor tegye meg, hogy kitér arra, hogy a jövőben hogyan fogják tudni biztosítani ‑ amellett, hogy feltöltik a létszámot, amellett, hogy végre kivitelezik azokat az eszközbeszerzéseket és azokat a modernizációkat, amelyek elengedhetetlenek, gondolok itt többek között egyébként az egyéni felszerelések modernizációjára, a helikopter­be­szerzésre ‑, még milyen pluszforrásokat fognak biztosítani a Magyar Honvédség napi működéséhez és feladatellátásához. Tehát azt gondolom, amíg ilyen javaslatokkal áll elő a kormány, addig önmaga okoz biztonsági kockázatot Magyarországnak. Köszönöm. (Heringes Anita tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 56 2015.11.19. 4:30  49-70

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem felszólaló képviselők már nagyon részletesen kifejtették ennek a törvényjavaslat-módosításnak a célját. Természetesen az MSZP számára is egy fontos ügyről beszélünk, és emiatt természetesen a júniusi módosítást is támogattuk, illetve a jelenlegi módosítást is támogatni fogjuk.

Röviden szeretném összefoglalni, hogy a júniusban benyújtott, hadigondozásról szóló törvénymódosítás fő célja az, hogy Magyarország történelmileg változó határait figyelembe véve a hősi halált halt néhai férjük után, akik Magyarországról vonultak be, azon hadiözvegyek is gondozotti körbe kerüljenek, akik lakhelyváltozás nélkül, de jelenleg más állam polgárai.

(11.40)

Megteremtette ez a törvényjavaslat a volt hadiárva járadékát, valamint a volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadékát. Ezek szerint minden hadiárva, hadigyámolt és hadigondozott családtag járadékot kap, akiknek pénzellátását nagykorúvá válása miatt vagy politikai okokból megszüntették vagy szüneteltették, illetve az ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okokból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okokból elő sem terjesztette. A területi hatályt a hadiözvegyekhez hasonlóan kiterjesztetten állapította meg a törvénymódosítás. Ezeknek az ellátásoknak a havi összege megegyezik a hadiárvának, hadigyámoltnak járó járadék összegével, azaz az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 30 százalékával, ez jelenleg 8550 forint.

Tehát akkor támogattuk ezt a javaslatot, és ténylegesen látszik, hogy egy pozitív szándékkal most arra törekednek az előterjesztők, hogy az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelő legyen a működőképessége ennek a javaslatnak. Egypár tétel ebből: a légitámadás és hadművelet és a visszamaradt robbanóanyag felrobbanása törvényi meghatározását pontosítja a javaslat úgy, hogy ezen események akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha Magyarország területét érintően, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével következett ez be. A volt hadiárvák és volt hadigondozott családtag esetében a jogosultságot a júniusi módosítástól eltérően nem az 1949. január 1-je előtti nyilvántartásba vétel, hanem az ezen időpont előtt bekövetkezett veszteség fogja megalapozni. Az egyik bekezdés szerint pedig az alaptalanul felvett juttatást vissza kell majd fizetni. Ennek a legfelső mértéke legfeljebb háromhavi járadék összege, a visszafizetés e felső összeghatárát fogja törölni a javaslat.

Tehát alapvetően ezek a rendelkezések, azt gondolom, hogy támogathatóak, és teljesen indokolt egyértelműen rögzíteni, hogy a hadigondozotti ellátás a magyar állam érdekében veszteséget szenvedett személyeknek nyújt támogatást. A törvény személyi határának külhoni magyarokra történő kiterjesztése miatt a jelenlegi fogalmi rendszer egészen tág értelmezéseknek is utat nyithat, ezért a javaslatnak ez a pontosító eleme mindenféleképpen indokolt, és ugyan­így egyet lehet érteni azzal is, hogy a jogosultságot a bekövetkezett veszteség és ne pedig a jogosult 1949 előtti nyilvántartásba vétele alapozza meg. Nyilvánvalóan felmerül, hogy ebben az esetben a jogosultság elbírálása alapvetően nagyobb terhet fog jelenteni az eljáró hadigondozási hatóságnak, de gondolom, hogy ez alapvetően megoldható lesz.

Tehát úgy összegezném, hogy az MSZP, mint ahogy a nyáron a Ház elé került javaslatot támogatta a szavazatával, ezért természetesen ennek a működőképessé tevő, ezt célzó módosításait is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 254 2015.11.30. 5:19  253-264

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az közismert, a Honvéd Egészségpénztár tagjainak mintegy 1,84 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent és veszett el a Buda-Cash és a BRB csődje miatt. A több mint 27 ezer tag, akiket károsultnak nevezhetünk ettől a pillanattól, többnyire katonák, honvédségi dolgozók, rendvédelmi szerveknél dolgozók, illetve nemzetbiztonsági dolgozók. Tehát olyan emberekről beszélünk, aki napi szinten a magyar állampolgárok életét és vagyonát védik, családjaink védelmét látják el.

A határozati javaslatunk arra vonatkozik, hogy minél előbb megindulhasson ennek a több mint 27 ezer embernek a kártalanítása a következőképpen: a Honvéd Egészségpénztár a BRB-vel szemben fennálló követelése az államra szállna, ezzel egyidejűleg az állam kifizeti a Honvéd Egészségpénztár számára a BRB-vel szemben fennálló követelésnek megfelelő összeget, ezt követően pedig az államra átszállt követelést az állam tudja érvényesíteni, egészen biztosan hatékonyabban, mint a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett tagjai. Arról is szól a határozati javaslat, hogy az ehhez szükséges forrást ‑ még egyszer ismételném, 1,84 milliárd forintról beszélünk ‑ biztosítsa a kormány a tagok számára a kifizetéshez.

Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy nem pártpolitikai ügyről beszélünk. Szeretném itt megemlíteni, hogy létezik egy fogalom, úgy hívják, hogy parancsnoki gondoskodás. Tudom, hogy mi itt politikusok vagyunk, tehát nem a katonai hierarchiában gondolkodunk, de azt gondolom, hogy ez a fogalom, még ha idézőjelbe is tesszük, nagyon jól példázza azt, hogy a politikusoknak milyen felelőssége van akkor, és igenis elkötelezettek kell legyenek a segítségnyújtásra akkor, amikor azok az emberek, akiktől a haza védelmét várjuk, olyan helyzetbe kerülnek, hogy rászorulnak erre a segítségre.

Felmerült itt többször a vitában, mert írásbeli és szóbeli kérdésekben is nagyon sokszor szóba került és szóba hoztuk ezt a kérdést, a Miniszterelnökség kifejezte szándékát arra, hogy segítsen ezeknek az embereknek ‑ sajnos a mai napig megoldás nem született. Illetve a Honvédelmi és rendészeti bizottságnak is volt egy bizottsági módosító javaslata, amit sajnálatos módon a Költségvetési bizottság elutasított. Ezekben a vitákban előkerült az, hogy katonák, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók igényjogosultak, tehát akár a Honvédkórházban ellátást kaphatnak.

Ez így igaz, viszont szeretném csak pár példával kiemelni azt, hogy mik azok, amit nem kapnak meg ebben az egészségügyi ellátásban mint igényjogosultak, viszont a honvéd egészségpénztári tagságukkal hozzájuthatnak ehhez. Ilyen a gyógyszertámogatás, táppénz-kiegészítés, csecsemő-, betegápolási cikkek, gyógyászati segédeszközök, otthoni gondozás, csak párat említettem ebből. Tehát ezek mind azok, amiktől úgymond megfosztja a parlament azokat az embereket, hogyha nem segít rajtuk, akik egyébként jóhiszeműen, egészségmegőrzési céllal tették félre ezt a megtakarítást. Továbbá a minisztériumok, a foglalkoztatók, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium is a kafetériát ezekre a számlákra utalta, tehát azt gondolom ebből, hogy szintén egy megbízható lehetőségnek tartotta. Tehát jóhiszeműek voltak a tagok, az teljesen egyértelmű. Azt szeretném kérni, hogy ne várja azt meg a parlament, hogy ne adj’ isten, nem marad olyan vagyon, aminek az értékesítéséből felszámolási eljárásban kártalanítani lehet a tagokat, hanem igenis vállaljon szerepet abban, hogy azok, akik a haza védelmét szolgálják, kártalanítva legyenek ebben a kérdésben.

Egy olyan törvény fekszik most a parlament előtt ‑ és nem is fogok mélyebben belemenni, mert később lesz vita erről a parlamentben ‑, amiben a túlszolgálat mértékét óriási módon kiterjesztik mind a katonák, mind a honvédségi dolgozók esetén. Azt gondolom, hogy amennyiben ez átmegy így a parlamenten, sajnos nincs kétségem efelől, én nem tartom jónak, de ettől függetlenül nyilván megnövekedhet az igény a honvéd egészségpénztári kifizetések és pénz szükségességére is. Tehát szeretném kérni a támogatásukat a határozati javaslatunkkal kapcsolatban.

A Gazdasági bizottságban felmerült az a kérdés, hogy a Quaestor ügyében elutasította az Alkotmánybíróság a törvényt, alkotmányellenesnek ítélte. Én ezt szeretném pontosítani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): egyes rendelkezéseknél tette ezt meg, és igenis lehet alkotmányos és Alaptörvénynek megfelelő törvényt alkotni a kártalanításra. Ez a határozati javaslat egy szándék (Az elnök ismét csenget.), ez alapján kell törvényt alkotni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 264 2015.11.30. 2:10  253-264

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat képviselőtársaim részéről, és a Gazdasági bizottság elnökével szeretnék annyiban vitába szállni, hogy ugye, bizonyos rendelkezéseket, bizonyos törvényi szeleteket semmisített meg az Alkotmánybíróság a másik említett esetben, amire ön hivatkozik, és még egyszer kiemelném, hogy az, ami most a Ház előtt fekszik, egy határozati javaslat.

Tehát egy szándék, ami felkéri a kormányt, kötelezi, de egyben fel is kéri a kormányt, hogy alkossa meg azt a törvényt, ami természetszerűleg egyébként az Alaptörvénnyel összhangban áll, és kivitelezhető törvény, hogy megtörténhessen ennek a több mint 27 ezer embernek a kártalanítása.

Tehát semmi nem gátolja önöket abban, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot, hiszen természetszerűleg a későbbiekben a kormány feladata ez alapján a megfelelő törvénynek a kidolgozása. Hogyha ezt lehet pártpolitikától függetlenül, egyeztetés révén megtenni, az természetesen nagyon jó, de én elsőként azt kérném, hogy a határozati javaslatot ennek tükrében támogassák.

Tehát sorolhatnám, hogy mi az, amire még elkölt az állam 1,8 milliárd forintot, nem fogom megtenni. Annyit kérek önöktől, hogy legyen meg a politikai akarat ebben a kérdésben. Több mint 27 ezer, többségében katona, honvédségi dolgozó, rendvédelmi dolgozó és nemzetbiztonsági dolgozó egészségügyi célra félretett megtakarításairól van szó.

Felhívnám arra a figyelmet, hogy természetesen a fegyveres erők állománya és a hivatásos szervek állománya nem fog tüntetni az utcán. Én azt gondolom, hogy a politika és mindannyiunk feladata, hogy felismerjük azt, hogy segítenünk kell rajtuk ebben a helyzetben. Nagyon kérem még egyszer, hogy támogassák a határozati javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 334 2015.11.30. 1:11  329-342

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy azt már képviselőtársam is kiemelte, egy olyan jogszabályról beszélünk, egy olyan módosításról beszélünk, ami egyébként szinte konszenzussal született meg a magyar Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó példa, és mindenféleképpen követendő példa olyan ügyekben, amik nemzeti konszenzusra tartanak igényt.

Júniusban történt meg a hadigondozásról szóló törvénynek a módosítása. Kifejezetten előremutató módosításokról beszélünk, képviselőtársaim említették ennek a lényegét. A jelenlegi módosítás pedig arról szól, hogy ténylegesen a gyakorlatban kivitelezhető és működőképes legyen ez a törvényjavaslat. Tehát, ahogy támogattuk ezt a törvényjavaslatot júniusban, ugyanúgy tesszük ezt most is jó szívvel. Tehát az MSZP támogatja ezeket a módosításokat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 352 2015.11.30. 7:47  343-358

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló képviselő úr megemlítette, hogy köszönik a munkát a Magyar Honvédség állományának, én pedig azt gondolom, hogy van is mit köszönni. Az elmúlt öt évből nagyon is van mit köszönni, hiszen a Magyar Honvédség csak azért működőképes a mai napig, mert ilyen elkötelezett az állománya, amilyen. Nagyon jól látjuk, hogy hogyan köszönik meg nekik a munkát. Például egy ilyen salátatörvénnyel, amely most előttünk fekszik.

Képviselőtársaim, és ezt mondom az államtitkár úrnak is, ez nem rugalmasság! Ez nem rugalmasság, amiről beszélnek, ez egy átverés! A rugalmasságnak ott kellett volna megnyilvánulnia, amikor például a védelmi költségvetésről tárgyaltak. Abban kellett volna rugalmasabbnak lenni felfelé és emelni a védelmi költségvetést, jóval korábban.

Vagy például említek egy másik szót: a felelősséget. Azt a felelősséget, ami a létszám feltöltésének elmaradásában van, és ez a kormány felelőssége. Ahogy azt a képviselőtársam említette, 5500 fős létszámhiánnyal küzd a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség létszáma a következőképpen van megállapítva, engedjenek meg egy pontos idézetet abból az országgyűlési határozatból, ami a honvédség részletes bontású létszámáról szól. „Az engedélyezett létszámot az Országgyűlés úgy állapítja, hogy az biztosítsa a Magyar Honvédség alaprendeltetés szerinti feladatainak maradéktalan ellátását.” Így szól az országgyűlési határozat.

Ehhez képest küzd 5500 fős létszámhiánnyal a Magyar Honvédség. Felhívom rá a figyelmet, ahogy azt a képviselőtársam is megtette, hogy ennek a létszámhiánynak az ad hoc, villámgyors menedzselése vagy ne adj isten megoldása, mert látjuk, hogy ezzel küzd a kormány, hogy most mit csináljon ebben a helyzetben, hiszen megnövekedtek a Magyar Honvédség feladatai, nem azzal lesz lehetséges, hogy teljesen kiszolgáltatják a jelenlegi állományt. Felhívom rá a figyelmet, hogy most is 120 százalékon dolgoznak, mégis mindenféle korlátozást eltörölnek velük kapcsolatban, és innentől kezdve a munkavégzésük 180 százalékra is nőhet. Ezt várják el ezektől az elkötelezett emberektől, akik esetében itt szeretném leszögezni, hogy természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy jóval magasabb a teljesítőképességük, a teherbíró képességük, mint egy átlag magyar állampolgárnak, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek gépek lennének.

Miről szólnak ezek a módosítások? Három fontos elemet szeretnék én is kiemelni. Az egyik a közalkalmazottak, a honvédségi dolgozók kiszolgáltatása. A felek megállapodásához köti az eltérést a törvényjavaslat, ami önmagában is rendkívül cinikus, hiszen tudjuk, hogy ez mennyire múlik a közalkalmazott szándékán vagy sem. Így közös megállapodással függesztik fel a munka törvénykönyvének számtalan rendelkezését, és innentől kezdve 832 óra túlmunkára és rendkívüli munkavégzésre kötelezhetőek ezek az emberek. Ez 104 munkanap pluszban, és mivel 52 hét van, egész évben korlátlanul dolgoztathatók.

A katonákkal mi történik? Ott 300 plusz 150 óra túlszolgálat volt ez idáig a korlátozás. Ez az, amit szintén sikerül felfüggeszteni, tehát korlátlanul terhelhetőek lesznek ők is. A katonák esetében az alábbi törvényi rendelkezések kerülnek felfüggesztésre: vezénylésre vonatkozó szabályok, szolgálatteljesítés időtartamára vonatkozó szabályok, munkaközi szünet, pihenőidő, pihenőnap, munkaszüneti napok, a túlszolgálatnak ez a korlátozása, amit említettem, őr‑, ügyeleti és készenléti szolgálat. Tehát abszolút felfüggeszthetőek ezek a törvényi rendelkezések.

A harmadik dolog, amit kiemelnék, az pedig az, hogy miért is alaptörvény-ellenes ez a javaslat, amelyről beszélünk. Még különleges jogrendben is, rendkívüli állapotban is rendelettel szükséges szabályozni a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályokat. Tehát nem a szolgálati elöljáró határozza ezt meg. És mindezt teszik szintén teljesen alkotmányellenesen egyébként feles törvényben. Értem én, hogy ez lassan már szinte gyakorlattá válik, de azt gondolom, hogy a biztonság kérdésében, ami igenis felelőssége a kormányzatnak, abban, hogy mit tesz a biztonságért, mit tesz a magyar emberek védelméért, a Magyar Honvédség hatékony működéséért, nem megengedhető ilyen felelőtlen lépés.

Azt pedig már csak mellékesen említem meg, hogy újra kiderült, hogy hazudott a kormány, hiszen amikor elfogadták a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát és a törvénymódosítást, amely ezt lehetővé teszi, cáfolták, hogy ez egy új különleges jogrendet jelentene, és azt is állították, hogy hatályos törvények nem lesznek felfüggeszthetők a válsághelyzet kihirdetése esetén. Itt a példa, képvi­selőtársaim, hogy igenis felfüggeszthetővé válik. Ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor egyrészt kiderül, hogy hazudtak, másrészt pedig, azt gondolom, ez mind a jogállamisággal, az alkotmányossággal szembemegy, és igenis biztonsági kockázatokat hordozhat magában ez a lépés.

A Magyar Honvédség létszámhiánya, az, hogy az elmúlt öt évben nem felelősen gondolkodtak erről a kérdésről, egyértelműen a kormányzat felelőssége. Még ha nem is ismerik be, talán kezdik látni azt a tényt, hogy védelmi kérdésekben nem lehet ad hoc intézkedésekkel kapkodni, nem lehet képességeket, nem lehet állományt csak úgy a semmiből megteremteni, előhúzni, hanem igenis folyamatos, kiszámítható stratégiára és építkezésre van szükség. Azt láthattuk, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a Magyar Honvédség költségvetése, és azt is láthattuk, hogy folyamatosan csökkent az állomány, pont a szerződéses legénységi állomány, akik egyébként a gerincét képezik a Magyar Honvédségnek. Körülbelül ezerfős létszámhiánnyal küzdenek csak ebben az állománykategóriában, tehát semmiképpen nem tűr halasztást az, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

Azt mindenképpen elutasítjuk, hogy ez a törvényjavaslat így elfogadásra kerüljön. Adtunk be módosító javaslatokat, mint ahogy a képviselőtársam említette a kisebbségi véleményben, de nem támogatták ezeket. Továbbra is fenntartjuk, hogy sem a közalkalmazottakat, a honvédségi dolgozókat, sem pedig a katonákat nem lehet ilyen körülményeknek kitenni. Az egyértelműen látszik, hogy a Magyar Honvédség feladatai a jövőben emelkedni fognak a biztonsági környezet változásai miatt, éppen ezért felelős gondolkodást várunk el önöktől. Ha nem változtat a kormány ezen a javaslaton, amely előttünk fekszik, önmaga okoz biztonsági kockázatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 368 2015.11.30. 4:08  359-372

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a rendvédelmi, mondhatni, salátatörvényből is látszik az, hogy a kormánynak tényleg valami egészen elképesztően furcsa a gondolkodása a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban. Azt tudjuk, hogy a Hszt.-t 2015 áprilisában fogadta el az Országgyűlés. Ebben kiszámítható, folyamatos illetményemelést, életpályát ígértek a rendvédelmi dolgozóknak. Ezt egyébként az MSZP is támogatta pontosan emiatt. Ez egyébként július 1-jén lépett volna hatályba, és már júniusban módosította az Országgyűlés. Eszerint nem 2016. január 1-jétől kell alkalmazni az új illetményrendszerre vonatkozó szabályokat, hanem csak 2019. január 1-jétől.

Ez nagyon jól példázza azt, hogy pontosan azt a garanciát, amire egy kiszámítható életpályánál számíthatna az állomány, pontosan azt a garanciát nem kapták meg. Mindössze egy hónappal a hatálybalépés előtt került ez módosításra. Az tény, hogy ha egyetlen pozitívumát ki kellene emelni ennek a salátatörvénynek, ami most előttünk fekszik, akkor az az lenne, hogy a jövő évre az 5 százalékos illetményfejlesztést, úgy néz ki, hogy ez a javaslat biztosítja, de azt kell mondjam, hogy egyébként ebben nagyjából ki is merül az összes pozitívuma a javaslatnak.

Ténykérdés, hogy volt többpárti egyeztetés a javaslattal kapcsolatban. Annyi eredményt sikerült elérni, amivel kapcsolatban az MSZP-nek is volt természetesen módosító javaslata, hogy például a nemzetbiztonsági törvényt érintő részben szerepelt az a bekezdés, miszerint a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra-alkalmazási és a tartalomszolgáltatóknak a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak kérésére kötelező alkalmazniuk fedőállásban a szolgálatok munkatársait. Kikerült végül ez a rendelkezés, mondhatni, ez egy szerencsés, pontosabban bölcs felismerés, ha lehet ilyet mondani, a kormányzat részéről.

Ám nemcsak ezt kifogásoltuk a törvényben, hanem azt is, hogy egy kormányhatározattal, úgymond egy biankó felhatalmazással egyébként a jövőben korlátlanul bővíthető lenne azoknak a köre, ahol a szolgálatok főigazgatóinak kérésére kötelezően alkalmazni kellene fedőállásban a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait. Ahogy azt képviselőtársam előttem szólva kiemelte, ilyen biankó felhatalmazás semmiféleképpen nem támogatható a részünkről.

Amit egyébként az előző törvény tárgyalásánál láthatunk, a túlszolgálat mértékének a növelése itt is sajnos megállja a helyét, és a kormány terveiben mindenféleképpen látszik, hogy ez szerepel, betartva ez esetben a törvényes kereteket. De így is teljesen a maximumig tolja ki a túlszolgálat és a készenlét maximális idejét is. A túlszolgálat ennek megfelelően elérheti a 416 órát. A készenlét havi időtartama maximumát pedig egészen megdöbbentő módon 168 óráról 260 órára emelné a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ezzel sem lehet egyetérteni. Kiemelem azt, hogy itt legalább a törvényességi keretek be vannak tartva, nem úgy, mint a katonák és a honvédségi dolgozók esetében.

Összességében ilyen formában, ha változatlanul marad a törvényjavaslat, akkor részünkről ez nem támogatható. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 22 2015.12.02. 15:53  17-40

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Két beszámoló és az ezzel kapcsolatos határozati javaslatok fekszenek most előttünk. Az egyik, ahogy ezt már az államtitkár úr és az előttem szóló képviselőtársam is említette, az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához történő magyar hozzájárulásról szóló beszámoló, a másik pedig az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában történő ma­gyar szerepvállalásról és az ezzel kapcsolatos beszámolóról szól. Engedjék meg, hogy én is pár mondatot formálisan mondjak ezekről.

Az Európai Unió Tanácsa 2010. február 3-án döntött a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló európai uniós misszió beindításáról. Ezt követően többször történt meg ennek a mandátumhosszabbítása, az Európai Unió Tanácsa 2015. március 16-án ismételten megtette ezt, így 2016. december 31-éig történt meg a hosszabbítás, a kormány pedig ezzel összhangban, ahogy az államtitkár úr is említette, szintén ugyaneddig a dátumig hosszabbította meg a magyar szerepvállalást.

A másik esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. április 10-én döntött a Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Misszió felállításáról. Ennek feladata, ahogy az előttem szólók említették, a civilek védelme, a helyi hatóságok segítése, az emberi jogok védelme és a leszerelési folyamatnak a támogatása. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szintén meghosszabbította ennek a missziónak a mandátumát 2016. április 30-áig. A beszámoló szerint a szerepvállalás részét képezte további két fő megfigyelő kiküldése is. Mivel ez nem minősül csapatmozgásnak, így közjogi döntést sem igényel.

Mind a két esetben szeretném felhívni arra a figyelmet és deklarálni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatta eddig is ezeket a missziókat és szerepvállalásokat, és természetesen a jövőben is ezt tesszük, tehát ennek szellemében mind a beszámolókat, mind a hozzájuk tartozó határozati javaslatokat támogatni fogjuk.

Azt látnunk kell, hogy milyen veszélyes világban élünk, és azt gondolom, mindannyian felismertük már, hogy egyre veszélyesebb világban. Teljesen természetes, hogy elengedhetetlenek azok a nemzetközi erőfeszítések, amelyek mind a válság kezelésére, a béke megteremtésére, fenntartására és a nemzetközi biztonságnak a megteremtésére, fenntartására irányulnak. Azt gondolom, hogy ez teljesen egyértelműen közös érdekünk, és az elmúlt hetek és hónapok, mondhatni, most már évek megmutatták azt, ténylegesen mondhatjuk azt az egyébként unalomig ismételt mondatot, hogy a globalizációban minden mindennel összefügg, és a világ bármely pontján bekövetkező olyan események, amelyek instabillá teszik a biztonsági környezetet, hatnak természetesen a többi országra. Én azt gondolom, hogy míg lehet, hogy ez bizonyos személyeknek, szervezeteknek akár csupán frázis volt, teljesen egyértelműen kiderült, és láthatja Magyarország lakossága, az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek is, hogy milyen gyorsan meg tudnak jelenni ezeknek az eseményeknek a hatásai akár a közvetlen környezetünkben is.

Mind a Közép-afrikai Köztársaság esetén, mind pedig Szomália és a térség esetén, ahogy azt az államtitkár úr említette, óriási szegénységről beszélhetünk, alapvetően bukott vagy Szomália esetében in­kább működésképtelen államokról beszélünk, amelyek igenis biztonsági kockázatot hordoznak mind a térségben, mind az adott országban, az adott ország lakosságára nézve, mind pedig a teljes nemzetközi biztonság fenntartására nézve.

Ilyen kihívások, kockázatok vagy akár fenyegetések ‑ mert a terrorizmusra mondhatjuk ezt - lehet­nek a terrorizmus, azok a háborúk, polgárháborúk, amelyek ezekben a térségekben felbukkanhatnak. Tehát teljesen egyértelmű, hogy ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket kezelni lehessen, szükség van azokra a szerepvállalásokra, azokra a béketeremtő, válságkezelő, békefenntartó és egyébként államépítő missziókra és segítségnyújtásra, amelyekkel meg lehet teremteni a megfelelő biztonságot mind nemzetközi szinten, mind az adott ország lakossága számára. Tehát teljesen egyértelmű, ahogy eddig is tettük, minden olyan szerepvállalást, missziót, ami európai uniós, NATO-alapszerződések alapján vagy az ENSZ nemzetközi felhatalmazása alapján, vagy bármely szövetségesünknek a hivatalos felkérésére történik, természetes, hogy mind a múltban, mind pedig a jövőben továbbra is támogatni fogjuk.

Láttuk azt, hogy egy-egy nemzetközi szerepvállalás, összefogás igenis járhat eredménnyel. Az természetes, hogy sok mindenből, azt gondolom, tanulságokat le kell vonni, tanulni kell, és továbbfejleszteni ezeket a missziókat. Akár Szomáliával kapcsolatban említhetünk egy példát, bár itt alapvetően regionális biztonsági kihívásról beszélhetünk, de a kalózkodás kezelésére még emlékszünk, itt a NATO készenléti tengerészeti erőknek az alkalmazására került sor, de a helyzet tényleges orvoslásához és lecsillapításához szükség volt megfelelő nemzetközi jogi szabályokra a nemzetközi közösség részéről. Tehát azt gondolom, ez szintén egy olyan pont, amit nem szabad elfelejtenünk, hiszen ezeknek a helyzeteknek a kezelésére egyrészt katonai megoldásokról és eszközökről beszélhetünk, de ugyanígy tehetjük ezt rendészeti eszközökkel kapcsolatban, nemzetbiztonsági eszközökkel kapcsolatban, és nem szabad elfeledkeznünk a gazdasági eszközökről ‑ hiszen fontos ennek a térségnek a további fejlesztése ‑ és természetesen a megfelelő szociális, társadalompolitikai eszközökről. Hiszen óriási szegénységgel találkozhatunk ezekben az államokban, óriási szegénységben élnek az emberek, és természetes, hogy ez lehetővé teszi azt is, hogy a radikalizálódás, a szélsőséges eszméknek a terjedése, olyan szervezeteknek a felbukkanása és aktív térnyerése, amelyek ilyen eszméket vallanak és ezekhez kapcsolódnak, óriási kockázatot jelent nem csak a térség számára és nem csak Afrika számára.

A missziók támogatásáról szólva: az előttem szóló Vas Imre képviselőtársam nagyon röviden kitért erre, én szeretnék egy nagyon kicsit bővebben kitérni rá. Hiszen azon túl, hogy ezek a missziók hozzájárulnak a nemzetközi biztonság megteremtéséhez és a térségekben való fenntartásához, kétségtelen, hogy a Magyar Honvédség számára, Magyarország számára, a katonáink számára is nélkülözhetetlen tapasztalatot jelentenek. Látjuk azt, hogy ezekben a missziókban olyan tapasztalatra, olyan gyakorlatra tesznek szert, ami utána már Magyarország, a magyar kormány és egyébként a parlament feladata, hogy nyilvánvalóan a honvédség működésébe is igyekezzen ezeket a tapasztalatokat integrálni.

Annak nagyon örülök, hogy az a szándék látszik a kormány részéről, hogy az ezekben a missziókban való részvételhez szükséges eszközöket, felszereléseket igyekezzen megfelelően beszerezni, és igyekezzen rendelkezésre bocsátani, hogy a katonáink el tudják látni a feladatot akkor is, ha mondjuk, a nemzetközi eszközök rendelkezésre bocsátása nem lenne elégséges, és ehhez Magyarországnak is hozzá kell tenni. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon pozitív dolog.

(10.00)

Viszont itt szeretnék utalni arra, hogy természetesen itthon is szükség lenne arra, hogy a technikai eszközök modernizációja megtörténjen, hiszen az egyértelmű, hogy ezekben a missziókban a magyar katonák kiválóan teljesítenek, azt gondolom, ezt a fajta tapasztalatot szükséges hogy megjelenítsék az itthoni gyakorlatok, kiképzés során is, és ehhez ugyanúgy szükségesek a megfelelő technikai eszközök, csakúgy, mint Magyarország biztonságának a garantálásához, a honvédség alapfeladatainak a maradéktalan ellátásához.

Tehát engedjék meg, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről szóljak pár szót! Az teljesen egyértelműen látszik, hogy a feladatok a jövőben sajnos nem csökkenni, hanem nőni fognak. Ehhez szükség van arra, hogy megfelelő létszámú katona, honvédségi dolgozó, megfelelő létszámú állomány álljon rendelkezésre a Magyar Honvédségnél. Azt gondolom, hogy ebben most egy hatalmas lemaradásról beszélhetünk; nem térnék ki bővebben a hétfői vitára, annak a törvénynek az elfogadásával kapcsolatban ‑ tegnap ezt elfogadta a parlament ‑, hogy úgymond extrém túlterhelésnek lehet kitenni mostantól a Magyar Honvédség katonáit. Továbbra is úgy gondolom, hogy olyan emberekről beszélünk, akiknek messze meghaladja a teljesítőképessége az átlag magyar állampolgárét, viszont a cél nem az, hogy ők legyenek a végletekig túlterhelve, ne adj’ Isten, még a feladatellátás kárára menjen ez előbb-utóbb, hanem az a cél, hogy megfelelő létszámú erővel rendelkezzen a Magyar Honvédség. Az most látszik, hogy hosszabb időre nagyobb erőt jelenleg nem képes rendelkezésre bocsátani a Magyar Honvédség.

Tehát azt az 5500 fős létszámhiányt, ami jelenleg látszik, mindenféleképpen meg kell kezdeni feltölteni. Azt gondolom, hogy egy éven belül reális lehet az, hogy a legénységi állomány feltöltöttsége elérje a 90 százalékot, és természetesen szükséges az, hogy a következő tanévtől kezdve a tiszti állomány képzésére is nagyobb hangsúlyt fektessünk, hiszen számtalanszor tapasztaltuk azt, hogy túljelentkezés volt bizonyos években a tiszti képzésre is, tehát igenis vannak olyanok, akik szeretnének erre a pályára lépni a hivatásos állomány tagjaiként is. Jelenleg a legénységi állomány létszámhiánya körülbelül ezerfős, ezt csak egy viszonyítási pontnak szerettem volna mondani.

A következő pont az eszközök, amiről mondtam, hogy ténylegesen látszik az a szándék, hogy a missziós szerepvállalásban biztosítsa a Honvédelmi Minisztérium a megfelelő forrást ezekre az eszközökre, illetve a kormány biztosítja a forrást, viszont amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy közben a Magyar Honvédség képességei folyamatosan leépülnek. Tehát nemcsak az lenne a cél, hogy azok a katonák és az a csapat, amelyek részt vesznek ezekben a missziókban, ott megfelelő kiképzéssel, eszközökkel és gyakorlattal rendelkezzenek, hanem ez természetesen igaz kell legyen az itthoni állományra is. Tehát egyértelmű, hogy évek óta halogatott szállítóhelikopter-képesség megújítására vonatkozó szándék és konkrét lépések mára nem tűrnek halasztást, tehát itt is szeretném felhívni a figyelmét mind a kormánypárti képviselőknek, mind a kormány képvi­selőinek államtitkár úr személyében, hogy igenis lépni kell mielőbb ebben az ügyben.

Azt tudjuk, hogy a harcihelikopter-képesség teljesen megszűnt mára, az egyéni felszerelések pedig borzasztó rossz állapotban vannak; természetesen itt azokra a felszerelésekre gondolok, amik az itthoni gyakorlatok során is alkalmazásban vannak, vesznek részt. Tehát mindenféleképp meg kell indítani ezeknek a felszereléseknek is a modernizációját. Úgy emlékszem, hogy Simicskó miniszter úr hangsúlyozta is ezt, és azt, hogy fontos ezt szem előtt tartani. Szeretnénk látni ennek a gyakorlati lépéseit. Teljesen egyértelmű, hogy óriási pénzösszegről beszélünk, ha már csak azt összeadjuk, amiket én most itt felsoroltam, és azt gondolom, még nagyon sok mindent nem emeltem ki, viszont látjuk azt mindannyian, hogy a biztonságra igenis áldozni szükséges a jövőben, bár borzasztó nehéz lesz azt a lemaradást pótolni, ami felhalmozódott az utóbbi években. Engedjék meg, hogy itt hangsúlyozzam, hogy ténykérdés, hogy a Magyar Honvédség soha nem volt túlfinanszírozva Magyarországon. Ez ténykérdés. Viszont az elmúlt öt évben több mint 200 milliárd forint került elvonásra a Magyar Honvédség működésétől, tehát ez egy óriási lemaradás, és nagyon gyorsan szükséges behozni.

Én azt gondolom, hogy Magyarország állampolgárai is látják azt, hogy milyen fontos a biztonság kérdése. Tény, hogy a katonai eszközök csak egy dolog a sok közül, viszont amennyiben szükség van ezekre az eszközökre ‑ például a helikoptereknél látjuk, hogy egy katasztrófahelyzet esetén is milyen jó szolgálatot tesznek, és igenis szükséges a működésük ‑, akkor nem tudjuk a semmiből előrántani ezeket az eszközöket. Tehát igenis előre szükséges gondolkodni, és folyamatos forrásbővítést szükséges ezen a területen alkalmazni. Tehát így több pénzre van szükség a működésre.

Azok alapján, amiket felsoroltam, összefoglalva én azt mondanám, hogy egy haderőreformra van szükség. Egyértelmű, hogy át kell nézni a lehetőségeket, és a kormánynak bővítenie kell a védelemre szánt forrásokat. Látnunk kell azt is, hogy mind a nemzetközi közösség, az Európai Unió és a NATO is annyira tud erős lenni, amennyire a tagállamai erősek. Nagyon sokszor emlegetjük például a NATO kapcsán az 5. cikkelyt a kollektív védelemmel kapcsolatban, és szeretném továbbra is figyelmükbe ajánlani a 3. cikkelyt, ami pedig a nemzeti haderők megfelelő fenntartásáról és képességek biztosításáról szól. Tehát mindenképpen erre is oda kell figyeljünk.

Természetesen ‑ ahogy elmondtam ‑ támogatjuk ezeknek a beszámolóknak az elfogadását, ezeknek a misszióknak a folytatását, a jövőben is ezt fogjuk tenni. Azt szeretném kérni önöktől, a kormánytól, hogy fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy itthon is megfelelő állapotok legyenek. Köszönöm szépen. (Sallai R. Benedek tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 34 2015.12.02. 3:51  17-40

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Három percben szeretnék pár szót hozzátenni az elhangzottakhoz, mert nagyon érdekes hozzászólások hangzottak még el. Ahogy dr. Turi-Kovács Béla is említette és feltette a kérdést, hogy egyébként szükséges megnézni, hogy ezek a missziók milyen eszközökkel, milyen tapasztalattal, hogyan tudnak hozzájárulni a képességekhez, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezen missziók által, az ezzel kapcsolatos fejlesztésekkel, beszerzésekkel, ne adj’ isten, az ottani szövetségből, közös feladatteljesítésből adódó előnyök, mint akár az interoperabilitás fejlődése, akár technikai eszközök vonatkozásában is rendkívül hasznos lehet, hiszen ugyanúgy telepíthető képességekről és eszközökről beszélhetünk egy misszió kapcsán is, mint ahogy egyébként Magyarország védelménél is ugyanúgy telepítésről beszélünk, akár az ország egyik végéből a másikba, tehát azt gondolom, ez abszolút alkalmazható és hasznosítható itthon is.

Az egyértelmű, hogy az eddigi missziókból és az elmúlt tizenéves tapasztalatokból le kell vonni a tapasztalatokat és a tanulságokat is, azt gondolom, hogy nemzetközi szinten is abszolút ez az irány látszik, ennek mindenki felismerte a szükségességét. Természetesen gondolom, hogy Magyarország is ilyenformán hozzáteszi ehhez a tapasztalatokat és a konklúziókat, és innentől kezdve lehet ezeket a missziókat, szerepvállalásokat továbbfejleszteni. Ez már csak azért is szükséges, mert ahogy Gyöngyösi képviselőtársam kiemelte az aszimmetrikus hadviselést, igen, tény, hogy nem csak katonai eszközökről beszélünk, nem csak katonai megoldásokról és képességekről beszélünk.

Itt az aszimmetrikus állapotokkal kapcsolatban szeretném kiemelni az információ fontosságát. Tehát innentől kezdve a hírszerzés, elhárítás és információbiztonság kérdését nemcsak mint katonai képesség, vagy akár a katonai nemzetbiztonsághoz kapcsolódó képesség… ‑ hanem itt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe is, azt gondolom, hogy még inkább felértékelődik. Hiszen az is teljesen egyértelmű, hogy lehet bármelyik országnak, hatalomnak, szövetségnek akármilyen fantasztikus csúcstechnológiájú fegyvere, eszköze ‑ zárójelben megjegyzem, sajnos ez Magyarországot nem veszélyezteti, hogy éppen ilyennel rendelkezne, reméljük, ez fog változni a jövőben ‑, de hiába vannak ilyen eszközök, hogyha nem áll rendelkezésre a megfelelő információ akár ezeknek az alkalmazásához, akár más rendészeti vagy politikai tevékenységek elvégzéséhez.

Tehát szeretném kiemelni, hogy már csak azért is nagyon támogathatóak ezek a missziók, hiszen egy béketeremtést, válságkezelést követően itt arról beszélünk, hogy egy működő állami struktúrát szükséges létrehozni, egy működő államot kell létrehozni. Itt lehet elindítani azt a stabilitást, azt a fajta gazdasági fejlesztést is, ami természetesen az adott országok lakosságának is rendkívül fontos, és meg tudja akadályozni azt, hogy terrorszervezetek könnyen radikalizálják azokat, akik a térségben laknak, így hozzájárulva természetesen az egész világ és Magyarország biztonságához is. Tehát támogatjuk ezeknek a javaslatoknak az elfogadását és ezeket a missziókat is. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 194 2015.12.15. 2:16  193-196

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Miniszterelnökség már több írásbeli és szóbeli kérdésemre, valamint interpellációimra adott válaszában kifejezte elkötelezettségét a Honvéd Egészségpénztár brókerbotrány következtében bajba került tagjainak a megsegítésére. Örvendetes, hogy az ügyben meghökkentő érzéketlenségről tanúbizonyságot tévő Belügyminisztériummal és Honvédelmi Minisztériummal szemben a Miniszterelnökség elismeri a probléma súlyát és az állami segítség szükségességét.

Azonban a szép szavak és a gesztusértékű politikai üzenetek megfogalmazása nem segít az egészségügyi célra félretett megtakarításaikat elvesztő katonákon, rendészeti és nemzetbiztonsági dolgozókon. Önök hónapokon keresztül ígérgették, hogy megoldást fognak találni a problémára.

Ezzel szemben egészen mostanáig, az Országgyűlés idei utolsó üléséig nemhogy a megoldást jelentő törvényjavaslatot nem terjesztették elő, de arra még csak kötelezettséget sem vállaltak, hiszen leszavazták az MSZP határozati javaslatát, amely kijelölte a lehetséges megoldást, és kötelezte volna a kormányt a szükséges törvény előterjesztésére. Nagyon átlátszó kifogás, hogy ebben az ügyben az uniós jogra meg mindenféle jogi nehézségekre hivatkoznak. Az Alkotmánybíróság Quaestor-ügyben hozott döntése után világos, hogy igenis van mód a pénzügyi botrányok következtében kárt szenvedett emberek megsegítésére.

Továbbra is érthetetlennek tartom, hogy a kormány miért éppen akkor vonakodik a szükséges jogi szabályok megalkotásától, amikor az saját méltánytalanul kárt szenvedett katonáinak és rendvédelmi dolgozóinak megsegítését szolgálná. 1,8 milliárd forintról van szó, államtitkár úr, és most egész nap sorolhatnám, hogy mi mindenre költöttek már el 1,8 milliárd forintot, de itt nem ezer főről, nem kétezer főről beszélünk, hanem több mint 27 ezer katonáról, honvédségi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági dolgozóról. A probléma mára már nem tűr halasztást.

Ezért kérdezem az államtitkár urat, mikor és hogyan fognak segíteni a Honvéd Egészségpénztár bajba jutott tagjainak. Mikor fogják benyújtani az Országgyűlésnek a Honvéd Egészségpénztár tagjainak megsegítéséről szóló törvényjavaslatot? Ne kifogásokat keressünk, államtitkár úr, hanem a megoldást! Nagyon szépen köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 250 2016.02.15. 3:32  245-254

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt államtitkár úr és képviselőtársam is előttem említette, állam­titkár úr a javaslatot ismertette bővebben, Bartos Mónika pedig a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, én is szeretném azt kiemelni, hogy 1988 óta egy rendkívül dinamikus fejlődés mutatkozik Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti kapcsolatokban. Ennek több dimenziója létezik. Ugyanúgy a kulturális kapcsolatok, mint ahogy a tudományos és technológiai, illetve a gazdasági kapcsolatok is jelentősen fejlődtek az elmúlt évtizedekben, és mindez történt úgy, hogy nagyon sok magas szintű kölcsönös látogatásról is beszélhetünk az országok között.

És ahogy azt említették és utaltak rá, számos területen kibontakoztak ezek a kapcsolatok, mint ahogy például akadémiai, egyetemi kutatóintézetek közötti kapcsolatrendszer és a gazdasági vonal is jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben. Szerencsére mondhatni, hogy az elmúlt években ebben nem mutatkozott semmilyen törés, bizonyítja ezt egyébként az előttünk fekvő egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat is.

Itt pedig konkrétan, ahogy említették, a minősített adat védelméről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban is rendkívül fontos ennek a szerződésnek a megkötése a koreai féllel, illetve Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, katonai minősített adatok cseréjével, kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása is fontos feladat.

Néhány példát szeretnék említeni az egyezmény pontjaiból. Ami az egyezmény célját és alkalmazási területét illeti, az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a felek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett katonai minősített adatok számára. Az egyezmény nem érinti a felek olyan más, két- vagy többoldalú szerződésből származó kötelezettségeit, amelyeknek részesei, beleértve a katonai minősített információk cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló megállapodásokat is. Ezenkívül a biztonsági minősítési szinteket a két országban megfelelteti egymásnak az egyezmény, deklarálja a katonai minősített adatokhoz való hozzáférés feltételeit, továbbá az erről szóló biztonsági alapelveket is. Az egyezmény deklarálja a minősített szerződések megkötésével, teljesítésével kapcsolatos eljárásrendet csakúgy, mint a minősített adat továbbításával kapcsolatban is ugyanezt megteszi. Ezenkívül többek között kiköti a vitarendezéssel és a költségek viselésével kapcsolatos menetrendet is. Ezeken az említetteken felül az egyezmény számos olyan fontos szabályozást tartalmaz, mely mind a két ország számára, azt gondolom, meghatározó és a további együttműködést fejleszti. Tehát összegezve: tekintve azt, hogy mind kötelezettségek végrehajtásáról, nemzetközi kötelezettségek vállalásáról, mind pedig magának az együttműködésnek a szorosabbra fűzéséről van szó, az MSZP természetesen támogatja a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 28 2016.02.16. 4:41  23-29

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vegyi fegyverek kifejlesz­tésének, gyártásának, felhalmozásának és haszná­latának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezményt Magyarország az 1997. évi CIV. törvénnyel hirdette ki.

(10.00)

1993-ban az egyezményben foglaltak rendelkeztek arról, hogy az egyezmény a 65. ratifikációt követő 180. napon lép hatályba. És itt szeretném felhívni a figyelmet arra az érdekességre, hogy a hivatalos hatálybalépést éppen a magyar ratifikáció jelentette, hiszen 1996-ban a magyar kormány a 65.-ként küldte el a ratifikációs okiratot az ENSZ főtitkárának. A verifikációra külön szervezetet hozott létre az egyezmény. Ez pedig a vegyifegyvertilalmi egyezmény szervezete.

Magának a verifikációs mechanizmusnak két alappillére van. Az egyik a tagállamoknak, a nemzetállamoknak a deklarációi, a másik pedig a helyszíni ellenőrzések formája. Az egyezmény továbbá rendelkezett arról is, hogy a Vegyifegyvertilalmi Szervezetet a részes államok területén vagy bármely más joghatósága, illetve ellenőrzése alá tartozó területen megilletik azok a kiváltságok és mentességek, amelyek szükségesek a feladataik ellátásához. Az egyezmény VIII. cikke 50. bekezdése úgy rendelkezik, hogy e jogképességet, kiváltságokat és mentességeket a szervezet és a részes államok közötti külön megállapodások határozzák meg. A kihirdetésre kerülő megállapodás ennek megfelelően rendelkezik a szervezetet Magyarország területén megillető kiváltságokról, valamint mentességekről.

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a szervezet és Magyarország között a szervezet kiváltságairól, mentességeiről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére. A megállapodás 13 cikkből áll, és a Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetekhez hasonlóan részletesen szabályozza a szervezetet, valamint annak tisztségviselőit, szakértőit megillető kiváltságokat, mentességeket, továbbá a Magyarország, mint részes állam által biztosított könnyítéseket az alábbiak szerint. Más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet, valamint annak bárhol, bárkinél lévő tulajdona és pénzeszközei mentesek a joghatóság minden formája alól, kivéve, ha arról valamely esetben a szervezet kifejezetten lemondott.

A szervezet tulajdona és pénzeszközei mentesek a házkutatás, az igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és a beavatkozás bármely más formája alól, legyen az végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy törvényhozási jellegű intézkedés. A szervezet helyiségei, irattára és okmányai bárhol is találhatók, sérthetetlenek. A szervezet a megállapodásban foglalt korlátok között jogosult rejtjel használatára, valamint levelezés és más hivatalos közlés, a diplomáciai futárokkal és csomagokkal azonos kiváltságokat és mentességeket élvező futár vagy lepecsételt csomagok útján való továbbítására, valamint fogadására is.

Más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, továbbá a Vegyifegyvertilalmi Szervezet mint kormányközi szervezet jogállásának sérelme nélkül Magyarország vonatkozó törvényeivel és jogszabályaival összhangban jogosult az egyezményben foglalt feladatai ellátására szükséges ingó és ingatlan javak, valamint szolgáltatások árában foglalt adók visszatérítésére.

A megállapodás kimondja, hogy az abban meghatározottak szerint a szervezet, illetve valamennyi kiváltságot és mentességet élvező személy köteles minden tekintetben tiszteletben tartani a részes állam törvényeit és jogszabályait, továbbá, hogy a szervezet a részes állam illetékes hatóságaival mindenkor együttműködik az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése és a rendőrhatósági intézkedések megtartásának biztosítása, valamint a kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaéléseknek az elkerülése érdekében.

Tehát ennek az egyezménynek a kihirdetését és az előttünk fekvő javaslatnak az elfogadását a Magyar Szocialista Párt természetesen támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 38 2016.02.16. 4:28  29-40

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A konzuli tisztviselők feladat- és hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény, illetve az abban írtak végrehajtását szolgáló, a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 2001-es külügyminisztériumi rendelet tartalmazza.

Az egyre inkább sokoldalúvá váló konzuli feladatkör megkívánja a konzuli szolgálat szervezeti felépítésére vonatkozó előírások pontosítását, ami egyúttal a konzuli tisztviselők kinevezésére vonatkozó, eddig miniszteri rendeletekben található rendelkezések törvényi szintre való emelését is jelenti. A módosításnak köszönhetően lehetővé válik, hogy a konzuli szolgálat részét képező hivatásos és tiszteletbeli konzulok kinevezésének feltételei egyazon törvényi szintű jogszabályban kapjanak helyet. A jogszabályi alapok egyszerűsítését szolgálja továbbá a konzuli tisztviselők tanúsítványkiállítási tevékenységére vonatkozó szabályozás átemelése a konzuli védelemről szóló törvény és a végrehajtási rendeletek rendszerébe, ami egyúttal a konzuli tisztviselő konzuli okiratkészítési és konzuli tanúsítványkiállítási tevékenységének részletes szabályairól szóló külügyminisztériumi és igazságügyi minisztériumi együttes rendelet hatályon kívül helyezését is maga után vonja. A harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről szóló 2015-ös tanácsi irányelv magyar jogba való átültetését is szolgálja ez az előterjesztés, amely most előttünk fekszik.

Viszont lenne pár észrevételünk a törvényjavaslathoz, és konkrétan két kérdés fogalmazódik meg ezzel kapcsolatban. Szeretném kérni majd az államtitkár urat, hogy legyen kedves ezekre válaszolni. Egyrészt nem világos, hogy a törvényjavaslat 2. §-a a konzuli védelemről szóló törvény esetében kiegészül egy bekezdéssel, amely kiköti, hogy konzuli szakmai vizsgára csak a minisztérium diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa bocsátható. Tehát kérdés, hogy miért köti diplomáciai ranghoz a törvényjavaslat a szakmai vizsga letételét. A másik pedig az, hogy a törvényjavaslat egyik bekezdése tételesen rögzíti, hogy milyen feltételek alapján nevezhető ki hivatásos konzuli tisztviselőnek a kormánytisztviselő. Eszerint: ha közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, amiből három hónapot töltött a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, vagy pedig ha jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, és legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, valamint ha a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli szakmai vizsgát tett.

(10.40)

Tehát ezek fényében felvethető, hogy ne adj’ isten mely politikai kinevezettek számára kíván konzuli tanúsítványkészítési lehetőséget teremteni a javaslat 6. §-a, amelynek alapján a konzuli védelemről szóló törvény 14. §-a kiegészül egy bekezdéssel, amely szerint a miniszter a bekezdésben foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül felhatalmazást adhat a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet vezetőjének vagy az ideiglenes ügyvivőnek, hogy a bekezdésben foglaltak szerint felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselő távollétében konzuli tanúsítványt készítsen. Tehát ha ezt a két elemet, amit említettem, az államtitkár úr bővebben kifejti, annak nagyon örülünk.

Alapvetően elmondható, hogy maga az előterjesztés döntően technikai jellegű módosításokat tartalmaz, illetve pontosítja a jelenlegi szabályozást. Tehát a kérdésekre válaszokat várunk, de a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja e törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 82 2016.02.22. 2:07  81-84

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint az közismert, a Honvéd Egészségpénztár tagjainak 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt benn a Buda-Cash brókerház tulajdonosai által birtokolt BRB Banknál. A milliárdos nagyságrendű összeg hiányában a Honvéd Egészségpénztár működése megbénult, ami több mint 27 ezer katona, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségpénztári befizetését érinti. Tehát legyünk egészen konkrétak: eltűnt az a pénzük, amit egészségmegtakarítási célra tettek félre.

A Miniszterelnökség már több szóbeli, írásbeli kérdésemre és interpellációmra adott válaszában kifejezte egyébként az elkötelezettségét a tagok megsegítésére. De sajnos azt kell mondjam, hogy a szép szavakon és gesztusértékű politikai üzeneteken kívül semmi más konkrét megnyilvánulás nem történt ez ügyben, a tettek sajnos elmaradtak. Amikor legutóbb írásbeli kérdésemben az üggyel kapcsolatban a konkrét kormányzati intézkedésekről kérdeztem a miniszter urat, akkor válaszában egyetlen konkrét intézkedést sem tudott megjelölni, nyilvánvalóan azért, mert semmilyen intézkedés nem történt, ez szemmel látható.

A válaszának egyetlen új eleme volt, mégpedig egy megállapítás, miszerint, idézem: „A felszámolási folyamat lezárása akárhogy is végződik, új helyzetet teremt, és remélhetőleg közelebb visz a megoldáshoz.” Tehát ezért kérdezem államtitkár urat, hogy ezt a választ úgy kell-e értelmezni, hogy a felszámolási eljárás lezárásáig semmilyen lépést nem kívánnak tenni a katonák, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók érdekében, hogy mielőbb visszakaphassák a pénzüket. Kérem, fejtse ki, hogy reményeik szerint miként fog közelebb vinni a megoldáshoz a felszámolási folyamat lezárása.

Államtitkár úr, azt kell mondjam, hogy egy éve semmi nem történt az ügyben, és azt gondolom, nagyon sokszor elhangzik, hogy meg kell becsülni a katonák, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók munkáját, ezzel kellene, azt gondolom, kezdeni, hogy visszakapják a pénzüket és az állam igenis helytáll ilyen esetben. Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 256 2016.02.29. 1:34  247-258

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban teljesen egyet tudunk érteni, hogy a határrendészet jelenlegi feltételrendszerében egyértelműen változtatásokra lesz majd szükség, de véleményünk szerint erre nem egy új, önálló fegyveres erő létrehozása a megoldás, hanem a rendőrség szervezetén belül egy olyan országos hatáskörű szerv létrehozására van szükség, mely a határszakaszokhoz rendelten kell ellássa a feladatát, és a szakmai döntés függetlenségének a teljes birtokában szükséges ezt megtegye. Ezen határrendészeti szerv működéséhez szükséges biztosítani a megfelelő személyi és dologi feltételeket is.

Határozott szakmai álláspontunk továbbra is az, hogy egy, a rendőrség szervezetén belüli önálló, országos hatáskörű szervre van szükség, mely nem a megyei főkapitányságok alárendeltségében, hanem a határszakaszokhoz igazodó illetékességgel, határrendészeti igazgatások működésével szükséges, hogy ellássa a feladatát, hogy csak a határrendészeti feladatok ellátására tudjon koncentrálni ebben. Mivel az előttünk fekvő javaslat nem egy ilyen megoldásra tesz kidolgozott javaslatot, hanem alapvetően inkább egy önálló új fegyveres erő létrehozására, ezért ebben a formában ezt a javaslatot az MSZP nem fogja tudni támogatni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 94 2016.03.07. 1:45  93-96

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Immár több mint kettő év telt el azóta, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetést követően új helikopterek beszerzésének tervét jelentette be. Az egyeztetésen a Honvédelmi Minisztérium konkrét ütemtervet is felvázolt, eszerint a tender kiírására közvetlenül a 2014-es választásokat követő kormányalakítás után kerül sor.

Azonban az elmúlt két és fél évben a számtalan bejelentés ellenére nemhogy a helikopterek beszerzése nem történt meg, de még tender kiírása sem. A Honvédelmi Minisztérium azt állította, hogy a szakmai előkészítő munka lényegében befejeződött, a tender kiírása immár politikai döntés függvénye. Ezt a politikai döntést azonban láthatóan nem bízzák a Honvédelmi Minisztériumra, hiszen pár hete a tervezett beszerzés koordinációja a Miniszterelnökség hatáskörébe került. Azonban az égetően szükséges beszerzés ügyét ez a döntés sem lendítette előre. Írásbeli kérdésemre adott válaszában a miniszter úr még olyan vázlatos ütemtervet sem tudott felvázolni, mint amit korábban a Honvédelmi Minisztérium megtett.

Mindez tehát felveti a kérdést, hogy vajon miért a Miniszterelnökséghez került ezen alapvetően katonai beszerzés ügye. Vajon a beszerzés felgyorsítását vagy éppen ellenkezőleg, annak elszabotálását kapta feladatul, mert ez utóbbi már vállalhatatlanul kínos lett volna a honvédelmi vezetés számára? Ha nem ez utóbbiról van szó, és a Miniszterelnökség valóban az ország védelme szempontjából nélkülözhetetlen helikopterek beszerzésén dolgozik, akkor kérem, hogy tájékoztassa az Országgyűlést, mikorra várható a 2014 nyarára ígért nyilvános tender kiírása. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 230 2016.03.16. 2:21  227-238

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül kevés ez a kettő perc erre a témára. Két dolgot említek, amiben egyet lehet érteni. Az egyik az, hogy a honvédelem nemzeti ügy, a másik pedig az, hogy ténylegesen szükséges a fiatalokhoz közelebb hozni a honvédelem ügyét. Ez volt az, amiben egyet tudtunk érteni.

Hogyha arról beszélünk, hogy valaki önkéntes katonai szolgálatot vállaljon, de ezt nem szerződéses vagy hivatásos állományban szeretné ellátni, létezik Magyarországon egy önkéntes tartalékos rendszer. Tény, hogy nagyon sok kritikával lehet ezt illetni, ugye, volt szolgálati nyugdíjasokat kényszerítettek ebbe a rendszerbe, de az tény, hogy a fiataloknak van lehetőség a belépésre, a fiatalok kaphatnak alapkiképzést a tartalékos rendszer keretében most is. Hat hónapos próbaidőre bocsátás történik ezek után, tehát igenis magának az államnak is, a Magyar Honvédség szervezetének van lehetősége lemérni, hogy ezek után egyébként megtartható-e az önkéntes tartalékos rendszer állományában az, aki oda jelentkezett, és természetes, hogy vannak elvárások is, hiszen ha valakinek alapkiképzést adunk, akkor elvárhatjuk azt, hogy ezek után szolgálatot teljesítsen. Az tény, hogy a jelenlegi rendszerben az ösztönzőket ki lehetne bővíteni a jelenlegihez képest, szükséges megtalálni azt a motivációt, hogy a jelenleg létező rendszerbe hogyan lehet bevonni a fiatalokat.

Arra csak nagyon röviden térnék ki, hogy eleve óriási létszámhiánnyal küzd a Magyar Honvédség, tehát az alap mindenekelőtt az lenne, hogy az 5500 fős létszámhiányt minél előbb fel kell tölteni, erre igenis forrásokat szükséges biztosítani, és természetesen olyan perspektívát, amiért a haza szolgálatáért elkötelezett fiatalok egyébként egy élethosszon keresztül tudnak szolgálni. Viszont egy dolog nem megengedhető, az, hogy úgy adjunk alapkiképzést fiataloknak vagy bárkinek, hogy utána nem tudjuk, mihez kezd ehhez a tudással. Kikerül a rendszerből, eltűnik a honvédség szeme elől, és ne adj’ isten (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezáltal olyanok részesülhetnének alapkiképzésben, amennyiben ezt támogatnánk - nem fogjuk támogatni a tárgysorozatba vételt sem -, akik esetleg megbuknának minden egyéb más szűrésen. Azt gondolom, hogy ez nem megengedhető, és óriási kockázat lenne. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 242 2016.03.16. 3:05  239-256

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az előző vitában elhangzott, ahogy képviselőtársam is említette előttem szólva, hogy ténykérdés, hogy az ebtenyésztés területén lenne az államnak dolga, és igenis nagyon sok megoldandó probléma merült föl az elmúlt években is, és ténylegesen kérdés az, hogy amennyiben ezeket a problémákat, az egyre szaporodó panaszokat nem sikerült orvosolni egyáltalán állami felügyelettel, akkor ténylegesen anélkül hogyan fog működni. Kérdés, hogy a szervezetek egymás között mit tudnak megoldani, mennyire tudnak konszenzusra jutni, mennyire tudnak érdeket érvényesíteni.

Rendkívül érdekes az a diszkrimináció, amit tükröz ez a javaslat, hiszen nemcsak szervezetek között tesz különbséget, de maguk az ebek között is, hiszen egyértelműen a magyar fajtákat preferálja, ami körülbelül az ebtenyésztés területén nagyjából 3-5 százalékot tesz ki, és nagyjából 95-97 százalék pedig az összes többi fajtára vonatkozik. Tehát kérdés, hogy egyébként ezekkel a tenyésztőkkel mi lesz, és azokkal az ebekkel mi lesz, amelyeket érint egyébként ez a fajta lépés. Tehát semmiképpen nem tartjuk megoldásnak, hogy akkor, amikor egyébként az élet minden más területén azt látjuk, hogy a kormánynak már-már vesszőparipája az, hogy az államo­sítást elvégzi, de sajnos nem a szó pozitív értelmé­ben látjuk ezt megvalósítani, addig erről a területről, egyszerűen megvonva a vállát, nem a panaszokat meg­oldva, a jelzőrendszert fejlesztve, az együttműkö­dést fejlesztve próbál valamilyen megoldást kialakí­tani, hanem tényleg egyszerűen kivonul a területről.

Nagyon fontos az, hogy megfelelő garanciák mellett dolgozhassanak az ebtenyésztők, megfelelő garanciákat kapjanak azok, akik a kutyusokat meg fogják vásárolni, és rendkívül fontos, hogy a törvényi előírások betartásával valósulhasson meg a tevékenységük. Ennek a felügyelete lényegében így az említett körülbelül 95-97 százalékban el fog lehetetlenülni.

Tehát egyértelműen az a javaslat, ami előttünk fekszik a kormány részéről, nem támogatható. Az tény, hogy a jelenlegi helyzet kezelésére lenne szükség, egy sokkal megfontoltabb, átgondoltabb javaslatra, mert maga a tény, hogy a jelenlegi állapotot valamennyire orvosoljuk, megoldásokat találjunk, abszolút támogatható lenne, de abban a formában, ami előttünk fekszik, semmiképpen. Tehát egyértelműen nekünk is az a javaslatunk, hogy ezt mindenképpen újra kellene gondolni, a jelenlegi formájában pedig elvetni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból. - Magyar Zoltán tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 94 2016.03.21. 2:23  93-96

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A hivatásos katonáknak az átlagosnál jóval szigorúbb egészségügyi és pszichológiai követelményeknek kell megfelelniük. Ez teljesen indokolt, figyelemmel a katonai szolgálattal természetszerűen együtt járó kockázatvállalás magas fokára, jelentős fizikai és pszichés terhelésre. Ugyanakkor éppen ez a fokozott terhelés nagyobb valószínűséggel vezet az egészségi állapot megromlásához, aminek következtében a szigorú alkalmassági követelményeknek sok esetben önhibájukon kívül már jóval az öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt nem tudnak eleget tenni.

Az állam nem hagyhatja sorsára azokat az embereket, akik egész életüket polgártársaik életének és vagyonának megóvására tették fel, és esküjükben vállalták, hogy hivatásukat akár életük és testi épségük kockáztatásával is ellátják. Közülük sokakat érint az a probléma, hogy akár 25-30 éves szolgálat után, 52-55 évesen kikerülnek az állományból, és az öregséginyugdíj-korhatár eléréséig, ami most 65 éves kor, semmilyen ellátásban nem részesülnek. Ez az élethelyzet korábban a szolgálatinyugdíj-rendszer által volt orvosolva, egészen addig, míg azt az Orbán-kormány el nem törölte. A kormányzati ígéretek szerint az ebből eredő problémák kezelésére, a hivatásosokat érő méltánytalan helyzetek enyhítésére lenne hivatott az az új biztosítási rendszer, aminek a kidolgozásáról még egy 2014-ben kiadott kormányhatározatban rendelkeztek.

(13.10)

Ennek ellenére az elmúlt egy évben sem történt semmi ezzel a rendszerrel kapcsolatban, nem hallani erről. Sőt, az elmúlt év végén még az erről szóló kormányhatározatot is visszavonták, ez ellen mi hangosan tiltakoztunk. Úgy tűnik, annyiban eredményes volt a tiltakozás, hogy kénytelenek voltak foglalkozni a problémával, azonban a Belügyminisztérium közleménye szerint februárban is csupán a biztosítási konstrukciók megvalósításának lehetőségeiről egyeztettek. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Államtitkár Úr! Ennek a rendszernek már rég működnie kellene, ezért kérdezem, hogy mikor fog elindulni az ígért biztosítási rendszer. Mikorra kapják végre vissza a hivatásos katonák a korábbi egzisztenciális biztonságot, azt a tudatot, hogy több évtizedes szolgálat után, baj esetén az állam nem fogja őket cserbenhagyni? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 241 2016.03.29. 0:46  234-243

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően az előttünk fekvő módosítás a jogszabályi alapok egyszerűsítését szolgálja, valamint volt egy 2015-ös tanácsi irányelv, aminek a magyar jogrendbe történő átültetését is szolgálja a javaslat. Alapvetően technikai jellegű, és mint ahogy az előttem szólók is megfogalmazták, maga a bizottság is technikai jellegű módosítást tett, ami, azt gondolom, abszolút támogatható.

Magában az általános vitában merültek föl kérdéseink a javaslattal kapcsolatban, ezekre, azt gondolom, alapvetően kielégítő válaszokat kaptunk, tehát az MSZP képviselőcsoportja támogatni fogja a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Kiss László és dr. Józsa István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 82 2016.03.30. 15:23  77-88

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően az a cél, amit itt az államtitkár úr és Simon képviselőtársam is elmondott, hogy magát az uniós irányelveket szükséges a magyar jogrendbe átültetni, teljesen támogatandó lépés, és nyilvánvalóan szükséges is.

A probléma, azt gondolom, nem itt van a törvényjavaslattal. És akkor ebből nyilván egyértelművé vált, hogy sajnos több problémánk is van az előttünk fekvő javaslattal. Egypár alapelvet szeretnék leszögezni, mielőtt a konkrét javaslatra rátérnék.

Ha védelmi és biztonsági beszerzésekről beszélünk, akkor egy dolog rendkívül fontos, ez pedig az átláthatóság. És az államtitkár úr említette, hogy minden országnak meg kell magát védenie; én azt gondolom, hogy meg kell védeni az ország lakosságának, azoknak az adófizetőknek a pénzét is, akik effektíve fenntartják a biztonsági intézményeket, erőket és biztonsági szerveket. Pontosan ezért a védelmi és biztonsági célú beszerzéseknél teljesen természetes, mint ahogy hozzáteszem: minden más beszerzésnél, ami más területet érint, de itt is különösen kiemelt az, hogy a közpénzek felhasználása igenis átlátható legyen, hiszen ők tartják fenn ezeket az intézményeket. Az pedig szintén természetes, hogy a kormányzatnak felelőssége az, hogy megfelelő mennyiségű forrást biztosítson ezeknek a szerveknek a működéséhez.

A bizalom szintén ugyanilyen fontos. Ez természetesen következik abból, hogy ha valami átláthatóan működik, akkor a bizalom is sokkal inkább épül a téma iránt. Azt gondolom, hogy a beszerzéseknél nemcsak hazai terepen fontos az átláthatóság, hanem ne felejtkezzünk el a nemzetközi bizalomról, hiszen mind az Európai Unió, mind a NATO tagjaként, azt gondolom, hogy ez szintén kiemelten fontos.

Konkrétan a védelmi és biztonsági beszerzések 2010 előtt és után sem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Magukat a védelmi beszerzéseket egy erre irányuló konkrét, 2004‑es kormányrendelet szabályozza. A biztonsági beszerzésekre pedig a közbeszerzési törvényt akkor nem kellett alkalmazni, hogy ha erről az Országgyűlés illetékes bizottsága előzetesen döntést hozott. Erre egy kormányrendeletet kellett anno alkalmazni, ez pontosan a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló rendelet. Ez az, ami 2014. év végén egyébként hatályát vesztette, hiszen az Európai Bizottság jelezte, hogy összeütközések vannak a védelmi beszerzési irányelvvel ebben a határozatban.

Tehát azt gondolom, szakmailag alapvetően nem kifogásolható az, hogy a védelmi biztonsági beszerzéseket egy átfogó szabályozás alá helyezzük valamilyen formában. És ahogy az államtitkár úr is elmondta, magának az uniós irányelvnek való megfeleltetést és a magyar jogba való átültetését mindenképpen szükséges megtenni, hiszen az a határidő, ami erre meg volt szabva, 2011. augusztus 21-én lejárt. Tehát látszik az, hogy ez a hatalmas iparkodás, amivel most szembesülünk, alapvetően annak tudható be, hogy augusztus 21-éig a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlament számára az ebben meghatározott tapasztalatokról.

Az viszont teljesen biztos, hogy a kormánynak semmilyen erkölcsi alapja nincsen arra, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó bármilyen törvény vonatkozásában az ellenzék támogatását kérje. Már az új közbeszerzési törvény elfogadásakor, amikor ezt önök elfogadták, akkor is jeleztük az aggályainkat, hogy az objektivitást abszolút nem biztosítja a törvény. És azt gondolom, hogy egyébként sajnos a jelenlegi javaslatnak is az erre vonatkozó részeivel van óriási probléma.

Látjuk az elmúlt évek tapasztalatait; látjuk a kormányközeli haverokat. Most van új kedvenc, Mészáros Lőrinc. Ennél mélyebben nem is szeretnék belemenni (Dr. Schiffer András: Miért?), azt gondolom, mindenki tudja, hogy miről van szó, tízmilliárdokról, lassan már százmilliárdokról lesz szó. (Dr. Schiffer András: Menjünk bele!)

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben
Móring József Attila váltja fel.)

Látjuk, hogy ők, akik közel állnak a kormányhoz, abszolút befutók akár közbeszerzésen, az ő paramétereikre kiírt tárgyalásos, akár tárgyalásos meghívásos eljárásban, akár pedig, hogyha közbeszerzés alóli mentesítésről van szó, sajnos szintén hasonlóak a tapasztalatok.

És nézzünk meg néhány konkrét ügyet, ha már itt tartunk! Ami kifejezetten védelmi biztonsági célú beszerzés volt, annak egyik példája volt, hogy 2014 tavaszán három Mi8-as helikoptert sikerült beszerezzen a honvédelmi tárca, mindössze pár nappal a választások előtt. És bár mondhatjuk, hogy azoknak a gumiszabályoknak, amiket egyébként törvénybe iktatott a kormánypárti többség, persze, a betű szintjén megfelelt az a beszerzés, ezt mondhatjuk. Erkölcsileg abszolút megkérdőjelezhető volt, és egyébként szakmailag is. A mai napig nem tisztázott az, hogy mi alapján történt ezeknek a helikoptereknek a beszerzése, hiszen amikor én ezt kérdeztem a minisztériumtól, olyan választ kaptam, hogy ezek kettős felhasználású eszközök, civil és katonai felhasználásra egyaránt alkalmasak. Nyilván nem azért kérdeztem ezt, mert ne lennék ezzel tisztában, hanem hogy civil alkalmazás vagy pedig katonai alkalmazás alapján, vagy erre való hivatkozással történt a beszerzés. Ugyanis azt láthatjuk, hogy bár míg a katonainak, mondom, betű szerint megfelelhet, ezek a gépek valamilyen csoda folytán Kecskemétre civil festéssel érkeztek meg. Azok a fotók, amelyek a sajtóban megjelentek, egyértelműen ezt támasztják alá. Úgyhogy egyértelműen látszik, hogy ez is egy abszolút fű alatti és a közpénzek tiszta felhasználását nagyon erősen megkérdőjelező beszerzés volt.

Hadd említsem meg, bár nem kifejezetten katonai beszerzésről beszélünk, de azért az augusztus 20‑ai tűzijátékot tavaly. Azt gondolom, ezt arra való hivatkozással elintézni, és arra való hivatkozással nyer­te meg ezt egy cég, hogy rendkívüli sürgősség volt az ok: biztosan nem lehetett arra számítani, hogy augusztus 20-a lesz, és arra sem, hogy augusztus 20-án, egyébként a nemzeti ünnepünkön, tűzijáték szokott megvalósulni. Úgyhogy ez is hihetetlenül, mondanám, hogy vicces példa. Abban borzasztó szomorú, hogy itt megint csak az adófizetők pénzéről van szó, és hozzáteszem, bizonyos terület hiteléről, amit ezzel szintén sikerül eljátszani.

A HM EI Zrt. székházfelújítási ügyére is emlékszünk, amiből, az információk szerint, mondhatni, a teljesítés sem valósult meg teljesen, de emellett, aki a műszaki ellenőrzést végezte, mellesleg magában a bírálóbizottságban is tag volt. Tehát itt megint csak százmilliókról beszélünk, ami úgy folyt el, hogy éppen azoknak a zsebébe került, akiket a kormány meghatározott.

Megemlíteném röviden a határzárral kapcsolatos beszerzéseket. Itt is több milliárd forintról beszélünk, amit a HM EI Zrt. használhatott fel. Azt gondolom, ez a mai napig erősen megkérdőjelezhető és tisztázatlan körülmények között történt. Egyetlen ajánlattevő volt.

És lássunk egy példát az árukapcsolásra, ezt külön ki is emelném, hiszen a jelenlegi törvényben is lesz ennek megerősítése, és lesz rá lehetőség. Hatalmas mértékű beszerzések történtek úgymond árukapcsolásban. Így közbeszerzés alóli mentesítéssel lehetett például a Ludovikánál a park létesítését is megtenni, ami nem gondolom, hogy kifejezetten védelmi beruházást jelentene, hacsak nem környezetvédelmit.

Tehát ezek az eddigi tapasztalatok. És hogyha megnézzük a jelenlegi, előttünk fekvő törvényjavaslatot, akkor a határzár és a kapcsolódó létesítmények ugyancsak katonai célú építési beruházásnak minősülnek már e szerint a javaslat szerint. Illetve ez a javaslat tágra nyitja a lehetőségét annak, hogy a közbeszerzési törvény helyett a javaslat szerinti eljárást lehessen akkor is alkalmazni, hogyha a beszerzés objektíve szétválasztható elemekből áll, és akkor itt utalnék vissza például a park esetére. Tehát itt majd kérdéses lesz az, hogy egy kifejezetten védelmi célú vagy biztonsági célú beszerzésre még milyen hihetetlen tág körű beszerzési elemeket fognak ráaggatni. Innentől kezdve, mondhatni, ellenőrizhetetlen lesz, hogy ez hogyan valósul meg.

(12.30)

És hát ténykérdés, hogy rengeteg ponton visszaélésekre adhat lehetőséget még a törvényjavaslat, akár a védett foglalkoztatottakkal kapcsolatban történő meghatározások, akár etikai szabályokba ütközés, ami, azt gondolom, majd egy rendkívül szubjektív dolog lehet, hogy melyek azok a cégek esetleg, amelyekre ráhúzzák ezt azért, hogy ne tudjanak elindulni ezeken a beszerzéseken.

Kifejezetten aggályos lehet az is, hogy beszerzési eljárások dokumentumait öt évig kell majd megőrizni. (Dr. Schiffer András: Csak?) Ez azért izgalmas ‑ így van ‑, hiszen négyévesek a ciklusok, és az a plusz egy év, azt gondolom, egy kifejezetten szükséges vizsgálat esetében rendkívül rövid idő, és nagyon megnehezíti majd az utólagos vizsgálatok lehetőségét. Azt gondolom, hogy sajnos az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez sem véletlenül így került be ebbe a törvényjavaslatba.

Tág körben ad lehetőséget a javaslat a valódi versenyt nélkülöző, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására, és szerepel az a gumiszabály is benne ‑ ugye, tele vagyunk most már itt gumiszabályokkal, sajnos a védelem területén is, ami, azt gondolom, rendkívül szomorú ‑, tehát van egy olyan szabály, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívül sürgősség. Ugye, anno, a tűzijáték is ilyen volt. Szintén lehetővé teszi ennek az eljárásnak az alkalmazását. Valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel ugyancsak indokolhatják ennek az eljárásnak a lefolytatását, vagy pedig a haditechnikai eszköz komplexitásával. Azt gondolom, ez sem az átláthatóság irányába visz sajnos.

Kérdés az, e körben mit jelenthet az, hogy az Országgyűlés vagy a kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó szervezetek felszereléséhez szükségessé váló beszerzés. Ezt államtitkár úrhoz egyébként kérdésként is intézném, hogy konkrétan ez alatt mit értsünk, és ez a jövőre vonatkozóan mit jelenthet. (Apáti István: Attól függ, ki kérdezi.) Alapvetően látszik az, hogy sajnos kifejezetten tág mozgástérre adhat okot mind az uniós, mind pedig a magyar értékhatárok meghatározása. Szintén államtitkár úrhoz, most már itt eléggé rövid az időm, de még egy konkrét kérdésem lenne, hogy ha a beszerzési igény külpolitikai érdekkel kapcsolatban merül föl, abban az esetben ennek a törvénynek a rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Itt konkrétan ez inkább külképviseletekkel kapcsolatban merülhet föl, de akkor kérdés, hogy mit kell az ilyen eljárásokra, az ilyen tematikájú beszerzésekre alkalmazni, amennyiben külpolitikai érdekkel kapcsolatban merül föl a beszerzési igény.

És van még egy rendkívül furcsa pont a javaslatban, ez pedig az a rendelkezés, ami, azt gondolom, értelmesen nem is értelmezhető, hiszen az Európai Bizottság eljárására írnának elő szabályokat. Maga a szöveg az az irányelv teljesen mechanikus átvétele. Véleményem szerint inkább azt kellett volna szabályozni, hogy ha az Európai Bizottság a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó értékű beszerzési eljárásban valamilyen nyilvánvaló megsértést észlel, és esetleg emiatt eljárást kezdeményez, akkor pontosan mi a teendő. Ehelyett a törvényjavaslat egészen pontosan a Bizottság eljárását szabályozná. Én egyébként azt feltételezem, hogy talán nem ez a jogalkotói szándék, ezt mindenképpen érdemes átnézni.

Röviden összegezve, látjuk ebben a javaslatban, hogy ami uniós irányelvvel kapcsolatos kezdeményezés és annak végrehajtására vonatkozó törekvés, azt gondolom, az abszolút támogatható elem lehet. Viszont látjuk azt, hogy hihetetlenül kínos részletességgel szabályoz nagyon sok mindent védelmi és biztonsági célú beszerzésekkel kapcsolatban ez a javaslat. Látjuk azt, hogy a közbeszerzési törvényt nagyban tükrözi ez a javaslat, viszont az is igaz, hogy a kiskapuk lehetőségét valami hihetetlenül szélesre nyitja innentől kezdve.

Azt gondolom, az elmúlt évek tapasztalatából látva, hogy hogyan valósultak meg az elmúlt években a közbeszerzések, látva azt, hogy rendkívül szomorú módon a védelmi területen nem inkább nagyobb átláthatóságra törekednek, hanem próbálnak nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással nagyon sokszor konkrétan visszaélni, abszolút nem támogatható részünkről ez a javaslat. Azt gondolom, a szabályozást inkább olyan irányban érdemes átgondolni, ami az átláthatóság felé visz. Itt gondolok egyébként arra a honvédelmi törvényben lévő passzusra is, amit egyébként ez a javaslat is hangsúlyoz, miszerint minden, ami védelmi területtel kapcsolatos, a honvédség működésével kapcsolatos, egyébként nem nyilvánossá minősíthető 10-20-30-iksz évre, ami, azt gondolom, teljes negligálása az átláthatóságnak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 186 2016.04.11. 2:05  185-192

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Mint az közismert, a Honvéd Egészségpénztár tagjainak 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent a Buda-Cash Brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB banknál. Ez az 1,8 milliárd forint több mint 27 ezer katona, nemzetbiztonsági, honvédségi és rendvédelmi dolgozó egészségpénztári befizetése volt. Ezek az emberek nem tőzsdéztek, hanem egészségmegőrzési célra tettek félre.

A Miniszterelnökség többször kifejezte elkötelezettségét szóban arra, hogy megsegítse ezeket az embereket, és a Honvédelmi és rendészeti bizottság is támogatta azt a költségvetési módosító javaslatunkat, ami lehetőséget adott volna erre. Ehhez képest tettekben semmi nem valósult meg. Egy éve vizsgálják a lehetőségét, miniszter úr, hogy mit lehetne tenni, egy év alatt semmi konkrét lépés nem történt. A múltkori válaszának egyetlen új eleme volt, ez pedig a következő: a felszámolási folyamat lezárása akárhogy is végződik, új helyzetet teremt, és remélhetőleg közelebb visz a megoldáshoz.

Emiatt én Matolcsy Györgyhöz tettem fel írásbeli kérdést, az ő válaszából egyértelműen kiderül, hogy a jelenleg ismert adatok alapján az Országos Betétbiztosítási Alap követelését követően besorolt hitelezői igények kielégítésére fedezet előreláthatóan nem fog rendelkezésre állni, azaz a Honvéd Egészségpénztár követelésének a kifizetésére nem áll majd a felszámolásban rendelkezésre semmilyen fedezet. Tehát hiába történt meg a beolvadás a Prémium Egészségpénztárba, emellett még a Honvéd Egészségpénztár le is írta ezt a követelést, tehát kimondhatjuk, hogy ezek az emberek nem fogják visszakapni a pénzüket. És ők azok ‑ miniszter úr, azért mondom önnek, mert többször jelezték, hogy gondolkodnak a megoldáson ‑, akik egyébként bármikor készek, amikor a helyzet megkívánja, akár az életüket áldozni Magyarországért. Azt gondolom, kötelessége az Országgyűlésnek segíteni, amikor ilyen helyzetbe kerülnek. (Dr. Józsa István: Így van!) Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 190 2016.04.11. 0:53  185-192

DEMETER MÁRTA (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Most az ügy fontosságára tekintettel eltekintek attól, hogy milyen rendkívül cinikusan kezdte a válaszát. (Dr. Szél Bernadett tapsol.) Az elmúlt egy évben ténykérdés, hogy nemhogy közelebb jutottunk a megoldáshoz, hanem jóval távolabb. A kormány egy évig késlekedett bármilyen megoldást találni, így jutottunk ide. Ezek az emberek most joggal érezhetik azt, hogy át lettek verve, joggal érezhetik azt, hogy azt a szolgálatot, amit ők a haza számára és a magyar lakosságnak adnak, azt egyébként nem becsülik meg.

Én értem és reménykedem a mai napig abban, hogy amikor azt mondja, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, akkor ezt meg is fogják tenni. Egy éve ezt halljuk, miniszter úr. Azt kérem, hogy ezt ténylegesen tegyék meg, és folyamatosan kérdésekben vissza fogunk erre térni, egészen addig, amíg nem történik valami. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 270 2016.04.11. 5:12  269-270

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam az előbb elmondta, nem söpörhetjük szőnyeg alá a problémát. Itt vagyunk a magyar Országgyűlésben, és igenis megvan a lehetőségünk arra, hogy tegyünk a családon belüli erőszak ellen, tegyünk a nők elleni erőszak ellen.

Ennek egyik eszköze ‑ hiszen azt sem söpörhetjük a szőnyeg alá, hogy a szavakon kívül rengeteg konkrét eszköz is állna az állam rendelkezésére is, hogy érdemben tegyen ‑, az egyik ilyen az isztambuli egyezmény ratifikációja lenne. Az isztambuli egyezmény 2014. augusztus 1-jével lépett hatályba. Eddig 36 ország csatlakozott ehhez, és csak pár ország van jelen pillanatban, akik még nem ratifikálták ezt az egyezményt. Az egyik ilyen ország Magyarország. Két év telt tel, és a mai napig nem sikerült ezt megtenni.

Többször adtunk be kezdeményezést ellenzéki képviselőtársainkkal arra, hogy végre ez megtörténhessen, a kormány és a kormánypártok ezt érdemi párbeszéd nélkül lesöpörték az asztalról. Pedig ténykérdés, hogy ez olyan eszközrendszert adna a magyar állam kezébe, amivel tudná segíteni azoknak a jelenleg is nagyon aktívan működő civil szervezeteknek a munkáját, akik hihetetlenül elhivatottak ebben a kérdésben, de tény, hogy az ő hatáskörüknek és teljesítőképességüknek is van határa, és megvan az a pont, amikor az államnak igenis ebben szerepet kell vállalni, hogy küzdjünk a családon belüli erőszak ellen.

Az Európa Tanácsnak a mai napig hihetetlenül intenzív kampánya folyik a nők elleni erőszak felszámolásában, és nemrég itt járt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, akit volt lehetőségünk a Külügyi bizottságban megkérdezni az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, arról, hogy hogyan halad ez a kampány. És válaszában ő a bizottsági ülésen is kiemelte azt, hogy milyen fontos, hogy a tagállamok ezt ratifikálják, és ténylegesen mindent meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjen.

És lássuk, hogy miben nyújtana segítséget az isztambuli egyezmény ratifikációja! Magyarországnak előzetes számítások szerint körülbelül 6 milliárd forintjába kerülne összesen az, hogy egy olyan eszközrendszert kapjon a kezébe mind jogszabályok finomítása tekintetében, mind pedig konkrét intézményi lehetőségek, oktatás tekintetében, ami nélkülözhetetlen ehhez a küzdelemhez.

Ilyen lenne például az intézményrendszer fejlesztése, a jelzőrendszer további fejlesztése. Ilyen lenne a bírák, a rendvédelmi szervek munkájának segítése oktatásokkal, különféle képzésekkel, hogy ők hogyan tudják még inkább felismerni azokat a helyzeteket, amikor haladéktalanul közbe kell lépjenek; és ténylegesen az, aki molesztálja a családtagjait, nőket, gyermekeket ‑ és hozzáteszem, nem csak a nőkről szól ez a helyzet. Ugyanúgy szól a gyermekekről és adott esetben a férfiakról is. Ahol ilyen erőszak történik családon belül, az minél inkább felfedhető legyen, és a rendőrség is még hatékonyabban tudjon közreműködni ebben.

Ahogy képviselőtársam is említette, Kiss László ügye is arra világít rá, hogy most már nem elegendőek a szavak, hanem tényleges cselekvésre van szükség ebben a témában. Ma Rogán Antal elmondott egy mondatot a napirend előtti felszólalásokra adott válaszban. Mégpedig azt, hogy a nők véleménye kiemelten fontos a kormánynak. Tehát ha ezek a szavak őszinték, akkor azt gondolom, hogy tetteket is megérdemel ez a kérdés, és igenis foglalkozni kell a nők helyzetével, a családon belüli erőszak kérdésével, és azzal, hogy hány gyermeket érint ez a kérdés. Igenis a kormánynak van ebben felelőssége, hiszen eddig akárhányszor benyújtottuk ezt a határozati javaslatot az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, mindahányszor leszavazták.

És végül egypár adattal fejezném be a hozzászólásomat. Magyarországon a 15 éven felüli nők egyötöde válik erőszak áldozatává, tehát élete során Magyarországon egymillió nőről beszélünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és hetente egy nő hal meg családon belüli erőszak következtében. (Taps az MSZP és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 84 2016.04.18. 2:19  83-86

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök egy éven keresztül ígértek segítséget azoknak a katonáknak, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozóknak, akiknek a bankcsődök miatt eltűnt a honvéd egészségpénztári megtakarítása. Ma már tudjuk, hogy mindez csupán egy politikai színjáték része volt, önök rászedték és becsapták a károsultakat.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Lázár János ahelyett, hogy cselekedett volna, még a pórul járt katonákat, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozókat hibáztatta a kialakult helyzetért. A legutóbbi válaszában kifejtette, idézem: „Amikor ezek az emberek a megtakarításaikat messze az átlagos kockázatnál magasabb kockázatot jelentő helyen helyezték el nagyobb haszon reményében, nem kérdezték meg a honvédelmi minisz­ter véleményét, nem kérdezték meg egyetlenegy felü­gyelő miniszter véleményét sem. Amikor dönteni kellett a kockázatról, akkor nem kellett a tanácsunk. Most meg, amikor a kockázat valóra vált, és elveszítettek mindent, amit eddig megtakarítottak, akkor kell a segítségünk.”

Államtitkár Úr! Lázár János mondatai rendkívül igazságtalanok és sértők voltak. Ugyanis a katonák, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozók nem irreális hozamot ígérő kötvényekbe fektettek be, nem brókercégekre bízták a pénzüket, mint azt a Szijjártó Péter vezette külügyi, vagy a Fazekas Sándor vezette földművelésügyi tárcák cégei tették. A katonák egy államilag támogatott, szigorú szabályok szerint működő megtakarítási formát választottak, amivel összefüggésben a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank sem jelzett kockázatot. A Honvédelmi Minisztérium is hosszú éveken át adott cafetériaként egészségpénztári hozzájárulást. A minisztériumok kit kérdeztek meg a kockázatokról? Talán a Nemzeti Bankot?

A fegyveres erők és szervek dolgozói a magánnyugdíjpénztár megszűnését követően csak ide, az egészségpénztárba kérhették az adó-vissza­térí­té­sü­ket is. Ha őket a pénzük felelőtlen kockáztatásával vádolta meg Lázár János, mit mondana a minisztériumokra, amelyek egyébként, az önökét is közé értve, a botrány kirobbanása azután még egy évig utalták oda a cafetériát. Akkor ki volt a felelőtlen, állam­titkár úr? Azt láttuk, hogy támogattak bedőlt pénzügyi intézmények károsultjait megsegítő törvényt is. (Az elnök csenget.) Ugye, a Buda-Cashnél, aki közvetlenül fektetett be, az kap kártalanítást (Az elnök ismét csenget.), a katonák, nemzetbiztonsági, rendvédelmi dolgozók pedig, úgy tűnik, hogy nem.

Mit fog lépni végre a minisztérium? Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 154 2016.05.09. 2:05  153-160

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök az idegengyűlölet felkorbácsolásából igyekeznek politikai tőkét kovácsolni, miközben pénzért árulják a magyarországi letelepedési jogot. Önök azt állítják, hogy az EU vezetői behívták a migránsokat az Európai Unióba, miközben a kormány, a magyar kormány letelepedési kötvény vásárlása fejében migránsok tízezreinek osztogat magyarországi letelepedési engedélyt. Önök mit csinálnak? Egy egyszeri, 1200 főről szóló döntés miatt az Európai Bírósághoz fordulnak, és valóságos kommunikációs hadjáratot indítanak, mindeközben közel 16 ezer embernek adtak, némi kölcsönért cserébe, tartózkodási és letelepedési engedélyt. Nagyon érdekes, hogy ezt valahogy nem reklámozzák annyira. Önök az állítják, hogy a magyar állam jól jár. Az igazság nem ez. Az igazság az, hogy azok a közvetítő offshore cégek járnak jól, amelyek közel 100 milliárd forintot kaszáltak eddig a bizniszen.

(16.50)

Tehát lássuk a tényeket! Eddig közel 16 ezer ember, többségében kínai, orosz, iráni, ukrán, pakisztáni, szír, iraki és török állampolgárok vehettek maguknak (Dr. Bárándy Gergely: Szírek is? Nahát! Szírek is!) tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Tegyük hozzá, hogy 5 év után, amikor lejár ez a kötvény, az államnak több száz milliárd forintos fizetési kötelezettsége lesz feléjük, és ne legyen kétségünk afelől, hogy a magyar adófizetők fogják ennek a kamatait és a teljes összeget visszafizetni.

Emellett pedig, hangsúlyozom még egyszer, nem a magyar állam jár jól, hanem azok az offshore cégek, amelyek közel 100 milliárd forintot kaszáltak eddig. Azt gondolom, hogy az ön miniszterének például nem kellene bemutatni ezeket a cégeket, hiszen mindenkinél jobban tudja, hogy milyen cégekről van szó. (Dr. Bárándy Gergely: Persze, mert az övé.)

Tehát, államtitkár úr, végre árulják el: csak nem az a bajuk azzal az 1200 emberrel, akik miatt az Európai Bírósághoz is képesek voltak fordulni, hogy ők nem az önök haverjainak fizetnek? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 158 2016.05.09. 1:00  153-160

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm. Látom, nagyon kínos lehet a kérdés, mert igazi propagandaminisztériumos választ hallhattunk. Biztos nagyon kínos az, hogy 16 ezer ember vehet letelepedési jogot és vándorolhat be Magyarországra mint gazdasági bevándorló úgy, hogy egyébként folyamatosan azt kommunikálja a kormány, hogy egyébként ide ‑ pont miniszterelnök úr szokta ezt mondani ‑ egyetlen gazdasági bevándorló be nem teheti a lábát az Európai Unió területére. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Ezek kicsodák, miniszterelnök úr?) Hát akkor mi van? Pont Magyarország, pont a magyar kormány hoz ide 16 ezer gazdasági bevándorlót! És egyébként ez kölcsön; a magyar államnak százmilliárdokat kell majd nekik visszafizetni.

Államtitkár Úr! A török és líbiai partoknál nagyon sokan próbálnak abból meggazdagodni, hogy az Európai Unióba való belépés vagy letelepedés lehetőségének megszervezését adják el áruként. Őket embercsempészeknek hívják. Amit maguk csinálnak, az micsoda? (Dr. Bárándy Gergely: Ugyanaz. ‑ Közbeszólások és taps az MSZP padsoraiban: Ugyanaz!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 248 2016.05.09. 9:23  241-254

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Előttem szólva képviselőtársam említette, hogy az előterjesztés tartalmazza azt, hogy a mindennapok tapasztalatai is ösztönözték a jelen módosításcsomagot. Azt gondolom, hogy tényleg egy-két elem van ebben, ami elfogadható.

Sajnos itt kimerül a történet, viszont ha igazán a mindennapos tapasztalatokat és a helyzetet szeretnék kezelni, akkor már lassan ott tartunk, hogy egy teljesen új, a honvédek jogállásáról szóló törvényt lehetne létrehozni, és azt gondolom, hogy a honvédelmi törvénnyel is komoly problémák vannak, de ezt az elmúlt években rengetegszer kifejtettük.

Számomra az volt elképesztő, hogy már szinte a számát sem tudom megmondani, hogy az elmúlt két évben hányszor találkoztunk a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításával. Tehát ez már nem is az egyébként évente megszokott módosítás vagy felülvizsgálat; sokszor az is megkérdőjelezhető, mert néha akár a szorgos munka látszatát keltve elhiszem, hogy szükség van arra, hogy egy újabb és újabb törvénymódosítás legyen, de itt már arról beszélünk, hogy szinte negyedévente, félévente van valamilyen módosítás.

Többször felmerült a Honvédelmi bizottság ülésén is ‑ próbáltunk azért erről érdemben beszélgetni, hogy ennek mi az oka és egyébként mit lehetne tenni, és rendre olyan érvelést tapasztalunk és kapunk, ami egyébként ebből a javaslatból is abszolút kitűnik, hogy a biztonságpolitikai környezet változásaira tekintettel, a honvédség megnövekedett feladatai ellátására, a működőképesség megőrzésére való tekintettel nagyobb rugalmasságot szükséges biztosítani az állomány munkavégzését illetően, és ez az oka egyébként annak, hogy folyamatosan, egyre inkább szűkebbre veszik az állomány jogait és lehetőségeit.

Azt gondolom, nem ez a megoldás. Ha rugalmasságról beszélünk vagy ösztönzőkről beszélünk, akkor az nem szigorítást jelent, mert évtizedek óta rendkívül szigorú jogszabályi környezet keretében végzi a Magyar Honvédség állománya a tevékenységét, hanem ha nagyobb rugalmasságot szeretnénk és még hatékonyabb munkavégzést ‑ mert azt gondolom, hogy az állomány aztán most is maximálisan kihozza a munkavégzésből azt, amit lehet a jelen körülmények között, tehát ténylegesen köszönet ezért nekik, ezt most is mindenképpen el kell mondjam, de a rugalmasság ott kezdődik, hogy fel kell tölteni a Magyar Honvédség állományát.

(18.40)

És tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem egyik napról a másikra történik. Az az óriási probléma, hogy évek óta tart ez a leépülés, viszont volt megoldási javaslatunk erre, ezt a mai napig is fenntartjuk, hogy igenis, egy év alatt érdemi változásokat lehetne elérni, a legénységi állomány létszámát is nagyban lehetne növelni, és egyébként a tiszti állományét is, tehát a tiszti beiskolázásokat is lehetne növelni, hiszen pontosan a Honvédelmi Minisztérium szinte minden évben beszámol arról, hogy milyen túljelentkezés van a katonai felsőoktatási intézményekben. Ez egy nagyon pozitív dolog, csak akkor élni kell valahogy ezzel a lehetőséggel. Én nagyon remélem, hogy ténylegesen a kormány most már érdemben fog ezen gondolkodni. Sajnos ez a jelenlegi jogállási­törvény- és munkatörvénykönyv-módosítás most még abszolút nem ezt mutatja.

Kiemelte mindkét képviselőtársam előttem szólva, hogy volt olyan módosítás, amit egyébként a bizottság javaslatunkra mint bizottsági módosítót benyújt. Azt gondolom, hogy ez pont egy olyan pontja a módosításoknak, amire, úgy gondolom, hogy a jogalkotó szándéka megfelelő volt. Ugye, itt arról beszélünk, hogy ha valaki a szerződés lejártával válik ki a honvédség állományából, ha öt éven belül kerül visszavételre… ‑ tehát eddig úgy szólt a jogszabály, hogy öt éven túl lehet csak visszavenni őt az állományba, most kifejezett büntetést is megállapíthatna a miniszter, miszerint a leszerelési segélyt akár teljes összegben vissza kellene fizetni. Azt gondolom, ez semmiképpen nem ösztönzi azt a célt, ami nagyon remélem, hogy a kormány részéről is megvan, hogy minél inkább töltsük fel a Magyar Honvédség létszámát. Ezért adtuk be ezt a módosító javaslatot, és ennek nagyon örültünk is, hogy a bizottság ezt így a sajátjaként, de a lényeg az, hogy megtámogatta.

Viszont sajnos nagyon sok probléma maradt még ebben a törvényjavaslatban. Például a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a fokozott igénybevételi pótlék napi mértéke a távolléti díjnak az 5 és 10 százaléka között állapítható meg. A javaslat ezt most 1 és 10 százalék közé helyezi el. Tehát azt gondolom, az, hogy ez a minimumértéket még inkább lecsökkenti, semmiképpen sem egy bizalomnövelő intézkedés az állomány felé, és sajnos az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ha valamit lehet csökkenteni, és erre még a jogszabály is lehetőséget ad, akkor azt meg fogják tenni. Úgyhogy erre adtunk be módosító javaslatot, sajnos ezt egyébként nem támogatta a bizottság.

A másik fontos dolog, hogy a közalkalmazottak tekintetében eddig a pótlékok a munka törvénykönyvében voltak szabályozva, most a javaslat kiveszi a munka törvénykönyve hatálya alól a pótlék mértékét, és átalánypótlékot állapíthat meg a miniszter, teljesen tetszőlegesen. Azt gondolom, hogy ez is jogfosztás, a garanciákat veszi el a honvédség közalkalmazotti állományától.

Itt szeretném azt kiemelni, hogy jelen pillanatban az óriási létszámhiány okozta helyzetben nagyon sok közalkalmazott a Magyar Honvédség állományában akár olyan feladatokat is ellát, mint ami a hivatásosoknak, a hivatásos katonák feladata, és kifejezett túlterheltségben dolgoznak ők is, nem csak a hivatásos állomány. Amikor bevezették a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát és az azzal kapcsolatos intézkedéseket, akkor egyébként mindenféle korlátozást eltöröltek a rendkívüli munkavégzésre vonatkozóan. Így alakulhatott ki egyébként, hogy a hivatásosok esetében a túlszolgálat maximumát eltörölték, de most kifejezetten a közalkalmazottakról szólva éves szinten 832 óra plusz­munkavégzésre van lehetőség. Tehát mondhatjuk, hogy minden hétvégén ők dolgoztathatók. Én csak remélni tudom, hogy ez nem lesz kihasználva, és nem ez alapján fogják a szolgálatteljesítést szervezni, de sajnos a törvény megadja rá a lehetőséget, és a helyzet abba az irányba mutat, hogy ezt ki is fogják használni.

A közalkalmazotti állomány az elmúlt egy évben kétszer bruttó 8 ezer forintos bérkiegészítést kapott. Azt gondolom, hogy most már tényleg évek múltán, sok-sok év múltán igenis, nemcsak a hivatásos állomány, hanem a közalkalmazotti állomány illetményemelésére, a közalkalmazotti bérek emelésére is szükség van, hiszen ott semmilyen emelés nem történt. Ugye, a hivatásos állomány kapott illetményfejlesztést, ez ténykérdés, hogy ezt megkapták az elmúlt évben, nagyon úgy néz ki, remélem, hogy az idei évben a kormány ígéretéhez híven ez folytatódik, viszont óriási feszültségeket okozhat az állományban, hogyha egyébként a közalkalmazottak tekintetében nem emelkedik az illetmény.

A rendelkezési állományról szólva szeretném azt kiemelni, hogy az még egy pozitívum, hogy 25 évnyi szolgálat után a jelenlegi szabályozás szerint 16 hónapos rendelkezési állományban tartásra volt lehetőség, most ez plusz egy évvel hosszabbodik, bár csak az illetmény felét kaphatják majd meg. Az látszik, hogy valamit próbál tenni a kormány, hogy ellensúlyozza azt a helyzetet, ami kialakult a szolgálati nyugdíj eltörlésével.

Nekem most lejárt az időm, de utolsó mondatomban csak arra szeretném önöket emlékeztetni, hogy valamilyen kedvezményes nyugdíjrendszer kialakítására szükség van, a megbecsülésnek ez része kell legyen. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 292 2016.05.09. 7:23  285-296

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy semmilyen szempontból nem elfogadható számunkra ez a salátatörvény, amiről most folyik a vita, és természetesen nem is fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Ha nagyon röviden kellene összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy kétszínűség, hazugság, gyűlöletkeltés és gátlástalan mutyi. Tehát ezzel a négy dologgal nagyon jól lehet jellemezni a javaslatot, és mint ahogy úgy szól, hogy egyes migrációs tárgyú törvények, tény, hogy van benne ilyen rész is, egyébként EU-s irányelvek átültetése is, az egy nagyon helyes dolog lenne alapvetően, és más törvények módosításáról, és az „és más törvények”, egyébként mindig itt rejlik a lényeg, ahogy láthattuk az elmúlt években, ez az, ami például a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos bizniszt teszi még inkább elérhetővé és még gördülékenyebbé azért, hogy azok az offshore cégek, amik ebben részt vesznek, még inkább nagyobb hasznot tudjanak generálni. Ez egyértelműen látszik.

Alapvetően nem részletezném az EU-s irányelvek átültetését, nyilvánvalóan ez egy időszerű és szükséges dolog, de az, hogy e mögé bújva hihetetlenül elképesztő dolgokat is beletesznek egy salátatörvénybe, azt gondolom, hogy ez nem elfogadható. Hiszen, míg az EU-s irányelvek átültetésével még akár azt az üzenet is küldhetnék az Európai Unió felé, hogy ténylegesen tisztelnének bizonyos értékeket, addig, amit látunk például a menekültügyi módosításokkal kapcsolatban, kifejezetten a migrációs törvény módosításával kapcsolatban, az az, hogy azoktól a személyektől, akik védelemben részesültek már Magyarországon, minden ellátást elvesznek. Semmilyen lehetőségük nem lesz, semmilyen ellátásuk nem lesz, ami segítené az ő beilleszkedési lehetőségeiket.

És csak hogy mondjak néhány számot ezzel kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy ugye 2015-ben milyen helyzet alakult ki, azt lehet tudni, hogy 177 135 kérelem ellenére mindössze 146-an részesültek menekültstátuszban és 356-an oltalmazotti elismerésben. Tehát azt kell mondjam, hogy alig picit több mint 500 főről beszélünk összesen. Az összes többi esetben, néhány kivételtől eltekintve megszűnt az eljárás. És egyébként most olyan emberektől vennék el az ellátásukat, akik, és semmilyen integrációs támogatást sem kapnak, akiket egyébként a magyar hatóságok döntése szerint részesítettek ebben a védelemben, és egyértelmű, hogy olyan helyzetből menekülnek, ami szükségessé teszi azt, hogy itt Magyarországon igenis védelemben tudjanak ők részesülni. Tehát azt gondolom, hogy ez is egy hihetetlen pofátlanság, és amit egyébként említett Vas képvi­selőtársam, ennek örülök is, hogy előkerült, hiszen a bizottság ülésén is hallhattuk ezt az érvelést, hogy ők ne részesülhessenek ‑ ugye ez az 500 ember, akikről most beszélünk ‑ magasabb ellátásban vagy támogatásban, mint egyes magyar állampolgárok.

Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Egyrészt az az ellátás, amit ők kapnak, az köztudottan csökkenő mértékű, tehát a kezdeti ellátás egyébként folyamatosan, ahogy halad az integráció, úgy csökken. Ha a kormány nem alakított volna ki olyan helyzetet az elmúlt éves döntésekkel, mint például amilyen helyzetbe nagyon sok rokkantnyugdíjas került, ugye a felülvizsgálatok során, és teljesen megszüntették bizonyos személyek esetében az ellátást, egy az egyben, tehát nulla az a havi bevétel, amiből ők meg kellene hogy éljenek, ha ilyen nem történne, ha a magyar társadalom nem ilyen helyzetben lenne, akkor egyébként képviselőtársam egy ilyen mondatot sem mondhatna el.

A másik dolog, hogy egyértelműen a magyar társadalmat kell olyan helyzetbe hozni, olyan döntéseket szükséges hozni, igenis meg kell emelni a fizetéseket, az illetményeket, a béreket, ami ténylegesen egy kiszámíthatóságot ad, és akkor egy ilyen érvelés egy pillanatig nem tud megállni. De azt gondolom, hogy 500 emberről beszélünk, és mondom, csökkenő ellátásokról, tehát az, hogy őket mindentől megfosztják, kidobják az utcára, semmilyen szempontból nem lesz jó. Hozzáteszem, hogy akár a közbiztonság szempontjából is egy idő után, ha valakinek nincsen semmilyen megélhetési lehetősége, akkor az tudjuk, hogy hová vezethet, és ott is problémát okozhat.

De akkor áttérnék a törvényjavaslat legérdekesebb pontjára, ez pedig a letelepedési kötvények ügye. Erről ma már többször beszéltünk itt a Házban. A mostani javaslat lehetővé teszi a kötvénybirtokosok számára, hogy tartózkodási engedély kiváltása nélkül közvetlenül letelepedési engedélyt kapjanak. Ugye, eddig ők tartózkodási engedélyt kaptak, és ezt követően kaphatták meg a letelepedési engedélyt. Most egyébként semmilyen késlekedés nem lesz. Esetükben az eljárási határidő 70-ről 30 napra csökken. Tehát látszik az, hogy ezt az üzletet igyekeznek ezekkel a módosításokkal felpörgetni. A kedvezmény visszamenőleg érvényes. A kötvény alapján tartózkodási engedéllyel rendelkezők és családtagjaik a javaslat szerint kezdeményezhetik azonnal a letelepedési engedélyt innentől kezdve.

Tehát összefoglalva, az, hogy EU-s irányelvek átültetése mögé bújtatva egyébként védett, már védelemben részesített személyeket fosztanak meg az ellátásuktól, és az, hogy a javaslat egyik legmarkánsabb pontja az, hogy egyébként Rogán Antallal kiváló kapcsolatokat ápoló offshore cégek hogyan tudnak tovább óriási hasznot húzni a letelepedési kötvények ügyéből, hogy hogyan tud a letelepedési kötvények által minél több gazdasági bevándorló érkezni Magyarországra, alapvetően ez az a pontja a törvényjavaslatnak, amin látszik, hogy a kormánypártok számára kifejezetten érdekes, és ez az, amit megpróbálnak különféle más módosítások mögé bújtatni. Egyértelműen nem támogatható ez a javaslat részünkről. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 28 2016.05.12. 15:58  1-148

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először Horváth képviselő úrnak mondanám a családok lehetőségeinek bővítésével kapcsolatban, hogy nem tudom, tudja-e, ki emelte Európában rekordmagas szintűre az áfát, 27 százalékra. Ez a Fidesz volt, az Orbán-kormány volt az, amely megemelte ilyen szintre az áfát. (Vargha Tamás: A személyi jövedelemadó meg kevesebb!) Ennyit a lehetőségekről. Évek óta adjuk be az MSZP részéről azokat a módosító javaslatainkat és törvényjavaslatokat, amelyekkel az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra kérjük csökkenteni, hiszen ez mindenkit érint, mindenki megvásárolja az alapvető élelmiszereket. Eddig a fülük botját nem mozdították, évekig egy szó nélkül szavazták le. Azt gondolom, hogy a csökkentések, amiket ön most elmondott, nagyon szuperek, ezt bővíteni kellene. Évek óta beszélünk erről, a lehetőségük meglett volna, de nem csináltak semmit.

Banai államtitkár úrnak szeretnék két mondatot reagálni azokra a dolgokra, amiket elmondott. Említette, hogy 500 ezer fő helyezkedett el a reálgazdaságban. Igaza van, államtitkár úr, csak nem Magyarországon. Több százezer fiatal ment ki külföldre dolgozni, és nagyon jól tudjuk, hogy a foglalkoztatási adatokba az ő munkájukat is ugyanúgy beleszámítja a kormány.

Ha a tartalékról beszélünk és arról, hogy mennyire kiszámítható és mennyire létezik, emlékeztetnék rá, hogy 2015-ben kétszer is meg kellett emelni év közben a tartalékot. Tehát ennyit a költségvetés kiszámíthatóságáról. Illetve ha az ápolók, rezidensek bérének az európai bérszínvonalhoz való közelítéséről beszélünk, akkor muszáj megemlíteni, hogy Nyugat-Európában egy ápoló átlagosan 2 ezer eurót, egy rezidens pedig 3 ezer eurót keres. Most mi nagyjából Szlovákia szintjén vagyunk 750 euróval. Tehát a 3 ezer euró áll szemben a 750 euróval. Azt hiszem, még bőven van hová fejlődni.

Engedjék meg, hogy a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséről mondjak pár mondatot. Ha szeretném röviden összefoglalni, hogy mi történt az elmúlt hét évben a Magyar Honvédséggel, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy 2010-ben lebetegítették, 2011-ben kórházba került, ott vegetált éveken keresztül, 2016-ban bekötötték a lélegeztetőgépnek pusztán a csövét, és most, 2017-ben, talán, úgy tűnik, hogy az oxigénpalackot is egy picit megnyitják hozzá. Így tudnám jellemezni a helyzetet.

(10.20)

És ez az a pont, ahol ismét köszönetet kell mondjunk azoknak a katonáknak, honvédségi dolgozóknak, akik erejüket megfeszítve, ténylegesen emberfeletti teljesítményt nyújtva nap mint nap kiválóan végzik a munkájukat, és kiválóan végezték az elmúlt években, ténylegesen rendkívül nehéz munkakörülmények között.

Hogyha megnézzük a honvédség költségvetését, akkor egyértelműen állíthatjuk, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt 1 százalék alatt a költségvetés egészen 2010-ig, hiszen több mint 200 milliárd forint került kivonásra ebből az óriási rendszerből, hiszen mindannyian tudjuk, több tízezer embert foglalkoztat a Magyar Honvédség, és egy hatalmas struktúráról beszélünk, nagyon sok technikai eszközzel, jó részben rendkívül elavult technikai eszközökkel. Ez volt az a helyzet, amiben egyébként még pluszban egy több mint 200 milliárdos elvonás érte a Magyar Honvédséget, és még most is 1 százalék alatt van a költségvetés, 2017-ben lesz 0,95 százaléka a GDP-nek.

Szeretnék akkor néhány pozitívumot említeni, hiszen a rövid összefoglalóban mondtam, hogy egy picit most megnyitják az oxigénpalackot, ténylegesen egyébként a 2017-es költségvetésben látszanak pozitívumok is. 2017-ben 11 milliárd forinttal fognak nőni a dologi kiadások. Ez alapvetően a fenntartásra vonatkozik; azt gondolom, hogy ez az, amit mindenféleképpen teljesíteni kell, hiszen látjuk, hogy sajnos milyen állapotok vannak, ez mindenképpen szükséges. Illetve tartalmaz a költségvetés tényszerűen 28 milliárd forintos felhalmozási kiadást, amit alapvetően, remélhetőleg, új beruházásokra lehet majd fordítani. A probléma az, hogy nem látszik, hogy mégis mire fordítja, mire fordíthatja majd a minisztérium ezt a 28 milliárd forintot, mert míg egyébként bizonyos fejlesztések és programok évek óta folyamatosan látszanak a honvédség, illetve a minisztérium fejezeti kötetében, ilyen például a Gripen-bérlet, a Gripen-program, a gépjárműbeszerzési program, illetve a tábori vezetési és irányítási képességek, ezek folyamatosan meg vannak jelenítve a költségvetésben, és egyébként a hosszú távú kihatása is évekre lebontva látszik ebben. Ennél a 28 milliárd forintnál teljes homály fedi ezt a történetet, annyi látszik, hogy az elfogadott tízéves fejlesztési terv, ami sajnos újabban évek óta titkos, illetve a honvédelmi szakpolitikai program elemei lehetnek ebben a pluszforrásban, de ugye nem tudjuk, hogy mik a konkrétumok.

Ez egyébként még a források felhasználását tekintve aggasztó, hiszen, mondom, ez egy pozitívum, hogy megjelenik ez a 28 milliárd forint, viszont a felhasználást tekintve nem felejthetjük el, hogy pontosan most fogadta el az Országgyűlés ‑ kor­mány­több­séggel ‑ azt a biztonsági és védelmi beszerezésekről szóló törvényt, ami egyébként olyan beszerzési ügyleteket foglalt törvénybe, és ilyen lehetőségeket biztosít törvényi szinten, mint amit láthatunk például 2014-ben a Mi-8-as helikopterek megvásárlásánál; ugye, mindenféle hirdetmény, pályázat nélkül, szinte pár nap alatt a semmiből jelentek meg ezek a gépek. És hasonló eset történt, hirdetmény és pályázat nélkül, a Belügyminisztérium MD helikopter-beszerzésével kapcsolatban mindössze körülbelül másfél hónappal ezelőtt. Tehát ezek azok az eljárásmódok, amiket az önök által elfogadott törvény ténylegesen törvényi szintre emel, és kibővíti ezeknek a hirdetmény nélküli, a nyilvánosság teljes kizárásával történő beszerzéseknek a körét. Tehát tartok tőle, hogy amennyiben ez a forrás felhasználásra kerül, akkor ilyen módon történhet meg. Valamilyen biztosítékot, azt gondolom, hogy szükséges lenne erre kitalálni. Mi mondtuk, hogy ne fogadja el az Országgyűlés ezt a védelmi beszerzési törvényt, és a mai napig is azt tartjuk, hogy ezt nem szabad hatályban tartani. Törvényre szükség van ezen a területen, viszont ténylegesen egy kiegyensúlyozottságot és transzparenciát kell mutasson ez. És hozzáteszem, ez nemcsak a magyarországi bizalom miatt lenne fontos, hiszen a magyar lakosság az, amely az adóforintjaiból fenntartja és fejleszti a Magyar Honvédséget ‑ természetesen, amennyiben éppen a kormány is úgy dönt ‑, hanem a nemzetközi transzparencia miatt is rendkívül fontos, hiszen szövetségi rendszerben vagyunk, és a beszerzések, azt gondolom, mindig is kényes téma tud lenni.

Még szeretnék pozitívumot kiemelni: a honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek állami támogatásáról van szó. Ezen a területen egy jelentős emelkedés mutatkozik, azt gondolom, hogy ez nagyon dicséretes.

Az is látszik, hogy a 2017-es költségvetés tartalmazza azt az 5 százalékos illetményfejlesztést, amit a kormány megígért. Azt gondolom, hogy ez nagyon jó dolog. Illetve a honvédelmi illetményalap is mutat némi emelkedést. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy sem a közszolgálati illetményalap, aminek változatlanul 38 650 forint a mértéke, nem változik semmit, sem pedig a közalkalmazottak, akik a honvédségnél közalkalmazotti státuszban dolgoznak, nem kapnak semmilyen pluszforrást. Azt gondolom, hogy ez tarthatatlan, 2008 óta nem volt ennek a két körnek és két állománynak semmilyen ilyenfajta bérfejlesztése, ezt mindenféleképpen orvosolni kell. Tudjuk azt, hogy milyen óriási létszámhiány van a Magyar Honvédségnél, a vezérkari főnök által beismerten is 5500 fő, de valószínűsíthető, hogy nagyobb számról beszélünk, és hihetetlenül leterhelt az állomány, óriási igénybevételnek vannak kitéve. Ezt nem lehet a maximumig feszíteni, így is már, azt gondolom, hogy 120 százalékon teljesít az állomány, igenis a létszám feltöltésére és emellett az illetmények fejlesztésére van szükség.

És mielőtt azt mondaná bármikor is a kormány, hogy a honvédség létszáma megnőtt 200 fővel, itt szeretném leszögezni, hogy mutat 200 fős emelkedést a honvédség létszáma, viszont ez az újpesti Károlyi Kórház Honvédkórházba történő integrációja miatt következik be, ami, azt gondolom, hogy egyébként Újpesten elég nagy bonyodalmakat okoz, tehát körülbelül 160 ezer embert érint az, hogy mostantól egyébként nem a Károlyi Kórházba mennek, hogyha orvosi ellátásra van szükségük.

Itt viszont szeretném kiemelni az óriási orvoshiányt, ami látszik, hogy Magyarországon a teljes egészségügyben jelen van, és kifejezetten krízishelyzet alakul most már ki Magyarországon. Egyébként a Magyar Honvédséget sem kíméli ilyen szempontból ez a helyzet, kiderült egy nemrég tartott konferencián, hogy csak az alakulatoknál 50 százalékos hiány van, tehát a státuszoknak csak a fele van feltöltve. És kiderült az is a konferencián, hogy a műveletek egyharmadát nem tudják egészségügyi biztosítással lefedni. Hadd idézzek egy konkrét mondatot a konferenciáról: „Mindezek alapján egyértelmű, hogy a katonaorvosok hiánya veszélyezteti a Magyar Honvédség működését.” Az ezzel kapcsolatos hírekben volt pár megnyilatkozás a Honvédelmi Minisztérium részéről, hogy esetlegesen gondolkodnak egy életpálya kialakításában és valamilyen megoldásban; azt gondolom, hogy ezt ténylegesen nagyon szükséges megtenni, és ezt mielőbb meg kell valósítani, hiszen tarthatatlan ez az állapot most már.

Szeretném azt kiemelni, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat költségvetése nem tartalmaz 2017-re pluszforrásokat, egyedül dologi kiadásokra 500 millió forinttal nőnek a lehetőségek. Azt gondolom, mindannyian látjuk azt, hogy milyen a biztonságpolitikai környezet, és hogy az milyen irányba változik, hogy a Magyar Honvédség és szervezetei, beleértve egyébként a szolgálatot is, milyen igénybevételnek lehet kitéve, és hogy feladatai egyre csak nőnek, ezt figyelembe véve, azt gondolom, hogy nagyobb forrásokra lenne szükség itt.

A mai napig látszik, hogy a Magyar Futball Akadémia Alapítványt nagyon fontosnak tartja a minisztérium támogatni, ismét 50 millió forintos támogatás van erre az évre is kijelölve. Én azt gondolom, hogy ennek inkább a Szociálpolitikai Közalapítványnál lenne a helye, aminek jelenleg az előirányzata 63 millió forint lesz 2017-re.

Engedjék meg, hogy annyit kiemeljek, hogy 2015-ben a benyújtott segélykérelmek, tehát amikor az állomány benyújtott segélykérelmet, 2212 alkalom volt, és 2015-ben illetményelőleg-kérelmet 1600 esetben nyújtottak be.

(10.30)

Tehát ezek azok a számok, amelyek mutatják, hogy igen, valósult meg illetményfejlesztés, az is tény, hogy az állománynak csak egy részét érinti, hiszen a közalkalmazotti státuszban lévőket egyáltalán nem érintette, a mai napig látszik az, hogy nehéz helyzetben van a Magyar Honvédség állománya. Tehát kifejezetten tényleg a jövőre is gondolva, illetve az állomány jelenlegi helyzetét orvosolva szükség van az életpálya további finomítására és tényleges megbecsülésre, amit nem csupán az illetményekben kell kifejezésre juttatni, hanem a munkakörülmények javításában, hogy egyáltalán legyen eszköz a Magyar Honvédségnél, amit az állomány tud használni.

A mai napig nem látszik a költségvetésben sem a szállító helikopterek beszerzésének a kérdése ‑ na­gyon sokszor elmondtam itt a Ház falai között, nem mennék bele a részletekbe, de 2014 óta ígérgetik folyamatosan, és ténylegesen létkérdés, nem csak katonai szempontból, polgári, civil szempontból is létkérdés, hogy legyenek a Magyar Honvédségnek üzemképes helikopterei ‑, illetve a merevszárnyas szállítóképesség megújítása sem látszik egy pillanatig sem, azt gondolom, az is inkább a megszűnés felé tendál jelenleg sajnos. Úgyhogy valamit muszáj lenne tenni ezzel kapcsolatban.

Nem látszik a költségvetésben az, amit Lázár János egy félmondattal említett egy kérdésemre a volt Honvéd Egészségpénztár tagjaival kapcsolatban, hogy majd talán a költségvetésnél valamilyen formában ‑ juttatás, egyéb formában ‑ ők esetleg azt a pénz visszakaphatják, hogy ezen gondolkodik a kormány. Hát lehet, hogy gondolkodik, de mondjuk, a ’17-es költségvetésben nem látszik az, hogy azok az emberek, akiknek egyébként eltűnt a pénze a Buda-Cash Brókerház botrányában, visszakapnák. És mondom, itt katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági dolgozók pénzéről beszélünk.

Egyértelmű, hogy a Magyar Honvédség állományát szükséges feltölteni. Ezzel kapcsolatban volt határozati javaslatunk, ezt leszavazta a kormány. Én azt gondolom, hogy ha így nem is támogatták a javaslatot, saját jól felfogott érdeke a kormánytöbbségnek és a Honvédelmi Minisztériumnak is, hogy feltöltse a Magyar Honvédség állományát.

Tehát röviden összefoglalva úgy jellemezhetjük a Magyar Honvédség helyzetét, hogy az a minimális, 0,1 százalékos emelkedés látszik a ’17. évre, amit a kormány egyébként határozatban is leszögezett. Annak örülök, hogy legalább Varsóba nyáron nem szégyenkezve fog érkezni az ország ilyen szempontból, de az is igaz, hogy ez azt jelenti, hogy épphogy csak megnyitották az oxigénpalackot a lélegez­tető­géphez, ettől még a beteg nem fog felkelni és nem fog tudni járni. Úgyhogy azt gondolom, sokkal következetesebb politikára van szükség.

A politikának az a felelőssége, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat és a megfelelő működést és fejlesztéseket annak a szervezetnek, ami Magyarország polgárai biztonságának az egyik legfontosabb garanciája.

Köszönöm szépen. (Teleki László tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 242 2016.05.24. 5:16  241-242

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Május 21-én ünnepeltük a magyar honvédelem napját, a budai Vár 1849-es visszavételének évfordulóját. A magyar hadtörténet egyik legfelemelőbb pillanata volt, amikor a magyar szabadságért és az 1848-as forradalom vívmányainak megvédéséért folytatott szabadságharc a tetőpontjához érkezett. Habár a szabadságharc az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat minden sikere ellenére elbukott, a küzdelem mégsem volt hiábavaló. Az 1848-as forradalom rakta le a modern Magyarország alapjait, és a szabadságharc biztosította, hogy ezeket az alapokat soha többé ne lehessen lerombolni.

1848-49-ben egy egész nemzet küzdött a szabadság, egyenlőség és testvériség kivívásáért. E nemes küzdelem során született meg a Magyar Honvédség, az a fegyveres erő, amelyre csakúgy, mint 1849-ben, ma is büszke lehet az egész nemzet.

Ma a XXI. század elején szerencsére nincs szükség Magyarországon az 1849-es tavaszi hadjáratot idéző nagy csaták megvívására. Nem kell Magyarország egész lakosságának fegyverben állnia, más haderők támadásától tartva. Általános közvélekedés, hogy ma Magyarország katonai értelemben biztonságban van, és szerencsére elmondható, hogy megalapozott ez a vélekedés.

A honvédelem napja jó alkalmat kínál arra, hogy emlékezzünk azokra a pillanatokra, amikor Magyarországon a magyar polgárok biztonságáért és szabadságáért súlyos küzdelmeket kellett folytatniuk elődeinknek.

(21.00)

Ezen küzdelmek eredménye, hogy ma alapvetően független és biztonságos országban élhetünk. E küzdelmek emlékeinek felidézésével kell tudatosítanunk magunkban és minden magyar állampolgárban, hogy a ma érzékelhető biztonság korántsem magától értetődő. Annak áldásait azért élvezhetjük, mert az arra hivatott szervek, katonai értelemben a Magyar Honvédség azt biztosítja minden magyar állampolgár számára.

A béke, a szabadság és a biztonság fenntartásáért ugyanúgy küzdeni kell ma is, mint bármikor a történelemben. Csupán e küzdelem módja és jellege változott. Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak a tagjaként, továbbá széles körű nemzetközi együttműködésben végrehajtott műveletek aktív résztvevőjeként veszi ki részét a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítésekben. Jelen pillanatban is a Magyar Honvédség több száz katonája teljesít szolgálatot különböző nemzetközi műveletekben.

Elemi biztonsági érdekünk a világban zajló fegyveres konfliktusok megfékezése, eszkalálódásuk megakadályozása. Biztonságpolitikával foglalkozók számára közhely ugyan, azonban a szélesebb közvéleményben, de még sokszor a politikai elitben is csak kevésbé tudatosul, hogy globalizált világunkban a tőlünk távol tomboló fegyveres konfliktusok is képesek lehetnek aláásni hazánk biztonságát. Erre az igazságra rávilágítottak az elmúlt években történt események is. Hiszen egyik napról a másikra az Európában élő emberek hétköznapjaiban is meghatározó tényezővé váltak a Közel-Kelet és Észak-Afrika régóta tomboló konfliktusai.

Az utóbbi évek eseményei minden bizonnyal a közvéleményben is átértékelték a XXI. század honvédjeinek megítélését. Egyre többen látják és érzik át, hogy azok a honvédek, akik ma Koszovóban vagy Afganisztánban nemzetközi műveletekben teljesítenek szolgálatot, ugyanúgy a haza védelmét szolgálják, mint 1848-49-ben az elődeik tették.

Sokaktól hallani olyan szemléletet, amely kétségbe vonja a magyar haderő fenntartásának szükségességét, mondván, hogy a NATO majd úgyis megvéd minket. Kétségtelen, hogy a NATO a világ legerősebb katonai szervezete, és a NATO-tagság Magyarország biztonságának az egyik legfontosabb fundamentuma. Azonban a NATO is csak annyira erős, amennyire tagállamai erősek. Ezért minden tagállamnak, köztük Magyarországnak is elemi érdeke jól felkészült és jól felszerelt haderő fenntartása. A szövetségesi együttműködés nem helyettesíti, hanem megsokszorozza az egyes tagállamok hadseregei, köztük a Magyar Honvédség erejét és lehetőségeit.

A politikának súlyos hiányosságokat kell pótolnia. Ugyanis a biztonság illúziója a politikai vezetőket is védelmi kérdések és a haderő fontosságának alábecsülésére késztette. Ma már látszik, hogy ez súlyos felelőtlenség volt, hiszen az elmúlt néhány év leforgása alatt Európa tágabb biztonsági környezetében drámai változások zajlottak le.

Mindenkinek, nekünk, politikusoknak különösen látnia és értenie kell a modern, felkészült haderő fenntartásának a fontosságát. Magyarország szabadságának és függetlenségének záloga ma is a Magyar Honvédség katonáinak elhivatottsága és felkészültsége. A honvédelem napján is az a feladatunk, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak a nőknek és férfiaknak, akik vállalták a katonai szolgálattal járó terheket, és az 1848-49-es elődeikhez méltóan szolgálják hazánk szabadságát, biztonságát és függetlenségét. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 68 2016.05.30. 2:13  67-70

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Már több mint egy éve, hogy a Honvéd Egészségpénztárnak 1,8 milliárd forintja ragadt bent a Buda-Cash Brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. Ennek az összegnek az eltűnése több mint 27 ezer katona, honvédségi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségpénztári megtakarítását érintette. Az ügyben számtalan interpellációt és kérdést tettem fel, és eleinte a Honvédelmi Minisztérium segítőkészséget hangoztatott, de később ettől teljesen elzárkóztak.

A kárt szenvedett egészségpénztári tagok megsegítésére tett kezdeményezéseinket is rendre elutasították, anélkül, hogy a kormánypárti többség bármilyen megoldással előállt volna. Tavaly még a Kósa Lajos vezette Honvédelmi bizottságot sikerült meggyőzni arról, hogy a költségvetés vitájában nyújtson be egy közös bizottsági módosítót a kártalanítás biztosítására, de idén már a bizottság fideszes többsége elzárkózott attól, hogy kiálljon a bajba került egészségpénztári tagok mellett.

Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben a minisztérium is megtapasztalhatta, hogy a Magyar Honvédség állományának óriási többsége érintett az ügyben. Most már arról is hivatalos dokumentum van, hogy a felszámolás alatt álló DRB Bank vagyonából egyetlen forint sem maradt az egészségpénztári befizetések visszafizetésére. Sőt, a veszteséget jóvá is írták az egyéni számlákon, tehát már minden pénztártag szembesült azzal, hogy hány százezer forint egészségügyi megtakarítása veszett oda.

Államtitkár Úr! Most már nincsen mire várni. Már sehonnan nem várható a pénztártagokat ért kár megtérülése. Itt az idő, hogy az állam végre segítségére siessen azoknak az embereknek, akik a magyar polgárok életének és vagyonának a védelmére esküdtek fel. Ez a minimum, amit e szolgálat megbecsüléseként az állomány joggal elvárhat a magyar államtól.

Tehát egyetlen kérdésem maradt, államtitkár úr: hajlandóak‑e végre segíteni a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett tagjainak vagy sem? Ha hajlandóak segíteni, biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a módját ennek a végrehajtására, ha viszont nem áll szándékukban segíteni, az rendkívül szomorú üzenet lenne az állomány számára. Álljanak ki végre önök is a Honvédség állományáért! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 158 2016.06.06. 1:58  157-164

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Miniszter Úr! A napnál is világosabb, hogy önök az idegengyűlölet felkorbácsolásából igyekeznek politikai tőkét kovácsolni úgy, hogy eközben pénzért árulják a magyarországi letelepedési jogot. Mit csinált a magyar kormány? Egy egyszeri, 1200 főről szóló döntés miatt az Európai Bírósághoz fordult, valóságos kommunikációs hadjáratot indított, de közben 16 ezer embernek adott némi kölcsönért cserébe tartózkodási és letelepedési engedélyt. Eközben a közvetítő offshore cégek 100 milliárd forintot kaszáltak csak eddig a bizniszen, és gondolom, miniszter úrnak nem kell bemutassam ezeket a cégeket.

Ha csak a kezelési költséget nézzük, akkor ezeknél a cégeknél minden egyes emberen több mint 14 millió forintot nyertek. A 16 ezer ember között sok iráni, szír és iraki állampolgár vehetett magának magyarországi tartózkodási engedélyt vagy letelepedési jogot. Öt év után, amikor lejár a kötvény, az államnak több száz milliárd forintos fizetési kötelezettsége lesz feléjük, és egyértelműen a magyar adófizetők fogják megfizetni ennek kamatait és a teljes összeget is.

Tuzson Bence a múltkori kérdésemre adott válaszában azt mondta, hogy ez az ország üzleti érdeke, és csak átmeneti időre, ötéves tartózkodást jelent csupán ez az intézkedés. Ez egy ordas hazugság, hiszen ez csupán a kormánynak az üzleti érdeke, és nem egy átmeneti időszakról beszélünk, hanem igenis ezek a gazdasági bevándorlók, ez a 16 ezer ember igenis megkapja a letelepedési engedélyét. És miután lejár az ötéves futamideje ezeknek a kötvényeknek, addig maradnak Magyarországon, ameddig csak akarnak.

Tehát, miniszter úr, újra kérdezem: csak nem azért fordultak többek között az Európai Bírósághoz is, mert az az érintett 1200 ember nem az önök haverjainak fizetett? Várom válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 162 2016.06.06. 1:16  157-164

DEMETER MÁRTA (MSZP): Jó, hogy mondta, miniszter úr. Nagyon jól tudjuk, hogy a fideszes többségű és a többségi fideszes szavazásokon mi szokott történni a Gazdasági bizottságban. Rengetegszer halljuk a magyar kormánytól a menekültügyi és gazdasági bevándorlással kapcsolatban, hogy ez szuverenitás kérdése, és hogy Brüsszel nem dönthet a magyar emberek feje fölött. Ja, értem! Brüsszel nem dönthet, de az Orbán-kormány és Rogán Antal dönthet a magyar emberek feje fölött?

Mert vajon mit válaszolnának az emberek, ha inkább azt kérdeznék tőlük, hogy akarják-e, hogy a magyar kormány 16 ezer gazdasági bevándorlót engedjen be Magyarországra állandó letelepedési engedéllyel? Megkérdezték-e az embereket, hogy akarják-e, hogy a kormány haverjainak az offshore cégei százmilliárdot kaszáljanak ezen? És megkérdezték-e arról az embereket, hogy akarják-e, hogy öt év múlva az ő adófizetői forintjaikból legyenek ezek a gazdasági bevándorlók kifizetve, ami százmilliárdokat fog jelenteni, amit ki kell fizetni?

Tehát a magyar kormány döntött az emberek feje fölött, és a nap végén egyetlen kérdés marad: a magyar emberek nagyon kíváncsiak arra (Az elnök csenget.), hogy ezekből az offshore százmilliárdokból vajon Orbán Viktorhoz és strómanjaihoz kerül-e pénz és mennyi. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 199 2016.06.07. 4:18  192-205

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy alelnök úr előttem említette, azt mondta, hogy átláthatóbb rendszer jön létre ezzel a külképviseleti törvénnyel, és csökkenti is a bürokráciát. Őszintén megvallva, nekem nem ez a véleményem a törvényről, és bármennyire is lapozgattuk ezt a törvényt, és nagyon sokszor átnéztük ‑ volt rá lehetőségünk, hiszen nagyon sokszor került napirendre ez a törvény, annak ellenére, hogy le is vették nagyon sokszor ‑, nem találtuk azt, hogy hol valósulnának meg tényleg ezek a dolgok, amiket alelnök úr említett. Az tény, hogy kárt nem okoz ez a törvény, de az is igaz, hogy igazán pluszt a külképviseleti szolgálathoz, az életpályához, a kiszámíthatósághoz nem ad hozzá sajnos.

Én azt nem kétlem, hogy lehetett egy olyan pozitív jogalkotói szándék, hogy esetleg egy külképviseleti szolgálati törvény kerüljön létrehozásra, viszont ez biztos, hogy nem az. Tehát azt gondolom, hogy ha van ilyen cél, akkor egy olyan törvényt kell megvalósítani, ami kifejezetten a külügyi szolgálat feltételeit szabályozza.

Elképesztő kapkodás jellemezte ennek a törvénynek a megalkotását. Igazából az lehet a benyomásunk, hogy inkább csak a szorgos munka látszatát keltve készült egy törvény, és több kérdésre is olyan választ kaptunk, hogy ennek a törvénynek igazán az a lényege, hogy legyen. Tehát azt gondolom, hogy ha külpolitikáról beszélünk, külügyről beszélünk, külügyi szolgálatról beszélünk, akkor nem lehet ez a hozzáállás. Kapkodást láttunk. A Külügyi bizottságban elképesztő volt számunkra látni, hogy a kormány egyetlen képviselője sem vett részt a módosító javaslatok vitájában a Külügyi bizottságban. Szívesen meghallgattuk volna a véleményüket azokról a javaslatokról, amiket beadtunk. Tehát azt gondolom, hogy ez az eljárásmenet, ami jellemezte ezt a törvényt, méltánytalan azokkal szemben, akik ellátják a külügyi szolgálatot.

Látjuk azt, hogy egy rendkívül átfogó törvényjavaslat került a Ház elé, hiszen mindenből tartalmaz egy kicsit ‑ egy kicsit a felkészülési rendszerből, egy picikét az előmenetelből, egy kicsit az illetményekből ‑, de igazából egy koncepcionális olyan átfogó életpályát nem mutat fel, ami egészen a belépéstől a külügyi szolgálaton át a nyugdíjig tartóan vagy akár a nyugdíjon túl is megmutatja, hogy mi az a pálya, amit be lehet járni, és leginkább a teljes koncepció, hogy mi az elképzelés a Külügyminisztérium működéséről, a külképviseletek irányításáról, hogy ténylegesen ez megfelelően szervezetten és tényleg hatékonyan működjön, ilyet sajnos egyáltalán nem látunk a törvényben. Ez egy abszolút könyvelői és gazdasági vezetői szemléletű törvény lett.

Egy befejező megjegyzésem lenne még. Sikerült egy igazi hungarikumot alkotni ismét, hiszen látjuk azt, hogy két párhuzamos diplomácia alakult ki innentől kezdve Magyarországon. Van egy, mondhatni, klasszikus külügyi diplomácia, és lett egy miniszterelnöki hivatali, egy ilyen brüsszeli állandó képviseleti diplomácia. Azt gondolom, hogy egyébként a nemzetközi gyakorlat sem azt mutatja, hogy ez lenne a helyes és járható út. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen át kell gondolni azt, hogy amennyiben törvényre van szükség, annak nem az a lényege, hogy eddigi rendeleteket összepakoljunk, hanem annak az a lényege, hogy akkor ténylegesen egy koncepciót, egy életpályát és egy igazi megvalósítható, egy jó külpolitikának ‑ nyilván ahhoz jó külpolitika is kell ‑, annak megvalósításához alapul szolgáló törvény létrehozására lenne inkább szükség. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 60 2016.09.12. 3:04  59-65

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr! Hogy kampányolnak önök a külföldiek betelepítése ellen, amikor a Fidesz kifejezetten betelepítéspárti? Sőt, önök nemcsak hogy támogatják bevándorlók betelepítését, hanem kormányzati szinten saját maguk szervezik ezeket a betelepítéseket, és ebből a Fidesz-közeli offshore cégek százmilliárdos hasznot tesznek zsebre. Ezeket a tömeges betelepítéseket letelepedési államkötvénynek hívják. A mai napig önök 16 ezer külföldi előtt nyitották szélesre Magyarország és ezzel az Európai Unió kapuját, persze jó pénzért. A mai napig önök 16 ezer bevándorló letelepedését segítették, és még további betelepülőket akarnak hazánkba csábítani. Mi bajuk tehát külföldiek betelepítésével? Csak nem az, hogy ide csak az jöhet, aki a haverjaik cégeinek fizet? Mert a külföldiek tömeges fideszes betelepítésének haszna kizárólag olyan offshore cégeket gazdagít, amelyeket többek között Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz is kötnek. Már csak az a kérdés, hogy vajon csak a haverjaik vagy önök is tesznek zsebre azokból a százmilliárdokból, amik a fideszes betelepítések haszna eddig és még tovább.

Látjuk és olvassuk azt, hogy elítélt bűnözőket is rászabadított a Fidesz így az országra. Ráadásul mindezt úgy, hogy végül még a magyar emberek fognak fizetni a bevándorlóknak kamatostul, mert hát így működik a letelepedési államkötvény. Aki ugyanis ezt megveszi, kölcsönt ad Orbán Viktor kormányának. Cserébe pedig azonnal élethosszig tartó letelepedési engedélyt kap Magyarországon. Ezt a kölcsönt azonban öt évvel később vissza kell nekik fizetnünk kamatostul. Vagyis a helyzet az, hogy a pénz egy jelentős részét a fideszes cégek zsebre vágják, majd a kamatokkal növelt összeget öt évvel később a magyar adófizetőktől bevasalják. Nem érzi-e az ellentmondást abban, hogy miközben a kormány betelepítések ellen kampányol és bevándorlás ellen kampányol, addig a Fidesz-kormány 16 ezer embert, egy városnyi bevándorlót csábított már Magyarországra? Nem érzi-e szégyenletesnek, hogy pénzért bűnözőket szabadítanak rá a magyar emberekre? Az így kapott pénz nagy részét lenyúlják, majd öt évvel később a kamatokkal növelt összeget ugyanezekkel a magyar adófizetőkkel fizettetik vissza. Mindez tarthatatlan, és nem lehet tovább folytatni. Ezért, ha már a belügyminiszter ezt nem tette meg, akkor az MSZP törvényjavaslatot nyújtott be a fideszes betelepítések felszámolására, a közvetítő offshore cégek nyilvános elszámoltatására és a cégek hasznának 75 százalékos megadóztatására. Kérdezem, hogy a kormány támogatni fogja-e a javaslatunkat, vagy tovább asszisztál a haverokat gazdagító és az ország biztonságát veszélyeztető fideszes betelepítésekhez.

És azt gondolom, még egy kérdés maradt, hogy vajon a magyar miniszterelnök mennyit kaphat ebből a bizniszből. Vajon az elhíresült 90 százalékot, vagy ne adj isten, 95-öt, márt hát ő mégiscsak a miniszterelnök? (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 64 2016.09.12. 1:10  59-65

DEMETER MÁRTA (MSZP): Nem fogadom el, elnök úr. Államtitkár úr, ha a fele igaz lenne annak, amit mondott, az is elég nagy probléma lenne. Látszik az, hogy legalább a Belügyminisztériumnak tisztában kellene lennie a kockázatokkal. Itt kiderült, hogy bűnözők is bejöhettek így Magyarországra, vettek ilyen engedélyt, mégis a Belügyminisztérium a füle botját nem mozdítja, semmilyen vizsgálatot nem indítottak, innentől kezdve azt gondolom, minden hiteltelen, amit mond ezzel kapcsolatban. Maga a Belügyminisztérium asszisztál a fideszes VIP-bete­lepítésekhez.

A tények változatlanok: 16 ezer bevándorlót hoztak be Magyarországra úgy, hogy közben az adófizetők pénzén milliárdokért bevándorlásellenes kampányt folytatnak. Ez a leggusztustalanabb átverés, azt gondolom, az elmúlt években a Fidesz-kormány részéről, és eközben pénzért eladják Magyarország és az EU biztonságát is. Látszik az, ez újabb bizonyíték, semmilyen kormányzás nincs ebben az országban, amit mond, semmilyen nemzeti érdek nem létezik. Egy dolog van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a Fidesz-kormány üzleti érdeke, aminek a nap végén mindig az adófizetők, a magyar adófizetők fizetik meg a cechet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 120 2016.09.26. 2:35  119-127

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! A magyar letelepedésikötvény-programot egyes közvetítő cégek már úgy reklámozzák, hogy a kötvény megvásárlásával hamarosan magyar állampolgárságot is lehet szerezni. Ezekben a filmekben nagyon hosszasan ecsetelik, hogy az állampolgárság megszerzése tekintetében milyen kedvezményeket kapnak hamarosan a kötvényvásárlók. Többek között magyar nyelvből sem kell majd vizsgát tenniük. Miközben önök az egész politikájukat a félelem- és gyűlöletkeltésre alapozzák, a Fideszhez kötődő körök gazdag migránsok Magyarországra telepítéséből szakítanak milliárdokat.

(16.00)

Ráadásul úgy, hogy végül még a magyar emberek fizetnek a bevándorlóknak, ugyanis aki megveszi a kötvényt, kölcsönt ad Orbán Viktor kormányának, és azonnal élethosszig tartó letelepedési engedélyt kap Magyarországon, majd öt évvel később a pénzét kamatostul visszakapja, ráadásul a magyar emberek pénzéből kifizetett kamat jóval magasabb a piaci hozamoknál. A kötvényforgalmazáshoz kötődő milliárdos haszon pedig fideszes haverokhoz vándorol a letelepedési államkötvények értékesítésére beiktatott offshore cégeken keresztül. Ezzel a konstrukcióval mára 16 ezer, azaz egy kisvárosnyi embert, köztük sajnos bűnözőket is hoztak Magyarországra. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem igaz! Neveket kell mondani!) A mohóságuk, úgy tűnik, azonban nem ismer határokat. Láthatjuk, hogy most már a magyar állampolgárság kiárusítását is tervezik. Biztosan ennek benyújtására is lesz majd a Fidesz soraiban önként jelentkező, hiszen legutóbb Rogán Antal frakcióvezetőként sem szégyellte bevállalni a letelepedési biznisz képviseletét.

Államtitkár úr, a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik a bevándorlást és állampolgárságot szabályozó törvények kidolgozása. Az önök felelőssége is lesz, ha a letelepedési joggal csencselők holnap már a magyar állampolgárságot is eladhatják. Mivel a Belügyminisztérium nem tette meg, az MSZP benyújtotta a letelepedési üzlet felszámolásáról, a haverok offshore cégei által bezsebelt extraprofit visszafizetéséről szóló törvényjavaslatot.

Kérdezem tehát államtitkár urat: csakúgy, mint a letelepedésikötvény-üzlet, az állampolgárság kiárusítása is a Belügyminisztérium asszisztálásával valósul majd meg, vagy a kormány ezúttal esetleg hajlandó lesz megálljt parancsolni a fideszes haveroknak és támogatni a letelepedési biznisz megszüntetéséről szóló MSZP-s javaslatot? Továbbra is kérdésem az is, hogy Orbán Viktor vajon mennyit kap ebből a kötvénybizniszből. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 124-126 2016.09.26. 1:26  119-127

DEMETER MÁRTA (MSZP): Nem fogadom el. Inkoherenciát vélek felfedezni. (Moraj a kormánypárti sorokból.) Ezek a cégek a magyar állam hiteles képviselőiként járnak el - ezen, mondjuk, érdemes lenne elgondolkodni. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a 2012-es törvény (Zaj a kormánypárti sorokból. - Soltész Miklós: Igen, vagy nem?) - amely egyébként létrehozta ezt a letelepedésikötvény-bizniszt - indoklásában a mai napig szerepel az állampolgárság lehetősége. Tehát azt gondolom, hogy önöknél kell keresni a problémát.

Szeretnék idézni Orbán Viktortól: „Európa nemhogy tárva-nyitva hagyta az ajtókat és ablakokat, még meghívókat is küldözgetett a bevándorlóknak.” Hát akkor ezt szeretném önöknek megmutatni (Moraj a kormánypárti padsorokban.), egyébként a 444-en mindenki megnézheti (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Jaj! - A hiteles 444-en!). Ez a meghívó a bevándorlóknak, a magyar kormány együttműködésével az offshore cégek így csalogatják be Magyarországra az embereket, a következő szöveggel: „Szerezzen állandó lakhelyet önnek és családjának az Európai Unióban!”, felsorolva végig a kedvezményeket (Moraj a Fidesz soraiból.), hogy hogyan lehet vízummentes hozzáférése bárkinek a schengeni övezethez. (Soltész Miklós: Igen, vagy nem?) Ez a meghívó, az Orbán-kormány küldte ki. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a meghívót immár 16 ezer embernek…

ELNÖK: Képviselő asszony, a válaszát várom.

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köztük sajnos bűnözőkről beszélünk, miközben több mint 12 milliárdért folytatnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) bevándorlásellenes kampányt. (Moraj a kormánypárti sorokból. - Dr. Répássy Róbert: Rasszista, idegengyűlölő vagy!) Gratulálok! (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 84 2016.10.03. 2:09  83-86

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy láttuk az elmúlt hónapokban, sajnos a kormány közel 20 milliárd forintot költött el egy közvélemény-kutatásra. Tisztelt Miniszter Úr! Ön tudja, hogy ennek az összegnek az egytizedéből, tehát közel 2 milliárd forintból már az elmúlt másfél évben kártalanítani lehetett és kellett volna azokat a katonákat és honvédségi dolgozókat, akiknek az egészségügyi célra félretett megtakarításuk, mint a volt Honvéd Egészségpénztár tagjai, a Buda-Cash-botrány következtében egyszerűen elveszett? Ők ezt a megtakarítást a leadózott illetményükből tették félre.

A Honvédelmi Minisztérium vezetése sajnos azóta nem tett semmit azért, hogy ezeket a károsultakat megsegítse, és akárhány kérdésem volt a témában, mindig csak azt a választ kaptam, hogy egyelőre keresik a segítségnyújtás jogi formáját. Közben nyáron megtörtént, hogy a Miniszterelnökség elkezdte a kártalanítás kifizetését az Információs Hivatal érintett munkatársai számára. Tehát ez is azt bizonyítja, hogy igenis a jogi lehetőség adott, minden innentől kezdve csak politikai akarat kérdése. Azt is látjuk, hogy pénz sok mindenre van, erre sajnos nem volt az elmúlt másfél évben, ami abszolút elfogadhatatlan.

Olyan emberekről beszélünk, a katonák és honvédségi dolgozók a hazájukat szolgálják, elvárják tőlük a határok védelmét, elvárják tőlük már a korlátlan túlszolgálatot akár az év 365 napján úgy, hogy teljesítsék ezt közel 6 ezer fős létszámhiány mellett. Ezek az emberek nem tőzsdéztek, egészségügyi célra tették félre a megtakarításaikat. Az az állam, amelyik nem becsüli a katonáit, rendőreit, az az ország biztonságát teszi kockára. Tehát haladéktalanul meg kell induljon a kártalanítás.

Nagyon bízom abban, hogy miniszter úr megnyugtató és pozitív választ tud adni a jövőre nézve, hiszen ez a több mint 20 500 fő, akik katonák és honvédségi dolgozók, érintettek az ügyben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), igenis megérdemlik ezt az idézőjelbe tett parancsnoki gondoskodást, hogy végre visszakapják a pénzüket a haza szolgálatáért. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 206 2016.10.10. 5:17  205-214

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter és Államtitkár Urak! Ez a letelepedési kötvényes offshore biznisz, amit itt a kormánypártok az elmúlt időben művelnek, azt gondolom, a korrupciós ügyek közül is az egyik legdurvább botrány, abszolút védhetetlen, tehát látszik, hogy itt a korrupció tekintetében nemhogy megpróbálnák orvosolni és egyre inkább felszámolni a korrupciót, de egyre inkább világcsúcsra törekednek ebben a kérdésben.

Ha valami veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor például ez a letelepedési kötvényes offshore biznisz abszolút ezt teszi, hiszen láttuk azt, hogy egy 2013-as indulással, a Gazdasági bizottság jóváhagyásával olyan feladatot, amit egyébként a magyar állam végezne el, hogy államkötvényt értékesítsen, egyszerűen offshore cégek kezébe adtak, teljesen átláthatatlan hátterű cégek kezébe, amelyek egyébként nem is adóznak Magyarországon. Így mára, az elmúlt három évben több mint 100 milliárd forint extraprofitjuk volt ezeknek az offshore cégeknek a letelepedési kötvények értékesítéséből. Értjük mi, valamiből egyébként kell hogy Rogán Antalnak is teljen helikopterezésre, de azt gondolom, ez mégiscsak túlzás.

A konstrukció lényege: mindössze 300 ezer euróért élethosszig tartó letelepedési engedélyt lehet szerezni Magyarországon, ami szabad mozgást biztosít a schengeni övezetben is; ezek az emberek úgy bizniszelnek, úgy bankolnak, azt csinálnak, amit csak akarnak. Tehát azt gondolom, hogy az egész helyzet védhetetlen.

Már a Belügyminisztérium válasza szerint is több mint 17 ezer ember az, akit így idecsábítottak Magyarországra úgy, hogy közben, ahogy tudjuk, közel 20 milliárd forintért bevándorlásellenes kampányt és hisztériakeltést folytattak. Ezeknek a letelepedési kötvényeknek az eladásából, ha most abbahagynák ezt az egész bizniszt, már most 330 milliárd forint fizetési kötelezettsége van a magyar államnak ezek felé a cégek és emberek felé. 2018-tól jár majd le az első kötvény, ott lép életbe az a fizetési kötelezettség. Tehát a magyar adófizetőknek már 330 milliárd forintját kötötték így le, a magyar adófizetők isszák meg annak a levét, hogy egyébként Fidesz-közeli, haveri offshore cégek 100 milliárd forintot tehessenek zsebre.

Bármit is állítanak, hogy ez azért fontos, hogy az állam tudja magát finanszírozni, a magyar állam sokkal olcsóbban is tudná magát finanszírozni, hiszen azok, akik jelenleg ezzel a konstrukcióval vesznek államkötvényt, négyszeres hozamot kapnak. Tehát magyarul: negyedennyi hozammal lehetne finanszírozni a magyar államot, ez még pluszban van a százmilliárdos extraprofiton felül az offshore cégeknek, már 6 milliárdos veszteséget okozott most is a magyar államnak. Ezek a cégek nem adóznak Magyarországon, ez egyértelműen kiderült azokból a válaszokból is, amiket egyáltalán adtak, mert látjuk azt, hogy itt már minden mindenféle üzleti titoknak meg befektetési titoknak minősül, ami, azt gondolom, eleve felháborító.

Jöhetnek itt azzal, hogy más országokban is működik ilyen konstrukció, de más országokban szóba se jöhet az - ha valamiben unikális Magyarország, nagyon szeretik ezt a kifejezést is, ebben is abszolút az -, hogy offshore cégek értékesítsenek ilyen konstrukciót; illetve érdemi befektetést, jelenlétet, hosszabb, évekig tartó, értékteremtő tevékenységet várnak el ezektől az emberektől, nem pedig arról van szó, mint Magyarországon, hogy 300 ezer euróért egyébként megkapják a letelepedési engedélyt 30 napon belül, és konkrétan semmit nem szükséges felmutatni.

Nem igaz az, hogy jól működik a négyszeres ellenőrzés rendszere, egyértelműen több esetben is bebizonyosodott, hogy igenis még elítélt bűnözők is vásárolhattak így letelepedési kötvényt és kaphattak letelepedési engedélyt. Tehát nemcsak Magyarország, az Európai Unió biztonságát is kiszolgáltatják.

Tarthatatlan ez a helyzet, ezért adtuk be a törvényjavaslatunkat, amely azonnal megállítaná ezt az offshore bizniszt, amit önök elkezdtek, azonnal elszámoltatná, nyilvánosan beszámoltatná mindezeknek az offshore cégeknek a cégvezetőit, mind pedig magukat a cégeket is teljesen nyilvánosan, és 75 százalékos adóval sújtaná az eddigi tevékenységet.

Tehát ezt az egész offshore bizniszt fel kell függeszteni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Semmilyen szempontból nem beszélhetnek önök sem szuverenitásról, sem pedig biztonságról, amikor ezzel a döntéssel, ha nem támogatják a javaslatunkat, saját maguk szolgáltatják ki Magyarországot és az Unió biztonságát is. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 214 2016.10.10. 1:54  205-214

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm azoknak a frakcióknak, amelyek támogatják a javaslatunkat. Én még mindig azt kérem a Fidesz-frakciótól, hogy egyébként revideálják az álláspontjukat, és gondolják ezt át, hiszen egy nagyon érdekes példa például ebből az egész ügyből, hogy volt olyan offshore cég, amely előbb kapta meg a Gazdasági bizottság fideszes többségétől az engedélyt a letelepedési kötvények és konstrukció árusítására, mint ahogy bejegyezték volna a céget, tehát azt gondolom, hogy ez körülbelül mindent megmutat az ügyből.

Az egyértelmű, hogy a kormány már átadta Magyarország szuverenitását a Fidesz-közeli offshore cégeknek, gyakorlatilag kontroll nélkül döntenek ezek a cégek arról, hogy ki kaphat letelepedési engedélyt, útlevelet, hozzá tartozó kedvezményeket, és most már hitelre is árulhatják ezek a cégek ezeket a kedvezményeket. Azt gondolom, hogy egyre romlik a helyzet ebben az ügyben. Az egyetlen megoldás az, hogy fel kell függeszteni ennek a kötvényprogramnak a létezését, és el kell számoltatni ezeket a cégeket. Hogyha nem támogatják a javaslatunkat, az beismerése annak, hogy pár zseb megtöméséért bármilyen offshore biznisz folyhat Magyarországon, akár kormányzati támogatással vagy a magyar állami szervek asszisztálásával, ami, azt gondolom, még a jelenlegi, eddig felhozott példáknál is sokkal rosszabb, és sokkal jobban túlmutat.

Ennek tehát a magyar adófizetők fogják megfizetni az árát, nagyon-nagyon drága lesz az az ár, és hogyha most a kormánypárti többség nem támogatja a javaslatunkat, akkor, azt gondolom, nem is olyan hosszú idő elteltével ezt a dolgot nagyon sokan nem fogják elfelejteni, és vissza fogunk rá térni, és mindenképpen meg kell történjen az ezzel kapcsolatos elszámoltatás, ne adj’ isten, nem csak az offshore cégek esetében.

Köszönöm. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van! - Taps ugyanott.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 230 2016.10.10. 1:26  227-232

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a megállapodás, amely előttünk van, egy olyan program megvalósítását teszi lehetővé, ahol a két érintett ország 18 és 30 év közötti állampolgárai maximum 200-200 fős keretet tekintve évente egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik ország területén, és amellett, hogy ez a tartózkodásuk elsősorban nem keresőtevékenységre irányul, hanem turisztikai célú, mégis, ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor ideiglenesen akár munkát is vállalhatnak egymás területén. Ebben a megállapodásban számos feltételt rögzítenek mind a két fél számára, hogy melyek teljesülése esetén valósulhat meg az ideiglenes munkavállalás.

Mindazonáltal azt gondoljuk, hogy ez a megállapodás mind gazdasági, mind kulturális, mind oktatási tekintetben is, mind turisztikai tekintetben is pozitívan hathat a két ország kapcsolatára, és egyértelműen humán és ifjúsági területen is a kapcsolatok fejlődését szolgálhatja. Tehát az MSZP ennek a megállapodásnak és törvényjavaslatnak az elfogadását támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 8 2016.10.12. 8:31  1-13

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az Európai Unió Tanácsa 2013 januárjában döntött a mali haderő műveleti képességei kialakítását, fejlesztését célzó európai uniós kiképző műveletről. Ennek, ahogy államtitkár úr is említette, most már többszöri hosszabbítását láthatjuk, és részünkről teljesen természetes, hogy támogatjuk az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, az ennek keretében megvalósuló missziókat csakúgy, mint a többi nemzetközi szervezet, a NATO és az ENSZ hasonló misszióit is, hiszen rendkívül fontos, hogy a Magyar Honvédség és így Magyarország is aktív szerepet vállaljon a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében, fenntartásában és további biztosításában.

Emellett engedjék meg nekem, hogy ahogy eddig is minden ilyen alkalomnál, most is megragadjam a lehetőséget arra, hogy felhívjam pár dologra a figyelmet a Magyar Honvédséggel kapcsolatban. Mint ahogy az a magyar kormánynak felelőssége, továbbá a magyar parlamentnek, tehát az összes képviselőnek pedig kötelessége is, hogy együtt biztosítsák azokat a forrásokat és azokat az eszközöket, amelyek a Magyar Honvédség megfelelő működéséhez szükségesek, természetesen ez vonatkozik a nemzetközi szerepvállalásra ugyanúgy, mint a hazai alapfeladatok ellátására. És ezen eszközök biztosítása, illetve a források biztosítása nem merülhet ki abban, hogy egyszerűen a működőképességet és a feladatok épphogy csak ellátását tűzzük ki célul, hanem igenis óriási figyelmet kell fordítani arra, hogy folyamatos fejlesztések, modernizációk valósuljanak meg a Magyar Honvédségben, csakúgy, mint az állomány helyzetének és perspektívájának javításában.

(9.10)

Pontosan azért, hogy a Magyar Honvédség egy olyan modern és professzionális haderő legyen, amely meg tud felelni a XXI. század kihívásainak mind a szövetségesi tevékenységben, mind pedig a hazai alapfeladat-ellátásban.

Tehát így, ahogy mind a józan ész, mind pedig az erkölcsi kötelesség is diktálja, azt gondolom, említsünk meg pár dolgot, hogy mik azok, amelyekben sürgős cselekvésre van szükség a Magyar Honvédség működésének javításában. Szeretném két téma köré szervezni ezt elsősorban, egyrészt az állomány helyzetére, másrészt pedig a forrásokra. Az állomány helyzetét tekintve tisztában vagyunk azzal, ahogy a vezérkari főnök is ezt a saját bevallása szerint elmondta, hogy legalább 5500 fős létszámhiánnyal küzd ma a Magyar Honvédség, és sajnos azt kell mondjuk, hogy egyes szakértői becslések szerint ez a szám jóval magasabb is lehet, akár 6-8 ezer főt is elérhet. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy elsősorban a végrehajtó állományból, a legénységi állományból hiányoznak nagyon sokan.

A Magyar Honvédség feladatai az elmúlt időszakban mind a biztonsági környezet változása miatt is, mind pedig a honvédség helyzete romlása miatt is sajnos jelentősen megnövekedtek, és látjuk azt, hogy itt a most tárgyalt missziós tevékenységen felül is számtalan más misszióban vesz részt a Magyar Honvédség a világ számos pontján. Az alapfeladatok ellátását is emellett mindenképpen teljesíteni kell. Az elmúlt időszakban új feladatokat is kapott a Magyar Honvédség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kormány általi bevezetésében. Tekintettel az óriási létszámhiányra, ezeknek a feladatoknak az ellátása a jövőben egyre nagyobb nehézségeket okozhat, tehát mindenféleképpen a létszám feltöltését mielőbb meg kell kezdeni és végre kell hajtani. Számos határozati javaslatot nyújtottunk be ebben a kérdésben.

Sajnálatos módon ez minden alkalommal a kormánypárti többség által leszavazásra került. Én azt gondolom, hogy nem feltétlenül csak az a cél, hogy egy ilyet megszavazzanak, én már attól boldog lennék, ha látnám, hogy ténylegesen folyamatban van egy létszámfeltöltés, akár az önök saját elhatározásából. Azt gondolom, ez már nem várathat magára. Egyértelmű, hogy a munkakörülményeket javítani szükséges az állomány tekintetében.

Szeretnék kitérni a modernizációra, hiszen egyértelműen tisztában vagyunk vele, hogy nagyon elöregedtek a Magyar Honvédség technikai eszközei. Ezek nélkülözhetetlenek a feladatok ellátásához, tehát mindenféleképpen több területen és több képességnek a további fenntartására, fejlesztésére vagy ne adj’ isten, pótlására lenne szükség.

A misszióval kapcsolatban szeretném kiemelni különösen a szállítóképességet, itt most például az A‑26-osok modernizációjára vagy cseréjére gondolok. Azt gondolom, nem csupán olyan szempontból gondolhatunk az A-26-osokra, amely a sajtóban megjelent és nagyobb nyilvánosságot kapott, hogy a köztársasági elnök nem tudott A-ból B-be eljutni. Azt gondolom, persze, ez egy nagyon szomorú dolog, csak ennél sokkal fontosabb feladatai is vannak az A-26-os gépeknek és lennének, tekintve például a missziókban történő logisztikai feladatokat, szállítást, egyébként minősített időszaki helyzetekben Magyarországon és Magyarország légterében is rendkívül fontos feladatai vannak. Tehát mindenféleképen ezt a képességet, ezt a szállítóképességet modernizálni szükséges, és nyilván az ehhez szükséges forrásokat megadni.

Kérdés az, és azt gondolom, inkább egy bizottsági beszélgetésen vagy vitában lenne érdemes rá visszatérni, hogy ezeket a missziós tapasztalatokat, amelyeket katonáink megszereznek, és ténylegesen ez óriási tapasztalattal és tudással járul hozzá a Magyar Honvédség képességeihez, milyen szinten sikerül hazai terepen egyébként beépíteni mind a kiképzésbe, mind pedig az oktatásba, mind pedig a hazai és a nemzetközi gyakorlatokba. Azt gondolom, ez az, amire szintén nagy hangsúlyt szükséges fektetni.

Térjünk át nagyon röviden a költségvetésre, hiszen sajnos az elmúlt években nagyon drasztikusan csökkent a Magyar Honvédség költségvetése. Látnunk kell azt, hogy 2017-ben sem fogja még elérni a GDP 1 százalékát sem. Azt gondolom, hogy ezen a helyzeten mindenképp változtatni kell. Tudjuk, hogy van egy kormányrendelet, amely előírja, hogy évente a GDP 0,1 százalékával szükséges emelni a honvédség költségvetését, ez 2026-ig tartó vállalást jelent, de azt gondolom, sajnos most már ez kevés. Ott tartunk, hogy sokkal gyorsabban történik meg az amortizáció a technikai eszközök tekintetében, mint ahogy ez a 0,1 százalék bármilyen fejlődést tudna biztosítani. Úgyhogy itt mindenféleképpen nagy összegű forrásinjekcióra van szükség ahhoz, hogy a helyzetet érdemben javítani lehessen. Azt gondolom, nem várhatunk 2026-ig, igenis pár éven belül, akár két-három éven belül törekedni kell arra, de a legrosszabb esetben 2022-ig, hogy ténylegesen a GDP 2 százalékát érje el a Magyar Honvédség költségvetése.

Tehát ezek lennének a legfontosabb pontok, amelyeket kiemelnék ennek a napirendnek a tárgyalása keretében. Láttuk azt, hogy ténylegesen az elmúlt körülbelül egy-másfél évben nagyon fontos volt ‑ legalábbis szavakban ‑ a kormányzat számára a biz­tonság, és mindent szinte e köré vagy ennek a látszata köré szervezett, azt gondolom, most már ténylegesen eljött a tettek ideje. Szeretnénk tehát látni azt, hogy igenis konkrét lépések történnek a források drasztikus megemelésére, konkrét lépések történnek a létszámfeltöltésre is, úgyhogy ez lenne az elvárás mindenféleképpen mind a Honvédelmi Minisztérium, de azt gondolom, ilyen tekintetben elsősorban a kormány felé is, hiszen tudjuk azt, hogy egy rendkívül centralizált rendszerről beszélünk.

Röviden összefoglalva, ezekre a cselekvésekre mindenképpen szükség van, és természetesen azt a missziót, amiről éppen tárgyalunk, továbbra is az MSZP támogatja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 18 2016.10.12. 15:25  13-30

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az államtitkár úr a felszólalásában említette, hogy mind a felszerelés, források és eszközök biztosítása mellett mennyire fontos az állomány megbecsülése. Én ezzel maximálisan egyet tudok érteni, hiszen látjuk azt, hogy mind a Magyar Honvédség esetében, mind pedig a rendvédelmi szervek esetében ezeknek a szervezeteknek a legnagyobb ereje és a biztonság garanciája az ő állományuk, és az állomány megbecsülése. Bárcsak tényleg láttuk volna ezt eddig tettekben! Mert azt kell mondjam sajnos, hogy ebben óriási elmaradásai voltak a kormánynak és sok tekintetben még a mai napig vannak.

Itt szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjak a Magyar Honvédség állományának és a rendvédelmi szervek állományának is az áldásos munkájukért, tekintve, hogy mondjuk, a honvédség állományának köszönhető, hogy egyáltalán a mai napig működőképes a Magyar Honvédség, és tudjuk azt is, hogy sajnálatos módon a rendvédelmi szervek állománya sincsen rózsás helyzetben.

Hogy elindult az illetményfejlesztés, azt el is ismertük, hogy egy pozitív lépés, sőt különösen szükséges volt. Ahogy Vas Imre képviselő úr említette, hogy itt 2000 óta nem történt illetményfejlesztés, ez egyébként nem igaz, tehát 2008-ban történt az utolsó illetményfejlesztés. Csak szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy 2015-ig befagyasztásra került az a köztisztviselői illetményalap, amiből számításra kerül a hivatásosok illetménye. Tehát egészen 2015-ig sajnos nem történt semmi. De itt megint csak hozzáteszem: az, hogy 2015-ben ez elindult, azt gondolom, mindenféleképpen egy jó dolog.

Szóba került az is, Vas Imre képviselő úr említette, hogy ez a törvény, mind a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításáról beszélünk, mind pedig a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának a jogviszonyáról szóló törvényről, konkrétan a szerződéses állományra ez például nem vonatkozik, hanem kizárólag a hivatásos állományra. Ha pedig ebben némi félreértés lenne, akkor kérem, hogy ezt tisztázzuk, de én azt gondolom, ez derül ki a törvényből, hogy itt a hivatásos állományról beszélünk. Tehát ezt mindenképpen pontosítsuk.

Azt gondolom, a törvényjavaslat legfontosabb eleme az, hogy bevezeti az egészségkárosodási keresetkiegészítést és az egészségkárosodási járadékot. Nagyon sajnálom, hogy a kormány egyébként csak most lépett bármit is ebben az ügyben, hiszen évek óta nem megoldott azoknak a helyzete, akik valamilyen fokú, kisebb vagy pedig nagyobb egészségkárosodást szenvednek, akár balesetből, betegségből kifolyólag, akár pedig a szolgálatuk során, ahogy telik az idő, a feladatellátás következtében.

Szívesen láttam volna ebben a törvényjavaslatban a Honvéd Egészségpénztár volt tagjai kártalanításának a jogi lehetősége megteremtését, hiszen volt egy kérdésem a honvédelmi miniszterhez múlt héten, és a válaszában jelezte, hogy jogszabályalkotás indul ebben a kérdésben, hogy például a Magyar Honvédség állományát hogyan lehetne kártalanítani. Azt gondolom, nagyon jó, hogy egyáltalán gondolkodás van. Tudjuk, hogy sajnos másfél évig semmi nem történt.

Ha a jogi keretek megteremtéséről beszélünk, akkor tekintve, hogy mind a honvédség állománya, mind pedig a rendvédelmi szervek állománya érintett a Honvéd Egészségpénztár kérdésében ‑ ugye, hogy az az 1,8 milliárd forintjuk, amit az adózott illetményükből tettek félre, elveszett a Buda-Cash botrányban, annak a csődjével -, ebben a törvényben meg lehetne teremteni, meg lehetett volna, és még lehetne, hiszen még van lehetőség módosításra, azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik mind a Belügyminisztérium számára, mind pedig a Honvédelmi Minisztérium számára, hogy végre kártalanítani tudják az állományt. Hiszen azt gondolom, nem kérdés, hogy mind a katonák, a honvédségi dolgozók, mind pedig a rendvédelmi szervek munkatársai igenis vissza kell hogy kapják azt a pénzt, amit egészségmegőrzési céllal tettek félre. Tehát én várnám azt, hogy ebben legyen párbeszéd, és legyen arra szándék, hogy ilyen jogi lehetőségek kerüljenek akár ebbe a törvénybe, hiszen akár itt lehetne ezt rendezni.

Tehát tény az, hogy ez a törvény bevezeti az egészségkárosodási ellátás rendszerét, és ennek az okait a Belügyminisztérium a következőképpen foglalta össze a törvény indokolásában, szeretném idézni: „A speciális rendvédelmi ellátási rendszer kidolgozását alapvetően az indokolja, hogy a hivatásos szolgálat önhibán kívüli, kényszerű elhagyása a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetése óta fokozott ‑ különösen az életkor előrehaladtával -, jelentős egzisztenciális bizonytalanságot okoz a személyi állomány körében. Egy esetleges szolgálati baleset vagy önhibán kívüli betegség miatti egészségügyi alkalmatlanság megállapítása hosszú távú és nagyon jelentős jövedelemcsökkenéssel járhat, különösen akkor, ha semmilyen ellátásra, vagy csak baleseti, illetve rehabilitációs ellátásra válik jogosulttá az érintett.”

Azért szerettem volna ezt felolvasni, hiszen tudjuk, hogy önök szüntették meg a szolgálatinyugdíj-rendszert 2011-ben. És csak szeretnék itt jó reggelt kívánni a kormánynak, hiszen azt mondom, még ha csak kicsi lépésben is, de ezek szerint végre önmaguk felismerték azt, hogy milyen óriási hibát követtek el akkor, amikor megszüntették a szolgálatinyugdíj-rendszert, és úgy tűnik, hogy akár végig is aludták ezt az elmúlt öt évet.

(9.50)

Így most öt évvel a szolgálatinyugdíj-rendszert megszüntető javaslat elfogadása után kerül csupán elénk ez a jelenlegi javaslat. És sajnos nem hallottam semmilyen bocsánatkérést vagy megbánást a kormány részéről, hogy az érintett állományt és azokat, akik azóta balesetet szenvedtek vagy betegek lettek vagy a feladatellátás során romlott az egészségügyi állapotuk, őket megkövetnék vagy rajtuk segítenének, vagy ez lett volna a szándék az elmúlt években.

És sajnos az a kormány tette ezt és teszi ezt, amelynek Orbán Viktor a vezetője. És emlékszünk még arra, amikor tüntetés volt a szolgálati nyugdíj megszüntetése ellen, és a szakszervezetek meghívták a miniszterelnököt erre a tüntetésre, ő azzal utasította el ezt a meghívást, hogy egyébként ezt továbbítja a bohócügyi államtitkárának. Tehát csak szeretnék emlékeztetni rá, hogy mi volt a kormány hozzáállása az állományhoz és a szolgálatinyugdíj-rendszerhez, hiszen azt egyetlen tollvonással sikerült eltörölni, és így teljesen megszüntették a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét.

Mi azóta is számtalanszor felhívtuk rá a figyelmet, hogy a szolgálatinyugdíj-rendszer fenntartása, létezése nem egyfajta privilégium, hanem a hivatásos szolgálati jogviszony és a hivatásos életpálya szükségszerű eleme, hiszen tudjuk azt, hogy a hivatásosokkal szemben sokkal magasabbak mind a fizikai, pszichikai és egészségügyi követelmények, mint a civilekkel szemben, és azt is tudjuk, hogy ők olyan munkát végeznek, aminek hatására sokkal nagyobb fizikai és pszichikai terhelésnek vannak folyamatosan kitéve, és teljesen egyértelmű, hogy akár 10-15 vagy 25-30 év szolgálat után ez nem múlik el nyomtalanul, hiszen egyértelmű, hogy senki nem lesz fiatalabb, viszont a feladatellátás szükségessége folyamatosan megvan velük szemben is. Tehát egyértelmű, hogy az állam nem hagyhatja azokat az embereket cserben, akik a haza szolgálatára, a biztonság garantálására és biztosítására esküdtek föl, és akár életük feláldozásával vagy pedig kockáztatásával is természetesen védelmezik Magyarország állampolgárait, az ő vagyonukat. Egyébként pontosan emiatt, nyilván ezt felismerve nemcsak Magyarországon, hanem még számtalan országban valamilyen formában létezik egy kedvezményes nyugdíjrendszer, egy igazságos formában fenntartható szolgálatinyugdíj-rendszer.

Itt szeretnék arra is emlékeztetni, hogy egyértelmű, hogy nem volt tökéletes a 2010 előtti rendszer, de abból semmiképpen nem engedünk, hogy szükség van valamilyenfajta kedvezményes nyugdíjrendszerre. De akkor, amikor önök döntöttek 2011-ben az eltörlésről, akkor egyébként a fürdővízzel együtt a gyermeket is egyértelműen kiöntötték, és akkor szó szerint mondhatjuk, hogy megalázták azokat az embereket, akik a haza szolgálatára esküdtek föl.

Az, hogy belátják a tévedésüket, azt gondolom, hogy üdvözlendő mindenféleképpen, viszont amennyiben ez őszinte lépés, akkor azon túl, hogy ide beterjesztik ezt a törvényjavaslatot, még két fontos dologra mindenféleképpen oda kellene figyelni és meg kellene tenni. Az egyik a bocsánatkérés amiatt, ami az elmúlt öt évben történt, magának a nyugdíjrendszernek az eltörléséért, és azért a gyűlöletpropagandáért ‑ sajnos ezt kell mondjam, hiszen ez az volt ‑, amiben nagyon sok megszólalásban és cselekvésben is sajnos a társadalmat azok ellen hangolták, akik akár 10-20 és több évet szolgáltak mind a honvédség, mind pedig a rendvédelmi szervek állományában. Illetve nagyon fontos teendő lenne ‑ amennyiben őszinte a mostani lépésük -, hogy ren­dezik azoknak a helyzetét, akik 2012 és 2016 között kerültek abba a helyzetbe, hogy bizonyos fokú egészségkárosodást szenvedtek, és emiatt, önhibájukon kívül kerültek ki az állományból, hiszen a jelenlegi törvényjavaslat nem vonatkozik rájuk visszamenőlegesen. Tehát itt van négy év és jó pár érintett ‑ egyébként pár száz fős nagyságrendről beszélünk -, akiknek mindenképpen meg kell oldani a helyzetét, maguk miatt is, illetve az aktív állományra tekintettel is egyértelműen. Tehát arra kérem mind a kormánypárti képviselőtársaimat, mind pedig a kormány képviselőjét és többi képviselőit, főleg azokat, akik felelősek ebben a témában, hogy igenis, ez irányban mindenféleképpen tegyenek lépéseket. Ezzel semmit nem vesztenek, ez nem pártpolitikai kérdés, és azt gondolom, elengedhetetlen, hogy ezeken az embereken segítsünk, ez egyértelműen erkölcsi kötelességünk is.

A törvényjavaslat az egészségkárosodási kereset­kiegészítés és az egészségkárosodási járadék bevezetésével, tényleg, ahogy mondtam, kétségtelen, hogy előrelépés ahhoz az állapothoz képest, ami 2012 óta fennáll, de azt gondolom, hogy nem elégségesek azok a megoldások, amelyek szerepelnek a törvényjavaslatban, és semmiféleképpen nem tudják kiváltani egy méltányos és ‑ még egyszer mondom ‑ társadalmi szempontból is igazságos szolgálatinyugdíj-rendszer kialakításának a szükségességét.

Ráadásul, szeretném kiemelni, hogy az új ellátásokra vonatkozó szabályok még a törvényjavaslat saját logikai rendszerének a keretein belül is rendkívül szigorúak, különösen az a rendelkezés, miszerint a miniszter csak 40 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapot esetében adhat felmentést a foglalkoztatási kötelezettség alól, 40 százalékos egészségi állapot felett minden alkalmatlanná vált hivatásost köteles a rendvédelmi szerv és a honvédség is továbbfoglalkoztatni. A 40 százalékos egészségi állapot azt jelenti, hogy az érintettnek rendkívül súlyos egészségkárosodása van. Tehát a törvényjavaslat egészségkárosodást elszenvedett emberek számára ír elő továbbfoglalkoztatási kötelezettséget, tehát őket szükséges továbbfoglalkoztatni. Lényegében azt lehet mondani, hogy így csak megrokkant emberek esetében teszi lehetővé, hogy a miniszter egyáltalán mérlegelhesse a továbbfoglalkoztatásnak a mellőzését.

Egyéb esetekben, amikor az egészségi állapot meghaladja ezt az előbb említett 40 százalékot, a méltánylást érdemlő egyedi helyzetekre egyáltalán nem ad megoldást a törvényjavaslat, például így sajnos megoldhatatlan helyzetbe kerül az - amen­nyi­ben változtatás nem történik -, akinek például rehabilitációs kezelésre, vagy pedig, mondjuk, dialízisre kell járnia. Ezért azt fogjuk javasolni, hogy a 40 százalékos egészségi állapot alatt alanyi jogon járjon az egészségkárosodási járadék, szó szerint megrokkant hivatásosok esetében ne kelljen méltányossági kérelemmel bajlódni. A bürokratikus akadályoknak a felhúzása helyett az államnak egyértelműen az a feladata, hogy megköszönje a szolgálatot, és járadék biztosítása mellett lehessen a hivatásos életpályáját lezárni.

40 és 80 százalékos egészségi állapot között azonban valóban indokolt lehet a miniszter számára méltányossági jogkört biztosítani, nyilvánvalóan azért, hogy az említett egyedi élethelyzetek természetesen kezelhetők legyenek.

A továbbfoglalkoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok nagyon elnagyoltak, mindenféleképpen garanciális szabályokat itt szükséges biztosítani, és fontos az, hogy az érintetteknek, a hivatásosoknak a szaktudásuknak megfelelő beosztást biztosítsanak a jövőben is. Tehát ezt is rögzíteni kell a törvényben.

Tehát összességében arról beszélünk, hogy ez egy helyes irányba tett lépés. Az is biztos, hogy nem jelent százszázalékos megoldást, nem pótolhatja egy társadalmilag igazságos, kedvezményes nyugdíjrendszer biztosítását. Tartottunk szakszervezeti egyeztetést a kérdésben, ennek megfelelően természetesen be fogjuk nyújtani a módosító javaslatainkat, és ennek függvényében fogjuk mérlegelni természetesen a törvényt.

Annyit szeretnék még gyorsan jelezni, hogy itt a honvédek jogállása és a rendvédelmi szervek esetében a jogállási törvényeknél nagyon gyakran látunk módosításokat. Szükséges lenne az, hogy egy koncepció alapján dolgozzon a kormányzat, hiszen nem lehet az állománnyal azt megtenni, hogy folyamatosan változó, kéthavonta változó jogi környezet legyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Jobbik mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 24 2016.10.14. 15:12  1-75

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Czomba Sándor képviselőtársam mondandójára csak egy mondatban engedjék meg, hogy reagáljak. Azt gondolom, egy számot mindenféleképpen meg kell jegyezni: 600 ezer fiatal, aki az elmúlt években elhagyta Magyarországot, és nem tudni, hogy mikor tervezik egyáltalán visszajönni, pontosan a rossz kormányzati intézkedések eredményeképpen.

Most pedig szeretnék áttérni a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium fejezetére a zárszámadásnak, ahol őszintén szólva inkább általánosságban a zárszámadással kapcsolatban merül föl az a kérdés, hogy miért változott meg az a sorrend, miért jó az, hogy előbb fogadja el a Magyar Országgyűlés a következő évi költségvetést, mint ahogy a megelőzőekben látta volna a zárszámadást. Hiszen, ahogy Józsa István képviselőtársam is említette, és államtitkár úr is reflektált erre, ez ténylegesen az igazság pillanata, tehát számot tudunk azzal vetni, hogy hogyan történt meg a költségvetés felhasználása, mik azok a területeken, amelyeken javítani szükséges a gazdálkodást, hová szükséges több forrást tenni.

Ezt teljesen világosan mutatja, a Magyar Honvédség működését tükrözi, az aggályainkat tükrözi a 2015-ös zárszámadásnak ez a fejezete is. Számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy a honvédség 2017-es költségvetése úgy lett elfogadva, hogy a ’15-ös számokat sem láttuk még pontosan és a gazdálkodást.

Szeretnék első körben a költségvetésre kitérni, hiszen a rendszerváltás óta soha nem volt 1 százalék alatt a Magyar Honvédség költségvetése. Ezt 2010-től sikerült megoldania az Orbán-kormánynak. Három év alatt több mint 200 milliárd forintot vontak el a Magyar Honvédség működésétől. Mindezt úgy, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen óriási forráselvonás úgy, hogy egyébként soha nem volt túlfinanszírozva a Magyar Honvédség, úgy, hogy egyébként amennyiben emiatt képességek szűnnek meg, és sajnos történt ilyen, akkor nem 200 milliárd forintba kerül ezeknek a pótlása, hanem legalább 400-500-600 milliárd forintba is. Azt gondolom tehát, óriási felelőtlenség volt, hogy így történt meg ez a forráselvonás.

A költségvetés csökkenése a tavalyi évben állt meg. Két döntés történt ebben. Az egyik az illetményfejlesztés, ami a hivatásos állományt érintette elsősorban. Azt gondolom, ez ténylegesen egy pozitív dolog, és ezt mindenféleképpen szükséges elismernünk. De az is tény, hogy ugye 2010 óta be volt fagyasztva folyamatosan a köztisztviselői illetményalap; ebből számítják a honvédségi állomány illetményét is. Legalábbis a hivatásosoknál megtörtént ez az illetményfejlesztés ’15-ben, ez járult hozzá ahhoz, hogy megállt a honvédség költségvetésének drasztikus csökkenése. Illetve született egy olyan kormányhatározat, amely szerint évente a GDP 0,1 százalékával szükséges emelni a honvédség költségvetését.

De nézzük meg, hogy mi a helyzet! Ez a 0,1 százalék mire lehet elég? Hiszen ezt a 2015-ös évben az illetményfejlesztés töltötte ki körülbelül kétharmad részben. Tudjuk azt, hogy a honvédség technikai eszközei és működésének feltételei, az amortizáció sokkal nagyobb mértékű, mint a GDP 0,1 százaléka, amit adott esetben minden évben végrehajt a kormány. Úgyhogy mindenféleképpen nagy forrásbevonásra van szükség a honvédség működéséhez. Minél előbb a GDP 2 százalékát szükséges ehhez biztosítani, hiszen bármilyen fejlesztés csak ebből valósulhat meg. Tehát azt gondolom, a 0,1 százalék éppen csak a működőképesség fenntartására talán elég lehet, de semmilyen fejlesztés nem tud érdemben ebből megvalósulni. És ahogy az összegzésben is áttekintettük a főbb számokat, látszik az, hogy 2010 és ’15 között reálértékben 18 százalékos csökkenést mutat a költségvetés. Tehát hiába a pluszforrások, ez sem tudott, mondhatjuk úgy, még kompenzálni sem.

Tekintsük át az állomány helyzetét is, hiszen tudjuk azt, a vezérkari főnök saját bevallása szerint is 5500 fős létszámhiánnyal küzd a Magyar Honvédség. A szakértői becslések ennél sokkal magasabb, közel 8 ezer fős létszámhiányt mutatnak. A zárszámadás fejezeti összegzésében láthatjuk azt, hogy lényegében ebben a kötetben is elismeri a kormányzat, hogy kifejezetten csökkenő tendenciát mutat a mai napig a honvédség átlagos statisztikai létszáma. 2014 és ’15 között, csak e két év között 314 fős csökkenést mutat átlagosan. És ha megnézzük, hogy milyen állo­mánykategóriákban történik a csökkenés, akkor a leg­drasztikusabb hiány a végrehajtó állomány, a le­gény­ségi szerződéses állománynál van. Azt gondolom, ez külön egy nagyon fontos és orvosolandó prob­léma.

A honvédség engedélyezett létszáma 29 700 fő, amit a Magyar Országgyűlés úgy határoz meg, hogy ez a Magyar Honvédség alapfeladatai ellátásához mindenképpen szükséges, tehát ezzel a létszámmal tudja megfelelően ellátni a Magyar Honvédség a fe­la­datait. Ehhez képest, már csak, amit ezekből a számokból is láthatunk, már majdnem 6 ezer főnél tartunk, ami hiány. Úgyhogy azt gondolom, ezt minden­képpen meg kell oldani. Többször adtunk be határozati javaslatot arra, hogy induljon meg a létszámfeltöltés. Ezt sajnos, szokásához híven, a kormánypárti többség minden alkalommal elutasította és a bizottságok is. Itt az lenne a lényeg, hogy most már konkrét cselekvés legyen. Teljesen mindegy most már, hogy ki ad be és milyen javaslatot, a lényeg, hogy cselekvés mutatkozzon már végre ezen a területen is.

És ha az állomány helyzetéről beszélünk, akkor muszáj megemlíteni azt, hogy a Honvéd Egészségpénztár kálváriája kapcsán 1,8 milliárd forint tűnt el, ami kifejezetten 27 ezer katona, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és honvédségi dolgozónak az egészségügyi célra félretett megtakarítása volt. Az Információs Hivatalnál azóta megindult a kártalanítás, viszont sem a Honvédelmi, Sem a Belügyminisztériumnál nem történt azóta sem semmi. A Honvédelmi Minisztériumtól legalább, ha mást nem, ígéretet kaptunk arra, hogy valamilyen jogalkotás keretében ta­lán lehetőség nyílik majd a kártalanításra. De nagyjából, ami a katonákat és a honvédségi dolgozókat érinti, 1,2-1,3 milliárd forintról beszélhetünk összesen.

Itt felhívnám a figyelmet, hogy például a hadi­sír­gondozásra éves szinten közel 3 milliárd forintot költ a honvédelmi tárca. Természetesen ez is egy fontos feladat, amit szükséges ellátni, de például kiderül a zárszámadásból, hogy ’15-ben ezt még közel 1 milliárd forinttal sikerült kibővíteni az Ország­védelmi Alapból. Ez azt jelenti, azt gondolom, hogy nem feltétlenül erre kell rendkívüli és pluszforrásokat biztosítani, hanem például egy nagyon kicsit megnövelt összegből már az érintett katonákat és honvédségi dolgozókat kártalanítani lehetett volna és kellett volna már 2015-ben.

A nemzeti és katonai fejlesztési programokra fordított kiadások összege évek óta folyamatosan csökken, 2012 és ’15 között több mint 1 milliárd forinttal csökkent. Ennek mindenféleképpen az ellenkező folyamatára lenne szükség, mindenképpen növelni kellene ezeket a kiadásokat. Ugye, a nemzeti katonai stratégia meghatározza a személyi juttatások, a működési és fejlesztési kiadások arányát 40, 30, illetve 30 százalékos arányban. Ehhez képest, ami most megvalósult, az 46 százalék, 40 százalék és mindössze 13 százalék a fejlesztési kiadás a 30 százalék helyett.

(12.40)

Illetve azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy itt a Gripen-program teszi ki ennek a 13 százaléknak is az óriási részét, tehát látszik, hogy a modernizációra nem fordít forrásokat a kormányzat.

Emellett a nullára leírt eszközök aránya folyamatosan növekszik, 2014-ben már 28 százalékos volt, és 2015-re már 31,2 százalék. Ez a technikai eszközök elöregedését jelzi, tehát egy hatalmas számról beszélünk. Azt gondolom, hogy számtalan példa mutatja azt, hogy milyenformán öregednek el a honvédség eszközei, ezeknek a pótlása, korszerűsítése és egyébként tényleg egy komplett stratégiai gondolkodás a fejlesztések tekintetében is mára elengedhetetlen. A légierőt tekintve itt meg kell említsük az An-26-osok kérdését, illetve a helikopterek kérdését. Például az An-26-osnál nem az a probléma, hogy köztársasági elnök úr nem jut el A-ból B-be, hanem az a probléma, hogy akár egy missziónál nem tudják biztosítani a szükséges logisztikát, akár egy hazai minősített időszaki helyzetnél ezek a gépek nem tudják ellátni a feladatukat, hatalmas problémát jelent, és mindenképpen erre rendkívüli és kormányzati forrásokat, központi forrásokat kell biztosítani, hiszen a Magyar Honvédség költségvetéséből lehetetlen ezeket megvalósítani.

A helikopterkérdésnél pedig láttuk azt, hogy 2013-ban konszenzus volt arról, minden párt egyetértett, hogy igenis egy helikoptertender kiírására van szükség, és közösen megoldani a Magyar Honvédség, a rendőrség és a légi mentők helikopterképesség-szükségleteit, ehhez képest nem ez történt. 2014-ben a honvédség három darab Mi-8-as T-helikoptert szerzett be 3 milliárd forintért, most ugye, tudjuk, hogy a Mi-17-esek nagyjavítása meg fog történni 4 milliárd forintért ‑ összesen csak négy darab gépről beszélünk ‑, illetve a Belügyminisztériumnak sikerült venni szintén öt darab MD-902-es helikoptert 4 milliárd forintért. Ha ezeket összeadjuk, plusz, hogy a légi mentőknél meghosszabbításra került a bérleti szerződés, hiszen még mindig nincsen érdemi közös megoldás, ez azt eredményezte, hogy az elmúlt másfél-két évben körülbelül már 13-15 milliárd forint ment el ezekre az ad hoc kezelésekre. Egy ilyen összegből már ‑ nyilván attól függően, hogy milyen pénzügyi konstrukcióról beszélünk, azt gondolom, hogy ezt nem itt szükséges megvitassuk ‑ egy nemzeti helikopterbeszerzési tendert el lehetett volna indítani, ami igenis hosszú távon oldaná meg ezt a kérdést. Mindannyian tudjuk, hogy ha olyan helyzet van ‑ most kifejezetten az árvizet emelném ki vagy más katasztrófahelyzetet, hiszen a civil lakosság szerencsés esetben maximum ilyenkor találkozik a honvédségi és a többi helikopterrel ‑, ilyen esetekben is, amikor szükség van rá, nem tudjuk a semmiből előrántani két nap alatt ezeket a technikai eszközöket. Tehát előre kell gondolkodni.

Nyilvánvaló, hogy a szárazföldi haderőnemnél is itt most az egyéni felszerelések modernizációját emelném ki ‑ mint az egyik legfontosabb feladatot ‑, de tudjuk, hogy számtalan haditechnikai eszköz van, ami hihetetlen módon elöregszik és kiesik a rendszerből. Tehát az alapfeladatok ellátását veszélyeztetheti most már az az állapot, ami fennáll.

2014-ben a Honvédelmi Minisztérium 46 darab ingatlant értékesített, ebből nettó 843 millió forint folyt be a központi költségvetésbe, és most sajnos a Honvédelmi Minisztériumot nem tudom megkérdezni, államtitkár úr felé tenném akkor most fel a kérdést, hogy ez az összeg vajon beérkezett-e a honvédelmi tárcához, és mondjuk, ezt mire sikerült fordítani. Ez egy nyitott kérdés, nem tudom, hogy esetleg tud-e rá válaszolni, vagy akár írásban is, nagyon örülök, ha ezt ki tudják fejteni.

Tehát összefoglalva, visszaigazolja a 2015-ös zárszámadás azt, hogy nagyon rossz állapotban van a Magyar Honvédség, nem elegendőek az anyagi lehetőségek arra, hogy tényleg itt hosszú távon modernizációról beszéljünk, ami, azt gondolom, mára elengedhetetlen. Folyamatosan növekednek a honvédség feladatai. Nemcsak a hazai alapfeladatokat látják el, emellett természetesen a nemzetközi szerepvállalásból adódó kötelezettségeket is nagyon kiválóan teljesítik, és bővültek a feladatok a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán. Tehát innentől kezdve, azt gondolom, hogy a pluszforrások és a modernizáció, illetve a létszámfeltöltés mindenféleképpen elengedhetetlen.

Szeretném itt megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a Magyar Honvédség állományának, mind a katonáknak, mind pedig a honvédségi dolgozóknak azt a hihetetlen elhivatottságot, amivel mindennap végzik a munkájukat, és legyünk tisztában mindannyian azzal, hogy csak azért működőképes még ma a Magyar Honvédség, mert ők ilyen elhivatottan végzik a munkájukat.

Az illetményfejlesztést természetesen fontos tovább folytatni. Itt kiemelném, hogy a honvédségi dolgozók, midőn a közalkalmazotti bértábla nem változott, nem részesültek semmilyen illetményfejlesztésben. Összesen bruttó 16 ezer forint volt az, amit az elmúlt években kaptak. Ezt mindenféleképpen emelni kell, és az ő bérüket és illetményüket is mindenképpen emelni kell.

Elengedhetetlen, hogy gondolkodjon végre a kormányzat egy megfelelő kedvezményes nyugdíjrendszer kialakításában, természetesen olyan módon, ami társadalmilag igazságos, hiszen a katonai életpálya enélkül semmiféleképpen nem lehet teljes. Illetve komplex és stratégiai gondolkodásra van végre szükség a források tekintetében, hiszen nem elegendő, ha pluszforrás lenne, bár már annak is örülnénk, nem mindegy, hogyan kerülnek felhasználásra ezek a források egy ilyen nagy rendszerben. Tehát igenis ezt hosszú távon tervezve szükséges kialakítani. Ez tipikusan nem az a terület, egyébként sok másik mellett, ahol ahogy a kormányok váltogatják egymást, úgy lehet váltogatni a stratégiát is, mindent. Úgyhogy azt gondolom, hogy tényleg egy komplex gondolkodásra van szükség.

Nagy problémákat mutat a 2015-ös zárszámadás. Én csak remélem, hogy a kormányzat mielőbb megoldja majd ezeket. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 75 2016.10.17. 3:10  74-80

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Most már több mint másfél éve, hogy több mint 27 ezer rendőr, rendvédelmi dolgozó, katona, honvédségi dolgozó és nemzetbiztonsági dolgozó egészségügyi célra félretett megtakarítása tűnt el a Buda-Cash Brókerház csődjével. Ők nem tőzsdéztek, hanem egészségmegőrzési céllal tették félre ezt a megtakarítást a leadózott illetményükből.

A kormány ehhez képest semmit nem tett az elmúlt másfél évben, hogy megindulhasson a kártalanításuk, semmilyen segítséget nem nyújtottak számukra, csak és kizárólag kifogásokat kerestek ahelyett, hogy segítenének azoknak az embereknek, akik az ország biztonságát garantálják nap mint nap életük kockáztatásával is. Az ügyben rengeteg kérdést, interpellációt és beadványt is benyújtottam, benyújtottunk az Országgyűlésnek. Ehhez képest folyamatosan kifogásokat kerestek. Mégis azt mondom: volt értelme a kérdéseknek, hiszen az Információs Hivatalnál a nyáron megindult a kártalanítások kifizetése.

Ebből látszik, hogy a jogi forma adott, a helyzet megoldása adott. Míg a Miniszterelnökség megkezdte a kártalanítást, a Honvédelmi Minisztérium a mai napig keresi a jogi lehetőséget és az alternatívákat, de legalább ígér az állomány számára. A Belügyminisztérium, államtitkár úr, a mai napig még csak ígéretet sem tett és nem is hajlandó foglalkozni ezzel a kérdéssel. Semmit nem tesznek az állomány megsegítésére.

Múltkor egy törvény vitájában az üggyel kapcsolatban ön a következőt mondta: „Szeretném leszögezni, hogy a Honvéd Egészségpénztár piaci elven működik, az önkéntesség, függetlenség, kölcsönösség jegyében létrehozott, a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó társulás. Ezzel kapcsolatban többször válaszoltunk a parlamentben.” Azt kell mondanom, államtitkár úr, ez kifogáskeresés, ez csak blabla, amit önök csinálnak. Nem lehet kérdés az, hogy amikor a Belügyminisztérium állománya, a rendőrség, a rendvédelmi dolgozók, a nemzetbiztonsági dolgozók olyan helyzetbe kerülnek, hogy az egészségmegőrzési céllal félretett megtakarításuk egy botrány kapcsán eltűnik, nem lehet kérdés, hogy őket kártalanítják. Akár a parancsnoki gondoskodás keretében, azt gondolom, ez kutya kötelessége lenne a Belügyminisztériumnak.

Szeretném hozzátenni, hogy az önkéntességről annyit, hogy egyébként a nemzetbiztonsági szolgálatoknál ez erőteljesen megkérdőjelezhető, tehát ott nem beszélhetünk önkéntességről, már csak ezért is mindenképpen kötelessége a minisztériumnak gondolkodni a kártalanításról és végre is hajtani azt minél előbb. Erre van lehetőségük, tudjuk azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium is gondolkodik azon, ezt hogyan lehetne megoldani. Most már cselekedjenek!

Tehát arra szólítom fel a Belügyminisztériumot, hogy azonnal vizsgálják felül az eddigi álláspontjukat, és kezdjék meg az érintett rendvédelmi dolgozók és nemzetbiztonsági dolgozók kártalanítását. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 79 2016.10.17. 1:11  74-80

DEMETER MÁRTA (MSZP): Természetesen nem tudom elfogadni, hiszen másfél év alatt ennyi válaszra és ennyi megoldásra telt. Azt gondolom, hogy katasztrófa!

Államtitkár úr, egy dolog kérdése ez a kártalanítás: politikai akarat kérdése. Mire várnak még? Ne vár­janak egymásra, telnek a napok! Ez egész­ség­megőrzési célú megtakarítás volt. Ez az a pénz, amit a Honvéd Kórház‑beli ellátáson kívül ők táppénz-kiegészítésre, orvosi segédeszközökre, bármi másra tudnak fordítani. Miközben elvárják az állománytól, hogy elképesztő túlterheltséget vállaljanak, miközben a közbiztonságot ellátják a rendvédelmi dolgozók ugyanebben az időben a határon, tudjuk, milyen körülmények között és milyen hihetetlen mértékben vannak túlterhelve, napról napra nő a kockázat, egyre több lehet a baleset, betegség.

Önök pedig egymásra várnak és azon vacillálnak, hogy mit kell csinálni. Csak politikai akarat kérdése. Látjuk, hogy amire akarják, arra mindig van pénz. Nem lehet kérdés, hogy a legfontosabb erő az állomány, a biztonság garanciája. Az az állam, amely nem becsüli a katonáit, rendőreit, nemzetbiztonsági dolgozóit, az folyamatosan kockára teszi az ország biztonságát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 96 2016.10.24. 2:34  95-101

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök az elmúlt másfél évben egész politikájukat a kormányzás helyett a menekültekkel és bevándorlókkal szembeni félelem- és gyűlöletkeltésre alapozták. A legálságosabb azonban, hogy mindeközben a Fideszhez kötődő körök gazdasági bevándorlók Magyarországra csalogatásából szakítanak százmilliárdokat, ráadásul úgy, hogy végül még a magyar emberek fizetik meg ennek az árát kamatostul, a konstrukció alapja ugyanis a letelepedési államkötvény. Aki ezt megveszi, kölcsönt ad Orbán Viktor kormányának, és azonnal letelepedési engedélyt kap Magyarországon, majd öt évvel később pénzét kamatostul visszakapja, ráadásul a magyar emberek pénzéből kifizetett kamat jóval magasabb a piaci hozamoknál.

Államtitkár úr, már több mint ötmilliárdos vesztesége származott a magyar államnak abból, hogy a letelepedési kötvények után önök a piaci hozamok négyszeresét fizetik ki az offshore-kötvényeseknek. Az kötvényforgalmazáshoz kötődő, mára százmilliárdos haszon pedig a letelepedési államkötvények értékesítésére beiktatott offshore cégeken keresztül fideszes haverokhoz vándorol. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint ezzel a konstrukcióval már egy kisvárosnyi, azaz több mint 17 700 ember jött Magyarországra.

Államtitkár úr, a lezüllesztett közmédia és a Habony-művek erőlködése ellenére ma már a magyar emberek többsége pontosan érzékeli az ordító ellentmondást a kormányzati propaganda és a letelepedési joggal csencselő fideszes offshore-haverok tevékenysége között. Orbán Viktor feltehetően ezért kényszerült arra, hogy Harangozó Tamás képviselőtársam azonnali kérdésére adott válaszában október 3-án bejelentse a letelepedési államkötvény programnak a felülvizsgálatát.

A miniszterelnök nyilatkozatával összefüggésben tehát az alábbi kérdésekre várom államtitkár úr válaszát. Kapott‑e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a miniszterelnöktől, illetve a kormánytól a letelepedési államkötvény programjának felülvizsgálatára? Ha igen, akkor mikor kapták meg ezt a feladatot? Jelenleg folyamatban van‑e ez a felülvizsgálat vagy bármi ezzel kapcsolatos felülvizsgálat? Mikorra készül el az erről a felülvizsgálatról szóló jelentés, és mikor veszi a kormány napirendjére a letelepedési államkötvény programja megszüntetésének a kérdését? Várom válaszait. (Közbeszólás az MSZP soraiból. ‑ Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 100 2016.10.24. 1:20  95-101

DEMETER MÁRTA (MSZP): Nem fogadom el a választ, elnök úr, és az a mellébeszélés, amit itt láttunk (Dr. Rétvári Bence: Hallunk!), az egyértelműen azt bizonyíthatja, hogy feltételezhetjük, hogy akár a miniszterelnök annyira gyáva volt, hogy ezért tette ezt a kijelentést, hogy felülvizsgálja ezt a programot, és simán látszik ebből, hogy lehet, hogy hazudott is ebben, és nem is terveznek semmi ilyet.

Tehát önök szerint rendben van, hogy a kormány Magyarország szuverenitását offshore cégek kezébe adta, önök szerint rendben van, hogy a magyar államnak már 5 milliárdos vesztesége van a négyszeres kamat miatt. Önök szerint rendben van, hogy fideszes offshore cégek százmilliárdot kaszálnak úgy, hogy egyetlen fillért nem adóznak Magyarországon, azért, hogy egyeseknek legyen miből pénze helikopterezni. És ezek szerint önöknek az is rendben van, hogy elítélt bűnözők finanszírozzák a magyar államot.

Mi már két hónapja beadtuk a javaslatunkat, hogy azonnal állítsák le a letelepedésikötvény-forgalmazást, és számoltassuk el a cégeket. Ezt azért szavazták le, hogy megvédjék a fideszes offshore mutyit. Ez elfogadhatatlan! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A Belügyminisztérium asszisztál ehhez a mutyihoz, a Gazdasági bizottság fideszes többsége asszisztál és a parlamenti többség. Az a kérdés, és ezek szerint a válaszból látszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is asszisztál ahhoz, hogy eladják Magyarország biztonságát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 152 2016.11.07. 0:11  151-152

DEMETER MÁRTA (MSZP): Elnök úr, Orbán Viktor döntései a működésképtelenség határára sodorták a Magyar Honvédséget, így szeretném megvárni, hogy ő személyesen válaszoljon a kérdéseimre. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 154 2016.11.07. 2:00  153-162

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az egész ország megdöbbenve állt az előtt, hogy Bőnyben fegyverrel támadtak rendőrökre. Ezúton ismét szeretnénk részvétünket kifejezni a szolgálatteljesítés közben életét vesztett rendőr hozzátartozóinak és az egész rendőri szervezetnek. Ez a tragédia fájdalmasan élesen hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen súlyos veszélyt rejthet, ha szélsőséges militáns szervezetek tagjai is fegyverhez juthatnak.

Mára a sajtó számára egymástól független több biztonsági forrás is megerősítette, hogy a bőnyi rendőrgyilkos félkatonai szervezete kapcsolatban állt orosz diplomatákkal, akikkel több közös programon, gyakorlatozásokon vettek részt. Tehát a Győrkös István vezette Nemzeti Arcvonallal kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerzés, feltételezhetően a GRU emberei is. Ezek a kapcsolatok rendre megjelennek egy bizonyos weboldalnál is, amelyen a terjesztett hírekre és az ezekkel kapcsolatos moszkvai reakciókra még Navracsics Tibor akkori külügyminiszter mondta a következőket: „Mindenképpen bizarr, hogy egy jelentéktelen honlapon megjelenik egy hír, amelyre hivatalos honlapján reagál az orosz külügy.”

(16.30)

Az elmúlt napokban pedig annak is tanúi lehettünk, hogy déli szomszédságunkban is erőteljes kérdések vetődtek fel az orosz titkosszolgálatok aktív tevékenységével kapcsolatban.

Államtitkár Úr! Feltételezhetően a magyar hatóságoknak is tudomásuk lehetett az orosz diplomaták, az orosz katonai hírszerzés emberei és a Magyar Nemzeti Arcvonal kapcsolatáról. A magyar külügynek pedig, azt gondolom, megkérdőjelezhetetlenül van dolga a helyzet kezelésében.

Ennek alapján kérdezem államtitkár urat, hogy utasítottak‑e ki Magyarországról diplomáciai fedésben dolgozó GRU-munkatársat, illetve utasítottak‑e ki Magyarországról diplomáciai fedésben dolgozó GRU-munkatársat a tragikus bőnyi gyilkosság óta. Ezen kívül, az említetteken felül tettek‑e más, a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó lépést a helyzet megoldására? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 160 2016.11.07. 1:12  153-162

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Teljesen természetes, hogy nem minősített információkra voltam kíváncsi, hanem egészen egyszerűen láthatjuk azt, hogy szomszédos, illetve régiós országokban igenis történtek demonstratív politikai lépések azzal kapcsolatban, hogy a hasonló jellegű helyzetekre felhívják a figyelmet, és kinyilvánítsák azt, hogy eddig és ne tovább. Tehát azt gondolom, ha sem ezzel az eszközzel, sem semmilyen más eszközzel ezen kívül nem élt a Külügyminisztérium, az önmagában elég baj, hiszen ez azt jelentheti, hogy Magyarország teljesen kiszolgáltatottá válhat az orosz hírszerzők tevékenységével, a dezinformációkkal és az orosz propagandával kapcsolatban, amelynek egyébként egyetlen célja sajnos a NATO és az Európai Unió bomlasztása.

Ahogy mondtam, több régiós ország felismeri ezt a helyzetet, cselekszik a megoldásra, addig úgy tű­nik, hogy a magyar külügy nem értékeli problémásnak a helyzetet, és nem is tesz semmilyen lépést azért, hogy ezt megoldja. Továbbra is fenntartom a kér­désem, és hozzátenném, hogy vajon Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrov külügyminiszterrel ese­dékes találkozóján fel fogja‑e vetni ezt a súlyos, Magyarország, a NATO és az EU biztonságát is érintő kérdést. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 48 2016.11.08. 5:36  43-52

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ahogy az előttem szólók és Szijjártó miniszter úr hangsúlyozta itt korábban, hogy a mindennapi működésből és a nyáron elfogadott törvényjavaslat óta eltelt tapasztalatokból következően bizonyos módosításokra van szükség, illetve képviselőtársam is kiemelte azt, hogy fontos a finomhangolás, ezt alapvetően problémának látom.

Tehát két törvényt módosít ez a javaslat. Az egyik a külképviseletekről szóló törvény, amit nyáron fogadott el az Országgyűlés. Ez úgy történt, hogy hónapokon keresztül tartó hercehurca előzte ezt meg, és míg egyébként azt gondolom, hogy lett volna értelme egy ilyen törvénynek akkor, ha az egy külszolgálati életpályáról szól, tehát egy kiszámíthatóságot határoz meg azok számára, akik egyébként ténylegesen fontos munkát végeznek Magyarország külkapcsolatai és képviselete szempontjából, mind a külképviselet-vezetők, mind pedig a munkatársak, ennek, azt gondolom, hogy igenis lett volna értelme.

Akkor egyébként azért tartózkodtunk annak a törvénynek a parlamenti szavazásakor, hiszen nem mondhatni azt, hogy különösebben bármit hozzátett volna az eddigiekhez ennek a törvénynek az elfogadása. Az is igaz, hogy túl sokat talán nem rombolt. De megint látszik az a fajta meggondolatlanság, hogy valamihez hozzányúl a kormányzat, nem gondolja át kellőképpen, és azt gondolom, hogy igen, a mindennapi működésből igenis fakadhatnak tapasztalatok, ez természetes. De én a magam részéről remélném, hogy a Külügyminisztériumban még dolgoznak olyanok, akiknek megvannak azok az évtizedes tapasztalataik és olyan tapasztalatok, amiket tudnak hasznosítani, az ő véleményüket, szaktudásukat és szakemberek véleményét, akár most már külsős szakemberek véleményét kikérve, illetve a pártokkal való egyeztetéssel, azt gondolom, hogy lehetett volna egy olyan külszolgálati életpályáról szóló törvényt alkotni, amihez egyébként nem kell rögtön hozzányúlni.

Itt megjegyezném, hogy ilyenformán csalódás volt még nyáron az, hogy amikor a Külügyi bizottság is tárgyalta a külképviseletekről szóló törvényt, akkor a Külügyminisztériumnak egyetlen képviselője sem volt jelen ebben a vitában, tehát érdemi párbeszédet sajnálatos módon nem tudtunk folytatni. Nyilván­való, hogy egyébként a külügyi terület és a külképviseletek működése és a hatékonysága szintén egy olyan dolog, amiben lehetőleg konszenzus, de leginkább párbeszéd lenne szükséges. Tehát rengeteg aggályunk volt az előző törvénnyel kapcsolatban is, ténylegesen inkább azt éreztük, hogy a szorgos munka látszatát keltve valamit le kellett tenni az asztalra, ami egyébként nagyobb kiszámíthatóságot és segítséget nem jelentett.

Most emellett, ahogy egyébként miniszter úr is említette, itt a középszintű szakképesítéssel kapcsolatban is vannak változások az ügykezelői munkakörrel kapcsolatban, és kérdéses, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytől eltérően egyébként miért kell szakképesítésnek nem minősülő középiskolai végzettséggel lehetőséget teremteni az ügyke­zelői kihelyezésre; illetve azoknak, akik jelenleg kihelyezett kormányzati ügykezelők, nem kell középfokú végzettséget igazolniuk.

Emellett többen kiemelték a külképviselet által foglalkoztatott házastárs kategóriát, ami most kifejezetten törvénybe iktatásra kerül, és ez azért is érdekes, mert a házastárs foglalkoztatására, általában, mondjuk, beosztott diplomaták esetében, eddig is volt lehetőség, tehát ez egy eléggé furcsa változtatás, és azt gondolom, nem nagyon indokolható, hogy miért kell ezt feltétlenül törvényben kiemelni. Ráadásul azzal, hogy ilyenformán a munkatársak közé pluszfőként a házastársat is beszámítják, ezáltal azok a vezető konzulok, jelöltek, akik kinevezésre kerülnek, ha ők egyedülállóak, akkor sajnos hátrányba fognak kerülni mindenféleképpen azokkal szemben, akiknek egyébként házastársuk van. Tehát azt gondolom, hogy ez csakúgy nevezhető akár diszkriminációnak, mindenféleképpen különbségtételnek, mint ahogy a külképviseletekről szóló törvény lényegében a kormány kénye-kedve szerint tud differenciálni a külképviseletek között. Tehát több olyan pontja van a javaslatnak, ami ténylegesen inkább egy utólagos fabrikálást mutat.

Többen említették itt a költségtérítési alap létrehozását, megállapítását. Ez tényleg fantasztikus, nem látjuk, hogy hogyan fogják rá biztosítani a forrásokat. A ’17-es költségvetés elfogadásra került, a bázisszámokat pedig nem a költségvetési törvény, hanem a külszolgálati törvény tartalmazza. Tehát kérdés az, hogy egyébként erre a ’17-es évre például hogyan lesznek források.

Tehát az előbb említett aggályok miatt az MSZP-frakció nem fogja támogatni ezt a módosítást. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 86 2016.11.09. 12:13  81-96

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Alapvetően a törvényjavaslatnak az elvi indokolása, azt gondolom, hogy elfogadható lenne, hiszen az a cél, amit egyébként miniszter úr is itt elmondott, hogy a fiatalokat minél inkább közelebb hozzuk a honvédelem ügyéhez, ténylegesen a honvédelem nemzeti ügy lehessen, ehhez ténylegesen a társadalmi szerepvállalásnak is működőképesnek kell lennie, ebben, azt gondolom, hogy egyetértünk. Sőt, abban is egyetértünk, hogy a sportnak is fontos szerepe van a fiatalok életében, és ahhoz, hogy tényleg egészségesen éljék az életüket, és a rohanó világunkban ezt a stresszes életmódot ki lehessen valamelyest küszöbölni vagy kompenzálni, igenis nagyon fontos a sport. Első körben a törvényjavaslat kapcsán azt gondolom, hogy ennyi, amiben egyetértünk.

Számtalan kritikát meg lehet fogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat miként nyúlna hozzá a honvédelem ügyének a jelenlegi helyzetéhez, hiszen ténylegesen a fiatalokat közelebb kell hoznunk a magyar haderőhöz. Viszont nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük, és nem mindegy, hogy a későbbiekben ők mennyire találják meg a számításukat a honvédséggel kapcsolatban.

Itt kifejezetten egy sportszövetségnek a létrehozásáról beszélünk, ami köztestületi formában valósulna meg, számtalan helyi szervezetet kialakítva. Azért sem értem ezt a szándékot, hiszen a Honvédelmi Minisztérium jelenleg is számos civil szervezettel és egyébként sportszervezetekkel is kapcsolatban áll, szerződésben áll, ők végzik a tevékenységüket. Tehát azt gondolom, hogy egyébként az ő munkájukat mindenféleképpen elsődleges lenne segíteni ezzel kapcsolatban.

Most viszont arra látunk szándékot, hogy létrehozásra kerülne egy hihetetlenül nagy, mamut rendszer köztestületi jelleggel, úgy, hogy igazából nem tisztázottak sem a végrehajtási szabályok, ennek keretén belül az összeférhetetlenségi szabályok sem.

A kivitelezéssel kapcsolatban pedig úgy értelmeztük a törvényjavaslatot, hogy bármilyen civil szervezet és alapítvány tagja lehet ennek a sportszövetségnek, a Honvédelmi Sportszövetségnek, tehát nem feltétlenül megkötés az, hogy bármilyen sporttevékenységgel összefüggjön az ő munkásságuk. Így félő az, hogy túlsúlyba kerülhetnének olyan szerveződések, amelyek egyébként nem szervesen a sporthoz kapcsolódó tevékenységet látnak el.

Miniszter úr külön hangsúlyozta azt, hogy nincsen semmilyen mögöttes szándék. Alapvetően a probléma az, hogy a törvényjavaslat nem mutat semmi garanciát arra, hogy a jövőben ne lehetne ilyen szándék. Tehát hogyha ezt az állítást most elfogadjuk, hogy jelen pillanatban nincs ilyen szándék, ettől függetlenül ez a javaslat ilyen formában, ahogy most előttünk fekszik, igenis lehetőséget ad a jövőben mind politikai célokra, mind ideológiai nevelésre, és ahogy említettem, hogy milyen mamut rendszer kerülne létrehozásra, ami egyébként pluszforrásokat kapna a központi költségvetésből, gondolom, elég nagy nagyságrendben, hiszen óriási rendszerről beszélünk, így a közpénzek felhasználásában sem biztos, hogy garantált a transzparencia.

Azt gondolom, hogy ez a három dolog, tehát pártpolitikai célok, ideológiai nevelés, illetve a közpénz, ne adj’ isten, ha elveszti közpénz jellegét ‑ saj­nos már hallottunk ilyet ‑, ez három olyan dolog, ami semmiféleképpen nem összeférhető sem a honvédelem ügyével, sem pedig a Magyar Honvédség tevékenységével, és természetesen azzal sem, hogy a fiatalokat közelebb hozzuk a honvédséghez. Sajnos arra, hogy ezek ki legyenek küszöbölve, semmilyen garanciát nem mutat most a törvényjavaslat.

Felmerül az, hogy sikerült‑e egyeztetni civil szervezetekkel, sportegyesületekkel ennek a koncepciónak a kidolgozásakor, és a törvény kidolgozásakor egyébként milyen külsős véleményeket vettek figyelembe.

Az az igazság, hogy némiképp pótcselekvésnek gondolom ezt a törvényjavaslatot, hiszen amint említettem, a honvédelmi nevelésnek, a fiatalok figyelmének a honvédelem ügye iránti felkeltésének jelenleg is számos módja van. Azt gondolom, hogy vannak olyan rendkívül jó kezdeményezések, amelyek régebben indultak, és egyébként jelenleg is gondozza ezeket a Honvédelmi Minisztérium, így például a Katonasuli-program, és emellett számos civil szervezetnek a támogatása.

A Katonasuli-programról azt mondhatjuk, hogy körülbelül megyénként két-három iskola működik jelenleg, ott van lehetőség ilyen tantárgy elvégzésére, ebből való érettségi tételére. Azt gondolom, hogy ezt a kört is bőven lehetne bővíteni, tehát megvan a lehetőség arra, hogy a fiatalokat igyekezzünk a honvédelem ügyéhez közelebb hozni. Ehhez nem gondolom, hogy szükség lenne egy ilyen mamut szervezetnek a létrehozására.

Emellett még azért is érzem pótcselekvésnek, mert lássuk be őszintén, hogy hatalmas nagy gondban van ma a Magyar Honvédség. Ténylegesen a működésképtelenség határára sodródott, és az a minimális költségvetésiforrás-növekedés, amit most az elmúlt évben tapasztaltunk, jelen pillanatban még az amortizáció kompenzálására sem volt elég, de maximum arra, hogy egyébként a további romlást talán megállítsa.

Azt gondolom, hogy elsődlegesen, hogyha források felhasználásáról beszélünk, hogyha arról beszélünk, hogy bármi, ami a honvédséggel kapcsolatos, a központi költségvetésből kaphat pluszforrást, akkor annak a prioritása nem egy óriási rendszer, egy köztestület létrehozása, hanem a technikai eszközöknek a modernizációja, az óriási létszámhiánynak a feltöltése, ami mára egyébként a vezérkari főnök saját bevallása szerint is eléri az 5500 főt, és egyes szakértői becslések szerint pedig ennél még jóval magasabb. Tehát a létszámfeltöltés szintén prioritás lenne, és ténylegesen olyan munkakörülményeknek a kialakítása, amiben a katonák is és a honvédségi dolgozók is hosszú távon perspektívát látnak. Hiszen csakis így biztosítható a Magyar Honvédség hosszú távú működése és egyébként a jövőben fejlesztése. Amennyiben lehetséges, hogy pluszforrást kapjon a Honvédelmi Minisztérium, akkor azt gondolom, hogy a prioritások az általam előbb felsoroltak kell legyenek, nem pedig egy ilyen óriási szervezetnek a létrehozása.

Ágh Péter képviselőtársam említette, hogy a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása milyen szoros kapcsolatban van a jelenlegi tartalékos koncepcióval, aminek egyébként pontos részleteit még nem ismerjük, a sajtóból tudunk néhány információt ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ez még inkább árnyalhatja a képet, hiszen egy olyan tartalékos rendszernek a kialakítása, amiről a miniszterelnök azt mondta, hogy itt 20 ezer fő kerülne ebbe besuvasztásra, felvételre, azt gondolom, ugyanúgy pótcselekvés, és ugyanúgy elterelheti a figyelmet a jelenlegi napi működési gondok megoldásáról.

Tehát amennyiben forrásokat rendelünk bármihez is ‑ és én tényleg kívánom, sőt külön kérem, hogy a honvédelem ügyére igenis, a kormányzat végre nagyságrendekkel nagyobb forrásokat biztosítson ‑, akkor azt gondolom, hogy azt nagyon sok ponton fel lehet és kellene használni, nem pedig egy ilyen rendszer kialakítására fordítani.

Tehát ahogy említettem, a végrehajtási rendeleteket nem látjuk, igazán a koncepció azon túl, ami ebben a jogszabályban van rögzítve, hogy hogyan ke­rül megvalósításra, abból nem látunk pontosan sem­mit, illetve hogyha hazafias nevelésről beszélünk, akkor jó lenne azt tudni, hogy vajon mindannyian ugyanazt értjük‑e alatta. Tehát nem tudom, ezt majd kérdezném miniszter úrtól, hogy a hazafias neveléssel kapcsolatban erre készült‑e valami külön koncepció, van‑e erre a tárcának konkrét elképzelése, vagy most az lenne a céljuk, hogy létrehoznak egy ilyen óriási rendszert, és akkor az majd valahogy alakul.

Kérdés az, hogy hogyan történik majd a csatlakozó civil szervezeteknek, alapítványoknak, sportegyesületeknek a kiválasztása, és ráadásul azt is lehet tudni, hogy itt ennek a sportszövetségnek lényegében a működési szabályzata fog nagyon sok mindent eldönteni, hogy ennek, mondjuk, a közgyűlésében melyik civil szervezetnek milyen súlya van.

(14.50)

Azt gondolom, hogy ha nincsenek garanciák törvényi szinten, akkor ez is rendkívüli módon aggasztó lehet. Illetve kérdés az, hogy mi lesz azokkal a sportszövetségekkel, -szervezetekkel, -egyesületekkel, amik jelenleg valamilyen sportági szövetséghez tagozódnak be, tehát hogy a sporttörvénnyel ez milyen kapcsolatban van, mert egyáltalán nem biztos, hogy ilyen szervezetek is tudnak csatlakozni ehhez a Honvédségi Sportszövetséghez, illetve rendkívül félő az, hogy egy ilyen rendszer létrehozása nagyon sok jelenleg működő szervezetet ellehetetlenítene, akár az ő működésüktől is elvonná a forrásokat.

Tehát összességében úgy gondolom, hogy annak, hogy a fiatalokat közelebb hozzuk a Magyar Honvédséghez, a honvédelem ügyéhez, jelen pillanatban is megvannak az eszközei, vannak olyan szervezetek, amelyeken keresztül ezt meg lehet tenni. Iskolákban is, ahogy tantárgyként több helyen fel lehet venni a katonai alapismereteket, a jövőben nyilvánvalóan ezt is lehet akár bővíteni, de erre most is van lehetőség. Tehát azt gondolom, hogy ha erről beszélünk, akkor ez jelen pillanatban is megoldható lenne, egy ilyen szervezet nélkül, illetve ha arról be­szélünk, hogy jelentős átalakításokban, koncepciókban gondolkodunk, és a honvédség működőképességének megőrzésében és további fejlesztésében, akkor kifejezetten a jelenlegi rendszerre szükséges fordítani a forrásokat, a létszámfeltöltésre, a kiszámítható életpályára, arra, hogy olyan technikai eszközök le­gye­nek, egyrészt a legfontosabb, hogy az ország biztonsága szempontjából nyilvánvalóan ezeknek működniük kell, és természetesen a biztonságos munkakörülmények miatt is ez szükséges.

Tehát ezek kell legyenek a prioritások. Így ez a koncepció és ez a törvényjavaslat, ahogy elénk került, az MSZP részéről nem támogatható. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 102 2016.11.09. 8:13  97-110

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy említette, ugye, a honvédelmi törvény módosítása van jelenleg a Ház előtt, és mind a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, mint pedig az Alaptörvényben szereplő, kormánypárti többség által megszavazott terrorveszélyhelyzettel összefüggő intézkedéseknek, illetve jogszabály-módosításoknak a végigvezetése történik ilyenformán a Magyar Honvédségről szóló törvényben is. Tekintettel arra, hogy ennek a különleges jogrendi helyzetnek a kialakítását, új minősített időszak kialakítását és ennek Alaptörvénybe foglalását ilyen formában, ahogy ez megtörtént, nem támogatta az MSZP-frakció, ezt jelenleg is fenntartjuk.

A mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, hogy volt egy saját javaslatunk az LMP-frakcióval közösen, egyébként szintén az alaptörvény-mó­do­sí­tás­sal kapcsolatban, ahol egyébként azzal a céllal, hogy a Magyar Honvédség együttműködhessen a ren­dőrséggel vagy együttműködhessen a terrorcselekmény megelőzésében, adott esetben egy ilyen körülmény miatti válságkezelésben, azt gondolom, az abszolút működőképes lett volna, megengedhető részünkről is. Természetesen nagyon szigorú mind helyet tekintve, mind pedig térbeli, időbeli felhasználást, közreműködést tekintve. Ezek azok a garanciák, amelyek azáltal, hogy nem került a többség által támogatásra ez a javaslatunk, nem így kerül be az Alaptörvénybe, hanem az önök által meghatározott formában. Tehát azt egyébként, ahogy eddig sem, továbbra sem támogatjuk, hiszen még mindig nem látszanak a garanciák, hogy ki, mikor, hogyan mondja meg, hogy mi minősül ilyen veszélyhelyzetnek.

Államtitkár úr is kitért a katonai rendészeti feladatokra. Jelen pillanatban ez a javaslat is csak példálózóan határozza meg a katonai rendészetnek a feladatait, és azt gondolom, az továbbra is aggasztó, hogy a feladatköröknek a bővítése egyébként alacsonyabb szintű jogszabályokban meghatározható. Tehát jelen pillanatban, ha van ilyen szándék, akkor mi arról nem feltétlenül tudunk, az Országgyűlés ezt nem feltétlenül tudja ellenőrizni.

Az eszközök bővítése, például egy elektromos sokkoló eszköznek a bevezetése, azt gondolom, hogy ha ez felelősségteljesen van alkalmazva, és gondolom, hogy ez így lesz, hogy ez bekerül abba a felsorolásba, ami eddig is létezett, és láthattunk, akkor azt gondolom, hogy ez egy jó megoldás is lehet, hiszen minden, ami nem az emberélet kioltására alkalmas eszköz, de egyébként gátoló eszköz, az, azt gondolom, hogy jó megoldás lehet.

Említette államtitkár úr azt a területet, amire egyébként konkrét kérdésem is lenne azon túl, hogy itt a katonai rendészeti feladatkörök pontosabb meghatározásán nem gondolkodnak-e, ez pedig a műveleti terület fogalma. Az nem igazán érthető, hogy miért szeretnék a javaslat szerint a jövőben, hogy műveleti tervben, tehát a tervezésnek a helye is a jövőben műveleti területnek minősüljön. Erre ha valamilyen választ tud nekem adni, akkor annak nagyon örülök, hiszen azt gondolom, hogy nem indokolt a tervezési helyszínek műveleti területté nyilvánítása.

Ezek a területek jelenleg is védett területek, van, hogy többszörösen is, ugye, NATO-szövetségi mivoltunkból adódóan. Tehát nem igazán látszik az, hogy mi indokolja, hogy ezeket is műveleti területté lehessen nyilvánítani. Én csak remélem, hogy nem az, hogy esetleg ott különféle extraintézkedéseket lehessen bevezetni alkalomadtán. Tehát itt konkrét kérdések is merülnek fel ezzel a honvédelmitörvény-módosítással kapcsolatban.

Azt mondhatnám, hogy pozitívum mindenféleképpen ‑ amit említett államtitkár úr ‑ a Honvéd Egészségpénztár volt tagjainak a kártalanítása. Végre egyébként a kormányzat részéről is talán látszik valamilyen szándék vagy valamilyen szerepvállalás ennek a helyzetnek a megoldására. Tudjuk, hogy közel 1,8 milliárd forintja tűnt el összesen több mint 27 ezer katona, honvédségi dolgozó, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozónak.

(15.50)

És azt is tudjuk, hogy az elmúlt másfél évben alig-alig történtek lépések a helyzet megoldására, viszont érdemes tudni, hogy nyár elején az Információs Hivatalnál a Miniszterelnökség megkezdte a kártalanítás kifizetését, tehát az ott dolgozók remélhetőleg már maradéktalanul megkaphatták ezeket az elveszett összegeket, aminek elvesztése önhibájukon kívül történt, hiszen tudjuk, hogy a Buda-Cash csődje volt az, ami elvitte ezeket az egyébként egész­ség­megőrzési célra félretett megtakarításokat.

De amellett, hogy itt néhány sorban, ahogy említette államtitkár úr, hogyan szerepel egy jogi formula ebben a törvényjavaslatban, aminek ezek szerint lehet célja a kártalanítás, felmerül a kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy megtörténik ez a kártalanítás, és felmerül a kérdés, hogy a források biztosítása egyébként hogyan fog megtörténni, hiszen ez egy olyan keretszöveg lehet, ami még nem biztosítja sem a forrásokat, sem pedig ennek az összegnek a határidőre, bármilyen vállalt határidőre történő kifizetését. Éppen ezért benyújt az MSZP-frakció egy határozati javaslatot ismét ‑ már többször megtettük a kártalanítással kapcsolatban ‑, ahol egyébként ahhoz kérjük a támogatást, hogy jövő év elején, első hónap végéig legkésőbb kifizetésre kerüljenek a károsultak mind a Belügyminisztérium, mind a Honvédelmi Minisztérium részéről.

Tehát mindenféleképpen egyébként maga az, hogy felmerül a Honvédelmi Minisztérium részéről a szándék, ez üdvözlendő, de arra is felhívom a figyelmet, hogy ennek a megvalósítása pusztán politikai akarat kérdése, és hozzátenném, hogy eddig sem jogi akadálya lett volna a kártalanításnak, hiszen világosan láttuk, hogy az Információs Hivatalnál megtörtént ez a kifizetés, és nem volt hozzá szükség semmilyen jogi formulára. Tehát igazság szerint a szándékot látom, ez nagyon jó, hogy másfél év elteltével már a szándék megvan, de a garanciát még mindig nem látjuk a kifizetésre. Ezért azt a határozati javaslatot, amit majd benyújtunk ezzel kapcsolatban, akkor a kormányzati többség, azt gondolom, mindenféleképpen támogathatja, amennyiben ez a szándék, ami most a törvényjavaslatban van, ténylegesen így van.

Tehát ha államtitkár úr a Katonai Rendészeti Központ, illetve feladatkörük bővítése, illetve pontos meghatározása, valamint a műveleti területtel kapcsolatos kérdésekre válaszol, azt megköszönöm. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 116 2016.11.09. 7:19  111-124

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tény­le­ge­sen azt gondolom egyébként, igen, egy salátatörvény fekszik előttünk, ez tény, de az tényleg nagyon fon­tos, hogy a honvédek jogállásáról szóló tör­vény­ben most ténylegesen olyan módosításokról beszé­lünk, ami azt gondolom, hogy mind kegyeleti okok­ból, mind pedig a megbecsülés jeleként és az aziránt ér­zett felelősség miatt is fontos, hogy tudjuk, hogy mi­lyen veszélyes mun­kaköröket látnak el a Magyar Hon­védség állo­mányába tartozók, illetve tudjuk azt, hogy ha ott tragédia történik, ahogy erre saj­ná­la­to­san a hor­to­bá­gyi eset is többek között rávilágított, ak­­kor milyen na­gyon fontos, hogy kiálljunk az el­huny­tak hozzátartozói mellett, és segítsük őket min­den eszközzel. Ilyen­formán az a módosítás, miszerint kártérítési eljárás, követelések elengedése, árvák ki­egé­szítő támo­ga­tá­sá­nak szabályozása, valamint a posz­­tumusz előléptetés lehetősége, azt gondolom, hogy ténylegesen pozi­tívum, ez megkérdő­je­lez­he­tet­len.

Emellett még pozitívumokként szeretném ki­emel­ni a hadigondozási törvény hatálya alá tartozó ellátások emelkedését. Ez tény, hogy megtörténik, ez is egy nagyon jó dolog, viszont itt szeretném ki­emelni, hogy alapvetően erre azért van szükség, mert az öregségi nyugdíjminimum nagyon-nagyon régóta nem emelkedett, tehát rendkívül alacsony összegű még mindig, 28 500 forintról beszélünk. Tehát azt gon­dolom, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb mér­té­ké­nek az emelése lenne az elsősorban, ami tény­legesen megoldást nyújt nemcsak e törvény hatálya alá tartozó ellátottak esetében, hanem nyilvánvalóan egy sokkal szélesebb körben. Tehát amellett, hogy egyébként itt ad pozitív szorzókat és százalékokat az érintetteknek ez a törvénymódosítás, emellett na­gyon sokan, akik nem ilyen szempontból érintettek, kimaradnak ebből a dologból. Tehát nyilvánvalóan egy komplex gondolkodásmód szükséges ebben, és egész egyszerűen az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ezt a 28 500 forintot kell most már, azt gondolom, haladéktalanul megemelni és ebben gondolkodni.

Ezeken a pozitívumokon túl sok kérdés is fel­me­rül a törvényjavaslattal kapcsolatban, például amit említett államtitkár úr is, hogy az önkéntes tar­ta­léko­sokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket úgy­mond rugalmasabbá teszik, és ebből arra lehet nyíl­vánvalóan következtetni, illetve említette is, hogy ez a jelenleg felállításra tervezett, új, területi alapon szer­veződő, kormány által emlegetett tartalékos rendszerhez kapcsolódik szorosan. Tehát itt akkor egy­pár szó erejéig térjünk ki erre a rendszerre, hi­szen itt már a Honvédelmi Minisztérium is mondott egy számot, ezt a 197 járást, ahol tervezik fölállítani mindenhol, ha jól tudom, egy századot mint tar­ta­lékos rendszert, viszont a miniszterelnök emlegetett itt egy 20 ezer fős számot.

Az teljesen egyértelmű, hogy tartalékos rend­szerre, önkéntes tartalékos rendszerre természetesen szükség van. Viszont egy működő haderőnek van vagy lehet tartalékos rendszere. Tehát addig, amíg őrült nagy létszámhiányról beszélünk, amíg 5500 főtől akár 8000 főig is terjedő létszámhiányról, addig azt gondolom, hogy ennek a feltöltése kell prioritás legyen, és semmiképpen sem egy olyan rend­szernek a kialakítása, ahol egyébként valami minimális képzéssel, ami tényleg egy nagyon rövid időtartam, rengeteg embert próbálnak bevonzani úgymond a rendszerbe úgy, hogy semmiképpen nem tudja még 20 ezer fő, még dupla annyi sem tud pótolni egy megfelelően működő professzionális haderőt. A Magyar Honvédség engedélyezett lét­szá­ma 29 700 fő, tehát az első lépés az, hogy ezt a lét­szá­mot szükséges feltölteni, hiszen a XXI. század kihívásainak mindenféleképpen egy professzionális haderő tud megfelelni, nem pedig egy hihetetlen nagyra felduzzasztott olyan tartalékos rendszer, ami egyébként a forrásokat elvonhatja a megfelelő fej­lesz­tésektől, és úgymond egy ilyen gyorstalpaló tör­ténettel valódi védelmi képességeket nem tudna képviselni. Tehát ilyenformán erre hívja föl a figyel­münket az itt szereplő változtatás is.

Továbbá szerepel a törvényjavaslatban egy olyan kitétel, hogy felfüggeszthető lesz a fegyelmi eljárás, ha az érintett katona a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt elrendelt feladatellátásban vesz részt. Azt gondolom, hogy ez a módosítás is arra világít rá, hogy milyen hihetetlenül nagy mértékű a lét­számhiány a Magyar Honvédségben, hiszen azt gondolom, hogy maximum ezzel lehet indokolható ez az intézkedés, tehát nyilvánvalóan az eredendő problémát lenne szükséges megoldani.

Kérdés merül föl az ingatlanok felhasználásával kapcsolatban, illetve hogy a Magyar Honvédség ho­gyan és milyen ingatlanokat használhat, azt milyen mó­don, akár bérleményként; szeretném meg­kér­dez­ni, mi az oka, hogy ez így konkrétan nevesítésre kerül ebben a törvényjavaslatban.

Valamint az is nagyon furcsa, és ez a javaslat 24. §-ában szerepel, egy megfogalmazott speciális közigazgatási eljárásjogi rendezés, amely szerint a honvédelmi miniszter által hozott elsőfokú hatósági döntés elleni fellebbezést elbíráló szervnek ki kell kérni és döntése során figyelembe kell venni a mi­nisz­ter véleményét. Tehát a másodfokú hatóságnak dön­tése meghozatalakor az elsőfokú hatóság véle­mé­nyét kell kötelezően figyelembe vennie. Azt gon­do­lom, hogy ez a közigazgatás jogállami működésének akár a maradékát is felemésztheti, ha ilyen jellegű javaslatok fogalmazódnak meg.

Összességében pozitívumokat tartalmaz a ja­vas­lat, viszont konkrét kérdések is felmerülnek, amiben szeretném kérni, hogy államtitkár úr próbáljon meg válaszolni.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 132 2016.11.21. 0:12  131-132

DEMETER MÁRTA (MSZP): Elnök Úr! Mivel a miniszterelnök döntései sodorták a működésképtelenség szélére a Magyar Honvédséget, ezért szeretném, hogy Orbán Viktor személyesen válaszoljon majd a kérdéseimre. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 243 2016.11.21. 2:23  236-245

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, ismét a szokásos kormánypárti trükkel készítették el az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A Fidesz-kormány jogtipró javaslatait ismét árukapcsolásban nyújtotta be a társadalmilag fontos, az MSZP által is szorgalmazott ügyekkel. E számtalanszor előadott, aljas politikai színjáték lényege, hogy a fontos ügyek elárulójaként mutassák be azokat, akik elutasítják a Fidesznek a jogállamot tovább romboló törvénymódosításait.

A holnapi napon egyébként két ilyen törvényről is fogunk majd szavazni az Országgyűlésben. Az egyik pontosan a most előttünk fekvő törvényjavaslat. A Fidesz-kormány az állami és közszolgáltatást nyújtó intézmények minden műszaki adatát 30 évig titkosító, teljesen elfogadhatatlan rendelkezést abba a törvénybe helyezte el, ami egyébként az anonim SIM-kártyák bűnözőket, terroristákat kiszolgáló illegális piacának felszámolására irányul. Természetesen ez utóbbi cél szerintünk is rendkívül fontos. Ezzel kapcsolatban voltak javaslataink, amiket ténylegesen később ebbe a törvénymódosításba foglaltak a kormánypártok.

De már ezeknek a javaslatoknak a megtételekor előre jeleztük azt, hogy amennyiben ebben a törvényben benne marad az, hogy teljesen átláthatatlanná tesznek minden, közszolgáltatással kapcsolatos beruházási adatot és minden műszaki adatot el akarnak titkolni 30 évre, akkor nem fogjuk támogatni a törvényjavaslatot. Azt gondolom, ez az egész eljárás, amivel működnek, hogy egyébként társadalmilag fontos célokat, amik mindenki által támogathatóak, teljesen elfogadhatatlan dolgokkal kötnek össze, és tényleg jogállamot tipró intézkedésekkel kötnek össze, katasztrofális.

Tehát valójában egyetlen ellenzéki párt sem engedheti azt, hogy a Fidesz fontos társadalmi ügyeket túszul ejtő, de valójában jogtipró törvényekkel zsarolja. Ezért a holnapi napon ezt a törvényjavaslatot nem fogjuk támogatni. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 287 2016.11.21. 2:33  282-291

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Röviden összefoglalva: a törvény céljával egyetértünk. Azzal, hogy minél inkább sarkalljuk a fiatalokat a sportra, illetve minél inkább közelebb hozzuk a fiatalokat a honvédelem ügyéhez, itt az Országgyűlésben mindannyian egyetértünk. Nyilvánvaló, hogy ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell a sport területén. Mind infrastrukturális, mind pedig a családok anyagi helyzetéből adódóan még bőven van tennivalója a kormánynak, a honvédelem területén pedig az elsődleges módja, hogy a fiatalokat közelebb hozzuk ehhez az ügyhöz, az, hogy perspektívát kínálunk számukra a Magyar Honvédségben, hogy tudjanak tanulni, szerződéses katonaként vagy hivatásosként tudjanak részt venni a honvédség munkájában.

Éppen ezért azt gondoljuk, hogy most nem egy hatalmas rendszert kell újonnan kiépíteni, hanem mivel jelenleg is nagyon sok sportegyesülettel ‑ és a jövőben nyilván akár bővíthető lenne ez a kör ‑ van szerződése a Honvédelmi Minisztériumnak szerződése, van erre kialakult rendszer, azt gondoljuk, hogy inkább azt lenne szükséges támogatni. Az előterjesztő szándéka szerint ez a törvényjavaslat összefügg a területi tartalékos rendszer kialakításának az elképzelésével, amiről szintén azt gondolom, hogy egy ilyen rendszer, egy ilyenformán képzett önkéntes tartalékos állomány semmiképpen nem pótolhatja a Magyar Honvédség professzionális állományát. Tehát a jelenlegi környezetben, abban az állapotban, amiben a Magyar Honvédség van, az elsődleges út az állománynak, a jelenlegi professzionális állománynak a mielőbbi feltöltése, ösztönzők beépítése a rendszerbe, haditechnikai modernizáció.

S itt szeretném még megemlíteni azokat a közalkalmazotti státuszú honvédelmi dolgozókat ‑ 6500-an vannak ‑, akik eddig összesen bruttó 16 ezer forintos emelést kaptak az elmúlt években. Nyilván az ő jövedelmi helyzetüket is rendezni kell, elismerve azt, hogy a hivatásos állomány számára adott illetményfejlesztés egyébként egy pozitív előrelépés. Tehát pontosan azért, mert az alapvető célokkal egyetértünk, viszont nagyon sok aggályt tudunk megfogalmazni a törvény többi részével szemben, ezért a holnapi napon tartózkodni fogunk a szavazáskor. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 297 2016.11.21. 3:51  292-301

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos, megint egy olyan törvény fekszik előttünk, ráadásul egy kétharmados törvény, amelyik nagyon passzol ahhoz a gyakorlathoz, amit évek óta láthatunk a kormányzat részéről, miszerint társadalmilag nagyon is hasznos dolgokat és fontos dolgokat kötnek össze egyébként elfogadhatatlan, akár jogokat korlátozó vagy visszaélésekre lehetőséget adó intézkedésekkel.

(19.40)

Ebben a törvényjavaslatban is pontosan ezt látjuk, hiszen tartalmaz egy olyan szakaszt ez a törvényjavaslat, ami lehetőséget ad, illetve jogszabályokat alakít ki a Honvéd Egészségpénztár volt tagjainak a kártalanításához, és ezt a rendkívül hasznos ügyet, amiért egyébként mi is másfél éve küzdünk, pontosabban, mi küzdünk érte másfél éve, hogy ez végre megtörténjen, és eddig sajnos ebben szinte semmilyen lépés nem történt, ezt a javaslatot rakják össze ebben a törvényben olyan teljesen elfogadhatatlan intézkedésekkel, amelyek egyébként nagyon szélesre nyitják a kaput olyan szempontból a kormányzat előtt, hogy az visszaélésekre ad majd a jövőben lehetőséget, biztonsági szempontból is sajnos visszaélésekre adhat lehetőséget, és szinte lehetetlen lesz, hogy ennek a parlamenti kontrollja lényegében megvalósuljon.

Tehát pontosan e miatt a jogszabályalkotási gyakorlat miatt benyújtottunk módosító javaslatot a törvényhez, és a holnapi napon, a törvény szavazásánál az MSZP egész frakciója a törvénynek csak a Honvéd Egészségpénztár volt tagjainak a kártalanítására szóló részét és szakaszát fogja megszavazni és természetesen támogatni, az összes többi elfogadhatatlan és jogkorlátozásra alkalmat adó intézkedést, amit sajnos emellé betettek, pedig nem fogjuk természetesen támogatni.

Itt szeretném jelezni azt, hogy beadtunk egy határozati javaslatot az Országgyűléshez, amelyben időbeli korlátot is meghatározunk a Honvéd Egészségpénztár volt tagjainak a kártalanításához, hiszen egyébként a holnapi törvény, amint említettem, hogy jogszabályi kereteket ad, garanciát egyelőre nem vállal a kifizetés időpontjára. És ahogy egyébként a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke nyilatkozta a sajtóban, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy három féléven keresztül fog történni a kártalanítás kifizetése, azt gondolom, ez nem várathat annyit magára, már másfél éve váratja a kormány a katonákat és egyébként, hozzáteszem, a rendvédelmi dolgozókat is sajnos a kifizetéssel. Tehát január 31-éig meg kell történjen ennek az összegnek a kifizetése számukra. Tehát azt fogom kérni, hogy úgy, ahogy az elmúlt másfél évben nem történtek lépések, most elindult egy szándék, erősítse meg a kormánypárti többség és a kormányzat ezt a szándékot azzal, hogy támogatják majd a határozati javaslatunkat, hogy minél előbb megtörténjen a kifizetés.

Tehát a holnapi törvénynek a Honvéd Egészségpénztár volt tagjainak kártalanítására szóló részét maximálisan támogatjuk és megszavazzuk, viszont azokat a részeket, amiket sajnos a kormányzat még beletett ebbe a törvénybe, amelyek biztonsági szempontból is visszaélésekre adhatnak lehetőséget, azokat nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 110 2016.11.22. 4:52  105-115

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előttem szólók elmondták, ténylegesen ebben most, azt gondolom, hogy tökéletesen egyetértünk, és maximális konszenzus van abban, hogy a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett volt tagjait mindenféleképpen kártalanítani kell.

Én nagyon örülök annak, hogy másfél év után, miután másfél éven keresztül tettünk fel és tettem fel én is interpellációban és képviselőtársaim is kérdéseket a kormányzat felé minden lehetséges fórumon, levélben, írásban, szóban, mindenhogy, végre sikerült eljussunk oda, hogy megvalósulhat, illetve elindulhat egy lehetőség a kártalanításra.

Amit jelenleg most látunk a törvényjavaslatban, az egy jogi forma. Alapvetően a kifizetésre még garanciát nem ad, de én nagyon igyekszem optimistán állni ehhez, és nagyon bizakodom, hogy ténylegesen a kifizetés meg fog történni.

Mindenesetre, mivel látszik az, hogy most már legalább a szándék, legalább az ígéret megvan a kormányzat részéről, hogy cselekvés legyen ebben a kérdésben, ezért határozati javaslatot nyújtottunk be az Országgyűlés elé. Itt szeretném kérni kormánypárti képviselőtársaimat és az ellenzéki képviselőtársakat is, hogy támogassák ezt a határozati javaslatunkat, ami arról szól, hogy 2017. január 31-éig meg kell történjen a kártalanítás kifizetése mind a katonák, honvédségi dolgozók, mind pedig a rendvédelmi szervek állománya felé.

(15.20)

Ahogy látjuk most, a szolgálati törvénynek egy módosítása fekszik előttünk, ami azt jelenti, hogy egy feles többséget igénylő törvénybe kerül be, egy jogállási törvénybe a kártalanítás lehetősége. Én nagyon sajnáltam egyébként, hogy ugye láttunk például a tegnapi napon példát arra, hogy kétharmados törvénybe került ilyen jogszabályi hely, de én azt gondolom, hogy alapvetően a lényeg az, hogy már valamilyen lépés történik a kormányzat részéről arra, hogy megoldja ezt a helyzetet.

Több mint másfél éve történt az, hogy a Buda-Cash Brókerház csődje elvitte több mint 27 ezer katona, honvédségi dolgozó, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségügyi célra félretett megtakarítását. Azt gondolom, hogy nem volt kérdés már az első pillanattól sem, hogy a kormányzatnak és a parlamentnek is erkölcsi kötelessége az, hogy megtörténjen részükre a kártalanítás, visszakaphassák ezt a pénzt. Hiszen tudjuk azt, hogy milyen körülmények között dolgozik ma mind a rendvédelmi szervek állománya, mind pedig a Magyar Honvédség katonái és a honvédségi dolgozók. Hihetetlenül túlterhelt állományról beszélünk, akik természetszerűleg is veszélyes munkakört látnak el, emellett pedig ismerjük, hogy milyenek a munkakörülmények, és azt gondolom, hogy ilyenkor különösen a betegségek, balesetek kockázata nagyobb lehet, ez az egészségpénztári megtakarítás pedig kifejezetten ilyen esetekben nyújthatott pluszsegítséget.

Az Információs Hivatal állománya számára, Lázár János válasza szerint, már a nyáron megindult a kártalanítás, és reményemet fejezem ki arra nézve, hogy ez már meg is történt. Tehát kifejezetten pozitív intézkedésről van szó, természetesen támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, én viszont azt kérem, hogy minél előbb történjen cselekvés az ügyben, hiszen volt olyan kormánypárti nyilatkozat, amely szerint három féléven keresztül történik majd ennek az elveszett megtakarításnak a kifizetése, mi pedig mindenképpen azt kérjük, hogy támogassák azt a határozati javaslatunkat, hogy ne nyúljon ez ilyen hosszúra, hiszen így is már több mint másfél éve vár az érintett állomány arra, hogy segítsen rajtuk az állam, amikor ők ilyen helyzetbe kerülnek, hiszen ők a magyar emberek biztonságát, a családok biztonságát szolgálják nap mint nap, az életük kockáztatásával vagy akár az életük árán is.

Úgyhogy azt gondolom, hogy mielőbb meg kell történjen ez a kifizetés, ezért kérem, hogy támogassák majd ezt a javaslatunkat, hogy január 31-éig legyen kifizetés, mi pedig természetesen támogatni fogjuk ezt a javaslatot, hogy megtörténhessen a kártalanítás.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 6 2016.11.23. 11:21  1-14

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A NATO-tagságunk kezdete óta számos fejlesztés valósult meg Magyarországon ennek keretében, és számos pozitívum az, amit ez a tagság eddig is hozott Magyarország számára.

Így kiemelném itt a nemzetközi gyakorlatokat, a fejlesztések megvalósítását, a stratégiai tervezésnek, kultúrának a meghonosodását Magyarországon és folyamatos fejlődését, és mindenféleképpen ki kell emeljük, minthogy a NATO nem csupán katonai, hanem politikai szövetség is, hogy természetesen Magyarország érdekérvényesítő képessége is nagyban nőtt ezáltal, hiszen egy kormányközi szervezetről beszélünk, ahol mindenki egyenrangú félként vesz részt a közös döntésekben.

Ahogy az elmúlt években láttuk, nagyon súlyosan romlott a biztonsági környezetünk, rengeteg eddigi és új kihívással is szembesülnünk kellett. Az elmúlt évek eseményeit követően két, mondhatjuk, hogy történelmi csúcstalálkozóra került sor mind Walesben, mind pedig Varsóban. Ezeken a csúcsokon kiemelten kedvező döntések születtek a jövőre nézve, olyan döntések, amelyek biztosítják azt, hogy a biztonság megteremtése irányába haladjunk, és természetes, hogy ezeknek a döntéseknek a végrehajtására minden tagállamnak a legjobb tudása és erőforrásai szerint törekednie kell.

Ezeknél a döntéseknél szeretném kiemelni, amit egyébként már államtitkár úr is részben említett, mind a VGTF-ben, mind pedig az NFIU-ban történő magyar részvétel, ami, azt gondolom, hogy kifejezetten üdvözlendő. Az egyik a nagyon magas készültségű, többnemzeti erők gyakorlataiban és tevékenységében való részvétel, a másik pedig a NATO-erőket integráló elem létrehozása itt Magyarországon és Székesfehérváron.

Tehát egyértelmű, hogy a biztonsági környezet változásai miatt erősítenünk kell a NATO védelmi képességeit, és természetesen ebben Magyarország is szerepet vállal. Ahhoz, hogy ez hatékonyan tudjon megvalósulni, szükség van az eddig meglévő jogi keretek erősítésére, illetve bővítésére, hiszen ez tudja biztosítani számunkra mind a védelem erősítését, mind a gyakorlatok fokozását, esetleges műveletekre való felkészülést, és természetesen a kiképzés egy rendkívül fontos elem.

(8.20)

Említették már előttem többen a befogadó nemzeti támogatást, ami természetes, hogy az egyik alapja a szövetségben való részvételünknek. A továbbiakban ezt is erősítenünk kell. Az előttünk fekvő dokumentum a NATO két stratégiai parancsnoksága és Magyarország között megkötendő keretdokumentum, amely nem szabályoz minden részletet, de természetes, hogy a hatékonyságot időben is növeli, illetve ad egy olyan stabilitást, ami a jövőre nézve mindenképpen szükséges. Eddig 23 tagállammal került megkötésre ilyen megállapodás.

A befogadó nemzeti támogatásnak meg kell való­sítania a szükséges anyagi készletek, szolgáltatások megfelelő helyen, időben történő biztosításának az elvét. A biztosítás erőforrás-fedezetének a viselése két- vagy többoldalú követő dokumentumban kerül majd szabályozásra, és természetesen mindegyik fél részt vesz ebben. Ez egy nagyon fontos pont, s nemcsak a szövetség hatékonyságának a növelésében, de úgy gondolom, hogy ez megfelelő ösztönző a magyar kormányzat számára is, hogy biztosítsa a megfelelő erőforrásokat. Az egyezmény úgy kerül megkötésre, hogy természetesen mindkét fél vállal kötelezettségeket, és mindkét fél kölcsönösen részesül kedvezményekben is. Ez tehát egy abszolút kiegyensúlyozott kezdeményezés.

Az előttünk fekvő javaslat indokolásában a kormányzat említi az ukrajnai válság miatt bevezetett NATO-intézkedéseket. Ennek keretében is beszélhetünk az NFIU-ról, ami, azt gondolom, hogy kifejezetten pozitív kezdeményezés, és jó, hogy ez megvalósul. Itt szeretném tehát kiemelni, hogy ahogy elmondtam, üdvözlendő ez a megállapodás, az MSZP ezt mindenképpen támogatni fogja.

Ahogy az előbb is említettem, az ukrajnai helyzetre is hivatkozik a kormány, de szeretném kiemelni, hogy ennek nemcsak ilyen intézkedésekben kellene megvalósulnia. Itt már nyilván inkább egy politikai síkra térek át. Nagyon szomorú volt látni, hogy az Ukrajnát érő orosz agressziót követően a magyar miniszterelnök nem egyértelműen ítélte el Oroszországnak ezt a cselekményét. Remélem, hogy a jövőben stabilabban kiáll Ukrajna és Ukrajna területi integritása mellett is.

Az egyezmény kapcsán szeretném kiemelni, hogy nyilván már mindegyikünk nagyon sokszor hallotta azt a megjegyzést, hogy minek itt bármilyen fejlesztés, hiszen majd a NATO megvéd minket. Azt azért fontos tisztázni, hogy a NATO mi magunk is vagyunk, és a befogadó nemzeti támogatás egy alapvetése országunk és a szövetség védelmének. A befogadó nemzeti támogatás biztosításához pedig hasonló­képpen erőforrásokra van szükség, ugyanúgy, mint a magyar haderő működőképességének a megtartásához és a képességek folyamatos fejlesztéséhez. Ilyenformán is pozitív az, ha a befogadó nemzeti támogatásra nagyobb hangsúlyt fektet a kormány. Remélem, hogy tényleg motivációként szolgál az, hogy végre hatékonyabban és nagyobb mértékben fogják növelni a védelmi kiadásokat.

Azt biztosan megszokták már képviselőtársaim, hogy ilyen alkalmakkor próbálom felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség kapcsán milyen fejlesztésekre és milyen lépésekre van nagyon sürgősen szükség a működőképesség megtartásához, illetve a további fejlesztésekhez. Szeretném kiemelni, hogy bár a kormány 2016-ban határozatban elkötelezte magát, hogy 0,1 százalékkal emeli a GDP-arányos honvédségi költségvetést, de én azt gondolom, hogy ez az emelés nem elegendő, ennél markánsabb emelkedésre lenne szükség. Ilyenformán 2026-ig tart egy terve a kormányzatnak.

Itt megjegyezném, hogy a NATO-szerződésből az 5. cikkelyt ismerjük és nagyon sokszor emlegetjük. A kollektív védelem alapvető fundamentuma a NATO-nak és megkérdőjelezhetetlen. A politika viszont nagyon sokszor elfeledkezik a 3. cikkelyről, amelyik pedig a nemzeti haderők fenntartásáról, működőképességük javításáról és a képességek fejlesztéséről szól. Erre mindenképpen folyamatosan oda kell figyelnünk. Éppen ezért azt gondolom, hogy a védelmi költségvetést mielőbb a GDP 2 százalékára szükséges emelni. Ez nem csupán szövetségesi elvárás, hanem egyértelműen saját nemzeti érdekünk is, hogy hatékony és modern képességekkel rendelkező honvédségünk legyen, amely képes megfelelni a XXI. század kihívásainak. Ahhoz viszont, hogy a GDP 2 százalékát elérje a költségvetés, a 2026-os vagy egy későbbi dátum nagyon távoli a haderő jelenlegi állapotát tekintve, ezért markánsabb emelkedésre van szükség. Legkésőbb 2022-re el kell érje a GDP 2 százalékát a Magyar Honvédség költségvetése.

Emellett szemléletváltásra is szükség van, ami szorosan kapcsolódik ehhez. Tehát feladatalapú ter­ve­zésre van szükség, nem pedig a szűkös forrásalapúra, hogy megnézzük, most ennyi pénzt tudtunk erre kiszorítani, és amit ebből meg tudunk oldani, az legyen. Azt gondolom, hogy ez a szemlélet nem folytatható tovább.

Itt kitérnék egy percre a stratégiák fontosságára is, hiszen ez nyilván stratégiai szemléletet követel. Úgy tudom, hogy folyamatban van mind a nemzeti biztonsági stratégia, mind pedig a katonai stratégia módosítása, átalakítása. Hangsúlyozom, hogy minden stratégia annyit ér, amennyi forrást hozzárendelünk. Ez az alfája és ómegája. Bármilyen stratégia végrehajtásának csakis ez lehet az alapja, és nagyon remélem, hogy erre oda fognak figyelni a stratégiaalkotás folyamatában.

Legalább ennyire fontos a források struktúrán belüli felhasználása is, hiszen amennyiben markánsabb védelmiköltségvetés-emelkedés lenne a mostaninál ‑ azt tudjuk, hogy 2017-ben is sajnos még csak a GDP 0,94 százaléka lesz a Magyar Honvédség költségvetése ‑, tehát ha emelés lesz, ami mindenképp szükséges, akkor ezeket a forrásokat hatékonyan kell felhasználni a rendszeren belül. Tehát egyértelmű, hogy a védelmi kiadások emelése sem más, mint pusztán politikai akarat kérdése.

Azt gondolom, szerte Európában és a világban is érzékelhető az, hogy a lakosság ellenállása a védelmi kiadások emelésével szemben egyre inkább csökken. Éppen itt az ideje, hogy a politika törlessze a védelmi kiadások emelésével kapcsolatos adósságát. Erre szeretném felhívni a kormány figyelmét.

A befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos előttünk fekvő konkrét javaslat pedig teljesen természetesen támogatható az MSZP-frakció részéről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 20 2016.11.23. 15:29  15-28

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Egyértelmű, hogy Magyarország érdeke az, hogy a magyar haderő nemcsak működőképes, hanem folyamatosan fejlődő legyen, és folyamatosan fejlődőek legyenek a képességei is. Ehhez mindenféleképpen szükséges az, hogy növeljük a magyar haderőre fordított kiadásokat, ami már 2022-re szükséges, hogy elérje a GDP 2 szá­za­lékát. Ehhez kifejezetten szükséges a létszámfeltöltés is, ami egy valós létszámfeltöltést jelent, és egészen természetes, hogy a technikai modernizáció, ami­ben, azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok te­en­dője van a kormánynak. Merthogy nézzük meg, hogy milyen állapotban van most a Magyar Honvédség!

2010-et követően a védelmi költségvetés a GDP 1 százaléka alá csökkent, ez történelmi mélypont, a rendszerváltás óta soha nem fordult elő. A kormányzat több mint 200 milliárd forintot vont el a Magyar Honvédség költségvetéséből, és egyértelmű, hogy ez képességek megszűnéséhez is vezetett. Látnunk kell azt, hogy amennyiben megszűnik egy képesség, annak a jövőbeni visszaállítása nem annyiba fog kerülni, mint amilyen forráskivonás miatt megszűnt ez a bizonyos képesség, hanem annak a többszörösébe, hiszen az az állomány, akik ellátták ezt a feladatot, természetszerűleg vagy a honvédség állományán belül, szerencsésebb esetben másik beosztásban tudnak tovább dolgozni, vagy pedig elhagyják jórészt a honvédség állományát.

Tehát mind az állományt ilyenkor pótolni kell, mind ott vannak a kiképzés költségei, illetve a technikai eszközök beszerzése, modernizációja. Tehát látnunk kell azt, hogy a 2010-14 közötti intézkedések egyértelműen a működésképtelenség határára sodorták a Magyar Honvédséget. A létszámhiány drasztikusan megnövekedett. Ez a honvédség valós létszámára vonatkozik, és itt a vezérkari főnök saját bevallása szerint is elérte az 5500 főt a honvédség létszámhiánya, és egyes szakértői becslések ennél jóval magasabb létszámhiányt állapítanak meg.

Egyértelmű, hogy a technikai eszközök modernizációjára van szükség, hiszen nem csupán képesség szűnt meg, például a harcihelikopter-képesség, de egyértelmű, hogy mind a forgószárnyas, mind a merevszárnyas szállítóképesség is mára a működésképtelenség határán van. Tehát mindenféleképpen szükség van ilyen technikai eszközök beszerzésére, ezek viszont kizárólag valós versenyt biztosító eljárásban és tender keretében valósulhatnak meg, a transzparencia maximális szem előtt tartásával.

Itt egypár mondatban most elsősorban a légierőt említettem, de sokáig beszélhetnénk a szárazföldi haderőnemről is, ahol hihetetlen amortizációval kell szembesüljünk a technikai eszközök tekintetében. Tehát arra is jóval nagyobb figyelmet kellene az eddigieknél fordítani.

Államtitkár úr korábban vitákban említette azt, hogy hogyan nézett ki a 2002-2010-ig tartó kormányzati ciklus. Egyértelmű, hogy a NATO-tag­sá­gunk keretében is számos fejlesztés valósult meg, és nyilvánvaló az, hogy a rendszerváltás után fokozatosan megtörtént a tömeghadseregről a professzionális haderőre való áttérés. Azt gondolom, hogy egyikünk sem kérdőjelezi azt meg, hogy professzionális haderőre van szükség, nem pedig tömeghadseregre.

Számos fejlesztés valósult meg, így például a pápai bázisrepülőtérnek a létrehozása, a Nehéz Légi­szállító Ezred működésének az elindítása és egyébként pontosan a mostani kormány az, amely a napokban ezeket a feladatellátásokat Pápán bővíteni tudta, nyilvánvalóan azért, mert a korábbi ciklusokban ez a képesség létrehozásra került 12 nemzet együttműködésében, ami, azt gondolom, hogy egy nagyon előremutató dolog.

(9.10)

Emellett számtalan dolgot sorolhatnánk akár a kecskeméti repülőtér fejlesztésétől kezdve a laktanya-rekonstrukciós programon át, amelyek 2010 előtt megvalósultak.

Ha a magyar haderő fejlesztéséről beszélünk, akkor egyértelműen le kell szögezzük, hogy a hadsereg legnagyobb ereje az állománya, ebben rejlik a legnagyobb erő. A Magyar Honvédség állományát meg kell becsülni nemcsak szavakban, hanem tettekben is. 2008 óta nem volt emelés a honvédség állományának illetményében. A tavalyi évben a kormány elkezdett egy illetményfejlesztést a hivatásos állomány számára, amit azt gondolom, már az elvárható minimum volt a kormányzat részéről, és reményünket fejezzük ki, hogy a jövőben ez zavartalanul fog folytatódni.

Ám ne feledkezzük meg arról, hogy a Magyar Honvédség állományában jelenleg is körülbelül 6500 fő közalkalmazotti státuszú állomány van. Ez a 6500 fő az elmúlt 6-7 évben összesen bruttó 16 ezer forint emelést kapott. A közalkalmazotti bértáblából történik az ő illetményüknek a kiszámítása. Haladéktalanul cselekedni kell ebben az ügyben. Egyébként természetesen nemcsak a honvédség állományára értem ezt, hanem a közalkalmazottak bérnövekedésére már haladéktalanul szükség van.

Az állomány megbecsülésének része az, hogy ha sérelem éri őket, olyan dolog, amiről nem tehetnek, akkor megtörténik az ő részükre a segítségnyújtás és a kártalanítás. Itt gondolok például a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett tagjaira, akiknek az egészségmegőrzési célra félretett megtakarítását a Buda-Cash Brókerház botrányos csődje vitte el. Ter­mé­szetes, hogy sem a honvédség, sem a rendvédelmi szervek állománya nem tehetett erről. Másfél éve küz­dünk azért, hogy megtörténjen az ő kártalanításuk. Másfél éve több tíz írásbeli és szóbeli kérdést tet­tem föl az ügyben, hogy mikor lép már végre a kor­mány, és azt gondolom, hogy ennek a munkának volt eredménye, hiszen odáig eljutottunk, hogy észre­vették a problémát, és foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

Másfél évvel ezelőtt és még fél évvel ezelőtt is számos olyan törekvést lehetett látni, amiből arra lehetett következtetni, hogy egyébként a kormány semmilyen cselekvést nem vinne véghez ebben az ügyben, amennyiben ez nincsen napirenden tartva. Végre eljutottunk odáig másfél év után, hogy jogalkotásba kezdett a kormányzat az ügyben. Itt szeretném leszögezni, hogy jogalkotás nélkül is megtörténhetett volna a kártalanítás, de azt mondom, hogy ez, hogy már egyáltalán jogszabályokban ez megjelenik, egy jó dolog. Természetesen támogattuk ezt az intézkedést. Míg a Belügyminisztérium részéről egy feles törvényben, a jogállási törvényben nagyon helyesen lett megnevezve ez a jogszabályi lehetőség, addig a honvédelmi törvényben került a minisztérium részéről a katonák számára a lehetőség megnyitásra, ami egy kétharmados törvény. S itt szeretném elmondani azt, hogy míg ez egyetlen pozitív, előremutató intézkedésként és társadalmilag szükséges intézkedésként szerepelt a honvédelmi törvényben, addig a honvédelmi törvény módosítása számos más elfogadhatatlan és jogtipró, visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezést tartalmazott. Ezért ezeket a jogtipró változtatásokat nem támogatta az MSZP frakciója, viszont a Honvéd Egészségpénztár kárt szenvedett tagjainak kártalanítására jogi lehetőséget vagy keretet adó szakaszt támogatta az MSZP frakciója. Én reményemet fejezem ki, hogy mielőbb megtörténik a tényleges kifizetés. Határozati javaslatot nyújtottunk be, hogy január 31-ig ki kell fizetni a Magyar Honvédség állományát.

S ha a valós helyzetről beszéltünk, akkor azt gon­dolom, hogy látjuk, mik a problémák, és valós megoldások kellenek, nem pedig látszatintézkedések. Államtitkár úr, sajnos azt kell mondjam, hogy a Magyar Honvédség létszámának a papíron történő emelése semmiképpen sem valós megoldás.

Jelenleg 29 700 fős keret, engedélyezett létszám van megállapítva, ami a teljes feltöltöttségen biztosítja a honvédség alapfeladatainak maradéktalan ellátását. Most legalább ötezer fős, de egyes becslések szerint akár nyolcezer főt is elérheti az a létszámhiány, amiről beszélünk. Tehát, ami előttünk fekszik javaslat, nem a valós létszám feltöltéséről szól, az egy keret emeléséről szól. Kicsit olyan érzésem van, mintha a kormányzat magát próbálná megnyugtatni, hogy papíron emeli a honvédség létszámát.

Nézzük meg, hogy mik az érvek, amelyek elhangoznak emellett! Például az állományarányok korrekciója. Én azt gondolom, hogy az állományarányoknak ténylegesen szükség van a korrekciójára, ezt már nagyon sokszor elmondtuk. De ezt ez a javaslat egyébként pont nem oldja meg. Tehát itt szeretném megkérdezni, hogy akkor az állománytáblában milyen változások lesznek, mert ha nem lesznek, akkor igazából nincs miről beszéljünk.

Ami még indokolhatja vagy legalábbis a kormányzat szerint indokolja ezt a keretemelést ‑ ami, még egyszer hangsúlyozom, nem a valós létszámról szól, papíron emelné a kormányzat a haderő létszámát, és ettől több katonánk nem lesz ‑, tehát a másik ilyen érv, hogy az új területvédelmi feladatokat ellátó katonai szervezetek megalakításával függ ez össze. Gondolom, itt az önkéntes területvédelmi egységekre gondolnak, amiket szeretnének fölállítani, amivel, azt gondolom, szintén eleve probléma van. Tehát a jelenlegi professzionális állományt, a haderő jelenlegi állományát kell fejleszteni. A jelenlegi modernizációs szükségleteket kell kielégíteni, nem pedig egy olyan rendszert fölállítani, ami egyértelműen elvonja a forrásokat azoktól a most már létfontosságú fejlesztésektől, amire szükség van a Magyar Honvédségnél.

Jelen pillanatban, ahogy említettem, még a képességek fenntartásával is probléma van, nemhogy még új szervezet létrehozásával. Egyértelmű, hogy a képességeket tekintve egy önkéntes tartalékos mamut rendszer nem tudja pótolni a professzionális haderőt, a professzionális állományt. Amennyiben a kormányzat ilyen irányba mozdul el, az egyértelműen a védelmi képességek további gyengüléséhez fog vezetni, ezzel a biztonsági kockázatot növelve.

Említenek az indokolásban egy 300 fős képességfejlesztési tartalék képezését. Ahogy említettem, egyelőre a képességeknek egyáltalán a megtartásával van probléma, nem pedig új feladatok vagy új képességek fejlesztésével. Tehát azt gondolom, hogy mindenféleképpen az állomány valós feltöltésére szükséges koncentrálni, nem pedig arra, hogy egyébként milyen egyéb rendszereket próbálna a kormányzat fölállítani.

Említette államtitkár úr, hogy a szakasz nem szakasz, a század nem század, ha elvonunk onnan állományt új feladatok elvégzésére. A szakasz nem ezért nem szakasz, a század meg nem ezért nem század, hanem azért, mert brutális mértékben nincsen feltöltve az állományuk. Ennek ez az oka. Tehát azt gondolom, hogy ezen kell dolgozni, hogy ez a feltöltés a valóságban történjen meg, ténylegesen.

A korábbi létszámkeret-emelés a Honvédkórház hadrendi elemmé tételével merült föl, ezt leszámítva pedig még 1040 fős emelkedés volt, már annak a törvényjavaslatnak az indokolásában is benne volt, hogy egyébként nem tervezett ezzel egyidejűleg tényleges létszámnövelés. Egyébként ezt az indokolást most ehhez a javaslathoz is elmondta államtitkár úr, ami, azt gondolom, szintén nem megfelelő és nem elfogadható.

Már többször nyújtottunk be a tavalyi évben is és az azt megelőző évben is határozati javaslatot arra, hogy a kormány most már ne szemfényvesztéssel foglalkozzon, hanem ténylegesen növelje a Magyar Honvédség állományát, a valós állománylétszá­mot szükséges megemelni, nem pedig a keretet, most már akkora a létszámhiány, ami az alapfeladatok ellátását is veszélyeztetheti úgy, hogy egyébként a Magyar Honvédség számos új feladattal is találkozik.

(9.20)

Éppen ezért a határozati javaslatunk szerint a kormánynak azonnal cselekednie kell, és támogassák ezt a javaslatot. Amennyiben ténylegesen céljuk a honvédség hatékonyságának a növelése, akkor támogatniuk kell a határozati javaslatunkat. A legénységi állomány tényleges létszáma 2018. január 31-én meg kell haladja a 7100 főt. A 2017-2018-as tanévtől legalább 10 százalékkal növelje meg a kormány a tisztképzésbe beiskolázott hallgatók létszámát, és a 2017-2018-as tanévtől legalább 20 százalékkal növelje meg az altisztképzésbe beiskolázott hallgatók létszámát.

Amennyiben valós a szándék, államtitkár úr, ezt a határozati javaslatot támogassák. Mi azt nem tudjuk támogatni, hogy papíron növeljenek létszámot, hogy folyamatos forráselvonások legyenek és mindenféle mamut rendszer felállítása úgy, hogy a professzionális haderő működőképessége igenis veszély­ben van. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 24 2016.11.28. 2:11  23-26

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Az elmúlt másfél évben egész politikájukat kormányzás helyett a menekültekkel és bevándorlókkal szembeni félelemkeltésre és gyűlöletkeltésre alapozták. A legálságosabb, hogy mindeközben a Fideszhez köthető körök a magyarországi letelepedés, a schengeni övezetbe való korlátlan bejárás lehetőségének kiárusításából tíz-, százmilliárdokat kaszáltak, ráadásul úgy, hogy végül ezt a magyar emberek fizetik meg.

Aki a letelepedési államkötvényt megveszi, kölcsönt ad Orbán Viktor kormányának, azonnal élethosszig tartó letelepedési engedélyt kapnak Magyarországon, majd öt évvel később a pénzét kamatostul visszakapja. Már a magyar államnak több mint 9 milliárd forint vesztesége származott ebből a konstrukcióból, amit a magyar emberek pénzéből kell majd szintén kifizetni, és ennek a letelepedési konstrukciónak a kamata jóval magasabb a piaci hozamoknál. Tehát az említett százmilliárdos haszon pedig a letelepedési államkötvények értékesítésére beiktatott offshore cégeken keresztül fideszes haverokhoz vándorol.

Az önök adatai alapján, államtitkár úr, ezzel a konstrukcióval már 17 ezer, azaz egy kisvárosnyi embernek, köztük bűnözőknek biztosítottak szabad bejárást Magyarországra és a schengeni övezetbe. Szeretném felhívni a figyelmét, válaszában ne jöjjön európai példákkal, hiszen sehol a világon nem létezik az, hogy offshore cégeken keresztül átláthatatlanul értékesítenének államkötvényt. Azóta a botrányok hatására önök bejelentették a program felülvizsgálatát, mégsem történt semmi, tehát teljesen egyértelmű, hogy már megint hazudtak. Egy interjúban Varga Mihály azt mondta, nem a kötvényekkel, hanem az árazással van a probléma, mintha egyébként semmi más gond nem is létezne.

Ezek szerint tehát a minisztériumuk továbbra is asszisztál ahhoz, hogy fideszes offshore cégek százmilliárdot tegyenek zsebre egy fillér adózás nélkül ahhoz, hogy bűnözők jöjjenek Magyarországra és a schengeni övezetbe, s ahhoz, hogy Orbán Viktor üzleti érdeke ismét felülírjon minden racionalitást. A kérdésem: meddig hazudoznak még? Mikor szüntetik meg végre a letelepedési államkötvényt? Támogatják‑e az újra benyújtott MSZP-s javaslatot a kötvényárusítás megszüntetésére? Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 74 2016.12.05. 0:15  73-74

DEMETER MÁRTA (MSZP): Mivel miniszterelnök úr annyira komolyan veszi a honvédség ügyét, hogy egyébként a földművelésügyi miniszterre testálná a kérdés megválaszolását, én ezt személyesen szeretném a miniszterelnök úron számonkérni, úgyhogy megvárom. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Dr. Semjén Zsolt: Sokoldalú!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 26 2016.12.06. 4:02  23-28

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy elmondta Vas Imre képviselő úr, nem érkezett módosító javaslat ehhez a határozati javaslathoz. Ennek egyébként részünkről az az indoka, hogy annak, hogy csupán papíron emelkedjen a számok kedvéért a honvédség létszáma, és egyébként ettől nem lesz több katonánk, és nem történik valós létszámfelöltés a Magyar Honvédségnél, az állománytábla nem változik, azt gondolom, ilyenformán semmi értelme nincs. Ez ilyenformán csupán egy pótcselekvés, egy szemfényvesztés, amit nem szeretnénk támogatni.

Többször beadtunk határozati javaslatot a Magyar Honvédség létszámának valós feltöltésére, hiszen a vezérkari főnök saját bevallása szerint is most már az 5500 főt eléri a honvédség létszámhiánya. A legtöbben egyébként a legénységi végrehajtó állományból hiányoznak, ami külön problémát jelent. Egyes szakértői becslések szerint ennél jóval magasabb is a Magyar Honvédség létszámhiánya. Azzal, hogy most a kormány egy picit több mint 1300 fővel az engedélyezett létszámkeretet emeli, sem az állománytábla nem változik, sem pedig több katonánk nem lesz.

Az az indok pedig, amivel megtörténik ez az emel­kedés, gondolom, a kormánypárti többség egyébként meg fogja szavazni ezt majd a parlamentben, az újfajta területvédelmi egységeknek, a tartalékos területvédelmi egységeknek a felállítása lenne, amiről szintén azt gondoljuk, hogy elsősorban a Magyar Honvédség professzionális létszámát szükséges feltölteni, az ő eszközeiket szükséges fejleszteni. Nem térnék ki rá bővebben, hogy milyen szükség van most a modernizációra, azt gondolom, mindenki tisztában van a jelenlegi, nagyon szomorú és tragikus helyzettel ezzel kapcsolatban.

Tehát elsősorban a professzionális haderőre szükséges költeni, az itteni problémákat szükséges megoldani, létezik önkéntes tartalékos rendszer Magyarországon, olyan-amilyen. Azt gondolom, rengeteg változtatásra lenne szükség ezzel kapcsolatban, mindenféle motivációs elemeket ebbe be lehetne építeni, amivel igenis a fiatalok számára ez vonzóbbá válhat. De semmiképp nem gondolom, hogy egy óriási, nagyon elaprózott, 197 járásra kiterjedő rendszer létrehozására lenne szükség pluszban. Amennyiben egy ilyennek a felállítása elveszi a forrásokat a Magyar Honvédség fejlesztésétől, a létszám valós feltöltésétől, azt gondolom, az megint csak évekre vagy akár évtizedekre meghatározhatja azt, determinálhatja azt, hogy megint csak nem lesznek komolyabb fejlesztések a Magyar Honvédségben.

Többször beadtunk, ahogy említettem, a valós létszámfeltöltésre javaslatot, ezt fogjuk kérni, hogy támogassa az Országgyűlés, amennyiben a kormány és képviselőtársaim komolyan gondolják azt, hogy ténylegesen javítsuk a honvédség működőképességét és fejlesszük a professzionális haderőt. Azt gondolom, ez az, ami szakmailag megalapozott lehet, ennek a határozati javaslatnak a támogatása. Ennek a lényege, hogy a legénységi állomány létszáma 2018. január 31-én haladja meg a 7100 főt, és a 2017-18-as tanévtől mind a tisztképzésbe, mind az altisztképzésbe beiskolázott hallgatók létszámát szükséges emelni. Az altisztképzésben természetesen fokozottabban, hiszen ott nagyobb hiány jelentkezik.

Tehát azt fogom kérni, hogy amennyiben valós megoldást keresünk, és én reménykednék ebben, akkor ezt a javaslatot támogassák majd. Azt, hogy egyébként papíron menjen úgymond a csiki-csuki meg a szemfényvesztés, az részünkről nem támogatható. Köszönjük. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 64 2017.02.21. 11:19  49-88

DEMETER MÁRTA (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Újra egy nagyon érdekes törvény fekszik előttünk, és ahogy itt a vitában hallgattam, többször felmerült, hogy mi tartozik ehhez a konkrét törvényhez és mi hangozhat el a vitában, mi nem. Az a nagy szerencsénk, hogy még létezik olyan, hogy általános vita, és az általános vita keretében van lehetőségünk arra, hogy megnézzük, hogy egy bizonyos jogszabály milyen környezetben valósulhat meg. Azt gondolom, hogy Magyarországon több dologról is beszélnünk kell, ha biztonsági kockázatról, biztonsági kihívásról beszélünk. Tehát ilyenformán, azt gondolom, legitim minden, ezzel a témával kapcsolatos vita itt a Házban.

Németh Szilárd említette azt, hogy menekültek hogyan bolyongtak Magyarország teljes területén. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy pontosan a magyar kormány és politikai utasításra a magyar állami intézményrendszer volt az, ami ilyenformán hagyta azt, hogy ez megtörténhessen. Emlékezzünk arra, hogy amikor az Országgyűlés bizottságainak 2015 elején igenis volt arról információja, hogy milyen biztonságikörnyezet-változás várható, hogy milyen menekülthullám várható, 6, illetve 7 hónap telt el anélkül, hogy ellenzéki javaslatok ellenében is a kormány bármit tett volna azért, hogy felkészüljön arra a helyzetre, ami szembejön. Sem az állami intézményrendszert nem készítették fel, sem a megfelelő infrastrukturális követelményeket nem teljesítették ebben az időszakban. Azt gondolom, ez hatalmas bűne a magyar kormányzatnak. Óriási bűne! És az ellenzék többször, több fórumon, több bizottságban felhívta arra a figyelmet, hogy igenis cselekvésre van szükség. Hiszen igaz az, hogy ténylegesen megváltozott a biztonsági környezet. Látjuk azt, hogy nagyon sok helyen a világban még mindig megvannak a konfliktusok, látszik az, hogy tényleg nemzetközi összefogással lehet bizonyos konfliktusokat kicsit csitítani, de még mindig nem születtek sajnos érdemi megoldások.

Tehát igen, lehet arra számítani, hogy ennek vannak olyan következményei, amelyek a jövőben Európában ilyenformán felbukkannak. De ilyen esetben sem engedhető meg a több hónapos késlekedés. Tehát innentől kezdve nekem, amit a kormány mond, nem tud semmilyen szempontból hiteles lenni. És amikor már elkezdtek cselekedni, utána is mi történt? Hónapokon keresztül, sőt majdnem egy évig áldatlan állapotok voltak a magyar határon mindazok számára, akik a háború elől menekültek, mindazok számára, akik az ott lévők közül próbáltak intézkedni, akár például a Bevándorlási Hivatal és a munkatársai, mind pedig azok számára, akik a határon szolgálatot teljesítenek: rendőrök és katonák.

Most látjuk azt, hogy próbálják már ezt finomítgatni, volt téliesítés meg egyéb dolgok. Egyébként képviselőtársammal meg tudtuk nézni ezt személyesen is a határon. Azt gondolom, ez nem volt elegendő, de látszik az, hogy ebben már vannak lépések. De sok-sok hónap telt el úgy, hogy az állam azoknak a biztonságát sem garantálta ‑ vagy ellátását ‑, akik érkeznek, menekülnek a háború elől, de azokét sem, akiktől azt várta el, hogy megvédjék Magyarországot, hogy ott szolgálatot teljesítsenek, és maximálisan el tudják látni a feladatukat. Reményemet fejezem ki, hogy a jövőben az ottani állapotok javulni fognak. Nagyon kérem, hogy erre figyeljenek oda.

Továbbá egy olyan komplex helyzettel áll szemben Európa is, Magyarország is, és tényleg, itt ne beszéljünk külön csak Magyarországról, hiszen egy komplex megoldás szükséges ennek a helyzetnek a kezelésére és jövőbeni kezelésére, és egy ilyen megoldást együtt tudnak a tagállamok megvalósítani. Ez nem merülhet ki csupán rendészeti intézkedésekben. Nyilvánvalóan van olyan eleme is, de vannak humanitárius elemei, vannak jogi elemei, mint például önök is egy jogi megoldással próbálkoznak, vannak politikai elemei. Hiszen látjuk azt, hogy az Európai Unió és Törökország megállapodása hozott érdemi változást a helyzetben. Tehát ezeket az elemeket mindenképpen ki kell emelni és ezek csak és kizárólag együtt tudnak működni. Az Európai Unió is közösen tud fellépni ebben a dologban.

Nagyon fontos az információ, mert ugye, nagyon sokan egy az egyben, nagyon hibásan, összemossák a menekültkérdést és a terrorizmust. Bizonyára mindenhol vannak jó emberek, meg mindenhol vannak rossz emberek. Azt gondolom, ez így, egy az egyben nem mosható össze. Az tény, hogy biztonsági kockázatok lehetnek, viszont ilyenkor az információ nagyon fontos, és arra kell törekedni, hogy minél szorosabb nemzetbiztonsági együttműködés is legyen az Európai Unión belül is.

Ennek nyilvánvalóan lehetnek feltételei, hiszen nagyrészt ez a bizalmon alapul. Tehát nyilvánvalóan Magyarországnak arra kellene törekednie, hogy az a bizalom, ami az információ megosztásához szükséges, fennálljon Magyarországgal szemben. Ez alapvető feltétel, és nem vagyok benne biztos, hogy a kormány ezért mindent megtesz, sőt inkább sokszor úgy tűnik, hogy rombolja ezt a helyzetet. Tehát láttuk azt, hogy az elmúlt másfél év arról szólt, hogy a kormány saját belpolitikai érdekei szerint forgasson egy olyan helyzetet és problémát, ami egyébként valós, és amire valós intézkedések és megoldások kellenek együttesen.

Azzal, ha egy-egy szeletét ragadják ki ennek a helyzetnek, nemcsak hogy az emberek félelmére alapoz és félelmet kelthet az emberekben, ez egy óriási bűn, ahogy Hadházy képviselő úr is említette, de a másik oldalon a megoldást is nagyon-nagyon távol viszi. Tehát, ha egyetlenegy pontra fókuszálnak, akkor képtelenség egy komplex megoldást kidolgozni, és ezzel a kormányzat figyelmét saját maga tereli el egy nagyon-nagyon hibás irányba.

A javaslatban szerepel az, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeit kibővíti a kormány. Láttuk azt, hogy olyan feltételek voltak meghatározva, egészen egzakt számok. Tudjuk, hogy az elmúlt hónapokban ezek a számok nem álltak fönn, de most úgy látszik, úgy ítélték meg, hogy ha a migrációs helyzettel összefüggő bármilyen veszélyeztető körülmény fönnáll, akkor már szükséges lenne fenntartani ezt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ez véleményem szerint pusztán annyit tesz, hogy parttalanná válik ez az egész helyzet, kérdés, és lényegében a kormány ezzel a dologgal úgy sáfárkodik, ahogy akar. Sajnos, a bizalom nincs meg a kormányzat irányába részünkről sem és nagyon-nagyon sok ember részéről sem, hogy megfelelően kezeli ezt a helyzetet, amit kezelnie kell.

Szóba került a terrorizmus elleni küzdelem; ezt mint külön témát említeném. Itt nyilván fontos kiemelnünk például a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Mind a két témában megkérdezném, hogy hogyan védi meg a kormány Magyarországot.

Miről beszél a kormány akkor, amikor Gaith Pharaon bejöhetett Magyarországra azzal, hogy magyar részről, nagykövetségi részről történt meg annak az információnak a rögzítése, hogy a miniszterelnökkel fog vacsorán részt venni? És innentől kezdve a teljes állami intézményrendszer becsukta a szemét, mintha semmi nem lenne, mindegy, hogy van ujjlenyomat vagy nincsen, a homlokával ad lenyomatot, bejöhet Magyarországra. Hogy védik meg például egy ilyen embertől Magyarországot, hogy védi meg az a kormány, az az állami intézményrendszer, amely pusztán egy szűk kör üzleti érdekeit szolgálja ki politikai megrendelés alapján? Hogyan lehet bárkinek a megvédéséről beszélni ilyenkor? ‑ már a saját üzleti érdekeken kívül, gondolom.

(13.40)

Letelepedési kötvények: szintén hatalmas biztonsági kockázat. Sajnos, volt rá több példa is, ahol kiderült, hogy igenis bűnözők is jöhettek Magyarországra. Teljesen átláthatatlan módon olyan offshore-cégeken keresztül adják el az állami kötvényeket, árusítják ki, amelyek egy forint adót nem fizetnek Magyarországon, és semmilyen nemzetgazdasági haszna nincsen ennek. Ja, hogy az az öt-hat-hét offshore-cég több mint százmilliárdot kaszált már most, ott biztosan van haszna. És egyébként el fog jönni az az idő ‑ mert ez nem lesz elfelejtve ‑, amikor igenis azok, akik erre politikai utasítást adtak, tehát a politikai felelősök is csakúgy, mint akik végrehajtották ezt az egész konstrukciót, ugyanúgy, ahogy a Pha­raon-ügyet, ugyanúgy, ahogy a moszkvai vízumkibocsátások ügyét, igenis felelősségre lesznek vonva ebben a kérdésben. (Dr. Répássy Róbert: Ezt a függetlenek mondják?) Mert ezek érdemi biztonsági kockázatok, amikről beszélek.

Tehát innentől kezdve, bármilyen nyilatkozata a kormánynak arra nézve, hogy megvédi Magyarországot, megvédi a magyar embereket, teljességgel hiteltelen, és egy elképesztően abszurd helyzet alakul ki, hiszen nem kell itt menekülni sehonnan vagy tömegesen megjelenni a magyar határon, hanem egyszerűen politikai megrendelésre az állami intézményrendszeren keresztül mindenki minden dokumentumot megkap ahhoz, hogy bejöjjön Magyarországra, sőt az Európai Unión területén belül is szabadon mozoghatnak ezek az emberek. Az Unió biztonsága is ki van szolgáltatva.

Persze, ez nem látványosan történik, és látom én, hogy a kormányzat nem szívesen beszél erről a dologról. Én biztosíthatom önöket, hogy fogunk még beszélni erről a dologról, és legalább akkora elánnal, amit láttunk önöktől az elmúlt másfél évben a menekültkérdésben, legalább akkora elánnal kellene foglalkozzanak azokkal az ügyekkel, amikor igenis mindenféle érdemi ellenőrzés nélkül több ezer ember, tízezrek jöhetnek be Magyarországra, köztük terrorizmus finanszírozásáért körözött bűnözők is, és sokan mások, pusztán egy szűk kör üzleti érdekei miatt.

Ez is egy óriási kockázat, és én azt javaslom, hogy kezdjenek el foglalkozni ezekkel az ügyekkel. Azt gondolom, hogy ezeket mindenféleképpen többen is napirenden fogjuk tartani. Köszönöm szépen. (Dr. Hadházy Ákos tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 266 2017.03.06. 2:13  261-270

DEMETER MÁRTA (független): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megdöbbenve hallgattam Manninger képviselő úrtól, hogy a pénzügyi stabilitást biztosította a Nemzeti Bank, és hogy mennyire erős évet zárt 2015-ben. Csak szeretném megkérdezni, hogy kinek zárt erős évet 2015-ben. Ja, hogy az alapítványok által kedvezményezett meg kifizetett haveroknak, meg azzal, hogy elsíboltak 260 milliárd forintot? Egész biztos, volt ‑ láttuk ‑, akiknek ez nagyon erős évet biztosított 2015-re, de hogy a magyar állampolgároknak nem, az egészen biztos.

Valami egészen elképesztő, ami a Nemzeti Bankban folyik, és hihetetlen marhaságokat beszélt a Magyar Nemzeti Bank elnöke az erről a javaslatról szóló általános vitában.

Megint miről van szó? Megint a figyelemelterelésről van szó. Ahelyett, hogy felüljünk azoknak a mar­haságoknak, amiket Matolcsy György mondott, ami egészen elképesztő, ahelyett azzal kell és fogunk is foglalkozni, hogy milyen munkát végez a Nemzeti Bank, hogy felügyeleti jogkörében a feladatait nem látta el, így a Quaestor és a Buda-Cash ügyében is több mint 330 milliárd forint tűnt el, és elképesztően sok, több tízezer károsultja volt ezeknek az ügyeknek.

Beszéljünk az alapítványokról, hogy hogyan tűnt el az a 260 milliárd forint, amiről csak hónapokkal később esett le önöknek, hogy közpénzről van szó. Beszélhetünk az MKB-ügyről, vagy ha már mindenáron biztonsági kérdésről akarunk beszélni, például arról, hogy vajon tényleg működik-e vagy működött-e a Magyar Nemzeti Bankban árnyék-titkosszolgálat. Tehát azt gondolom, nem szabad semmiképp felülni a figyelemelterelésnek, azoknak a marhaságoknak, amiket a Magyar Nemzeti Bank elnöke mond. Szégyen és gyalázat, hogy ilyen elnöke lehet a Nemzeti Banknak Magyarországon! Szégyen és gyalázat, hogy a kormány nem revideálja semmilyen álláspontját ebben az ügyben, és hogy százmilliárdokkal károsítják meg a magyar államot és a magyar embereket! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Mondta, hogy optimista szemlélete van a Magyar Nemzeti Bank vezetésének. (Az elnök ismét csenget.) Mondanám, hogy nem lesz sokáig optimista szemlélet, meg fog történni mind a személyi, mind a politikai, mind a szakmai felelősségre vonás. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 308 2017.03.06. 5:09  307-308

DEMETER MÁRTA (független): Köszönöm szé­pen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő­tár­saim! Amint az emlékezetes, 2015-ben a Buda-Cash Brókerház botrányos csődjével a Honvéd Egészség­pénztárnak több mint 27 ezer tagja szenvedett anyagi kárt. Katonák, nemzetbiztonsági, rendvé­del­mi dolgozók azok és honvédségi dolgozók, akik kárt szenvedtek olyanformán, hogy az egészségmegőrzési céllal félretett megtakarításukat veszítették el a Buda-Cash Brókerház csődjével.

Több mint másfél év volt ahhoz szükséges, és másfél éven keresztül folyamatosan feltett írásbeli, szóbeli kérdések, bizottsági ülések és számtalan határozati javaslat az ellenzék részéről, hogy a kor­mány egyáltalán elkezdjen foglalkozni az üggyel. Lát­szott az, hogy az Információs Hivatalnál 2016 nyarán elindult valamiféle kártalanítás, és ezt követte mind a Belügyminisztériumnak, mind pedig a Honvédelmi Minisztériumnak a hirtelen jött felismerése, hogy mégiscsak, ha más nem, a parancsnoki gondoskodás keretében kell tegyen valamit azokért az emberekért, akik évtizedeken át Magyarország biztonságát szol­gálták vagy pedig szolgálják a mai napig is.

Amint azt tudjuk, nagyon sok aktív állományú tag szenvedett kárt, akik jelenleg is a Magyar Hon­védség vagy a rendvédelmi szervek állományában szolgálnak. Viszont muszáj megemlítsük azt, hogy több mint 4000 olyan tagról beszélünk, akik volt szolgálati nyugdíjasok. Emlékszünk rá, hogy a kor­mány megfosztotta őket a szolgálati nyugdíjtól, és jelenleg csak szolgálati járandóságban részesülnek, illetve a nyugállományúakra nem vonatkozik az a fajta kártalanítás, amit a kormány nagy nehezen mindenféle rendeletek formájában, illetve a honvéd­séget érintve HM-utasítás keretében, tehát még alacsonyabb rendű helyként megjelölt.

Azt gondolom, hogy elfogadhatatlan az a disz­krimináció, ami ilyenformán azokat az embereket éri, akik évtizedekig Magyarország biztonságát szol­gálták, és egyébként már 2015. március 5-ét, tehát a Buda-Cash Brókerház bedőlését és a Honvéd Egész­ség­pénztár ilyenformán a pénz elvesztését meg­elő­zően nyugállományba vonultak. A teljes kártalanítási összeg összesen 1,8 milliárd forint lenne. Tehát 1,8 milliárd forintba kerülne az, hogy több mint 27 ezer ember… ‑ olyanok, akik akár a közbiztonságot biz­to­sítják napi szinten, olyan emberek, akik a Magyar Honvédség állományában vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok állományában igenis nagy leterheltség mellett dolgoztak, illetve dolgoznak.

Amint említettem, ez egészségügyi, egész­ség­meg­őrzési célra félretett megtakarítás volt, tehát nem lehet azt mondani, hogy tőzsdéztek volna a rend­védelmi szervek és a Magyar Honvédség állo­má­nyába tartozók ezzel a megtakarítással. Egyértelmű, hogy önhibájukon kívül veszítették ezt el.

(20.30)

És nézzük meg, mik a körülmények, hiszen óriási leterheltség mellett dolgoznak mind a rendvédelmi szervek állományába tartozók, mind pedig a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítők, hiszen a missziós szerepvállalások, illetve azok a körülmények, amelyek a Magyar Honvédségnél az utóbbi időben fennállnak, szintén nagyon nagy leterheltséget jelentenek, és pontosan ezért tartottam felháborítónak, hogy másfél év kellett ahhoz, hogy egyáltalán valami történjen az ügyben.

Viszont az elfogadhatatlan, hogy a volt szolgálati nyugdíjasok és nyugállományúak kimaradjanak ebből a kártalanításból, egyszerűen nem teheti meg a kormány több mint négyezer emberrel azt, hogy ilyenformán diszkriminálja őket. Ezért határozati javaslatot nyújtottam be a mai napon ezzel kapcsolatban, hogy orvosoljuk ezt a fajta diszkriminációt. Így ez vonatkozna a nyugállományú katonákra, honvédségi dolgozókra, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó szolgálati nyugdíjasokra, illetve minden olyan károsult tagra, akik 2015. március 5-ét megelőzően bármikor szolgálati jogviszonyban álltak az érintett szervezetekkel.

Tehát arra fogom kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen úgy gondolom, hogy azok, akik évtizedeket töltöttek, illetve sok évet töltöttek a haza szolgálatában, igenis megérdemlik, hogy legalább ugyanolyan elbírálás alá essenek, és ugyanúgy visszakapják az egészségmegőrzési céllal félretett megtakarításukat, mint az aktív állományú tagok. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 194 2017.03.13. 5:22  193-196

DEMETER MÁRTA (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdést úgy is feltehetnénk, hogy mennyit ér a kormánynak a nemzet biztonsága, hiszen azt megszokhattuk az utóbbi években, hogy az Orbán-kormány állandóan veszélyt vizionál, és nagyon sokszor tevőlegesen is hozzájárul ahhoz, hogy olyan helyzet alakuljon ki az országban bizonyos ügyek kapcsán, hogy aztán bemutathassa azt, hogy majd ők megvédik a magyar embereket.

Ám természetesen ez csak egy hiú ábránd, és nagyon csalóka, hiszen a valóság az, hogy már maga a kormány, a jelenlegi rezsim jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot, valamint az, hogy már a teljes állami intézményrendszer ahhoz asszisztál, hogy egy szűk kör üzleti és politikai érdekeit hajtsa végre, és ezt szolgálja. Így válhatott Magyarország az elmúlt évek során mára teljesen védtelenné. Sajnos, látszik az, hogy melyek azok az ügyek, amelyek a legszembeötlőbben mutatják, hogy a kormány mára maga is a szervezett bűnözés részévé vált, ami rendkívül súlyos kockázatot jelent, kiszolgáltatottá teszi Magyarországot, és teljesen megszüntette Magyarország immunrendszerét.

Az első ilyen ügy, amit említeni szeretnék, a letelepedési kötvények ügye. Emlékszünk rá, hogy a Rogán-törvény alapján a magyar államkötvények értékesítésére számos offshore céggel kötött az Államadósság Kezelő Központ szerződést. Szeretném felhívni a kormánypárti képviselők és a kormány figyelmét, hogy bármire is hivatkoznak, sehol a világon nem működik az, hogy offshore cégek értékesítenének államkötvényeket. Eleve felháborító már ez a része a kezdeményezésnek. Ezek az offshore cégek pedig több mint 100 milliárd forintot kaszáltak már most ezen a pár éve tartó üzleten. A magyar államnak a vesztesége a kiemelt kamat miatt pedig már 6‑10 milliárd forint közé tehető. Látszik az, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül akár bűnözők is bejöhettek ezekkel a kötvényekkel, és óriási kockázatot jelent az, hogy akár ellenérdekelt titkosszolgálatok is kihasználhatják a letelepedésikötvény-konstrukciót arra, hogy elérjék a céljaikat nemcsak Magyarországon, hanem a schengeni övezetben. Eddig több mint 18 ezer embert engedtek így be Magyarországra. Lát­szik, hogy semmilyen érdemi befektetést nem hoz­tak ezek az emberek, ilyen szempontból a magyar nemzetgazdaságnak érdeke ehhez nem fűződött, és már most több mint 330 milliárd forintos fizetési kötelezettsége keletkezett a magyar államnak, amit természetesen az adófizetők fognak kamatostul megfizetni. Látszik az, hogy eladták Magyarország biztonságát.

A másik ilyen ügy a Pharaon-ügy. Emlékszünk rá, hogy egy nemzetközi, többek között terrorizmus finanszírozásáért körözött bűnözőt engedtek be, sőt invitáltak Magyarországra pusztán azért, hogy az Orbán-klánnal és a haverokkal üzleteljen. Világosan látható, hogy pontosan tudták, hogy ki ez az ember. Pharaon egészen pontosan beazonosítható volt a magyar hatóságok számára, és a külügyminisztériumi iratbetekintésből is világosan kiderült, hogy Orbán Viktor nem véletlenül találkozott egy díszvacsorán ezzel az emberrel, hanem már a vízumigénylés során jelezték azt, hogy ő a miniszterelnökkel vacsorán fog részt venni. Tehát innentől kezdve a teljes magyar állami intézményrendszer végrehajtotta ezt a politikai megrendelést. Eközben a minisztériumok összevissza hazudoztak, egymásra mutogattak az ügyben, és így próbálták leplezni azt, hogy ‑ most már mondhatjuk ‑ a kormány a szervezett bűnözés részévé válik. Ehhez a Pharaon-ügyhöz sem kapcsolódott semmilyen nemzetgazdasági érdek, a magyar embereknek ebben semmilyen érdeke nem volt, sőt ez kiemelt kockázat, kizárólag egy szűk kör üzleti érdekét szolgálta az megint csak.

A harmadik ügy pedig a moszkvai vízumügy. Ma is esett szó a Házban erről. Több ezer embert engedtek be Magyarországra és a schengeni övezetbe a moszkvai vízumközponton és a konzulátuson keresztül, mindenféle érdemi ellenőrzés nélkül, mindössze pár napos ügyintézéssel, úgy, hogy azt sem tudták, kiknek adtak belépési engedélyt Magyarországra és a schengeni övezetbe.

2013-ban még a moszkvai német nagykövetség is jelzett vízummal történő visszaélést, a külügy mégsem lépett semmit az ügyben. És mindebben, ugye, az a Kiss Szilárd vett részt, akit annak ellenére neveztek ki agrárattasénak, hogy kétszeresen is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. A mai napig nem derült ki, mi lehetett az a nagyon fontos érv, ami felülírta ezt a kockázatot, és a Külügyminisztérium felelősségét sem odázhatja el semmi. Tehát veszélyeztetik a schengeni övezet biztonságát, veszélyeztetik Magyarország biztonságát.

Azt gondolom, ezek az ügyek nem évülnek el, meg fog történni mind a büntetőjogi, mind a politikai felelősségre vonás, és a kérdés már nem is az, hogy mennyit ér önöknek Magyarország biztonsága, hanem az, hogy ennyit ér önöknek Magyarország biztonsága. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 36 2017.03.21. 15:21  23-46

DEMETER MÁRTA (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójához történő magyar hozzájárulás, azt gondolom, rendkívül fontos dolog. Itt többen említették előttem, hogy 2010 óta folyik ez a misszió, és sajnálatosan azt mutatják a biztonságpolitikai körülmények, hogy igenis szükség van ennek a missziónak a folytatására, így a magyar szerepvállalásra is, amit nagyon dicséretesnek és természetesen mindenképpen támogatandónak tartok.

Mint ahogy az is nagyon fontos, hogy az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához Magyarország is érdemben, tevőlegesen járuljon hozzá. Viszont itt szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy mind az Európai Unió keretében történő döntések és azok végrehajtása, amik a biztonság fenntartására, megteremtésére irányulnak, mind pedig a NATO hasonló irányultságú és célú döntéseinek a végrehajtása nagyban múlik azon, hogy a tagállamok hadereje milyen állapotban van.

Bizonyára megszokhatták képviselőtársaim, hogy minden évben, amikor beszélgetünk ezekről a missziókról, meghallgatjuk a beszámolókat, és dönt az Országgyűlés ezeknek a további folytatásáról, akkor igyekszem azt is megemlíteni, hogy rendkívül fontos, hogy beszéljünk a Magyar Honvédség helyzetéről és arról, hogy milyen fejlesztési irányok, milyen intézkedések lennének szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi, egyébként eléggé drámai helyzeten javítani lehessen.

Engedjék meg, hogy mindenekelőtt én is azzal kezdjem, hogy köszönetet mondjak a magyar katonáknak és honvédségi dolgozóknak azért az elhivatottságért, amivel a munkájukat végzik, és természetesen a missziókban szolgálatot teljesítő minden katonánknak is. Egyértelmű, hogy a Magyar Honvédség a mai napig azért működőképes, azt gondolom, mert az állomány tagjai ennyire elhivatottan végzik a mindennapi munkájukat, és természetesen ezzel biztosítják hazánk biztonságát is.

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet pár dologra, amik 2010 óta történtek a magyar honvédelem területén! 200 milliárd forint került elvonásra a Magyar Honvédségtől, ami közel egy teljes éves költségvetés. Ez egy olyan helyzetben érte a honvédséget, amiben amúgy sem volt sosem túlfinanszírozva, és ennek sajnos eléggé drámai hatásait láthattuk az elmúlt években. A Magyar Honvédség költségvetése a rendszerváltás óta soha nem volt a GDP 1 százaléka alatt, most már sok-sok éve sajnos ez a helyzet.

2016-ban döntött arról a kormány, hogy megkezdi a honvédség költségvetésének emelését, a GDP 0,1 százalékával évente, de sajnos azt kell mondjuk, hogy bár megvalósul ez az emelés, ami mindenképpen jó, ezt el kell ismerni, de sajnos ez az összeg még mindig nem elég arra sem, hogy azt az amortizációt, ami évről évre fellép az elöregedett technikai eszközök és a helyzet romlása miatt, ezt akár csak kompenzálni tudja. Tehát ennél mindenféleképpen nagyobb emelésre van szükség.

A technikai eszközök amortizációja jelenleg eléri a 30 százalékot, ami nagyon drasztikus szám. Láthattuk, hogy a harcihelikopter-képesség sajnos megszűnt, és több más képesség került a megszűnés határára, így például a merevszárnyas szállítóképesség, csakúgy, mint a forgószárnyas szállító helikopterek kérdése. Én nagyon remélem, hogy a kormány nagyon rövid időn belül döntést hoz erről a kérdésről. Azt viszont le kell szögezzük, hogy nem érhetett senkit váratlanul az, hogy az üzemidő lejár ezekre a technikai eszközökre, hiszen sok-sok éve lehetett tudni, hogy ez pontosan mikor fog megtörténni.

Emellett mára sajnos körülbelül 6 ezer főre nőtt a Magyar Honvédség létszámhiánya, ami elsősorban a szerződéses legénységi állományt érinti, de nagyon sokan hiányoznak egyébként a hivatásos állományból is, és sokszor olyan speciális tudás hiányzik, amire, azt gondolom, mindenféleképpen szükség lenne. Egyértelmű, hogy nemcsak a légierő tekintetében, hiszen most onnan említettem konkrét példákat, de sajnos a szárazföldi haderőnem esetében is a technikai eszközök nagyon súlyos amortizációjáról beszélhetünk.

Szeretném itt gyorsan megemlíteni a katonák mindennapi munkakörülményeit, így például akár a ruházaticsekk-könyvek kérdését, hiszen hiába kapják meg azt az összeget, amiből a gyakorlóruházatot és egyéb ruházatot, felszerelést biztosítani tudnák, ezt mégsem tudják a ruházati boltban beváltani, hiszen az nincsen feltöltve. Itt is arra kérném az államtitkár urat, hogy tegyenek intézkedést ebben a dologban, sem gyakorlóruha, sem bakancs nincs a ruházati boltokban.

Emellett szükség lenne az egyéni felszerelések nagyon sürgős modernizációjára, és itt szeretném kiemelni, hogy nem csupán a különleges rendeltetésű ezredről beszélek. Ők tényleg rendkívül fontos feladatot látnak el, azt gondolom, missziós tekintetben is, a XXI. század biztonsági kihívásait tekintve is, de egyértelmű, hogy az állomány többi része és a többi alakulat vonatkozásában is sürgősen szükség van az egyéni felszerelések fejlesztésére.

Az elmúlt években látszott, hogy egy nagyon kiszámíthatatlan jogi környezet alakult ki, és ebben sajnos mind a kormánynak, mind a döntéshozóknak óriási felelőssége van. 2012 óta megszámlálhatatlan alkalommal került módosításra a honvédek jogállásáról szóló törvény. Egy olyan rendszerről beszélünk, egy olyan állományról beszélünk, akiknek igenis a jogi környezet kiszámíthatóságára van szüksége, nem pedig arra, hogy kéthavonta módosításra kerüljenek az őket érintő és leginkább korlátozó jogszabályok.

Meg kell említsem azt, hogy a szolgálati nyugdíjasok nyugdíjas státuszát megszüntette a kormány, elfogadhatatlan módon, és 15 százalékos levonással sújtotta őket, így most szolgálati járandóságban részesülnek, ami, azt gondolom, nagyon méltánytalan azokkal szemben, akik több évtizedet szolgáltak a Magyar Honvédségnél.

A Honvéd Egészségpénztár ügyét is szeretném idehozni, hiszen több mint 27 ezer katona, honvédségi dolgozó, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó vesztette el az egészségmegőrzési célra félretett megtakarítását. Igaz, ebben másfél éves, hosszú küzdelem után, de elindult a kártalanításuk, viszont itt megjegyezném, hogy csak és kizárólag az aktív állomány részére. A Magyar Honvédség tekintetében, úgy tudom, van arra mód, hogy ha valaki egynapos önkéntes tartalékos szolgálatot vállal, akkor megkaphassa ezt a kártalanítást, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy ezt nem szabad semmilyen feltételhez kötni.

(10.40)

Igenis azok, akik volt szolgálati nyugdíjasok, évtizedekig szolgáltak, vissza kell kapják ezt a pénzt, hiszen ők jóhiszeműen jártak el, nem tehetnek arról, ami a Buda-Cash Brókerházzal történt. Annak fényében is kérem, hogy bővítsék ezt a kört, a honvédelmi tárca esetében is mindenki kapja meg a kártalanítást, hiszen az elmúlt év végén 2,6 milliárd forint maradványát vonták el a honvédelmi tárca fejezetének úgy, hogy egyébként a minisztérium igényelhette volna azt, hogy ezt az összeget a továbbiakban is a honvédségre fordíthassa. Ez nem történt meg, ebből bőven-bőven ki lehetne fizetni vagy ki lehetett volna fizetni ezeket a károsultakat.

A tartalékos rendszer kérdése: úgy tudom, egy új koncepció került kidolgozásra, bár ennek a részleteit pontosan még ismerhetjük, de több nyilatkozatban elhangzott, hogy a kormány 20 ezer tartalékost szeretne, egy ilyen tartalékos rendszert szeretne létrehozni. Azt gondolom, hogy amíg 6 ezer fős létszámhiánnyal küzd a professzionális állomány, addig ez nem megvalósítható, és nem is szabad megvalósítani, óriási forrásokat visz el. Csak szeretném jelezni, hogy 20 ezer fő önkéntes tartalékos nem tudja pótolni annak a 6 ezer főnek a professzionális tudását, tehát ha ezt valósítja meg a kormány, az képességvesztéshez fog vezetni.

A határon szolgálók körülményei, úgy néz ki, hogy fokozatosan javulnak, bár sajnos nagyon lassan; nyilván ennek még a további javítására van szükség. De itt megint felhívnám a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédségnek nem rendészeti feladatai vannak, a határnak a védelme pedig eddig is a Magyar Honvédséghez tartozott. A határvédelem és a határőrizet homlokegyenest két különböző dolog.

A jogszabály-módosításokkal kapcsolatban pedig, szintén itt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggésben azt továbbra is elfogadhatatlannak tartom, hogy mind a túlszolgálatnak, mind a túlmunkának a maximumát eltörölte a kormány. Hihetetlen túlterheltség mellett dolgozik most a Magyar Honvédség állománya, ezzel nyilván a balesetek és a betegségek veszélye is megnőhet.

De hogy mondjak pozitívumot is, az illetményfejlesztés megvalósítása, azt gondolom, kifejezetten pozitív, és kérem arra a kormányt, hogy ezt folytassa az elkövetkezendő egy évben is. Csakúgy a honvédelmi dolgozóknál is felhívnám arra a figyelmet, hogy az ő illetményüket is mindenféleképpen emelni kell, hiszen bár ott volt egy nagyon minimális, 16 ezer forint környéki emelés, de ez meg sem közelíti egyébként a többiek illetményét. Illetve pozitívumként emelném ki a gyakorlatokat, azokat a nemzetközi gyakorlatokat, amiben részt vesznek a Magyar Honvédség katonái; ez nyilván a kormány döntése alapján és a tárca döntése alapján történik. Ez egy nagyon jó ösztönző egyébként arra, hogy a kormány szánjon több pénzt a Magyar Honvédségre; illetve rendkívül fontos, ahogy azt Firtl Mátyás képviselőtársam említette, az, hogy az interoperabilitást fejleszteni tudjuk, hiszen ténylegesen ezeknek a gyakorlatoknak a során derül ki, hogy hogyan tudnak együttműködni a katonák, és mik azok, amiket még a továbbiakban fejleszteni kell.

A jövőre vonatkozóan mik lennének a teendők és a legfontosabb elemek? Egyrészt a belátás, a döntéshozói felelősség felismerése, hiszen látjuk azt, és mindannyian tudjuk, akik ezzel a témával foglalkozunk, hogy ez a téma nem szavazatszerző üzemmód. De ez nem jogosít fel senkit arra, hogy ne foglalkozzon megfelelően a területtel, nem jogosítja fel a kormányt arra, hogy ne szánjon elegendő forrásokat a fejlesztésekhez a honvédelem területén. Tehát mindenféleképpen döntéshozói és kormányzati felelősség és feladat az, hogy biztosítsuk azokat a körülményeket, amikkel a Magyar Honvédség tudja az ország biztonságát és a szövetség biztonságát is garantálni.

Érdemi vitát kell folytassunk ezekről a kérdésekről. Tehát az, hogy a honvédelem nemzeti ügy, az nemcsak a honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdése, hanem ezt ténylegesen vegyük komolyan, és én még reménykedem benne, hogy talán ebben lehet változás a kormány részéről. Sok-sok éve várjuk, hogy legyen, eddig nem volt, de hátha ez majd még megtörténik, hiszen egy olyan területről beszélünk, ahol mind a költségvetést érintő döntések, mind a fejlesztések kormányzati ciklusokon átívelő döntések. Tehát nem lehet ezzel sem kapkodni, sem ad hoc döntéseket hozni, sem pedig elodázni a döntéseket egyik kormányról a másikra. Tehát igenis ezért lennének fontosak az érdemi viták, hiszen ha valamilyen döntés van, azt több kormánynak is célszerű lenne végrehajtani, már amennyiben mind szakmailag megalapozott, mind pedig költségvetési tekintetben. Tehát erre kellene törekedni.

Másrészt a politika ne szóljon bele végre a szakmai kérdésekbe, tehát igenis, a szakma foglalkozik a szakmával, a politika pedig azokat a kereteket határozza meg, amelyek a honvédség feladatait tükrözik. A politikának óriási felelőssége ezenkívül, hogy biztosítsa az ehhez szükséges kereteket. Ehhez koncepcióra van szükség, és arra, hogy például a fejlesztési irányok kidolgozása ne egy meglepetésszerű dolog legyen, hogy a sajtóból, pár pontból értesülünk, hogy egyáltalán mi fog történni, ha történik, hanem igenis az Országgyűléshez vissza kell adni ennek a megtárgyalását.

A fejlesztések tekintetében transzparenciára van szükség, hiszen minden egyes adófizetői forint, amit a biztonságra szánnak az adófizetők, az oda is kell kerüljön. Szükség van mind a szárazföldi, mind a légierő haderőnem technikai eszközeinek modernizációjára. A költségvetés el kell érje végre a GDP 2 százalékát, és itt hangsúlyoznám, hogy ez nem Donald Trump újdonsült ötlete, és nem emiatt kell ezt végrehajtani, vagy nem azért, mert az Unió vagy bárki vagy a NATO ezt várná tőlünk, hanem ez jól felfogott nemzeti érdekünk, mert pár éven belül el kell érje a GDP 2 százalékát, ha egyáltalán szeretnénk megőrizni a Magyar Honvédség működőképességét, nemhogy fejleszteni. Tehát 2026 egy nagyon-nagyon kései dátum. S ha már a forrásokról beszélünk, akkor át kell térni a feladatalapú tervezésre, nem pedig forrásoldalról szükséges ezt megközelíteni, hiszen a források mindig is szűkösek mindenre.

A Magyar Honvédség legnagyobb ereje az állománya, éppen ezért számukra versenyképes jövedelmet kell biztosítani. A honvédségi létszám feltöltését nagyon sürgősen meg kell kezdeni. Ehhez természetszerűleg olyan környezetet kell kialakítani, ami perspektívát biztosít a fiatalok számára, hogy akár szerződéses, akár hivatásos katonaként a Magyar Honvédség állományába lépjenek. Ehhez biztosítani szükséges számukra mind a jó képzést, mind pedig a feltételeket. Egy új, kedvezményes nyugdíjrendszer kialakítására szükség van. A jelenlegi levonást meg kell szüntetni, és vissza kell adni azoknak a nyugdíjasstátuszát, akiktől elvette a kormány évekkel ezelőtt.

Véleményem szerint szükség lenne egy veterántörvény kialakítására és ilyenformán a tb-fizetés elkülönítésére is az érintett állományok számára. Ez egyébként nemcsak a Magyar Honvédséget lenne szükséges hogy érintse. Megfelelő tartalékos rendszerre van szükség, ami ténylegesen önkéntes, viszont a honvédség állományának létszámához igazodóan nem 20 ezer főről beszélünk, ez maximum 6-8 ezer fő lehet; valamint érdemi képességfejlesztésekre, a felderítés-elhárítás fejlesztésére és a szakmával való folyamatos egyeztetésre.

Tehát ha olyan honvédséget szeretnénk, és én nagyon remélem, hogy minden itt ülő egyetért ebben, amely meg tud felelni a XXI. század kihívásainak, amely megfelelően tudja kamatoztatni katonáink kiváló képességeit, akkor igenis szükség van ezekre a fejlesztésekre, úgyhogy ennek a támogatására, pontosabban a javaslatok elfogadására kérem államtitkár urat is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 74 2017.04.03. 3:01  73-81

DEMETER MÁRTA (független): Köszönöm. Államtitkár Úr! Évek óta botrányok, problémák sorozata övezi a nemzetbiztonsági terület működését. A közvélemény számára is sok olyan ügy vált ismertté, amelyek érdemben rengetik meg a nemzet biztonságáért felelős szervekbe vetett hitet, és joggal csökkentik azok társadalmi támogatottságát. Ez nem csupán belpolitikai kérdés, drasztikusan csökkenti a Magyarországba és a magyar állami szervekbe vetett nemzetközi bizalmat is.

Napjainkban a megváltozott biztonsági környezetben a szolgálatok működésének zavarai nemcsak hogy gátolják az ország biztonságának szavatolását, de kifejezetten növelik az új kihívásokkal teli környezet jelentette kockázatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy például a Pharaon-ügy, a moszkvai vízumügy, a letelepedésikötvény-konstrukció is egy rendszerszintű probléma veszélyes tünetei, de legalább ilyen súlyos probléma, hogy válasz nélkül maradnak olyan biztonsági kockázatok, mint például az orosz befolyásszerzési törekvések a régiónkban.

Ezeket a nemzetközi együttműködésekre is ható problémákat erősítette meg a nemzetbiztonsági szolgálatból kivált Katrein Ferenc interjúja is, amely bár szokatlan módon, mégis keresetlen éleslátással világította meg a közvélemény előtt is egyre inkább látszó anomáliákat.

Nehéz eldönteni, hogy a szakmaiság tűnt-e el a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséből, vagy a po­litikai megrendelések ássák alá egyre inkább a szer­vek hatékonyságát, vagy megcsömörlöttek a szol­gá­latokban dolgozók a nemzet biztonsága szempontjából kockázatos, de ki tudja, milyen érdekeket szolgáló utasítások végrehajtásában. A végeredmény riasztó: a nemzet biztonságát szolgálni hivatott intézmények hitelessége és hatékonysága mélyponton van.

Önök tiszta lelkiismerettel tudják azt állítani, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál rendben men­nek a dolgok? Azok vajon megfelelően ellátják a feladataikat azokban az ügyekben is, amelyekben állami szervek vagy egyes kormánypárti szereplők is érintettek?

A szolgálatok demokratikus ellenőrzésének rendszere sem működik megfelelően. A politikai kontroll nem hatékony. A Nemzetbiztonsági bizottságot ügytemetőként használják, nem azt a feladatot látja el, ami a dolga lenne, és sokszor egy-egy képviselő személyes kiállása kell ahhoz, hogy bizonyos ügyeket egyáltalán napirenden lehessen tartani, lássuk például az orosz befolyásszerzést vizsgáló eseti bizottság ügyét. A szakmai ellenőrzés rendszere pedig nem is létezik ma Magyarországon.

Ez az önök felelőssége, és bár a terület három minisztériumot érint, mégis önökhöz mint a leginkább illetékesekhez intézem a kérdéseimet. Egyetértenek-e azzal, hogy sürgős cselekvés kell a nemzetbiztonsági szolgálatok működési hatékonyságához és társadalmi hitelességének helyreállításához, a politikai befolyás megszüntetéséhez? Készek-e támogatni az alábbi javaslataimat a közbizalom helyreállításáért? A nemzetbiztonsági szolgálatok napi működésében a politika és a szakma szigorú szétválasztását a külső befolyás korlátozása érdekében, a politikai ellenőrzés rendszerének a megreformálását a bizottságok paritásossá tételével, valamint a szakmai ellenőrzés rendszerének megteremtését megfelelő ellenőrző szerv létrehozásával. Várom válaszát. (Szórványos taps a független képviselők és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 78-80 2017.04.03. 1:34  73-81

DEMETER MÁRTA (független): Nem tudom elfogadni, elnök úr. Államtitkár úr, rendszerszintű problémákat vázoltam fel, megoldási javaslatot tettem rá, semmire nem válaszolt ezzel kapcsolatban. Én vádolni senkit nem vádoltam, egy dolgot emeltem ki, ha figyelt: hogy önök a felelősek azért a helyzetért, ami kialakult.

És egyébként lehet itt szőnyeg alá söpörni a dolgokat, csak már akkora kupac lesz a szőnyeg alatt, hogy fel fognak bukni benne, és az ország is. Tudja, ez a probléma! Az a probléma, hogy mára nem a biztonsági protokoll végrehajtása jelenti a rutint, hanem igenis a politikai utasítások végrehajtása. Éppen ezért szükség van a politika és a szakma szétválasztására, pont azért, hogy megfelelően tudják ellátni a szolgálatok és a szakemberek a feladataikat, és ne pedig a politikai utasítások végrehajtásával bajlódjanak.

Míg önök mindenben egyébként nemzetbiztonsági kockázatot próbálnak láttatni az elmúlt években, addig a valódi kockázatot jelentő ügyekben, mint például a Pharaon-ügy, a letelepedési kötvények, a moszkvai vízumügy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), érdekes, hogy nem találnak semmilyen kockázatot.

Államtitkár úr! Ezek a cselekmények, ez a hozzáállás nem évül el (Az elnök ismét csenget.), egy év múlva legkésőbb felelősségre lesznek vonva mind a politikai…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DEMETER MÁRTA (független): …mind a szakmai szereplők; addig fontolják meg a javaslataimat. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)