Készült: 2020.07.12.01:38:21 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 90 2014.05.26. 5:10  89-90

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten két neves nap is alkalmat adott arra, hogy emlékezzünk azokra, akik a magyar történelem legnehezebb pillanataiban is küzdöttek hazánk függetlenségéért és szabadságáért. Május 21-én a magyar honvédelem napját ünnepeltük, míg a tegnapi napon, május utolsó vasárnapján pedig a magyar hősök emlékünnepén hajtottunk fejet. Úgy gondolom, hogy itt az Országház falai között is illő emlékeznünk.

A magyar történelem hosszú küzdelmek sora. A küzdelem sok esetben a magyarság és a magyar állam puszta fennmaradásáért folyt, míg az 1848-as és az 1956-os forradalmak idején a Magyarország függetlenségéért folytatott harc összekapcsolódott az egyéni szabadságjogokért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemmel. E küzdelmek történelemkönyvekben megörökített nagy alakjainak, katonáinknak és névtelen hőseinknek köszönhetjük, hogy az elmúlt ezer év vihara ellenére Magyarország független országként, az európai nemzetek közösségének egyenrangú tagjaként létezik Európa közepén.

Ma a mi felelősségünk, hogy ezt az örökséget megvédelmezzük, hogy egy szabad, gyarapodó országot hagyhassunk gyerekeinkre és unokáinkra. Az elmúlt évtizedek eredményeire építkezve erre jó esélyünk van, hiszen Magyarország ma a világ legerősebb katonai szervezetének, a NATO-nak tagja, és európai uniós tagállamként a világ egyik legnagyobb politikai és gazdasági közösségébe tartozik. Világosan kell látnunk, hogy az egyre gyakoribb és sokszor indokolt kritikák ellenére a NATO és az Európai Unió jelenti ma a stabilitást és a biztonságot az egyre súlyosabb konfliktusokkal sújtotta világunkban. Elég csak szétnéznünk az Európai Unió határai mentén, hogy lássuk: a béke és a biztonság mennyire nem magától értetődő adottság.

Tudatában kell lennünk, hogy veszélyes világban élünk. A globalizáció következtében újfajta, hagyományos eszközökkel nehezen kezelhető fenyegetések sora jelent meg, amelyek súlyos veszélyt jelenthetnek Európára és benne hazánkra is. Az országok között kialakult sokrétű függőségi viszonyok miatt a világ távoli pontjain dúló fegyveres konfliktusok is drámai hatással lehetnek életünkre. Ráadásul az utóbbi időben tágabb régiónk biztonsági környezete is átalakult, hiszen gondolhatunk itt akár az arab tavaszra vagy pedig az elmúlt hónapok ukrajnai eseményeire is, mindemellett a természeti és ipari katasztrófák lehetősége továbbra is veszélyt jelent. Mindez arra kell figyelmeztessen minket, hogy Magyarország polgárainak biztonsága érdekében nélkülözhetetlen a XXI. század fenyegetéseire reagálni képes, modern haderő.

Ennek szükségességét a Magyar Honvédség katonái az elmúlt években is példamutató módon igazolták, hiszen ők voltak azok, akik segítettek, amikor emberek tízezrei rekedtek a hó fogságában; ők voltak azok, akik vállvetve segítettek a Duna-parti települések lakosainak a rendvédelmi szervek állományával és sok ezer önkéntessel együtt a vészhelyzetben; és ők azok, akik egyébként jelen pillanatban is a világ veszélyes válságövezeteiben más nemzetek katonáival teljesítenek szolgálatot azért, hogy megóvják a békét és a biztonságot.

E tiszteletre méltó, nemes szolgálatot sajnos évről évre romló anyagi és technikai feltételek közepette kell ellátniuk. Miközben az elmúlt négy évben a honvédelmi vezetés persze nem fukarkodott hangzatos szólamokkal, eközben történelmi mélypontra süllyesztették a honvédség költségvetését, a modernizáció pedig teljesen elakadt. Csak és kizárólag az állomány elhivatottságának és áldozatkészségének köszönhető az, hogy a Magyar Honvédség a mai napig működőképes; és teszik ezt úgy, hogy befagyasztották évek óta a katonák illetményét, és csupán közvetlenül a választások előtt egy minimális tízezer forintos kampánypótlékot biztosítottak az altiszti és a szerződéses állománynak.

Az új honvédelmi vezetéstől azt várjuk el, hogy végre ne csak szép szavakkal, hanem tettekkel is becsüljék meg katonáinkat és a honvédségi dolgozókat. Itt az idő, hogy megkezdődjön végre a katonák és a honvédségi dolgozók illetményének megígért rendezése. Itt az idő, hogy a kormány változtasson hibás politikáján, fejezze be a honvédség leépítését, és végre kezdjen (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) modernizációba, hogy ütőképes, XXI. századi haderőt teremthessünk meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 177 2014.06.19. 2:07  176-179

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Ön 2013 májusában nagy médiafelhajtás közepette egyeztetést folytatott a parlamenti pártok szakpolitikusaival új szállító helikopterek és merevszárnyas szállító gépek beszerzéséről. Az egyeztetést megelőző napon a Hír TV-ben úgy nyilatkozott, hogy a helikopterbeszerzésre a pályázatot úgy írják ki, hogy a választások után hivatalba lépő új kormány 2014 közepe táján, ami, ugye, most van, egy gombnyomással tudjon dönteni arról, hogy melyik ajánlatot fogadja el. A szakmai és politikai konszenzus, valamint a pátosszal teli nagy bejelentések dacára semmi nem úgy történt, ahogy miniszter úr egy évvel ezelőtt ígérte.

(13.30)

A repülőbeszerzésre kiírt pályázatot még 2013 nyarán lefújták, míg a helikoptertenderről semmit sem hallani. Miniszter úr, ön átlátható, tisztességes eljárásban modern haditechnika beszerzését ígérte. Ehelyett a választások előtt néhány nappal, a legnagyobb titokban, kiöregedett szovjet helikoptereket vásároltak. Azt gondolom, ez minimum kérdésessé teszi, hogy mennyire vehető komolyan az új helikopterek beszerzésére vonatkozó, korábban egyébként olyan sokat hangoztatott kormányzati szándék.

Ezért kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy valóban megalapozottak voltak-e az ismertetett tervek, vagy pedig csupán egy propagandaakció díszlete volt a négypárti egyeztetés. Ha valóban komoly és megalapozott tervek készültek, akkor milyen előre nem látható akadályok tántorították el a kormányzatot a repülőbeszerzéstől és a helikoptertender előkészítésétől?

Nagy tisztelettel kérem miniszter urat, hogy eltérően az elmúlt négyéves gyakorlatától, most ne ködösítsen, hanem jelöljön meg konkrét dátumot, hogy mikor történik meg az a bizonyos gombnyomás, amit említett, és mikor kerülnek végre a honvédséghez az ígért eszközök.

Várom a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 322 2014.06.30. 4:47  321-322

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban jól ismert, hogy milyen rendkívül nehéz helyzetben van a Magyar Honvédség. Hatalmas fluktuáció, betöltetlen státusok tömege, történelmi mélypontra csökkentett védelmi költségvetés, elavult, leamortizálódott eszközállomány jellemzi ma a Magyar Honvédséget.

(23.30)

E rendkívül mostoha körülmények dacára katonáink elhivatottságának és felkészültségének, valamint a kormányzati ciklusokon átívelő programoknak köszönhetően a Magyar Honvédség nemzetközi elismerést is kiváltó eredményeket tud felmutatni. Aktualitásukra tekintettel két ilyen sikerre szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét.

2014-ben ünnepli fennállásának 5. évfordulóját a pápai bázisrepülőtéren állomásozó nehéz légi szállító ezred, amely egy 12 országot tömörítő katonai együttműködési program keretében működik. Magyarország befogadó nemzetként speciális szerepet tölt be a programban. Nemcsak a C-17-es szállítórepülőkből álló flotta bázisrepülőterét biztosítja, de a légi járművek nyilvántartásba vétele is hazánkban történt, így azok magyar felségjelzéssel repülnek. Öt évvel ezelőtt, 2009-ben az akkori szocialista kormány és a parlamenti pártok példás együttműködésének eredményeként válhatott Pápa e több nemzet katonáiból álló katonai alakulat bázisává. Ez alatt a rövid időszak alatt ebből a kezdeményezésből egy teljes műveleti képességgel rendelkező repülőezred állt fel, a nemzetek közötti együttműködésnek és a közös képességfejlesztésnek kiváló példájaként. Várhatóan az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb fejlesztése Pápa bázisrepülőterén a stratégiai légi szállítási képesség hangárkomplexumának megépítése lesz. A nehéz légi szállító ezred fennállásának 5. évfordulóján reményünket fejezzük ki, hogy a kormány mindent meg fog tenni a szükséges beruházás mielőbbi megvalósulásáért.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik fontos, büszkeségre okot adó esemény az évente megrendezésre kerülő NATO TigerMeet elnevezésű légi hadgyakorlat, amelyen a Magyar Honvédség idén harmadik alkalommal vett részt. A Magyar Honvédség Puma százada a 2009-es gyakorlaton nyújtott teljesítménye és a részt vevő országok ajánlása alapján nyert előfelvételt a rangos NATO-repülőszövetségbe, idén pedig elnyerte a teljes jogú tagságot. Az évenkénti találkozó célja, hogy elősegítse a légierők közötti együttműködést, a pilóták olyan feladatok végrehajtását gyakorolhassák, amelyeket nagy kötelékben szükséges végrehajtani, és melyeket az adott ország légtere esetlegesen nem tesz lehetővé. A mostani gyakorlaton a kecskeméti repülőbázis 5 Gripennel és An-26-os logisztikai támogatással, 42 katonával vett részt.

Büszkék vagyunk, hogy a Magyar Honvédség Puma százada a Tiger NATO-repülőszövetség teljes és szavazati jogú tagja lett. Katonáink számtalan nemzetközi fórumon bizonyítják kiválóságukat, olyan kimagasló teljesítményt nyújtanak, amely Európa- és világszerte is elismerést vált ki. Ezek a sikerek jól példázzák, hogy a már lerakott alapokra építkezve hosszú távon, kormányzati ciklusokon túlmutató, szisztematikus munkával még nehéz feltételek között is komoly eredményeket lehet elérni. Ezen eredmények megőrzése és továbbfejlesztése a mindenkori honvédelmi vezetés egyik legfontosabb feladata.

Ugyanakkor a képességek fenntartásához elengedhetetlen, hogy a Magyar Honvédség állománya hazai terepen is megfelelő rendszerességgel gyakorlatozhasson, és ezt megfelelő technikai felszereltséggel tehessék. Ezért nem halasztható tovább a honvédség működési feltételeinek javítása és technikai modernizációjának megkezdése. Többéves illetménybefagyasztás után sürgetőnek tartjuk a katonák fizetésének érdemi emelését is. Ennek érdekében határozott kormányzati intézkedéseket várunk el, és támogatunk minden erre irányuló kezdeményezést. Mert a honvédelem valóban nemzeti ügy, és a Magyar Honvédség az egész nemzet büszkesége.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 150 2014.07.04. 4:32  127-156

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném én is kiemelni, hogy alapvetően ennek a törvényjavaslatnak a célja teljes mértékben támogatható, és nyilvánvaló, hogy képviselőtársaim sem a célt kérdőjelezték meg, csupán mindannyian azon vagyunk, hogy próbáljuk feltárni azt a jelenlegi társadalmi környezetet, amelyben ez a törvény nagy valószínűséggel az önök szavazatával meg fog valósulni, és csak reményemet szeretném kifejezni, hogy befogadják a módosító javaslatunkat, és ezzel együtt mi is fogjuk tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. Hiszen sajnos, ami ebből hiányzik, az maga az igazságosságnak és az esélyegyenlőségnek a megvalósulása, ami, azt gondolom, hogy nagyon sok kormányzati törvényjavaslatból szokott hiányozni, éppen ezért szeretnénk ezeknek a megvalósulásával ezt kiegészíteni.

Itt képviselő úrnak ténylegesen a cinizmusára annyiban szeretnék reagálni, hogy azt gondolom, hogy át kellett volna gondolni itt az érdekek képviseletét akkor is, amikor a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjat sikerült megszüntetni, és a siketeket is sikerült nagyon nehéz helyzetbe hozni, és megalázó felülvizsgálatoknak alávetni, a rokkantnyugdíjat megszüntetni. Azt gondolom, hogy ez egy olyan eset, amit azért szerettem volna kiemelni. Tehát akkor tekintettel kellett volna lenni rájuk, nem csak most.

A javaslattal kapcsolatban még azt gondolom, hogy ebben a pillanatban a közigazgatásban és a közszolgálatban nem áll rendelkezésre kellő számú és jól képzett jelnyelvi tudással rendelkező dolgozó, ezért szükséges természetesen minden eszközzel támogatni az esélyegyenlőség megteremtését és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Amennyiben a jelnyelvvizsgával többletjövedelem lenne szerezhető, így kellő ösztönző állna rendelkezésre annak érdekében, hogy egyre többen egyre jobb állami szolgáltatásokban részesüljenek, hiszen azt gondolom, hogy az egyértelmű cél.

Ha a kormányzatnak most, az önkormányzati választások előtt hirtelen kiemelten sürgőssé vált a jelnyelvvizsga után járó pótlékrendszer bevezetése, úgy nem értjük - ahogy képviselőtársaim is kiemelték -, hogy miért csak július 1-jétől kívánja megadni a pótlékigénylések lehetőségét a kormányzat. A megjelenő kormányzati beszámolók és statisztikák, ahogy ezt tudjuk, egymás után megerősítik, hogy az idei költségvetés stabil lábakon áll, és állítólag mindenre jut kellő forrás. Ha ez igaz, akkor nem látjuk pénzügyi indokát annak, hogy kormánytisztviselőket, köztisztviselőket, közalkalmazottakat miért nem illetheti meg ez év január 1-jétől visszamenőleg a tervezett jelnyelvi pótlék.

A társadalmi környezet, azt gondolom, hogy nem figyelmen kívül hagyható egyetlen törvényjavaslatnál sem. Itt tisztelt képviselőtársaimnak szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a köztisztviselői illetményalap évek óta nem emelkedett és befagyasztásra került. Ennek a mértéke jelenleg 38 650 forint. Ebből az összegből számítják a katonák, a honvédségi dolgozók és egyébként a rendvédelmi dolgozók illetményét is, sokan mások mellett. A köztisztviselői illetményalapot ezzel, hogy évekre befagyasztották, több százezer ember bérét fagyasztották be, és a bérkompenzáció hosszú távú megoldást nem tud jelenteni.

Úgyhogy azt gondolom, hogy a célja nagyon jó ennek a törvényjavaslatnak. Azokat az egyenlőségi és igazságossági javításokat és módosításokat, amiket javasolunk, azt szeretném kérni én is, hogy támogassák, és arra hívnám a figyelmet, hogy legalább ennyire fontos az is, hogy foglalkozzon a kormányzat a köztisztviselői illetményalap emelésével, hiszen több százezer ember jövője, megélhetése és családok biztonsága múlik ezen.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 194 2014.07.04. 5:10  193-194

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Navracsics Tibor miniszter úr miniszterjelölti meghallgatásán a Nemzeti összetartozás bizottsága előtt így fogalmazott: "A külpolitika elsődleges célkitűzéseinek a nemzeti érdekképviseletet és Magyarország, a magyar nemzet nemzeti érdekeinek népszerűségét tűzöm ki célul." Továbbá azt mondta: "Úgy gondolom, a magyar külpolitika számára a jövőben is lesznek olyan kérdések, amikor nem takaríthatunk meg konfliktust, mert védeni kell az érdekeinket, és mert mások is védik az érdekeiket, és szükségszerűen áll elő az, hogy időről időre konfliktusba kerülünk más országokkal, adott esetben még a barátainkkal is."

Kevesebb mint egy hónap múlva, június 30-án Navracsics Tibor immár a magyar diplomácia vezetőjeként Pozsonyban találkozott a szlovák államfővel, a kormányfővel és a külügyminiszterrel. Az ezt követő közös sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a "mindennapi szlovák-magyar kapcsolatok kitűnően működnek". Úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak egy hónap se kellett ahhoz, hogy a magyar nemzeti érdekeket védő, azokért konfliktusokat is vállaló álláspontját feledve, a tárgyalásokon mélyen hallgasson a magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatokat súlyosan terhelő kérdésekről. Nevezett bizottsági ülésen a miniszterjelölt még arról is beszélt, hogy "Szlovákia az egyetlen olyan szomszédos ország, sőt azt is mondhatjuk, a Föld bolygón az egyetlen olyan ország, amelynek a magyar kedvezményes honosítással kapcsolatban problémája van, nemcsak a magyar kedvezményes honosítással kapcsolatban, hanem általában a kettős állampolgárság intézményével kapcsolatban." Ehhez képest Pozsonyban a magyar kormány képviselője egy szóval sem említette szlovák kollégájának a kettős állampolgárság rendezetlenségét, hiszen a két kormány között az ígéretekkel ellentétben semmilyen megállapodás nem született az ügy rendezésére.

A magyar külügyminiszter nem hangoztatta aggályait a szlovák kormány kisebbségeket semmibe vevő politikájának ügyében sem, például azzal kapcsolatban, hogy egy éve nincs kinevezett kisebbségi kormánybiztosa Szlovákiának. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is jócskán akadna tennivaló, hiszen nem mozdul a Kassa és Miskolc közötti útszakasz építésének ügye, és lekerült a napirendről több Ipoly-híd megépítésének terve, és az új komáromi híd építése pedig egyre inkább csúszik az eredeti tervekhez képest.

Óriási hiba ezeket a rendezetlen problémákat szőnyeg alá söpörni csak azért, hogy elmondhassuk: kitűnőek a kapcsolatok. A felvidéki magyarok ugyanis ezeket az ügyeket másként látják, mást éreznek a saját bőrükön, és mást várnak egy magyar kormánytag látogatásától.

Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor az új kormánya megalakulása kapcsán ugyan megígérte, hogy most már az érzékeny kérdések is napirendre kerülnek a két ország kapcsolatában, ennek azonban semmilyen jele nem volt látható a mostani kétoldalú találkozón. Azt is mondhatnánk, hogy minden maradt a régiben, semmi nem változott az előző Orbán-kormány politikájához képest. Az előző ciklusban sem volt illendő a kényes kérdéseket napirenden szerepeltetni, azaz a magyar-szlovák relációban a kényelmetlen kisebbségi kérdéseket, mint holmi kabátot, a ruhatárban illett hagyni. Orbán Viktor akkor azt hangoztatta, hogy "új fejezet kezdődik Magyarország és Szlovákia közös történetében" és különben is "sikeres évek elé néz Szlovákia és Magyarország". Hozzátette, hogy "a kisebbségi bizottságok jól vannak". Bizonyára senki nem tájékoztatta a magyar miniszterelnököt, hogy a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság tavaly decemberi ülésén először fordult elő, hogy a résztvevők nem tudtak megállapodni és nem írták alá az ülés jegyzőkönyvét.

A magyar-szlovák kapcsolatok legemlékezetesebb pillanata a pilisszentkereszti szlovák ház avatásán történt közös kormányfői pálinkázás, amely szintén nem adott alkalmat a felvidéki magyar jogfosztottak ügyének megtárgyalására. Sem az akkori, de tegyük hozzá, sem a mostani találkozó után nem tudtuk meg, hogy milyen tárgyalásokat folytattak a felek a szlovák állampolgársági és nyelvtörvény módosítása érdekében.

(18.40)

Az sem világos, hogy mikor kaphatják vissza a szlovák állampolgárságukat azok a felvidéki magyar állampolgárok, akik a szlovák ellentörvény miatt veszítették el azt. A kormány tehát akkor is és most is csak az itthoni kommunikációjában vállalja a konfliktust, és csak az itthoni kommunikációjában védi a magyar nemzeti érdekeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a külhoni magyarság jogait. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 222 2014.09.15. 8:02  219-228

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország alapvető érdeke a vízumkiadás racionalizálása, hatékonyságának növelése. Ennek legegyszerűbb, legolcsóbb és a gyakorlatban már régóta alkalmazott módja a vízum-képviseleti megállapodások kötése. Ezt indokolja a biometrikus azonosítók bevezetése, a 2011 októberétől működő uniós szintű vízuminformációs rendszer fejlesztése, illetve az, hogy a magyar schengeni vízumhoz a külföldiek a jelenleginél szélesebb körben hozzáférhessenek.

A közösségi vízumkódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megkötendő vízum-képviseleti megállapodás megkötését az előterjesztés szerint indokolná a magyar külképviseleti hálózat mérete is. De mivel a jelenlegi magyar diplomáciai vezetés épp két EU-s tagállamban zár be magyar külképviseletet, ez az érv nem tűnik elég meggyőzőnek. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy a megállapodás rögzíti, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályait - különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek - az együttműködés során be kell tartani.

A képviseletet ellátó félnek ugyanolyan gondosságot kell tanúsítania az eljárásban, mintha saját nevében folytatná le azt. Egyértelműen támogatandó, hogy a lengyel fél vízumképviseletét ellátó magyar külképviseletek a befolyt vízumdíjakat teljes egészében megtartják.

(18.50)

Emellett a megállapodás végrehajtásának nincsenek kockázatai, alkalmazását a felek részben vagy egészben bármikor felfüggeszthetik, illetve azt bármikor felmondhatják.

Tisztelt Ház! A Lengyel Köztársaság kormányával kötött kétoldalú megállapodás ratifikálása a magyar-lengyel kapcsolatok aktuális helyzetének áttekintésére is lehetőséget kell hogy teremtsen. Nem lehet elvonatkoztatni a történelemtől, amikor a magyar-lengyel barátságról beszélünk. Bár ennek fényében egyértelműen üdvözlendő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es és 2014-es választási győzelmét követő első külföldi látogatása Varsóba vezetett, a hivatalos politikai nyilatkozatok mögött már nem teljesen felhőtlen a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatrendszer.

Martonyi János külügyminiszter idén márciusban kiemelte, hogy konkrét lépésekre van szükség a magyar-lengyel kapcsolatok megerősítéséért, a kétoldalú gazdasági együttműködésben még sok lehetőség rejlik. Áder János köztársasági elnök egy nemrég rendezett lengyel-magyar üzleti fórumon leszögezte: akár büszkék is lehetnénk a két ország közötti kereskedelmi forgalomra. A számok mögé nézve viszont az látszik, hogy a csaknem 40 millió lakosú Lengyelországba kevesebb magyar áru jut el, mint az 5 milliós Szlovákiába, és ugyanannyi, mint a 10 milliós Csehországba. Az államfő ugyanakkor megjegyezte: a befektetések terén még több a tennivaló. Az még csak-csak elfogadható, hogy a magyar cégek több mint másfél milliárd eurót fektettek be Lengyelországban, a magyarországi lengyel befektetések értéke viszont csupán a negyede ennek. Ezen pedig sürgősen változtatni kell. Előtte Komorowski lengyel köztársasági elnök is arról beszélt, hogy a válság ellenére több mint hatmilliárd eurós kereskedelmi forgalom elmarad a lehetőségektől.

A jelen vízum-képviseleti megállapodás mellett a kétoldalú kapcsolatrendszerben a Krakkóban március 14-én újra megnyitott magyar főkonzulátust lehet csak pozitív elemként említeni.

Tisztelt Ház! Mi az oka annak, hogy a legmagasabb szintű találkozók, látogatások ellenére a magyar-lengyel kapcsolatok eredményei elmaradnak a várakozásoktól? Az egész lengyel politikai közvélemény ugyanis egyre bírálóbb és elutasítóbb az Orbán-kormánnyal, főként a kormányfő egyes lépéseivel szemben. Az orosz-ukrán konfliktusban és az energetikában megnyilvánuló oroszpártiságot egyre keményebben marasztalja el a lengyel politikai közvélemény és egyes lengyel politikusok is. A lengyel neheztelések fő oka, hogy a magyar kormány az ukrán-orosz konfliktusban és az energetikai kérdésekben nem azt a stratégiát követi, mint amit Lengyelország helyesnek tart.

A kialakuló helyzet nemcsak a csúcspolitikusok közötti kapcsolatokat teheti hűvösebbé vagy akár hideggé, az negatívan hathat a regionális együttműködésre is. A visegrádi keretekben való egyeztetések több tartalmi kérdésben formálissá válhatnak. A két stratégiai kérdésben - mint az orosz-ukrán konfliktus, az emiatti uniós fellépés, illetve az energetikai stratégia egyeztetése - eddig sem volt teljesen egységes a négy kormány álláspontja.

A májusi visegrádi miniszterelnöki találkozón azonban más is elrontotta a hangulatot. A jobbközép lengyel kormányfőnél Orbán Viktor beiktatási beszéde verte ki a biztosítékot. A pozsonyi négyes miniszterelnöki találkozón az expozékat követő panelbeszélgetés lényegében egy mély értékellentétet tükröző Tusk-Orbán-vitává vált. Ez azonban nem akadályozta meg Szijjártó Péter külügyi államtitkárt, hogy magyar sikernek is nevezze Donald Tusk megválasztását az Európai Tanács elnöki posztjára.

Tisztelt Ház! Tény, hogy a mostani döntés komoly jelzésekkel bír Lengyelország számára. 25 évvel a rendszerváltás és 10 évvel az uniós tagság megszerzése után az ország képes volt hiteles, minden más tagállam által elfogadható és támogatható jelöltet állítani a tanácsi elnökségért folytatott versenyben, ami hatalmas politikai és diplomáciai teljesítmény. Tusk európai értelemben vett konzervatív, míg a magyar kormánypárt egyre kínosabb a saját pártcsaládja számára is. Tusk piacbarát, feltétlen híve nemcsak az Európai Uniónak, hanem az európai értékrendnek is; a magyar miniszterelnök pedig épp keleti példák után ácsingózik. Tusk tekintélyét és egyhangú megszavazását annak is köszönheti, hogy helyreállította hazája kapcsolatait az Európai Unióval és Németországgal; nálunk a kormány szabadcsapatai tüntettek "nem leszünk gyarmat" jelszóval Európa ellen. Tusk az orosz-ukrán konfliktus kapcsán arra figyelmeztette a csakis üzleti érdekeket hangoztató kollégáit, hogy a szabadságnak ára van, és ezt meg kell fizetnünk; a magyar kormányfő a nagyköveteket azzal küldte vissza a fogadó országokba, hogy csak a gyengék és ostobák követnek értékalapú politikát.

Szijjártó Péternek igaza lehet: Donald Tusk megválasztásával a térség politikai súlya is megnövekedhet. Azt azonban látni kell, hogy a baloldali Martin Schulz és a konzervatív Junker mellett a Tanács új vezetője sem nevezhető az orbáni módszerek barátjának. Ez intő jel kellene legyen. Érdemes tehát látnunk ezeket a tényeket és ezeket az eseményeket.

A kölcsönös vízumképviseletről szóló megállapodást természetesen támogatjuk. Ezzel együtt reményünket is kifejezzük arra, hogy e megállapodás életbelépése egy pozitív és előremutató lépés a lengyel-magyar kapcsolatok alakulásában. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 232 2014.09.15. 4:43  229-244

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az MSZP üdvözli az Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a döntését, amelynek eredményeként az Európai Rendőrakadémia, a CEPOL szeptembertől Budapesten folytatja működését. Ezt a fejleményt jelentős, Budapest és Magyarország szempontjából is fontos eredménynek tekintjük. Ez az eredmény szép példája a valódi nemzeti együttműködésnek, a közös munkának, hiszen az Európai Parlamentben bal- és jobboldali magyar képviselők egyaránt aktívan dolgoztak e cél elérése érdekében. Ebből is látszik, hogy támogatható ügyek érdekében közös munkával igenis képesek vagyunk az eredményeket felmutatni.

A benyújtott székhely-megállapodás a szükséges infrastruktúra és a diplomáciai képviseletekre jellemző mentességek biztosításával megteremti a CEPOL sikeres magyarországi működésének alapvető feltételeit. Európai ügynökségként a CEPOL célja, hogy előmozdítsa az Unió tagállamainak együttműködését a rendészeti képzés területén, ezáltal biztosítsa a szaktudás és a legjobb gyakorlatok átadását, cseréjét. A CEPOL ezzel segíti elő, hogy a lisszaboni szerződésben lefektetett célkitűzéseknek megfelelően az Európai Unió valóban egyre inkább a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló egységes térséggé váljon.

E nemes cél megvalósítása a tagállamok igazságügyi és rendészeti szerveinek szoros és szakszerű együttműködését kívánja meg. A magas szintű közös tudás és ismeretanyag nagymértékben képes fokozni ezt a kívánatos együttműködést, és növeli annak hatékonyságát. Mivel a különböző tagállamok hatóságainak is az élet legkülönbözőbb területein kell együtt dolgozniuk, ennek megfelelően a CEPOL tanfolyami kínálata is nagyon széles körű: a terrorelhárítástól a kiberbűnözésig, a kábítószer-kereskedelemtől a katasztrófavédelemig, az igazságügyi szakértői ismeretektől a csalásokig terjed. A rendőrtisztek számára bentlakásos képzéseket és online tanfolyamokat egyaránt kínál.

A CEPOL működéséből uniós tagállamként Magyarország eddig is profitált, az akadémia Budapestre költöztetésével azonban hazánk további előnyökre tehet szert, így működésének egyik legnagyobb haszonélvezője lehet. A legnyilvánvalóbb előny, hogy a földrajzi távolság megszűnésével a magyar tisztek számára könnyebben elérhetővé válnak a CEPOL képzései, de ami ennél még fontosabb: az Unió legkiválóbb rendészeti szakembereinek és trénereinek egy jelentős része folyamatosan hazánkban fog tartózkodni, ezáltal a magyar rendészettudomány művelői és a magyar oktatói kar tagjai a jelenleginél sokkal könnyebben építhetnek ki személyes és szakmai kapcsolatokat a világ élvonalába tartozó szakemberekkel.

Biztos vagyok benne, hogy ezzel a kiváló lehetőséggel élnek a magyar szakemberek, ez pedig hosszú távon nagyon megtermékenyítően hathat a magyar rendészettudományra, és jelentősen emelheti a magyar rendészeti oktatás színvonalát, a magasabb minőségű, egyre színvonalasabb rendészeti képzés eredményeként pedig egyre felkészültebb rendőrök kerülhetnek ki az oktatási intézményekből. Hosszú évek munkájának eredményeként ennek pozitív hatása minden magyar állampolgár számára kézzelfoghatóvá válhat, ezért különösen örvendetesnek tartjuk, hogy az Európai Unió ügynökségei közül Magyarország a CEPOL-nak adhat otthont a következő időszakban. Ezért az MSZP természetesen megszavazza a székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Ugyanakkor fel kell hívjam kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra a tényre, hogy a szerződés tízéves időtartamra szól, azonban a CEPOL magyarországi működésének előfeltétele az uniós tagság. Csak remélni lehet, hogy ennek az előfeltételnek a stabil fennállását nem fogják megrengetni a Fidesz elnökének, Magyarország miniszterelnökének egyre hevesebb Nyugat-ellenes kirohanásai, és tíz év múlva még mindig az Európai Unió tagjai leszünk.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 314 2014.09.15. 4:39  313-314

DEMETER MÁRTA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rendszerváltást követően kialakított hármas külpolitikai prioritás egyike volt az euroatlanti integráció. Nyilvánvaló volt, hogy Magyarország biztonságának elsődleges garanciája a NATO-tagság, a szélesebben értelmezett biztonság szavatolásában pedig nagy szerepet játszik az Európai Unió. A NATO-csatlakozás mellett a magyar politika és cselekvés legfontosabb prioritása az európai integrációs csatlakozás volt, hiszen annak minden előnye mellett a szomszédság- és nemzetpolitikai célokat is sikeresen valósíthatta meg a magyar külpolitika.

Magyarország népszavazással megerősített csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tudatos értékválasztás alapján történt, amely értékek elsődlegesen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, a vállalkozás szabadsága vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. Ezek mentén Magyarország tudatosan vállalt szerepet és felelősséget az azonos értékrendet valló országok közösségében, szövetségi rendszerében. A feladat most az ország integrációjának elmélyítése, teljes bekapcsolódás, érdemi hozzájárulás és hatékony érdekérvényesítés az Unióban és a NATO-ban is.

A pénzügyi válság kitörésével, Magyarország unortodox gazdaságpolitikájával, válságkezelésével, európai különutas politikájával meggyengülni látszik ezen európai értékek védelme. Az orosz-ukrán katonai konfliktus kirobbanásával az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok vélt vagy valós előnyei miatt a magyar kormány - elfelejtkezve a magyar választópolgárok népszavazással megerősített értékválasztásáról - több esetben a közösen kialakított európai értékrenddel szemben foglalt állást.

A kialakult helyzetben az Országgyűlés feladata, hogy megerősítse Magyarország elkötelezettségét az európai értékek, az euroatlanti integrációs vállalások mellett; tagságát az Európai Unió és a NATO értékközösségében, illetve emlékeztessen az ország vállalásaira. Ennek részeként az azonos értékrendet valló országok közösségével való szövetségi rendszerben a kölcsönös gazdasági előnyökhöz fűződő közös érdekek mentén fejlesztheti Magyarország együttműködését és partneri viszonyát más országokkal.

Tekintettel arra, hogy Magyarország katonai biztonságának elsődleges garanciája a NATO-tagság, a szélesebben értelmezett biztonság szavatolásában pedig nagy szerepet játszik az Európai Unió, valamint arra, hogy a magyar politika és cselekvés legfontosabb kerete az Európai Unió, illetve az uniós partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel közösen vallott értékek, mint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme érdekében, az MSZP az Európai Unió és a NATO értékei melletti kiállásról beterjesztett egy határozati javaslatot az Országgyűlés elé.

Tisztelt Ház! Hallhattuk ma a miniszterelnök úrnak az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos mondatait. Ezek két okból is nagy örömöt jelentettek számomra. Az egyik az, hogy egyébként ezeket a mondatokat már az elmúlt négy évben sokkal sűrűbben és előbb kellett volna halljuk a miniszterelnök úrtól, de azt mondom, hogy jobb később, mint soha.

A másik ok az örömre pedig, hogy ezek szerint a miniszterelnök úr elolvasta az MSZP-nek az Európai Unióról és a NATO-ról, ezen értékek melletti kiállásról szóló határozati javaslatát. Tehát ezek után az elhangzott mondatok után bizonyára szinte kötelező érvényű lesz az Országgyűlés kormánypárti képviselői számára az, hogy ők is támogassák majd ezt a benyújtott határozati javaslatot. Tehát az említettekkel kapcsolatban egyértelmű állásfoglalást várunk a kormánytól és az Országgyűléstől, azaz egyértelmű értékválasztást.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(23.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 102 2014.09.16. 4:27  101-102

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hende Csaba 2010 májusában, a miniszteri kinevezése előtt úgy nyilatkozott, hogy a működéshez szükséges források a honvédelem számos területén hiányoznak. Az, hogy a 2010-es állapotok megítélése tekintetében a miniszter diagnózisa mennyiben volt helytálló, vita tárgyát képezheti. Az azonban vitán felül áll, hogy 2010-hez képest jelentősen csökkent a védelmi költségvetés. Nemcsak reálértéken, de nominálisan is tízmilliárdokkal költ kevesebbet az Orbán-kormány a honvédelmi célokra, mint ahogy elődei tették.

A védelmi kiadások aránya döbbenetes módon nem éri el még a GDP 0,8 százalékát sem. Az erőteljes kormányzati propaganda sem képes elfedni a Magyar Honvédséget sújtó megszorító politika elszomorító következményeit. Ilyen a katonaállomány létszámának csökkenése, érdemi haditechnikai fejlesztésekre nem került sor, az eszközpark pedig tovább amortizálódott. Mára sajnos kézzelfogható, amire évek óta hívjuk fel a figyelmet: a honvédelmi költségvetés drámai megnyirbálása óriási felelőtlenség volt a jelenleg regnáló honvédelmi politikai vezetés részéről.

Eközben az elmúlt hónapokban régiónk biztonsági helyzete jelentős mértékben megváltozott, és sajnos korántsem kedvező irányba. Ez minden környékbeli országot és magát a NATO-t is eddigi stratégiája átértékelésére kényszeríti. Ebben a helyzetben Magyarország biztonsága szempontjából elemi érdek a Magyar Honvédség további amortizációjának azonnali megállítása. Ha ezt az elemi nemzeti érdeket a kormány önmagától nem ismerte volna fel, talán a biztonsági fenyegetésekre érzékenyebben reagáló NATO-szövetségeseink rádöbbentették erre. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a szeptember elején Walesben megrendezett NATO-csúcs után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tett a védelmi kiadások emeléséről. Igaz, ennek mértékéről és ütemezéséről nem tett említést, csupán annyit mondott, hogy erről majd a magyar parlamentnek kell dönteni.

Évek óta azzal takarózik a kormány, hogy 2016-tól majd a GDP 0,1 százalékával emelik a költségvetést. Ez a rendkívül alacsony szám is egyértelműen mutatja, hogy a kormány nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt évek hibás honvédelmi politikájával milyen súlyos károkat okozott a honvédség működésében.

A honvédség költségvetésének azonnali markáns emelésére van szükség. A kormány és a honvédelmi vezetés folyamatos hibáit és felelőtlen döntéseit előszeretettel próbálja hangzatos szavak és minősített adatokra való hivatkozás mögé rejteni. Itt az ideje, hogy a honvédelmi vezetés végre felelős döntéseket hozzon.

A megváltozott biztonsági környezetre figyelemmel az MSZP már régóta szorgalmazza a védelmi költségvetés azonnali, legalább a GDP 1 százalékát elérő megemelését. Egy ennek megfelelő kormányzati döntést örömmel üdvözölnénk. Fideszes képviselőtársaim pedig valószínűleg ugyanúgy szó nélkül fogják megszavazni az emelésről szóló javaslatot, mint a korábbi években a védelmi kiadások történelmi mélypontra csökkentését. Ezért lényegében egyetlen kérdés maradt: a kormány valóban elkötelezett-e a védelmi kiadások nem távoli jövőbe vesző, hanem azonnali és érdemi növelésére?

Elvárjuk, hogy mielőbb érdemben emeljék meg a Magyar Honvédség fejlesztésére és működtetésére fordítható források nagyságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 296 2014.09.24. 4:52  295-296

DEMETER MÁRTA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A védelmi költségvetés szintje mára olyan drámai mélységeket ért el, ami szemlátomást Orbán Viktornak és kormányának is kínossá vált. Ma már a kormányzati kommunikációban is egyre gyakrabban hallhatunk a védelmi költségvetés növelésének a szükségességéről, amit egyébként eddig csak az ellenzék szorgalmazott. A walesi NATO-csúcsot követően Orbán Viktor is hangsúlyozta a védelmi kiadások növelésének a szükségességét. Hasonló kijelentéseket tett a honvédelmi miniszter is. Ilyen mondatok tükrében nem gondolják-e, hogy a változást lehetne azzal kezdeni, hogy nem zárolnak több mint 3 milliárd forintot a Magyar Honvédség költségvetéséből?

(20.50)

A helyzetet tovább ronthatja, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság konferenciáján gyakorlatilag bejelentette, hogy a költségvetési kiadásokat a következő években körülbelül 1700 milliárd forinttal csökkenteni fogják. Ez az Orbán-csomag, az, amit megint az államadósság mértékével próbálnak megmagyarázni, az az államadósság, amely egyébként a Fidesz ténykedése nyomán nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt. Ez az Orbán-csomag nem jelent mást, mint újabb megszorítást. Tehát felmerül a kérdés, és sürgetővé válik, hogy vajon ezek a megszorítások hogyan fogják érinteni a Magyar Honvédség költségvetését. Mennyiben módosítja ez Orbán Viktor szavait a honvédség költségvetésének az emeléséről? Hisz a miniszterelnök annak emelését ígérte.

Ez az ígéret azonban nem akadályozta meg a kormányt, hogy az ukrán válság kellős közepén több mint 3 milliárd forintot zároljanak ezen a területen. A vonatkozó kormányhatározat szerint a Honvédelmi Minisztériumnak augusztus 1-jéig kellett bejelentenie, hogy mely előirányzatokat zárolnak. Figyelemmel a védelmi költségvetés immár elismerten alacsony voltára, az elrendelt zárolás mértéke korántsem tekinthető elhanyagolhatónak, ezért okkal feltételezhető, hogy a honvédelmi tárcának komoly tervezési feladatot jelent, hogy végleges elvonás esetén miként gazdálkodható ki ez az összeg. Ezzel szemben a tervezett megszorító intézkedésekre vonatkozó írásbeli kérdésemre a miniszter úr nem tudott választ adni. Csupán annyit közölt, hogy az előirányzatok elvonása nincsen napirenden.

A miniszter úr kérdésemre adott írásbeli válaszából kettő lehetőség adódik. Az egyik, hogy bár a Honvédelmi Minisztérium a tőle elvárható módon előkészítette a zárolás, illetve a későbbi esetleges elvonás miatt szükséges intézkedéseknek a terveit, de arról miniszter úr nem adott tájékoztatást. A másik lehetőség pedig, hogy a miniszter helytállóan tájékoztatott, és a minisztériumban ilyen tervezőmunka valóban nem volt.

Az első esetben az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény megsértésével állunk szemben. Azonban a második eshetőség sokkal súlyosabb, mert a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség működését veszélyeztető súlyos hanyagságról árulkodhat. Az elmúlt években ugyanis a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből év közben zárolt összegeket a kormány rendre véglegesen elvonta. Sajnos, a hangzatos szólamok ellenére reálisan idén sem számíthatunk másra. Így tehát felmerül a kérdés, hogy a honvédelmi miniszter csupán válaszadási kötelezettségének nem tett eleget, vagy valóban a csodára várnak. Valóban nincsenek kidolgozott terveik a zárolt előirányzatok elvonásának az esetére? Esetleg konkrét ígéretet kapott a miniszterelnöktől a HM-et sújtó zárolás feloldására?

Ezért azt kérem, hogy mielőbb adjanak tájékoztatást arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a HM-fejezet mely előirányzatai esetében mekkora összegű zárolást rendeltek el. Hiszen csak felelős és kiszámítható politika garantálhatja a Magyar Honvédség megfelelő működését és a magyar társadalom biztonságát. (Taps az MSZP padsoraiból. - Sallai R. Benedek tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 134 2014.09.26. 5:16  133-134

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "A klasszikus diplomácia időszaka a múlté. Helyette olyan külpolitikát kell folytatni, aminek egyértelmű és bevallott, semmiképpen sem szégyellt célja a külgazdasági érdekérvényesítés. Innentől jóval könnyebben lehet majd mérni a külügyi teljesítményünket: sikerül-e még több befektetőt vonzanunk, növelnünk a magyar exportot, helyzetbe hoznunk külföldi tendereken magyar cégeket. Ez lesz minden végső fokmérője. Ezentúl egy külképviselet eredményességét nem a hazaküldött papírok grammjában mérik, hanem abban, hogy az mennyi tőke behozatalát, mennyi áru kivitelét, esetleg mennyi hazai munkahely teremtését eredményezte." Ezeket a mondatokat Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezleten mondta.

Tisztelt Ház! A külgazdasági szempontok előtérbe helyezése a diplomáciában nem ördögtől való. Ma már jogos elvárás lehet a külképviseletek felé, hogy ilyen irányú kapcsolataikat is megerősítsék. Ezt számos ország példája is mutatja. De tegyük hozzá, hogy nem a többi rovására. Nem lehet a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit félresöpörni, kidobni, hanem csak azokra építve lehet sikeres külgazdasági stratégiát végrehajtani.

De nézzük, mire kellene ma építeni a magyar külgazdasági stratégiát. Melyek azok a szilárd alapok, külpolitikai értékek és elkötelezettségek akár a szövetségesi vagy partneri rendszerben, amelyekre építkezni tudunk. Sajnos, nagyon lesújtó a kép. Az elmúlt négy évben a külpolitika Orbán Viktor személyes ambícióinak túsza lett. Minden annak volt ad hoc alárendelve, hogy éppen a miniszterelnök mit gondol. A jelenlegi külpolitikai aktivitás mögött is Orbán Viktor illúziói rejlenek: szerinte nagy és erős világnemzet lettünk, stratégiai helyzetben vagyunk.

(15.00)

Jól jellemzi azonban a magyar külpolitika kurdarcát, hogy nyugati szövetségeseink többsége elfordul tőlünk. Az uniós tagállamok közül tizenöttel kerültünk diplomáciai konfliktusba 2010 májusa óta, jellemzően a demokrácia-, jogállamiság- és piacgazdaság-ellenes kormányzati lépések miatt.

Tisztelt Ház! A reménybeli munkahelyek és a kormány által megálmodott külgazdasági stratégia szempontjából rendkívüli fontos keleti nyitás koncepciója is kudarcot vallott, illúzió volt ugyanis azt gondolni, hogy az érdekalapú kapcsolatrendszerek majd helyettesítik hagyományos szövetségeseinket. Ennek a politikának a következtében Magyarország súlya és befolyása még inkább leértékelődött a térségben és az Európai Unióban. A szövetségi rendszeren belüli elszigeteltséget jelzi, hogy a jelenlegi külügyi vezetés új magyar nagykövetségeket nyit Mongóliában és Ecuadorban, ugyanakkor két európai uniós tagállamban, Észtországban és Cipruson bezárja azokat.

Észtországban és Cipruson sem értik az Orbán-kormány döntését. Míg az egyikhez komoly nyelvi, kulturális és történelmi kapcsolat fűzi a magyarságot, a másik esetben számos ott dolgozó honfitársunknak lehetne segítségre szüksége. Megmagyarázhatatlan a döntés, hiszen a külképviseleti hálózat korszerűsítése címén a kormány új magyar nagykövetségeket nyit Mongóliában, Ecuadorban, ami a hivatalos kommunikáció szerint illeszkedik a keleti nyitás külpolitikai stratégiájába.

Tallinnban a nyelvi, kulturális gyökerek, az érzelmi közelség, az Európai Unión belüli közös érdekek miatt fogadták értetlenkedve és megdöbbenve a döntést, és sajnos nem is kellett sokat várnunk az ellenlépésre: a balti ország is bejelentette, hogy bezárja budapesti nagykövetségét. Kérdéses, hogy a Tallinni Magyar Intézet és az észt intézet képes lesz-e fenntartani a két ország közötti jó kapcsolatokat, különösen annak fényében, hogy a Tallinni Magyar Intézetnek három és fél éve nincs igazgatója. A Cipruson élő, dolgozó és nyaraló magyaroknak a nicosiai nagykövetség bezárása után nagyon nehéz dolguk lesz, hiszen ha valamilyen konzuli ügyet akarnak intézni, Athénba csak repülővel és nem kevés pénzért lehet eljutni.

Szijjártó Péter miniszteri meghallgatásán - két kérdésre is válaszolva - azt ígérte, hogy a fenti szempontokat, illetve az időközben felmerült biztonságpolitikai szempontokat is figyelembe véve megfontolják a tallinni magyar nagykövetség megtartását. Időközben kiderült, hogy nincs rá pénz - illetve van, de az a mongóliai és az ecuadori nagykövetség megnyitására kell.

Ma már a szövetségesi kapcsolatrendszerek felszámolásán dolgozik a magyar diplomácia. A magyar kormányfő a nagyköveteket azzal küldte vissza a fogadó országukba, hogy csak a gyengék és ostobák követnek értékalapú politikát. Hogyan lesz így sikeres a magyar külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítés? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Hogyan tudunk így befektetőket vonzani? És hogyan tudunk helyzetbe hozni külföldi tendereken magyar cégeket, hazai munkahelyeket teremteni? Szerintünk így sehogy.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 86 2014.10.14. 15:30  19-104

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2013 a csökkenő reálkeresetek, a növekvő adók, a brutális megszorítások, a növekvő államadósság, a gyengülő forint, a kapkodó, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika éve volt. Az emberektől egyre több pénzt szedtek be, vissza viszont alig adtak nekik valamit. Ennek a rendkívül hibás gazdaságpolitikának is van egy olyan szelete, ami talán kevéssé látható a mindennapjainkban, viszont rendkívül fontosnak tartom, ez a biztonság, és ennek is az a része, amelyik a Magyar Honvédséghez kapcsolódik.

A 2013. évről készült zárszámadásból is látszik, de egyébként az elmúlt években többször felhívtuk rá a figyelmet, hogy egyértelmű, hogy a Magyar Honvédség a kormány mostohagyereke, ugyanis nem csupán maradékelven kezeli a költségvetésben ezt a területet a kormány, hanem tudatosan leépíti az elmúlt évek során. A 2013-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat Honvédelmi Minisztérium fejezetéről szólva egyértelműen láthatjuk, hogy a kormányzati sikerpropagandával szemben a Magyar Honvédség körülményeinek és működési feltételeinek folyamatos romlását tükrözik itt a számok. Itt csupán egyéves költségvetés teljesülésének a paramétereit és az abból levont következtetéseket láthatjuk, viszont amint említettem, ezek egy több éve tartó, rendkívül hibás politikának a következményei. A honvédelem nemzeti ügy, mi ebben hiszünk, és azt remélném, hogy a kormány és a honvédelmi vezetés is ekképpen gondolja, de sajnos erre sem az intézkedések, sem pedig a számok, amiket látunk, nem bizonyítékok, sőt kifejezetten cáfolják azt, hogy a kormány is ezt a területet nemzeti ügyként kezelné.

Magyarország honvédelmi politikájának egy­értel­műen stabilnak, kiszámíthatónak, szakmailag megalapozott döntéseken alapulónak és felelősnek kell lennie. Ezekből a feltételekből egyetlenegy dolog egyébként teljesül, ez a kiszámíthatóság. És hogy miért? Egyértelmű, hogy kiszámíthatóan, folyamatosan romlik a technikai eszközök állapota, kiszámíthatóan romlanak a katonák élet- és munkakörülményei, és az eddigi tapasztalatok alapján az is kiszámítható, hogy továbbra is ad hoc megoldások és beszerzések fémjelzik majd az Orbán-kormány honvédelmi politikáját.

Lássunk néhány adatot is! Az elmúlt években a kormány történelmi mélypontra csökkentette a honvédség költségvetését, ennek mértéke 2010-et megelőzően soha nem volt a GDP 1,1 százaléka alatt. 2010-14 között viszont egy teljes éves költségvetésétől fosztották meg a honvédséget, és a kormány ? egyébként rendkívül cinikus módon ? ennek a hihetetlen alacsony, a GDP 0,8 százalékát sem elérő költségvetési mértéknek a fenntartását ígérte csak meg. Egyébként hozzáteszem, hogy ezt is csak trükközéssel tudták teljesíteni, hiszen ebben az évben csak azért nem csökkent a Magyar Honvédség költségvetése, mert a Honvédkórház hadrendi elemmé vált, és az ezzel kapcsolatos OEP-támogatás minimális emelkedése pontosan kompenzálta ezt a számot, de ez újabban egy trükközés, ezt egyébként napi szinten és minden területen láthatjuk a kormánytól.

A honvédelmi költségvetéssel kapcsolatos kormányzati magatartás nagyon súlyos felelőtlenség, és ez egyébként évtizedekre fogja visszavetni a Magyar Honvédség fejlesztésének és a működési körülményei javításának a lehetőségeit. Azt gondolnám, hogy a biztonsági környezetünk változásai talán némiképp az eddigi politikájának az újragondolására sarkallják majd a kormányt, eddig ennek egyébként nem láttuk bizonyítékát, de azt gondolom, reménykedhetünk abban, hogy ez talán a jövőben változni fog, hiszen volt a kormánynak egy olyan ígérete, hogy majd 2016-tól a GDP 0,1 százalékával emeli évente a honvédség költségvetését. Hallottunk olyan ígéreteket Orbán Viktortól is, hogy ezt előrébb hozzák, de mi még a mai napig azt gondoljuk, hogy érdemi, azonnali emelésre van szükség, ez pedig: a 2015. évtől legalább a GDP 1 százalékára kell megemelni a Magyar Honvédség költségvetését, mi ezt tartjuk elfogadhatónak.

Itt szeretnék kitérni az állomány helyzetére is, hiszen tudható, hogy katonáink és a honvédségi dolgozók élet- és munkakörülményei rendkívül nehezek, nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, pedig egyébként kiváló és magas minőségű munkát végeznek, és ezért tényleges megbecsülést érdemelnének, nem pedig azt, hogy folyamatosan romoljanak az anyagi körülményeik. Hiszen tudható, hogy 2008 óta nem nőtt a köztisztviselői illetményalap, ez még mindig 38 650 forint, az árak folyamatosan emelkednek, láthatjuk, hogy Európában Magyarországon rekordmagas az áfa, 27 százalékos; és így minden évben nehezebbé válik a megélhetésük, pedig egyébként ők azok, akik gyermekeink, családjaink és a magyar állampolgárok biztonságát garantálják nap mint nap, és egyébként ezt ők élethivatásuknak választották.

Az életkörülményeik romlását egyébként a számok is alátámasztják, hiszen látjuk, hogy óriási a fluktuáció a honvédség állományán belül, és az párosul a létszám csökkenésével is. A katonalétszám évek óta folyamatosan csökken, 2012-ben a tiszti állomány tényleges létszáma 482 fővel, az altiszti állomány 182 fővel, a legénységi állomány pedig 495 fővel csökkent, és 2013-ban pedig további 391 fővel csökkent a katonalétszám.

(16.50)

Hozzáteszem, hogy a tárca feltehetően tudatosan nem is törekszik a létszám feltöltésére. Erre utal egyébként egy olyan megállapítás a zárszámadásban, miszerint a létszám feltöltetlenségéből, valamint a béren kívüli juttatások megtakarításaiból adódó előirányzatokat a fejezet a priorizált feladatainak rendezésére fordította.

További szembeötlő adat az is, hogy a fejlesztési programokra a 2012-es 5,5 milliárd forinttal szemben 2013-ban csak 5,2 milliárd forintot fordítottak, tehát ez is csökkenést mutat. A személyi juttatások, működési és fejlesztési kiadások aránya pedig 44 százalék, 40 százalék és közel 15 százalék; ebbe az utolsóba, ami a fejlesztési kiadások, már a Gripen-programot is beleszámították. Itt szeretném egyébként arra felhívni a figyelmet, hogy az Orbán-kormány által meghozott új nemzeti katonai stratégia ezt az aránycélt 40, 30, 30 százalékos arányban határozta meg, tehát ettől rendkívül messze járunk. Ha a kormány így folytatja, akkor ez tovább fog romlani a jövőben, és nem fogjuk elérni ezt a célt sosem. Tehát ez abszolút illúziónak tűnik.

És egyébként hozzá kell tenni, hogy a leg­drámaibb adat ebben a zárszámadásban az, hogy drámai mértékű vagyonvesztés és amortizáció az, amit láthatunk a számokból. A fejezetvagyon az előző évhez képest 20,4 milliárd forinttal csökkent, és a bruttó értékhez képest a nullára leírt eszközök aránya majdnem 30 százalék, ami egyébként a feladatvégzéshez kapcsolódó eszközök elöregedését jelzi. Hozzá kell tegyem, hogy az előző zárszámadásban, a 2012-esben ez az arány még nem érte el a 21 százalékot. És egyébként ilyen körülmények között beszélt Hende Csaba arról, hogy újrafegyverzésre van szükség, ilyen körülmények között történt meg az, hogy a Magyar Honvédség legmodernebb laktanyáját sikerült átadni egyébként a Terrorelhárítási Központnak, és egyébként ilyen körülmények között látszik ? és meg is történik sajnos ?, hogy leépül a helikopterképesség, a szállítóképesség és a harcihelikopter-képesség.

Ezekben az esetekben hadd hívjam fel rá a figyelmet ? hiszen mostanában nagyon sokat foglalkoztunk a helikopterbeszerzéssel ?, hogy 2013-ban volt erről egy többpárti egyeztetés is, amiben abszolút konszenzus volt azt illetően, hogy szükség van helikopterek beszerzésére, szükség van ennek a képességnek a fenntartására. Ennek ellenére azóta sem történt semmilyen érdemi előrelépés. A miniszter úr megígérte ? és nagyon sajnálom, hogy nincs most itt, és nem tudunk erről ilyenformán személyesen konzultálni ?, hogy a választások előtt előkészítik a helikoptertendert, kiírják, és a választásokat követően a megalakuló új kormány pedig meg tudja hozni a döntést, és be tudja szerezni az új gépeket. Ehhez képest annyit sikerült megtenni, hogy trükközve a törvény betűjével, a választások előtt kettő nappal sikerült három darab öreg szovjet MI-8-as helikoptert beszerezni. Azt gondolom, hogy nem ilyen ad hoc megoldásokra van szükség, hanem érdemi, kiszámítható lépésekre ezt illetően is.

Ezért felhívtuk rá a figyelmet, és itt újra szeretném elmondani, hogy olyan nemzeti helikopterflottára van szükség, amelyben egyaránt lehet biztosítani a Magyar Honvédség számára is helikoptereket, a légi mentés számára is helikoptereket és a rendőrség számára is, hiszen így működtethető ez a leggazdaságosabban, így szerezhetőek be a leginkább gazdaságosan. Egy ilyen beszerzési folyamatnak pedig átláthatónak kell lenni, egyeztetni kell róla, és nem pedig ilyen ad hoc beszerzésekkel, hogy még a Honvédelmi bizottság akkori elnökét is egyetlen nappal a gépek megérkezése előtt tájékoztassa a miniszter úr arról, hogy egyáltalán ilyen történt. Ez semmiképp nem elfogadható.

Szeretném kiemelni a zárolást is, hiszen idén is bejelentettek zárolást a honvédelmi költségvetésből; ez több mint 3 milliárd forint. A miniszter úrhoz tettem fel írásbeli kérdést, és kaptam is tőle egy nagyon elodázó választ ezzel kapcsolatban, amelyben azt írta, hogy a tárca úgy állította össze az ezzel kapcsolatos javaslatát, hogy ez a honvédelmi szervezetek gazdálkodását nem érinti. Tehát én úgy értelmezem, ezzel arra próbált volna utalni a miniszter úr, hogy ez a több mint 3 milliárd forint nem biztos, hogy elvonásra kerül. Mi meg azt látjuk, most a zárszámadásból ki is derül, hogy az a 4,6 milliárd is, amit a múltkor zároltak a honvédség büdzséjéből, elvonásra került, és minden évben, amit zárolnak, az elvonásra kerül. Azt gondolom, amikor arról beszélünk, hogy majd itt mindenféle fejlesztések lesznek, és majd ők megígérik, a kedves kormánypárti képviselők és a miniszter úr is, hogy javítják a honvédség működését, a katonák élet-, munkakörülményeit, akkor talán nem a zárolással kellene ezeket a dolgokat kezdeni.

Az inkurrens ingóságok értékesítéséből mindössze 648 millió forint bevétele volt a tárcának, ami egyébként ahhoz képest kevés, hogy rendre azt halljuk a honvédelmi politikai vezetéstől, hogy majd ezekből az értékesítésekből valósulhatnak meg további fejlesztések. Sokatmondó, azt gondolom, az is, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke a Magyar Honvédség vonatkozásában komplex megszorító csomagot vezetett be ? ez a kiképzési rendezvények költségcsökkentését jelenti többek között, a papírfelhasználás korlátozását és minden olyan dolgot, ami egyébként a napi működéshez tartozik ?, a kiképzési feladatokra pedig mindösszesen 10 milliárd forintot költött a tárca, amit szintén keveslünk egyébként.

Nagyon beszédes az, hogy a Magyar Futball Akadémia 2013-ban a neki szánt 50 millió forintos támogatást megkapta a Honvédelmi Minisztériumtól. Ehhez képest a Szociálpolitikai Közalapítványnak, ami egyébként a nehéz helyzetben lévő katonacsaládokat kellene hogy támogassa, szintén 50 millió forint körüli támogatása volt. Tehát nem tartom megfelelőnek azt, hogy egyébként focira költsön még a Honvédelmi Minisztérium is, amikor lenne más helye a honvédségen belül ennek a pénznek, csak azért, hogy a miniszterelnök hobbijához ilyenformán ő is hozzájárulhasson.

És ha már itt tartunk, akkor ugye láttuk, hogy a focit más módon is támogatta a honvédelmi politikai vezetés. Nevezetesen: a Gripen vadászgépek áthúztak a Fradi-stadion avatóünnepségén, amiből egyébként a közönség szinte semmit nem láthatott. Tehát azt gondolom, hogy a végletekig elítélendő, ha politikai propagandára használják a Magyar Honvédséget, ilyen nem történhet meg a jövőben semmiképpen. És hozzá szeretném tenni, hogy nem a pilótáinktól sajnálom a repülést, hiszen rendkívül nehéz anyagi körülmények között erre nagyon ritkán van lehetőségük.

Az egyértelmű, hogy a NATO-ban van a helyünk, ezt így gondolja még az Orbán-kormány is. Mi beterjesztettünk egy határozati javaslatot, ami egyébként az EU- és a NATO-értékek melletti kiállásról szól; természetesen várjuk, hogy ezt támogassák a képviselők. A NATO-val kapcsolatban az egyetlen dolog, amiért nagyon megbecsülik az országot és az egyetlen dolog, amiért nem kapunk folyamatos kritikát a szövetségi rendszeren belül, az az, hogy a katonáink kiváló teljesítményt nyújtanak a missziókban, rendkívül jó képességekkel rendelkeznek, kiváló kiképzést kaptak; ez az a tapasztalat, amit egyébként itthon is fognak tudni hasznosítani. Azt gondolom, ez az egy dolog, ami tartja ebben a lelket, és semmiképpen a kormánynak nem szabad erről megfeledkezni, hogy ilyenformán ezért is meg kell becsülje természetesen az állományt.

Tehát összességében: gyalázatosan rossz helyzetbe sodorta a kormány a honvédséget (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ezt tükrözi vissza a zárszámadás, és elvárjuk, hogy érdemben javítsanak a helyzeten, viszont ezek miatt a számok miatt, a rossz politikai döntések miatt nem fogjuk támogatni a zárszámadás ezen részét sem. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 98 2014.10.14. 15:17  19-104

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már a zárolásoknál tartottam az előző, honvédelmi fejezetnél, ugyanezzel szeretném kezdeni, ezt szeretném kiemelni a Külügyminisztérium fejezetben is. Ott is történt zárolás, ami elvonásra is került, ez is 1,7 milliárd forint. Nehezen azonosítható az be egyébként, hogy mi történik most a külügyben az utóbbi időben. Hiszen Szijjártó Péter bemutatkozó sajtótájékoztatóján elismerte, hogy körülbelül 220 fős elbocsátást tervez a tárcánál, és az elmúlt években is folyamatosan növekedett ennek ellenére a minisztérium létszáma. Úgy néz ki, hogy ez így is fog folytatódni.

Nem derül ki, hogy a központi igazgatás esetében miért volt szükség a 19 fős létszámbővítésre, amit láthatunk a számokból, ugyanakkor az új külképviseletek nyitása esetében olyanokra is hivatkozik a zárszámadás, amiket a fogadó ország elutasított. Ilyen például Marosvásárhely és Nagyvárad is. Kérdéseket vet fel a kormány elkötelezettségét illetően az is, hogy két kormányhatározattal az európai uniós befizetések nevű fejezeti kezelésű előirányzatról csoportosítottak át.

(18.00)

Ennek célja az Európai Unió európai fejlesztési alapjához történő magyar hozzájárulás teljesítése, ami egyébként tagállami kötelezettség. Az európai fejlesztési alap az EU afrikai, karibi, csendes-óceáni fejlődő országokkal való fejlesztési együttműködését finanszírozó alapja. A zárolás az előirányzatot eleve 840 millió forintban érintette, és nemzetgazdasági minisztériumi engedéllyel további 2,5 milliárd forint átcsoportosítására került sor a külképviseletek igazgatása címre, új külképviseletek megnyitásának finanszírozása céljából. Láthatjuk, hogy most éppen a spórolás jegyében zárnak be pár külképviseletet, míg máshol egyébként újakat nyitnak, tehát itt is láthatunk ellentmondást. De ha már a spórolásnál tartunk, akkor szeretném kiemelni, hogy a kormányfői protokollal kapcsolatos kiadásokra tervezett 350 millió forint nem volt elegendő, annak majdnem a dupláját költötték el az említett adatok alapján. A december 31-ig teljesített 626 millió forint csak átcsoportosításokkal volt lehetséges.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)

De mondjunk akkor pár szót arról a környezetről és azokról az eredményekről, ha nevezhetünk bármit is annak, ami egyébként Orbán Viktor és a kormány külpolitikáját illeti. Például szembeötlő, hogy nincsen egységes külügyi és külgazdasági stratégia. Az elmúlt négy évben a külpolitika kizárólag Orbán Viktor személyes ambícióinak a túsza lett, és minden annak volt alárendelve, hogy ő éppen mit talál ki, ő éppen hogyan gondolkodik a világról. Martonyi János és a minisztérium csak akkor volt látható, ha éppen tüzet kellett oltani. Szijjártó Péter kinevezésével pedig a teljes tárca a miniszterelnöki kézi vezérlés alá került, ezzel végleg félresöpörve a hagyományos diplomácia értékeit és érdemeit.

A jelenlegi külpolitikai aktivitás mögött Orbán Viktor illúziói rejlenek, és hát ebből felsorolnék egypárat. Szerinte Magyarország hatalmas, erős világnemzet, stratégiai helyzetben van, nagyon jelentős erőforrásokkal, érdekérvényesítő képességgel, és ezért a nagyhatalmak meg a befektetők természetesen nagyon is keresni fogják itt, az Orbán Viktor szerinti gyengülő Európában az erősödő Magyarország barátságát és kegyeit. Magyarország képes a válságot egyedül kezelni, jobban, mint Európa, ezt gondolja a miniszterelnök, és hogy a válság utáni politikai, gazdasági és társadalmi modell önálló és szuverén magyar modell lesz, amely különb egyébként szerinte a hanyatló európai modellnél.

Mindazonáltal jól jellemzi a magyar külpolitikának a kudarcát, hogy a nyugati szövetségeseink többsége elfordul tőlünk, az uniós tagállamok közül 15-tel kerültünk 2010 óta diplomáciai konfliktusba, jellemzően egyébként a demokrácia-, jogállamiság- és piacgazdaság-ellenes kormányzati lépések és folyamatos kijelentések miatt. És hát nem véletlen, hogy az Európai Néppártban sincsen egység a Fidesz megítélésében, elítélésében, kritizálásában vagy esetleg tagsága felfüggesztését illetően.

A szomszédsági kapcsolatrendszerben évről évre csak halmozódnak a megoldatlan problémák, a magyar-magyar kapcsolatokban pedig csak a Fidesz határon túli szatellitszervezeteinek a felépítése és támogatása történt az elmúlt négy évben. Semjén Zsolt azt mondta, világméretekben szinte példátlan sikertörténetről beszélhetünk, de mi azt gondoljuk, hogy ilyen sikerről nem beszélhetünk sem a kétoldalú, sem a magyar-magyar kapcsolatokban. A nemzeti konszenzussal 2010 májusában megszavazott könnyített honosítási eljárásra méltán lehetne büszke egyébként a teljes magyar politikai elit, de sajnos a kormány szavazatmaximalizáló törekvései miatt a köztudatban ehhez is ma már az állampolgársági mutyi képzete társul.

Részben a magyar kormány orosz-ukrán konfliktusban és az energetikában megnyilvánuló oroszpárti álláspontja miatt formálissá vált már a visegrádi együttműködés. Orbán Viktor beiktatási beszéde után pedig a májusi pozsonyi négyes miniszterelnöki találkozó lényegében egy mély értékellentétet tükröző Tusk-Orbán-vitává vált.

Kudarcot vallott a keleti nyitás koncepciója is. Illúzió volt azt gondolni, hogy ezek az érdekalapú kapcsolatrendszerek majd helyettesíthetik a hagyományos szövetségeseinket, azt, hogy Kína, Oroszország, Azerbajdzsán vagy Szaúd-Arábia a két szép szemünkért, mindenféle kötöttség és kötelezettség nélkül pótolja a nyugati pénzügyi forrásokat, piacokat és a befektetéseket.

A keleti nyitás politikáját a dac és a sértődöttség jellemezte, hiszen azért próbáltunk közeledni Azerbajdzsánhoz, Szaúd-Arábiához vagy Kazahsztánhoz, hogy az uniós kötelékek lazításával próbáljunk új utakat keresni. Ezzel is csak Brüsszelt próbálja zsarolni a kormány, idézve: „Ha veletek nem megy, akkor nélkületek próbálkozunk”. Ennek a politikának a következtében Magyarország súlya és befolyása még inkább leértékelődik a térségben és az Európai Unióban. A szövetségi rendszeren belüli elszigeteltséget jelzi, hogy a jelenlegi külügyi vezetés új magyar nagykövetségeket nyit Mongóliában és Ecuadorban, ugyanakkor két EU-tagállamban, Észtországban és Cipruson pedig bezárja azokat. Pedig tudhatjuk, hogy Cipruson nagyon sok magyar él és dolgozik, akiknek a képviselete nagyon fontos ezen a helyszínen, Észtországot tekintve pedig a kialakult biztonságpolitikai helyzet abszolút indokolttá tenné azt, hogy ez a külképviselet ne kerüljön bezárásra. De hát ezek szerint ezek a szempontok nem érdekesek a magyar kormánynak.

A külügyi apparátus az elmúlt négy évben sem működött. Az új kormány megalakulásával a külgazdasági prioritások előtérbe helyezésével és az új elvárások megfogalmazásával még inkább megbénult. Emellett a külügyi apparátusban olyan tisztogatás kezdődött, amely eddig egyetlen kormányváltás alkalmával sem volt tetten érhető. Ez a tisztogatás nemcsak a tárca felső vezetését, hanem a minisztériumban dolgozó, illetve külszolgálatot teljesítő szakembereket is érinti. Egy év alatt a nagyköveti kar háromnegyede cserélődik ki, ebben a tárcavezető szerint semmi rendkívüli nincsen, csak azt igazolja, hogy 2010-ben szinte mindenkit kisöpörtek, az akkor kinevezett nagykövetek mandátuma most jár le. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül 84 külképviseleten lesz váltás. Emellett 136 külgazdasági attasé kezdi meg a munkáját, összesen 106 állomáshelyen, miközben a miniszter is elismerte, hogy a tárca várhatóan több mint 200 fő elbocsátását tervezi.

Orbán Viktor világképe szerint gyorsan hanyatlik a nyugati világ, gyengül az Egyesült Államok, és dezintegrálódik az Európai Unió. Emiatt saját etatista, abszolutista hajlamaitól vezérelve egy államkapitalista keleti modell szervezésébe kezdett, bár nyilvánvaló, hogy Magyarországot sem természeti erőforrásai, sem pénzügyi lehetőségei nem teszik alkalmassá annak sikeres alkalmazására. Ennek a víziónak hű kiszolgálója Szijjártó Péter, Magyarország új külgazdasági és külügyminisztere.

Szeretnék kitérni egypár mondat erejéig a kereskedőházakra. A jelenleg már egységes külügyi irányítás alá tartozó több terület esetében szintén több kérdés fogalmazódik meg. Itt a külgazdaságra és a magyar kulturális intézetekre gondolunk elsősorban. Érdemes leszögezni, hogy a külgazdasági szempontok előtérbe helyezése a diplomáciában egyébként nem ördögtől való. Ma már jogos elvárás lehet a külképviseletek felé, hogy ilyen irányú kapcsolataikat is megerősítsék. Ezt számos ország példája igazolja egyébként, de nem a többi értéknek a rovására. Tehát nem lehet a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit félresöpörni, kidobni, hanem csak azokra építve lehet sikeres külgazdasági stratégiát végrehajtani.

Önmagában a Nemzeti Kereskedőház Zrt. megerősítése egy támogatható dolog lehet, de csak azokon a szilárd alapokon, külpolitikai értékek és elkötelezettségek mentén, amelyeket korábban akár a szövetségi, akár a partneri rendszerben már kiépítettünk, de épp ezeket a szövetségi és partneri kapcsolatokat tették tönkre és számolták fel az elmúlt négy évben. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tulajdonosai 98,75 százalékban a magyar állam, 1,25 százalékban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. 2013-ban költségvetési forrásból közel 3 milliárd forintot fordítottak az MNKH működésére. De egyébként ez felvet egypár szakmai kérdést is. Például azt, hogy miért volt szükség a széles körű kereskedelmi és gazdasági információkkal, valamint külföldi és országos információs adatbázissal összesen 56 országban képviselettel rendelkező ITD Hungary megszüntetésére, hiszen annak korábbi feladatait látja el jelenleg az MNKH 15 képviselete.

(18.10)

Nem derül ki egyébként a számokból és adatokból, hogy milyen gazdasági szempontok alapján döntik el, hogy hol nyíljon egyébként ilyen nemzeti kereskedőház, valamint az sem derül ki számunkra sem beszámolókból, sem papírformából, sem szóbeli bizottsági meghallgatásokból, hogy egyébként az eddig megnyitott kereskedőházak mégis milyen eredményeket tudnak számszakilag pontosan felmutatni.

A külföldi magyar kulturális intézetekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az intézeti hálózat bővülése egyébként nagyon örvendetes, hiszen az eddigi 19 kulturális intézet mellett az előző években megnyitotta kapuit az isztambuli, pekingi, zágrábi és belgrádi magyar intézet is. Nemzetpolitikai szempontból ugyanolyan fontos lenne a Kolozsváron megnyitandó magyar ház, amelyre L. Simon László korábbi kulturális államtitkár konkrét ígérete alapján elvileg 60 millió forintot is előirányoztak a magyar költségvetésben.

Az intézetek szakmai programjait is számos kritika érte, hiszen a közvetlen szakmai felügyeletet ellátó, Hatos Pál vezette Balassi Intézet a magyar kultúra nagyjainak bemutatása helyett az intézetvezetőknek címzett körlevélben sportprogramok szervezését ajánlotta. Ugyanakkor rendkívül sajnálatos, hogy a politikai szelekciót is érvényesíti az intézetek által szervezett programok esetében. „Makoveczről például kötelező volt megemlékezni, de Tarr Bélát jobb, ha elfelejtik” ? idézet. A Budapesti Magyar Intézet korábbi vezetőjének Bibó Istvánról szervezett történészkonferenciáját 2011-ben azért nem támogatta a Balassi Intézet, mivel annak szervezése nem tartozik az intézet feladatai közé.

Tehát ebből a zárszámadási törvényjavaslatból kiderül az, hogy a külpolitikai irányok, a tárca sem működik egyébként megfelelően. A jelenlegi külpolitikai irányokat és az évek óta tartó irányokat illetően pedig rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy azt a nagyon fontos erkölcsi tőkét, amit a rendszerváltáskor sikerült egyébként közös munkával megteremteni, pont ezt a fontos erkölcsi tőkét erodálta el a magyar kormány a rossz külpolitikai döntésekkel, az elszigetelődés politikájával, hiszen akkor kialakult egy olyan megbecsülés, egy olyan partnerség, amely által büszke magyarok tudtunk lenni, büszke Magyarország tudtunk lenni, kiszámíthatónak, megbízhatónak tartottak minket. Mára a kormány teljesen kiszámíthatatlan és teljesen megbízhatatlan, és pont ez hat azokra a nagyon fontos külföldi partnereinkre is, akik egyébként annak a gazdasági fejlődésnek lennének nagyon fontos motorjai, amely a magyar emberek boldogulását és jobblétét szolgálná.

Azt gondolom, hogy egyik külföldi partnerünket, szövetségesünket sem az zavarja, hogy a magyar kormány nemzeti érdeket akar érvényesíteni, hiszen mindenki a saját nemzeti érdekeit akarja érvényesíteni, ők is. Őket az zavarja, hogy egy nagyon szűk csoport- és szűk fideszes pártérdeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hazudik folyamatosan nemzeti érdeknek az Orbán-kormány.

Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 122 2014.10.14. 5:13  121-122

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar kormány intézkedéseit ért külföldi bírálatokra rendszerint úgy reagál a kormányzati papagájkommandó, hogy azt állítja, a kritikák nem a kormányt, hanem Magyarországot és a magyar embereket érik. Egy-egy nyilvánosságra került külföldi kritika után a kormányszóvivő vagy Szijjártó Péter toporzékolva követel több tiszteletet a magyaroknak, több tiszteletet. És ha mindez nem elég, akkor „Tiszteletet Magyarországnak” plakátokkal teleragasztják az országot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatosan nem fér egy ilyen parlamenti felszólalás keretei közé mindazon külföldi kritikáknak és az azokra érkezett magyar reakcióknak a taglalása, amelyek az elmúlt években érték a második és a harmadik Orbán-kormányt. Némely azonban mindenféleképpen említésre méltó.

Szijjártó Péter külügyi államtitkárként még augusztus közepén a svéd kormány európai ügyekért felelős miniszterét oktatta ki, azzal vádolva, hogy „színtiszta hazugságokat állított Magyarországról és a magyar emberekről”. A svéd miniszter azonban csak a jelenlegi magyar valóságról rántotta le a leplet, azt állítva, hogy „Orbánék Oroszországot tekintik politikai modellnek, a liberális demokrácia helyett az illiberális államot és munkaalapú társadalmat kezelik értékként, a jogvédőket és civil szervezeteket pedig akadályként kezelik és idegen érdekek kiszolgálóinak nevezik őket”.

(19.20)

Két héttel később, augusztus végén már a norvég Európa-ügyi miniszter nyilatkozata szintén problémát okozott Szijjártó Péter államtitkárnak. Ez esetben is azt állította, hogy a miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul, és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket. A norvég miniszter, svéd kollégájához hasonlóan, azzal váltotta ki a magyar diplomácia helyettes vezetőjének haragját, hogy azt nyilatkozta, a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak, Orbán Viktor pedig szellemi vaskupolával védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni.

Tisztelt Ház! Szijjártó Péter a diplomácia alapvető szabályait félresöprő, csak a mundér becsületét védő kirohanásai annak fényében is teljesen elfogadhatatlanok, hogy az illiberális állam építéséről épp Orbán Viktor miniszterelnök értekezett idei tusnádfürdői beszédében. De hol beszélt a svéd vagy a norvég miniszter Magyarországról és a magyar emberekről? Sehol! Mindketten csak a hitelét vesztett, Magyarországot nemzetközileg elszigetelő, annak szövetségi politikáját felszámoló, a civil szervezeteket idegen érdekek kiszolgálóinak kikiáltó magyar kormányról beszéltek, arról a kormányról, amely soha nem azonosítható Magyarországgal és a magyar emberekkel.

Tisztelt Ház! A „nem vagyok rossz fiú, tudok késsel, villával enni” miniszterelnöki mondat, az önfejű dac, a forgalommal való szembemenés jellemezte Magyarország külpolitikáját az elmúlt négy évben. Ehhez pedig a megfelelő kommunikáció kulcsszavai: adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, és kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést. És ha mindez nem lett volna elég egyértelmű szövetségeseink és partnereink számára, akkor Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy mindezt egy vidéki kócerájnak becézett Európai Unióban tette.

Nemcsak európai partnereinkkel gyűlt meg a baja a magyar kormánynak, a magyar-amerikai kapcsolatok történetében is előzmény nélküli az a konfrontáció, amely az elmúlt napokban történt. Vezető amerikai lapokban eddig is keresetlen szavakkal jellemezték a magyar kormányt és annak tevékenységét, a kritikák azonban most már a legmagasabb szinten fogalmazódtak meg. Olyan még nem fordult elő, hogy egy korábbi, illetve jelenleg hivatalban lévő amerikai elnök is szót emeljen a magyar kormány intézkedései ellen, nyíltan bírálva a magyarországi állapotokat. A magyar kormány reakciója nem sokat váratott magára, de annak tartalma egyébként borítékolható volt. Amellett, hogy nem illeszthető egy szövetségesek közötti párbeszéd keretei közé, mind politikailag, mind szakmailag ostoba lépés, ha a magyar diplomácia frissen kinevezett vezetője tájékozatlansággal vádolja az Egyesült Államok elnökét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor a négy év alatt nem kapott meghívót a Fehér Házba, ami példátlan a rendszerváltás utáni magyar-amerikai kapcsolatok történetében. Úgy tűnik, hogy egy esetleges fehér házi meghívóra nagyon sokat kell még várni.

Mindazonáltal szeretném megkérdezni, nem furcsa-e az a miniszterelnöknek, hogy mindenki minket támad keletről-nyugatról. Én azt gondolom, hogy görbe tükörbe néz a miniszterelnök úr és a külügyminiszter úr is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 155 2014.10.20. 2:06  154-165

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, minthogy önök felügyelik a NAV-ot, ha másként nem, a sajtóból bizonyára értesült a Rogán Antal vagyonosodásával, illetve annak adóhatósági ellenőrzésével összefüggő vitatott kérdésekről. Mint az közismert, tavasszal Rogán Antal kétszer is javította vagyonnyilatkozatát, miután kiderült, hogy a lakástulajdonára vonatkozóan megadott adatok nem a teljes valóságot tükrözik. A kormánypárti politikus egyúttal azt is bejelentette, hogy adóhivatali vizsgálatot kezdeményezett saját magával szemben.

Rogán Antal az önkormányzati választásokat követően jelentette be, hogy a NAV 30-40 napig vizsgálta ingatlanvásárlásának fedezetét, és mindent rendben talált. Ezzel szemben szakértők mutattak arra rá, hogy a vagyonosodás eredetét ténylegesen, érdemben vizsgáló eljárás időtartama jóval meghaladja az említett 30-40 napot. Ugyanis ez alatt az idő alatt legfeljebb az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést lehet lefolytatni. Ebben a formai eljárásban a meglévő iratok alapján csupán azt ellenőrzik, hogy a vizsgált személy eleget tett-e adóbevallási kötelezettségének, illetve azt iratokkal megfelelően alá tudja-e támasztani. A vagyonosodás eredetét feltáró, átfogó ellenőrzés ennél jóval időigényesebb, és több hónapot vesz igénybe. Tehát feltételezhető, hogy ilyen vizsgálat elvégzésére nem került sor. És erre a vizsgálatra tekintettel tartja egyébként a Fidesz frakcióvezetője lezártnak ezt az ügyet, miközben a NAV mélyen hallgat, és minden erre irányuló újságírói kérdést is elhárít.

Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogy a vélhetően csak formai szempontokat vizsgáló eljárást követően hivatalból indítottak-e a vagyonosodás eredetét ténylegesen feltáró eljárást. Milyen intézkedést tesz annak a látszatnak az elkerülése érdekében, miszerint egyes, politikailag kényes ügyekben a NAV nem pártatlan és objektív hatóságként jár el? (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 163 2014.10.20. 1:05  154-165

DEMETER MÁRTA (MSZP): Úgy gondolom, államtitkár úr, hogy a kérdésem teljesen egyértelmű volt, és arra vonatkozott, hogy normálisnak tartja-e, hogy az utóbbi hónapokban több olyan ügy is van itt említve ? akár Horváth András volt NAV-alkalmazott ügye, akár Rogán Antal vagyonosodási ügye, az ezekkel kapcsolatban felmerült kérdések ?, amelyeknél érdemben kell tudni, hogy normális-e az, normálisnak tartja-e, hogy olyan esetek történhetnek, az ügyek kezelésének olyan módja történik, ami érdemben ingathatja meg a magyar állampolgárok bizalmát a NAV működésének objektivitásában és megfelelőségében.

Arra vonatkozott a kérdésem, és nyilván érthető volt, hogy jóhiszeműen teszem, hogy hogyan, milyen lépésekkel kívánják ezt a fajta bizalmatlanságot elhárítani és visszaállítani a NAV működésének objektivitását és az ilyen formán történő működését a jövőben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeretét leteltét.) Köszönöm. (Dr. Bárándy Gergely: Na, most próbálj meg erre válaszolni!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 220 2014.10.27. 2:09  215-226

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági elnök úrnak mondanám, hogy nagyon örülnénk, ha annyira tiszta lenne a helyzet, hogy nem lenne szükség ilyen határozati javaslat elfogadására. Sajnos a kormány olyan nyilatkozatot tesz és közjogi méltóságok is olyan nyilatkozatokat tesznek az utóbbi időben, ami igenis indokolja egyébként, hogy ez megtörténjen. Tehát erre tekintettel én is szeretném önöket arra kérni, hogy támogassák ennek a tárgysorozatba vételét, és támogassák majd szavazatukkal a határozati javaslatot is, hiszen az Európai Unió és a NATO nemcsak gazdasági és védelmi együttműködést és szövetséget jelent, hanem stabil helyet biztosít Magyarország számára a világban, és egy nagyon komoly értékválasztás, hiszen lehetőséget kaptunk arra, hogy szervesen fejlődhessen a demokrácia Magyarországon ezek által. Viszont ezt a fejlődést veti vissza hihetetlen módon az a kormányzati nyilatkozat, közjogi méltóságtól elhangzott nyilatkozat, amit hallhattunk, az EU-ból való kihátrálásnak a gondolata.

Szeretnék pontosan idézni Kövér Lászlótól: „Nem önmagában az Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozással, hanem azzal van ma gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült.” Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy nem az euroatlanti világ gyengült meg morálisan, hanem a magyar kormány. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Szijjártó Péter amerikai útján nem tudott találkozni John Kerry külügyminiszterrel (Zaj a kormánypártok soraiban. ? Az elnök csenget.), ami egyébként példátlan. Itt szeretném Kövér László figyelmét egyébként felhívni az amerikai külügyminiszter nevére is. Azt gondolom, mielőbb tisztázniuk kell a kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyeket, azért, hogy EU-tagságunk és NATO-tagságunk a jövőben semmilyen csorbát ne szenvedhessen.

Nagyon sokszor hallottuk önöktől, hogy itt az idő. Hát itt az idő, kedves fideszes képviselőtársaim, hogy végre kiálljanak azok mellett az értékek mellett (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), amelyeket önmaguk erodálnak az utóbbi időben. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 246-252 2014.10.27. 7:49  243-254

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt. Ez megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások (Zaj. ? Az elnök csenget.) megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat. Jelen egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt támogatja a törvényjavaslat elfogadását, ugyanakkor ennek apropóján érdemes áttekinteni a lengyel-magyar kapcsolatok aktuális helyzetét is. Különösen fontos ez, hiszen a magyar-lengyel kapcsolatokat, barátságot történelmi távlatokban emlegetjük. Egyértelműen üdvözlendő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es és 2014-es választási győzelmét követően első külföldi látogatása Varsóba vezetett.

A második Orbán-kormány megalakulása óta öt alkalommal került sor kétoldalú miniszterelnöki találkozóra, ennek részeként idén januárban magyar-lengyel kormányzati csúcstalálkozóra is. A V4-es együttműködés keretében három alkalommal találkoztak a kormányfők, valamint nyolc külügyminiszteri találkozó is lezajlott az elmúlt közel négy és fél évben.

Egy írásbeli kérdésemre adott válaszában Navracsics Tibor külügyminiszter augusztus 25-én kifejtette, hogy Magyarország és Lengyelország között nincs kétoldalú vitás kérdés. Mielőtt az elhangzott mondatot örömmel nyugtázhatnánk, a miniszteri válasz így folytatódik: „Célunk az EU reformja, a visegrádi együttműködés és az ukrán-orosz konfliktus terén való szoros koordináció.” Itt álljunk is meg egy pillanatra! Az orosz-ukrán konfliktusban és az energetikában megnyilvánuló oroszpártiságot ugyan­is egyre keményebben marasztalja el a lengyel politikai közvélemény. A lengyel politikusok pedig egyre bírálóbbak és elutasítóbbak az Orbán-kormánnyal szemben.

A magyar-lengyel kapcsolatokat döntően befolyásoló lehallgatási anyagokból is az vált nyilvánvalóvá, hogy a lengyel politikusok nagy keménységgel mondják ki ugyanazt, mint amit a közvéleményük. Lényegtelen ebből a szempontból, hogy a lengyel állami olajtársaság vezérének mi a véleménye a magyar miniszterelnök és az orosz államfő intim kapcsolatáról. (Apáti István: Nana! ? Zaj.) Látnunk kell, hogy a lengyel neheztelések fő oka, hogy a magyar kormány az ukrán-orosz konfliktusban és az energetikai kérdésekben nem azt a stratégiát követi, amit Lengyelország helyesnek tart. (Dr. Kontrát Károly: Elnök Úr! Nem a napirendről beszél!)

És hogy Lengyelország mit tart helyesnek? Sokatmondó, hogy Donald Tusk korábbi lengyel kormányfő az orosz-ukrán konfliktus kapcsán arra figyelmeztette a csakis üzleti érdekeket hangoztató kollégáit, hogy a szabadságnak ára van és ezt meg kell fizetnünk. Szemlesütve kell hozzátennünk, hogy a magyar kormányfő hazánk nagyköveteit azzal küldte vissza a fogadó országokba, hogy csak a gyengék és ostobák követnek értékalapú politikát.

Ha már Navracsics miniszter úr a visegrádi együttműködést is emlegette írásbeli válaszában, hadd térjek ki erre is egy gondolat erejéig! Az elmúlt időszakban ugyanis a visegrádi keretekben való egyeztetések is formálissá váltak. (Dr. Fónagy János: Rossz papírt vett elő!) A két stratégiai kérdésben, mint az orosz-ukrán konfliktus, az emiatti uniós fellépés és egyébként az energetikai egyeztetés is idetartozik, eddig sem volt teljesen egységes a négy kormány álláspontja. (Dr. Kontrát Károly: Elnök Úr! Elnök Úr!)

A májusi visegrádi miniszterelnöki találkozó azonban lényegében egy Tusk-Orbán-vitává vált. A magyar miniszterelnök ugyanis beiktatási beszédében talán nem a megfelelő helyet, időt és formát választva az éppen orosz szakadárokkal harcoló Ukrajna számára szabott feltételeket. Az akkori lengyel miniszterelnök diplomatikusan fogalmazott, és nem tartotta szerencsésnek ezt az orbáni kijelentést. A publicisták azonban szimplán hullarablásnak minősítették azt.

ELNÖK: Képviselő Asszony! Vezérszónoki felszólalása van. A házszabály alapján nem szívesen emlékeztetem önt arra, hogy itt egy konkrét egyezménnyel kapcsolatos frakcióálláspontot fejt ki, nem a napi aktualitásokat. (Dr. Kontrát Károly: Így van! ? Apáti István: És? Miért nem mondhatja el? ? Dr. Bárándy Gergely: Erről beszél. - Köz­beszólások az ellenzéki padsorokban.) Kénytelen vagyok ezt jelezni önnek. Köszönöm.

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Legyen szíves ezt figyelembe véve folytatni. (Nagy zaj az ellenzéki padsorokban. ? Dr. Bárándy Gergely: Eddig is ezt tette! ? Az elnök csenget.)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Azt fontosnak tartom, hogy vizsgáljuk meg azt a környezetet, amiben…

ELNÖK: Képviselő asszony, nem kívánok vitát nyitni. Kérem, szíveskedjen figyelembe venni: konkrét egyezményről van szó! Folytassa! (Apáti István: Hihetetlen! ? Dr. Bárándy Gergely: Arról beszél, elnök úr! ? Apáti István: Tiszteletet a felszólalónak!)

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Végül a gazdasági kapcsolatok vonatkozásában alapvetően fontos a magyar-lengyel stratégiai együttműködés továbberősítése: az energiapolitika, a közlekedési folyosók, gáz-, illetve villamos­áram-vezetékek kiépítése és összekapcsolása. Ezzel kapcsolatban viszont szeretném kiemelni, hogy Navracsics miniszter úr idézett válaszában azt írja, hogy Lengyelország hazánk nyolcadik legfontosabb exportpartnere.

Egy korábbi parlamenti felszólalásomban megemlítettem, hogy Áder János államfő egy nemrég rendezett lengyel-magyar üzleti fórumon leszögezte, hogy akár büszkék is lehetnénk a két ország közötti kereskedelmi forgalomra, de a számok mögé tekintve az látszik, hogy a csaknem 40 milliós lakosú Lengyelországba kevesebb magyar áru jut el, mint az 5 milliós Szlovákiába és ugyanannyi, mint a 10 milliós Csehországba. Ahogy a köztársasági elnök is megjegyezte: a befektetések terén van még tennivaló.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hivatalos politikai nyilatkozatok mögött látszik, hogy nem teljesen felhőtlen a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatrendszer. Martonyi János volt külügyminiszter idén márciusban kiemelte, hogy konkrét lépésekre van szükség a magyar-lengyel kapcsolatok megerősítéséért, a kétoldalú gazdasági együttműködésben is szintén sok lehetőség rejlik.

(18.20)

A Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán is ezt tartsuk mindenféleképpen szem előtt, rendezzük végre a vitás kérdéseket, és a magyar-lengyel kapcsolatokat töltsük meg végre tartalommal!

Erre szerettem volna felhívni a tisztelt Ház és a képviselők figyelmét. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 300 2014.10.27. 5:11  299-300

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy kiemeljem itt a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló vitában Fónagy államtitkár úr hozzáállását, hiszen nagyon jó volt hallani, hogy olyan képviselők, államtitkárok, olyan emberek vitatkoztak és osztották meg egymással a véleményüket ? érdemi párbeszéd folyt ?, akikről sugárzik az, hogy szívügyük a téma, és érdemben foglalkoztatja őket a megoldás. Én szívem szerint ezt a fajta hozzáállást szeretném látni az én szívemhez nagyon közel álló két területen, a külpolitikában és a honvédelem területén is.

De most pár mondatot a külpolitikáról szeretnék mondani, hiszen láthattuk, hogy Magyarországon a rendszerváltáskor egy olyan komoly erkölcsi tőke keletkezett ? közös erőfeszítéssel ?, ami nagy nemzetközi elismerést váltott ki. Ezáltal megbízható, stabil és kiszámítható partnerként tekintettek ránk. Ilyen nemzetközileg is elismert tettekkel, mint amilyen a határnyitás is volt, megalapoztuk azt, hogy a demokrácia Magyarországon szerves fejlődésnek indulhasson, és ne csupán mintakövetésről beszélhessünk.

A szövetségeseinkkel és partnereinkkel harmóniában dolgoztunk és fejlődtünk. Büszke magyarok és büszke Magyarország lehettünk. És itt szeretném kiemelni határozati javaslatunkból az egyik pontot: „Magyarország népszavazással megerősített csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tudatos értékválasztás és felelősségvállalás alapján történt. Magyarország cselekvésének, valamint boldogulásának terepe az Európai Unió, a NATO pedig hosszabb távon is az európai közös biztonság letéteményese, Magyarország biztonságának elsődleges garanciája.” Ez ténykérdés.

A magyar külpolitikát a rendszerváltás óta három prioritás határozza meg. Az egyik az euroatlanti integráció, a második a jószomszédi viszony, a harmadik pedig a nemzetpolitika. Láthattuk azt, hogy kormányok váltakozásával ezek a prioritások néha változtak, de ez a három mindig fókuszban volt, és ezeknek az egészséges aránya és egyensúlya mindig is megvolt.

De ezek az előzmények ? lássuk, hol tartunk ma! A kormány szerint vajon merre van előre? Hiszen láthatjuk azt, hogy mára 15 EU-tagországgal sikerült diplomáciai konfliktusba kerülnünk az elmúlt években. Láthatjuk azt, hogy a kormány fontos követségeket zár be, mint például a tallinni vagy pedig a ciprusi követség.

Azt láthatjuk, hogy a keleti nyitást egy óriási sikertörténetnek állítja be a kormány és a külügyminiszter is, ennek ellenére ezt számokkal semmilyen módon nem tudják alátámasztani. És mára láthatjuk, hogy Kövér László már az EU-ból hátrálna ki, de leginkább óvatosan tenné ezt.

És amivel szembesültünk az elmúlt napokban és hetekben, az Egyesült Államoknak az a lépése, amivel többeket tiltott ki az Egyesült Államokból, ők nem léphetnek a területére. Ez, azt gondolom, hogy példátlan, egy szövetségesünktől pedig nagyon jelentős és markáns diplomáciai jelzés. S ennek a jelzésnek az ellenére valahogy mintha a kormány nem fogná ezt föl, nem venné komolyan, látszik, hogy Lázár János is ? mint ahogy a kormány többi tagja ? folyamatosan terel. Ebbe beleérthetjük a miniszterelnököt is, aki szintén csak ujjal mutogat az Egyesült Államokra. Pedig nem lehet annyira vak a kormány, hogy ne vegye észre, mi a probléma: egyértelmű, hogy az átláthatóság teljes hiányáról beszélhetünk Magyarországon. Itt említhetném az elmúlt években látott mutyikat, említhetjük a különféle beszerezéseket. És ezek mind a kormányban, mind a kormányzati intézkedésekben is megjelennek. Konkrét ügyekről beszélhetünk.

Elkezdhetne ezeken az ügyeken a kormány változtatni, végre felelősen kellene gondolkodnia és cselekednie is. Hozzáteszem, hogy nagyon sok mindenről a kormány még a saját kormánypárti képviselőit sem tájékoztatja.

Tehát ha ezen az úton haladunk tovább, akkor ez a tudatos elszigetelődés politikája. És attól, hogy a kormánynak allűrjei vannak, attól Magyarország még nem lesz nagyhatalom. Ezt Orbán Viktornak is meg kell értenie. És fel kell függeszteni azt a politikát, hogy fideszes pártérdeket, szűk csoportérdeket nemzeti érdeknek hazudik a kormány folyamatosan.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban, valamint a Jobbik mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 178 2014.10.28. 7:56  61-202

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ? egy kezemen meg tudom számolni, hányan vannak - Képviselő­társaim, a Fidesz padsoraiból! Komolyan mondom, hogy amióta parlamenti képviselő lehetek, azóta ez volt a legfelháborítóbb hozzászólás-rengeteg, amit tettek ehhez a törvényhez, amit hallottam eddig ebben a Házban. Kifejezetten pofátlanság volt több megszólalásuk is, értem ezt arra, amit Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam felé tett Pócs János.

Az is borzasztóan felháborít, amit Horváth István mondott, miszerint több tiszteletet követel a vidéki embereknek. Azt gondolom, hogy pont önök azok, akik nem követelhetnek ilyet, mert pont önök azok, akik nem tisztelik az embereket. Arra hívnám föl a figyelmüket, amit Orbán Viktor kért egyébként a megválasztott polgármesterektől: több alázatot és kemény munkát. Jó lenne, ha mind a kettőt végre elkezdenék.

Engedjenek meg egy idézetet abból a tanul­mányból, ami a kormány támogatásával készült el a szegénységről. „2010 és 2013 között 10 és 20 százalék közötti mértékkel nőttek a gyerekszegénységre vonatkozó különböző szegénységi mutatók. Minden egyes esetben rosszabb a gyerekek vagy a gyerekes családok helyzete, mint a többieké. Minden esetben nagyobb a romlás 2010 és ’13 között, mint a közvetlenül a válságot követő években.” Ez ebben a tanulmányban foglaltatik. Elképzelhető, hogy nem olvasták ezt a tanulmányt, de azt szeretném megkérdezni, hogy láttak-e már Magyarországon szegény családot. Merthogy vannak Magyarországon olyan családok, akik hárman-négyen 7-8 négyzetméteres szobában laknak, egy lavórból hideg vízben mosdanak, és nincsen sem fürdőszobájuk, sem pedig mosdójuk, és nincsen náluk villany.

És hogy mik ezek az adatok? 197 ezer gyermek lakik olyan háztartásban, ahol nincsen villany, és 170 ezer gyermek olyanban, ahol nincsen fürdő és mosdó. Azt javaslom, hogy minden este, amikor hazamennek és felkapcsolják a villanyt, akkor ez jusson eszükbe. Akkor, amikor olyan természetes, hogy meleg vízben kezet mosnak, akkor jusson eszükbe, hogy milyen körülmények között élnek gyermekek Magyarországon, és ennek fényében merjék dicsérni azt, hogy ez egy sikertörténet, amit itt csináltak az elmúlt négy és fél évben, mert maximum statisztikákban létezhet ez, trükközéssel mutatnak ki sikertörténetet statiszikákban. Mert persze az is egy statisztika, hogy mondjuk, tegyük föl, Pócs képviselő úr keres 500 ezer forintot, én pedig 100 ezer forintot, akkor ketten átlagosan személyenként 300 ezer forintot keresünk. Na, hát azt gondolom, hogy ez nem fedi a valóságot, ilyen számokkal trükköznek folyamatosan, és így próbálják meg félrevezetni az embereket, de az emberek látják a valóságot.

És ne hivatkozzanak arra, hogy három választás volt ebben az évben, mert egyébként hozzáteszem, hogy itt Orbán Viktor vágyaitól eltérően a kétharmad azért megáll az országhatárokon belül! Ez az egyik. A másik, hogy az országhatárokon belül is a kétharmad, nagyon jól tudják maguk is, hogy nem kétharmad. Tehát ennek tükrében hivatkozzanak bármire is!

És egyébként nyilván itt az adótörvény kapcsán ? mert igyekeztem feltárni azt a környezetet, amiben meg fog valósulni ez az adótörvény, mert gondolom, hogy önök ezt egyébként meg fogják szavazni, bár apellálnék a lelkiismeretükre még mindig, ha van ?, ettől függetlenül kiemelném a NAV-ot. Hiszen a NAV az, aki az adóforintjainkat beszedi és befizeti a központi költségvetésbe. Ez lesz az a NAV, ahová befolynak azok az adóbevételek; azok, amiket önök csak remélnek, aminek csak a töredéke folyhat be; azok, amivel most akarják megsarcolni a magyar családokat, havi szinten tönkretesznek több millió embert. És igen, lehet olyan család, akinél pont az a 700 forint fog számítani! Pont az a 700 forint fog számítani, hogy a gyermeke nem tud továbbtanulni, nem kapja meg a világról a megfelelő információkat. Gondolom, egyébként ez a cél, hogy ne tudjanak az emberek tájékozódni, vagy ez minél nehezebb legyen számukra, és csak a kormány-, kormánypárti cenzúrázott médiából lehessen tájékozódni.

Na, de visszatérve a NAV-ra. Addig, amíg a korrupció bélyege rajta van a magyar kormányon, amíg nem tisztázzák azt a kitiltási botrányt, amiről október 6-a óta tudnak, és semmilyen lépést nem tettek ennek a tisztázása érdekében, hogyan várják el, hogy ezek az adóforintok megfelelően majd befolyjanak? Hogyan várják el, hogy az emberek bízzanak abban, hogy ez a megfelelő célokra kerül egyébként felhasználásra? Úgyhogy itt is szeretném felhívni a figyelmet, hogy haladéktalanul tisztázniuk kell a kitiltási botrány körülményeit, azt, hogy mik lehetnek ezek a korrupciós ügyek, mik az érintettségek, és egyébként Vida Ildikót most már tényleg fel kellene hívni. Azt gondolom, hogy külföldön is el lehet őt érni a telefonon. A mai világban ? bár telekomadóról, telefonadóról, mindenről beszélünk most már, tehát elhiszem, hogy ez pluszterhet jelent, de ettől függetlenül azért fel lehetne őt hívni.

Tehát azzal, hogy bevezetnék ezt az adót ? ami ellen több tízezren tüntettek, fiatalok, olyanok, akiknek a jövőjéhez egyébként szükség van arra, hogy hozzáférjenek a világhálóhoz, hozzáférjenek az információhoz ?, falat építenek. Falat építenek egyéb­ként Magyarország határaira is, mert olyan külpolitikát folytatnak, de falat építenek társadalmi csoportok köré. Nem tudom egyébként, hogy mitől félnek. Lehet, hogy már maguk köré is lassan falat építenek, hiszen látszik, hogy mindenféle verbális támadásoknak teszik ki azokat az embereket, akik kiállnak a demokráciáért, akik ki merik nyilvánítani a véleményüket, és igenis felháborodnak azon, hogy nem foglalkoznak a mai magyar valósággal. Ebből egyértelműen nem látnak semmit.

És végezetül annyit szeretnék elmondani, hogy persze itt a megszokott sikersztroik kapcsán lehetett hallani, hogy az államadósság csökkent. Egyébként ténykérdés, hogy nőtt az államadósság, tehát nem tudom, hogy ezt még kivel szeretnék elhitetni a mai napokban, napjainkban, de egy dolog biztos: nő az adósság, nemcsak az államadósság, hanem a Fidesz adóssága is nő a magyar emberek felé minden egyes nappal, amikor hazudnak nekik. Úgyhogy ezt fejezzék be, és támogassák majd a módosító javaslatainkat, vonjanak vissza minden egyes olyan részletet ebben a törvényben, amelyik adóemelést tartalmaz, kivétel nélkül mindet! Ez a minimum, amit kötelességük megtenni.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 218 2014.10.28. 5:15  217-218

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi felszólalásomban igyekeztem tényleg nagyon röviden és tömören áttekinteni a külpolitikai helyzetünket, annak egy szegletét, kapcsolódva ahhoz, hogy egyébként mi volt a kiindulópont a rendszerváltáskor és azt követően. Ezt szeretném a mai napon folytatni.

Azt egyértelműen leszögezhetjük, hogy a rendszerváltáskor egy olyan erkölcsi tőke képződött, ami abszolút kiszámítható, stabil partnerré tette Magyarországot, nemzetközi elismerést váltott ki, és ténylegesen partnerként tudtak ránk tekinteni. Ez az a tőke, amit most lerombol az Orbán-kormány a külpolitikai lépéseivel. Mára Magyarország Navracsics Tibor, Szijjártó Péter külügyminisztersége és Orbán Viktor miniszterelnöksége nyomán ott tart, hogy sem kiszámíthatónak nem tartanak minket szövetségeseink, partnereink, sem pedig megbízhatónak. Ez egy nagyon veszélyes folyamat, itt pár szóban említeném a mai napon is az Egyesült Államok lépését, diplomáciai lépését, itt a kitiltási botrányra gondolok, amit egyébként a kormány a mai napig nem tisztázott, pedig egyértelműen a kormány felelőssége az, hogy feltárja, hogy milyen korrupciós ügyekről van szó. A kormány felelőssége az, hogy feltárja, hogy kik azok a kormánytagok, akik érintettek lehetnek ebben az ügyben. Ennek ugyanis hosszú távon, ha nem tisztázódik, akkor igenis lehet hatása Magyarország pozíciójára ebben a szövetségi rendszerben.

És újabb lépés történt, hiszen olvashattuk az interneten is, amit most megadóztatni tervez a kormány, hogy a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere Budapesten hétfőn tett Magyarországgal, a magyar kormánnyal kapcsolatos nyilatkozatokat. Ő is azt szögezte le, hogy kifejezetten aggodalomra ad okot több lépése is az Orbán-kormánynak. Itt olyan dolgokat sorolt föl, amelyek az elmúlt négy és fél év termései. Tehát ilyen a reklámadó, a médiaszabályozás, az internetadó, a földtörvény, az alkotmányozás körülményei, az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvények, és természetesen Orbán Viktor tusványosi beszédét is kiemelte. Illetve azt is leszögezte, hogy az Európai Unió egy értékközösség. Hallottuk Orbán Viktor nyilat­kozatait, hogy egyébként ő mit gondol mostanában az értékekről, és mennyire tartja ezeket fontosnak, de leginkább nem tartja fontosnak.

Arra kell felhívjuk a figyelmet, hogy amiben ma élünk, ez nem a nemzeti együttműködés rendszere, ez nem munkaalapú társadalom, és nem is illiberális demokrácia; amit csinálnak, pusztán a hatalom politikája, semmi más. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az a kétharmad, amiről úgy gondolja a Fidesz, hogy ez neki van, ez az országhatárokon megáll, és Magyarországon is a kétharmad egyébként nem is kétharmad, ezt tudjuk tényszerűen. Orbán Viktor marionettbábuként mozgatja a kormánypárti képviselőket, és egyébként ugyanezt a játékot próbálja játszani nyugati szövetségeseinkkel és partnereinkkel is. Ez az, amit ők biztosan nem fognak hagyni a jövőben.

Ezzel a politikával, ezzel a kiszámíthatatlan és felelőtlen külpolitikával Orbán Viktor és a teljes kormány kinevetteti magát a szövetségeseink előtt, és visszaveti a magyar társadalom fejlődését, Magyarországot teljesen elszigeteli a nemzetközi térben, pedig a helyes irány egy kiszámítható és stabil külpolitika lenne, egy olyan külpolitika, amely tisztában van Magyarország lehetőségeivel, ezeket reálisan méri föl, és ezáltal segíti azt, hogy egy kiszámíthatósággal pontosan az előnyeinket tudjuk kidomborítani a nemzetközi közösségekben.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a polgár­mesterektől kemény munkát vár el és alázatot, mi is azt mondjuk, hogy Orbán Viktortól kemény munkát és alázatot várnánk el, kezelje így a külpolitikai ügyeket is. Az az út, amit most követ, az hibás. Ha ezen nem változtat, akkor egy olyan komoly hibát vét, amivel évtizedekre meghatározhatja Magyarország fejlődési irányát, évtizedekre visszavetheti ezt, és teljesen elszigetelheti az országunkat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Most már az utolsó utáni pillanatban vagyunk, változtassanak!

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 245 2014.11.03. 4:33  228-248

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselőtársaim már elmondták, ez a törvényjavaslat 13 törvény módosítását tartalmazza, és az a bölcsek köve, amit Hiszékeny Dezső képviselőtársam említett, abszolút nincs a kormánynál. Ezt 2010-ben jó messzire sikerült hajítani, és azóta sem találták meg, ez egyértelműen látszik.

De hát mi történik közben? Ebből a 13 törvénymódosításból én a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005-ös törvény módosításáról szeretnék bővebben beszélni. Ebben ugyanis a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj rendeletben való megállapítása nem a belügyminiszter, hanem a kormány hatáskörébe tartozó tevékenység lesz. Ezzel együtt a kormány alkot rendeletet a tárgyévre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékének a megállapítására is.

Nem tudom, hogy mi történt, hogy be kellett avatkozni ebbe a folyamatba. Tekintsük át egy kicsit az előzményeit ennek a helyzetnek! Az köztudott, hogy a vagyonvédelmi ágazat dolgozói a munkavállalók egyik legkiszolgáltatottabb csoportja. Merthogy mi jellemzi az ő foglalkoztatási körülményeiket? A kifizetetlen túlórák, a bérminimum alatti fizetések, a ki nem adott, ki nem fizetett szabadságok és a bejelentés nélküli foglalkoztatás nagy aránya. Tudható, hogy a kamara számításai szerint minden előírás betartása esetén egy vagyonőr foglalkoztatásának a költsége minimum 1186 forint/óra. Ehhez képest ebben a szektorban az átlagos vállalási ár 650 forint.

Egyébként egy rendkívül lényeges szabályozásról beszélünk, egy olyan szabályozásról, amelynek a szükségességére már 2013 októberében felhívta a figyelmet Harangozó Tamás képviselőtársam, és ezt többször is megtette, s a kormány, minő meglepő módon, az áprilisi választások előtt, emlékeim szerint februárban, törvényben rendelkezett a minimális rezsióradíjról, csakhogy az ennek végrehajtásához szükséges rendeleteket azóta sem sikerült kihirdetni. Ezeket júliusban közzétették a BM honlapján, és innentől kezdve nem történt semmi az égadta világon. A miniszterelnök úrnak nem sikerült a kézjegyével azóta sem ellátni ezeket a rendeleteket.

S az a legszebb az egészben, hogy azzal a módosítással, ami most előttünk fekszik, teljesen elölről indulhat az egész folyamat. Tehát az, amit évek alatt nem sikerült megoldaniuk ? itt egyébként 150 ezer emberről beszélünk, ilyenformán 150 ezer családot érinthet ez a kérdés ?, azt most megint elodázzák, hiszen a kormány most megint elölről kezdheti ezeknek a rendeleteknek a megalkotását, legyártását, és kérdés, hogy a miniszterelnök úr mikor látja majd el a kézjegyével. Hozzáteszem, hogy a miniszterelnök nem mindig fukarkodik ennyire az aláírásával, például a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját olyan villámgyorsan sikerült kinevezni a kézjegyével és sikerült ezt a Magyar Közlönyben közzétenni, hogy még a főigazgató-jelölt asszony bizottsági meghallgatása sem tudott megtörténni. Ilyen szempillantás alatt tud egyébként Orbán Viktor aláírni. Ennek ellenére július óta és év eleje óta nem sikerült semmilyen eredményt elérni azért, hogy a személy- és vagyonvédelmi ágazatban dolgozók áldatlan helyzetét, a szörnyű munkakörülményeit és a rendkívül alacsony béreket, a feketefoglalkoztatást a kormány meg tudja oldani.

Azt gondolom, hogy ezekkel a kérdésekkel kellene érdemben foglalkozni, és végre érdemben felelősséget kellene vállalni azokért is, akik ilyen munkát végeznek, és nem mindig a közmunkaprogramokkal kellene dicsekedni, hanem azoknak a jövőjével foglalkozzanak, akik napi sok órát keményen dolgoznak ilyen áldatlan körülmények között. Tehát azt javaslom, hogy villámgyorsan alkossák meg a szükséges rendeleteket, és végre érdemben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 259 2014.11.03. 4:54  248-261

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először is gratuláljak a kormánypárti képviselőknek, hogy ilyen sokan vannak jelen. Ez nagy öröm számomra, ez már előrelépés a múlt heti adótörvényvitához képest. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Nagyon reméljük, hogy ez lesz a következő lépés, hogy esetleg későbbi vitákban hozzá is szólnak, és esetleg érvelnek is bizonyos törvények mellett, úgyhogy egyébként ezt öröm látni, hogy többen vannak.

Államtitkár úr említette, hogy ne építsünk falakat a határainkra. Az a probléma, hogy az Orbán-kormány elmúlt 4 éves külpolitikája az, ami falakat épített a határainkra. Ha ezeket szeretnék lebontani vagy elkezdeni ezt, akkor ez nagyon dicséretes, és természetesen azt csak támogatni tudjuk, hogy ezt a fajta elszigetelődési politikát, amit követnek, felfüggesztik és más irányba fordulnak.

Szeretném kiemelni a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy ez egy EU-s módosítás átvezetése, és ennek kapcsán támadt arra igény, hogy a már elfogadott 2007-es törvényt, ami az európai területi együttműködési csoportosulásokról szólt, változtassák, módosítsák, vagy pedig új törvény jöjjön létre.

Itt alapvetően csak az EU-s változásokat kellene átvezetni. Az egész törvényben a felháborító az, hogy egyébként a kormány egy sor más jogot is vindikál magának, és nem csak ezeket a módosításokat vezeti át. Azt gondolom, hogy az EU-s változtatások alapvetően támogathatóak, és ez egy nagyon dicséretes dolog. Ezeket természetesen mindig aktualizálni szükséges, viszont amilyen merényletet elkövet a kormány egyébként ebben a törvényjavaslatban, elvéve ennek a pozitívumait vagy legalábbis gyengítve, szerintem felháborító.

Képviselőtársam, Tóth Bertalan is kiemelte, hogy az európai területi társulások nyilvántartásba-vételi eljárását az eddig kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a kormány által kijelölt hatóság, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe helyezi át. Eddig a Fővárosi Törvényszék volt az, ami a törvényességi felügyeletet gyakorolta, és egyébként ebbe bele lehet érteni az elszámolások törvényességi felügyeletét is. Na, hát ez az, ami most átkerül a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. Itt szeretném azt kiemelni, hogy egy olyan minisztériumhoz kerül ez át, ahol egyébként már 220 fős létszámleépítés lett beígérve, és tudjuk, hogy péntek óta már 107 fő elbocsátására akár lehetőség is nyílt. Tehát itt is felmerül a kérdés, hogy egyáltalán hogyan szeretné ezt a kormány megvalósítani.

Egy olyan Külügyminisztériumhoz és egy olyan külügyminiszterhez mint hatósághoz kerülne ez az egész ügy, amelyről és akiről tudjuk, hogy október 6-a óta tud az amerikai kitiltási ügyről. Október 6-a óta nem volt képes nyilatkozni a külügyminiszter arról, hogy kiket érint ez az ügy, mit tesz azért, hogy orvosolja ezt, és hogy tisztázza azokat a korrupciós ügyeket; mit tud ezekről az ügyekről, amelyek kapcsán egyébként felmerülhetett a kitiltás. Tehát egy ilyen szervezetet, egy ilyen minisztériumot és egy ilyen minisztert ruházunk föl bizonyos pluszjogokkal ? és vindikál a maga számára ?, ami szerintem felháborító, és itt azért megkérdezném szívem szerint… ? emlékszünk, hogy Rogán Antal hogy reagált az amerikai kitiltási botrányra. Azt kérdezte, hogy ez egy vicc-e. Most én szeretném megkérdezni, hogy ez ugye, egy vicc, hogy egy ilyen hitelességű Külügyminisztériumhoz, egy ilyen hitelű külügyminiszterhez, aki ezt október 6-a óta nem tudja tisztázni, rendelnének ilyen jogokat.

Azt gondolom, hogy ez megint nem az átláthatóság felé megy, bár kiemelte államtitkár úr, és mi aztán végképp mindent támogatunk, ami átláthatóvá teszi az ügyleteket, ami gördülékennyé teszi, és láthatjuk, hogy a különböző nemzetközi lépések is, melyek az országot érik, mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy nincs meg Magyarországon a megfelelő átláthatóság. Úgyhogy ennek a törvénynek az a része, ami EU-s módosításokat vezet át, abszolút támogatható, viszont az a fajta centralizálás, az, hogy egy ilyen, mára már a kormány lépései miatt hiteltelenedett intézményhez rendelnek ilyen jogokat, az viszont elfogadhatatlan. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 275 2014.11.03. 4:43  262-277

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatnak két pontjához szeretnék hozzászólni. Az egyik, ami a játékadó-bevételeket, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadás játékadójából származó bevételeket érinti, ezek felhasználásának a módosítását, átcsoportosítását, ami egyébként megint a miniszterelnök úr kedvenc sportjára megy, és az MLSZ-szel, utánpótlás-neveléssel fog foglalkozni. Reméljük, hogy azért a jövőben javulni fog a magyar foci színvonala, és ténylegesen az a pénz, amit bizonyos sportágakba beletesznek, az egyébként ilyenformán meg fog térülni, és öregbíti hazánk hírnevét és múltját ezekben a sportágakban. Mindenesetre furcsa, hogy akkor, amikor több mint 500 ezer gyermek él olyan körülmények között, hogy nem eszik naponta meleg ételt, akkor egyébként pont ez a legfontosabb szempont, és ebből a bevételi forrásból pont ilyen célokat kell finanszírozni, nem pedig azokat, akik a legnehezebb helyzetben élnek ma Magyarországon; többek között azért, mert bevezették az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót, ami rendkívül igazságtalan, és nagyon sokakat taszít nehéz helyzetbe.

De van itt egy másik pontja ennek a törvényjavaslatnak, ez a központi költségvetés kiadási előirányzatának 152 milliárd forintos növelése, ami a stratégiai jelentőségűnek minősített gazdasági társaságokban történő részesedésvásárlásokra tekintettel történik meg. Itt a Főgáz Zrt.-nél szeretném kiemelni, hogy itt egy MVM-tőkeemelésről beszélhetünk. Ez 77 milliárd forint.

Na de lássuk, hogy egyébként mi az az MVM, és milyen ügyletekben vett részt, amibe egyébként a kormány csak tolja-tolja bele a pénzt! Emlékszünk arra, és a sajtóban is többször szóvá tettük, hogy a kormány évekig átjátszott gázt fideszes offshore-cégeknek. Az MVM-en keresztül behozták az országba Ausztriából az olcsó gázt azzal, hogy ez a stratégiai készletek feltöltéséhez kell. Ez a mennyiség azonban a tartályok helyett a fideszes offshore-cégek tulajdonában álló MET Zrt.-hez került, amely jelentős haszonnal eladta az olcsó gázt. Egyébként ezek az ügyletek évente több mint 100 milliárd forintos haszonhoz juttatták ezeket a cégeket ezekkel a trükkökkel. És egyébként hozzá kell tegyem, hogy nincs ez másként az energiaszektort érintően sem.

És ha már itt tartunk a gáztározóknál, jó lenne tudni, hogy éppen most mi az a pontos arány, amennyiben feltöltöttek ezek a gáztározók, hiszen egyébként Ukrajna felé is rendkívül barátságos lépéssel sikerült elzárni a reverz gázszállítást arra való hivatkozással, hogy ugye, az itthoni gáztározókat szükséges feltölteni és itt a stratégiai készleteket megképezni a tél közeledtével; ami egyébként egy nagyon helyes cél, csak szakértők véleménye szerint is tudható, ilyen információkból is tudható az, hogy ez a mennyiség, amit egyébként Ukrajnába szállítottunk, az egyébként számottevően nem vetette volna vissza és nem befolyásolta volna a gáztározók feltöltését. Tehát a magyar emberek biztonságát semmiképpen nem veszélyeztette volna. Tehát kérdés, hogy egyébként ilyen ügyleteknél kiknek a zsebébe vándorolnak a százmilliárdok.

És egyébként pont az ilyen átláthatatlan ügyek miatt jutottunk el oda, hogy olyan markáns diplomáciai lépéseket tapasztalhatunk, mint például az amerikai kitiltási lépések is. És egyébként itt felmerül a kérdés, hogy mennyi pénzt akarnak még az MVM-be tolni, főleg ilyen körülmények között, és hogy mikor kezdenek egyébként felelős politikába. Mindemellett még annyit szeretnék megállapítani, hogy az egyébként látszik, hogy nem csupán egy feneketlen pénzt elnyelő hordóról beszélünk, amikor az MVM-ről beszélünk, hanem egyébként bukott fideszes alpolgármestereknek a menekülőpályájáról is. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 325 2014.11.03. 4:59  324-325

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hamarosan tárgyalja a parlament a 2015-ös költségvetést, és úgy gondolom, hogy szükséges megnéznünk azt, hogy 2010 óta mi történt a honvédelem és rendvédelem területén. Egzakt adatok állnak rendelkezésünkre a 2013-as zárszámadás kapcsán, azt gondolom, hogy ebből érdemes kiindulnunk, amikor majd vizsgáljuk a 2015-ös költségvetést.

Akkor erről a zárszámadásról mondanék pár mondatot. Orbán Viktor második kormányzati ciklusában arányaiban a Honvédelmi Minisztérium szenvedte el a legsúlyosabb mértékű megszorítást, hiszen ennek a fejezetnek a teljesített kiadási főösszege a GDP arányában 2010-ben 1,2 százalék, ’11-ben 0,97 százalék, 2012-ben 0,95 százalék volt, míg a 2013-as beszámoló szerint csupán 0,88 százalék.

(1.20)

Abszolút számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy míg 2010-ben a HM-fejezet teljesített kiadási főösszege meghaladta a 317 milliárd forintot, addig 2013-ban ez csupán 257 milliárd forint volt. Az elmúlt évekre jellemző alulfinanszírozottság pusztító hatása a 2013-as zárszámadásból is világosan látható.

A Honvédelmi Minisztérium a 2012-es 44 milliárd forint után 2013-ban újabb 20 milliárd forintos vagyonvesztést szenvedett el. A fejezet nullára leírt eszközeinek 2013-ban az állománya 230,7 millió forint, a bruttó értékhez képest pedig a nullára leírt eszközök aránya 20,9 százalékról a múlt évben 28,6 százalékra nőtt, ami a feladatvégzéshez kapcsolódó eszközök elöregedését jelzi. Miközben a Honvédelmi Minisztérium nemzeti és katonai fejlesztési programokra még 2012-höz képest is kevesebb forrást biztosított.

Az elmúlt évek mélyrepülése után tovább csökkent a Magyar Honvédség katonaállománya 391 fővel, ezen belül is a legnagyobb mértékben a szerződéses legénységi állomány létszáma csökkent. A beszámoló szerint a létszám feltöltetlenségéből, valamint a béren kívüli juttatások megtakarításaiból adódó előirányzatokat a Honvédelmi Minisztérium a működőképesség fenntartására fordította.

Összességében a 2013. évi költség végrehajtásáról szóló beszámoló világosan mutatja, hogy a 2013-ban előirányzott költségvetési támogatások elégtelensége és a források hasznosításának jelenlegi struktúrája a Magyar Honvédség alapvető feladatainak az ellátását veszélyezteti, ami összességében az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdés sérelmére vezet, ami a következő: Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. Tehát alapvetően ezt a működőképességet sodorja veszélybe ez a vészes alulfinanszírozottság. Tehát mára a kormány hibás politikája, a folyamatos forráselvonás és a felelőtlen döntések miatt a honvédség a működésképtelenség határára sodródott, és hogy egyáltalán még működni tud, kizárólag a katonáink kiváló teljesítményének köszönhető.

A rendvédelem területén sem láthatunk rózsás dolgokat. Miközben a beszámoló stabil, kiegyensúlyozott finanszírozást hangsúlyozott, addig az állomány szolgálatteljesítés közben folyamatosan kénytelen megküzdeni a mindennapi munkát megkeserítő hiányosságokkal. A rendőrség költségvetése évről évre alultervezett, így a működőképessége csak az eseti jelleggel juttatott évközi pluszforrásokkal biztosítható. Mindez rendkívül megnehezíti az ésszerű, tervszerű gazdálkodást, és nem nyújt biztos hátteret a rendőrség kiegyensúlyozott, szakmai működéséhez.

Tehát alapvetően elmondhatjuk, hogy a 2013. év mind a honvédelem, mind a rendvédelem területén katasztrofális év volt, a finanszírozást és a működési feltételeket tekintve. 2014-ben sem változott a helyzet, nyilván ennek az egzakt számait fogjuk jövőre látni, és a 2015-ös költségvetésből előzetesen ami megállapítható, az az, hogy a kormány 2015-ben sem fogja megváltani a világot ezeken a területeken, pedig éppen ideje lenne, hogy felelősen gondolkodjon mind a két említett témában.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 280 2014.11.10. 5:30  259-292

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lennék ilyen bátor, hogy őszinte beszédet várjak el a fideszes képviselőtársaimtól, hiszen az elmúlt négy-négy és fél évben tapasztaltuk, hogy ezzel erősen problémák vannak, és nem nagyon szokott sikerülni.

Szeretném ideidézni stílusosan Vida Ildikót, aki miután tett egy vallomást a Magyar Nemzet hasábjain, azt mondta, egyébként azt a tanácsot kapta, hogy legyen őszinte, hiszen a hazugság és a korrupció kéz a kézben jár és együtt jár. Azt követően tehát, hogy négy-négy és fél éve folyamatosan hazudik a kormány, azért még maradnak kérdések, azt gondolom, és nagyon sok mindent kell tisztázniuk.

Önök közül a Fidesz padsoraiból nagyon sokan vagy a rendszerváltás előtt, vagy a rendszerváltás környékén kezdtek el politizálni, aktívan részt venni a közéletben. Őszintén szólva, néha szoktam ezen gondolkodni, ahogy a Házban beszélgetünk és próbálnánk párbeszédet folytatni, hogy vajon akkor ilyen pályát képzeltek-e el, vagy így képzelték-e el a politikai munkát, azt, hogy milyen a törvényalkotás, a törvényhozás, a közjó szolgálata. Tehát vajon ténylegesen ez volt-e a tervük? Hiszen az, ami jelenleg zajlik, az, hogy a miniszterelnök torz és önző hatalmi illúzióit és délibábjait szolgálják ki önök eszközökként nap mint nap, őszintén kíváncsi lennék, hogy önök erről mit gondolnak, de nyilván, ha ezt magukban megválaszolják, az a legjobb.

Egyébként a törvény kapcsán a kistelepülési polgármestereket említette Bárándy képviselőtársam is. Egyértelműen látszik az, hogy most már mindenkibe bele fognak rúgni, és egyébként idő kérdése, hogy mikor maradnak szinte teljesen egyedül, hiszen egy nagyon-nagyon szűk csoportérdeket szolgálnak csak ki, ez a törvény is erről szól. Köztisztviselőket, embereket használnak folyamatosan, és amikor az érdekeik úgy kívánják, eldobnak embereket, bajban, nehéz helyzetben hagyják őket.

(21.40)

Pont olyan emberekkel teszik ezt meg, akik egyébként helyben az ottaniak életén érdemben tudnának javítani, és érdemben lenne beleszólásuk, hogy egyébként a kormány hibás politikáját még talán helyben lehessen orvosolni. Azokat az embereket, akik most ott vannak esetleg függetlenekként, nem motiválják túl abban, hogy legyen mozgásterük, és ténylegesen tudjanak segíteni.

Tarlós István egyébként a főváros élén Orbán Viktor kinyújtott keze, ezt láttuk az elmúlt pár év politikáján. És őszintén szólva, a közgyűlés alakuló ülése ? ahová Orbán Viktor ellátogatott, és látszott, hogy nagy örömet okozott neki, amiket Tarlós István mondott ?, azt gondolom, alapvetően felháborító, hiszen Tarlós Istvánnak ismét sikerült elkövetnie egy óriási diplomáciai bakit. Még az a szerencse, hogy egyébként döntően talán nem a főpolgármester szava számít ebben a kérdésben, de ugyanazt szajkózza, mint amit tesz egyébként a miniszterelnök, amit tesz a külügyminiszter és egyébként az egész magyar kormány, tehát folyamatosan húzzák magukra a problémákat. Én azt gondolom, hogy ennek semmiképpen sem lehet jó vége, és semmiképpen sem szolgálja egyébként a főváros fejlődését, hogy Tarlós István is ezt a retorikát hangoztatja.

Egyébként pedig Tarlós úr hagyta, hogy az elmúlt években megcsorbítsák az önkormányzatok jogköreit, a Fővárosi Önkormányzatét is teljesen kiüresítették, a forrásokat elvonták, helyi önkormányzatoktól is elvonták a forrásokat, tehát ténylegesen már csak egy üres váz maradt szinte, ahol mindenhol egyetlen embernek a hihetetlenül képtelen illúzióit próbálják megvalósítani, és azt gondolom, hogy egyébként ezt talán már önök sem teszik jó szívvel. Tehát alapvetően, amit a miniszterelnök mondott itt Tasnádi úr kinevezése kapcsán, ha jól emlékszem, hogy hibát nem lehet hibával orvosolni, hát ez a törvény, amit most készülnek majd elfogadni, pont egyébként hibával orvosolná a hibát, vagy legalábbis hibát hibára halmoz.

Tehát összességében elmondható, hogy gúzsba kötik a fővárost, próbálják még menteni, ami menthető, bebetonozni úgy a hatalmukat, hogy az folyamatosan fogy, az a réteg, amelyet önök előnyben részesítenek, az is folyamatosan fogy, mindenkibe belerúgnak. Én azt gondolom, hogy hallgassanak még a lelkiismeretükre, ne üresítsék ki teljesen a fővárost, és amennyiben van rá lehetőség ? és tudják be ezt a naivitást az életkoromnak ?, azért gondolkodjanak el azon, hogy ilyen feltételekkel szándékozták-e végigvinni a politikai pályafutásukat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 326 2014.11.10. 5:13  325-326

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Látjuk, hogy évek óta zajlik a kormány unortodox politikája, ebből most kifejezetten külügyi kérdésekre szeretnék koncentrálni, és kiemelném Orbán Viktor egyik nemrég adott interjúját, ahol azt mondta, hogy „az Egyesült Államok bírálatát nagyon komolyan vesszük, és vizsgáljuk az összes adatot, amelyeket az esetekkel kapcsolatban rendelkezésünkre bocsátottak”. Nagyon optimista a miniszterelnök, amikor azt mondja, hogy ők vizsgálnak minden adatot. Egyébként mi ezt most jelen pillanatban nem látjuk, és ennek semmilyen hatását nem érezzük. A lelkesedése, azt gondolom, úgy tűnik, a szavak szintjén megáll. Nem így Vida Ildikónak, aki egyébként saját maga kezdeményez vizsgálatot a NAV-ban és saját maga ellen, amit, azt gondolom, még akár viccesnek is mondhatnánk, ha nem olyan komoly ügyről lenne szó, ami egyébként évekre meghatározhatja Magyarország és a magyar kormány megítélését.

Ha már korrupcióról beszélünk és érintett kormánytisztviselőkről korrupciós ügyekben az eddigi információk szerint, akkor mindenképpen meg kell említenünk, Orbán Viktor milyen sokszor hivatkozik arra, hogy mennyire jó a szlovák-magyar viszony. Azt gondolom, ebben teljesen igaza van. Pont ilyen baráti viszonyban igazán megtehetné, hogy felhívja Robert Fico kormányfőt és tanácsot kér tőle. Láthattuk az elmúlt hetekben, hogy a korrupció legkisebb gyanújára is a kormányfő Szlovákiában lemondatott minisztereket. Azt gondolom, Vida Ildikó felhatalmazását vissza kellene vonni, fel kellene azonnal menteni, és azt gondolom, Varga Mihályt is le kellene mondatnia a miniszterelnöknek. Nyilván egyébként a miniszterelnök is lemondhatna, de azt gondolom, már az első két lépéssel elégedettek lehetnénk.

Orbán Viktor mondott mást is. Egy tegnapi cikkben olvashatjuk, egy interjúban, hogy Európában súlyos szellemi válság tapasztalható. Kétlem, hogy Európában lenne ez a szellemi válság a kormány intézkedéseit látva. A kijelentését azzal indokolta, hogy Európa erőn felül költ szociális kiadásokra, részaránya a világgazdaságban pedig csökken, de még mindig azt hisszük, hogy Európában van a legnagyobb dinamika. Ha már szociális kiadásoknál tartunk, a jövő évi büdzsét látva pont a miniszterelnök az, aki egyébként az eddigi politikával szociális katasztrófát okoz Magyarországon. Úgyhogy azt gondolom, végképp példát vehetne az európai szociális kiadások tekintetében is.

Láttunk már jelzéseket a német államminisztertől is, aki szintén bírálta a kormány intézkedéseit. Azt is példátlannak tartom, hogy az amerikai ügyvivőt a Nemzetbiztonsági bizottság elé szinte beidéznék a fideszes képviselők úgy, hogy semmilyen lépést nem tesznek azért, hogy a kormány, aminél egyébként a megoldás kulcsa van és tisztázni tudná ezeket az ügyeket, ténylegesen ezt meg is tegye és vizsgálatokat indítson. Óriási probléma, hogy folyamatosan terelnek, és szomorú látni azt, hogy a jelenlegi miniszterelnök pont azokat az értékeket dobja sutba az elmúlt években, egyébként már az első Orbán-kormány alatt is sajnos látszottak ezek a törekvések, amelyekért ő maga a rendszerváltáskor küzdött.

Tehát tudomásul kell vennie Orbán Viktornak, hogy Magyarország nem nagyhatalom. Reálisan kell látnunk magunkat, reálisan nagyon jó lehetőségeink vannak, egy kiegyensúlyozott, stabil politikával, külpolitikával igenis ki tudjuk domborítani hazánk előnyeit, és igenis lehet olyan politikát folytatni, lehetne, amivel megbízható és büszke magyarok lehetünk.

Még egy dolog van, amiben folyamatosan ferdít a miniszterelnök. Az pedig az, hogy mindig úgy érzi, a magyar embereket támadják kívülről, belülről. Nem, nem a magyar embereket támadják! A magyar kormány követ nagyon hibás politikát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jó lenne, ha Orbán Viktor megértené, hogy ő nem egyenlő Magyarországgal, és a magyar emberek sem egyenlőek Orbán Viktor intézkedéseivel. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 280 2014.11.17. 3:49  279-280

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma ünnepeljük a Duna két partján fekvő Pest, Buda és Óbuda egyesítését. Így jött létre a mai Budapest 1873-ban. Ezzel a jeles eseménnyel egy egész nemzet fővárosa jött létre.

Városunk sok mindent látott már. A budai részt felégették a tatárok, majd később a törökök foglalták el a területet. Budapest megélt háborúkat és megélt forradalmakat. Az egyesült város évszázadok óta terepe a jogok érvényesülése igényének. Budapest lakosai csakúgy, mint más nagyvárosokban kötelezettségeik teljesítése mellett mindig kivívták az ezt ellentételező jogaikat is, bárhogy is próbálták elnyomni őket.

Orbán Viktor évekkel ezelőtt még Budapest-minisztériumot vizionált. Mára erre nincs is szükség, hiszen enélkül is megpróbálja a miniszterelnök a saját illúzióit a városra erőltetni, a főpolgármesteren keresztül. Tisztelt Képviselőtársaim! Erős Budapest nélkül nincs erős Magyarország. Ezt a Fidesz is egyébként nagyon jól tudja. Az elmúlt évek intézkedései viszont azt mutatják, hogy Orbán Viktor nem akar erős Magyarországot. Ő mondta, emlékszünk, hogy ne azt figyeljük, amit mond, hanem azt, amit tesz. Rendben, akkor nézzük ezt! Ne is figyeljünk arra, amit mond, mert egyébként több mint négy éve folyamatosan hazudik, ezt tudjuk. Figyeljünk a tetteire! Miket is tesz? Folyamatosan gyengíti az országot, gyengíti Budapestet. Budapest főpolgármestere, Tarlós István pedig hű szolgaként közreműködik ebben a rombolásban. Az önkormányzati választások előtt elfogadták a mára jól ismert Budapest-törvényt, amelyben átszabták a választás feltételeit, a saját illúzióiknak alárendelten formálták a fővárosi képviselő-testületet és közgyűlést is. Most a törvény módosításával létrehozták a főpolgármesteri vétót, megvágják a kistelepülési polgármesterek fizetését, megszüntetik a frakciókat, és jelentősen felemelik a főpolgármester fizetését.

Budapest utcái sok mindent láttak már. Ma is, más városok mellett, a budapesti utcákon igyekeznek emberek ezrei felhívni a kormány figyelmét arra, hogy nagyon rossz irányba viszik az országot, rossz irányba viszik Budapestet.

A kormány az ország szívét, Budapestet próbálja kézi vezérlésre kapcsolni. A választásokra nem hivatkozhat többé a Fidesz! Budapest szíve ugyanis újra megdobban. Erre emlékezzünk ma, és ez az esemény történik ma is. A történelem is megmutatta, hogy Budapest szavára figyel az ország, és figyelnie kell immár a kormánynak is. Budapest ma ismét megszólalt. És ezt még az illúzióiban fürdő Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül. A fideszes képviselők pedig ? látjuk, hogy egyébként üres a Ház ? nem azon vannak, hogy kordában tartsák a valóságtól már réges-régen elrugaszkodott főnöküket, hanem inkább menekülnek a nép hangja elől. Azt gondolom, nem tehetik ezt meg sokáig, nem tudnak elfutni a nép hangja elől.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 100 2014.11.19. 0:00  1-157

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig nagy tisztelettel szeretném felhívni Papcsák Ferenc figyelmét arra, hogy az államadósság nem csökkent, hanem az államadósság nőtt. Ez nem számmisztika, ezek tények.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, ezt már többször megtettem itt, a Parlament falai között, hogy nemcsak az államadósság nő, hanem a Fidesz adóssága nő a magyar emberek felé minden egyes nappal, amikor hazudnak nekik. Mert mit csinálnak? (Dr. Papcsák Ferenc: Nem mindegy, hogy mihez viszonyítjuk az adósság mértékét!)

Nagyon örülök, hogy Boldog képviselő úr falujában, ahogy ő mondta, ilyen szempontból ezek szerint teljes a foglalkoztatottság. Az az óriási baj, hogy trükköznek a számokkal, arra használják a közmunkát, hogy statisztikát javítsanak, ezeket az embereket korlátok közé szorítják, nincsen esélyük kitörni ezek közül a korlátok közül. Nem nyolc órában foglalkoztatják őket, tehát még azt a 47 ezer forintot sem kapják meg. Ezek tények. (Dr. Nagy István: Segélyt kapni nagyobb lehetőség, ugye?)

És hol van egyébként az az egymillió munkahely? Mert ezeknek az embereknek ez egy lehetőség kellene legyen, egy áthidaló időszak, egy minél rövidebb időszak, és utána el kellene tudjanak helyezkedni (Dr. Papcsák Ferenc: Ezen dolgozunk!) a bizonyos régiókban megvalósult fejlesztések által épített gyárakban. Ezeket a megoldásokat kellene alkalmazni, nem pedig szinte egy életre determinálni, hogy valakinek milyen lehetőségei vannak. Így nem tudnak ezek az emberek továbbtanulni, nem tudnak majd máshol elhelyezkedni. Úgyhogy erre ne legyenek büszkék ? és másra sem lehetnek.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetéről szeretnék a költségvetéssel kapcsolatban beszélni. Ami egyértelműen látszik, az az, hogy intézményi szinten, személyi összetételt tekintve, strukturális változtatásokat tekintve, amik a Külügyminisztériumban történnek, azok egyértelműen a kormánynak az Orbán Viktor illúzióit kergető hamis külpolitikáját igyekeznek intézményi szinten is megvalósítani.

(17.10)

És hogy mikre gondolunk pontosan? Ugye, a Külügyminisztérium feladat- és hatásköre jelentősen kibővült külgazdasági feladatok, beruházásösztön­zési feladatok, ikerintézményi feladatok, valamint az európai területi együttműködési csoportosulással, más néven az európai területi társulással kapcsolatos feladatok ellátásával.

Nemrég volt szó az európai területi társulásokról, egy törvény keretében beszéltünk erről, amikor európai uniós változtatásokat vezettünk volna át, csakhogy a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább egy teljesen új törvényt nyújt be, úgy, hogy egyébként egy saját kiegészítést még tehessen. Ez pedig az, hogy a Fővárosi Törvényszéktől a hatósági jogkörök átkerülnek a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. Tehát egy olyan minisztérium fog törvényességi felügyeletet gyakorolni és ellenőrzést gyakorolni hatóságként, amelyiknek egyébként a vezetője, a minisztere október 6-a óta egy szót nem szólt arról, hogy milyen információi vannak a kitiltási botrányról, mit tesz azért, hogy legalább a saját minisztériumában körbekérdezzen, hogy kiket érinthet ez, milyen információkat lehet tudni, kezdeményezze a megfelelő szerveknél, a Kehinél ugye megvannak a lehetőségek rá, a kormánynak minden lehetősége adott lenne kivizsgálni ezeket a gyanúkat és ezeket az ügyeket. Semmit nem tett ez a miniszter. Egy ilyen minisztériumhoz kerülnek egyébként hatósági jogkörök.

Látszik az, hogy 107 fő elbocsátására sor került a Külügyminisztériumból, most pedig a 2014. évi engedélyezett 661 fő létszám emelése meg fog történni 850 főre. Tehát felmerül a kérdés, hogy akkor miért volt szükség erre a létszámleépítésre. És akkor itt szeretném megkérdezni, hogy azért volt-e szükség rá, hogy Szijjártó Péter futsalcsapatából majd még pár tíz ember akár vagy pár száz ember el tudjon itt helyezkedni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Százfős futsalcsapat?) Azt gondolom, hogy ez egyébként nagyon negatív hatást gyakorolna a Külügyminisztérium működésére.

Tehát olyan emberek hagyják el egyébként a Külügyminisztériumot, akiknek megvan a tapasztalata, megvan a tudása. Ha ilyen emberek fognak bekerülni, mint amit az elmúlt napokban-hetekben láthattunk, akkor azt gondolom, hogy elég nagy bajban leszünk. És hát így is már vak a Külügyminisztérium, vak a külügyminiszter, nem látja, hogy milyen környezet van körülöttünk, nem látja azt, hogy az Orbán-kormány a saját hibáival idézte elő azt, hogy mára Magyarország elszigetelődik a nemzetközi térben. (Révész Máriusz: Önök semmit nem tettek ezért, ugye?)

A külképviseletek igazgatásával kapcsolatban: 2,2 milliárd forinttal nő a finanszírozás. Itt volt szó arról, hogy bezár a kormány nagyon értékes külképviseleteket, gondolok itt akár a tallinnira vagy a ciprusi követségre, amit egyébként fontosnak tartanánk biztonságpolitikai szempontból is, hogy ezek működjenek. Ezeket a követségeket bezárja, és ugye itt a keleti nyitás jegyében világszerte vannak tervek, hogy hol nyit követségeket. Na most, ezek közül azért itt sok mindent hallottunk, de csak kettő van nevesítve: Kuala Lumpur és az erbíli főkonzulátus. A többiről egyébként egyelőre semmit nem lehet tudni.

Ennek a címnek az előirányzatai tartalmazzák a magyar állampolgárságról szóló törvény módosításából adódó többletfeladatok, az egyszerűsített honosítás és a magyar állampolgárság megállapítása felgyorsításának ellátásához szükséges, külképviseleteket érintő támogatási keretet. Biztosítottak az érintett kiküldöttek munkafeltételei egyébként, és az egyszerűsített honosítási és visszahonosítási eljárások ügyében érintett missziók esetében a legszélesebb elérhetőség biztosítása érdekében szervezett kihelyezett konzuli napok költségei és egyébként a technikai fejlesztések és tájékoztatás kiadásai is. Ez egyébként rendben is van. Csak az a kérdés, hogy ezeket a feladatokat az állampolgársági törvény 2010-es módosítását követően is ellátta a tárca, ezzel még mindig nem magyarázható, hogy ez az előirányzat miért nő.

Szeretném azt kiemelni, hogy van egymilliárd forint elkülönítve általános működési kiadások fedezetére biztosított többletként is. Semmilyen más konkrétum nincsen ezzel kapcsolatban.

Azt látjuk, hogy az Isztambuli Magyar Intézet működése rendkívül fontos a kormánynak. Erre egyébként nagyon sokat is áldoz, viszont az a baj, hogy minden más intézetnek a kárára teszi ezt.

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnél egy nagyon érdekes adatot találhatunk, hiszen 300 millió forintos csökkenést vehetünk észre a 2014-es évhez képest, ami már csak azért is érdekes, merthogy ennek a feladatai a befektetést ösztönző rendezvények, fórumok, célja az, hogy professzionális segítséget nyújtson a hazánkban befektetni szándékozó külföldi cégeknek, úgy valósítson meg fórumokat, roadshow-kat, céglátogatásokat, s a többi. De ehhez képest az, hogy kevesebb keretet biztosítanak erre, ez egyébként csak egy beismerése annak, hogy nem biztos, hogy ez a nagyon felpörgetett és felnagyított külgazdasági hatalmas stratégiája a kormánynak egyébként működőképes és meghozza a várt eredményeket, hiszen látszik, hogy most mindent erre alapoznak, pedig ezek a gazdasági szempontok és a külgazdasági stratégia működött a korábbi kormányok esetében is. Ott is rendkívül fontos volt, de itt valami hihetetlen módon felborult egyébként az egészséges arány, és most mindent csak ennek rendelnek alá, csak a gazdasági szempontoknak. Orbán Viktor is megmondta, hogy az értékalapú politikának most már semmi értelme és értéke nincsen szerinte, ami egy nagyon-nagyon hibás látásmód véleményünk szerint.

A Demokrácia Központ Közalapítvány, Tom Lantos Intézet támogatásánál érdekes adat, hogy 2014-ben 105 millió forintot szántak erre, és most csak 50 millió forint az, ami arra a célra megy, hogy támogatást nyújtson a Magyarország demokratikus átalakulása során szerzett tapasztalatok feldolgozásához, közzétételéhez és átadásához. Tehát az, hogy most felére csökkentik ezt az összeget, azt gondolom, egy szempontból lehet reális, hogy egyébként Magyarországon a demokrácia is legalább a felére csökkent. De azt gondolom, hogy egyébként az lenne a megoldás, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a feldolgozását, közzétételét követően talán a kormány is néha ezekbe beleolvasgat, hogy mégis ez hogyan kellene működjön, mert tudom, hogy önök közül nagyon sokan átélték ezt az átalakulást, tehát személyes tapasztalataik is lehetnek ezzel kapcsolatban.

A nemzetközi fejlesztési együttműködés előirányzat 150 millió forintos támogatással bírt, ez most már csak 13,7 millió forint. Itt egyébként felmerülne az a kérdés, hogy azok a célok, amelyek vállalt, nemzetközi célok, mint például a fejlődő országok fenntartható fejlődésének, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésének, szegénységcsökkentésének, alapvető emberi jogok tiszteletére épülő demokratikus berendezkedése megteremtésének és megszilárdításának az elősegítése, támogatása ennek az alapnak a célja. Hát, kérdés az, hogy ez a jövő évre tervezett támogatás még egytizede sincsen az előző évinek, tehát akkor ezt mégis hogyan szeretnék megvalósítani, hiszen ezek nemzetközi vállalások egyébként.

Ezeket a fő pontokat szerettem volna kiemelni a külügyminisztériumi struktúrából, és összességében az látszik, hogy jövőre sem javul a magyar külpolitika helyzete. Nagyon úgy tűnik mind Orbán Viktor, mind Kövér László, mind Szijjártó Péter kijelentéseiből, hogy nem változik az a koncepció, az a percepció és az illúzió, amit egyébként felvázoltak, nem változik az az illúzió, hogy Magyarországot nagyhatalomnak gondolják.

És egyébként nagyon hibás politika mindig mindenkire ráfogni, hogy támadják az országot külföldről. Nem támadják az országot, nem támadják a magyar embereket ? az Orbán-kormányt kritizálják, a kormány hibás politikáját kritizálják. És nyilván egyébként láthattuk pár nappal ezelőtt a tüntetésen is, hogy belföldön is ez történik, hogy igenis látják az emberek, hogy milyen irányba mennek a dolgok. (Révész Máriusz: Három választás volt eddig!)

Ó, jaj, köszönöm, hogy mondja a három választást! Ha számolunk egy kicsit, akkor egyrészt tudják azt, hogy a kétharmad semmilyen szinten nem kétharmad. Tehát akkor, amikor személyre szabott törvényalkotás van, amikor egy orbáni hatalompolitikára szabott törvényalkotás van, így írnak Alaptörvényt, így írnak választási törvényt ? el tudom még mutogatni a többit is, így van, képviselő úr ?, akkor nem mondhatja azt, hogy ez valós támogatottság, ezt nagyon jól tudják.

(17.20)

Az biztos, Orbán Viktor nagy bánata, hogy ez megáll az országhatárokon belül, és a kétharmadot nem tudta kiterjeszteni az országhatárokon kívülre.

Összességében mára azzal, hogy nem tisztázták a kitiltási botrány körülményeit, nem tisztázták Vida Ildikót… Hát komolyan kérdezem: hogy történhet meg, hogy Vida Ildikó saját maga ellen indít vizsgálatot?! Ténylegesen igazuk van azoknak, akik szóvá tették, hogy hogyan fognak így befolyni az adóbevételek, hogyan áll majd vissza a bizalom. Ilyen nem működik egyébként egy jogállamban, hogy saját maga vizsgálhatja ki valaki, hogy milyen gyanús körülmények vannak. Hozzáteszem, nyilván jogos elvárás lenne innentől, hogy a saját adóbevallását is mindenki maga ellenőrizhesse akár.

Tehát látszik, hogy a magyar külpolitika továbbra is Orbán Viktor illúzióinak rabja. Példátlannak tartom, hogy a Külügyminisztérium vezetése egyetlen szóval sem, egyetlen nyilatkozatával sem utasította vissza azt, hogy egyébként egy kormány közeli, álcivil szervezet konkrétan fenyegette az amerikai ügyvivőt. Tehát egy hazánkba delegált diplomatát fenyegettek. Azt gondolom, az lett volna az első, hogy a bécsi szerződés értelmében a tiszteletteljes bánásmódot igenis elvárja a Külügyminisztérium, és felhívja a CÖF figyelmét, hogy ezt azonnal fejezze be. Egyébként láttam Fricz úr egy interjúját, és láttam, hogy több jézusi idézetet is megemlített. Egyet elfelejtett: ismerünk egy olyat, hogy ne lopj. Azt gondolom, erre kellene odafigyelni. Arra kellene odafigyelni, hogy a kormány tisztázza magát, hiszen minden eszköz a kezében van. Azzal, hogy nem tisztázza, azzal, hogy nem indít vizsgálatokat, azzal minden egyes nappal egyre jobban elszigeteli az országot, és minden egyes nappal hiteltelenedik. Ez egyébként a magyar emberek kárára fog válni, hiszen pont azokat a szövetségeseket, azokat a partnereket távolítja el Magyarországtól, akik egyébként hozzájárulhatnának ahhoz, hogy egy gyorsabb fejlődés induljon meg. Azok, akik beruházásokat eszközölhetnének Magyar­országon és munkahelyeket tudnának teremteni, segítenének önöknek abban, hogy az az egymillió új munkahely létrejöjjön ? hát pont őket tartják távol!

Hadd szögezzem le, hogy egyik szövetségesünk és partnerünk sem azt tartja problémának, hogy Magyarország nemzeti érdeket szeretne érvényesíteni, hiszen természetszerűleg mindenki a saját nemzeti érdekét szeretné érvényesíteni. Hanem az az óriási hiba, és ezt látják a szövetségeseink is, hogy maga a Fidesz-kormány magyar nemzeti érdeknek hazudja a saját fideszes szűk csoport- és pártérdekét. Ez az óriási probléma Magyarországon! (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 146 2014.11.19. 2:23  1-157

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szomorúan látom, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter jött, elmondott egy ötperces monológot, utána már el is ment, és nem várta meg a reakciókat; egyébként pedig nagyon örülök, hogy Vargha Tamás államtitkárként itt van, és végighallgatja a honvédelemmel kapcsolatos véleményeket. A honvédelmi miniszternek ez a hozzáállása, hogy öt percben előad egy sikertörténetet, azt gondolom, gyalázat, és egyébként ez mutatja, hogy a kormány és a honvédelmi politikai vezetés hogyan kezelte az elmúlt négy évben a Magyar Honvédséget.

A miniszter úr említette a kiváló teljesítményt. Egyetlenegy kiváló teljesítményt lehet mondani, ez pedig a katonáink teljesítménye; azért, mert kiválóan képzettek, kiválóan dolgoznak, és nagyon magas szintű teljesítményt nyújtanak, annak ellenére, hogy egyébként évek óta milyen helyzetbe kényszerítették őket a rossz politikai döntések. Ezzel szemben pedig van egy olyan gyalázatos tevékenység, amivel leépítik a Magyar Honvédséget, folyamatos rombolást láthatunk az elmúlt időszakban.

Nagyon büszke volt rá Hende Csaba, ahogy hallottam, hogy itt 5,7 milliárd forint állami támogatással sikerült növelni a honvédség költségvetését. Tehát azok után, hogy az elmúlt négy évben egy teljes éves költségvetésétől, körülbelül 200-250 milliárd forinttól fosztották meg a honvédséget, azt gondolom, erre az 5,7 milliárd forintra semmiképpen nem lehetnek büszkék.

Említette a szocialista kormányokat is, viszont azt azért megkérdeztem volna tőle, ha itt marad, hogy azok a fejlesztési programok, amelyeket felsorolt ? a rádiók, a gépjármű-beszerzési program (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ?, nem emlékszik-e arra, hogy honnan indultak, ugyanis ezeket a szocialista kormányok indították el. És azt gondolom, a béremelés ? elnézést, és köszönöm a türelmet ? pedig a minimum volt, amit most már megadhattak az állománynak, és nagyon dicséretes, hogy egyáltalán adnak nekik ilyen béremelést is. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 110 2014.11.20. 1:35  1-211

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csenger-Zalán Zsolt képviselőtársamra szeretnék reagálni. Képviselő úr, egy dologban biztosan egyetértünk, amit említett, hogy a külföldi befektetőket vonzzuk Magyarországra, hogy minél több érdemi munkahelyet tudjanak teremteni. Na most ez az, ami addig, amíg a korrupció bélyege a magyar kormányon van, mert a mai napig nem tisztázták sem magukat, Vida Ildikót sem, hozzáteszem, addig, amíg az átláthatóság teljes hiányáról beszélhetünk, addig, amíg sem a jogállamiság, sem pedig a kiszámíthatóság nem biztosított, és személyekre, cégekre szabott törvényalkotásról beszélhetünk a kormány és a Fidesz-frakció részéről, és addig, amíg a Fidesz a saját pártérdekét hazudja magyar nemzeti érdeknek, addig, amikor szövetségeseink kritizálják az önök politikáját, amíg ezeket támadásoknak értékelik, addig nem fog változni a helyzet, nem fognak befektetni Magyarországon.

Pedig, és többször említették most, hogy nekünk problémánk van a közmunkával, persze, hogy problémánk van vele, mert pont azokra az érdemi munkahelyekre lenne szükség, ami igenis beruházásokkal tud megvalósulni. Önök ezeket kergetik el egyébként Magyarország közeléből is. Azt gondolom, a döntés a kormány kezében van, és a döntés felelőssége, hogy melyik utat választják, a kormány és a Fidesz-frakció felelőssége. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 164 2014.11.20. 11:14  1-211

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig azt hangoztatja a kormány, hogy a családok biztonsága mennyire fontos. Hát, ahogy elnézem a Magyar Honvédség költségvetését, nem fontos a kormánynak a családok biztonsága. És amikor biztonságról beszélünk, akkor szociális biztonságról beszélhetünk, gazdasági biztonságról, és természetesen a katonai biztonságot is említhetjük, mind a három területen nagyon álságos a kormány hozzáállása.

A Magyar Honvédség az, amely ellátja hazánk védelmét, garantálja a magyar családok biztonságát, a NATO kollektív védelmének fontos része, és láthattuk azt, hogy akár a hókáosz idején, árvízvédelmi feladatoknál, katasztrófaelhárításnál is milyen hihetetlen szerepe van a Magyar Honvédségnek, és nélkülözhetetlen a biztonság garantálásában. És mindehhez van egy olyan személyi állománya a Magyar Honvédségnek, akik kiválóan végzik a feladatukat, mind a katonák, mind pedig a honvédségi dolgozók, akik élethivatásuknak választják azt, hogy garantálják a magyar családok biztonságát.

Ha megnézzük a Magyar Honvédség költségvetését, akkor nem marad kétségünk afelől, hogy nem csupán mostohagyermeke a kormánynak ez a terület, és maradékelven kezeli, de egy tudatos rombolást végez ezzel kapcsolatban. Hiszen láthattuk azt, hogy az elmúlt négy évben történelmi mélypontra csökkentette a kormány a Magyar Honvédség költségvetését, amiről szeretném kiemelni, hogy 2010 előtt soha nem volt a GDP 1,1 százaléka alatt. A mostani számok ezzel szemben azt mutatják, hogy 2014-ben a GDP 0,79 százalékára tervezték a honvédség költségvetését, ez 2015-re már csak 0,75 százalék lesz.

Hende Csaba miniszter úr tegnap kiemelte, hogy közel 9 milliárd forintos növekménnyel lehet számolni a honvédség költségvetésében, ami egyébként 3,7 százalékos növekedés. Ez elég érdekes számítási mód, és abszolút trükközés a számokkal, hiszen tudhatjuk, hogy ez a kiadási főösszegnek a 3,7 százaléka, márpedig a költségvetést ilyenformán a GDP százalékos arányában vizsgáljuk. Vagy megnézhetjük azt, hogy ez az összeg mire elég, az alapfeladatok ellátására mennyiben elég. És ha megvizsgáljuk ezt a közel 9 milliárd forintot, ebből is láthatjuk, hogy csak 5,7 milliárd forint az, ami plusz állami támogatás a honvédség költségvetésében az előző évhez képest. S biztos, ami biztos, ebből az 5,7 milliárdból csak 1,5 milliárd az, ami az alapfeladat-ellátás növekménye.

És ha még inkább megvizsgáljuk ezt az összeget, az is feltűnhet, hogy azokat a zárolásokat, amikről a miniszter úr nagyon sokszor elmondja, hogy ezeket nem fogják elvonni, de aztán mindig látjuk, hogy végül elvonják ezeket a pénzeket, ezeket a zárolásokat most eleve beépítették a bázisba, tehát még ez a másfélmilliárd forint sincs meg a költségvetésben. És közben azt látjuk, hogy az elmúlt négy évben képességek épültek le a Magyar Honvédségnél, megszűnt a harcihelikopter-képesség, láthatjuk, hogy a szállító helikoptereknek lejár az üzemideje. Tehát egy folyamatos amortizációról beszélhetünk. A legutóbbi zárszámadásból is, amit tárgyaltunk, látszott, hogy egy év alatt több mint 10 százalékkal nőtt az amortizáció az előző évhez képest, tehát ez a technikai eszközök elavulását jelzi.

(18.30)

És ha a helikopterképességről beszéltünk, akkor mindannyian emlékszünk rá, hogy 2013 májusában a honvédelmi miniszter nagyon helyesen egy többpárti egyeztetést tartott kérésre, amikor is minden párt egyetértett abban, és támogatásáról biztosított a minisztert, hogy igenis helikopterek beszerzésére és a helikopterképesség biztosítására mindenféleképpen szükség van. Arról volt szó, hogy még 2013 őszén kiírják a helikoptertendert, ezt ismertetik egyébként a parlamenti pártokkal azért, hogy a választásokat követően majd a megalakuló új kormány rögtön döntést hozhasson egyébként a helikopterek megvásárlásával kapcsolatban.

Na, ehhez képest ebből semmi nem lett, amikor kérdeztünk a tenderről, akkor szinte egyik kérdésünkre sem kaptunk választ, sem szóban, sem írásban. De egyébként Siklósi államtitkár úr már nyilatkozott arról, hogy az előkészítés állítólag lezárult, és már csak a kormány döntésére várnak ezzel kapcsolatban. Mindemellett a jövő évi költségvetésben semmilyen fedezetét nem látni ilyen jellegű beszerzésnek. És azért azt kiemelném, hogy az idén tavasszal sikerült megvásárolni három Mi-8-as helikoptert úgy, hogy teljes mértékben kizárták a nyilvánosságot, és egy olyan törvényi cikkelyre hivatkoztak, ahol a törvény betűjének egyébként meg tudták feleltetni ezt a beszerzést, de egyébként nagyon álságos ennek a magyarázata.

Tehát ha helikoptertenderre kerül sor, ami egyébként sürgető, sürgető az, hogy egy nemzeti helikopterflotta beszerzése történjen meg, és a helikopterképesség biztosítása folyamatos legyen, akkor ragaszkodunk ahhoz, és felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a maximális nyilvánosságot biztosítsa, amit ilyen esetben lehet, valódi versenyt biztosító, nyílt tendert írjon ki erre az esetre. Hiszen jelenleg olyan heteket-hónapokat élünk, amikor azért jelentősen megrendült a bizalom a kormányban, és láttunk azért már egy Gripen-beszerzést, amikor a szakmai előkészítő munkát félresöpörve Orbán Viktor és egy nagyon szűk köre döntötte el, hogy egyébként hogyan történik meg a beszerzés, és teljesen kizárta a nyilvánosságot.

A Magyar Honvédség költségvetésében idén is feltűnő, mint ahogy tavaly is az volt, hogy egyébként rendkívül fontos az, hogy a Magyar Futball Akadémiát támogassuk 50 millió forinttal. Azt gondoljuk, hogy ez az összeg egyébként sokkal jobb helyen lenne a Szociálpolitikai Közalapítványnál, ami egyébként a nehéz helyzetbe került katonacsaládokat támogatja. És hát nem ilyen szűkmarkú a honvédelmi politikai vezetés, amikor mondjuk, arról van szó, hogy Kubatov Gábor kérésére Gripenek húzzanak át a Fradi stadionavatóján. Itt mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy ilyen esetben például költség jelentkezik, hiszen itt akár az üzemanyagról is beszélhetünk. Nagyon átlátszó az a magyarázat, hogy itt egy gyakorlatról volt szó.

Egyébként pedig nagyon jó lenne, ha olyan lenne a honvédség költségvetése, hogy katonáink minél többet gyakorlatozhassanak, hiszen most nagyon kevés a gyakorlat, alig van pénz üzemanyagra. Azt gondolom, hogy ez a minimális növekmény, ez a körülbelül 1,5 milliárd forint, amit itt alapfeladat-ellátásra még talán lehet találni a költségvetésben, rendkívül kevés, és semmilyen javulást nem fog hozni.

Tegnap miniszter úr felsorolt pár programot, hogy milyen fejlesztések vannak, és mik várhatóak egyébként a jövő évben is. Előtte azért nagyon ízesen negatív véleményt nyilvánított a szocialista kormányok honvédelmi politikájával kapcsolatban. Ez azért volt érdekes, mert a fejlesztések és a programok felsorolásánál említette a gépjármű-beszerzési programot, az URH-rádióbeszerzéseket, a Mistral légvédelmi rakétarendszer fejlesztését. Ezek mind-mind olyan dolgok, amiket egyébként a szocialista kormányok kezdtek el, tehát annyira borzasztó, azt gondolom, nem lehetett.

A Miniszterelnökség fejezetben különféle kifizetések alcímen 61 milliárd forint van elkülönítve. Erről egyébként többször is beszéltünk itt a költségvetés vitájában. Viszont csak az indokolásban van kifejtve az, hogy ebből 44 milliárd forintot különítettek el a fegyveres szervek állományának illetményemelésére. Ennek megfelelően egyébként, ahogy önök is mondták, ’15 júliusában reményeink szerint 30 százalékkal fog nőni az illetmény. Ez egyébként nagyon időszerű volt, és azt gondolom, ez a minimum, amit megtehettek. Az egyébként természetes, hogy erre szükség van, és ez egyébként ez egy pozitívum, ezt ki kell emeljem mindenképpen. Az lesz a kérdés, hogy hogyan fogják ezt megvalósítani. Nagyon kell figyelni arra, hogy egyrészt egyeztessenek a szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, illetve az, hogy ez az emelés igazságos formában történjen meg, és egyébként lehetőleg vegye figyelembe, hogy itt a rendfokozatoknál ne csússzanak össze az illetmények.

Összességében tehát elmondható, hogy 2015-ben sem javul a Magyar Honvédség helyzete. Ahhoz, hogy érdemi javulás legyen, hogy meg lehessen állítani azt a rombolást, amit az Orbán-kormány az elmúlt négy évben csinált, ahhoz a költségvetés minimum a GDP 1 százaléka kell legyen. Ezzel kapcsolatban fogunk beadni módosító javaslatokat, hiszen nem értünk egyet a zárolással, nem értünk egyet azzal, hogy a futball támogatására menjenek el tízmillió forintok, amikor egyébként ezt szintén lehet az állományra és családtagjaikra fordítani.

Tehát gondolják újra a honvédelmi politikát, még módosíthatnak, hiszen megváltozott a biztonsági környezetünk. Ezt vegyék figyelembe, hiszen ez az önök felelőssége, hogy megfelelő politikát folytassanak, és megállítsák a Magyar Honvédség amortizációját. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 106 2014.11.25. 8:12  103-110

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, hogy üdvözöljem ismét itthon. Nem lehet könnyű helyzetben, hiszen hallhattuk, hogy az elmúlt hetek nyugati országokban történő látogatásai során ön nagyon sokszor elmondta, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió és az európai értékek felé. Sajnos közben tettekben itthon nem ez történt, hiszen láthattuk azt, hogy többször is mind az európai uniós zászlót, mind pedig hazánk nemzeti színű lobogóját a házelnök úr sajnos kivitette a teremből. De szeretném megnyugtatni, hiszen a kormány tettekben ugyan nem mutatja az elkötelezettségét, de az MSZP-frakció mindent megtesz azért ? láthatja itt a laptopokon kirakott zászlókat is -, hogy a magyar társadalom és Magyarország is, ami persze nem egyenlő a magyar kormánnyal, igenis elkötelezett az uniós értékek mellett.

Egyébként az előttünk fekvő törvényjavaslat egy nagyon is előremutató törvényjavaslat, hiszen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában részt vevő hazai és nemzetközi szereplők is már régóta szorgalmazzák. És alapvetően üdvözlendő, hogy Magyarország a nemzeti érdekeivel összhangban és az ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik a szegénység elleni küzdelemben, az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési, együttműködési tevékenységben. Emellett humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak a csökkentésében.

Lényegesnek tartjuk ? és ez talán egy egységes külpolitikai stratégia elkészítését is végre elősegítheti -, hogy a törvényjavaslat 6. §-a szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdaságért felelős miniszter legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli az ágazati prioritásokat. Ennek során együtt kell működnie az érintett minisztériumokkal, illetve konzultálnia kell a civil társadalommal. Tisztelettel azt szeretnénk javasolni, hogy ebbe a konzultációs körbe a tárca vonja be a magyar parlamenti pártokat és a szakmai szervezeteket is. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezés és a későbbi cselekvési terv elkészítése kapcsán sem látjuk a Külgazdasági és Külügyi Intézet szerepét és feladatvállalását.

Támogatandónak és jónak tartjuk, hogy törvényjavaslat 8. § (2) bekezdése szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység során a központi államigazgatási szervek együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdek-képviseleti szervek és a parlamenti pártok képviselőivel. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában valósulna meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamán. A végrehajtás kapcsán a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben azonban érdemes lenne tisztázni ezen rendszeres tájékoztatás és konzultáció meghívottjait, a találkozók rendszerességét, és azt, hogy a meghívottak élhetnek-e a téma kapcsán napirendi javaslatokkal.

Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak.

A törvényjavaslat 10. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban mely szervezetek működhetnek közre. Itt felsorolja a humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezeteket, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, minisztériumokat, Magyarország külképviseleteit, magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezeteket, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalmat, illetve nemzeti szervezeteit és gazdasági szereplőket. Itt alapvetően kérdéses lehet, hogy az egyházak miért hiányoznak ebből a felsorolásból.

A javaslat 11. § (1) bekezdése szerint a kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében tárcaközi bizottságot működtet. Megítélésünk szerint a tárcaközi bizottság ezekben a kérdésekben nagyon szűk kört érint, ezért ebben a koordinációban szerepet kellene vállaljanak legalább az előbb említett szervezetek is, amelyeket felsoroltam.

A törvényjavaslatból nem derül ki, hogy a miniszter a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében milyen projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget kíván működtetni.

A javaslat további paragrafusa említi, hogy a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31-éig jelentést készít a kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A jelentést, annak kormány általi elfogadását követően, a külgazdaságért és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza. Felmerül itt a kérdés, hogy ez a jelentés miért nem kerül az Országgyűlés asztalára, azaz miért csak a minisztériumi honlapokon hozza nyilvánosságra a kormány, és miért nem vitatja meg azt az Országgyűlés, legalább bizottsági szinten. S az sem derült ki számunkra a javaslatból, hogy a törvény miért csak 2015. július 1-jén fog majd hatályba lépni.

Tehát alapvetően előremutató ez a törvény. Egypár módosító javaslatot szeretnénk ebben tenni. Mint már említettem, kívánatosnak tartjuk a magyar parlamenti pártok, szakmai szervezetek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet bevonását ebbe a négy évre tervezett szakpolitikai stratégia megalkotásába, valamint a vallási közösségek feltüntetését a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban közreműködő szervezetek felsorolásában és rendjében; illetve, amint említettem, azt javasoljuk, hogy az a jelentés, amit megtesz a külgazdaságért felelős miniszter a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről, kerüljön benyújtásra az Országgyűlésnek, és vitassuk meg; legalább bizottsági szinten ez történjen meg.

Arra szeretnénk önöket kérni, hogy támogassák majd ezeket a módosító javaslatainkat. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 114 2014.11.25. 15:17  111-134

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Felszólalásában tény, hogy említett pozitívumokat is, én is hadd kezdjem ezzel! Én is szeretném kiemelni a hadiözvegyeket megillető havi rendszeres járadéknak a megemelését, ami eddig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjnak a 75 százaléka volt, és a javaslat ezt 112,5 százalékra emeli.

(15.10)

Azt gondolom, hogy egyébként ez üdvözlendő, viszont itt szeretném azt hangsúlyozni, hogy ettől függetlenül ez az összeg még mindig rendkívül alacsony. És itt szeretném jelezni, hogy természetesnek tartom, hogy egy törvény általános vitájában vizsgáljuk azt a társadalmi környezetet, azokat a feltételrendszereket, amelyekben ez a törvény egyébként meg fog valósulni.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mi történt az elmúlt években a honvédelem területén. Az látszott, hogy maga a kormány nemcsak hogy maradékelven kezelte a Magyar Honvédséget, de tudatosan óriási forrásokat is vont ki erről a területről. Természetes, hogy a sikerpropagandát rendszeresen végighallgatjuk, ettől függetlenül az említett életpálya kapcsán is nagyon örülök, hogy szóba hozta ezt miniszter úr. Alapvetően a honvédek jogállásáról szóló törvénynek a módosítása még mindig nem teremti meg azokat az alapokat és azt az utat, ami egyébként egy nagyon rövid időszak alatt fel kell tudjon állni, és működnie kell majd, hiszen ? ami szintén nagyon üdvözlendő, és ezt is itt a felszólalásom elején emelném ki – ugye, 2015 közepétől átlagosan 30 százalékos illetményemelésre számíthatnak a fegyveres szervek tagjai, aminek ? azt gondolom ? éppen ideje volt, hiszen nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy ezek az emberek az életüket is adnák a biztonságunkért, családjaink biztonságáért. Tehát azt gondolom, hogy az elmúlt évek sanyarú körülményei után ez volt a minimum, és természetesen üdvözöljük ezt a lépést, viszont nyilvánvaló, hogy a mostani törvénymódosításban ennek kellene látni valamilyen kézzelfogható jelét. Ez egyelőre még nem látszik.

Szeretném kiemelni a törvénnyel kapcsolatban, visszatérve a hadiözvegyek járadékának a növeléséhez, hogy azt ugye tudjuk, hogy 2008 óta egyetlen fillérrel sem nőtt az öregségi nyugdíj legkisebb összege, és ez jelenleg is csak 28 500 forint. Erre utaltam, hogy hiába harsogja ugye, a kormánypropaganda, hogy Magyarország jobban teljesít, azt azért tudjuk, hogy a kisnyugdíjasok ebből nem éreznek semmit. Ebből a javaslatból, hogy ugye, ebben a törvényben egészítik ki ezt a nyugdíjat, lehet arra következtetni, hogy egyébként a kormány nem törekszik arra, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegét megemelje majd. Látszik az, hogy a szorzókat változtatják.

Szeretném kiemelni az illetményfejlesztéssel kapcsolatban, hogy a közalkalmazottak helyzete nem fog javulni egyelőre a Magyar Honvédségen belül, hiszen a hivatásos állományú tagok fogják kapni ezt az átlag 30 százalékos illetményemelést. Mindenféleképpen foglalkozni kell azzal, hogy a köztisztviselői illetményalap 38 650 forint, és ez évek óta befagyasztásra került, tehát ezzel is mindenféleképpen foglalkozni szükséges.

A javaslat ezen túl csupán lehetővé teszi, de nem írja elő díjazás biztosítását, ha a belföldi kiküldetés során az utazás a szolgálati időn kívül esik, és azt gondolom, hogy elfogadhatatlan annak a szabálynak a fenntartása is ? sőt mondhatjuk, hogy megerősítése -, hogy a tényleges szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona évente 60 napig díjazás nélkül köteles tényleges szolgálatot teljesíteni.

Itt szeretném kiemelni, hogy az önkéntes műveleti tartalékos állománynak, 2014. május 31-ig megadott adatok alapján, életkor szerint csoportosítva, a fele 51 év feletti személy volt. Tehát látszik az, hogy azok a volt szolgálati nyugdíjasok, akiket a kormány megfosztott a nyugdíjas státusuktól, azok, akiknek a járandóságát 16 százalékos, a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő levonással sújtotta, ők lettek belekényszerítve ebbe a tartalékos rendszerbe, hiszen ez a levonás csak akkor nem történik meg, ha részt vesznek ebben a rendszerben, aminek a felállítása nem úgy valósult meg ? nagy sajnálatunkra -, ahogy arról egyébként 2009-ben konszenzus volt a kormánypártok és az ellenzék között is.

Szeretnék kitérni egypár mondatban a 2012-es, honvédek jogállásáról szóló törvényre azért, mert amellett, hogy reméltük, hogy az életpálya bevezetését meg tudja alapozni a jelenlegi módosítás, ami egyébként nem látszik benne, emellett reméltük azt is, hogy a 2012-es, nagyon rossz honvédelmi politikát tükröző, honvédek jogállásáról szóló törvény passzusainak is megtörténik a kijavítása. Reméltük, hogy a kormány korrigálni fogja azokat a hibákat, amiket abban vétett, és ami abszolút az elhibázott honvédelmi politikának a leképeződése. Ilyenek voltak a 2012-es, honvédek jogállásáról szóló törvényben is, ugye a jelenleg hatályosban a nyugállományúak jogállásáról szóló fejezet lényegében csak az egyenruha viselésének szabályaira korlátozódott, kimaradtak a javaslatból többek között a nyugdíjas-igazolványra, rendfokozat-viselésre, ellátásaikra vonatkozó rendelkezések. A javaslat nem tartalmazza a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlésekor bevezetett, könnyített szolgálatnak a szabályait, és hát emlékszünk rá, hogy a szakszervezetek ezen a területen milyen tortúrát kellett végigjárjanak, hiszen a szakszervezeti jogosítványokat a 2012. január 1-jétől hatályos szabályozással megegyező korlátozásokkal biztosítja a tervezet. Csökkentették a munkaidő-kedvezményt, a szakszervezeti tisztségviselők alacsonyabb védelme valósult meg, a kifogás intézménye hiányzott, és egyébként a tagmegtartást is rendkívül megnehezítette a kormány a szakszervezetek részére. Ezeket mind-mind nem javítják.

Ebben a javaslatban, ebben a törvényben a honvéd vezérkari főnöki beosztásba történő kinevezés határozott idejűvé tétele a jelenlegi vezérkari főnök pozíciójának a bebetonozását tette lehetővé.

Azt szeretném kiemelni, hogy egyébként a 2012-ben megalkotott, honvédek jogállásáról szóló törvény végén még meg voltak határozva más törvények is, amelyeket ez módosít, és ebben valósult meg az, amivel a mai napig messzemenőkig nem értünk egyet, hogy szinte bármilyen adatot és információt lehet minősíteni, és lehet titkosítani, amennyiben a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke úgy ítéli meg, hogy erre szükség van. Ez a honvédség működésére vonatkozó bármilyen adatra elképzelhető, úgyhogy ez a nyilvánosság teljes kizárása olyan esetekben is, amikor ez egyáltalán nem biztos, hogy indokolt lenne.

Csökkent a készenléti pótléknak az összege, lehetővé tették, hogy az állomány tagjai a külföldi napidíjukról lemondhassanak, merthogy annak fedezetét saját bevallásuk szerint sem tudják sok esetben biztosítani, és teljességgel hiányzik a katonai szolgálat elismerésének formáit szabályozó fejezet, jelentősen szűkültek vagy kimaradtak a nyugállományra, a szociális és kegyeleti ellátásokra vonatkozó szabályok. De ami akkor is nagyon fontos volt, maga a díszlet a kormány számára és az a cukormáz, amivel le lehet önteni az addigi hibákat; a korona önfeláldozásig terjedő bátorsággal történő védésének az esküszövegbe való behelyezése például ilyen.

Szeretném kiemelni még a mostani törvénymódosításokkal kapcsolatban, hogy találunk egy olyan cikkelyt, hogy a honvédség szervezeteit a békés és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a honvédség egésze és annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására.

(15.20)

A honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati kategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek. Válságkezelés időszakában a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján a honvédség szervezetei tekintetében a különleges jogrendi időszakban alkalmazandó vezetési rendszerének egyes szervezeti elemei a döntés-előkészítési folyamatok hatékonyságának növelése érdekében ideiglenesen működtethetők. Ha jól értettem, akkor a miniszter úr is utalt erre a cikkelyre a felszólalásában. (Hende Csaba: Így van.)

Én azt szeretném majd megkérdezni, hogy ez a válságkezelés konkrétan mit jelent, itt mire gondol a kormány, hiszen a különleges jogrendi időszakban mint veszélyhelyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás, ez nem szerepel, tehát ez egy attól eltérő helyzet. Szeretném tudni, hogy konkrétan mit értenek ez alatt, hiszen ez nem különleges jogrendi helyzet, de mégis a béke idejétől eltérő vezetési rendszert igényel, és eddig is maga alakította a vezetési rendszert a kormány és a Honvédelmi Minisztérium, tehát felmerül a kérdés, hogy a miniszteri jogkörök bővítésére ilyenformán miért van szükség. Úgyhogy erre majd, hogyha megtenné, hogy válaszol nekem, azt megköszönöm. Amennyiben úgy ítélik, hogy erre szükség van, akkor pedig nyilván érdemes ezt még inkább szabályozni, mert egyelőre azt gondoljuk, hogy ez még túlzott jogköröket is adhat, amire nem biztos, hogy szükség van.

Tehát összességében elmondható erről a törvénymódosításról, hogy tesz apróbb változtatásokat, vannak pozitív elemei, itt a hadiözvegyekre is gondolok, alapvetően sajnos viszont azt az elvárást, amit, azt gondolom, hogy nemcsak mint ellenzéki párt támasztottunk itt a módosítás felé, hanem nagyon joggal a Magyar Honvédség teljes állománya is elvárhatna a körülmények javulása érdekében, a hatékonyság növelése érdekében; azért, hogy egyébként a 30 százalékos illetményemelés megfelelően meg tudjon valósulni; azért, hogy egyébként az életpálya, amit évek óta ígérgetnek és nem történt semmi, azon túl, hogy egyébként el lehet menni a MÁV-hoz dolgozni meg a postához, én azt gondolom, hogy ez semmiképpen sem kielégítő lehetőség. Tehát szükség van egy kiegyensúlyozott előmeneteli rendszerre, és szükség van perspektívára ahhoz, hogy a Magyar Honvédség állománya a továbbiakban is megfelelően tudja végezni a feladatát. És itt szeretném kiemelni megint katonáinknak és a honvédségi dolgozóknak azt az áldozatos munkáját és azt az elkötelezettségét, amivel szó szerint fenntartják a Magyar Honvédség működőképességét, mert sajnos semmilyen más körülmény szinte nem adott ehhez.

Látjuk azt, hogy míg volt egy ígéret 2016-tól a Magyar Honvédség költségvetésének a GDP 0,1 százalékával történő megemelésére, ezt miniszter úr a költségvetés vitájában hangsúlyozta is, úgy emlékszem, hogy több fórumon is nyilatkozta azt, hogy ezt előrébb hoznák, az az igazság, hogy még a GDP-nek ez a 0,1 százalékos emelése sem látszik a jövő évi költségvetésből. Úgyhogy látszik, hogy megint csak maradékelven van kezelve a honvédség.

Mindamellett, hogy ez az illetményemelés volt a minimum elvárható ahhoz, hogy megmaradjon a Magyar Honvédség állománya, és ne nőjön tovább a fluktuáció és az állományelhagyás, a működési feltételeket is szükséges lenne biztosítani, ez egyáltalán nem látszik a ’15-ös költségvetésből. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 200 2014.12.01. 2:12  199-206

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Mára Orbán Viktor politikai rendszere látványosan elmélyült a korrupció mocsarában. A mostani botrányos körülmények között készül az Orbán-kormány az évtized legnagyobb katonai beszerzésének lebonyolítására, egy teljes állami helikopterflotta megvásárlására.

Az MSZP részéről már többször hangsúlyoztuk, hogy a helikopterflotta megújítása mára már halasztást nem tűrő és rendkívül fontos feladat, hiszen katasztrófahelyzetekben emberéletek múlhatnak ezen. Múlt év májusában a Honvédelmi Minisztérium egy ésszerű ütemtervet tartalmazó javaslatot mutatott be a parlamenti pártok képviselőinek. Ezt a koncepciót minden párt üdvözölte és a támogatásáról biztosította. Ám a 2013 májusában elhangzott ígéretekből semmi nem lett, tenderkiírásnak nyomát sem látni, a beszerzés fedezete nincs a 2015-ös költségvetésben, a beszerzést firtató kérdéseinkre pedig folyamatosan kitérő választ kapunk. Egyre sokasodnak egyébként a gyanús előjelek ezzel kapcsolatban, hiszen a tárca mindig kínosan kerüli a nyilvános pályázat említését, és nem tudjuk nem észrevenni, hogy az egyik potenciális pályázó egész oldalas hirdetéseket jelentet meg kormányhoz közel álló újságokban.

A Gripenek beszerzésekor Magyarország már egyszer megtapasztalta, hogy milyen az, amikor a szakmai előkészítő munkát félresöpörve Orbán Viktor és szűk köre dönt egy százmilliárdos katonai beszerzésről. Az elmúlt 4 év és az elmúlt hetek botrányai után, ha a nyilvánosság és a nyílt verseny kizárásra kerül, senki nem fogja elhinni, hogy az nem csupán fideszes pénzemberek zsebének megtöméséről szól majd.

Tehát a kérdéseim, miniszter úr: lesz-e érdemi egyeztetés a parlamenti pártokkal, figyelemmel arra, hogy ez a döntés több kormányzati ciklusra alapvető kihatással lesz? Lesz-e valódi versenyt biztosító nyilvános tenderkiírás a lehető leggyorsabban és a leggazdaságosabb megoldás érdekében? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mikor írják ki a tendert, vagy egy újabb Gripen-ügy van-e kibontakozóban? Várom megtisztelő válaszát! (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 204 2014.12.01. 1:05  199-206

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Remélem, miniszter úr nem akar egyébként ebből a kérdésből viccet csinálni. De ahogy emlékszik, a kérdésem végén azt mondtam, hogy várom megtisztelő válaszát. Az, hogy megtisztelő válasz, nem azt jelenti, hogy azt a vetítést kapjuk, amit eddig is ebben a kérdésben. A megtisztelő válasz számomra azt jelenti, hogy érdemi tájékoztatást ad mind a magyar társadalom, mind a szakmai szervezetek, mind a Magyar Honvédség állománya, mind pedig a parlamenti képviselők részére, egyébként pártállástól függetlenül.

Ha ön azt gondolja, hogy az az érdemi válasz, amit most előadott, akkor az kísértetiesen hasonlít arra, amikor idén tavasszal a három Mi-8-as helikopter megvásárlásáról a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökét mindössze egyetlen nappal a gépek érkezése előtt sikerült tájékoztatnia. Az ezt firtató írásbeli kérdésemre adott válaszában ezt nevezte érdemi és időszerű tájékoztatásnak.

Ha ebből indulunk ki, miniszter úr, azt mondhatjuk, hogy ön nem veszi komolyan a munkáját, ami véleményem szerint honvédelmi miniszter esetében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meglehetősen nyugtalanító. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 40-42 2014.12.03. 4:33  1-133

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami nem hat jól az Országgyűlés működésére, az az, amit Pócs képviselő úr művel. Azt mondta, hogy üzen a fiataloknak. Gratulálok ehhez az üzenethez, amit itt a felszólalása elején tett, ezt biztos, hogy mindenki értette egyébként.

Az biztos, hogy maga nem járt etikaórára. Most azonnal kövesse meg Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársamat, és azonnal kérjen tőle bocsánatot a személyeskedésért! Megvárom. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Így van! Így van! ‑ Taps az MSZP és az LMP soraiban.) Az MSZP-frakciónak 26,5 perce van. Mivel gondolom, most elnök úr nem tud szót adni Pócs képviselő úrnak technikai okokból, egy hangos bocsánatkérést legyen kedves. Én megvárom. Utána tudjuk folytatni a vitát. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban, köztük: Így neveltek, ez van! ‑ Halljuk! Halljuk! ‑ Pócs János közbeszól.) Tessék? (Pócs János: Akkor még tessék várni egy órát! ‑ Apáti István: Igazi úriember vagy! ‑ Derültség a Jobbik soraiban.) Azt gondolom, hogy ez mindent elárul, képviselő úr.

ELNÖK: Kérem, térjen a tárgyra, képviselő asszony. Folytassuk tovább a munkát!

DEMETER MÁRTA (MSZP): Ez mindent elárul.

Tehát ilyen üzenetek után is, azt gondolom, hogy egyébként szégyen, ami itt történt az elmúlt percekben a Ház falai között. Azt gondolom, hogy egyébként a Fidesz-frakció nagy része remélhetőleg nem így közelíti meg a dolgokat, és azért ilyen durva tapasztalatok szerencsére ritkán fordulnak elő. Viszont az a baj, hogy ez a fajta hozzáállás vagy ennek egy finomabb verziója, pont ezek azok a felsőbbrendűségi cselekedetek, lenéző magatartás, amik egyébként nagyban hozzájárulnak sok minden más intézkedés mellett ahhoz, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el Magyarországot.

Gyakorlatilag mára nincsen olyan család az országban, ahol ne lenne legalább egy vagy két ember, aki külföldön folytatja az életét, és arra kényszerülnek, hogy ott vállaljanak munkát egyrészt a saját boldogulásukért, másrészt a családjuk csak úgy tud Magyarországon fennmaradni, csak úgy tud élelmiszert vásárolni, gyógyszereket vásárolni, tanulni, dolgozni, ha hazaküldik a pénzt azok, akik külföldön dolgoznak a családtagok közül. Ez egyébként felháborító, és ezt tartják egy kalandvágynak a fideszes képviselők.

Nem tudom egyébként, hogy hová tették a szemüket, és hová tették a lelküket és egyébként az emberséges hozzáállást. Merthogy a fiatalok nem rabszolgaközmunkára vágynak, hanem tisztességes munkahelyekre, azokra a munkahelyekre, amelyeket ígértek, ha jól emlékszem még, egymillió volt, amit említettek. Egyébként a közmunkások 15 százaléka jelenleg 25 év alatti fiatal. Kérdezem, hogy egyébként ez-e a perspektíva önök szerint, vagy pedig az, hogy van egy álláskeresési járadék, ami mindössze három hónapra szól, és nagyon helyes a neve, hogy álláskeresési járadék, hiszen ennyi idő alatt biztos, hogy nem talál senki munkát. Jelenleg 15 hónap, hogy valaki érdemi munkát találhasson Magyarországon. Tehát megoldásokban kellene gondolkodni.

És igazából én kérdeznék, de csak költői kérdés, mert nagyjából tudjuk rá a választ, tudjuk, hogy a vetítés megy, a sikertörténet, csak nem tudom, kinek akarnak még hazudni. Azért sem várok választ a kérdésemre, mert a magyar kormány teljesen hiteltelen, mára kormányzati válságban van, abban a válságban, amit saját maga okozott, csak az a baj, hogy nemcsak kormányzati válságot idézett elő, hanem társadalmi válságot is.

Megoldás lehet az ifjúsági garanciaprogram. Hol van? ‑ költői kérdés. Lenne rá EU-s támogatás, segíthetne a fiatalokon. Nem foglalkozik vele a kormány, mindenféle előkészítő munkával próbálja elodázni. És a valódi munkahelyek...

Talán most már egy érdemi gazdaságpolitikában, külpolitikában kellene gondolkodni, és nem mindig az intézményesített korrupcióval foglalkozni, és azzal, hogy éppen melyik cégre, melyik személyre hogyan szabjanak törvényeket azért, hogy ezt a hihetetlenül súlyos, csak hatalomról szóló, végtelenül rossz politikát fenntartsák. Ezen gondolkodjanak el! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 8-10 2014.12.08. 2:24  1-14

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos védelmi kérdéseket említett Szijjártó miniszter úr, és itt szeretném újból megismételni, hogy az MSZP természetesen eddig is támogatott és a jövőben is támogatni fog minden olyan kezdeményezést és minden olyan tevékenységet, amely összefügg a nemzetközi missziókkal, humanitárius feladatokkal, hiszen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi béke megvalósuljon és az fenntartható is legyen. Ám az nagyon fontos, hogy tegyünk egy tágabb külpolitikai kitekintést, és a magyar kormánnyal való összefüggését ennek vizsgáljuk meg, hiszen ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy miről szól a magyar külpolitika, sajnos azt kell mondjuk, hogy ez csupán Orbán Viktor és szűk körének, az ő érdekeiknek a nemzeti érdekké való hazudásáról szól. A magyar kormány teljesen erodálta azt az erkölcsi tőkét, ami a rendszerváltáskor képződött, és mára ezt az elszigetelődés politikája váltotta föl. Láthatjuk, hogy a korrupciós listákon Magyarország olyan helyet foglal el, amely már a rendszerszintű, intézményesített korrupciót mutatja, és ez a személyre szabott és cégekre szabott jogalkotás az, ami igenis szúrja a magyar társadalom szemét ‑ láthatjuk a többezres tüntetéseket ‑, és ez szúrja szövetségeseink szemét is teljes joggal.

Ma a Külügyi bizottság ülésén több kérdésünk is volt miniszter úrhoz, és sok mindenre nem kaptunk választ. Nem kaptunk választ arra, hogy még csak most próbálják sokakkal felvenni a kapcsolatot az amerikai adminisztrációval és ellenzéki politikusok stábjával, hogy akkor mégis a Századvég azt a sok-sok milliárd forintot mire költötte, és a volt miniszter alapítványa.

A Déli Áramlattal kapcsolatban december 1-jén jelentette be Putyin Ankarában, hogy ezt leállítja, 10 nappal korábban ön Lavrov külügyminiszterrel és Vučić szerb miniszterelnökkel is találkozott. Felmerül a kérdés, hogy önt félrevezették-e, hogy nem tudott arról, mi fog történni. (Az elnök csenget.) Mindazonáltal, amíg a korrupció bélyege a magyar kormányon van…

ELNÖK: Képviselő asszony, lejárt az ideje.

DEMETER MÁRTA (MSZP): …addig teljesen fölösleges minden gyermeteg külpolitikai magyarázkodás. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 264 2014.12.08. 0:26  229-296

DEMETER MÁRTA (MSZP): Módosító javaslatunk a GDP 1 százalékára emelte volna a honvédség költségvetését, ami érdemben javította volna az alapfeladatok ellátását. Ezt a fideszesek leszavazták, tehát ennyit ér maguknak a miniszterelnök vilniusi szava.

Ismét felhívom a figyelmet, a honvédség hazánk biztonságát kell érdemben biztosítsa, soha nem lehet a miniszterelnök nem létező tekintélyének látszatát fenntartani próbáló propagandaeszköz. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 372 2014.12.08. 5:15  371-372

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, hogy kitől kapott virgácsot a kormány Mikulás alkalmából! Többek között jelképesen a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által szervezett demonstráció résztvevőitől, akik, biztos önök is hallották, azonnali 5 százalékos, de legalább 10 ezer forintos, 10 ezer forintnyit elérő béremelést követelnek a kormánytól.

Az MSZP részéről többször is felhívtuk a figyelmet arra, hogy tarthatatlan a közszférában dolgozók helyzete. A köztisztviselői illetményalap, nagyon jól tudjuk, 2008 óta semmit nem emelkedett, 2010 óta folyamatosan be van fagyasztva. Így azok a dolgozók, akik bérszámításának az alapja ez a most is 38 650 forint, több mint egyharmados reálkereset-csökke­nést szenvedtek el az utóbbi években. Nagyon jól tudjuk, hogy közben milyen drasztikus mértékben emelkedtek az árak Magyarországon, közben bevezetésre került egy igazságtalan egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, rekordmagas az áfa Magyarországon, 27 százalékos.

Nézzük meg, hogy ez az egyharmados reálkereset-csökkenés így mit is eredményez!

(21.30)

20-25 éves munkaviszonnyal 80-85 ezer forintokért dolgoznak nagyon sokan. Amikor erről beszélünk, akkor nem szabad szem elől tévesszük azt, hogy közel 700 ezer emberről beszélünk. Ha a családjaikat is számoljuk, akkor durván mondhatjuk, hogy másfél millió embert érint ez a probléma. A köztisztviselői illetményalap rendkívül fontos a fegyveres szervek állományának is, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az ő bérük számításának is ez alapját képezi. Itt mindenféleképpen ki kell emeljem, hogy az, hogy a Magyar Honvédség a mai napig még egyáltalán működőképes, az pontosan a rendkívül jól felkészült és elhivatott katonáinknak és a honvédségi dolgozóknak köszönhető, akik mindennap emberfeletti munkát végeznek és hihetetlenül elhivatottak.

Itt szeretném kiemelni azt, amit nagyon sokszor hallunk most a kormánytól, és tényleg dicséretes, bár azt gondolom, ez volt a minimum, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományának ‑ nagyon reméljük, hogy meg is valósítják ‑ jövő év közepétől 30 százalékos illetményemelést fognak adni. Igen ám, de azoknak, akik honvédségi dolgozók, akik a közszolgálatban dolgoznak, a köztisztviselői illetményalap változatlanul hagyásával nem fog változni a bérük, erre mindenképpen szeretném felhívni a figyelmüket és arra, hogy tartsák szem előtt az ő munkájukat is.

A közigazgatásban dolgozók pedig fenntartják az állam működőképességét, és láthatjuk, hogy amikor egy-egy nagyobb leépítés megtörténik, cserélődés, átalakítás, mint például a Külgazdasági és Külügyminisztériumban jelenleg, akkor egy-egy rendszer működésképtelenné válhat olyan köztisztviselők és közigazgatásban dolgozók nélkül, akik egyébként nap mint nap a háttérben, de kőkemény munkát végeznek. Rendkívül fontos a szerepük, hiszen ők lehetnek a rossz intézkedéseknek a kontrollja, amennyiben hallgatnak rájuk, és amennyiben meg merik mondani, hogy egy-egy intézkedésnek negatív hatása lesz. De jelenleg ott tartunk, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak is folyamatos egzisztenciális félelemben vannak tartva Magyarországon, és létbizonytalanságban. Tehát így természetes, hogy arra törekednek, hogy családjukat fenn tudják tartani.

Tehát felhívom a kormány figyelmét, hogy mindenki, akinek a köztisztviselői illetményalapból számítják a bérét, gondoljanak rájuk, hiszen tőlük várják a legeslegfontosabb intézmények működését, tőlük várják az államigazgatás, közigazgatás, rendőrség, honvédség, szociális ágazat működtetését, nélkülük megáll az élet.

Tehát foglalkozzanak végre a közalkalmazottakkal, növeljék a köztisztviselői illetményalapot, mert a közszférában dolgozóknak, ahogy ők is mondták, tele van a puttonyuk.

Köszönöm, és köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 36 2014.12.09. 10:13  27-42

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, és amelynek a módosító javaslatairól beszélünk most, abból egy pozitívumot mindenféleképpen szeretnék itt az elején kiemelni, hiszen ennek a javaslatnak egy rendkívül fontos eleme a hadiözvegyeket megillető havi rendszeres járadék megemelése. A jelenlegi járadék a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 75 százaléka, és a javaslat ezt 112,5 százalékra emeli. Ezt egyébként nagyon helyénvalónak és üdvözlendőnek tartjuk a javaslatban.

(10.30)

Több módosító javaslatot is adtunk be. Ezeket szeretném önökkel röviden ismertetni. A honvédelmi törvénynek jelentős változtatása lett volna, hogy a válságkezelés időszakában a döntés-előkészítési folyamatok hatékonyságának növelése érdekében a honvédelmi miniszter dönthet a különleges jogrendi időszakban alkalmazandó vezetési rendszer egyes szervezeti elemeinek ideiglenes működtetéséről. Ez szerepelt a törvényjavaslatban, mi ehhez adtunk be Harangozó Tamás képviselőtársammal módosító javaslatot. Ennek pedig az volt az oka, hogy sem az Alaptörvény, sem pedig a honvédelmi törvény nem határozza meg a válságkezelés időszakának a fogalmát, ezért ez a módosítás nem felelt volna meg a normavilágosság alkotmányos követelményének.

A továbbiakban azt is hiányoltuk ebből a passzusból, hogy a honvédelmi miniszter jogkörei sem voltak pontosan definiálva ebben az időszakban. Pedig azért adott volna felhatalmazást ez a passzus, hiszen az állt benne, hogy válságkezelés időszakában a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján a honvédség szervezetei tekintetében a különleges jogrendi időszakban alkalmazandó vezetési rendszerének egyes szervezeti elemei a döntés-előkészítési folyamatok hatékonyságának növelése érdekében ideiglenesen működtethetők.

Nagyon örülök neki, hogy a bizottságok támogatták ezt a módosító javaslatunkat, én azt gondolom, ha a kormánynak van olyan szándéka, hogy a honvédség működését hatékonyabbá tegye, akkor azt gondolom, hogy az ellenzéki pártok és köztük az MSZP eddig is partner volt abban, hogy tényleges párbeszéd folyjon, hogy ez hogyan történhet meg. Én azt gondolom, hogy ez a jövőben is így fog maradni.

Kiemelném a törvényjavaslatból azt, hogy módosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló ’92. évi törvényt, és a Magyar Honvédségnél dolgozó közalkalmazottak esetében kizárja annak a garanciális szabálynak az alkalmazását, miszerint a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen legfeljebb csak évi 44 napot foglalkoztatható a munkavállaló. E garanciális szabálytól a felek írásbeli megállapodás alapján térhetnek el.

Nem értettünk egyet ezzel a passzusával a törvénynek, és ezért ehhez is adtunk be módosító javaslatot, figyelemmel a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetére. Azt gondoljuk, hogy magának az írásbeli megállapodásnak az előírása nem jelent érdemi garanciát. Eddig, 44 napig lehetett ilyenformán foglalkoztatni; a bizottsági ülésen miniszter úrral tudtunk erről pár szót váltani, és indoklása szerint erre azért elsősorban a gyakorlatok miatt van szükség, hogy ezen a 44 napon túl lehessen nyúlni. Mi azt gondoljuk, hogy eddig is működtek a Magyar Honvédségnél gyakorlatok, természetesen, ha volt rá pénz, én azt gondolom, hogy a jövőben ez remélhetőleg javuló tendenciát mutat, és eddig sem jelentettek ebben a gyakorlatok semmilyen problémát. Sajnos, egyébként nem támogatták ezt a módosító javaslatunkat, hogy maradjunk a 44 napnál.

Azt szeretném kiemelni, hogy bár üdvözlendő a hadiözvegyek járadékának a növelése, azonban azt nem tudjuk szó nélkül hagyni, hogy a járadék összege azért elfogadhatatlanul alacsony, mert 2008 óta egyetlen fillérrel sem nőtt az öregségi nyugdíj legkisebb összege, ami jelenleg is csak 28 500 forint. És hiába harsogja évek óta a kormánypropaganda, hogy Magyarország jobban teljesít, a kisnyugdíjasok és a leginkább elesett rétegek ebből sajnos semmit nem tapasztalnak, és arra is következtethetünk a javaslatból, hogy a kormánynak egyáltalán nem áll szándékában az öregségi nyugdíj legkisebb összegét megemelni. Inkább az ehhez kötött ellátások szorzóit növeli azokban az esetekben, ahol a döbbenetesen alacsony mértéket politikai szempontból már vállalhatatlannak tartják.

És hát a kormány évek óta ígéri az életpályamodell bevezetését, és hónapok óta azt ismételgetik, hogy hamarosan elkészül az életpályamodell. Hát ezt szeretnénk már látni, és csalódás, hogy nem a megígért illetményfejlesztést megalapozó törvénymódosítást láthatunk, hanem csak a jelenlegi szabályozásnak a farigcsálását. Mindazonáltal itt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az, hogy reményeink szerint meg fog valósulni, hogy jövő év közepétől a fegyveres szervek hivatásos állománya 30 százalékos bérfejlesztést kapjon, az egyébként mindenféleképpen támogatható. Szeretném kiemelni ‑ mert miniszter úr már nézett rám, gondolom, hogy erre gondolt, viszont azt is szeretném kiemelni ‑, hogy gondoljunk a honvédségi dolgozókra is, akiknek még mindig ebből a 38 650 forintos illetményalapból ‑ és ugye, mindannyiuknak ebből ‑ történik a bérük számítása, őket nem fogja érinteni ez az emelés. De nagyon remélem, és bízom benne, hogy a kormány erre fog gondolni a jövőben.

Itt szeretném kiemelni, hogy a törvénymódosításban ez csupán lehetővé tenné, de nem írja elő kötelező díjazás biztosítását, ha belföldi kiküldetés során az utazás vagy annak egy része a szolgálati időn kívül esik. Ehhez is adtunk be képviselőtársammal módosító javaslatot. Szerintünk ilyen esetben az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározott összegű díjazásra lehetne jogosult, és akkor ezzel meg lehetne oldani ezt a helyzetet, hogy vagy van díjazás, vagy nincs.

Elfogadhatatlannak tartjuk annak a szabályozásnak a fenntartását és megerősítését, hogy a tényleges szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona évente 60 napig díjazás nélkül köteles tényleges szolgálatot teljesíteni. Ezzel kapcsolatban beadtunk módosító javaslatot, hiszen jelenleg a szolgálati járandóságban részesülők a 60 napon túli szolgálatteljesítés esetén is csak az önkéntes tartalékos katonákat egyébként megillető illetmény és a szolgálati járandóság különbözetére jogosultak. Erről is beszéltünk a bizottsági ülésen. Ezzel egyrészt az a problémánk, hogy ha a 60 napot meghaladja ez a szolgálatteljesítés, akkor azt gondoljuk, hogy az önkéntes tartalékos katonákat megillető illetményre igenis jogosultak lennének ezek a katonák, akkor is, ha ez ugye, a szolgálati járandóságnak az összegét meghaladja. És egyébként az egésznek az alapproblematikája pedig az, hogy egyáltalán létezik ilyen szabály.

Az az alapprobléma, hogy egyáltalán olyan embereket, akik életüket a haza szolgálatába állították, olyan embereket fosztottak meg a nyugdíjas státusuktól, az a probléma, hogy járandósággá alakították ezt az ellátást úgy, hogy még az egykulcsos személyi jövedelemadó mértékével megegyező levonással is sújtották, tehát nem is megadóztatták, hanem a mértékével megegyező levonással sújtották, ami ugye, itt az adózási szabályoknál is hátrányt jelent nekik. Mondta miniszter úr, hogy ez egy választható dolog volt, hogy valaki önkéntes tartalékosnak elmegy-e, és hogy ez egy ösztönző rendszer. Hát ez maximum annyira lehet ösztönző, mint a magánnyugdí­jpénztáraknál, mikor megfenyegették a tagokat, hogy egyébként nem lesz nyugdíjuk, ha nem lépnek az állami rendszerbe. Itt az a 16 százalék igenis nagyon sokat számít, és azt gondolom, hogy ezt rá kellett volna bízni azokra, akik egész életükben a hazát szolgálták, hogy egyébként ilyen szolgálatot vállalnak-e. Nincsen szükség ilyen ösztönzőkre, én ezt sokkal inkább érzem zsarolásnak, miniszter úr, tudom, hogy nem egyezik a véleményünk. Én ezt zsarolásnak érzem, nem pedig ösztönzésnek.

Nagyon gyorsan tehát, azt szeretném kiemelni, hogy várnánk azt, hogy a katonai életpályamodell ténylegesen látsszon. Azt, hogy a hadiözvegyek járadékát növelik, azt nagyon dicséretesnek tartjuk. Az összegző módosító javaslatot abszolút támogathatónak tartjuk. Azt gondolom, hogy azért, mert ez a törvény nagyon sok anomáliát, amit maga a kormány az előző ciklusban okozott, és lehetetlen helyzetbe hozott olyan embereket, akik a hazát szolgálják, ezeket nem módosítja ez a beadott törvényjavaslat sem, úgyhogy ezt nem fogjuk tudni jó szívvel támogatni. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 86 2014.12.09. 9:06  81-96

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm a türelmet. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően egy üdvözlendő javaslat fekszik a Ház asztalán, hiszen, mint ahogy Schiffer képviselőtársam is említette az előbb, ez a kezdeményezés az előző parlamenti ciklusra nyúlik vissza, ahol az MSZP és az LMP is kezdeményezte ennek megalkotását.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában részt vevő hazai és nemzetközi szervezetek már régóta szorgalmazzák. És amint említettem, üdvözlendő, hogy Magyarország a nemzeti érdekeivel összhangban és az ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik a szegénység elleni küzdelemben, az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységben.

Emellett humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében. Nagyon fontosnak tartjuk, és ez talán egy egységes külpolitikai stratégia elkészítését is végre elősegítheti, hogy a törvényjavaslat 6. §-a szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdaságért felelős miniszter legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít.

A szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét, kijelöli az ágazati prioritásokat. Ennek során együtt kell működnie az érintett minisztériumokkal, konzultálnia kell a civil társadalommal is. Az egyik módosító javaslatom keretében azt kértem, hogy ebbe a konzultációs körbe vonja be a tárca a magyar parlamenti pártokat és a szakmai szervezeteket is. Megmagyarázhatatlan ugyanis, hogy míg a törvényjavaslat szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység során a központi államigazgatási szervek együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdek-képviseleti szervek és a parlamenti pártok képviselőivel, addig pont az említett négyéves stratégia megalkotásából kihagyja a tárca azokat.

Támogatandónak és jónak tartjuk tehát, hogy a törvényjavaslat együttműködést ír elő a központi államigazgatási szervek, civil szervezetek és más társadalmi partnerek, különösen a tudomány, a kultúra, az érdek-képviseleti szervek és a parlamenti pártok között. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában valósulna meg a szakpolitikákhoz kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamán. Továbbra is kezdeményezzük, hogy a végrehajtás kapcsán a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben érdemes tisztázni ezen rendszeres tájékoztatás és konzultáció meghívottjait, a találkozók rendszerességét és azt, hogy a meghívottak élhetnek-e a téma kapcsán napirendi javaslattal.

Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható, környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak. A törvényjavaslat 10. §-a (1) bekezdésében rögzítve is van, hogy a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban milyen szervezetek működhetnek közre. Ezek a következők a javaslat szerint: humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, minisztériumok, Magyarország külképviseletei, magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold mozgalom, illetve nemzeti szervezetei és a gazdasági szereplők.

Szintén egy módosító indítvány keretében javasoltam, hogy ebbe a körbe kerüljenek be az egyházak is, hiszen a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás ma sem képzelhető el az egyházak közreműködése nélkül. A bizottság többsége arra hivatkozva utasította el ezt a módosító javaslatomat, hogy az egyházak az alapítványaikon keresztül vesznek részt ezekben az akciókban. De mi azt gondoljuk, ez nem indokolja, hogy miért ne szerepelhetnének a felsorolt nevesített közreműködők között.

(Schmuck Erzsébet elfoglalja a jegyzői széket.)

A törvényjavaslat 15. §-a szerint a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31-ig jelentést készít a kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységéről. A jelentést annak kormány általi elfogadását követően a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján hozza nyilvánosságra. Kérdés, hogy ez a jelentés miért nem kerülhet az Országgyűlés asztalára, és miért csak a minisztériumi honlapokon kerül nyilvánosságra hozatalra, miért nem vitatja meg az Országgyűlés, legalább bizottsági szinten. Erről szólt a harmadik módosító javaslatom, amit egyébként szintén leszavazott a kormánypárti többség.

De mindazonáltal ezek a javaslatok, amiket tettünk, bár nem kerültek sajnálatosan befogadásra, finomításai lettek volna ennek a törvényjavaslatnak. Alapvetően üdvözlendőnek tartjuk a kezdeményezést, és minél több hasonló jellegű kezdeményezésre lenne szükség amellett, hogy egyébként a kormánynak teljesen újra kellene gondolnia a külpolitikai stratégiáját, már ha van olyan. Hiszen jelen pillanatban azt láthatjuk, hogy teljes mértékig Orbán Viktor illúzióinak rabja a magyar külpolitika. Azok az érdekek érvényesülnek benne, azokat az érdekeket érvényesítik Magyarország nevében, ami nem egyenlő a magyar kormánnyal, amiket Orbán Viktor miniszterelnök éppen kitalál. És ebben nagyon folyamatosan és gördülékenyen közreműködő partnere egyébként a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter is.

Tehát hasonlóan jó és tartalmas javaslatokra lenne szükség, illetve a párbeszéd bővítésére. Nem tudunk egyébként a kormány külpolitikájával egyetérteni. Nem tudunk egyetérteni azzal, hogy a teljes elszigetelődésbe viszi Magyarországot, és azzal, hogy mindenféle politikai vélt vagy valós játszmák játszóterévé tegye az országot Orbán Viktor illúzióiban és álmaiban. Nagyon súlyos következményei vannak egy átgondolatlan és kapkodó külpolitikának. Azt is nagyon súlyosnak tartjuk, hogy az a Külgazdasági és Külügyminisztérium, amelyiknek egy rendkívül gyors reakcióideje kellene legyen, hogy megfelelően tudjon a nemzetközi eseményekre reflektálni, hogy megfelelően tudja Magyarország érdekeit, a magyar érdekeket képviselni, ott egy bénultság látszik, hiszen folyamatos átszervezések és folyamatos leépítések övezik az új külügyminiszter útját, úgyhogy ezt sem tartjuk helyes útnak. Itt stabilitásra és megfontoltságra lenne szükség.

És ha már a magyar érdeknél tartunk, hiszen rendkívül fontos, hogy tisztázzuk, mi is Magyarország érdeke, és mit nevezünk magyar nemzeti érdeknek: folyamatos probléma az, hogy a miniszterelnök és egy nagyon szűk körének saját érdekeit, saját önös érdekeit és a saját esetleges előző lekötelezettségeit hazudja a kormánypárt folyamatosan magyar nemzeti érdeknek, nem pedig azt tartja szem előtt, hogy hogyan lehetne minél több befektetőt vonzani Magyarországra, minél több új munkahelyet teremteni.

Visszatérnék a törvényjavaslatra, előremutató javaslatokat szeretnénk látni a jövőben, minél többet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(12.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 114 2014.12.09. 0:30  97-116

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bár a képviselőtársaim tökéletesen összefoglalták ennek a javaslatnak a lényegét, csak Tállai államtitkár úr kedvéért szeretném nagyon röviden elmondani a véleményemet.

Ez, hogy egészségvédelmi intézkedésnek álcáznak javaslatokat, ennek álcázzák a haverok további kedvezményezését, ennek álcázzák a személyre szabott és cégre szabott jogalkotást, ez a probléma, és ez az, amit joggal kritizál a magyar társadalom. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 118 2014.12.09. 5:10  117-118

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor, biztos emlékszünk rá, Vilniusban a NATO-kötelezettségek fontosságáról beszélt, és – egé­szen pontosan idézném ‑ azt mondta: most elsőbbséget élveznek a biztonsági kiadások. Ezzel csak az a nagy probléma, hogy sajnos nem látjuk ezeket.

Azt szeretném elmondani, hogy kifejezetten pozitívum, sőt azt gondolom, teljesen természetes, hogy a magyar katonák számtalan nemzetközi misszióban és gyakorlaton vesznek részt, ahol kivétel nélkül mindig kiemelkedően teljesítenek, joggal lehetünk büszkék rájuk, joggal lehetünk büszkék a teljesítményükre, és kiválóan képviselik Magyar­országot, illetve hihetetlen gyakorlati tudással rendelkeznek. Ezt szeretném kiemelni, hogy ez teljesen természetes, az MSZP eddig is támogatott minden ilyen nemzetközi szerepvállalást, a jövőben is természetesen ezt meg fogja tenni.

(13.20)

De azt gondolom, hogy ez az alap, hiszen a NATO tagjaiként alapvető fontosságú, hogy részt vegyünk nemzetközi gyakorlatokon, alapvető fontosságú, hogy növeljük a tagállamokkal az interopera­bilitást is.

Viszont szomorú tény az, hogy a Magyar Honvédség működése a 2015. évben sem fog javulni, ennek az anyagi feltételei nem fognak javulni a miniszterelnök szavai ellenére sem. Ennek előzményeként nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy honnan indulunk, hiszen az elmúlt négy évben a magyar kormány egy teljes éves költségvetésétől, közel 250 milliárd forinttól fosztotta meg a Magyar Honvédséget és annak a működését.

A 2015-ös költségvetési javaslatot a honvédelmi fejezet tekintetében több szempontból vizsgálhatjuk. Azt gondolom, hogy ha a honvédelmi kiadásokat nézzük, és azok értékét ítéljük meg, s hogy ezek mennyire segítik az érdemi működést, akkor két megközelítésre van lehetőségünk. Az egyik a hagyományos számítási módszer, ami a NATO minden tagállamában és világszerte is bevett, hogy a tervezett GDP százalékában határozzuk meg, hogy hogyan néznek ki ezek a kiadások. Míg 2014-ben a GDP 0,79 százalékára volt ez tervezve, addig 2015-ben 0,75 százalék, ami egyértelmű csökkenést mutat. Vizsgálhatjuk másképp is a honvédség lehetőségeit és a kiadási főösszeget. Megnézhetjük azt, hogy egyébként amennyiben többletet biztosít a kormány a honvédség működéséhez, akkor ez ténylegesen az érdemi, a működőképesség javítását szolgáló forrás-e, és mire kerül felhasználásra. Ha ezt a számítási módszert nézzük, akkor kimondhatjuk, hogy a kormány a jövő évben mindössze 1,5 milliárd forintot biztosít az alapfeladatok ellátásra. Ennyi a többlet, amit biztosít.

Azt gondolom, hogy ez rendkívül csekély összeg, főleg, ha megnézzük azt, hogy mekkora forráskivonás történt az elmúlt években a honvédség költségvetéséből. Ez már, azt gondolom, számmisztika, amikor a honvédelmi miniszter ezt úgy próbálja megmagyarázni, hogy egyébként egy minimális növekményt, amibe már a bevételeket is beleszámolja ‑ és amibe a pluszfeladatokkal járó és biztosított forrásokat is beleszámolja ‑, ezt határozza meg a kiadási főösszeg százalékában, de ez alapvetően a működőképességet érdemben nem javítja. Tehát láthatjuk ezt a 2015-ös költségvetési javaslatból.

És még ami rendkívül fontos, az, hogy 20 milliárd forintot ígért a honvédelmi miniszter a pápai bázisrepülőtér fejlesztésére. Arra hivatkozik, hogy technikai okokból nem látszik ez az összeg a 2015-ös büdzsében. Mi már ezt nagyon szeretnénk látni, hogy ez milyen forrásból kerül biztosításra; illetve mik lehetnek egyáltalán ezek a technikai okok, amelyek miatt ez nem látszik?

Azt gondolom, már csak a felsorolt adatokból is láthatjuk ezt, hogy Magyarország a védelmi kiadások tekintetében is rendkívül rosszul teljesít, és míg szavakban egyébként mindent megígér a kormány, addig itthon nem teljesíti az ígéreteket.

Az elmúlt évek és hónapok eseményeire is szeretnék reflektálni, és hangsúlyozni még egyszer, hogy a Magyar Honvédség soha nem lehet pártpolitikai propaganda eszköze, és nem is arra való, hogy a miniszterelnök nem létező tekintélyét fenntartani próbáló propagandaeszköz legyen, úgyhogy ezt tartsák szem előtt, és Magyarország biztonsága érdekében gondolják újra, biztosítsanak forrást arra, hogy érdemben javuljon a honvédség működőképessége.

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 22 2014.12.10. 9:00  1-88

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Legfőbb Ügyész Úr! Engedjék meg, hogy idézzek a Népszabadság 2013. február 28-án megjelent cikkéből: „A Kaposvári Törvényszék felmentette a tábornokperként elhíresült eljárás tizenöt vádlottját. Az elsőfokú ítélet súlyos vereség az ügyészségnek, a bíróság ugyanis kemény kritikával illette a vádhatóság elhibázott és törvénytelen módszereit. A vádlottak közül többen azt állítják: az ügyészség megzsarolta őket, hogy tegyenek terhelő vallomást szocialista politikusokra, s akkor megússzák a büntetést.”

A 2010-es parlamenti választást követően O. János ‑ aki 2009-ben a Honvédelmi Minisztérium egyik főigazgatója, és korábban beismerte a vesztegetést ‑ módosította a vallomását, és immár azt állította, hogy a pénz javát továbbadta feletteseinek. Ezt követően ő még több, HM-ben dolgozó tisztre és polgári személyre tett terhelő vallomást, akik kivétel nélkül tagadták, hogy részt vettek volna a vesztegetésekben. Az ügyészség ennek ellenére megvádolt 17 minisztériumi alkalmazottat, akik közül 14 ellen nem volt más bizonyíték, csupán az ő vallomása.

A fentiek okán már fél évvel ezelőtt az idézett újság arról írt, hogy összeomolni látszik a tábornokper vádja, a törvényszéken ugyanis O. János nem szólalt meg, az ügyészségen tett vallomásáról meg kiderült, hogy azt a nyomozó hatóság egy valótlan ígérettel szerezte be. Az előzetes letartóztatásban lévő O. Jánosnak ugyanis azt ígérték, ha új bűncselekményeket feltárva feletteseire terhelő vallomást tesz, akkor nem zárják börtönbe. A tábornok ennek hatására mártotta be társait.

Az ítéletet hozó háromtagú katonai tanács elnöke indokolásában hosszan kitért arra, hogy az ügyészség milyen hibákat követett el a nyomozás során, a valótlan, ígérettel kikényszerített vallomást a demokratikus jogállammal összeegyeztethetetlen módszernek minősítette. A bíró keményen bírálta az ügyészséget azért, hogy más bizonyítási módszert meg sem próbáltak bevetni, így nem jártak utána, hogy az állítólagos vesztegetések hol, mikor és hogyan történtek, nem ellenőrizték a pénz állítólagos átadását esetleg alátámasztó banki pénzmozgásokat, nem végezték el a pénzhez jutók vagyonosodási vizsgálatát, nem kérték le a vádlottak híváslistáját.

(10.50)

Ami végképp érthetetlen volt a bíró számára, hogy az ügyészség meg se próbált operatív eszközöket ‑ például lehallgatást ‑ bevetni, holott az ilyen ügyekben ez az egyik legalapvetőbb módszer. A bíró azt feltételezte, hogy az ügyészség talán azért kerülte ezeket a technikákat, mert maga sem volt meggyőződve a vád valódiságáról, s csak abban bízott, hogy egy ember kierőltetett vallomása elég lesz a perben. Bár a bíró ezt nem mondta, szavaiból az is kihallható, hogy a tábornokper vádja nagyobbrészt konstruált volt. Ezt egyébként az ártatlansága mellett végig kitartó 11 vádlott nyíltan elmondta. Szerintük az ügyész azt ismételgette, tegyenek terhelő vallomást a volt szocialista kormánytagokra, s akkor szabadon engedik őket. Mivel ezt nem tették meg, hosszú hónapokig előzetes letartóztatásban voltak. Volt, aki több mint egy évig nem hagyhatta el a börtönt, s volt, akit a börtönőrök megvertek, azt kiabálva, hogy most már tudja, mi a dolga; ebben az ügyben egyébként büntetőeljárás is folyt.

Engedjenek meg újabb idézeteket egy egy évvel későbbi, 2014. februári Népszabadság-cikkből: „Az elsőrendű vádlott a bíróság előtt kijelentette, azzal fenyegették, ha nem tesz beismerő vallomást, akkor neki annyi.” L. dandártábornok szerint az első kihallgatása során elhangzott az is, hogy „az ügyész bemocskolja a múltamat, teljesen szétzilálja a jelenemet, az egzisztenciámat, és elveszi mindenem, amim van, tönkre fogja tenni a családomat, ha viszont együttműködöm, kilátásba helyezték, hogy a súlyos, 10 év körüli büntetésemet 7 évre, de akár 5 évre is enyhíthetik”.

Más vallomásokból szintén kiderült, hogy az ügyészség a szabadságelvonás lehetőségét kifejezetten szankcióként említette, hogy a gyanúsítottakat a vélelmezett cselekmények beismerésére ösztönözze. Ennél azonban a vádlottak által elmondottak alapján még tovább mentek, azzal ugyanis, hogy a kihallgatások egy részén nem vehetett részt ügyvéd, korlátozták a gyanúsítottak védelemhez való jogát. „A nyomozás kétségkívül koncepciós jelleget öltött.” - nyi­latkozta ennek a lapnak még 2012 őszén Zamecsnik Péter, a tábornokper elsőrendű vádlottjának jogi képviselője. Szerinte tehát először döntöttek a bűnösség kérdéséről, majd a gyanú alátámasztására utólag próbáltak meg bizonyítékokat találni.

Az ügyvéd szakmai álláspontja egyértelmű, az eljárás során számos törvénysértés történt. A kihallgatások körülményei önmagukban felvethetik a kényszervallatás gyanúját, de Zamecsnik csak akkor lépett, amikor kiderült, hogy nemcsak saját védence, hanem többen is hasonló módon számoltak be a nyomozás során történtekről. Ezért a Kaposvári Törvényszéken még márciusban indítványozta, hogy a két katonai ügyészt zárják ki az eljárásból. Ehhez a 16-ból még 6 vádlott képviselője csatlakozott.

De a nyomozás során követtek el más súlyos hibát is. O. tábornokot először azzal vették rá a beismerő vallomásra, amelyre gyakorlatilag az egész vádat alapozták, hogy büntetlenséget ígértek számára. Ez vesztegetési ügyben igaz is lehet, ha valaki olyan visszaéléseket tár föl, amelyről a hatóság még nem szerzett tudomást, de erről a kitételről a gyanúsítottat állítólag „elfelejtették” tájékoztatni, vagyis abban a hitben nyilatkozott, hogy elkerülheti a felelősségre vonást. Ezeket az idézeteket szerettem volna ismertetni a sajtóból.

Azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, legfőbb ügyész úrnak címezve, hogy egy valódi jogállamban a legfőbb ügyész már egyetlen ilyen botrány után eltávolítaná a visszaélésben érintett, a koncepciós eljárások előkészítésében részt vevő ügyészeket, vagy ha erre képtelen, becsületből, tisztességből lemondatná azokat. Ön mikor teszi meg, mikor fog lemondani?

Egy nagyon fontos idézettel szeretném zárni a felszólalásomat. Abból a válaszból idéznék, amit legfőbb ügyész úr adott Harangozó Tamás képviselőtársam azonnali kérdésére még 2013. március 4-én. Az idézet a következő: „Azt gondolom, hogy valamennyiünk érdeke, alapvetően a társadalom érdeke, hogy korrupciómentesen éljünk. Az ügyészség ezt szolgálta, ezt szolgálja és a jövőben is ezt fogja szolgálni.” ‑ ezt mondta legfőbb ügyész úr. Tehát innentől kezdve csak egyetlen költői kérdésem maradt, az, hogy vajon a legfőbb ügyész tévedett, téved és tévedni fog, vagy pedig az a több tízezer ember téved-e, akik az utcán demonstrálnak nap mint nap, mert úgy látják, hogy feltáratlan a rendszerszintű korrupció Magyarországon. Tehát ki is veszítette el a realitásérzékét? Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 313 2014.12.15. 5:20  312-313

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az évben a kormányzat helikopterbeszerzés lázában égett. S a legkirívóbb az a beszerzés, amit a Honvédelmi Minisztérium mindössze pár nappal a tavaszi országgyűlési választások előtt hajtott végre. Ekkor három öreg szovjet Mi-8-as szállítóhelikoptert vásároltak, közel 3 milliárd forintért, közbeszerzés nélkül.

Közbeszerzés helyett egy kifejezetten katonai eszközökre vonatkozó speciális beszerzési eljárást folytattak le, amivel természetesen korlátozták az ügylet átláthatóságát, és kizárták a versenyt. Viszont ennek a speciális beszerzési eljárásnak a jogszerűsége ebben az esetben erősen kétséges, hiszen a megvásárolt Mi-8-as helikopterek civil helikopterek voltak, legalábbis erre utal az, hogy civil lajstromban szerepeltek korábban, és a festésük is civil volt. Katonai eszközzé csak itt, Magyarországon váltak azzal, hogy a Magyar Honvédség állományába kerültek, és katonai festéssel látták el azokat.

De még a kifejezetten katonai eszköz beszerzésére irányuló eljárásnak is fő szabály szerint hirdetmény közzétételével kell megindulnia. De ebben az esetben erre sem került sor. Nyilvánvalóan nem lep meg minket, hogy a Honvédelmi Minisztérium rögtön két jogszabályi indokot is talált arra, hogy teljesen kizárhassa a nyilvánosságot. Szerintük ugyanis azért nem volt szükség a hirdetmény közzétételére, mert a beszerzés, a haderő meghatározó képességét befolyásoló technikai eszköz meghibásodásának az elhárítása miatt szükséges, illetve, hogy a Mi-8-as helikopter mint rendszeresített eszköz mennyiségi bővítését szolgálja.

Viszont biztos vagyok benne, hogy mindannyian látjuk ezeknek az indokoknak az átlátszó voltát, hiszen ezek a helikopterek nem meghibásodtak, hanem az üzemidejük jár le, és a kötelező karbantartást kellett volna rajtuk elvégezni, és ennek hiányában kényszerült földre a Magyar Honvédség helikopterflottája. Azt gondolom, hogy még egy repülőklub is egészen pontosan tisztában van a repülőeszközeinek a kifutási idejével, éppen ezért nem feltételeznénk azt, hogy a Honvédelmi Minisztériumot váratlanul érte volna a helikoptereinek a kiesése.

Tehát kérdezzük, hogy a tervezés hiánya valójában indokolhatja-e azt, hogy kibújjanak az eljárási szabályok alól, illetve magyarázható-e egy milliárdos értékű eszközbeszerzés esetén a pályáztatás elmaradása azzal, hogy az adott eszköz korábban rendszeresítve volt. Hiszen ha ezt elfogadnánk, akkor lényegében soha nem kellene pályázatot kiírni.

Itt viszont mindenképpen szeretném kiemelni, hogy hihetetlenül hamis és hazug minden olyan érv, amit a Honvédelmi Minisztérium mond azzal kapcsolatban, hogy őket váratlanul érte volna a szállítóhelikopter-képesség kifutása, hiszen a Fidesz már ellenzéki pártként is kifejezetten tisztában volt azzal ‑ hozzáteszem, akkor még nyilvános adatnak is számított, hogy mikor jár le a helikopterek üzemideje ‑, hogy mikor fog ez a helikopterképesség kifutni.

(23.00)

Csak egyetlen kérdés maradt, hogy akkor mégis mit csináltak öt éven keresztül. Semmivel nem terelheti el a kormány a figyelmet arról a felelősségéről, hogy öt év alatt semmit nem tettek azért, hogy megőrizzék a Magyar Honvédség szállítóhelikopter-képességét. Ez olyan felelőtlen magatartás, amely a védelem területén végképp megengedhetetlen.

Az MSZP részéről többször hangsúlyoztuk, mennyire fontosnak tartjuk azt, hogy a Magyar Honvédség megőrizze a helikopterképességét, hiszen katasztrófahelyzetekben emberéletek múlhatnak ezen, hogy fel tudnak-e szállni a helikopterek. Ennek a helyzetnek a feloldására és megoldására 2013 tavaszán a Honvédelmi Minisztérium bemutatott egy ésszerű ütemtervet. Hozzá kell tennem, hogy ebből semmi nem lett azóta sem. A helikopterbeszerzés fedezete nem látható a költségvetési javaslatban, és a tenderkiírásnak nyomát sem látni mindazok mellett, hogy Siklósi Péter helyettes államtitkár úr is úgy nyilatkozott, hogy minden készen áll, és csak a kormány döntésére várnak. Pár nappal ezelőtt deklarálta, hogy egyébként napirenden van a szállítóhelikopterek beszerzése, az ügy nem múlt ki, csak kicsit kitolódott. Nagyon kíváncsiak vagyunk erre, hogy mikor fog megvalósulni.

Mindenesetre a kormánynak meg kell oldania a problémát, nem odázhatja el. A végső kérdés pedig az, hogy felelős döntést fognak-e hozni és milyen módon, tehát maximális átláthatósággal valósítják-e meg a helikopterbeszerzést, vagy Gripen-kottából történik-e majd a helikopterek megvásárlása. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 249 2014.12.16. 5:13  248-249

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ünnepek közeledtével lehetőségünk nyílik arra, hogy mindenki átgondolja, mi történt ebben az évben. És ehhez a számvetéshez szeretnék segítséget nyújtani a kormánypárti képviselőknek Ferenc pápa üzeneteivel, amit a vatikáni összefoglalóból fogok idézni.

A hatalmasok korrupt gazdagsága azzal végződik, hogy a szegények fizetik meg annak az árát, anélkül, hogy megkapnák azt, amire szükségük és joguk is van. Az egyetlen út, hogy legyőzzük a korrupció bűnét, a mások szolgálata, mely megtisztítja a szívet” ‑ foglalható össze a pápa hétfő reggeli szentmiséjének homíliája.

A korrupció egy nagyon szomorú történet, jóllehet ősi jelenség, és mindmáig egyike a legkézenfekvőbb bűnöknek ‑ mondta Ferenc pápa, aki a hétfő reggeli szentmise olvasmányához fűzte gondolatait, amely Nábót szőlőjének történetét meséli el. És itt szeretném megjegyezni, hogy ha bárki hasonlóságot vélne felfedezni az Orbán-kormány intézkedéseivel, akkor az egészen biztos csak a véletlen műve lehet.

Tehát Ácháb király egy kicsit ki akarja terjeszteni a kertjét, ezért arra kéri Nábótot, hogy adja el neki a szőlőskertjét. De Nábót ellenáll, mert nem akar megválni a nemzedékek óta őrzött örökségétől. A király zokon veszi ezt az elutasítást, ám felesége, Jezabel kelepcét állít Nábótnak: hamis tanúk cinkosságával a törvényszék elé állítják, amely elítéli, és halálra kövezteti. A szőlőt pedig Jezabel átadja férjének, aki úgy veszi azt birtokba, mintha semmi sem történt volna.

Ferenc pápa Nábót történetét így kommentálta: „Mindez megismétlődik ma is azok között, akik gazdasági, politikai vagy lelki hatalom birtokosai.”

Az újságokban oly sokszor olvassuk: ezt és ezt a politikust törvényszék elé vitték, mert csodás módon szaporodott meg a vagyona. Bíróságra került, törvényszék elé vitték ezt és ezt a vállalkozót, mert csodás módon meggazdagodott, vagyis kizsákmányolta a munkatársait. Sokat beszélnek egy prelátusról, aki nagyon meggazdagodott, és így elhagyta a lelkipásztori kötelességét, hogy a javaival törődjön. Így lesznek korruptak politikusok, üzletemberek és egyházi személyek is. Mindenütt sok van belőlük. Ki kell mondani az igazságot: a korrupció valóban a legkézenfekvőbb bűne annak, akinek hatalma van mások felett, akár gazdasági, politikai vagy lelki síkon. Ez a legkézenfekvőbb bűn, mert amikor valakinek tekintélye van, hatalmasnak érzi magát, szinte Istennek ‑ mutatott rá a szentatya.

Egyébként az ember korrupttá válik saját biztonságának az útján a jóléttel, a pénzzel, a hatalommal, a gőggel, sőt ezen túl mindennel, még ölni is képes. De ki fizeti meg mindezt? ‑ kérdezte a pápa. Aki a kenőpénzt viszi neked? Nem, az csak közvetítő. A korrupciót valójában a szegény ember fizeti meg.

Ha korrupt politikusról és korrupt üzletemberről beszélünk, vajon ki fizet ezért? Megfizetik a gyógyszer nélküli kórházak, az ápolás nélküli betegek, az oktatás és nevelés nélkül maradt gyermekek. Ők a modern Nábót, akik megfizetik a nagyok korrupcióját ‑ szögezte le a pápa.

És ki fizeti meg a prelátus korrupcióját? Azok a gyerekek, akik nem tudnak keresztet sem vetni, akik nem járnak hittanra, akiket nem gondoznak. Megfizetik a korrupciót azok a betegek, akiket nem látogatnak. A foglyok a börtönben, akiknek nincs lelki gondozójuk. A szegények fizetik meg. A korrupciót a szegények fizetik meg, az anyagilag és lelkileg szegények.

Mindezzel szemben az egyetlen kiút a korrupcióból a szolgálat ‑ hangsúlyozta Ferenc pápa ‑, hogy legyőzzük vele a kísértést, a korrupció bűnét. Mert a korrupció a büszkeségből, a gőgből ered, míg a szolgálat az alázatos karitászból, amely mások segítségére siet.

Beszéde végén a szentatya felhívással fordult a kápolnában jelenlévőkhöz: „Ajánljuk fel ezt a szentmisét azokért ‑ és milyen sokan vannak! ‑, akik a korrupció áldozatai, akik megfizetik a politikai, gazdasági és lelki korrupció bűneit. Az Úr legyen hozzájuk közel! Biztos közel volt Nábóthoz megkövezése pillanatában, úgy, ahogy István diakónushoz is. Legyen velünk is az Úr, hogy tovább tudjunk haladni tanúságtételünk útján!”

Tehát azt javasolom a kormánypárti képviselőknek, hogy emésztgessék ezt az üzenetet az ünnepek alatt. És engedjék meg, hogy Magyarország minden polgárának békés és boldog ünnepeket kívánjak. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ámen!) Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból. ‑ Gyöngyösi Márton tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 4 2014.12.23. 2:07  1-12

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! A Magyar Szocialista Pártnak az az álláspontja, hogy rendkívül fontosnak tartjuk mi is a Kínával való gazdasági kapcsolatokat, és nyilvánvaló, hogy reményünket fejezzük ki arra, hogy a jövőben ezek tovább tudnak fejlődni, és minél jobb eredménnyel fognak járni, hiszen ez az ország, az összes magyar ember érdeke.

De összességében az a retorika, amit folyamatosan követ, és amit folyamatosan követ a kormány a keleti nyitás hazudott eredményességéről, azt semmilyen érdemi számok, statisztika és munkahelyteremtés nem támasztja alá. Teljesen téves ez az út.

És pont, amit mondott a miniszter úr, hogy a bezárkózás kifejezetten rossz megoldás és rossz politika, hát, ezzel kellene szembenézzenek, hiszen pont a magyar kormány az, amely teljesen bezárja Magyarországot, elszigeteli Magyarországot Európa közepén mindenfajta lehetőségtől, a saját érdekét hazudja folyamatosan nemzeti érdeknek, így kiszolgáltatva a magyar embereket, kiszolgáltatva a magyar külpolitika jövőjét.

Azt gondolom, hogy fontos kellene legyen az a szövetségi rendszer, amiben vagyunk, ehhez képest azt látjuk, hogy itt az uniós jelképek és sokszor a magyar nemzetiszín lobogó sem lehet jelen sem az ülésteremben, sem pedig újabban egyébként a Képviselői Irodaházon sem. Azt gondolom, hogy ez Európában gyalázat.

Tehát amíg a bezárkózás politikáját követi a kormány, addig teljesen fölösleges mindenféle gyermeteg külpolitikai magyarázkodás, és teljesen fölösleges mindenféle kilincselés nemzetközi szervezetekkel.

Azt gondolom, miniszter úr ‑ és ezt minden képviselőnek mondom ‑, hogy reggel kellett volna itt legyenek 8 órakor, hogy szembenézzenek az ellenzék véleményével (Taps az MSZP soraiban.) a gyalázatos útdíjjal kapcsolatban, és szembe kell nézzenek a tüntetőkkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik erre hívják fel folyamatosan a figyelmet. Gyalázat, amit csinálnak! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 257 2014.12.23. 2:09  256-259

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az őszi NATO-csúcson több ígéretet is tett a magyar kormány, ezek közül kettő nagyon fontosat szeretnék kiemelni azért, mert ezeknél különösen szóban nagyzol a kormány, viszont ezek megvalósítására semmilyen fedezet nem látszik a 2015-ös költségvetésben.

Az egyik a pápai bázisrepülőtér fejlesztése, ami 20 milliárd forintból valósulna meg. Mondanom se kell, ez a 20 milliárd forint nincs a 2015-ös költségvetésben, és mivel ez egy több éven keresztül megvalósuló beruházás, ezért itt a jövő évre már ott tartunk, hogy 344 millió forint lenne erre előirányozva. Ez sem látszik a 2015-ös költségvetésben.

A másik a védelmi költségvetés szintje, amiről az az ígéret hangzott el, hogy tíz év alatt közelíteni szükséges a GDP 2 százalékához a mértékét. Ez egy nagyon nehéz feladat lesz, főleg tekintve, hogy 2014-hez képest jövőre csökken a GDP-arányos költségvetés. Eleve a kormány megígért egy 0,1 százalékos emelést, ami nem történik meg a jövő évben.

Az már csak hab a tortán, hogy elvárható lenne, hogy a fejlesztési kiadások 20 százalékra emelkedjenek; bár a nemzeti katonai stratégiában 30 százalék van megjelölve, de ennek sincs semmi esélye ilyen költségvetés mellett.

Tehát felmerül a kérdés, hogy kit akar miniszter úr félrevezetni: a magyar adófizetőket vagy netán a szövetségeseinket. Vagy pedig nem tudja és nem érti, hogy milyen kockázatot jelent hosszú távon ez a felelőtlen védelmi költségvetési politika, amit folytatnak. De bármelyik eset áll is fenn, azt gondolom, hogy mindegyik meglehetősen aggasztó. És egyébként bármilyen fejlesztésre kérdezek rá miniszter úrnál, mindig a központi költségvetésre hivatkozik. Ezt mindannyian tudjuk, hogy ez a nesze semmi, fogd meg jól esete, ezek fantomforrások, amíg ezek nem látszanak a költségvetésben felcímkézve.

Tehát a kérdésem, hogy az említett vállalások fedezete mikor fog soron látszani a 2015-ös költségvetésben. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 212 2015.02.16. 1:59  211-214

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hetekben Rogán Antal lett a nyomor elől menekülők elleni küzdelem élharcosa, ő az, aki mindennap sulykolja Orbán Viktor üzenetét, amely szerint Magyarországon nem szívesen látottak a más kultúrákból érkezők. Nem mintha a határainkhoz érkezők közül bárki is le akarna telepedni egyre szegényedő országunkban.

Ha valakitől, hát Rogán Antaltól különösen álságosak ezek a szólamok. Miközben ugyanis a nyomor elől menekülőkkel szembeni kemény fellépést hangoztatja, addig a vagyonos üzletemberek előtt szélesre nyitja a kapukat, némi pénzkölcsönért cserébe ugyanis sehol az Európai Unióban nem lehet olyan könnyen letelepedési engedélyt szerezni, mint Magyarországon. Aki hajlandó kölcsönt adni a magyar államnak, az anélkül kaphat letelepedési engedélyt, hogy akár egy percet is Magyarországon tartózkodott volna. Ennek birtokában pedig szabadon járhat-kelhet az Európai Unió egész területén. Az európai gyakorlattal szemben a Rogán Antal által tollba mondott törvényi szabályok semmilyen magyarországi gazdasági aktivitást nem követelnek meg. Ráadásul a letelepedési államkötvények értékesítésére beiktatott offshore cégek, valamint az alkalmazott diszkontárak miatt a magyar költségvetés összességében még csak nem is nyer az üzleten, az offshore cégek mögött álló személyek azonban igen busás profitot zsebelnek be.

Vajon kik gazdagodnak valójában ezeken az üzleteken? Nem gondolja-e, államtitkár úr, hogy az ilyen kétes üzleti összefonódások nagyobb veszélyt jelenthetnek hazánk biztonságára, mint az éhezés és a nyomor elől Európa nyugati felébe tartó menekültek? Ha Magyarország biztonsága érdekében valóban a bevándorlási szabályokat akarják szigorítani, akkor talán nem a letelepedési joggal való kufárkodás megszüntetésével kellene kezdeniük. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 220 2015.02.16. 10:49  215-228

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2009. július 27-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról szóló tárgyalásokat folytasson Mongóliával. A tárgyalások 2010 januárjában kezdődtek meg Ulánbátorban, és kevesebb mint egy év alatt, 2010 októberében le is zárultak. Miután az Ázsia-Óceánia munkacsoport jóváhagyta a tárgyalások eredményeit, 2010. december 20-án Ulánbátorban mindkét fél parafálta a partnerségi és együttműködési megállapodást. A Mongóliával kötendő megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és Mongólia között 1993-ban létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás által biztosított hatályos keret helyébe lép, és az Európai Unió kelet-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében jelent további előrelépést.

Ahogy azt Szabó államtitkár úr is már kiemelte, ezen megállapodás stratégiai fejezetet nyit az Európai Unió és Mongólia közötti kapcsolatokban, hiszen tartalmazza az emberi jogokra, a nemzetközi büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós politikai záradékokat, továbbá végrehajtja az adózással és a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikákat. A keretmegállapodás négy együttműködési területre terjed ki: az alapelvek, szabályok, normák; fenntartható fejlődés, beleértve a környezeti és társadalmi fejlődést; kereskedelem, befektetések, különös tekintettel a nyersanyagokra; és végül az igazságügy és szabadság, ideértve a migráció kérdését. Tehát olyan területeket ölel föl, mint például az egészségügy, környezetvédelem, éghajlatváltozás, energiaügy, oktatás, kultúra, foglalkoztatási, szociális kérdések, tudomány, technológia és a közlekedésügy. Kiterjed ezenfelül továbbá a jogi együttműködésre, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, a szervezett bűnözésre és a korrupcióra. A megállapodás ötéves időtartamra szól, amely automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben bármely későbbi egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik fél sem jelenti be a másik félnek írásban, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

Tisztelt Ház! Ahogy az Európai Parlamentben az Európai Unió és Mongólia kapcsolatáról szóló vitában is elhangzott, a világ 19. legnagyobb országaként Mongólia stratégiai keresztutat foglal el Kína és Oroszország gyorsan növekvő piacai között.

(17.50)

Mongólia kérésére az Európai Unió kész megosztani tapasztalatait, különösen az európai alapelvek, normák és szabályok átvételét és közvetítését illetően. A Közép-Ázsiával és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős EP-küldöttség vezetője a hozzászólásában kiemelte, Mongóliát a többpárti parlamentáris rendszer, a hatalmi ágak szétválasztása és viszonylag szabad közvélemény jellemzi. Az emberi jogok védelmének szintje kiemelkedő a térség többi más országához képest.

Az ország számos problémával is küzd, ilyen a nehéz környezetvédelmi helyzet és a folyamatos elsivatagosodás. Ugyanakkor nagyon gazdag ásványi erőforrásokban, mint például réz, szén, volfrám, ón, arany, urán, amelyek viszont jelentős mértékű tőkebeáramlást vonzhatnak.

Egyértelműen pozitív, hogy jó néhány éve a mongol kormány a törvény segítségével próbál a korrupció ellen küzdeni, és 2010-ben moratóriumot vezetett be a halálbüntetésre. Ennek ellenére az ország lakosságának ‑ amely ebben a nagy kiterjedésű és szélsőséges éghajlati viszonyokkal rendelkező országban él ‑ meg kell küzdenie a jelenleg is zajló átalakulási folyamat következményeivel. A kereskedelem volumene meglehetősen alacsony. Kulturális téren például az Erasmushoz hasonló programok kiterjesztése erre a térségre szintén elősegítené az együttműködés például diákcserékkel kapcsolatos területének működését.

A keretegyezmény apropóján érdemes egy nagyon rövid kitérőt tennünk a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseire is. A keleti nyitás kormányzati koncepciójának megfelelően ezek a kapcsolatok az elmúlt időszakban kiteljesedtek, külpolitikai, stratégiai prioritást élveztek. Elég, ha csak felidézzük, hogy a mongol államfő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mongolisz­tikai kutatóközpontot avatott föl, a Magyar Nemzeti Kereskedőház pedig irodát nyitott Ulánbátorban. A kormányzati döntésnek megfelelően hamarosan újranyílik a magyar nagykövetség is.

Nagyon reméljük, hogy a kormányzati elképzelések és törekvések után hamarosan az eredmények is láthatók lesznek, hiszen egy fejlődő, reményteli országgal sikerült a kapcsolatainkat megerősíteni. Maga a Magyar Nemzeti Kereskedőház közleménye ismeri el, hogy Mongólia lakossága 50 százalékának új lakásra lenne szüksége, illetve évek óta megoldásra vár egyebek között a vízellátás, a központi fűtés és a csatornázás kérdése is. A magyar külképviselet újranyitásával pedig velünk együtt immár ötre fog emelkedni azon európai uniós tagországok száma, amelyek nagykövetséget tartanak fenn Ulánbátorban.

Tisztelt Ház! Több alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a külgazdasági szempontok előtérbe helyezését a diplomáciában nem tartjuk ördögtől valónak. Ma már jogos elvárás lehet a külképviseletek felé, hogy ilyen irányú kapcsolataikat is megerősítsék. Ezt számos ország példája igazolja, de tegyük hozzá, hogy nem a többi rovására. Tehát nem lehet a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit félresöpörni, kidobni, hanem csak azokra építve lehet sikeres külgazdasági stratégiát végrehajtani.

Ugyancsak támogatható lenne a keleti nyitás politikája, amennyiben ez kézzelfogható és egyértelmű gazdasági eredményekkel járna, azaz ilyen irányú törekvéseit alá tudná támasztani a kormányzat például a kereskedelmi forgalom növekedésével; de itt is alá kell húznom, hogy nem a többi reláció rovására.

A keleti nyitással kapcsolatban mindenképpen érdemes kiemelni: elnéztük az elmúlt időszakban a kapcsolatok építését és mélyülését például Törökországgal, Oroszországgal, és felmerülhetett bennünk egy olyan gondolat, hogy esetleg ideológiai és politikai vezetési példát keres magának az Orbán-kormány, ami nem egy jó jel, és nem tartom jó iránynak. Viszont úgy néz ki, hogy ez a meglátás sem helyes, és sokkal rosszabb helyzetről van szó, és sokkal inkább valószínűsíthető egy olyan forgatókönyv ‑ s talán ez rajzolódhat ki ‑, hogy a nagyon szigorúan ellenőrzött európai uniós források helyett megpróbálhat a kormány ezektől az országoktól és az ő révükön olyan forrásokat találni, amiket úgymond az Orbán-kormány által szokásos rugalmas módon tud felhasználni. Ezt most zárójelbe teszem.

De visszatérve: 2014 júliusában Navracsics külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást. A külügyminiszteri ígéret ellenére a mongóliai és az ecuadori külképviselet nyitásával szinte párhuzamosan a kormány bezárta két európai uniós tagországban lévő külképviseletünket, a ciprusi és az észtországi magyar nagykövetséget. Pedig Észtország nem csak az EU-tagsága miatt lenne fontos. Az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke által is hangoztatott biztonságpolitikai tényezők mellett egy másik érvet is meg kell említenünk Észtország mellett, egy olyan érvet, amelyet a jelenlegi, csak külgazdaság-orientált külügyminisztériumi vezetés is megért, mégpedig azt, hogy Észtországgal meglehetősen magas volt 2012-ben a külkereskedelmi forgalmunk.

A magyar-mongol üzleti kapcsolatok súlyát jelzi, hogy a Mongóliába érkező magyar termékek forgalma 2012-ben például alig haladta meg a másfél milliárd forintot. A Mongóliából hazánkba érkező termékek forgalma pedig még ennyire sem jelentős, nevezett évben mindössze 1,1 millió forint ‑ jól hallják képviselőtársaim, 1,1 millió forint ‑, ami kevesebb, mint egy magyarországi miniszteri fizetés. Ennek fényében sem lehetünk tehát felhőtlenül boldogok, hogy a magyar külképviseleti hálózatot egy másik, rendkívül fontos külképviselet bezárásának az árán fejleszti a magyar kormány.

Tisztelt Ház! Visszatérve az Európai Unió és Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra: a Magyar Szocialista Párt fontosnak tartja, hogy az ország fejlődésének e kulcsfontosságú szakaszában jelezzük, hogy támogatjuk Mongóliát, és elősegítjük a demokrácia, a jogállamiság fejlődését. Bátorítanunk kell Mongóliát azon szándékában, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az Európai Unióval, annak tagországaival, és ösztönöznünk kell arra, hogy átvegye az európai normákat. Segítenünk kell a piacgazdaság kiépítésében és a sokkal szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakításában, amire csak akkor van lehetőség, ha jogbiztonság van és a jogállamiság fejlődik. Meggyőződésem, hogy az együttműködési és partnerségi megállapodásnak meghatározó szerepe lesz ezekben a kérdésekben is.

A megállapodásban foglaltakkal messzemenőkig egyetértünk, a törvényjavaslat elfogadását természetesen támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 262 2015.02.16. 2:57  247-282

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem is értem, hogy miért nem csak önállóan a pótlékemelést terjesztették be, és egyáltalán, hogy került elő egy ilyen történet, ami tavaly év végén önök által megszavazásra került, hogy vasárnap zárva legyenek az üzletek. Hiszen ez az, ami hihetetlenül mélyen beavatkozik az emberek életébe. Nem gondolom, hogy bármilyen pártpolitikai céllal bárkinek is joga lenne ilyen szinten beavatkozni az emberek életébe.

Egyébként hozzáteszem, hogy ezt a kormány hihetetlenül pofátlanul teszi, álszent módon teszi, úgy, hogy nem veszi figyelembe a hétköznapokat. Azt látom, hogy a hétvégét nagyon szem előtt tartják. Az is tény, hogy a szokásos törvényalkotási kapkodás, ami jellemző önökre, most is megtörtént, hiszen most gyorsan akkor néhány területet próbálnak mentesíteni, meg még próbálják csitítani a kedélyeket azzal, hogy pótlékemelés történjen, ami önmagában nagyon támogatható lenne. Maga a körülmény, ahogy ez megtörténik, és amit bevezettek, az a tragédia.

Tehát itt azt láthatjuk, hogy egy nem mérhető támogatottságú párt eladta a lelkét, és eladta a hitét a Fidesznek, és eladta a pártpolitika oltárán. Rendkívül álszent! Azt most már előírják, hogy mit nem lehet csinálni vasárnap. Kérdezem, az lesz egyébként a következő lépés, hogy mi az, amit szabad csinálni vasárnaponként. Biztos, hogy lenne egypár ötletük erre. Ha egy picit is tisztában lennének a valósággal, akkor tudhatnák azt, hogy az emberek nem azért nincsenek otthon a családjukkal, mert vasárnap dolgozniuk kell, és az az egy nap ilyen kitüntetett, hanem azért, mert a hét minden egyes napján kőkeményen, sok műszakban kell dolgozzanak, és még így is nagyon sokan élnek Magyarországon szegénységben. Lassan már ténylegesen a lakosság feléről is beszélhetünk.

És egyébként azért említettem azt, hogy rendkívül álszentek, mert pont a KDNP kellene legyen az, amelyik minden erejével, minden egyes képviselőjének minden erejével a szegénység felszámolásán kellene dolgozzon; és azon, hogy a nagyobbik kormánypártot meggyőzze arról, hogy teljesen helytelen az az irány, amit követ. Nemhogy segítenének az embereken, de még rontanak a helyzetükön. Úgyhogy azt nem tudom, van-e még hitük, de az az egy dolog biztos, hogy a választóikkal és a saját lelkiismeretükkel is el kell számoljanak. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 326 2015.02.16. 5:27  325-326

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP részéről már nagyon sokszor hangsúlyoztuk, évek óta tesszük ezt, és most is ezt szeretném hangsúlyozni, hogy a helikopterflotta megújítása milyen rendkívül fontos feladat ma Magyarországon. Halasztást nem tűr, hiszen tudjuk, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy a rendőrség, a Magyar Honvédség és a mentőszolgálat helikopterei képesek-e felszállni, képesek-e életeket menteni és végezni a feladatukat.

Ma még ez határeset, de ez a képesség adott, viszont nagyon vészesen közel van az a pont, amikor végérvényesen földre kényszerülnek a helikopterek, és emiatt nem fogják tudni ellátni a feladatukat. Mostanában nagyon sok nyilatkozatot hallhattunk a honvédelmi minisztériumi vezetéstől helikopterflotta beszerzésével kapcsolatban, most már konkrét számokat, összegeket, darabszámokat lehet hallani. Azt gondolom, mindenképp aktuális, hogy áttekintsük az elmúlt pár éves történetét ennek a dolognak.

Többször hallottuk Hende Csabától már 2010 után, hogy újrafegyverzésre van szükség, és új helikopterekre van szüksége a Magyar Honvédségnek. Ennek ellenére évekig semmit nem tettek azért, hogy megoldják ezt a kérdést. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy minden olyan érv hamis, ami a kormány részéről úgy érkezik, hogy váratlanul érte volna őket az, hogy a Magyar Honvédség helikopterei előbb-utóbb földre kényszerülnek, hiszen a Fidesz még bőven ellenzékben volt, amikor még nyilvános adat volt, de a képviselők bele is láthattak, hogy mikor fog lejárni a helikopterek üzemideje. Tehát egyáltalán nem érte őket váratlanul ez a kérdés, mégsem tettek semmit.

2013-ban, nagyon helyesen, a Honvédelmi Minisztérium egy átgondolt és szakmailag megalapozott, ésszerű ütemtervet tartalmazó megoldási javaslatot mutatott be a parlamenti pártok képviselőinek, és ezt a koncepciót minden párt a támogatásáról biztosította és üdvözölte. Maga Hende Csaba ott úgy nyilatkozott, hogy komplex megközelítéssel a nemzeti képességeket szem előtt tartva, szakmai alapon, a lehető leggazdaságosabban, átlátható módon, hosszú távú megoldásra törekedve kell optimális fejlesztést végrehajtani. Hát ő kiemelte, hogy átlátható módon, ehhez képest 2014 tavaszán, mindössze pár nappal a választások előtt sikerült három darab Mi-8T helikoptert vásárolni úgy, hogy a nyilvánosságot teljesen kizárták egy speciális beszerzési eljárás keretében.

Tehát maga a feladat nagyon sürgető, ennek a három gépnek az üzemideje nem biztosítja a probléma hosszú távú megoldását. Azt gondolom, az is rendkívüli felelőtlenség volt a Honvédelmi Minisztérium részéről, hogy ugye, az Oboronpromnak a szállítási szerződésére alapozták volna a helikopterképesség fenntartását, ami ugye, nem valósult meg, nem teljesítették ezt a határidőt. Azt gondolom, egy ilyen cérnaszálra bízni ezt a dolgot abszolút felelőtlenség volt. Sajnos, egyelőre meg is van az eredménye.

És ugye, már rendkívül sürgető lenne a helikop­ter­beszerzés, mégis azokból az ígéretekből, amit tett a Honvédelmi Minisztérium, semmit nem látunk, hiszen az ehhez szükséges összeg egyáltalán nem látszik a honvédelmi költségvetésben 2015-ben, minden olyan kérdésre kitérő választ kapok a mai napig a Honvédelmi Minisztériumtól, ami a beszerzést firtatja. De nem hagyhatjuk azt figyelmen kívül, hogy nagyon sok gyanús előjel van a beszerzéssel kapcsolatban, ami állítólag készülődik.

Például folyamatosan kínosan ügyel arra a Honvédelmi Minisztérium, hogy ne említsen nyilvános pályázatot. Látjuk azt, hogy az egyik potenciális pályázó folyamatosan hirdetéseket jelentet meg. Orbán Viktor már azt mondta, hogy többször volt a kormány előtt a kérdés, Hende Csaba, ugye, konkrét számokat mond, 30 darab helikopter beszerzését említette, és 172 milliárd forintos forrást, ami egyáltalán nem látszik, még egy töredéke sem. Több írásbeli kérdést tettem föl a miniszternek, hogy mégis kik lehetnek a potenciális pályázók, akik akár informálisan jelezték volna a részvételt. Nem sikerült válaszoljon a kérdésre, annak ellenére, hogy Siklósi államtitkár úr maga nyilatkozta 2014 decemberében, hogy a gyártók érthetően igen aktívak, lobbiznak, és mutogatják a gépeiket. Hát, nincs koherencia a kormánypárti képviselők nyilatkozataiban.

Tehát két lehetőség van: a kormánypárti nyilatkozatok a beszerzésről vagy csak fikciók és hazugságok, vagy pedig már most eldöntötték a kérdést úgy, hogy semmit nem osztanak meg sem a képviselőkkel, sem a nyilvánossággal. Azt várjuk el továbbra is, hogy egyeztessenek a parlamenti pártokkal, biztosítsák a maximális nyilvánosságot, nyilvános tendert azért, hogy a leggazdaságosabb és Magyarország biztonságát leginkább szolgáló megoldás születhessen meg. Nagyon-nagyon gyorsan szükség lenne rá. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 162 2015.02.18. 5:21  161-162

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A honvédelmi miniszter az éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezleten nagyon sok mindenről beszélt, többek között sürgető helikopter-beszerzésről, honvédelmi szakpolitikai programok kidolgozásának szükségességéről és a magyar hadiipar fejlesztésének a sürgető szükségességéről is. Ezek után felmerül a kérdés: egyébként Hende Csaba csak most jött volna rá mindezeknek a szükségességére? Mégis mit csinált az elmúlt öt évben, hogy ezekkel az említett témákkal kapcsolatban semmilyen előrelépés nem történt?

Tapasztalhattuk, hogy 2010-ben a Fidesznek a honvédelmi programja egy mondat volt, miszerint a honvédelem nemzeti ügy; ezt még lehetett fokozni 2014-ben, amikor arról szólt csak a program, hogy „folytatjuk”. Sajnos Hende Csaba folytatta azt a semmittevést, amit az előző négy évben mutatott, és példátlannak tartom, hogy egy honvédelmi miniszter ötéves regnálás után veti föl azt, hogy szükség van egy honvédelmi szakpolitikai programra; azt gondolom, hogy ez példátlan.

Tehát láthatjuk, hogy az ígéretekkel szemben semmilyen előrelépés nem történt sem a szükséges fejlesztésekben, sem a magyar hadiipar fejlesztésében. Én rákérdeztem a miniszter úrnál, hogy hogyan áll a Hadik-terv végrehajtása, erre a kérdésemre írásban azt válaszolta, hogy felsorolta azokat a programokat, amiket egyébként még a szocialista kormányok indítottak el, mint például a gépjármű-beszerzési programot ‑ ez is ennek része volt ‑, tehát látszik, hogy semmilyen előrelépés nem történt a magyar hadiipar fejlesztésében.

Ezen a feladatszabó értekezleten említette a miniszter azt, hogy új beszerzési hivatalt hoz létre. Ez már csak azért is furcsa, mert harmadszorra alakítja át egyébként a védelmi beszerzéseket végző szervezetet a honvédelmi miniszter. Miután rákérdeztem erre is, hogy erre miért van szükség az ő meglátása szerint, és hogyan kívánja ezt megvalósítani, azon túl, hogy rendkívül hiányos választ kaptam a kérdésemre, annyit említett csak, hogy a beszerzési terület jelentősége és a haditechnikai fejlesztések kiemelt jelentősége miatt van szükség egy ilyen külön beszerzési hivatalra. Ahhoz képest, hogy mennyire nem tett ezekben a fejlesztésekben semmit az elmúlt öt évben, érdekes, hogy most azonnal megint át akarja szervezni a védelmi beszerzéseket végző szervezeteket.

Most láttuk, hogy mi az, amiket nem csinált Hende Csaba; nézzük meg, hogy mi az, ami az eddigi miniszterségének a mérlege. Ez pedig rendkívül lehangoló, hiszen látjuk azt, hogy az elmúlt években több mint 200 milliárd forintot vontak el a Magyar Honvédség költségvetéséből. A 2015-ös költségvetés is rendkívül lehangoló, hiába próbálja számmisztikával alátámasztani a miniszter, hogy némi növekedést ki lehet mutatni; ténykérdés, hogy a tervezett GDP-ben vizsgálva a honvédség költségvetését, ez 2014-ben a GDP 0,79 százaléka volt, 2015-re már csak 0,75 százalék van tervezve.

A támogatás mértéke pedig, amennyi emelkedést mutat, ami alig több mint 5 milliárd forint, úgy áll össze, hogy egyébként pluszfeladatokat kapott a Magyar Honvédség állami rendezvényszervezésként, ehhez kapott 760 millió forintot, 3 milliárd forintot hadisírgondozásra, és egyébként az alapfeladatok ellátásához mindössze másfél milliárd forint többletet biztosít a tárca, pedig azt gondolom, hogy pontosan a honvédség működőképességének a megőrzéséhez, fejlesztéséhez pont az alapfeladat-ellátás összegét kellene növelni.

Miniszterségének mérlege még, hogy a honvédség eszközei a végletekig elavultak, képességei nagy része a megszűnés határára került. Látjuk ezt a helikopter-képességgel kapcsolatban, látjuk azt, hogy még mindig csak hitegetés és még mindig csak fikció az, hogy kiírják a helikoptertendert, és eközben pedig hagyta a miniszter azt, hogy Orbán Viktor egyszerű propagandaeszközként használja a Magyar Honvédséget. Emlékezzünk arra, amikor a Fradi stadionavatóján Gripenek parádéztak, amikor Orbán Viktor az október 23-ai pártpolitikai beszédét katonák előtt mondta el. Tehát azt gondolom, hogy ez tarthatatlan a jövőben.

Tehát a miniszter legfrissebb kijelentései nyomán (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megint bebizonyosodott az, hogy a honvédelmi politikai vezetés még a honvédség működőképességének megőrzését is képtelen biztosítani (Az elnök ismét csenget.), felelőtlen és alkalmatlan a feladatai ellátására. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 170 2015.02.20. 3:38  69-181

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az EU tagállamai már ’99-ben elkötelezték magukat egy közös európai menekültügyi rendszer kidolgozása mellett azért, hogy eredményesebben kezeljék a tagállamokban felmerülő menekültügyi problémákat. A kezelésének központi elve soha nem a menekülőktől való megszabadulás eszközeinek a kidolgozása volt, hanem a menekülőkkel szembeni tisztességes eljárás, emberséges elbánás és a tagállamok közötti tehermegosztás. Mindehhez a tagállamok menedékjogi rendszerét, eljárását, összességében a tagállami menekültügyi rendszereket össze kellett hangolni.

Az EU létrehozta a menekültügyi alapot, ezen keresztül anyagi eszközökkel támogatja a tagállamokat menekültügyi rendszerük működtetésében, és ezen túlmenően pedig létrejött az a közösségi alapú informatikai rendszer, amely alkalmas ujjlenyomatok ellenőrzésére és annak megállapítására, hogy nem nyújtott-e be kérelmet a menedékkérő másik tagállamban is.

Az európai harmonizációt célzó irányelvek és rendeletek ellenére az látszik, hogy még mindig vannak különbségek a tagállamok között a védelemmel kapcsolatban alkalmazott megközelítésekben, befogadási körülmények tekintetében. Merthogy ezek a körülmények nemcsak azt jelentik, hogy milyen életkörülményeket biztosít az adott ország egy menekült elhelyezése során, hanem azt is, hogy a menekülőt megfelelően tájékoztatják-e a kérelmével kapcsolatos tudnivalókról, milyen hosszúra nyúlik az eljárás, korlátozzák-e és miként a menekült mozgásszabadságát. Itt utalnék arra, amit Rogán Antal már többször fölvetett, hogy milyen eszközöket vetne be ezzel kapcsolatban.

És most néhány mondat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett jelentésből. Szerte a világon az otthonuk elhagyására kényszerült emberek száma messze meghaladja az 50 milliót, amire soha korábban nem volt példa. Az érintettek egy része belső menekültként, a hazájában keres menedéket, mások pedig országokon kívül igyekeznek biztonságba jutni. De az utóbbiak túlnyomó többségét a világ legszegényebb országai fogadják be.

Itt felhívnám a figyelmet, Magyarország tranzit­ország, nem pedig célország. A fogalmakkal óriási problémák vannak, ahogy láthatjuk. Itt a gazdasági bevándorlóktól kezdve keverik az illegális migrációt a bevándorlással, de az biztos, hogy 42 ezer menedékkérőt regisztráltak tavaly, 500-an kaptak összesen menekültstátust, tehát egy hisztériakeltésről beszélünk, ami a kormány kommunikációját illeti.

Kérdés, hogy miért nem elegendő a 30 nap az eljárás lefolytatására, merthogy egyébként minden eszköz megvan a kormány kezében. Két dolgot szögezzünk le: az egyik az, hogy a magyar szabályozás az Európai Unió legszigorúbb szabályozása; a másik pedig ez, amit már említettem, hogy Magyarország tranzitország.

Tehát egyszerűen végre kellene hajtani a szabályozást. Itt látom, hogy nincsen koherencia Rogán Antal és Kontrát államtitkár úr nyilatkozatai között. Tehát azt gondolom, hogy erről önök beszélgethetnének. Ha felmerül az, hogy bármilyen szabályi változtatást csináljanak, csak úgy merülhet fel, hogy összeurópai megoldás keretében, és nagyon rajta lesz a szemünk azokon a próbálkozásokon, amiket láttunk, hogy úgy csináljanak jogkörbővítést, jogszabályi változtatást, hogy ez a Fidesznek az önös saját hatalompolitikáját szolgálja.

Ez után a rengeteg hazugság után, amit itt elmondtak a mai napon, nem tudom, hogy hogy fognak tudni tükörbe nézni. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 78 2015.02.23. 2:04  77-80

DEMETER MÁRTA (MSZP): Államtitkár Úr! „A Honvédelmi Minisztérium nem nyilvános leveleit sajtószerkesztőségekbe fújhatja a szél?” című írásbeli kérdésemben arról kértem tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy miként jelenhetett meg 2014. szeptember 11-én a valasz.hu internetes hírportálon az az április 2-ai keltezésű, nem nyilvános levél, amiben tájékoztatást adott Kocsis Máténak, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága akkori elnökének a három használt Mi-8-as helikopter beszerzéséről. Kérdésemre miniszter úr írásbeli válaszában azt az egymondatos tájékoztatást adta, hogy a kérdésében foglaltakkal kapcsolatosan belső vizsgálatot rendelt el. Újabb benyújtott kérdésemben azután érdeklődtem, hogy sikerült-e lezárnia a hivatkozott belső vizsgálatot, s ha igen, akkor mi volt ennek az eredménye. Miniszter úr írásbeli válasza szerint ugyan lezárult a belső vizsgálat, de az nem vezetett eredményre, mert a dokumentum terjesztése olyan széles kört érintett, hogy abból nem állapítható meg egyértelműen, mely személy vagy személyek juttatták el azt a sajtó részére. A válasza már csak azért is meglepő volt, mert az elmúlt években miniszter úr többször hangoztatta a bürokrácia csökkentése terén elért eredményeket. Ehhez képest válasza szerint az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke számára küldött levele a Honvédelmi Minisztériumban ellenőrizhetetlenül széles kör kezén ment keresztül.

Erre figyelemmel kérdezem államtitkár urat, hogy hány személy működött közre az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága elnökének írt tájékoztató levél előkészítésében és kézbesítésében. Bár a belső vizsgálat nem járt eredménnyel, a miniszteri levelezés kiszivárgása azonban nyilvánvalóan nem maradhat következmények nélkül. Ezért kérdezem államtitkár urat, milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a nem nyilvános leveleket ne fújhassa ki a szél.

Normálisnak tartja-e, hogy ellenőrizhetetlenül széles kör fér hozzá hivatalos minőségükben írt nem nyilvános leveleikhez? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 110 2015.03.02. 3:06  109-117

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Múlt év májusában az Origo hírportál részletes cikksorozatban számolt be az Orbán-kormány vezetői kiküldetései esetében már megszokottnál is jóval költségesebb 2013-as svájci és olaszországi útjairól. Azóta miniszter úr a saját nyilatkozata szerint a kiugróan magas költségekre elköltött 2 millió forintot visszafizette a költségvetésbe. Azonban arra máig nem kapott választ a magyar közvélemény, hogy vajon mi célt szolgáltak ezek az exkluzív állami utazások. Még egy első fokon elvesztett pert is inkább vállalt, miniszter úr, csak hogy minél később kelljen számot adni a külföldi tartózkodásainak részleteiről.

Írásbeli kérdéseimet hatodszorra is azzal az indokkal nem volt hajlandó megválaszolni, hogy az utazások a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal tevékenységével álltak összefüggésben, így azokról nemzetbiztonsági okokból nem adhat tájékoztatást. Ennek fényében viszont nagyon meglepő, hogy többszöri kérdésemre sem volt hajlandó választ adni azokra az egyébként technikai jellegű kérdéseimre, hogy keletkeztek-e minősített adatok az utazásokkal összefüggésben, és hogy azok szervezésébe és lebonyolításába bevonták-e a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ennek ugyanis így kellett volna történnie, amennyiben ön valóban az Információs Hivatal feladatkörével összefüggő ügyekben járt külföldön.

Az utak szervezésére vonatkozó technikai jellegű információk kiadásának megtagadása felvetheti a gyanút, hogy utazásai valójában más célokat szolgálhattak. Ezt csak tovább erősítheti az a tény, hogy később saját pénzéből térítette vissza a költségeket. Mert vajon mi volt az a közfeladat, amelynek ellátásához végül saját zsebből hajlandó volt 2 millió forinttal hozzájárulni? Vagy mégsem közfeladat volt, ami külföldre szólította, hanem valamilyen magánjellegű vagy üzleti célja lehetett az utazásának? Esetleg Orbán Viktor megbízásából járt külföldön, ahogy arra korábban Giró-Szász András kormányszóvivő is utalt?

A kérdések tehát továbbra is nyitottak. Mielőtt válaszában azzal próbálna érvelni, hogy a londoni ügyben bírósági eljárás van folyamatban, felhívnám a figyelmét, hogy egyébként a technikai jellegű kérdéseimnek semmilyen köze nincs a londoni úttal kapcsolatos újságírói kérdésekhez.

Tehát továbbra is fenntartom a kérdéseimet. Az utazások célja, megszervezésük körülményei, a tárgyalások tematikája előzetesen minősített adat volt-e? Ha igen, akkor jelölje meg a minősítés szintjét és pontos idejét. Az utazások során keletkeztek-e minősített adatok, illetve nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk? Ha igen, kérem, jelölje meg a minősítés szintjét és pontos idejét. Valamint kérdésem, hogy nem gondolja-e, hogy ha továbbra sem ad világos választ ezekre a kérdésekre, mint ahogy hat alkalommal ez már nem sikerült, akkor maga ismeri el, hogy az önnek személy szerint anyagilag is sokba kerülő makacs titkolózás kétes ügyletek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elfedését szolgálja. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 114-116 2015.03.02. 1:14  109-117

DEMETER MÁRTA (MSZP): Nem fogadom el a miniszter úr válaszát, hiszen olyan információkra kérdeztem, amelyek nyilvános információk egyébként. Azt hozzáteszem, hogy abból, hogy megint megkerülte a válaszadást, kíváncsi vagyok, hogy ön nem gondolja-e azt, hogy úgy tűnhet, hogy az Információs Hivatalt paravánként használják fel. (Lázár János: Nem!) Nem gondolja-e azt, hogy úgy tűnhet, hogy kézi vezérléssel pártpolitikai célokra próbálhatják meg használni az egyik nemzetbiztonsági szolgálatot? (Lázár János: Nem!)

És arra felhívom a figyelmét, hogy a hazafiság, a haza szolgálata egy olyan nagyon fontos és felelősségteljes feladat a politikusok számára, ami tettekben napi szinten meg kell hogy nyilvánuljon a közjó érdekében. (Dr. Semjén Zsolt: Ezt teszi!) Ha ez nem így történik, akkor felmerülhet a gyanú, hogy hazafiság ürügyén kicsinyes egyéni érdekeket próbálnak elfedni (Lázár János: Ezt nekem mondja?), úgyhogy ezekből többekeerülhet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és ismerős lehet Samuel Johnson mondása…

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony…

DEMETER MÁRTA (MSZP): …aki azt mondta, hogy a gazemberek utolsó mentsvára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a hazafiasság. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 204 2015.03.02. 2:13  201-210

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Európa Tanács egyezménye a legátfogóbb olyan nemzetközi egyezmény, aminek a célja, hogy felvegye a harcot az emberi jogok súlyos megsértése ellen. Célja a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni zéró tolerancia, és fontos előrelépést jelent Európa és az Európán kívüli világ biztonságosabbá tételében.

Látszik az a szomorú tény, hogy a kormány régóta nem tesz semmit azért, hogy ezt a nagyon fontos egyezményt ratifikálja. Ez azért is érdekes, mert látjuk azt, hogy a kormánypártok folyamatosan a család szentségéről papolnak, arról, hogy mennyire fontos a családok biztonsága, a gyermekek biztonsága. Ez az egyezmény, ennek a ratifikálása egy nagyon fontos előrelépés lenne e tekintetben.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt nemcsak a nők bántalmazásáról van szó, ami önmagában is borzasztó, de itt gyermekekről van szó, kicsi gyermekekről, akiknek az édesanyját bántalmazzák, és ezt látják a gyermekek is felnövekvő korukban, ami nagyon súlyos következménnyel lehet rájuk, ráadásul nagyon sok esetben sajnos őket is bántalmazzák.

Nagyon fontos ez az egyezmény, hiszen a legfőbb elemei a megelőzés, a védelem, a bűnüldözés és a monitoring. Ez az, ami olyan eszközrendszert, infrastruktúrát, pénzbeni támogatást is jelenthet, amivel még hatékonyabbá válhat a bűnüldözés, és azt a jó szándékot, ami egyébként a rendvédelmi szervekben, ami a bírákban megvan ezen eljárások során, a felderítés során, azt a fajta jó szándékot tudja nagyon hatékonyan tettekre váltani. Ez ezért fontos.

Tehát kérem, hogy támogassák ennek a tárgysorozatba vételét, már csak azért is, mert a madarak azt csiripelték, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egyébként többször kezdeményezte volna ezt, csak sajnos Balogh József komondorjában megbotlott, és ezért nem tudta megtenni.

(17.40)

Azóta elhalálozott ez a szegény komondor, így azt gondolom, minden akadály elhárult az elől, hogy végre ratifikálják és tárgysorozatba vegyék ezt az egyezményt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 42 2015.03.03. 4:04  31-46

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A PNR-rendszer működését meghatározó törvény elfogadása után a kormánynak több mint egy év állt rendelkezésére arra, hogy felkészüljön ennek a törvénynek a végrehajtására.

Itt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a PNR-rendszer létrehozására vonatkozó projekt sikeres lebonyolítására létrehozott, Országgyűlés által elfogadott törvény 2015. január 1-jén lépett hatályba, és ennek fényében megdöbbentő az, hogy a rendszer éles működésének megkezdése után azonnal a Belügyminisztérium maga deklarálja a törvényi szabályozás alkalmatlanságát. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy ez megint egy világos jele a kormány teljes alkalmatlanságának, és nagyon jól mutatja sajnos azt is, hogy milyen mértékben sikerült a központi közigazgatást átalakítani, lezülleszteni azt a színvonalat, ami a törvényalkotással kapcsolatos.

A törvényjavaslatból nem derül ki az, hogy mi a Fidesz valódi célja. Egyébként sajnos ezt az elmúlt években már megszokhattuk, de azt gondolom, hogy ez van egy olyan fajsúlyú kérdés ‑ egyébként sok más mellett ‑, ami ténylegesen a magyar emberek biztonságáról szól. Éppen ezért hihetetlen az, hogy ebben is pártpolitikai célokat lehet felfedezni.

Azt nagy biztonsággal kijelenthetjük ‑ amit a képviselőtársam is említett a vezérszónoki felszólalásában ‑, hogy az illegális migránsoknak a tömegei nem nemzetközi repülőjáratokon érkeznek, és egyéb­ként az embercsempészek sem valószínű, hogy repülőkön hoznák Magyarországra az ügyfeleiket.

Azt elképesztőnek tartom, hogy itt a kormánypárti képviselőtársam felszólalásában ismét előjött a gazdasági bevándorlás kérdése. Látjuk azt, hogy a Fidesz előszeretettel alkot politikai célokból új fogalmakat, vagy pedig már létező fogalmakat próbál pártpolitikai céllal teljesen más tartalommal felruházni. Ha gazdasági bevándorlásról beszélünk, akkor nem tudom, mit szólnának ahhoz ‑ egyébként maga a miniszterelnök dicsérte meg azt a több százezer magyart, aki elhagyta Magyarországot; azért hagyták el, mert nem tudtak megélni Magyarországon ‑, ha például Angliában így állnának hozzá azokhoz a magyarokhoz, akik oda mennek megélni (Közbeszólások: Így állnak!), és ezt mondanák rájuk, hogy gazdasági bevándorlók.

(11.20)

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyébként ők is repülőjáraton utaznak el oda, hogy ott dolgozzanak, és hazaküldjék a pénzt nagyon nehéz sorban lévő családjuknak. Reményeim szerint előbb-utóbb, hogyha majd kormányváltásra kerül sor, akkor őket haza lehet hívni onnan, és lehet majd olyan körülményeket teremteni. Önök soha nem fognak tudni olyan körülményeket teremteni. De akkor, amikor majd ők hazajönnek, szintén repülőjárattal fognak nagy valószínűséggel hazajönni. Úgyhogy elképesztőnek tartom ezt a fajta érvelést és azt, hogy rendszeresen az illegális migrációval kapcsolatban keverik a gazdasági bevándorlókat, és összemossák ezeket a fogalmakat.

Az adatkezelést tekintve pedig rendkívül aggályos az, hogy megrendült több eset kapcsán is a bizalom a kormányban mind nemzetközi szinten, mind hazai szinten. Én nem gondolom, hogy olyan szintű lenne a közbizalom, hogy egyébként biztosak lehetnénk benne, és megfelelő garanciák lennének a mind bővebb és bővebb adatkezelésre, és ez különösen annak tükrében aggályos, hogyha ilyen felhatalmazást szeretnének, hogy egyébként pont egy órával ezelőtt sikerült Pakssal kapcsolatban megszavazniuk azt, hogy semmilyen információhoz ne lehessen hozzáférni. Teljesen személyre szabott, cégre szabott, kormányzati érdekekre szabott jogalkotásról beszélünk. Úgyhogy ennek tükrében aggályosnak tartom ezt a részt is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 165 2015.03.03. 13:49  148-177

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egypár konkrétumot idéznék abból a javaslatból, amelyet konkrétan elénk tettek és ami előttünk fekszik. Ez tartalmazza azt, hogy most már azokat a vállalkozásokat is, amelyek kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is végeznek, és ezt egy időben folytatják, innentől kezdve kiskereskedelmi egységnek kell őket tekinteni, tehát ők is kimaradnak a vasárnapi nyitva tartás lehetőségéből, ennek megfelelően természetesen zárva kell majd tartsanak. Illetve a munka törvénykönyvének módosítása, amely szerint vasárnapra szintén a rendes munkaidő vonatkozik, ami 8 óra, és maximum 50 százalék pótlék ‑ tehát sehol nincsen a 100 százalék, amit itt egyébként többször hallottunk KDNP-s képviselőktől is ‑, és ez a vasárnapi rendes munkaidő a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, illetve a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató helyeken foglalkoztatottakra fog vonatkozni, ezek a munkáltatók azok, akik majd ilyetén az ő munkavállalóiknak ezt a 8 órát és ezt a maximum 50 százalékot biztosítják. Tehát most már ténylegesen meg kell kérdezzük, hogy egyébként kit akarnak hülyének nézni.

Ez a harmadik alkalom, hogy farigcsálják ezt a törvényt, amely önmagában egy őrültség, és egyébként a falnak rohannak ezzel. Több tízezer embert hoznak ezzel rendkívül nehéz helyzetbe. Nem hallgattak meg semmilyen javaslatot, nem fogadtak el semmilyen módosító javaslatot, még egyébként a sajátjukat sem, a levegőbe beszélnek, ígérgetnek 100 százalékos pótlékot, ígérgetik azt, hogy egyébként akár a kertészetek majd nyitva tarthatnak ‑ semmit nem látunk belőle. Még gyorsan karácsony előtt át kellett nyomni ezt a törvényt, amit egyébként hihetetlennek tartok, hogy a KDNP, egy nem mérhető támogatottságú párt ilyet tudott átvinni a Fideszen, úgyhogy ezt a mai napig egy rendkívül álszent dolognak tartom, és egyébként átverik vele az embereket, és borzasztó nehéz helyzetbe hoz­zák őket.

Szeretnék én is idézni a miniszterelnök úrtól, hiszen ezt nem mondhatjuk el elég alkalommal, merthogy 2011 májusában azt mondta Orbán Viktor, amint képviselőtársaim is említették, de én is pontosan idézem: „Amint meg lehet majd élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban, úgy érzem, erre nincsen lehetőségünk.” Ezt mondta Orbán Viktor 2011-ben. 2011 óta pont az Orbán-kormány intézkedései hatására még sokkal nehezebb helyzetben van a magyar társadalom, lassan 5 millió olyan emberről beszélhetünk, akik egyébként szegénységben élnek, és folyamatosan szegényednek Magyarországon, azóta csak romlott a helyzet. És egyébként, képviselőtársaim, lehet, hogy a kormánypárti padsorokban vagy a kormány tagjai meg tudnak élni nagyon lazán heti öt nap munkából ‑ hozzáteszem: nem dolgoznak annyit, ez egyébként látszik is ‑, de az emberek 90 százaléka Magyarországon nem tud megélni rendesen ennyiből.

Idéznék egypár mondatot a 2014. december 3-ai jegyzőkönyvből, ahol Harrach Péter a következőket mondta: „A szabad vasárnap a kereskedelmi dolgozók sokrétű problémáinak egy szeletét hivatott csupán kezelni, mert a kereskedelmi munkaadók jelentős része ‑ elsősorban a multinacionális cégek ‑ visszaél a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével, minimális bérért jelentős túlmunkával foglalkoztatják őket.” Tehát ‑ kiemelném ennek a lényegét -: a kereskedelmi munkaadók jelentős része visszaél a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével. Ki szolgáltatta ki őket, képviselőtársaim?! A kormány intézkedései, az a munka törvénykönyve, amit maguk dobáltak össze felelőtlenül, ez az, ami kiszolgáltatta a munkavállalókat, ezért kerültek ilyen helyzetbe.

Még egy idézet Harrach Pétertől: „Tehát egy hosszú egyeztetési sorozaton ment át ez a törvénytervezet, a munkavállalók, munkaadók és a családok érdek-képviseleti szerveivel.” Ez szintén egy olyan kijelentés, ami egyrészt, azt gondolom, nem fedi a valóságot, és akkor most nagyon finoman fogalmaztam, és egyébként a családok érdek-képviseleti szervei pontosan a kormánypárti képviselők kellene hogy legyenek, akik ténylegesen a kétharmadukkal, ami akkor még megvolt, most már nincs meg, tudtak volna tenni intézkedéseket, és tudnának a mai napig tenni intézkedéseket, hogy ténylegesen a családok érdekét képviseljék ‑ nem teszik ezt meg.

És akkor engedjék meg, hogy idézzek két cikkből is! Az egyik egy 2013. februári cikk, amely arról szól, és akkor idézem: „Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Gregor József Általános Iskola tornatermében az immár hagyományosnak mondható III. Rákosmenti Katolikus Farsangi Bál. A közel háromszáz érdeklődőt vendégül látó est fővédnöke Riz Levente polgármester volt. A helyszínen megjelentek az est védnökei: Dunai Mónika és Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselők.”

(19.20)

Egy másik helyről folytatva az idézetet: „Dunai Mónika képviselő asszony köszöntőjében három fogalmat ajánlott a megjelent bálozók figyelmébe: a közösség, az együttlét és a szeretet hármasát. Ezeket a szavakat ‑ mint egy báli nyaklánc gyöngyszemeit ‑ az erő fűzi egybe.”

El kell mondanom, hogy ennek a katolikus farsangnak kik voltak a támogatói, egy támogatót mindenképp kiemelnék, egy kertészeti árudát, aki támogatta ezt a rendezvényt. Nagyon kíváncsi lennék arra ‑ azon túl, hogy Dunai Mónikát, ugye, nem látjuk itt ‑, hogy egyébként minekutána ez a kertészeti áruda támogatta ezt a rendezvényt, ami szerinte a közösség, az együttlét és a szeretet hármasa, vajon ez a kertészeti áruda most hogyan értékeli ezt, hogy nem tarthat nyitva egyébként vasárnap. Ezt vajon a közösség címe alatt értékeli, az együttlét jegyében értékeli, vagy a szeretet jegyében értékeli? Tehát erre nagyon kíváncsi lennék. Nagyon remélem, hogy egyébként Dunai Mónika meg fogja kérdezni ezt a kertészeti árudát, hogy mi a véleményük a vasárnapi zárva tartásról.

És egy hasonló idézet, ez pedig 2013. szeptember végi ‑ tehát azért itt már közeledett az idő a 2014-es tavaszi országgyűlési választásokhoz ‑, amikor is a XVII. kerületben szintén egy kertvárosi lecsófesztiválról született meg egy cikk utólag. Ez pedig azt írtja, hogy: „Kapóra jött a hír, hogy a helyi kertészet vezetője lecsófőző versenyre invitálja a lakótársakat, és mindenki, akivel beszéltem, felvidult, jöttek a jobbnál jobb ötletek, segítőkészségből sem volt hiány. Az időpont kiválasztása és az égiek segítségével emlékezetes esemény kerekedett, jól szervezett volt a verseny. Az ellátmányt, az alapanyagokat a vállalkozás biztosította, amely egyébként szintén egy XVII. kerületi kertészet.” És tovább folytatnám az idézetet máshonnan: „És ami a legfontosabb, az a verseny. Az ám! Az nem volt egyszerű. Egy tucat finomabbnál finomabb ételköltemény közül kellett kiválasztani a három legjobbat. Jómagam szoktam lecsót főzni, ízlik is a családnak, de amit ott kóstoltunk, az nem az a kategória volt. Két kolléganőmmel, Dunai Mónika és Koszorúsné Tóth Katalin rákosmenti önkormányzati képviselő asszonyokkal mint zsűri igen nehezen döntöttünk.” A cikk írója hozzáteszi, hogy: „De remélem, akik most nem nyertek, nem keseredtek el, és a jövőre tervezett versenyen is részt vesznek.”

Ez a kertészet se nyert, nagyon nem nyert, hiszen ez a kertészet is egy olyan kertészet, amelynek nem biztosított az, hogy egyébként vasárnap nyitva tud majd tartani, hiszen az a módosító javaslat, amelyet önök beadtak, sehol nincsen, nincsen szó róla. Március 15-e egyébként rendkívül közel van, tehát fogalmunk sincs, hogy egyébként ezt hogyan fogják megoldani. És megint csak kérdezem, hogy egyébként Dunai Mónika mit fog mondani ezeknek az embereknek.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, amit Becsó Zsolt képviselőtársam említett egyébként nem sokkal ezelőtt, miszerint célja a javaslatnak az, hogy senkit se lehessen akarata ellenére vasárnap munkára kényszeríteni. Jó lenne, ha látnák, hogy itt nem erről van szó, hiszen nem arról van szó, hogy valakit vasárnap munkára akarnának kényszeríteni, hanem sajnos a magyar valóság az, hogy a legtöbb ember felvállalja azt, és szüksége van arra, hogy vasárnap tudjon dolgozni. És nem azért, mert ezt diktálja a szíve, nem azért, mert nem lenne szívesen a családjával, hanem azért, mert ez az, amivel vagy a legalapabb megélhetést egyáltalán biztosítani tudja a családjának, vagy ez az, amivel azt a picike többletet meg tudja termelni ‑ pontosan, ahogy Gúr Nándor képviselőtársam is mondta ‑, amivel egy picit talán tudnak előrehaladni, egy picit könnyebb lehet egy-egy hónapban. Ez lehet az, amiből, ne adj’ isten, egy évben egyszer, akár csak három napra, mondjuk, elmehetnek csak a Balatonhoz, és akkor még nem is azt mondtam, hogy kikötőjük lesz, meg hogy jachttal közlekednek ott a vízen, mint ahogy látjuk egyébként, hogy a kormánypárt közelében azért vannak ilyen rokonok, akik ezt megtehetik. Azt gondolom, nem a vasárnapi munkából teszik ezt, tehát mondjuk, ebben biztosak lehetünk.

Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a kis családi üzletek előnyben részesítése egyébként egy nagyon szép dolog, de gondoljanak csak bele, hogy egy kis családi üzlethez mi kell. Ha valaki egyébként szeretne egy kicsi élelmiszerboltot nyitni, ahhoz igenis kezdőtőke kell, azt az üzletet működtetni kell tudni. Tehát pont azok az emberek egyébként, akik a legszegényebbek, pont azok az emberek dolgoznak a nagyobb kereskedelmi egységekben, ők mennek el pénztárosnak, ők mennek el árufeltöltőnek, ahogy Heringes Anita képviselőtársam már sokszor kiemelte, a diákmunkát is ők vállalják. És pont ők azok, akikkel kiszúrnak azzal, hogy elveszik tőlük a munkahelyet.

Tehát azzal, hogy megmondják, mit nem lehet csinálni vasárnap, azt fogják elérni, hogy bár emberek tízezrei otthon lesznek a családjukkal vasárnap, mert nem lesz hol dolgozzanak, de az is biztos, hogy vasárnapi ebéd sem lesz asztalon. És nem tudom, hogy ezt mind a KDNP-s, mind pedig a fideszes képviselőtársaim majd hogyan fogják megemészteni; sajnos nekik, azoknak, akik ennek a kárvallottjai, nem lesz mit, mert nem lesz ebéd az asztalon.

Tehát szeretném kérni önöket nyomatékosan, hogy ne abból induljanak ki, hogy önök heti ötnapos munkából vagy annál kevesebből nagyon jól megélnek. Ne abból induljanak ki, hogy az embereknek nincsen szüksége arra, hogy egy pici többlethez tudjanak jutni! Ne abból induljanak ki, hogy elég hitegetni 100 százalékos pótlékokkal, és aztán megtehetik, hogy nem adnak semmit az embereknek! És itt az ideje, hogy végre lássák a magyar valóságot, ismerjék föl, hogy egyszerűen ez a törvény nem fog működni a gyakorlatban, milyen káros hatása van, és végre öt év után ismerjék föl, hogy egyébként milyen helyzetbe hozták ezt az országot, milyen helyzetbe hozták a magyar embereket.

És egyébként szálljanak magukba! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 183 2015.03.03. 5:10  182-183

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felolvassak egy egy hete megjelent atv.hu-s cikkből. Országos szavalással szeretné elérni a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal, hogy közelgő nemzeti ünnepünk az összefogás jelképévé váljon, derül ki, ugye az atv.hu birtokába jutott dokumentumokból. A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal felhívást tett közzé, melyben közös szavalásra hívják a magyarokat. Azt szeretnék, hogy március 15-én, pontban 3 órakor minden településen, amelynek van Kossuthról, Petőfiről vagy március 15-ről elnevezett közterülete, a helyi lakosok vonuljanak oda, és együtt szavalják el a Nemzeti dalt. A cél az, hogy a közös élménnyel erősítsék a nemzeti összefogás érzését.

A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal a járási hivatalvezetők segítségét kéri. A terv szerint a kormányhivatalok továbbítják a felhívást a járási hivatalokba, akik felmérik, hogy a településeken hányan szeretnének együtt verset mondani. Reményeik szerint az 5-10 perces megmozduláson több száz település fog részt venni. És kicsit lejjebb a cikkből idézném tovább: a dokumentumból viszont kiderül, hogy a közös szavalásokról videókat készíttetnének a helyi fiatalokkal, de a nagyobb összejövetelekről a kormány.hu stábja készítene felvételeket.

Hát, tisztelt képviselőtársaim, abban, azt gondolom, hogy egyetértünk, hogy egy nagyon jelentős eseménye a nemzetünknek március 15-e, és azt gondolom, hogy maga a tény, a Nemzeti dalnak az ismerete, ennek az elszavalása mint kulturális esemény, akár oktatási intézményekben, közintézményekben, közterületeken is egyébként egy nagyon szép és nemes dolog lehet, amennyiben ennek ténylegesen kulturális célja van.

Ezzel az egész helyzettel két komoly problémám van személy szerint. Az egyik az, hogy ‑ mint ahogy a cikkből is idéztem ‑ a kormány.hu stábja videofelvételeket készíttetne ezekről az eseményekről. Ez azért, azt gondolom, hogy az eddigi tapasztalataink szerint, az Orbán-kormánnyal kapcsolatos tapasztalataink szerint erősen propagandaízű is lehet, és fennállhat, azt gondolom, a gyanú, hogy ezt esetlegesen pártpolitikai célokra is szeretnék felhasználni, mint ahogy azt nagyon sajnálatosan láttuk már akár a kokárdával kapcsolatban az elmúlt sok-sok-sok évben.

A másik komoly probléma ezzel az, hogy az idei évtől az állami rendezvényszervezést megkapta a Honvédelmi Minisztérium mint feladatot. Nemcsak ezt a feladatot kapta meg, hanem egyébként az ehhez tartozó forrást is, ami pontosan 760 millió forint. Ha az állami rendezvényszervezés és ez a Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal olyan eseményeket szervez, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy esetleg propagandáról is beszélhetünk, akkor azt gondolom, hogy nagyon veszélyes lehet, hogy ez a Honvédelmi Minisztériumra, a Magyar Honvédség nevére éghet rá. Azt gondolom, hogy láttunk egy Fradi-stadionavatón egy olyan esetet, amikor egyértelműen politikai propagandacélokra használták a honvédséget. Ilyen esetet soha többet nem akarunk látni, merthogy nem ez a képességnövekedés.

Ugyanis Hende Csaba miniszter úr egyértelműen a költségvetés vitájában és azóta is többször megerősítette, hogy egyébként ez a 760 millió forint, ami az állami rendezvényszervezési feladatok átvételével jár, egyértelműen a honvédség költségvetését növeli, ami egyébként számszakilag tény is lehet, de azt gondolom, hogy semmilyen szinten nem okoz képességnövekedést a Magyar Honvédségnek.

A Honvédelmi Minisztériumnak nem gondolom, hogy ez a feladata. Mert mi a feladata? A képességek fejlesztése. Az a feladata, hogy az állomány ténylegesen megkapja azt a bérfejlesztést, amit egyébként megígértek nekik, megadják erre a garanciákat, hiszen ennek már bőven régen ideje volt, hiszen semmit nem tett az Orbán-kormány azért, hogy az állomány megfelelő bérezésben részesüljön.

És feladata az, hogy fejlessze a technikai eszközöket, hogy megfelelő legyen a Magyar Honvédség működése, ami jelen pillanatban, hogy fennmarad, csak annak köszönhető, hogy katonáink kiváló szolgálatot látnak el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 4 2015.03.04. 6:28  1-13

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A szlovén, a magyar és az olasz kormány 1998. április 18-án kötött megállapodást egy közös Többnemzeti Szárazföldi Kötelék ‑ a továbbiakban MLF-nek fogom én is nevezni, mint miniszter úr tette ‑ létrehozásáról. A megállapodás célja egy olyan készenlétben lévő, gyors reagálású könnyű lövészdandár létrehozása, amely képes hatékony katonai választ adni az újonnan felmerülő kihívásokra. A javaslatban szereplő nemzetközi szerződés az MLF-ről szóló 1998. évi megállapodás új változata. Az új megállapodás szélesíti az MLF tevékenységi spektrumát. Eszerint a köteléknek képesnek kell lennie a megfelelő készenléti szint, fenntartási képesség, műveleti hatékonyság elérését és fenntartását célzó, az interoperabilitás fejlesztését szolgáló többnemzeti kiképzési tevékenységek tervezésére és végrehajtására, az ENSZ, az Európai Unió, a NATO által vezetett feladatok végrehajtására, valamint a felek kölcsönös megállapodása szerinti egyéb feladatok ellátására.

A vezető nemzeti szerepet változatlanul Olaszország fogja ellátni. E szerepkörében biztosítja az MLF-parancsnokság székhelyét, annak parancsnokát és a parancsnokság szervezetének zömét. A korábbi egyezménytől eltérően a javaslatban szereplő megállapodás nem határozza meg, hogy milyen típusú alegységeket kell kijelölni, hanem azt a végrehajtására szolgáló egyetértési megállapodásban kell rögzíteni. A szerződő felek változatlanul minden év végén határozzák meg a következő évre érvényes felajánlott képességeket.

A javaslat a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséhez és kihirdetéséhez fűződő rendelkezéseket tartalmaz. Szeretném kiemelni, hogy olyan országok szövetségéről és együttműködéséről van szó, amelyek katonái rendkívül eredményesen látnak el közös szolgálatot és működnek együtt balkáni missziókban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. Szemmel látható, hogy a biztonsági kihívások egyre növekednek, a biztonságpolitikai környezet egyre változik, amely még fontosabbá teszi a védelem területén az ilyenfajta együttműködéseket is.

Amint említettem, a szerződő felek minden év végén határozzák meg a következő évre érvényes felajánlott képességeket, ennek kapcsán szeretném a képességek fontosságát kiemelni. Pontosan, ahogy a miniszter úr említette, nagyon fontos, hogy ezeket a képességeket meg tudjuk osztani és csoportosítani tudjuk. Erre való egyébként a pooling és sharing gyakorlata. Ennek lényege, hogy ezáltal tovább tudjuk növelni a hatékonyságot, és ez feltétlenül amellett kell megvalósuljon, hogy egyébként a költségvetési ráfordításoknak is tükrözniük kell, hogy minden résztvevő számára fontos az, hogy megfelelő ráfordításokkal megfelelő képességek legyenek fenntarthatók és jöjjenek létre a jövőben. Azt gondolom, hogy a kialakult helyzetben a kormánynak is világos álláspontot kell elfoglalnia és ezt tettekben is megvalósítania, olyat, amelyből egyértelműen látszik, hogy prioritás számára a magyar emberek biztonsága. Mert tudjuk, hogy minden szövetség és minden együttműködés és kötelék csak úgy lehet sikeres, ha a résztvevők külön-külön is megfelelő működő­képességű haderővel rendelkeznek, és ezt fenn is tudják tartani, fejleszteni tudják, így tehát Magyarországnak is egyértelműen feladata az, hogy a magyar emberek biztonságáért mindent megtegyen olyan módon is, hogy fejleszti a Magyar Honvédség működőképességét. Ehhez pedig szükséges, hogy a kormány tettekben is értékelje az állomány erőfeszítéseit és kiváló teljesítményét. Erre kapott az állomány ígéretet. Nagyon reméljük mi is, hogy meg fog valósulni az a bérfejlesztés, amit egyébként a kormány év közepére megígért számukra, és nagyon reméljük azt is, hogy ez fenntartható lesz a jövőben is, hiszen éppen ideje volt már.

Feladata a kormánynak, hogy növelje érdemben az alapfeladatok ellátására szánt összeget, és az is feladata, hogy az érdemi és mára már halasztást nem tűrő fejlesztéseket mielőbb hajtsa végre. Nagyon jól tudjuk, hogy harcihelikopter-képesség már-már megszűnt Magyarországon, a szállítóhelikopter-képesség pedig a megszűnés határára sodródott. A kormány számos nyilatkozatában világossá teszi, hogy szavakban felismerte a problémát; egyelőre a tetteket még nem látjuk, de természetesen reméljük, hogy mielőbb meg fog valósulni a szállító helikopterek beszerzése és ennek a képességnek a fenntartása, folyamatos fejlesztése.

Tehát mindent összevetve, rendkívül fontosnak tartjuk az ilyen nemzetközi együttműködéseket, mint amilyen az MLF is. Az MSZP támogatja a NATO-szövetségeseinkkel folytatott védelmi együttműködés elmélyítését, és kiemelten fontosnak tartjuk a térségünk államai közötti kapcsolatok további erősítését. Pontosan ennek kiemelkedő példája az 1998-ban Magyarország, Olaszország és Szlovénia által felállított Többnemzeti Szárazföldi Kötelék működése. Az MSZP ezért üdvözli a háromoldalú együttműködés megújítását, és támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 20 2015.03.04. 15:28  13-43

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem áttekinteni a beadott beszámolókat, és ezek közül elsőként az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők, az ISAF műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló határozat módosításáról szóló beszámolóról szólnék pár mondatot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alapján a NATO 2003. augusztus 11-ei döntésével átvette az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők vezetését. A kormány határozattal közjogi felhatalmazást adott ahhoz, hogy a Magyar Honvédség több területen is részt vegyen az ISAF tevékenységében. Az elmúlt hat évben a magyar szerepvállalás formája és mértéke a NATO-stratégia célkitűzéseivel összhangban többször változott.

2014 végéig az ISAF fokozatosan átadta a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget az afgán kormányzati erőknek, a NATO azonban nem hagyta magára az afgán erőket, hanem a korábbi ISAF-struktúrától eltérő formában 2015. január 1-jétől elindult az Eltökélt Támogatás Művelet, és ennek keretében biztosít további támogatást.

Erről az afganisztáni Eltökélt Támogatás Műveletben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolóról szólva: az ISAF 2014 végéig átadta a biztonsági feladatok ellátását az afgán kormányzati erőknek, és ezzel egyidejűleg ‑ ahogy az előbb említettem ‑ ebben a javaslatban foglaltatott, hogy 2015. január 1-jétől a NATO új műveletet indított Eltökélt Támogatás Művelet néven, és ez az afgán biztonsági erők kiképzésének és támogatásának előmozdítása érdekében történt meg.

(10.10)

Ennek működésének nemzetközi jogi alapját az Amerikai Egyesült Államok és Afganisztán közötti kétoldalú megállapodás, valamint a NATO-val kötött katonai jogállási megállapodás biztosítja. És ez tartalmazza a különleges műveleti kontingens, a légi kiképzést támogató csoport, nemzeti támogató elem és biztosító szakasz részvételét.

Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározatról szóló beszámoló. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. január 28-án határozatban felhatalmazást adott az Európai Uniónak egy katonai misszió telepítésére a Közép-afrikai Köztársaságba. E felhatalmazás alapján az Európai Unió Tanácsa 2014. február 10-én döntött egy 880 fős katonai kontingens felállításáról, ami a teljes műveleti készenléttől számított fél évig fog a válságövezetben tevékenykedni. A kormány pedig 2014-ben kormányhatározatban döntött az Európai Unió katonai missziójában történő magyar részvételről. Eszerint a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb hat fő vesz részt a műveletben.

Az Európai Unió Közép-afrikai Köztársaságbeli Műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolóhoz. Magyarország a 2014-es kormányhatározat alapján a Magyar Honvédség állományába tartozó legfeljebb hat fővel vesz részt a műveletben. 2014. április 10-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött határozatban az ENSZ-misszió megindításáról, és ennek állományát várhatóan 10 ezer katona és 1800 rendőr képezi. És amint említette miniszter úr is, a MINUSCA-ban kormányhatározat alapján Magyarország a Magyar Honvédség állományába tartozó, legfeljebb két törzstiszttel vesz részt.

Az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli Többdimenziós Integrált Stabilizációs Missziójában történő magyar katonai szerepvállalásról, ahogy említettük, a MINUSCA-ról. Itt a kormány a 2014-es kormányhatározatban döntött az ebben a műveletben való magyar részvételről. Eszerint a Magyar Honvédség állományába tartozó, legfeljebb két törzstiszt vesz részt ebben, meghatározott ideig, de legfeljebb 2015. április 30-áig.

Az Európai Uniónak a Szomáliai Biztonsági Erők Kiképzésére Irányuló Missziójához történő további magyar katonai hozzájárulásról szóló kormányhatározatban foglalt döntésről szóló beszámolóhoz pár mondatot hozzátéve: az Európai Unió Tanácsa 2010. február 3-án döntött a Szomáliai Biztonsági Erők Kiképzésére Irányuló európai uniós Misszió beindításáról. Ezt követően a Bajnai-kormány 2010-es kormányhatározatban döntött a magyar hozzájárulásról, aminek keretében a Magyar Honvédség állományából négy fő, váltási időszakban legfeljebb nyolc fő kerül kitelepítésre Ugandába a 2010. március 31. és 2011. június 30. közötti időszakra. Ennek az EU-döntésnek megfelelően a kormány a missziót több alkalommal, 2012-ben is meghosszabbította. Ebben a beszámolóban még ez található.

Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolóhoz. Az Európai Unió Tanácsa 2013. január 17-én döntött a mali haderő műveleti képességei kialakítását, fejlesztését célzó EU-s kiképző műveletről. A kormány 2013-as kormányhatározatban engedélyezte a Magyar Honvédség állományába tartozó, legfeljebb 15 fő feladatellátását, 2014. május 18-áig. Az Európai Unió Tanácsa ennek a műveletnek a mandátumát 2016. május 18-áig meghosszabbította, a kormány pedig az Európai Unió döntésével összhangban 2014-es kormányhatározatban megtette a meghosszabbítást szintén eddig a 2016. május 18-i időpontig a Magyar Honvédség misszióban történő részvételét illetően.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Szocialista Párt ezeket a beszámolókat és missziókat is kivétel nélkül támogatta bizottsági üléseken is és politikailag is természetesen.

Miként a NATO és az európai uniós tagállamok közötti együttműködéssel megvalósuló feladatokról van szó, így engedjék meg, hogy szóljak pár szót a szövetségi rendszerünkről is. Több mint egy évtizedes folyamatot követően teljes nemzeti konszenzussal és pártpolitikától független közös erőfeszítésekkel Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen 1999-ben vált a NATO teljes jogú tagjává. Ezzel a 16 évvel ezelőtti történelmi jelentőségű eseménnyel hazánk hivatalosan része lett az euroatlanti érték- és érdekközösségnek, politikai, biztonsági szövetségi rendszerének.

A csatlakozással megnőtt Magyarország biztonsága, külpolitikai mozgástere és érdekérvényesítő képessége is. Hiszem, hogy Magyarországon a honvédelem ténylegesen nemzeti ügy, aminek alappillérei a nemzeti önerő és a szövetségesi együttműködés. Az így megnyilvánuló nemzeti összefogás támogatja és eredményezi részvételünket a széles koalícióval, nemzetközi felhatalmazással és konszenzusos döntéssel megvalósuló nemzetközi missziókban. Nem is lehet kérdés, hogy a válságkezelésben és békefenntartásban megvalósított aktív magyar szerepvállalás hazánk és a magyar emberek biztonságát szolgálja.

A széles koalícióban megvalósuló missziókban való aktív magyar szerepvállalás az elmúlt évtized során tovább javította hazánk megítélését a NATO-ban. Fontos megemlíteni itt azt a tényt is, hogy napjainkban csak és kizárólag az ezáltal elért eredményeknek köszönhető, hogy még pozitívnak mondható a NATO-n belüli megítélésünk. Hiszen látnunk kell azt, hogy a jelenlegi kormány pragmatikusnak tartott külpolitikája, ami inkább egy hintapolitika, egy gazdasági, egyéni érdekpolitika, és azok a felelőtlen döntések, amelyek a Magyar Honvédséget már a működőképesség határára sodorták, ezeknek a hatása egyelőre nem kézzelfogható, csupán sejthető a szövetségi rendszerben, és Magyarország szövetségi rendszer által való megítélésében.

Itt egyébként szeretnék eloszlatni egy gyakran felbukkanó tévhitet. Nem elsősorban azért szükséges a védelmi költségvetés emelése, mert a NATO azt várja el tőlünk mint NATO-tagországtól, és nem elsősorban azért szükséges a széles koalícióval, nemzetközi felhatalmazással és konszenzusos döntéssel megvalósuló nemzetközi missziókban való részvétel, mert a NATO azt várja el tőlünk, hanem azért, mert ez a magyar emberek érdeke; azért, mert a magyar emberek biztonsága miatt szükséges, és egyedül ez tudja garantálni Magyarország biztonságát. Tehát ez hazánk jól felfogott érdeke.

Szeretném azt megjegyezni, hogy ahogy többen is említették ‑ és ezzel nagyon egyetértek ‑, ezekben a missziókban katonáink olyan harci tapasztalatokra tesznek szert, amely tapasztalatokat itthon kiválóan tudják hasznosítani, és egyébként ezek azok, amiket mindenféleképpen szem előtt kell tartani a Magyar Honvédség működőképességének a fejlesztésénél és a hatékonyság növelésénél. Ezek a tapasztalatok minél hatékonyabban épüljenek be a Magyar Honvédség működésébe.

Ahogy látjuk az előterjesztésekből is, hazánk nagyon fontos részt vállal az európai uniós közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásában, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nemzetközi béke és biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseinek aktív támogatásában is. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának, annak hatékonysága további növelésében Magyarországnak nagyon fontos szerepe kell legyen, hiszen Európai Unió-tagként alapvetés, hogy aktív szerepet kell vállaljunk annak a legfőbb céljának, a békének a megteremtésében és fenntartásában.

Itt szeretném megemlíteni, hogy a migrációs nyomás csökkentésére is akkor van esély, ha az Európai Unió tágabb környezetében lévő országok biztonságot és megélhetést képesek biztosítani a polgáraik számára.

(10.20)

Ennek érdekében viszont az Európai Uniónak és így Magyarországnak is tennie kell, tehát segíteni kell a gazdasági felzárkózást, és aktív szerepvállalásra van szükség a válságövezetekben.

Szeretném kiemelni, hogy egy szövetség akkor erős, ha annak minden tagja erős, éppen ezért rendkívül fontos a Magyar Honvédség fejlesztése és működőképességének fenntartása. Magyarország a védelmi kiadások mértékében és a kormány felelőtlen döntései miatti szűkös források hatékony felhasználásában is kifejezett rosszul teljesít. És példátlan módon történelmi mélypontra csökkent a honvédség költségvetése, amely nem éri el a GDP 1 százalékát sem. Csak hogy néhány adatot említsek: 2014-ben csupán a tervezett GDP 0,79 százaléka volt, míg a 2015-ben a tervezett GDP 0,75 százalékát teszi ki. És amint már említettem az előző felszólalásomban, a harcihelikopter-képesség megszűnt, a szállítóhelikopter-képesség a működőképesség határára sodródott, az egyéni felszerelések rendkívül rossz állapotban vannak a honvédségnél, óriási a fluktuáció az állományban.

És két mondatot szólva a béremelésekről. Nagyon remélem, hogy a hivatásos állomány meg fogja kapni azt a béremelést, amit a kormány megígért. Kérem azt, hogy ne felejtkezzenek el a közalkalmazotti státusban lévőkről sem, hiszen őket ‑ mivel a köztisztviselői illetményalap nem változik ‑ nem fogja érinteni a béremelés.

Összességében reményemet fejezem ki, hogy mind a józan ész, mind pedig a biztonságpolitikai környezet változásai arra sarkallják végre a magyar kormányt, hogy belássa végre, hogy a magyar emberek biztonságának garantálásához a Magyar Honvédség működőképességének nem csupán a hajszálon történő fenntartása, hanem a fejlesztése is szükséges. Mióta Magyarország a NATO tagja és később az Unióé, az Országgyűlés óriási többséggel fogadta el a NATO-, EU-, ENSZ-missziókhoz történő hozzájárulásról szóló határozatokat. Úgy gondolom, ezekben a műveletekben Koszovótól Afganisztánig kiválóan helytálltak a Magyar Honvédség katonái. Nagyon köszönjük nekik a szolgálatukat, és engedjék meg, hogy a rendőri állománynak is megköszönjem, amit ezekben a missziókban tettek. Tehát őket illeti minden elismerés, ők azok, akik garantálják, hogy jó a Magyar Honvédség megítélése, ebből tud táplálkozni hazánk is, és megérdemlik érte a méltó megbecsülést.

Az ezekben a széles koalíciókban, nemzetközi felhatalmazással megvalósuló, közösen meghozott döntéseket eddig az MSZP minden alkalommal támogatta, tehát az MSZP támogatja a beszámolók elfogadását is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 30 2015.03.04. 13:15  13-43

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Már több felszólalásomban is hangsúlyoztam ‑ most megismétlem ‑, hogy nagyon fontosak azok a missziók, és fontosnak tartom a bennük való részvételt, amelyek a mai napon előttünk fekszenek, valamint az ezekkel kapcsolatos beszámolók. Mégis újra elmondanám, hogy mi hogyan látjuk az állomány és a Magyar Honvédség helyzetét, és milyen problémákat látunk, hiszen ez szervesen kapcsolódik ahhoz, hogy milyen feladatot lehet teljesíteni ezekben a missziókban, valamint szervesen kapcsolódik ahhoz, hogy ezek a kiváló teljesítmény okán bár javítják Magyarország megítélését, mégis látni kell, hogy az alapfeladatok ellátása, a tényleges képességek hogyan alakulnak. Képviselőtársam itt az 5. cikkelyt emlegette. Nos, nem egy kívülálló ország vagyunk, nem kívülről szemléljük ezt a dolgot, hanem a kollektív védelem mi magunk is vagyunk, és attól is függ a kollektív védelem hatékonysága, hogy Magyarország hadereje milyen állapotban van. A katonáink rendelkezhetnek kiváló képességekkel, hihetetlen elhivatottsággal ‑ ami így is van, és látszik is, hiszen nagyon sokan megmaradtak még a nehéz körülmények ellenére is a Magyar Honvédség állományában ‑, de ez mind-mind elvész, és megvan az esély arra, hogy ez a tudás, ez a tapasztalat, ez a hivatástudat elvész akkor, ha nincsenek meg azok az eszközök, amelyekkel ők dolgozni tudnak. A missziók egyébként terepet biztosítanak ahhoz, hogy legtöbbször modernebb felszereléssel tudnak ott szolgálatot teljesíteni.

Nagyon fontosnak tartom, hogy amikor ők hazatérnek a misszióból, akkor meglegyen a helyük a Magyar Honvédségben. Biztos vagyok benne, hogy megvan az a törekvés, hogy a visszatérő katonák a leginkább tudják hasznosítani a megszerzett tapasztalatokat, be tudják építeni a tevékenységükbe, hogy ez a tapasztalat lehetőleg ne elmúljon, hanem fenntartható legyen Magyarországon a működés közben is, és ne csak akkor, amikor az adott állomány tagja esetleg visszatér egy misszióba, ugyanis nagyon sokan vesznek többször is részt ezekben.

Mi biztosítaná azt, hogy meglegyenek a megfelelő technikai eszközök? Pénz, pénz, pénz. Ezt ismételgethetjük, és sokszor hallottuk is már. Sajnos tény, hogy több mint 250 milliárd forinttal csökkent a Magyar Honvédség költségvetése az elmúlt öt évben.

(11.00)

Egyébként lehet azt mondani, mert már többször hallottam kormánypárti képviselőktől, és ténykérdés, hogy egész Európában csökkentek a védelmi kiadások, és a megváltozott biztonságpolitikai környezet nem ideális állapotban érte Európát a védelmi kiadások és állapot tekintetében, de az is biztos, hogy nem mindegy, hogy egy ekkora forráselvonás, egy ilyen anyagi leépítés milyen állapotban ér egy haderőt. Európa nyugati országaiban, amennyiben költségcsökkentésről beszélünk, akkor ott valószínűleg nem a 30-40 éve már szolgálatban lévő és rendszerben lévő technikai eszközökről van szó. Akkor, amikor náluk esetlegesen nő az amortizáció, nem gyanítom, hogy a Magyarországon tavaly aktuális, hiszen ez a zárszámadásból derült ki, 28 százalék körüli értéken állna náluk az amortizáció. Tehát azzal érvelni, ha ez felmerülne, hogy egész Európa-szerte csökkentek a védelmi kiadások, azt gondolom, ennyiből nem lenne helyénvaló.

A másik dolog, ami kapcsolódik egyébként ehhez, a helikopter-beszerzés. Szeretném ezt még egyszer hangsúlyozni, hiszen nem szabad veszni hagyni ezt a képességet. Nemcsak azért, hogy ne legyen egy újabb képesség, amit veszni hagyunk vagy hagy a kormányzat, hanem azért sem, mert a szállító helikopterek rendkívül fontos feladatokat látnak el, civil feladatokat, katasztrófavédelmi feladatokat is ellátnak. Ez abszolút égető kérdés.

Miniszter úr többször említette ezt a 172 milliárd forintot. Azt gyanítom, valószínűsítem, ön sem várná, hogy ez egyben látszódjon a költségvetésben, akár általános tartalék, rendkívül tartalék vagy bármilyen címen, hiszen egy hatalmas nagy összeg. Tehát ez tény, hogy nem látszik, ez egy fiktív összeg. Csak az a probléma, hogy ennek még egy része sem látszik. Hiszen beszéltek arról, hogy kiírásra fog kerülni a helikoptertender, és a mai napig nem történt semmi. Másfél éve megy ezzel kapcsolatban a hitegetés. Természetesen ez már azt megelőzően is megoldandó feladat volt, és a kormány ezzel kapcsolatos tétlenségét, azt gondolom, semmi nem tudja indokolni.

Persze ennek a 172 milliárdnak még egy kis szelete sem látszik. Nyilván az, hogy mekkora összegnek kell rendelkezésre állnia, függhet attól, hogy milyen pénzügyi konstrukcióban vásárol Magyarország helikoptereket, de hogy egy részének már látszania kellene, ha ezt ténylegesen megvalósíthatónak gondolják, vagy tényleges politikai szándék, és jól felfogott, az emberek biztonságát szolgáló szándék lenne arra, hogy ezt megvalósítsák, az biztos.

Még egy pillanatra visszatérve a költségvetéshez: említettem azt, hogy 2015-ben még a ’14. évihez képest is az előre tervezett GDP arányában meghatározott védelmikiadás-mérték csökkenést mutat. Ténykérdés, hogy számszakilag, ahogy azt miniszter úr már többször megtette, minimális emelkedés egyébként kimutatható. Csak az nem mindegy véleményem szerint, hogy mi okozza ezt az emelkedést. Hiszen az alapfeladatok ellátására az idei évben mindössze 1,5 milliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre a tavalyihoz képest. (Hende Csaba: Most csökkenésről beszélünk vagy növekedésről?) Miniszter Úr! Ossza el ezt az összeget, hogy ez mennyiben segíti az alapfeladatok ellátását! Az állami rendezvényszervezés átkerült a Honvédelmi Minisztériumhoz, és ezzel jár 760 millió forint pluszforrás, amit természetesen ennek a feladatnak az ellátását szolgálja. Tehát megint csak nem a honvédség működésére, képességnövekedésére megy ez az összeg.

És hát természetes, hiszen megszoktuk a kormányzati kommunikációt már, hogy az az összeg, ami egyébként a Miniszterelnökségnél egyéb kifizetések címen el van különítve, egyben a rendvédelmi és honvédelmi szakma illetményemelése, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak béremelése, összességében erre 44 milliárd forint van megjelölve. Úgy gondolom, a honvédség 11-12 milliárd forint körüli összegre számíthat talán ebből. Mi egyébként sérelmeztük a költségvetésnél, hogy ez nem szerepel külön soron, csupán „egyéb kifizetések” címen, és csupán a törvény indokolásában van benne ez a 44 milliárd, hiszen így, ilyenformán garanciát nem látunk a kifizetésre.

De én nagyon bízom benne, hiszen az látszik, hogy most már a kormány is észreveszi azt, hogy milyen nehéz helyzetben van a Magyar Honvédség állománya. Ahogy hallgattam önöket, azt kell mondjam, itt a missziókkal kapcsolatban nagyon sok mindennel egyet kell értsek. Azzal mindenképp, hogy kiváló teljesítményt nyújt az állomány, és ezt itthon igenis értékelni kell. Olyan életutat kell számukra biztosítani, úgy tudom egyébként, hogy ez kidolgozás alatt van, hiszen miniszter úr már többször említette, hogy a béremeléssel egy új életpálya is bevezetésre kerül; tehát olyan életútra van szükség, amely megbecsüli ezt a fajta szolgálatot.

Látjuk azt is, hogy akár az afganisztáni missziónál nagyon jó teljesítmény van, nagy elismertsége van Magyarországnak a réskitöltő képességek terén. Ez egy nagyon jó dolog, de azt gondolom, nem szabad erre alapozni. Mindenféleképpen a tényleges fő képességeket nem szabad elhanyagolni, azokat, amelyek az alapfeladatok ellátásához, a Magyarországon élők biztonságának közvetlen garantálásához szükségesek. Azt gondolom, mindenképpen dicséretes az, hogy sokoldalúak a magyar katonák, és nagyon sok helyzetet meg tudnak oldani. Sajnos a nehéz helyzet is rákényszeríti őket erre, hiszen lehetett hallani ilyen elbeszéléseket, hogy a sajnálatos itthoni nehéz munkakörülmények is arra sarkallják őket, a természetesen meglévő kreativitásukon felül, hogy a létező összes problémás és megoldandó helyzetet nagyon kreatívan meg tudják oldani, úgyhogy mindenféleképpen elismerés jár nekik ezért. A rendőri állományt megint csak szeretném kiemelni a missziókkal kapcsolatban.

Azt szeretnénk látni, hogy a kormány ténylegesen komolyan veszi most már a honvédelem kérdését, hiszen az elmúlt öt év, az a fajta amortizáció, ami bekövetkezett ennek a több száz milliárdos nagyságrendnek az elvonásával, évtizedekre határozhatja meg a Magyar Honvédség működésének, fejlesztésének lehetőségeit. Ezt miniszter úr egyébként nagyon jól tudja. Látom, hogy helyesel erre. (Hende Csaba a fejét rázza: Nem.) Nekem úgy tűnt, reméltem, hogy jól látom. (Hende Csaba: Óh, nem.) Tehát a béremelés mindenféleképpen pozitív dolog, az valósuljon is meg.

A helikoptertender kiírása pedig most már tényleg nem tűr halasztást. Reméljük, hogy nem egy olyan beszerzést látunk, mint tavaly tavasszal, hogy sikerül három szovjet gépet nagyjából a semmiből megvásárolni, érdekes körülmények között, a nyilvánosság teljes kizárásával, úgy, hogy egyébként pont előtte bizonyította be az orosz cég, hogy nem tartja be a szállítási határidőket. Tehát kérdéses, hogy a szervizelés hogyan lesz megoldva. Nem tudom, a kormány miben gondolkodik a helikoptertendert illetően, de az egészen biztos, hogy égető a feladat, és meg kell oldani. Hiszen nagyon jó dolog a béremelés, de az is tény, hogy ha emellett nem lesz az állománynak mivel repülni, akkor a béremelés sem lesz elegendő ahhoz, hogy hosszú távon benntartsa őket a Magyar Honvédség állományában. Hozzáteszem azt, hogy ezek a katonai eszközök ténylegesen nemcsak elsősorban katonai célra, hanem civil feladatokra, katasztrófahelyzetek elhárítására is mindenféleképpen szükségesek. Köszönöm szépen.

(11.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 39 2015.03.04. 2:10  13-43

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy visszatért a terembe Kósa elnök úr, mert azért nézzük csak meg, mert nem tudom, hogy mire gondol ön 2010 előtt mint rombolás. A pápai bázisrepülőtér fejlesztésére, arra, hogy odament a nehéz-légiszállító ezred, és létrejöhetett ez a képesség Magyarországon? Vagy a kecskeméti repülőtér fejlesztésére gondol? Netán a laktanya-rekonstrukciós programra gondol? Amiből egyébként a legmodernebb laktanyát sikerült átadni a TEK-nek térítésmentesen ‑ ezt egyébként hozzáteszem ‑, a Maléter Pál laktanyát; ehhez külön gratulálok egyébként a kormánynak. Vagy pedig arra gondol, hogy mondjuk, a Gripeneket NATO-kompa­tibilissé kellett tenni, és sikerült is, miután sikerült úgy beszerezni ezeket, hogy nem voltak NATO-kompatibilisek? Vagy a gépjármű-beszerzési programra gondol? Vagy pedig a fejlesztésekre gondol, amiket egyébként maga a kormány el szokott mondani nagyon sokszor, hogy egyébként a drónok is ennek a kormánynak az érdeme; azt érdemes megnézni, hogy mikor indultak el ezek a fejlesztések. De azt gondolom, hogy egyébként minden kormánynak feladata a maximumot hozzátenni.

Annyiban sem érheti szó a ház elejét, hogy ‑ nem volt túlfinanszírozva soha a honvédség Magyarországon, azt gondolom, ez így van, de ‑ soha a GDP 1 százaléka alá nem csökkent a Magyar Honvédség költségvetése. Ez az az összeg, ami minimum szükséges lenne ahhoz, hogy egyáltalán a működőképesség fenntartása működhessen.

Azt is kifogásoltam a költségvetésben, hogy hiába számszakilag nagyon minimális emelkedés kimutatható, de azt ígérték, hogy a GDP 0,1 százalékával emelkedni fog 2016-tól a honvédség költségvetése. Ezt a walesi csúcs után előrehozták 2015-re. Nincs meg a 0,1 százalék!

Én meg azt gondolom rombolásnak, amit a költségvetéssel műveltek az elmúlt öt évben, és többek között azt, hogy olyan embereket, akik végigszolgálták az életüket, megfosztották a nyugdíjas státusuktól, és ezzel megalázták őket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 216 2015.03.09. 5:11  215-216

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap délelőttre hívta össze Orbán Viktor a misszióvezetőket. Ez egy rendkívüli nagyköveti értekezlet volt. A nagyköveti értekezletekről megszokhattuk, hogy nyaranta és évente általában egyszer történnek meg. Most mégis sor került erre a rendkívüli alkalomra. Azt kell mondjam, nagy újdonság nem történt. Azok biztosan hiú ábrándokat kergettek, akik azt gondolták, hogy most ezen az alkalmon a miniszterelnök hatalmas nagy külpolitikai fordulatot fog bejelenteni, és teljesen más eszközök, módszerek alkalmazását, valamint a hagyományos értékekhez való visszatérést. Természetesen ez nem történt meg, sőt kifejezetten még meg is erősítette mondataival azt az irányt, amit egyébként az elmúlt években rendkívül helytelenül követ.

Ez az egész arra volt jó, hogy Orbán Viktor egy önfényezést tartson, arra volt jó, hogy építsen egy színpadot magának, ahol ismét szerepelhet, és úgy lehetett értesülni a sajtóból, hogy most már évente két alkalommal kerülnek majd megrendezésre ezek a nagyköveti értekezletek. Én egyébként a magam részéről javasolnám, hogy havonta legyen, hiszen olyan hihetetlenül kiszámíthatatlan és változékony a magyar külpolitika, hogy kell is tájékoztatni a nagyköveteket, és folyamatosan kell is magyarázkodni. Azt gondolom, ők is a fogadó országban folyamatos magyarázkodásra kényszerülnek emiatt.

Le kell szögezzük, hogy mára teljesen megszűnt a magyar külpolitika, csupán fideszes érdekpolitikáról beszélhetünk, semmi másról. És egy nagyon szűk fideszes csoportérdeket hazudik a kormány folyamatosan magyar nemzeti érdeknek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a végletekig kiszámíthatatlan a magyar külpolitika, ha nevezhetjük még annak, pedig a külpolitika egyik legfőbb ismérve kell legyen a kiszámíthatóság. Láttuk, hogy a keleti nyitás semmilyen eredménnyel nem jár. Azt gondolom, Szijjártó Péter bajban lesz, mert most itt meghirdette a déli nyitást, és lassan el fognak fogyni az égtájak. Kérdés, hogy akkor majd mit fog tudni a jövőben bejelenteni. Talán érdemes lenne visszatérni egyébként a nyugati értékekhez.

(15.30)

Hogy mit is nevezhetünk például bizalmatlanságnak? Mert hiszen egy elég komoly bizalmatlanság kezd kialakulni Magyarországgal szemben a nemzetközi térben. Hiszem azt, hogy egy jó külpolitika eleve minden irányban nyitott, és az értékeket és érdekeket a megfelelő egyensúlyban alkalmazva a valós magyar nemzeti érdeket képviseli ez a külpolitika, aminek meg kellene valósulni. Itt kell hozzátegyem, hogy a valós magyar nemzeti érdeket úgy kell érvényesíteni, hogy az ne vezethessen bizalmatlansághoz. Ez nem így történt. Így történhetett meg, hogy például Putyin orosz elnök itt, Magyarországon, Orbán Viktor jelenlétében kérhette fel az ukrán haderő katonáit, hogy tegyék le a fegyvert Debalcevénél. Ezt így Magyarországról sikerült üzennie, Orbán Viktornak erre egy szava sem volt, és ott állt mellette.

Szijjártó Péter a múlt héten öt külpolitikai célt fogalmazott meg egy konferencián, erre röviden szeretnék kitérni. Az egyik a német szövetség erősítése. Ez egyébként egy nagyon helyénvaló dolog, hiszen alapvetően jónak nevezhetőek a kapcsolatok. Bár Angela Merkel látogatása is megmutatta azt, hogy jelentős különbségek lehetnek bizonyos területeken, például a demokráciafelfogásban és más területeken is. De azt gondolom, itt a legkisebb a baj, amit okozott a kormány. A magyar-amerikai viszony teljesen egyértelmű. Látszik, hogy a korrupciós ügyek, a kitiltási botrány rányomta erre a bélyegét. A kormány ezt a mai napig nem tudta rendezni.

Az orosz politikáról már szóltam pár mondatot, ezt is említette Szijjártó Péter mint prioritást, és ezzel kapcsolatban az ukrán rendezést is. Kitért a visegrádi együttműködésre is, ezen kapcsolatok ápolására, ami, azt gondolom, szintén hatalmas kudarc. Láthatjuk azt, hogy a lengyel kormánnyal nem tud együttműködni a magyar kormány, és olyan lépéseket tesz, ami a lengyel kormány számára nem elfogadható, egyébként teljesen érthetően. Látjuk azt, hogy Csehország, Szlovákia és Ausztria pedig új szövetségben erősítik egymást.

Magyarország hol van? Magyarország már nemcsak Európán belül szigetelődik el, hanem, amint megjegyezte Orbán Viktor, hogy mennyire fontos a közép-európai együttműködés, most már Közép-Európán belül is. Ehhez csak gratulálni tudok a kormánynak.

Át kell gondolniuk, hogy mit csinálnak, hiszen nagyon veszélyes úton haladnak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 6 2015.03.18. 15:08  1-26

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyának szabályait jelenleg az 1996-ban elfogadott Hszt. tartalmazza. Az elmúlt közel húsz évben a Hszt. megszámlálhatatlanul sok módosításon ment keresztül, ennek az lett a következménye, hogy a szabályozás belső koherenciája teljesen megszűnt, ellentmondásos és mára elavult rendelkezések tömkelegét tartalmazza.

Már régóta napirenden van egy új szolgálati törvény megalkotása, ami ezek alapján egyértelműen szükséges volt. Tudható az is, hogy a Belügyminisztérium 2010-11-ben már tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel ebben a kérdésben. 2014 őszén került újra napirendre egy új szolgálati törvény kidolgozása, és az első tervezetet 2015 januárjában tették közzé a kormány honlapján. A szakszervezetekkel történő egyeztetés eredményeként ezt a közzétett tervezetet már most több ponton finomították, ami szerintünk mindenképpen dicséretes.

(9.30)

A benyújtott javaslatban számos korábban megfogalmazott aggályt kiküszöbölt a Belügyminisztérium. Tehát nagyjából ezek az előzmények.

Engedjék meg, hogy elsősorban a pozitívumokat emeljem ki felszólalásom elején ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a rendvédelmi szervek milyen fontos feladatot végeznek, és tudjuk azt, hogy a hivatásos állomány, illetve a rendvédelmi szervek teljes állománya élethivatásának választja ezt a szakmát, és ezt természetesen Magyarország biztonságáért, a magyar emberek biztonságáért, családjaik biztonságáért teszik. Éppen ezért rendkívül fontos volt, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek ezért a munkáért és azokért a kockázatokért, amiket vállalnak.

Alapvetően a cél az, hogy egy olyan törvényjavaslat szülessen, amiben konszenzus van. Az MSZP is azt szeretné látni, hogy egy olyan törvényjavaslat kerül majd zárószavazásra, amely egyébként mindenki részéről támogatható. Egy olyan javaslatra van szükség, amely megfelelő megbecsülést, megfelelő életutat, előmeneteli lehetőséget, és hangsúlyoznám: mindenképpen jogbiztonságot és létbiztonságot biztosít az állomány számára. Hiszen ők is akkor tudják ellátni mindennapi feladataikat, akkor tudnak erre koncentrálni, akkor hatékony a rendvédelmi szervek működése, ha az állománynak megvan a jogbiztonsága, létbiztonsága, ami megfelelő keretet biztosít munkájukhoz. Ez a törvény évtizedekre fogja meghatározni a lehetőségeket és a működést, tehát nekünk is az a célunk, hogy egy olyan javaslat kerüljön terítékre, ami támogatható.

Elsősorban elmondanám a pozitívumokat, utána térnék rá arra, hogy számos módosító javaslatot fogunk a törvényjavaslathoz benyújtani. Ebből azokat a markáns elemeket emelném ki, amelyek beépítését a javaslatba mindenképpen várjuk ahhoz, hogy az általunk is támogatható legyen.

Alapvetően üdvözöljük azt, hogy a régóta ígért illetményfejlesztéshez megfelelő kereteket biztosít ez a javaslat, és azt, hogy már az idei költségvetésben megtalálható ‑ bár a Miniszterelnökségnél, de megtalálható ‑ a forrás az illetményemelésre. Nagyon reméljük, hogy meg fog valósulni, mert ennek már mindenképpen ideje volt. Ez abszolút üdvözlendő.

Azt is üdvözöljük, amit már kiemeltem az elején, hogy a minisztérium többkörös egyeztetést folytatott az érdekvédelmi szervezetekkel, és volt többpárti egyeztetés is a témában. Azt mondom, hogy bár a többi területen is fellelhetőek lennének a kormányzat részéről a hasonló jellegű szándékok.

Az is tény, hogy ahhoz a tervezethez képest, amit januárban láthattunk a kormány honlapján, jócskán javult a törvényjavaslat. Az a felvázolt új előmeneteli és illetményrendszer, amit láthatunk, mindenféleképpen előrelépést jelent a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest.

Még egypár konkrétumot engedjenek meg a pozitívumok kategóriájában. Az, hogy a meglévő inkoherenciát szabályozza a javaslat, és megfelelő kereteket biztosít a működéshez, abszolút üdvözlendő. Egyébként az is, hogy garanciákat láthatunk a javaslatban ahhoz, hogy az illetményfejlesztés ne maradhasson el.

Szeretném még kiemelni a tartalékos-nyilván­tartást, amiről az előterjesztői beszédben is hallhattunk. Ez mindenképpen előremutató, és fontos az, hogy a visszavétel lehetőségének megteremtése meglegyen.

Tehát ezek voltak alapvetően a pozitívumok. Akkor most engedjék meg, hogy elmondjam, melyek azok a javaslatok, melyek azok a jelenleg meglévő elemek a törvényben, amelyekkel nem értünk egyet, és amelyek kijavítását mindenképpen várjuk.

Az egyik az, hogy nem biztosítja a törvény a hivatásos életút méltó lezárásának lehetőségét. Tudjuk azt, hogy a kormány 2010-2014 között megszüntette a szolgálati nyugdíjrendszert, ezzel rengeteg hivatásos, volt hivatásos állományú, a rendvédelmi szervek állományában, a honvédségnél dolgozót hozott rendkívül nehéz helyzetbe. Megfosztotta őket a nyugdíjasstátustól, az ellátásukat járandósággá alakították, és még egy 16 százalékos levonással is terhelték, ami a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő levonás. Ezzel a mai napig nem értünk egyet, a mai napig elítéljük ezt a lépést.

Tény az, hogy tartalmazott a régi szolgálati nyugdíjrendszer igazságtalan elemeket, de az is tény, hogy azokat az embereket, akik egyébként nem jókedvükből mentek el szolgálati nyugdíjba, hanem többségükben egészségügyi okokból, illetve létszám-átcsoportosítások, leépítések következtében, ilyen megalázó helyzetbe nem lehet hozni. Ezt mondjuk a mai napig, és ez nagyon elítélendő lépés volt. A jelenlegi javaslat tartalmazza egy biztosítási rendszer felépítését. Erről a biztosítási rendszerről egyelőre még szinte semmilyen konkrétumot nem lehet tudni, de valamilyen formát a hivatásos életút méltó lezárására mindenféleképpen ki kell találni.

Az is tény, hogy az önálló feladat-végrehajtás és a felelősségvállalás ösztönzése helyett a javaslat továbbra is a militarizált működést állítja előtérbe és a felsőbb utasítások ellentmondásmentes végrehajtását. E tekintetben különösen nagy probléma a vezetők teljes kiszolgáltatottsága, hiszen látjuk azt, hogy ők bármikor indoklás nélkül felmenthetők, és a törvényjavaslat szerint még a rendfokozatukban is visszavetik őket. Mindenképpen szeretném hangsúlyozni, az tény, hogy egy nagyon üdvözlendő lépést, mint az illetményemelés és ennek garanciái, tartalmaz a törvényjavaslat, mégsem gondolom azt, hogy ez felhatalmazás lehet arra, hogy ennek farvizén szigorításokat és jogkorlátozásokat próbáljanak meg lenyomni az állomány torkán.

További konkrétumokat szeretnék említeni, amelyeket kifogásolunk. Tartalmaz a javaslat egy olyan bekezdést, amely szerint „a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő magatartás körében, e törvényben meghatározott feltételekkel, erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti”. Ennél a bekezdésnél „a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő magatartás körében” egy rendkívül tág meghatározás, illetve az ellenőrzés módszerei nincsenek megjelölve. Mindenféleképpen elvárás részünkről, hogy rögzítve legyen a törvényjavaslatban az, hogy pontosan milyen szolgálati feladatellátás során lehetne ellenőrizhető az állomány, és pontosan milyen eszközökkel. Enélkül ez a bekezdés véleményünk szerint nem maradhat így.

Egy másikat szeretnék idézni: „Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközzel megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.” Véleményünk szerint ezt a bekezdést mindenféleképpen törölni kell, hiszen azok a cselekmények, amelyek fegyelmi felelősség körébe tartoznak, egyébként jelenleg is szankcionálhatók. Nem értjük azt, hogy miért lenne szükség ilyen korlátozásra.

Szeretném hozzátenni, hogy az állomány tagjai jelenleg is átesnek kifogástalanéletvitel-ellenőrzésen, nem gondolom, hogy egy ilyen vizsgálat során ne derülne ki, ha valaki olyan véleményeket fogalmaz meg vagy fotókat alkalmaz internetes felületeken, közösségi oldalakon, amelyek egyébként nem méltóak a rendvédelmi hivatáshoz. Tehát azt gondolom, hogy azoknál, akik az állomány tagjai és szolgálnak, vajmi kicsi az esélye, hogy ilyen tartalmakat töltenének föl, vagy olyan véleményeket fogalmaznának meg, amelyekbe ilyen szempontból bele lehet kötni, vagy az a rendvédelmi hivatásra bármilyen negatívum lehet.

(9.40)

Úgy gondolom, inkább hasznos az, ha közösségi oldalakon, internetes felületen a rendvédelmi szervek állományáról, a személyekről tudják azt, hogy ők egyébként rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgoznak, mert ez is a társadalmi megbecsülést növelheti, a presztízst növelheti. Érthetetlen, hogy olyan tartalmakat, mint például egy tiszti eskütétel, miért ne tölthetne fel valaki az internetre, miért ne lehetne erre büszke. Azt gondolom, hogy azok az emberek, akik itt teljesítenek szolgálatot, igenis büszkék a hivatásukra, és büszkék arra, amit csinálnak. Előfordulhat egy ilyen szabályozás esetén, hogy ha ez benne marad a törvényjavaslatban, hogy az országos parancsnok esetleg olyan tartalmakat is megtilthat, ami közvetlenül egyébként nem befolyásolná negatívan a rendvédelmi szervek megítélését, vagy fegyelmi vétség lenne esetlegesen.

További kifogásolható elem az, hogy a nemzetbizton­sági szolgálatok állományát rendszeres polig­ráfos ellenőrzés alá vetnék. Ezt egyébként rendkívül túlzónak tartjuk. Ha poligráfos ellenőrzésről van szó, akkor véleményünk szerint ez maximum az új belépők esetén vagy egy felmenő rendszerben jöhetne szóba, és azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy megfelelő érdekképviselet működése esetén. Merthogy egyébként azt is tartalmazza a javaslat, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál működhessenek érdek-képviseleti szervezetek. (Sic!) Ez is egy érthetetlen pont. Azt gondolom, hogy nem lehet nemzetközi példákra hivatkozni, hiszen ha megnézzük Magyarország, a magyar kormány jelenlegi működését, akkor azt gondolom, nem összehasonlítható sajnos nyugati példákkal a dolog. Az, hogy évtizedek óta jól működnek az érdekképviseletek a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, egyértelműen bizonyítja, hogy ennek a további fenntartása teljesen jogos elvárás. Azt is szeretném hozzátenni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviselete eleve korlátozott, hiszen eleve korlátozottan fordulhat az állomány bírósághoz, tehát semmiképpen nem tartjuk indokoltnak, hogy náluk megszűnjenek az érdekképviseleti szervezetek.

Szeretném kiemelni a túlszolgálat kérdésének rendezését is. Itt úgy néz ki a javaslat, hogy ez szabadságban lesz megváltható a jövőben. A jelenlegi Hszt. szerint ezt pénzben lehet megváltani. Az egyértelmű, hogy hatalmas teher lenne ennek a változásnak az azonnali bevezetése. A többpárti egyeztetésen is felmerült, hogy várhatóan 2018-ig még a jelenlegi szabályozás fenntartása szükséges mindenféleképpen. Jelenleg a törvényjavaslatban nem szerepel dátum. Tehát azt mindenképpen elvárnánk, hogy ennek a változásnak a bevezetése konkrét dátumszerűen szerepeljen a javaslatban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, akkor innen fogom folytatni. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 22 2015.03.18. 12:13  1-26

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatnám, ahol a vezérszónoki felszólalásomat abbahagytam, hiszen amellett, hogy elismerésre méltó az, hogy végre az állomány megkaphatja a megfelelő illetményemelést, ami jár neki, és a törvény megteremti ennek a garanciális alapjait, emellett számos ponton kritikát fogalmaztunk meg a javaslattal kapcsolatban. Ezt csak villámgyorsan feleleveníteném: például az állomány technikai eszközökkel történő ellenőrzése, a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál az érdekképviseletek megszüntetése, illetve a poligráfos ellenőrzést említettem; és akkor most mondanék még pár sarkalatos pontot, hogy mik azok a törvényben, amik mindenképpen javításra vagy pedig törlésre szorulnak.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az MSZP csak akkor tudja támogatni a törvényjavaslatot, ha ezek módosító javaslatok befogadásra kerülnek, és megjelennek egy új törvényjavaslatban, illetve ebbe beépítve. Tehát ebben az esetben fogjuk tudni csak támogatni. Nyilvánvalóan az lenne a cél, és nekünk is az szolgálna megelégedésünkre, ha ezek bekerülnének, és ezáltal tudnánk támogatni a javaslatot.

De hadd folytassam a kritikával! Nem rendezi a törvény és nem említi, hogy a 2012. január 1-je után egészségügyi, pszichológiai okokból alkalmatlanná vált és leszerelt állomány sorsát hogyan kívánják rendezni. Megoldás lehet a tervezett biztosítási rendszer előrehozása, de egyelőre még semmit nem tudunk erről a biztosítási rendszerről, csak azt, hogy meg lett ígérve. Hozzáteszem itt, ezen a ponton, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése egyébként megbocsáthatatlan úgy, hogy semmilyen erkölcsi megbecsülést biztosító javaslatot évek óta nem tudtak felmutatni. Egy biztosítási rendszer beve­zetése minimálisan orvosolhatja ezt a helyzetet, de még mindig nem tartjuk kielégítő megoldásnak. Akik 2012. január 1-je után szereltek le, az ő esetükben egyébként javaslat és megoldás lehet az is, és ezt ajánlanám a Belügyminisztérium figyelmébe, hogy legalább azt a szolgálati járandóságot kapják meg ők is, amit egyébként a volt szolgálati nyugdíjasok. Ez a minimum.

Ha már a szolgálati nyugdíjak megszüntetéséről beszéltünk, Kósa Lajos képviselőtársam sajnos nincsen a teremben, de tőle szerettem volna megkérdezni: hogyan várná el azt, hogy emberek olyan körülmények között dolgozzanak 60 éves korukig, mint ahogy dolgoznak például a tűzoltók, akik sokszor emeletre cipelik föl a tömlőket, és hihetetlen füstben töltik a mindennapjaikat, ilyen körülmények között dolgoznak? Hogyan dolgozzanak 60 éves korukig azok, akik napi szinten szerencsétlen közúti balesetek miatt gyerekeket, embereket vágnak ki az autóból, és ezt élik át napi szinten? Hogyan dolgozzanak 60 éves korukig azok, akik mondjuk, a büntetés-végre­hajtásban napi szinten gyilkosok között töltik az idejüket, és rájuk kell vigyázzanak, és őket őrizzék és rendszabályozzák? Azok, akik 23-24 éves koruktól nyomozók? Azért ezt tőle megkérdezném, hogy ilyen körülmények között ezt hogyan várná el.

A szakszervezeti és az érdek-képviseleti szer­vezetekre visszatérve. Azt említettem, hogy szá­munkra elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál megszűnnek az érdekképviseletek, és egyébként a rendvédelmi szakszervezetek esetén is legalább azokat a jogosítványokat kell biztosítani, amit a munka törvénykönyve a többi szakszervezetre előír. Ezt is mindenféleképpen szeretnénk látni majd.

Még pár összefoglaló kritika. Az egyértelmű, hogy továbbkorlátozza az állomány alapvető jogait ez a törvényjavaslat. Továbbfokozza és parttalanná teszi az állomány ellenőrzését. Még könnyebbé teszi a más szolgálati helyre vezénylést. Azt látjuk, hogy a végrehajtási rendeletek még nincsenek készen. 2015. július 1-jétől a javaslat egyszeri nagymértékű illet­ményemelést biztosít, de ezek a végrehajtási rende­letek még nincsenek meg, és emiatt nem látható, hogy az állomány tagjainak milyen lesz az új besorolási illetménye. Akinek az új besorolási illetménye jelentősen elmarad a most megemelt illetményétől, az ezen a szinten akár hosszabb ideig is megre­kedhet.

2015. július 1-jével mindenkit besorolnak a javaslat szerint, de ezt követően 2018. január 1-jéig a teljes állománynál befagyasztják a fizetési foko­zatban történő előmenetelt, még akkor is, ha a várakozási idő korábban letelik. Így viszont 2018 januárjában az állománynak egy jelentős része azonos időben fog előrelépni fizetési fokozatban. Egyébként 2018-ban lesznek majd parlamenti választások.

A túlóra pénzbeni megváltásáról már emlí­tettünk pár mondatot.

Azt szeretném kiemelni, mert itt többen kiemel­ték, hogy alapvetően szerintünk is a beosztást és a rendfokozatot logikusan kapcsolja össze a javaslat, viszont lesz egy nagyon abszurd következménye ennek: az, hogy a hivatásos állomány tagja normál szervezeten belüli mozgás esetén is alacsonyabb rendfokozatba kerülhet, ez pedig teljesen ellentmond a rendfokozat eszméjének és lényegének.

(11.20)

Az is tény, hogy feltűnő, hogy nyitott kérdés marad végig a rendvédelmi szervek közalkalmazottainak a sorsa. Annyit lehet látni, hogy a kormány szándéka szerint megszüntetné ezt az állománykategóriát. Ennek számos kockázata is lehet, hiszen ha a közalkalmazottakat megpróbálják besorolni, akkor mind a speciális szaktudással rendelkezők esetében, mind a középfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében jelentős illetménycsökkenés következhet be. A katasztrófavédelemnél 2012-ben végrehajtott átszervezés mintájára karbantartói, takarítói, technikai feladatokat ellátók is akár leépítésre kerülhetnek, és esetleg közfoglalkoztatottakkal pótolhatják őket; illetve az esetleges munka törvénykönyve hatálya alá helyezés mögött is visszás kormányzati szándék húzódhat meg, hiszen a kormány bejelentette, hogy 2016-ban a közszolgálati dolgozók illetményrendezésére is sor kerülhet. A közalkalmazotti bértábla alapja ugyanakkor jelenleg a köztisztviselői illetményalap, így ennek emelése a közalkalmazottakra is kihathat. Ha azonban a következő időszakban a közalkalmazotti státus a közszféra jelentős részében megszűnik, akkor így számukra nem kell illetményemelést biztosítani, tehát ez is egy érdekes pont, hogy egyébként nyitott kérdés a közalkalmazottak helyzete és sorsa.

Alapvetően túlzó, hogy a rendészeti szervek munkavállalóival szemben is a hivatásosakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat követelnek meg, és jelentős szigorítás, hogy az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt csak akkor lehet felmenteni a hivatásos állomány tagját, ha nincs felajánlható beosztás, illetve azt az állomány tagja méltányolható okból nem fogadja el. A méltányolható ok beemelése teljesen szubjektívvá teszi a felmentési szabályok alkalmazását. Az sem pontosan látható, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a hivatásos állomány tagja nem méltányolható okból nem fogadja el a felajánlott beosztást. Emellett még maradtak nyitott kérdések, ahogy említettem, a közalkalmazottaknak a sorsát, illetve a végrehajtási rendeleteket mindenféleképpen még a zárószavazás előtt szükséges lenne látni.

Ebből három konkrétumot szeretnék kiemelni. Az egyik a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket tartalmazó pont, az, amely meghatározza a szolgálati beosztások besorolásához szükséges munkakör-értékelés végrehajtásának a módszertanát és az eljárási rendjét; illetve az, amely az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét, a teljesítményjuttatásra jogosultság feltételeit és megállapításának rendjét, valamint az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat, tevékenységeket, a pótlékok folyósításának feltételeit és rendjét; és a preferált településeket tartalmazó rendeletek. Ez az említett három végrehajtási rendelet, mindenféleképpen még zárószavazás előtt szükségesnek tartjuk, hogy ezeket meg lehessen ismerni.

Összegezném az eddig elhangzottakat. Alapvetően azt üdvözöljük, hogy öt évnyi ígérgetés után egyébként végre úgy néz ki, hogy megvalósulhat az illetményemelés, és úgy tűnik, hogy a törvény tartalmazza az ehhez szükséges garanciákat is. Viszont abban abszolút csalódottságunkat fejezzük ki, hogy a törvényjavaslat semmit nem old meg a ’89 előtti időkből megörökölt szovjet típusú rendészeti modellen, és ahelyett, hogy az állományt önálló gondolkodásra, feladatmegoldásra ösztönözné, sokkal inkább a kormányzati utasítások szolgai végrehajtásának a feltételeit igyekszik megteremteni ez a törvényjavaslat.

Ez szellemében tovább korlátozza az állomány alapvető jogait. Turi-Kovács képviselő úr teljes joggal említette azt, hogy már eleve jogkorlátozásokkal lépnek be a rendszerbe, de azt gondolom, hogy egy illetményemelés ígéretével, annak a megadásával senki a kormányból nem érezheti magát arra feljogosítva, hogy az eleve korlátozott jogokat és sok kötelezettséget további jogkorlátozásokkal spékelje meg.

Tehát mindezeknek a következménye: amennyiben a javaslatban benne maradnak ezek a jogkorlátozó intézkedések, a feladatellátás szakmai színvonalának a csökkenését eredményezi. Tehát mindenképpen azt kérjük, hogy támogassák azokat a módosító javaslatokat, amelyeket be fogunk adni. Semmilyen továbbit, sem a véleménynyilvánítás korlátozását, sem pedig további ellenőrzéseket ‑ az érdekképviselet megnyirbálását egyértelműen elutasítjuk -egy­értelmű, hogy nem támogatunk, ezeket vegyék ki a javaslatból.

Mi akkor fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, aminek az alapvető célja egyébként pozitív és előremutató az illetményrendszer, az előmeneteli rendszer tekintetében is, az illetményemelés tekintetében is, mi ezt szeretnénk támogatni, csak akkor fogjuk tudni, ha a módosító javaslatainkat elfogadják. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 96-98 2015.03.31. 15:31  91-143

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP elkötelezett támogatója a terrorizmus elleni harcnak. Határozott elvi álláspontunk, hogy Magyarországnak is erejéhez, valamint teherbíró képességéhez mérten ki kell vennie részét a demokratikus államok közösségének a nemzetközi béke és biztonság fenntartását célzó erőfeszítéseiből. Az MSZP ezt képviselte korábban kormánypártként, és felelős ellenzéki pártként ugyanezt képviseli most is. Ennek szellemében következetesen támogattuk és támogatjuk Magyarország szerepvállalását a Koszovóban, Boszniában, Afganisztánban és Észak-Afrika számos országában tevékenykedő katonai missziókban. Ezekben a missziókban a Magyar Honvédség állománya és katonái kiváló helytállásról tettek tanúbizonyságot, és komoly elismerést vívtak ki hazánknak.

A nemzetközi katonai feladatok támogatása részünkről nem pusztán nyilatkozatokban, hanem itt az Országgyűlés ülésein az MSZP szavazási magatartásában is rendre megmutatkozott. Éppen két hete annak, hogy kilenc darab ilyen nemzetközi katonai misszióról szóló beszámoló elfogadásáról határozott a Ház, amiket az MSZP kivétel nélkül mind megszavazott.

Azzal szemben sem fogalmaztunk meg kritikát, és támogatandónak tartottuk, hogy előző év őszén a kormány csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióhoz, bár ezt a lépést előzetesen a támogatásunkról nem tudtuk biztosítani, hiszen az Orbán-kormány ebbe a döntésbe sem volt hajlandó bevonni az ellenzéket, holott Magyarország szerepvállalása jelenleg is nagyon jelentős. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen szerveződött nemzetközi koalíciónak jelenleg 62 plusz 1 ország a tagja. A részt vevő országok katonai erejükhöz és gazdasági lehetőségeikhez mérten veszik ki részüket a közös erőfeszítésekből. Jelenleg 16 ország tartozik abba a kategóriába, amely harci repülőivel részt vesz az Iszlám Állami elleni légicsapásokban, illetve harcoló erőket bocsátott rendelkezésre. További 16 ország alkotja a szerepvállalás második kategóriáját, amelyek katonai felszerelések, hadianyagok rendelkezésre bocsátásával támogatják a küzdelmet. 14 ország humanitárius segítséggel támogatja a koalíciót, míg 14 ország csak politikai támogatást nyújt.

(Móring József Attila elfoglalja a jegyzői
széket.)

Magyarország már jelenleg is a szerepvállalás második kategóriájába tartozik, figyelemmel arra, hogy a humanitárius segélyeken túlmenően jelentős mennyiségű hadfelszereléssel járul hozzá a terrorszervezet elleni küzdelemhez. Az erről szóló 1470/2014-es kormányhatározat szerint több millió darab különböző töltényt, lőszert, hadianyagot bocsátottunk már eddig is az Iszlám Állam terrorszervezet ellen Irak területén küzdő biztonsági erők rendelkezésére.

Bár a kormány egészen eddig nem volt kíváncsi az álláspontunkra, most azonban e napirend kapcsán szeretném egyértelműen rögzíteni: az MSZP támogatja Magyarország részvételét az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel szemben létrejött koalícióban, és elfogadhatónak tartja a szerepvállalás jelenlegi formáját és mértékét. Azt is elfogadhatónak tartjuk, hogy a nemzetközi környezet és a biztonsági feltételek változásával akár a részvétel újragondolása, esetleg annak fokozása is indokolttá válhat.

A kormány-előterjesztés most a lehető legmagasabb szintre akarja emelni a szerepvállalást, és magyar katonákat akar küldeni a világ egyik legveszélyesebb válságövezetébe. Csakúgy, mint minden korábbi esetben, az MSZP frakciója ezúttal is alaposan tájékozódott, és gondosan mérlegelte, hogy a jelenlegi körülmények között az előterjesztés szerinti feltételekkel megadható-e a felhatalmazás a katonai részvételre. A rendelkezésre álló információk alapján, a felelősségteljes mérlegelés eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy az Orbán-kormány több okból is nincs abban a morális helyzetben, hogy az Országgyűlés felhatalmazását kérje.

(14.00)

Teljesen nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az előterjesztésben szereplő katonai feladatra Magyarországot nem felkérték, hanem arra Orbán Viktor kormánya maga ajánlkozott. Világosan kiderült ugyanis, hogy politikai szinten nem érkezett ilyen tartalmú felkérés a nemzetközi koalíció részéről. Csupán az Iszlám Állam terrorszervezet elleni műveletek tervezését végző amerikai CENTCOM területi parancsnokság kereste meg a Honvéd Vezérkart a konkrét műveleti részvételi igénnyel. A kormány is elismeri, hogy ezt megelőzően, illetve ezen túlmenően semmilyen konkrét felkérést nem kapott Magyarország.

Tisztelt Képviselőtársaim! Katonai és politikai vezetők az elmúlt 25 évből egyetlen ilyen ügymenetben zajló felkérésre sem emlékeznek. Ráadásul Orbán Viktor és Szijjártó Péter már az állítólagos felkérést hetekkel megelőzően is többször nyilatkozott a tervezett észak-iraki szerepvállalásról. A dátumok alapján jól látható, hogy a kormány már jóval az amerikai CENTCOM területi parancsnokság levelét megelőzően döntött a katonai szerepvállalásról. Feltehetően ez azért történt, hogy a CENTCOM mint a koalíciós műveleti képességek tervezéséért felelős parancsnokság, a magyar kormány politikai nyilatkozataiból kiindulva, az aktuális műveletei igényeknek megfelelően kidolgozta a felajánlott magyar szerepvállalás lehetséges formáját.

A dátumok és a körülmények ismeretében aligha lehet tehát más következtetésre jutni, mint hogy Orbán Viktor kormánya maga ajánlkozott a katonai feladatra. A parlamenti frakciókkal pedig csak azt követően kezdtek látszategyeztetésekbe, miután elkötelezték hazánkat a katonai részvétel mellett. Az a megbeszélés nem tekinthető valódi egyeztetésnek, amin a kormány döntésének puszta megerősítését várják el az ellenzéki pártoktól. Önök pontosan tudják, hogy 2010 előtt nem ilyen eljárás előzte meg a nemzetközi katonai műveletekben történő magyar szerepvállalásokat. Az pedig teljesen természetes, hogy a háborúban álló koalíciós partnereink minden felajánlást örömmel fogadnak. Legfeljebb meglepődve nyugtázzák, hogy egy közép-európai ország, a térségben egyedüliként, messze erején és teherbíró képességén túlmutató katonai feladatot vállal magára.

Vajon milyen megfontolásból ajánlkozott fel Orbán Viktor erre a kockázatos, Magyarország terrorfenyegetettségét elismerten növelő feladatra? Meghökkentő módon Orbán Viktor és kormánya a nyugati értékközösséget ért támadásra és a keresztény közösségek közötti szolidaritás szükségességére hivatkozik. Érvelésük szerint Magyarország a nyugati értékközösség része, amiből kötelezettségek is fakadnak. Most azok papolnak a nyugati értékközösség iránti elkötelezettségről, akik például az orosz agresszió idején a legkritikusabb időszakban vajmi kevés szolidaritást tanúsítottak keleti szomszédunk, Ukrajna felé. Az az Orbán Viktor beszél a nyugati értékek védelméről, aki szerint, és most szó szerint fogom idézni: „Az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok.” Aki büszkén hirdeti, hogy, szintén szó szerint fogom idézni: „Elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától, ezért sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan országokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszer részét képezik.”

Most az a miniszterelnök szólít fel bennünket a nyugati értékek védelmére, aki szerint a nyugati típusú demokráciák bukásra vannak ítélve, és az illiberális demokráciáké a jövő; aki olyan országokat állít példaképül, amelyek az ő megfogalmazásával élve nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem. Szóval, az érdekalapú, pragmatikus külpolitikájára oly büszke Orbán-kormány hirtelen a nyugati értékrend iránti elkötelezettségére hivatkozva akarja az elmúlt 25 év egyik legveszélyesebb és legköltségesebb katonai műveletébe küldeni a Magyar Honvédség katonáit.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)

Ráadásul ezzel korábban soha nem tapasztalt mértékű terrorfenyegetettségnek teszi ki Magyarországot. De hihető-e, hogy hirtelen gyökeres fordulat állt volna be Orbán Viktor külpolitikáról vallott felfogásában? Vajon hihető-e, hogy Orbán Viktort ezúttal valóban a szolidaritás eszméje vezérli? Aki figyelemmel kíséri a kormány külpolitikáját, az pontosan tudja a választ. Szó sincs semmiféle változásról. Orbán Viktor és külügyminisztere nem mondanak igazat. Egyszerűbben fogalmazva: hazudnak. Nyilvánvaló, hogy nem az emberi jogok vagy a keresztény közösségek, hanem saját önző pártpolitikai érdekeik védelme miatt ajánlkoznak oly lelkesen erre a feladatra.

Orbán Viktort ugyanis egyetlen cél vezérli: le akarja halkítani a kitiltási botrányban kicsúcsosodó, egyre erőteljesebb nyugati és főként amerikai bírálatokat. Mindezt anélkül akarja elérni, hogy változtatnia kelljen a Fidesz-klientúra diktatórikus és korrupt hatalomgyakorlási módszerein. Az erőn felüli észak-iraki szerepvállalással próbálja imitálni a nyugati szövetségeseink iránti elkötelezettséget, miközben más párttal kooperálva tovább akarja folytatni a jogállam lebontását, az Európai Unióval szembeni szabadságharcot. Ráadásul ezzel párhuzamosan, ki tudja, milyen személyes megfontolásból, energiaellátás szempontjából teljesen kiszolgáltatja Magyarországot az oroszoknak.

Világosan ki kell mondanunk, feltételezhetően Orbán Viktor csupán a kitiltási botrány megúszása érdekében és a kapcsolatok javítása, belpolitikai mozgástere javítása érdekében vezényelné a magyar katonákat Észak-Irakba, és tenné ki nagyobb terrorfenyegetettségnek Magyarországot. Ugyanis a terrorfenyegetettség növekedni fog. Ugyan a sajtóban egy-egy gyenge nyilatkozattal ennek élét gyengíteni próbálják, a bizottsági üléseken ezt lényegében nem cáfolták. De azt ígérik, garantálni tudják Magyarország polgárainak a biztonságát. De vajon hihetünk-e ezeknek az ígéreteknek azok után, hogy Orbán Viktor még a kisbefektetők megvédésére sem volt hajlandó, miközben feltehetően pontosan tudott a fideszes nagyvállalkozó brókercégének bedőléséről? Hogyan fogja az a Terrorelhárítási Központ garantálni a magyar polgárok biztonságát, amiben már a köztársasági elnök sem bízik? Valóban képesek lesznek-e azok a vezetők kezelni egy esetleges válsághelyzetet, akik két évvel ezelőtt még a márciusi hókáoszban is kudarcot vallottak, és emberek ezreit hagyták cserben.

A mi válaszunk egyértelmű: nem hiszünk a kormány ígéreteiben. Nem hisszük el, hogy valódi és komoly terrorfenyegetettség esetén képesek lennének garantálni az emberek biztonságát. Ráadásul még abban sem lehetünk biztosak, hogy az Orbán-kormány nem élne vissza a terrorfenyegetettség növekedésével. A Fidesz ugyanis az elmúlt években szisztematikusan építette le a magyar jogállamot, és a büntetőjogot is rendszeresen visszaélésszerűen használták fel politikai célokra. Elképzelni is rémisztő, hogy valódi terrorfenyegetettség esetén a rend és biztonság szavatolására hivatkozva milyen kemény, demokratikus jogokat korlátozó intézkedéseket vezetne be a Fidesz. Valóban mernének képviselőtársaim lehetőséget adni Orbán Viktornak arra, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be?

Továbbá fel kell hívnom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a kormány nemcsak a várható terror­fenyegetettség mértékét, hanem a katonai misszió biztonsági kockázatait is elbagatellizálja. A kormánypárti politikusok többször nyilatkozták, hogy a magyar katonáknak csupán egy kiképzőtábor védelmét kell ellátniuk Irak legbiztonságosabb részén. Először is le kell szögeznünk, hogy Irak egyik része sem tekinthető biztonságosnak. Másfelől a határozati javaslat maga is felhatalmazást ad törzs- és biztosító beosztások ellátására Irak egész területén. Márpedig Irak területének jelentős részét jelenleg az Iszlám Állam tartja megszállva, amelynek határainál rendkívül intenzív harcok folynak.

Összegezve, az MSZP értékalapon, felelőssége tudatában mindig támogatta és támogatja a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló, valamint a nemzetközi békét és biztonságot elősegítő műveletekben történő ésszerű szerepvállalást. Ez a határozati javaslat viszont másról szól. Orbán Viktor kormánya pusztán a kitiltási botrány megúszása és saját hatalmi szempontjai érvényesítése érdekében akarja, hogy Magyarország az elvárható mértéket messze meghaladó szerepet vállaljon Irakban, az ott zajló fegyveres konfliktusban, amivel szükségtelen kockázatnak teszi ki hazánkat ezáltal.

Ezért a kormány előterjesztéséhez módosító javaslatot fogunk benyújtani. Ebben Magyarország súlyával és teherbíró képességével arányos szerepvállalásra fogunk javaslatot tenni. Kétség nem fér hozzá, hogy a Magyar Honvédség katonái felkészültségük és tapasztalatuk alapján helyt tudnának állni Irakban. Azonban határozott meggyőződésünk, hogy jelen helyzetben erőn felüli vállalás lehet ez Magyarország részéről.

(14.10)

Ezért a jelenlegi magyar hozzájárulás megerősítésén túl olyan katonai képességek felajánlását javasoljuk, amelyek nem igénylik katonai alakulat Irakba telepítését. Így például a Magyar Honvédség egészségügyi, némely kiképzési képességei és más kiber­védelmi képességek a műveleti területre telepítés nélkül is az Iszlám Állam ellen szervezett nemzetközi koalíció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szolgálatába állíthatóak.

Tehát amennyiben a kormány valóban elkötelezett a demokratikus államok közössége iránt, akkor hagyjon fel az oroszpárti és unióellenes (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) politikával. Az MSZP elkötelezett támogatója a terrorizmus elleni harcnak…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: …és csakúgy, mint a jövőben, támogatni fogjuk Magyarország teherbíró képességéhez mérten az arányos szerepvállalást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) NATO-, EU- és ENSZ-missziókban. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 112 2015.03.31. 2:09  91-143

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kósa elnök úrnak szeretnék válaszolni a felvetésére. Sajnálom, ha nem figyelte a hozzászólásomat. Tudom, hogy sok volt, merthogy bőven túl is nyúlt a 15 percen, viszont nagyon bő rész szólt arról, hogy egyébként az MSZP elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelemben. Ez így volt, és most is így van. Azt gondolom, hogy ezt az elkötelezettségünket semmilyen szinten nem vonhatja elnök úr kétségbe.

Pont emiatt, azért, mert önök, amikor ellenzékben voltak, és biztos vagyok benne, hogy ezt nem tudják cáfolni még semmilyen politikai önös szándékkal sem, akkor minden ilyen misszió, és nem is ilyen, mert azt gondolom, hogy ez egy teljesen más kategória, mint amikről eddig beszéltünk, látjuk ennek a terrorszervezetnek a működését, a sajátosságait, nem kérdéses, hogy ez ellen fel kell lépni. Ezért utaltam arra, hogy módosító javaslatot fogunk benyújtani, tehát ezt továbbra is fenntartom.

Pont önök tudhatnák ellenzékből anno, hogy hogyan működtek ezek az egyeztetések, elnök úr. Nem így működtek. Pontosan akkor látnánk azt, hogy önök ennek a felelősségnek a teljes tudatában vannak, hogyha megfelelően nemcsak tájékoztatást kaptunk volna, hanem egyébként egyeztetés lett volna erről, ha a miniszterelnök korrekten részt vesz ebben, akkor, ha egyébként be tudják mutatni az ezzel kapcsolatos politikai felkérést is, hiszen eddig az elmúlt 25 évben egész biztos, hogy önök sem és az eddigi kormányok nem láttak még olyat, hogy egyébként egy területi parancsnokságról indul ki egy felkérés. Tehát ennek kellene legyen valamilyen politikai felkérése. Ezt a mai napig nem tudták bemutatni.

Semmilyen kétség nem fér ahhoz, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen fel kell lépni, ezért adunk be módosító javaslatot, hiszen ezt olyan formában kell megtenni, ami az ország teherbíró képességével összhangban van, és nem okoz túlzott kockázatot. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 130 2015.03.31. 5:18  91-143

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg sok mindenre kiterjedő vitát folytattunk ebben a kérdésben a mai napon, és nagyon sok olyan érvvel, amit nem tudunk értelmezni, vagy jobb, ha nem megyünk bele ezeknek a boncolgatásába. Szeretném képviselőtársamhoz hasonlatosan ismét tudatosítani az álláspontunkat, mert látom, hogy egyéb­ként felmerültek még kérdések ezzel kapcso­latban.

Itt több felszólalásban is a kormánypárti képviselők részéről olyan érvelés hangzott el, mintha abba az irányba vinnék a vitát és az érvelést, hogy Magyarország eddig semmilyen szerepet nem vállalt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben, ami nem igaz. Mint ahogy képviselőtársam is említette és többször elhangzott, hadfelszerelési anyagokkal tavaly nyár végén és humanitárius segítségnyúj­tással, nagyon helyesen, egyébként Magyarország aktív tagja annak a koalíciónak, ami az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzd. Most arról beszél­getünk, hogy ez a szerepvállalásnak majdnem a legma­gasabb szintje. Tehát innentől egyetlenegy magasabb szintje van, az, amiről a kormány ultimátumként beszél. Tehát míg politikai felkérést nem tudott be­mu­tatni ezzel kapcsolatban, kész tényként, mintegy a sajtón keresztül megüzenve a pártoknak, történt egy-egy, azért mondtam, hogy látszategyeztetés, mert én tájékoztatásnak is kevésnek tartottam, ezt bevallom őszintén; nem azért, mert kukacoskodnék, hanem azért, mert ahogy egyébként Turi-Kovács Béla is kiemelte és egyébként Németh Zsolt elnök úr is nagyon helyesen, miniszter úr is kiemelte, ez egy nagyon fajsúlyos kérdés. Csak azt szeretnénk látni, hogy a súlyának megfelelően kezeli a kormány is.

Az különösen aggasztó, hogy semmilyen formában nem tudta semmilyen kormánypárti képviselő, miniszter vagy államtitkár cáfolni azokat a mondatokat, amelyeket a sajtóban egyébként több helyen olvashattunk, és a Külügyi bizottság ülésén Mesterházy Attila képviselőtársam fel is tette ezt a kérdést a miniszter úrnak, mely szerint igaz-e, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azzal érvelt, hogy amiatt szükséges ez a szerepvállalás, mert így próbálja konszolidálni a kormány hibájából negatív irányba fordult magyar-amerikai viszonyt, és ennek révén szeretné a kormány a belpolitikai mozgásterét növelni. Szijjártó Péter miniszter úr kitért a válaszadás elől, nem cáfolta a miniszterelnöknek ezeket a kijelentéseit. (Kósa Lajos: Azt mondta, hogy ez nem igaz. Nem cáfolta, azt mondta, hogy nem igaz.)

Az nem kérdés számunkra, és hála az istennek, a magyar társadalom számára nem kérdés, hogy milyen értékközösséghez tartozunk és melyik szövetséghez tartozunk. Az a probléma, hogy míg az önök részéről az értékközösség mellett érvelnek, addig nem tudunk elvonatkoztatni az elmúlt öt év politikájától, nézzük meg, hogy mi volt a tendencia. Folyamatosan érdekalapú politizálás, érdekalapú külpolitika folyik, nem pedig értékalapú. Nyilvánvaló, hogy önök között is vannak olyanok, akik nem értenek azzal egyet, hogy csak érdekalapon folyjon a politizálás, de most egyébként látszik egy pálfordulás. Azt gondolom, hogy amit Kósa elnök úr mondott, hogy tettekben meg kell nyilvánuljanak dolgok, az elmúlt öt évben tettekben látszani kellett volna, hogy az értékalapú politika és a nyugati értékközösséghez való tartozás egyébként mit jelent a kormány számára, és hogy ténylegesen tettekben is megvalósul.

Tehát semmilyen cáfolatot nem kaptunk arra, hogy a kormány nem csupán a belpolitikai mozgásterét próbálná ezzel a felajánlással bővíteni. De továbbra is kitartunk a mellett az álláspontunk mellett, hogy a felajánlásnak, a részvételünknek a jelenlegi mértéke, formája ‑ a humanitárius segítségnyújtás és a hadfelszerelési anyagokkal való támogatás ‑ a továbbiakban is támogatható. Akár ez természetesen fokozható, és ahogy többször is elmondtuk, de még egyszer hangsúlyoznám, a honvédségnek egészségügyi képességek, kiképzési feladatok részeinek esetleges átvállalása, abban való segítségnyújtás, oktatás, képzés, kibervédelmi képességek felajánlása, ilyen irányba fokozható egyébként a részvétel, a műveleti területre való kitelepítés nélkül.

Tehát továbbra is ez az álláspontunk, és nagyon remélem azt, hogy felelősséggel újragondolják ezt a helyzetet, és ennek szellemében fognak majd döntést hozni. Köszönöm szépen. (Vantara Gyula tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 149 2015.03.31. 15:14  144-169

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr ‑ nagyon helyesen ‑ azzal zárta a felszólalását, hogy nagyon reméli, hogy érdemi és előremutató vita tud kialakulni, hiszen mindannyiunknak közös érdeke és mindannyiunk számára fontos, hiszen azért vagyunk itt, hogy olyan törvény születhessen, amely ténylegesen hosszú távra szól, és ténylegesen megfelelő garanciákat, előrelépési lehetőséget és megfelelő megbecsülést tudjon adni a Magyar Honvédség állományának. Én nagyon sajnálom, hogy Kósa Lajos volt az első, aki egyébként nem is teljesítette a miniszter úrnak ezt a kérését, legalábbis a felszólalásának az első negyedét és az utolsó negyedét tekintve.

Úgyhogy én ezekre a dolgokra nem is szeretnék reagálni, amiket ön említett, hiszen az lenne a cél, hogy ténylegesen olyan törvény szülessen, ami megfelelő megbecsülést és hosszú távú, megfelelő működést tud biztosítani a honvédség állománya számára, hiszen abban biztos vagyok, hogy egyetértünk, hogy a Magyar Honvédségnek a legnagyobb ereje, a legnagyobb értéke és a hatékony működésének a legfőbb záloga a Magyar Honvédség állománya maga.

(17.40)

Tehát a katonák és a honvédségi dolgozók azok, akik kiválóan végzik a haza szolgálatát, és azok, akik ezt a szakmát hivatásukként választják, erre, a haza szolgálatára és védelmére teszik fel az életüket. Alapvetően az a törekvés, hogy az életpályamodellben történjen előrelépés, hiszen évek óta hallunk erről a koncepcióról, az egy támogatandó dolog. A tavalyi, honvédek jogállásáról szóló törvény módosításában nagyon is hiányoltuk azt, hogy az életpályára vonatkozóan nem voltak konkrét elemek. Ebben a javaslatban azért már lényegesen több konkrétumot láthatunk.

Azt viszont engedjék meg, hogy éljek kritikával a javaslattal kapcsolatban, bár hozzáteszem, hogy természetesen én lennék az egyik, aki a legboldogabb lenne akkor, ha nem tudnánk megfogalmazni kritikát ezzel kapcsolatban, de annak reményében teszem, hogy a megfogalmazott kritikákhoz módosító javaslatokat természetesen ki fogunk dolgozni. A cél számunkra is az lenne, hogy támogatni tudjuk ezt a törvényt. Ennek reményében adjuk be majd a módosító javaslatainkat, és természetesen kérni fogjuk ezeknek a támogatását, és így fogjuk tudni támogatni ezt a törvénymódosítást.

Először is szeretném kiemelni az illetményemelést. Nagyon sokszor beszéltünk erről, rendkívül aktuális volt, hiszen 2008 óta ténylegesen befagyasztásra került az illetményalap, és az azóta történt változások egyértelműen nagyban nehezítették az állomány egzisztenciális körülményeit. Éppen ideje volt, hogy megtörténjen ez a béremelés. Ha átlagosan 30 százalék meg tud valósulni, akkor az alapvetően egy szép eredmény lesz.

Azt már említettük a költségvetési törvény vitájában, hogy hiányoltuk, hogy nem a Magyar Honvédségnél szerepel költségvetési soron, vagy legalább a Miniszterelnökség fejezetben nem külön soron szerepel (Hende Csaba: Majd jövőre!) az elkülönített 44 milliárd forint, amiből durván 11-12 milliárd forint, úgy tudom, a Magyar Honvédség hivatásos állományát érintő rész. Ettől függetlenül bízunk abban, hogy ez az illetményemelés megvalósul. A jövő költségvetési évet tekintve pedig valószínűsítem, hogy 2016-ra be fogják építeni a Magyar Honvédség költségvetésébe ezt a fajta illetményemelést. (Hende Csaba: Be!) Visszautalnék egyetlen ponton Kósa képviselő úr felszólalására, és azt szeretném kérni, hogy ténylegesen ne legyen trükközés a számokkal. Tehát amikor arról beszélünk, hogy hogyan nő a Magyar Honvédség költségvetése, az állomány anyagi megbecsülése alapvető feladat a kormány számára, mindannyiunk számára természetesen. Tehát ne legyen trükközés ezzel kapcsolatban. (Hende Csaba: Nincs!) Amikor érdemben várjuk és felhívjuk a figyelmet arra, hogy növelni kell a Magyar Honvédség költségvetését, akkor egyértelműen nem trükkökre gondolunk, hanem arra, hogy az alapfeladat ellátásának hatékonyságát, az arra szánt forrásokat mindenképpen emelni szükséges. Tehát az illetményfejlesztés egy nagyon üdvözlendő dolog.

Azt hiányolom a javaslatból, és fogunk ehhez módosító javaslatot beadni, hogy ellentétben a nemrég tárgyalt Hszt.-vel, a rendvédelmi szervek hivatásos állományára vonatkozóan nincsen meghatározva a törvényi garancia az illetményfejlesztés mértékére, tehát arra, hogy mi az a minimumösszeg, amely bizonyos szolgálati beosztásokban, a tiszti, altiszti állomány esetében meg kell valósuljon. Láthattuk, hogy a Hszt.-ben olyan megfogalmazások vannak, hogy nem lehet kevesebb, mint 25 százalék, és sorolhatnám. Tehát ilyen jellegű garanciát nem látunk a törvényben. Ezt egyébként véleményünk szerint mindenképpen orvosolni kell.

Az is tény, és szintén pozitívumként szeretném említeni, hogy a javaslat végképp szakít a korábbi „felfelé vagy kifelé” elvvel. Erről nagyon sokat beszéltünk már. Egyébként ez egy ésszerű döntés egy kis létszámú, professzionális haderő esetében. Ez pedig a következőképpen néz ki, mint véleményünk szerint az egyik leglényegesebb módosítása a javaslatnak: törli azt a korlátozást, miszerint a rendfokozatban tölthető várakozási idő legfeljebb két alkalommal hosszabbítható meg. Ezzel párhuzamosan, ahogy azt említette a miniszter úr is, a javaslat bevezeti a fokozati vizsgák rendszerét, amelyek a beosztáson belül is tudnak biztosítani egyfajta előmenetelt, és így ezek teljesítése esetén a honvédelmi szolgálati díj összege nőni tud. Tehát azt gondolom, ez alapvetően egy pozitívum.

Szó esett a jövőben a túlszolgálat megváltásának a lehetőségéről. Ez eddig pénzben volt megváltható, és szabadidőben lesz kiadható a jövőben. Miniszter úr említett egy átmeneti időszakot. Kérdés az, hogy egyébként meddig fog tartani ez az átmeneti időszak, és hogy milyen lehetőséget biztosítanak az állomány számára, például az állomány eldöntheti-e abban az átmeneti időszakban legalább, hogy pénzben váltja meg (Hende Csaba: Igen.) vagy pedig szabadidőben. Ha ez így van, érdemes akkor ezt a törvénybe részletesen is belefoglalni.

A Hjt. hatályos szövege szerint általános szolgálati rendben a szolgálatteljesítési idő napi 8 óra. Ezt a kitételt a javaslat most elhagyja a Hjt.-ből, és általános szolgálati rend esetében is lehetővé teszi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazását. A napi szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb ez esetben sem lehet. Alapvetően ezt a cikkelyt mi szigorításnak értékeljük. A munkáltatónak ad ez valamennyi rugalmasságot a szolgálattervezésben. (Hende Csaba: Így van.) Kérdés az, hogy egyébként az állomány mekkora részénél fogják ezt alkalmazni.

Most olyan apróságokat nem említek, mint bizonyos átnevezések, aminek egyébként nagyon nem is tudom, hogy mi a jelentősége. Ilyen a KNBSZ-állomány számára a titkosszolgálati pótlék, leszerelési segély helyett visszailleszkedési támogatás; ezek csak apróságok a javaslatban.

Viszont több fontos kritériumot is szeretnék még kiemelni és elsősorban kritikát. A hivatásos életpálya stabilitását rombolja, hogy a honvédek jogállására szóló törvénybe is bekerült az az önkényes elem, miszerint a miniszter bármikor elmozdíthatja az ezredesi és tábornoki rendfokozatú vezetőket. Az volt a furcsa ebben, a tényen kívül, hogy pusztán azzal indokolja ezt a törvényjavaslat, hogy egyébként a Hszt.-ben is ugyanez a szabályozás. Valamint a felső vezetőkkel szembeni kivételezés lehetőségét teremti meg a javaslat azon rendelkezése, miszerint a miniszter rendeletben a felsővezetői szolgálati beosztást betöltőknek a törvénytől eltérő magasabb szorzószámot állapíthat meg.

Ezen kívül, és ez mindenképpen kérdésem lenne a miniszter úrhoz, a törvény meghatározza a honvédelmi illetményalapot aszerint, hogy az évente központi költségvetésről szóló törvényben megállapított honvédelmi illetményalap lesz, amely nem lehet alacsonyabb összegű az előző évi honvédelmi illetményalapnál. Kérdés az, hogy ez egyébként miből áll össze, mi alapján állapítják meg a mértékét. Az világos, hogy majd most 2015. július elejével megállapításra kerül egy ilyen illetményalap, és a következő évi nem lehet majd annál alacsonyabb, ez nagyon dicséretes, de hogy mégis ennek a mértéke mitől függ majd.

Amit rendkívüli módon hiányolunk a mai napig, és nemcsak mi, hanem egyértelmű, hogy a Magyar Honvédség állománya, a honvédségi dolgozók is hiányolják, joggal, hogy míg a hivatásos állomány ‑ nagyon helyesen ‑ illetményfejlesztésben részesül, addig a köztisztviselői illetményalapról, innen számolják az ő bérüket mint közalkalmazotti státusban lévőkét, semmilyen előterjesztés, jövőbeli ígéret nincs. Tehát még ígéret sincs, pedig ebben is egyébként már előrehaladott gondolkodásban kellene hogy legyen a kormány, de leginkább cselekvésben, hiszen nagyon régóta be van fagyasztva a köztisztviselői illetményalap. Ez a bérfejlesztés, ami most megvalósul, a közalkalmazotti státusban lévőket nem érinti, így feszültséget okoz az állományban. De ami ennél sokkal súlyosabb, hogy megélhetési problémákkal küzdenek.

(17.50)

Tudjuk nagyon jól, katonáinkról rengeteget beszélünk, és minden elismerésünk a munkájukért, de szeretném hangsúlyozni a honvédségi dolgozókat, akiknek szintén minden elismerés a munkájukért, és ők is a megfelelő megbecsülésben szükséges részesüljenek. Az, hogy egyébként ésszerűsödik a pótlékok rendszere, az alapvetően szerintem pozitívum. Ebben tényleg sok farigcsálás volt. Azt gondolom, hogy kormányokon átnyúlóan, ha ebben ésszerűsítést végre lehet hajtani, akkor az természetesen üdvözlendő.

Ami keményebb kritikát szeretnék megfogalmazni… ‑ hiszen ezekben az ügyekben, amiket említettem, nagyon remélem, hogy a kormány fogadó­kész lesz, és a tárca fogadókész lesz a módosító javaslatainkra. Viszont amiben többször vitatkoztunk már, és nem nagyon mutatkozott fogadókészség, ettől függetlenül meg kell említsem, hiszen a jelenleg előttünk lévő, a honvédek jogállásáról szóló törvény módosítási javaslata még mindig nem orvosol két nagyon fontos dolgot. Azt, hogy a szakszervezeteknek megnyirbálták a jogait, azt, hogy kiszolgáltatták a szakszervezeti vezetőket, azt, hogy hihetetlen módon megnehezítették a tagjaik megtartását, semmiben nem orvosolja ezt a hibát a törvény, tovább is fenntartja.

És a szolgálati nyugdíj kérdése: nagyon sokszor beszéltünk erről. Látom, hogy a kormánynak még mai napig semmilyen lelkiismeret-furdalása nincs azzal kapcsolatban, hogy olyan embereket, akik végigszolgálták az életüket, akik önhibájukon kívül kényszerültek szolgálati nyugdíjba, megfosztott egy létező joguktól. Megfosztotta őket a nyugdíjas státusuktól. Ez egy jogállamban nem történhet meg. Ők azok, akiknek az átalakított, immár szolgálati járandóságát még 16 százalékos, a mindenkori személyi jövedelemadó összegével megegyező mértékű levonással sújtották, és ilyen módon került ‑ véleményem szerint még mindig kényszerítve ‑ feltöltésre a tartalékos rendszer. Tehát ezt a fajta jogfosztást semmiképpen nem lehet elfogadni, és ez minden körülmények között felháborító.

Azt sem gondolták át, hogy milyen jövőbeni megoldások lehetnek. Mert itt miniszter úr említett egy biztosítási rendszert, nem tudom, hogy ez milyen állapotban van, de kétlem, hogy egyébként ‑ amennyit tudunk róla, ezt a két mondatot ‑ olyan megbecsülést tudna adni, ami egyébként az életpályának egy sarokköve kellene legyen; tehát a katonai életútnak és egyébként a rendvédelmi életútnak is sarokköve kellene legyen mindenféleképpen.

Nem tudom, gondoltak-e arra, hogy például az aktív állomány… ‑ merthogy akik szolgálati nyugdíjasok voltak, a végletekig egyébként olyan helyzetbe kényszerítették őket, ami rendkívül megalázó, és senki nem gondolta szerintem, hogy bármikor is ilyen helyzetbe kerülnek; mit szól ehhez egyébként az aktív állomány, és hogy az aktív állományban ez milyen hatást váltott ki, hogy egyébként egyetlen csettintéssel meg lehet embereket fosztani a megszerzett jogaiktól, olyan embereket, akik egyébként bármikor készek az életüket a hazájukért kockáztatni.

Itt szerettem volna egy mondat erejéig utalni az állomány fluktuációjára és arra, akik egyébként nagyon sokan elhagyják az állományt. Felmerült ez pilótákkal kapcsolatban is. Tehát itt kanyarodva vissza: nagyon jó az illetményfejlesztés, szükséges, de ez a megbecsülésnek egyetlenegy lába. A megbecsüléshez kell még perspektíva, kellenek megfelelő munkakörülmények, megfelelő egyéni felszerelés, ezeket is biztosítani kell ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni.

És innen fogom folytatni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 159 2015.03.31. 7:10  144-169

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pár mondatot szeretnék még hozzáfűzni a törvényjavaslathoz eddig elhangzott észrevételeimhez. Egyértelmű, hogy egyetlen törvényt sem vizsgálhatunk önmagában anélkül, hogy ne látnánk azt a környezetet, amiben megvalósul. Látjuk azt, hogy az elmúlt években történelmi mélypontra csökkent a Magyar Honvédség költségvetése, és az, amit képviselőtársam megfogalmazott, a GDP 2 százaléka, az egy nagyon támogatandó cél lenne. Én azt gondolom, hogy az, hogyha megvalósítható fél éven belül rendkívüli tartalékból vagy a következő évi költségvetésben január 1-jétől az, hogy a tervezett GDP-nek legalább az 1 százaléka legyen a Magyar Honvédség költségvetése, akkor már az egy előrelépés lenne. És bár nem orvosolná azt a hatalmas leépítést és 250 milliárd forintot, amit az elmúlt öt évben kivont az Orbán-kormány a Magyar Honvédség költségvetéséből, ezzel egyébként évtizedekre meghatározva a fejlesztési lehetőségeket és a kilátásokat, tehát azt gondolom, hogy nyilván ezt ellensúlyozni nem tudja ez a javaslatunk, de az egész biztos, hogy a kormány szándékát azért példázná, hogy ténylegesen egyébként a biztonság mennyit számít a kormánynak. Hiszen egyértelmű, hogy szövetségi rendszerben gondolkodunk, sokat beszélünk egy 5. cikkelyről, egy kollektív védelemről, az előtte párral lévő cikkelyről kevésbé, ami a nemzeti haderőknek a fenntartásáról, fejlesztéséről szól, hiszen minden szövetségi rendszer egyébként annyira tud erős lenni, amennyire a leggyengébb láncszeme, és nyilván alapvető érdekünk mind Magyarországnak, mind a szövetségi rendszernek, hogy minél hatékonyabban működjön és fejlődjön a magyar haderő.

Ennél a pontnál kanyarodnék vissza azokra a sajtóhírekre, amit egyébként írásban meg is kérdeztem miniszter úrtól, úgyhogy nem kétlem, hogy írásban is meg fogom rá kapni a választ, hogy igaz-e, hogy egyébként a vadászpilótáknak közel egyharmada azt fontolgatja, hogy elhagyná a Magyar Honvédség állományát. Az is olvasható a cikkben, hogy hiába az ígért illetményemelés, ami, még egyszer hangsúlyozom, nagyon üdvözlendő és dicséretes dolog, és mindenképpen szükséges, hogy megvalósuljon, de, amint említettem, a megbecsülésnek, ugye, több lába kell működjön ahhoz, hogy ténylegesen az állományt marasztalni tudja, és jól képzett szakembereket marasztalni tudjon a honvédség állományában.

Ezzel kapcsolatos kérdésem az, hogy egyébként mit tervez miniszter úr, hogy egy ilyen folyamatot meg tudjon állítani, amennyiben ez így van. A javaslatban említett munkaerő-piaci pótlék például a pilótákra vonatkozik-e? Kikre fog vonatkozni? Hiszen nagyon sok olyan szakterület van és sok olyan beosztás is, ami olyan képzettséget igényel, ami igenis a piacon egy keresett képzettség, és nyilván az lenne az érdek, hogy ezek a jól képzett szakemberek, akik nehezen pótolható tudással rendelkeznek, ne hagyják el a honvédség állományát, és minél tovább szolgáljanak.

És ennél a pontnál, hogy minél tovább szolgáljanak, szeretnék visszatérni még a szolgálati nyugdíjrendszerre vagy a korengedményes nyugdíj rendszerére. Hiszen látszik, hogy mindamellett, hogy továbbra is a kormány egyik legnagyobb bűnének tartom, hogy megszüntette a szolgálati rendszert, és úgy tette, ahogy tette, tehát még csak nem is felmenő rendszerben tette ezt, e mögé vagy helyett nem adott semmilyen lehetőséget. Az látszik, hogy szándék az, hogy a jól képzett szakembereket, elhivatott katonáinkat, honvédségi dolgozókat minél tovább bent lehessen tartani a Magyar Honvédség rendszerében.

Ez egyébként közös érdek, hozzáteszem, akik ezt a hivatást választják, minél tovább szeretnének szolgálni, hiszen nekik ez az életük és a hivatásuk, de mindenképpen szükség van egy olyan korengedményes rendszerre, egy társadalmilag is igazságos rendszerre, ami méltó megbecsülést ad, egy stabil pontot ad. És én abban biztos vagyok, hogy attól függetlenül, hogy egy ilyen létezik, attól függetlenül mindenki törekedni fog arra ‑ és az említett életpálya modellje is arra vezet ‑, hogy minél tovább bent legyen a Magyar Honvédség állományában, ettől függetlenül egy ilyen fontos pillérét a katonai életpályának nem lehet megspórolni, mint az egész életen át tartó áldozatvállalásnak a megfelelő méltányolása.

És hogyha a megbecsülés pár elemét említettem, mint például megfelelő munkakörülmények, most már nem is térnék ki arra, hogy az egyéni felszerelések milyen állapotban vannak, arra, hogy egyébként a ruházatot hogyan lehet beszerezni vagy nem lehet beszerezni, arra, hogy akár hogy áll az inkurrencia értékesítése, biztos vagyok benne, hogy bizottsági üléseken ezekre vissza fogunk térni, és fogunk róla beszélni.

De egy nagyon fontos kérdés: mi a helyzet a helikoptertenderrel? Ez a kérdés egyébként továbbra is fennáll. Fennáll az állomány miatt is, és fennáll a magyar emberek biztonsága miatt is, hiszen ezek azok a katonai eszközök, amiket egyébként polgári feladatokra, katasztrófaelhárítási feladatokra ugyanúgy használ az ország.

2013 májusában volt erről többpárti egyeztetés, azóta többször itt parlamenti plenáris ülésen is, részletes vitákban is sokszor felmerült ez a dolog, 2014 tavaszára a kormányváltást követően kapott mindenki ígéretet arra, hogy ki lesz írva egy nyilvános, átlátható, nemzeti helikoptertender. Ennek a mai napig nem látjuk a szikráját sem, nagyon sürgősen megoldandó feladat. Szeretnénk látni, hogy erre honnan lesz pénz, mikor fog megvalósulni, és hozzáteszem, hogy amikor a Magyar Honvédség költségvetési forrásainak emeléséről beszélünk, azaz hirtelenjében a GDP minimum 1 százalékáról ‑ én azt gondolom, hogy ez a biztonságért nem sok, és sokkal-sokkal többet vett el a kormány az elmúlt öt évben ‑, akkor ezt a GDP 1 százalékot nem helikoptertenderre, együtt értjük természetesen, ezt szeretném hangsúlyozni. Úgyhogy erre is, amennyiben miniszter úr tud konkrétan válaszolni, azt nagyon szívesen vennénk. Köszönöm. (Heringes Anita tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 163 2015.03.31. 1:56  144-169

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálattal látom, hogy mindig tartogat valamilyen elkeserítő mondatot egyébként ezekben a vitákban. Én reméltem, hogy esetleg a politikai jellegű hozzászólásokat a kétpercesekben próbáljuk meg elintézni, és akkor ami szakmai jellegű, azt a 15 percesben, de ön 12 percet is tudott a tisztán politikai történetről beszélni. De akkor pontosítsunk, és akkor én így két percben.

A Magyar Honvédség költségvetése 2010-ben több mint a GDP 1,1 százaléka volt. Tehát soha a GDP 1 százaléka alá nem csökkent a költségvetés. Ezt biztosan nem tudják védeni és megmagyarázni, hogy egyébként az önök idejében ez miért csökkent le ilyen drasztikusan.

A helikoptertenderrel kapcsolatban, hogy minket miért érdekel ez ennyire: talán azért, mert a magyar emberek biztonságáról beszélünk. Én azt csodálom, hogy önöket miért nem érdekli jobban. Amikor önök még ellenzékben voltak, nagyon jól tudták, hogy a szállító helikoptereknek mikor fog lejárni az üzemideje. Az elmúlt öt évben semmit nem tettek azért, hogy megoldják ezt a helyzetet, és semmivel nem igazolható ez a fajta késlekedés és ennek a felelőssége sem ‑ ezt hozzáteszem.

Említi, hogy mi ne hozzunk, ne alakítsunk ki olyan helyzetet, hogy esetleg emiatt drágábban kelljen Magyarországnak helikoptereket vásárolni. Hozzáteszem, elnök úr, hogy az az öt év késlekedés, amit önök tettek, az az öt év tétlenség, az hozza Magyarországot olyan helyzetbe, hogy kényszerpályára fog kerülni ezzel kapcsolatban.

Úgyhogy a kormány jól felfogott érdeke, hogy minél gyorsabban megoldja a kérdést, nem pedig az ellenzék heppje. (Heringes Anita tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 197 2015.03.31. 3:58  194-205

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az 1970-ben létrehozott, moszkvai székhelyű, ENSZ-nél bejegyzett tevékenységét illetően a tagországok területén adómentességet élvező moszkvai székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank egyik alapító tagja volt. Tagsági jogviszonyunk a bank nem kellően hatékony és átlátható tevékenysége, valamint a reformjával, modernizálásával kapcsolatos reális kilátások hiánya miatt általunk történt felmondását követően, hat hónapos felmondás után 2000. december 15-én megszűnt. 2014-ben Magyarország újra benyújtotta a felvételi kérelmét, mivel a bank alapításáról és alapszabályáról szóló megállapodás pontosítását célzó sokoldalú kormányközi jegyzőkönyv kidolgozása befejeződött, amely a bank működését, irányítását a nemzetközi normák szerint szervezi újjá.

(20.50)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke 2014. október 15-én Budapesten egyetértési nyilatkozatot írt alá Magyarország Nemzetközi Beruházási Bank-tagságának megújításáról szóló jogi és pénzügyi feltételekről. A hivatalos magyar kérelem benyújtására az egyetértési nyilatkozat figyelembevételével kormányzati felhatalmazás alapján került sor. A bank tanácsa Szófiában 2014. október 20-21-én megtartott ülésén támogatta Magyarország Nemzetközi Beruházási Bank-tagságának megújítását.

A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek volt a bankja. 1970-ben alapította a Magyar Népköztársaság az NDK-val, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Bulgáriával, Mongóliával és a Szovjetunióval. Az alapításról szóló, ma is hatályos törvényerejű rendelet szerint a bank alapvető feladata a nemzetközi szocialista munkamegosztáson alapuló tervgazdaság támogatása.

A nemzetgazdasági tárca szerint a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult, így céljai már egybevágnak a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és nem kell hangsúlyozzuk, hogy a keleti nyitás politikájához is illeszkednek.

Magyarországnak idén június végéig kell befizetnie a 20 millió euró hozzájárulását a Nemzetközi Beruházási Bank alaptőkéjéhez. A magyar befizetés után az orosz részesedés aránya az alaptőkében 48-49 százalékra csökken a jelenlegi 55 százalékról. A moszkvai székhelyű bank alaptőkéjében Bulgária részesedése 15,5 százalék, Csehországé 11,1 százalék, Szlovákiáé 7,9 százalék, Romániáé 6,8 százalék, Kubáé 2 százalék, Vietnámé 1,3 százalék, Mongóliáé pedig 0,4 százalék.

Érdemes emlékeztetni itt, hogy az Orbán-kormány 2013-ban lezárta a hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal, amivel három éven át szabadságharcot folytatott, és győzelemként ünnepelte, hogy kifizette az utolsó részletet a hitelből, újságokban, kültéri hirdetőtáblákon kürtölték világgá ‑ bizonyára emlékszünk rá ‑, hogy a kormány megszabadult az IMF-től. Tehát felmerül a kérdés, hogy ez a törvényjavaslatban foglalt javaslat és törekvés a valós nemzeti érdeket szolgálja-e, vagy újra azt a fideszes, szűk csoportérdeket, amit folyamatosan magyar nemzeti érdeknek hazudnak. A válasz szerintünk teljesen egyértelmű.

Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 245 2015.03.31. 5:44  206-251

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Boldog képviselő úrtól szeretnék kérni egy kis segítséget, csak összefoglalnék három fontos dolgot, amit mondott ‑ amúgy is ilyen interaktív ez az ülés, ahogy látom ‑, hogy jól értettem-e.

Tehát egy nagyon fontos érv és cél, ha jól értem, hogy azáltal, hogy a kisboltokat megsegítik, a családokat is megsegítsék. A másik az, hogy meg tudják oldani az emberek a bevásárlást, tehát érdemben önök úgy látják, hogy nem fog nagy problémát okozni a vasárnapi zárva tartás, hiszen úgymond nevelhetőek önök szerint az állampolgárok ilyen irányban, ezért majd mindenki igyekszik hét közben, a hosszított nyitva tartásban elintézni a bevásárlásokat, és emiatt ez nem fog komolyabb fennakadást okozni, ha jól értettem.

A harmadik nagyon fontos dolog pedig az, hogy azáltal tudják segíteni leginkább a családokat és a kisboltosokat, hogy ugye vasárnap ott fognak az emberek vásárolni, hiszen csak ők lesznek vasárnap nyitva.

Őszintén szólva, ha ez a három megállja a helyét ‑ szerintem jól értettem önt ‑, akkor valamilyen hibás történet van ebben az érvelésben. Tételezzük föl, hogy ha mindenki elintézi a bevásárlást hét közben, akkor ugyan ki fog vasárnap a kisboltokban vásárolni, merthogy vasárnap ‑ ahogy a képviselőtársaim is elmondták ‑ ezek a családok, merthogy családok fognak ott együtt dolgozni vasárnaponként, hiszen erről gondoskodtak, ott fognak ülni a kisboltban, amit egyébként a saját tőkéjükből hoznak létre. Tehát ehhez kell egy kezdőtőke, kell egy árukészlet, így itt megint nem azokról beszélünk, akik a legnagyobb szegénységben élnek; ők ott fognak ülni a kisboltban, és várják a vevőket. De ha nem okoz problémát, és hét közben bevásárolnak az emberek, ki fog a kisboltban vásárolni? Ki fogja megvenni azokat a termékeket? Innentől kezdve ott is drágábbak lesznek a termékek, és csődbe fognak menni ezek a kisboltok is. Tehát nem értem, hogy önök ezáltal hogyan szeretnék a kisboltokat segíteni, ha elfogadjuk azt az érvelést, amit egyébként mondanak. Tehát itt már én látok egy bukfencet a dologban.

A másik fontos érv, hogy ne lehessen senkit munkára kényszeríteni vasárnap. Akkor mit csinálnak önök ezekkel a családokkal, kisboltosokkal, ha nem munkára kényszerítik őket vasárnap? Hiszen ha meg akarnak élni, akkor nekik van csak lehetőségük nyitva tartani, nekik kell majd nyitva tartani. És egyébként mi legyen a többi emberrel, akiket ne lehessen vasárnap munkára kényszeríteni? Ők meg egyébként hétköznap vannak jóval hosszabb munkára kényszerítve. Ha egyébként az lenne a cél, hogy megvédjék a munkavállalókat, akkor ‑ ahogy elmondták a képviselőtársaim ‑ talán olyan munka törvénykönyvét kellett volna csinálni, és meg kellett volna fogadni azt a több száz módosító javaslatot, amit beadtunk, ami ténylegesen a munkavállalókat védi, és nem pedig a munkaadóknak kedvez folyamatosan, és egyébként elősegíti jócskán a személyre szabott törvényalkotást, amit látunk, hogy egyébként a Fidesznél nagyon dívik, és már szinte alapvetés.

Tehát az lesz az eredmény, hogy egy idő után se kisboltban, se nagy boltban nem fognak tudni vásárolni az emberek, hiszen több tízezer ember várható sajnos, akit emiatt a felelőtlen magatartás miatt, törvényalkotási magatartás miatt el fognak bocsátani a munkahelyéről. Igazából senki az égvilágon ezzel nem fog jól járni. Azt gondolom, ha elfogadjuk az ön érvelését, akkor még azok sem, akiket egyébként védeni szeretnének ezzel a törvénnyel.

Őszintén szólva, szánalmasnak tartom azt, hogy öt év alatt a KDNP-nek ‑ sajnálom, hogy nincsenek jelen a képviselőik ‑ ez volt az egyetlen javaslata, amit valamilyen ultimátummal, zsarolással, bármilyen módon át tudott verni a Fideszen. Ez, a vasárnapi zárva tartás, hát gratulálunk hozzá! A KDNP-nek öt éve minden egyes nap azon kellene lenni, hogy folyamatosan felhívja a kormány figyelmét, hogy milyen hihetetlen szegénységet okoznak a kormányzati döntések Magyarországon, hány millió ember él szegénységben. Ez lenne a dolguk, nem pedig az, hogy ilyen piti javaslatokkal szórakozzanak, ami senkinek nem jó, megint személyre szabott törvényalkotást tesznek lehetővé, kiskapukat tehetnek lehetővé, és hoznak embereket hihetetlenül nehéz helyzetbe.

Tehát azt látjuk, hogy bizniszelget a két kormánypárt egymással, bizniszelgetnek a törvényekkel, bizniszelgetnek a haverokkal. Azért arra kíváncsi lennék Boldog képviselő úr esetében is, hogy amikor a rendszerváltáskor elkezdte a Fideszben a politikai pályafutását, akkor így képzelte-e, és ezt a kifutását képzelte-e a politikai pályafutásának, mert bár itt van a parlamentben, de azt gondolom, főleg az elmúlt öt év munkája az, amire semmilyen szinten nem lehet büszke. Kíváncsi lennék, hogy egyébként ez volt-e az, ami a célja volt és az elképzelése ’89-ben. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 98 2015.04.01. 5:06  97-98

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Újra beszélnünk kell a helikopterbeszerzés kérdéséről. Ez az a téma, amiben a kormány az elmúlt öt évben semmit nem tett, hogy megoldja azt a hiányosságot, mely szerint nagyon rövid időn belül előállhat az a helyzet, hogy nem lesznek képesek felszállni a Magyar Honvédség szállítóhelikopterei, és az elmúlt ötéves tétlenségüket ezzel kapcsolatban semmi nem igazolja.

Nézzük meg, hogy hogyan történt ez! Amikor önök még ellenzékben voltak, már nagyon jól tudták, hogy mikor fog lejárni a Magyar Honvédség szállítóhelikoptereinek az üzemideje, mégis, kormányra kerülésüket követően semmit nem tettek azért, hogy megoldják ezt a helyzetet.

Történt egy egyeztetés 2013 májusában, hozzáteszem, nagyon helyesen, ez egy reménysugár volt azok számára, akik komolyan aggódnak az országnak azon biztonságáért, amit egyébként ezek a katonai eszközök képesek egyedül ellátni. Ezen az egyeztetésen teljes konszenzus volt arról, hogy a honvédség szállítóhelikopter-képességét igenis meg kell őrizni, erre szükség van az ország biztonsága érdekében, és arról is, hogy egyébként ez a feladat nem tűr semmilyen halasztást. Mégsem történt semmi.

2014 tavaszán a kormányváltást vagy pedig az új kormány megalakulását követő időpontra, a választásokat követően volt megígérve, hogy majd az új kormány kiírja a helikoptertendert, addig minden szakmai előkészítő munka meg tud valósulni. Hát ez sem történt meg.

Történt viszont egy nagyon érdekes dolog: mindössze pár nappal a választások előtt megérkezett Kecskemétre három darab Mi-8T típusú szállítóhelikopter. Ezek azok a helikopterek, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium olyan módon szerzett be, hogy a nyilvánosságot teljes mértékig kizárta. Ezek azok a helikopterek, amiket úgy szereztek be, hogy katonai beszerzési, katonai technikai eszközre vonatkozó beszerzési szabályokkal szerezték be úgy, hogy egyébként ezek a gépek ezt megelőzően civil lajstrommal szerepeltek, civil festéssel is voltak ellátva, ezt követően csak Magyarországon kaptak a későbbiekben katonai festést.

Látjuk ezen példán is, hogy milyen az, amikor a kormány valamit beszerez és valamilyen beszerzést megvalósítana ‑ persze a nyilvánosság kizárása minden esetben megvalósul. Nem kell messzire menjünk, akár az első Orbán-kormányt is megnézhetjük, hogy hogyan valósult meg a Gripeneknek a beszerzése, hogy Orbán Viktor egyetlen kézmozdulattal félresöpörte az évek óta tartó szakmai előkészítő munkát, és egyéni szempontok alapján, megmagyarázhatatlan szempontok alapján mutatott rá egy megoldásra.

A kérdés az, hogy az egyre sürgetőbb és most már halasztást nem tűrő helikoptertender-kiírás, helikopterbeszerzés hogyan fog megvalósulni. Úgy fog megvalósulni, ahogy a Gripen-beszerzés? Vagy úgy fog megvalósulni, ahogy a választások előtt pár nappal megtörtént három darab helikopternek a beszerzése?

Itt látjuk azt, hogy síri csend van a témában, néha, amikor a kormánynak a politikai érdeke úgy kívánja, pusztán csak kommunikáció szintjén, akkor azért az online felületeken és a napi sajtóban is találhatunk néha egy-egy apró hírt arról, hogy a kormány már most tervezi a beszerzést, 172 milliárd forintra lesz szükség, 30 helikopter beszerzésére lehet számítani. Amikor úgy érzik, hogy politikailag kommunikáció szintjén éppen aktuális, akkor bedobják az ezzel kapcsolatos híreket, mégis, érdemi előrelépés nincsen. Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy már háromszor volt kormány előtt a téma, míg Hende Csaba azt, hogy még a közigazgatási egyeztetés sem zárult le a helikopterekkel kapcsolatban.

Tehát kérdés az, hogy mikor fogják megoldani végre ezt a kérdést Magyarország biztonsága érdekében. Kérdés az, hogy tudják-e biztosítani a törvényi garanciákat, ezeknek a betartatását, hogyan fog megszületni majd a döntés.

(15.20)

Elvárásunk, és a kormány jól felfogott érdeke az, hogy nyilvános beszerzés történjen, nyilvános pályázat kerüljön kiírásra, olyan, amely valódi versenyt biztosít azért, hogy olyan megoldás születhessen, ami Magyarország és a magyar emberek biztonságát a leginkább szolgálja.

Tehát kérdés az, hogy mikor derül ki az igazság. És az előzmények tekintetében joggal merül fel a kérdés: lehet, hogy már megvan a helikoptertendergyőztese? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 217 2015.04.07. 5:25  216-219

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg nagyon röviden a magyar külpolitika mérlegét a rendszerváltáskor, az azt követő időszakon át, egészen napjainkig!

Azt gondolom, abban semmilyen vita nem lehet közöttünk, hogy a rendszerváltást közvetlenül megelőzően, illetve a rendszerváltáskor egy olyan morális tőke képződött, amely stabil partnerré és stabil, kiszámítható szövetségessé tette Magyarországot a nyugati partnerek és szövetségesek számára. Olyan történelmi pillanatoknál, mint például a határnyitás, amelyben MSZP-s politikusoknak történelmi szerepe volt (Dr. Répássy Róbert: Akkor még MSZMP volt.), a rendszerváltáson keresztül nagyon sok döntés egyébként konszenzussal született meg, akkor még a valódi nemzeti ügyekben törekedett mindenki a konszenzusra, illetve a hazánk jövőjét érdemben befolyásoló ügyekben; sajnos ez mára már nem mondható el.

És hogy néz ki ma a magyar külpolitika? A rendszerváltástól napjainkig két nagyon fontos eseményt emelnék ki, nagyon sok minden történt. A NATO-hoz csatlakoztunk, és az Európai Uniónak is tagjai lettünk; ezekben ugyanúgy megvolt a nemzeti konszenzus, mint a többi kérdésben.

Hol tartunk ma? Ne feledjük Kövér László mondatait, még 2014 októberéből, amelyekkel arra utalt, hogy azzal van gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült.

(15.40)

Kövér László házelnök szerint érdemes elgondolkodni az EU-ból történő óvatos kihátráláson. Ezt mondta tavaly Kövér László. Látjuk a kormány politikáját, nagyon sok mindenben a tettek ezt a fajta viselkedést támasztják alá, és itt leszögezhetjük, hogy nem az euroatlanti világ rendült meg morális értelemben, hanem maga a magyar kormány.

És mi történt Orbán Viktor kazahsztáni látogatásán? Ezt követően a Kazinform, a kazah hírügynökség szerint a következőket mondta Asztrahánban Orbán Viktor: „Az EU-ban egyenlőek vagyunk ugyan a többi uniós tagállammal, de Brüsszelben nincsenek rokonaink, különbözőek vagyunk, ellenben a kazah emberek nagyon közel állnak hozzánk.” Illetve úgy látja a miniszterelnök, hogy a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz, mert sem méretünk, sem természeti adottságaink nem jelölik ki azt. Ehhez annyi hozzáfűznivalóm van, hogy az pedig végképp nem jelöli ki a magyar sikeresség útját, hogy Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják.

Lássuk, mik a tények, amelyeket folyamatosan eltagad a kormány. Tény az, képviselőtársaim, és önöknek ezt nagyon jól kell tudni, hogy szövetségesek nélkül semmi nem működik, szövetségesekre van Magyarországnak szüksége. Ez működött is a múltban, egészen mostanáig, nagyon sok szövetséges partneri kapcsolatunk egy hajszálon függ. Lássuk, mi történt! Lengyelországgal, a lengyel kormánnyal a magyar kormánynak megromlott a viszonya, ez a korábbiakban nem volt jellemző. Csehország, Ausztria és Szlovákia megerősítette a közös együttműködését, Magyarország sehol nem szerepel ebben a jövőbeni együttműködésben. Tehát pont abban a V4-es együttműködésben, amit annyira fontosnak nevez folyamatosan a magyar kormány, abban is sikerült elszigetelődnünk, s akkor már ne is beszéljünk arról a bizalomvesztésről, ami mind az EU-ban, mind pedig a NATO-ban Magyarország irányában egyre csak erősödik a rossz kormányzati intézkedések és külpolitika miatt.

Egyértelmű ténykérdés, elhazudja a kormány azt, hogy a saját fideszes, szűk csoportérdeküket hazudják folyamatosan valós nemzeti érdeknek, így nem működik a külpolitika, nincs mára Magyarországon külpolitika, csupán fideszes érdekpolitika. Mindenféle nyitást láthatunk, keleti, déli, ez nem is a nyitás, hanem ez maga a bezárkózás politikája, és szeretném kérni államtitkár urat, hogy ha reagál, akkor ne sorolja föl a számokat, hiszen semmilyen eredmény nem támasztja alá ezeket a mindenféle keleti, déli nyitásokat.

Egy pillanat erejéig, hogy mennyire hiteltelen a magyar kormány, láthatjuk a balhékat. Balhé balhé hátán, botrány botrány hátán, Quaestor-ügy, Buda-Cash-ügy. Olyan emberek vannak a magyar kormány közelében, mint Kiss Szilárd, akinek a foglalkoztatásáról se a Földművelésügyi Minisztérium, se a Külügyminisztérium egy érdemi mondatot nem tud mondani, pedig két Quaestor-cégben is felügyelőbizottsági tag volt. Tehát botrány botrány hátán van, teljes elszigetelődés politikája, évtizedek munkáját teszi tönkre a magyar kormány.

Egy dolgot szeretnék leszögezni: ha terveznének kormányátalakítást, akkor már most biztosra vehetik, hogy semmilyen haszna nem lesz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez a kormány akkor sem lesz hiteles, amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, nem lesz hiteles.

A költségvetés nem családi kassza, nem egy befőttesüveg (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), amibe Orbán Viktor a kis mancsával belenyúl, amikor fagyit akar venni. Ehhez tartsák magukat! (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 32 2015.04.14. 8:47  23-40

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos vagyok benne, hogy abban a dologban egyetértünk, hogy a Magyar Honvédség legnagyobb ereje, értéke és hatékony működésének egyik alappillére az állomány kitartó és elkötelezett munkája. Ők azok a katonák és honvédségi dolgozók, akik életüket a haza szolgálatának szentelik, ebben élik mindennapjaikat, a magyar emberek, a magyar családok biztonságáért. Egyértelmű, hogy ők ezért a munkáért megbecsülést érdemelnek.

Most, öt év után látható, hogy a kormány végre felismerte, amit mi is nagyon sokszor hangsúlyoztunk, és sokan hangsúlyoztunk, hogy igenis az anyagi megbecsülés is rendkívül fontos pillére az állomány jövőjének, munkaképességének és hatékonyságának. Természetes, hogy mind jogilag, mind anyagilag, mind a munkakörülményeket tekintve, mind a perspektívát tekintve áll össze egy olyan keret, amelyben ők a legjobb teljesítményt tudják nyújtani. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy nagyon fontos pillér a béremelés. Természetes, hogy az MSZP támogatja a béremelést, hiszen nagyon régóta küzdünk azért, hogy ez megvalósuljon.

Ezen kívül viszont felhívjuk a kormány figyelmét, hogy ugyanilyen figyelmet fordítson a munkakörülmények javítására és a perspektíva megteremtésére. A béremelés mellett még egy pozitívumot szeretnék kiemelni, azt, hogy a törvényjavaslat lényegében felszámolja a klasszikus felfelé-kifelé rendszert.

(10.20)

Tehát a jövőben ‑ ahogy azt egyébként Kósa elnök úr is említette ‑ lehetőség van arra, hogy fokozati vizsgák megtételével beosztáson belül is maradhassanak az állomány tagjai, és ott dolgozhassanak tovább a jövőben.

De nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, ami a Fideszre és a kormányzásukra is rendkívül jellemző, hogy egy-egy pozitív elemet rendszeresen illesztenek egy tökéletlen rendszerbe, és nagyon sokszor nem foglalkoznak ennek a rendszernek, ennek a törvénynek a hiányosságaival, anomáliájával, azzal meg pláne nem, amit önök saját maguk okoztak 2010 után. Tehát ennek mentén az elvárásaink továbbra is megvannak, és a módosító javaslatainkat ‑ amiket egyébként tény, hogy késő estébe nyúlóan sokszor átbeszéltünk ‑ továbbra is fenntartjuk, hiszen ezeket sajnos a bizottság és a tárca sem támogatta.

Az elvárásaink a következők. Igenis szükség van egy megfelelő nyugdíjrendszerre, szükség van arra, hogy azokat az embereket megbecsülésben részesítsék, visszakapják a nyugdíjasstátusukat, akiket pontosan önök fosztottak meg ettől, és ebben mindig is vita lesz köztünk ‑ ezt Kósa képviselőtársamnak mondom ‑, ameddig ez így van, és nem változtatnak rajta. Továbbra is elvi kérdés, és fenntartjuk azt az elvárásunkat, hogy a szakszervezetek megnyirbált jogosítványait igenis vissza kell adni, rendkívül megnehezítették a tagmegtartásukat, és megnyirbálták ezeket a jogosítványokat.

Egy nagyon fontos elem és fontos elvárás, amellett, hogy most megtörténik egy bérfejlesztés, hogy gondoljanak azokra az emberekre ‑ 6 ezer emberről beszélünk, ez a honvédség állományának körülbelül az egynegyede ‑, akik közalkalmazotti státusban vannak. Ők közalkalmazottként nem fognak részesülni béremelésben, pedig ők azok, akik egyébként a csapatoknál is nagyon fontos feladatokat látnak el, és ők azok, akik részben egyébként a fluktuáció és az állomány feltöltetlensége miatt a katonákkal karöltve nélkülözhetetlen feladatokat látnak el ahhoz, hogy a rendszer továbbra is működőképes legyen, és az, hogy egyáltalán ma működőképes, azt gondolom, nagy részben ennek is köszönhető.

A konkrét módosító javaslatok, amikhez továbbra is ragaszkodunk, a következők. Elvi kérdésnek tartjuk azt, hogy azok, akik 2012. január 1-je után egészségügyi vagy pszichikai okokból kerültek felmentésre, ők igenis részesüljenek legalább a szolgálati járadékban, hiszen ők azok, akik kikerülnek a rendszerből úgy, hogy lényegében semmilyen ellátásban nem részesülnek.

Továbbra sem lehet egyetérteni azzal, hogy a miniszter úr rendeletben a felső vezetői szolgálati beosztást betöltőknek a törvénytől eltérő, magasabb szorzószámot állapíthat meg, és ezzel összefüggésben egyébként azzal sem, ami szintén szerepel a törvényben, hogy a miniszter bármikor elmozdíthatja az ezredesi, tábornoki rendfokozatú vezetőket.

Elvi kérdés, és kitartunk továbbra is amellett, hogy azoknak, akik önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállalnak, és jelenleg szolgálati járandóságban részesülnek, igenis szükségük van arra, hogy a rendelkezésre állási díj továbbra is fent maradjon.

Továbbá amellett is kitartunk, hogy lehetővé kell tenni az állomány számára, hogy eldönthesse, hogy a túlszolgálatot pénzben, díjazással vagy pedig szabadidőben kívánja a jövőben megváltani.

Tehát ezeket továbbra is fenntartjuk, kérjük, hogy támogassák majd ezeket a módosító javaslatokat.

Emellett még egyszer szeretném hangsúlyozni a béremelés fontosságát, azt is, hogy üdvözlendő, hogy végre eljutott a kormányzat addig, hogy ezt végre is hajtsa. Nagyon reméljük, hogy végre is fogja hajtani. Pontosan emiatt, mivel vannak olyan kétharmados passzusok, amik formai kérdések, ezeket meg fogjuk szavazni, hiszen nem szeretnénk, hogy ezen múljon egy pillanatig is a béremelés, hogy ne adj’ isten, emiatt esetleg később megsemmisítésre kerüljön ez. Ismerjük egyébként a kormányzati politikát, azt gondolom, hogy ebben a kérdésben biztosra kell menni, az állománynak igenis meg kell kapnia ezt a béremelést. Tehát ezeket támogatni fogjuk.

Az az igen pedig, ami a törvénynek szól, kizárólag a béremelésnek szól. Ez a béremelés az, ami azt gondolom, hogy alap. Nagyon jól tudjuk, hogy 2008-tól nem történt illetményfejlesztés, és nagyon jól tudjuk azt, hogy az elmúlt öt évben semmi nem történt azért, hogy az állomány megbecsülése intenzívebb legyen. Nagyon reméljük, hogy ez megvalósul, éppen ezért támogatjuk ezt. Még egyszer felhívnám a figyelmet arra, hogy emellett a munkakörülmények javítása és a perspektíva biztosítása is rendkívül fontos feladat.

Amiket pedig továbbra is fenntartunk, és igyekszünk is majd serkenteni a kormány gondolkodását, és fenntartani ezeket az ügyeket napirenden, hogy a közalkalmazottak béremelését is mindenféleképpen meg kell oldani, azokat az anomáliákat, amiket tartalmaz jelenleg a törvény, mindenféleképpen módosítani kell, a szakszervezetek jogosítványaival és lehetőségeivel foglalkozni kell, hiszen igenis szükség van erős érdek-képviseleti szervezetre. Ezeket a jövőben törvénymódosítás formájában, módosító javaslatokkal továbbra is kezdeményezni fogjuk.

Amennyiben a kormány ezeket a későbbiekben nem fogja javítani, akkor természetes, hogy egy későbbi kormány az Orbán-korszak után ezeket mind-mind javítani fogja, és egy olyan szolgálati törvényt fog alkotni, amely a tényleges megbecsülésen túl azokat a dolgokat, amiket rendkívül igazságtalanul ‑ és itt a szolgálatinyugdíj-rendszerre is gondolok ‑ meglépett az Orbán-kormány, azokat mind-mind javítani fogja. Természetes, hogy a béremelés üdvözlendő, éppen ezért emiatt fogunk igennel szavazni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Hende Csaba tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 357 2015.04.27. 5:13  356-357

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Rettentően sajnálom, hogy ezen a parlamenti menetrendben már-már korainak mondható órán nincsenek itt a fideszes képviselők, sem a KDNP-sek, sem a kormány egyetlen képviselője, sem államtitkár, miniszter meg aztán végképp nincsen. Pedig nagyon fontos, hogy beszéljünk Magyarország jövőjéről a külpolitika szemszögéből is, hiszen tudjuk, hogy a hazai lehetőségek mind a befektetések, mind a munkahelyek szempontjából, mind pedig a jövőbe mutató diplomáciai kapcsolatok ‑ amik szintén ilyen belföldi eredményekkel járhatnak - szem­pontjából rendkívül fontos terület. Láthatná már a kormány, hogy egyedül semmi sem megy. Ezt egyébként pontosan láthatná azon a kétharmadon, amit elveszített. Most már a kétharmados törvényeknél ‑ mint ahogy láttuk például a földtörvény kapcsán ‑ nem mennek olyan gördülékenyen a dolgok, ahogy eddig egyedül szinte bármit eldönthettek.

Ugyanez igaz a külpolitikára: egyedül nem megy, szövetségesek nélkül Magyarországnak sem megy. Szövetségesek szempontjából nagyon sokat emeli ki a kormány a visegrádi együttműködés fontosságát. Ezzel természetesen mi is így vagyunk, nagyon fontos együttműködésnek tartjuk, de sajnos ez mára pont a kormány hibás politikája miatt az eltávolodás szigete lett, nem pedig az együttműködésé. Láthattuk, hogy most már a lengyel kormánnyal is összerúgta Orbán Viktor a port, és láthatjuk azt, hogy Csehország, Szlovákia inkább Ausztriával fűzi szorosabbra a köteléket, mint Magyarországgal.

De mik lehetnek ennek az okai? Többek között ezek az országok is hasonló problémákat sérelmezhetnek, mint a többi szövetségesünk: láthatunk egy nagyon álságos keletinyitás-politikát, aminek semmilyen kézzelfogható haszna nincsen Magyarország számára, az a fajta haszon, amit megpróbál a Fidesz eladni mint gazdasági érdeket, az ország gazdasági érdekét, az nincs. Az, hogy esetleg fideszes gazdasági érdekek vannak-e ebben, hát ez egy nagyon jó kérdés, de valamiért nagyon motivált a kormány ebben a témában.

Láthatjuk a korrupciós ügyeket, amire számos szövetségesünk és az Európai Unió is felhívta már a figyelmet. Magyarország mára számtalan felmérésben a legkorruptabb országok között szerepel, ebből most én a Korrupciókutató Központot emelném ki, akik egyébként a megvalósult ügyleteken felül nyilvánvalóan egy kockázati indexet is figyelnek, tehát azt, hogy mind a törvényalkotásban, mind az intézményrendszerben milyen lehetőségek vannak a korrupcióra. Magyarországon hatalmas lehetőségek vannak a korrupcióra az utóbbi pár éves módosítások kapcsán.

(22.50)

És mit látunk közben? Orbán Viktornak stadionja van, halastava van, kisvasútja van, repülőtere is van. Tehát már-már azt hinnénk, hogy lassan egy gyerekszobára kezd hasonlítani ez a környék, ahol megvalósulnak ezek a beruházások. És közben a közmunkásoknak 47 ezer forintja van, az a 47 ezer forint, amire itt államtitkár úr azt mondta, hogy jobban élnek az emberek, többet tudnak vásárolni.

Újsághírek szerint Orbán Viktort időnként a felesége is agyon tudná csapni első dühében. Egy konkrét dolgot szeretnék idézni: „Például, ha valami nem érdekli, azt egyszerűen elengedi a füle mellett.” Én semmiképp nem szeretnék az ő magánéletébe avatkozni és erről sem beszélni, de az, hogy elengedi a füle mellett a dolgokat, Magyarország szempontjából igenis nagyon fontos, mert az a probléma, hogy ezek szerint ezt nem csak a magánéletében teszi, ezt megteszi a magyar emberekkel, megteszi folyamatosan az ellenzékkel, megteszi többször a diákokkal is, bár visszavonulót fúj. Megteszi mindenkivel, aki csak engedi neki, elengedi a füle mellett a dolgokat. Azt gondolom, nagyon találó ez a mondat, pedig ő azért kapja a fizetését, hogy meghallja, amit az emberek mondanak.

Szeretnék még egy mondatot idézni Kövér Lászlótól: „A jó kormányzás ellenére nincs igazán jól működő kormányzati és pártkommunikáció.” Láthatjuk azt, hogy mindene a Fidesznek a pártkommunikáció. Ha megnézzük a jövő évi költségvetést, a 15 százalékos előrevetített személyi jövedelemadó ismét azoknak fog kedvezni, akik jól keresnek, a kisembereknek egyáltalán nem. A kormány hiteltelen, és előrebocsátjuk (Az elnök csenget.), amennyiben kormányátalakítást terveznek, amíg Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét, nem lehet hiteles kormány Magyarországon. Köszönöm. (Bangóné Borbély Ildikó tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 140 2015.04.28. 0:00  117-160

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei évi költségvetés módosítása, ami előttünk fekszik, ahogy képviselőtársaim közül sokan említették már, tényleg rengeteg témát ölel fel. Én ezekből elsősorban kettő olyan kérdést érintenék, amely a rendvédelmi és honvédelmi állományra van kihatással.

Az egyik egy olyan, amely csak közvetett hatással bír, de ettől függetlenül mindenképpen szeretném kiemelni. Eszerint a Miniszterelnökség fejezetben a különféle kifizetések soron szerepel majd az a keretösszeg, amely a katonák és a rendvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől életbe lépő, hatályba lépő illetményemelésének a fedezete. Ezen a soron 49 milliárd forint szerepel. A mostani módosítás szerint, amely előttünk fekszik, ennek a céltartaléknak a terhére kell biztosítani a bírósági és ügyészségi fogalmazók, titkárok pótlékának az emelését is.

Ami azonnal szembeötlő ennél a módosításnál, az az, hogy nem lehet látni, hogy milyen jogszabály alapján, mekkora összeggel emelkedik a titkárok és fogalmazók pótléka. És mivel ennek a céltartaléknak az összege, amely ezen a soron szerepel, nem emelkedik, ezért kérdéses, hogy erre az illetményemelésre is elegendő forrást tartalmaz-e ez a sor.

Itt mindenféleképpen szeretném leszögezni, hogy az MSZP mindent üdvözlendőnek tart, ami egy picit is ad az embereknek, azoknak, akik keményen dolgoznak ebben az országban, és nagyon nehezen tudnak megélni. Tehát természetes, hogy ilyenformán a bírósági és ügyészségi fogalmazók béremelése, pótlékának emelkedése is egy nagyon dicséretes dolog.

Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet ‑ és ezt mindenképpen szeretnénk, ha szem előtt tartanák, de azt gondolom, hogy talán önök is ezen lesznek ‑, hogy amennyiben ennek a végrehajtásához pluszforrásra van szükség erre a céltartalékra, akkor biztosítsák majd azt a pluszforrást. Hiszen nyilvánvalóan közös cél, és ebben biztos vagyok, hogy konszenzus lehet, hogy minden olyan bérfejlesztés, pótlékemelkedés, amit önök egyáltalán bármikor is megígértek, az igenis teljesüljön, és minél előbb teljesüljön.

És bár ez a módosítás nem kifejezetten a katonák és rendvédelmi dolgozók illetményemelését érinti, csak azt a céltartalékot, amiben ezt is találhatjuk, ettől függetlenül ezen a fórumon is, mivel általános vitáról beszélünk, szeretném kiemelni azt, hogy nagyon üdvözlendő az, hogy a honvédség és a rendvédelmi szervek állománya egy részének ez a fajta illetményemelés, amit önök megígértek, remélhetőleg ténylegesen meg is fog valósulni.

A másik dolog, amit kiemelnék, hogy az új szolgálati törvényekkel összhangban a költségvetési törvény július 1-jétől külön fog rendelkezni a rendvédelmi és honvédelmi illetményalapról. Ezeknek az összege meg fog egyezni a jelenlegi közszolgálati illetményalap összegével, ami 38 650 forint még mindig 2008 óta, ugye, ez befagyasztásra került.

Itt rendkívüli módon meglepődtünk ennek az összegén, feltételezhető volt, hogy talán ‑ legalábbis reménykedtünk, inkább így fogalmaznék ‑ itt is biztosítanak némi pluszforrást, de önmagában azt gondolom, már az is üdvözlendő, hogy egy külön rendvédelmi és honvédelmi illetményalap megállapításra került. Ahogy államtitkár úr említette, szükséges volt rögzíteni ennek a mértékét, ez most jelenleg megegyezik a közszolgálati illetményalappal, de remélhető, hogy a következő években ez az alap, ennek az összege emelkedni fog. A szolgálati törvények alapján is az van meghatározva, hogy ez az alap nem lehet kevesebb a következő évben, mint ahogy az előző évi mértéke megvalósult. Úgyhogy itt reményünket fejezzük ki, hogy ez nemcsak megállapításra került, minthogy létezik ilyen illetményalap, hanem ennek az összege emelkedni is fog.

Akkor itt emelném ki az egyik legfontosabb kérdést, hogy mi lesz a közalkalmazottakkal, köztisztviselőkkel, hiszen a köztisztviselői illetményalap ‑ ahogy az imént említettem ‑ 2008 óta van befagyasztva, egy fillérrel nem emelkedett. Kérdés, hogy a honvédség, a rendvédelmi szervek állományában mi lesz azzal a több mint 6 ezer emberrel ‑ a 2013-as zárszámadás alapján 6003 főről lehet tudni ‑, azzal a több mint 6 ezer emberrel, akik közalkalmazotti státusban vannak ezeknél a szerveknél.

Nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy a honvédség állományában a közalkalmazottaknak és a katonáknak köszönhető, akik az alakulatoknál nélkülözhetetlen feladatokat végeznek el nap mint nap, hogy a Magyar Honvédség egyáltalán még megőrizte a működőképességét. Hogyha ez a kormányon múlt volna, azt látjuk, hogy mindent elkövetnek azért, hogy ne legyen működőképes Magyarország hadereje.

Tehát gondoljanak a közalkalmazottakra is, gondoljanak arra, hogy a köztisztviselői illetményalapnak a mértékét igenis emelni szükséges. Itt állunk a 2016-os költségvetés benyújtása előtt, ahogy képviselőtársaim is említették, igenis gondoljanak ezen béremelés megvalósításának a szükségességére.

(19.30)

És mivel általános vitáról beszélünk, muszáj megnéznünk azt is, hogy milyen környezetben fog megvalósulni az idei költségvetés módosítása.

A honvédséget illetően mind a biztonságpolitikai környezet változásaira tekintettel, mind pedig az elmúlt öt évben az önök kormányzásának a rombolásait tekintve elengedhetetlen, hogy növeljék érdemben a Magyar Honvédség költségvetését. Mint említettük, az illetményemelést, amennyiben megvalósul, nagyon örvendetesnek tartjuk és igazán szükségesnek, mondhatnám azt is, hogy ez ennyi év után már-már alap, hogy meg fog valósulni. De ne menjenek el amellett figyelemmel, hogy az állomány a legnagyobb értéke a Magyar Honvédségnek, a működőképesség garanciája. Az ő megbecsülésük nem merül ki az illetményemelésben, perspektívát kell számukra biztosítani és a munkakörülmények javítását, igenis figyelmet kell fordítani arra, hogy mind az egyéni felszerelés, mind a technikai eszközök állapota megfelelő legyen, ezekre is forrásokat szükséges biztosítani.

Amikor azt mondom, hogy a Magyar Honvédség költségvetését emelni szükséges, akkor nem arra gondolok, hogy rendkívüli feladatokat bíznak pluszban év közben a Magyar Honvédségre és ehhez biztosítanak forrást, hanem arra gondolok, hogy az alapfeladat-ellátásra, az alakulatok mindennapi működésére pluszforrásokra van érdemben szükség.

Tehát ahogy látjuk a mostani módosítást, mivel sok fejezet nincs megnyitva a költségvetésben, ezért nyilvánvalóan erre a 2016-os évtől lehet most érdemben akár módosítási szándékra lehetőség. De ha a kormány előbb felismerné ennek a szükségességét, az mindenképpen örvendetes lenne, és nyilván egy törvénymódosítással ezt meg is tudnák oldani, hiszen azt látjuk, hogy amire akarnak pénzt költeni, ami a kormánynak és a kormánypártoknak prioritás, arra valahogy mindig, minden körülmények között találnak pénzt.

Elvonatkoztatva ettől a két témától, amit említettem, szeretnék még egy harmadik dolgot kiemelni. Azzal a módosítással kapcsolatban, ami előttünk fekszik, a Költségvetési Tanács az alábbiakra hívta fel a figyelmet, és ezt idézném is. Az államadósság-csökkentésre vonatkozó cél és az államháztartási hiánycél akkor teljesíthető, ha ‑ pontosan idézve - „a makrogazdasági pálya az év egészében stabil marad, a bevételek a vártnak megfelelően alakulnak, s a kormány különösen a külső feltételek esetleges kedvezőtlen alakulására tekintettel a továbbiakban is feszes kontrollt gyakorol a kiadások felett”.

A kormány nem gyakorol feszes kontrollt a kiadások felett. Ha feszes kontrollt gyakorolna, akkor lenne arra pénz, amiket említettünk, képviselőtársaim is, lenne több pénz a gyermekétkeztetésre, lenne több pénz arra, hogy felszámolják Magyarországon a szegénységet, lenne több pénz a dolgozók, a munkából élők megbecsülésére és érdemi munkahelyteremtésre.

Viszont látjuk, hogy amire költenek, biztos vagyok benne, tényleg, hatalmas prioritás, nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország lassan ezt tűzte a zászlajára, de a kormány egész biztosan. Azért nem azonosítanám az országot a kormánnyal természetesen. Mi a fontos önöknek? Orbán Viktornak stadion, halastó, kisvasút, repülőtér. Tehát azt gondolom, hogy érdemes elszemezgetni ebben a felsorolásban, és napestig sorolhatnánk, hogy mi az, amire költenek pénzt. Mi egészen eddig itt a parlamentben azt soroltuk, hogy mire nem vagy mire nem elegendőt.

Tehát azt gondolom, hogy vizsgáljanak felül bizonyos szempontokat és számokat, és végre valós prioritásokat állítsanak föl, ne pedig légből kapott leányálmok megvalósítását kergessék. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 80 2015.04.29. 2:09  49-88

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Révész Máriusz képviselőtársam megint kitett magáért, rendszeresen eljátssza ezt a vitákban. Láthatjuk, hogy amikor elfogynak az érvek egy témával kapcsolatban, akkor jön a személyeskedés, amit itt szeretnék visszautasítani (Révész Máriusz: Mondja meg, hogy mit mondtam!), és megkérem, hogy kövesse meg Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársamat. Semmi oka nem volt önnek erre a személyeskedésre. Hacsak nem ez lehet, amit most említettem, hogy elfogytak az érvek. Ez általában már az első viszonválasznál a fideszes, KDNP-s padsorokból el szokott fogyni, lassan már-már megszokjuk.

Az az érv, hogy több országban akár nincsen közétkeztetés, és ehhez képest nagyvonalú a magyar rendszer, nem lehet érv, nem lehet szempont. Ha olyan országokat szeretne említeni, olyan európai országokat, ahol egyébként az életszínvonal, a bérek szintje igenis megengedi azt, hogy a szülők ezt tudják biztosítani, és ne legyen szükség ilyen állami szerepvállalásra, az egy teljesen más helyzet. Magyarország sajnos nagyon-nagyon elmarad ettől. Ezzel a politikával, amit folytatnak, egyébként ez a helyzet csak tovább fog romlani.

Arra pedig, hogy a gyerekek mennyire eszik meg az ételt vagy nem, szóba került itt az intézményrendszer is többek között. De az is tény, hogy sajnos mondhatjuk, hogy mára tapasztalat az, hogy vannak gyerekek, akik nem is találkoznak bizonyos ételekkel, tehát nem eszik meg, mert az életükben nem láttak még olyat, maximum krumplis tésztát láttak, maximum zsíros kenyeret láttak vagy bundás kenyeret, vagy még azt sem.

A másik pedig az intézményrendszerrel kapcsolatban, hogy talán arra is kellene törekedni, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak magának az intézményrendszernek, az ellenőrző rendszernek, és talán ‑ és ezen is gondolkodjanak el ‑ a kormányzati mutyikat a közétkeztetési rendszerből is ki kellene irtani. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 158 2015.04.29. 5:20  157-158

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor 2010. november végén a következő nyilatkozatokat tette Litvániában, ahová egyébként senki nem hívta: „Most elsőbbséget élveznek a biztonsági kiadások.” A miniszterelnök ezen mondata alapján még gondolhattuk volna, hogy felismerte a biztonságpolitikai környezet változásaiból fakadó, az ezekre történő reflektálásnak a fontosságát. De idéznék a honvedelem.hu cikkéből: „Orbán Viktor rámutatott, az ország NATO-nak tett vállalásaival haladunk, és ugyan Magyarország nem olyan gazdag ország, amely a mellényzsebéből előránthat tíz- meg húszmilliárd forintokat, de amit vállaltunk, azt teljesítjük.” Ez tény, hogy Magyarország nem olyan gazdag ország, de valahogy azt látjuk, hogy stadionokra, fideszes haverok zsebeinek kitömésére valahogy mindig akad 10-20 milliárd forint a költségvetésből.

Azt is mondta Orbán Viktor, hogy „Komoly felújítást végeznek Pápán, részt fognak venni más hadgyakorlatokon, és komolyabb katonai eszközöket szereznek be a következő időszakban. Magyarország a NATO-tagállamok első csoportjába fog tartozni, azon országok közé, amelyek a vállalt pénzügyi és technikai kötelezettségeiket teljesítik.” Tehát ezeket a mondatokat mondta Orbán Viktor 2014. november végén. Ehhez képest az említett témákban vajmi kevés dolog történt, annak ellenére, hogy a miniszterelnök ezen mondatai még akkor okot adhattak reménykedésre.

És hol van ezeknek az ígéreteknek a teljesítése? Merthogy Orbán Viktor és kormánya öt éve pontosan az itt említett mondatok ellenkezőjét csinálja. És természetesen nagyon fontos az, hogy a NATO-tagságunkkal kapcsolatos kötelezettségeinket teljesítsük, hiszen teljesen egyértelmű, hogy egy szövetség így lehet igazán erős, és így tud igazán jól működni, ez járul hozzá leginkább a szövetség munkájához, erejéhez, de Orbán Viktor nem foghat mindent erre. Látnunk kell azt, hogy Magyarország biztonságának garanciája, ha a magyar haderő minél erősebb, minél inkább működőképes, ez a szövetség érdeke és Magyarország érdeke is.

A honvédelem nemzeti ügy kell legyen, ahogy azt egyébként fideszes politikusok napi szinten szavakban hangoztatják, viszont tettekben nem tesznek semmit. Ehhez viszont stabil, kiszámítható, felelős és tudatos honvédelmi politikára van szükség. Jelenleg a kormány részéről csak a kapkodást láthatjuk, csak ad hoc intézkedéseket, semmilyen érdemi megoldást nem.

Pedig nagyon sok minden vár megoldásra. Példaként mondanám az An-26-os gépek kérdését, a merevszárnyas szállítóképesség megoldását már középtávon is. Folyamatosan mondjuk, hogy a forgószárnyas szállítóképességet is meg kell oldani, nem ad hoc beszerzésekkel, mint ahogy 2014 tavaszán három Mi-8-as gépet sikerült úgymond a semmiből pár nap alatt vásárolni. A forgószárnyas képesség megőrzésére nyílt pályázatra van szükség, olyanra, amely biztosítja az átláthatóságot és a valódi versenyt is.

Beszélhetnénk a katonáink egyéni felszereléséről, a ruházati ellátásról, a logisztikai feladatokról, és akár azokról is, amik a fő prioritásai a Magyar Honvédség fejlesztésének, hiszen emlékszünk rá, hogy azt a 2004-es határozatot, amelyet a kormány hatályon kívül helyezett, azt érdemben nem pótolták; a fejlesztési irányok meghatározására talán a nemzeti katonai stratégiában találhatunk utalásokat, ami 21 fejlesztési prioritást jelöl meg. Ezek nagyon szép szavak. Lehet egyébként teljesíthetetlen követelményeket támasztani; az lenne a lényeg ‑ ettől még egyébként lehetne jó megoldásokat foganatosítani, az a baj, hogy a kormány még jó megoldásokra sem képes, annak ellenére, hogy rengeteg mindent le tudnak írni.

Tény, hogy a Magyar Honvédség legnagyobb értéke és legnagyobb ereje a személyi állománya. Éppen ezért üdvözöljük azt, hogy a hivatásos állománynak meg fog történni a bérfejlesztése. Itt is szeretném jelezni, nem feledkezhetnek meg a közalkalmazotti státusban lévőknek a béremeléséről, hiszen ők most jelenleg ebből semmit nem fognak kapni.

Tehát rengeteg teendője van a kormánynak a honvédelem területén, úgy meg még inkább, hogy azt a rombolást és forráskivonást, amit az elmúlt öt évben csináltak, borzasztó nehéz lesz bármikor is kompenzálják. Próbálják meg a 2016-os költségvetésben legalább a honvédség működőképességét biztosítani, hogy technikai eszközök tekintetében is meg tudjon felelni a XXI. századi kihívásoknak, hiszen a személyi állomány felkészültsége már megfelel a XXI. századi kihívásoknak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 80 2015.05.12. 8:42  75-98

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetközi Távközlési Egyesület az ENSZ távközléssel foglalkozó szakosított szerve, amely biztosítja a távközlési ágazat összehangolását világméretű szinten. Alapokmányában rögzített célja többek között a távközlési technológiák hasznosságának kiterjesztése a világ minden lakosa számára, a távközlési szolgáltatások használatának elősegítése a békés kapcsolatok megkönnyítése céljából.

A szervezet jelenleg 150 éves ‑ mivel az ITU alapjait 1865-ben húsz európai állam fektette le ‑, amelynek jelenleg több mint 190 tagállama van. Magyarország 1866-ban csatlakozott az ITU-hoz.

Az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása és elmélyítése érdekében. A Telecom World 2015 rendezvény házigazdájának kiválasztása érdekében az ITU pályázati felhívást bocsátott ki. Ennek eredményeképpen a 2015. október 12-15. között megrendezésre kerülő rendezvény fogadó országa ‑ ahogy a képviselőtársaim is mondták ‑ Magyarország lesz.

A törvényjavaslat az ITU Telecom World 2015-ös rendezvényének lebonyolítása, szervezése, finanszírozása tárgyában kötött megállapodás kötelező hatályának elismerésére adna országgyűlési felhatalmazást. Bár a nemzetközi konferencia megrendezése lehetőséget nyújt a hazai információs és kommunikációs szektor szereplőinek bemutatkozására, szakmai kapcsolatok kialakítására és tudásmegosztásra, a rendezvény lebonyolítása, szervezése és finanszírozása tárgyában kötött megállapodás feltételei Magyarország számára nagyon előnytelennek bizonyulnak: amellett, hogy a kormány költség- és kiadásmentesen az ITU rendelkezésére bocsátja a rendezvény helyszínét, a Hungexpót, a rendezvény szervezésének költségei szinte kizárólag Magyarországot terhelik.

Így például a rendezvény előkészítésével, tervezésével, megvalósításával kapcsolatos fő kiadások az ITU számára körülbelül 732,5 millió forint: speciális programok, kevésbé fejlett és alacsonyjövedelmű országok részvétele közel 60 millió forint; az ITU tisztségviselőinek szállásköltsége az előkészítés és a rendezvény alatt, itt nincsen konkrét összeg megnevezve; 80 tisztviselő napidíjának 50 százaléka, közel 50 millió forint; rendezvény előtti kiküldetések napidíjának 50 százaléka, több mint 15 millió forint; legalább 50 gépkocsi biztosítása a rendezvényre érkező állam-, kormányfők, miniszterek és miniszteri szintű vendégek számára; szállodai szobák foglalása, 1500 darab van megnevezve az ITU számára.

A rendezvény promócióját teljes mértékben a kormány finanszírozza: promóciós anyagok készítése, terjesztése, bannerek, reklámanyagok kihelyezése, nagy forgalmú helyek reklámhelyeinek bérlése, emellett médiaterv a rendezvény világszerte történő népszerűsítésére. Emellett a kormány feladata a megnyitó ünnepség, a nyitó fogadás és a záró fogadás megszervezése, valamint lebonyolítása, de az ITU kizárólagos joga a felszólalók, nyilatkozatok és beszédek jóváhagyása, valamint a vendéglisták összeállítása és a meghívók szétosztása. A kormány viseli a rendezvénnyel kapcsolatos minden egyéb fogadás, illetve rendezvény költségét és kiadásait, emellett az ENSZ szakosított intézményei előjogairól és mentességeiről szóló egyezménynek megfelelően a kormány biztosítja az ITU számára a teljes adómentességet minden vonatkozó szövetségi, állami vagy pedig helyi adó alól.

A rendezvény költségvetését az ITU teljes mértékben bizalmasan kezeli, azaz nincs olyan kötelezettsége, hogy a költségvetést a kormány vagy bármely harmadik fél tudomására hozza. A rendezvény megszervezéséből és lebonyolításából eredő minden többletbevétel teljes mértékben az ITU-t illeti meg.

Nagyon sok kérdés merül fel bennünk, látva a költségek részletezését, illetve magukat azokat a tételeket, amelyek meg vannak nevezve, és nagyon sok esetben egyébként költség nincsen hozzárendelve, legalábbis nem derül ki a javaslatból. Azt nem vitatjuk egy pillanatig sem, hogy a rendezvény célja nemes, magának a Távközlési Egyesületnek a működése természetesen rendkívül hasznos, és Magyarország is régóta tagja ennek a szervezetnek.

Viszont vannak kérdéseink, és ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni, hiszen sok tételnél nincsen nevesítve a költség, ezeket mindenképpen szeretnénk tudni, hogy hogyan alakulnak. Ha már így összeszámoljuk a megjelölt költségeket, közel egymilliárd forintnál tartunk egy négynapos nemzetközi rendezvény esetén. Szeretnénk tudni, hogy miből adódnak ezek a magas költségek, és mi az oka annak, hogy ilyen nagy vállalást tesz Magyarország. Tehát minden részletét szeretnénk látni a költségvetésnek, valamint szeretnénk tudni azt is, hogy kik lesznek ennek a rendezvénynek a résztvevői, hiszen nagyon tág fogalmak, illetve pozíciók vannak megjelölve a javaslatban.

Az Orbán-kormány politikája miatt Magyarország az elmúlt öt évben nemzetközileg elszigetelődött ‑ azt gondolom, ezt már kormánypárti képviselőtársaim is észrevehették ‑, és szövetségeseink, partnereink sajnos nem szívesen látogatnak most már hazánkba. A kormány ezért ritkán egy-egy lehetőséget megragad, hogy ebből az elszigeteltségből kitörjön, és akár ‑ ahogy látjuk ‑ egy több milliárd forintos befektetéssel is megszervez olyan rendezvényeket, ezekkel a rendezvényekkel próbál kompenzálni, amelyek adott esetben nagyobb terhet rónak Magyarországra, mint ahogy azt az aktuális helyzet megengedi. A törvényjavaslatban nevesített költségtételek, ahogy említettem, elérik majdnem az egymilliárd forintot, és nem lehet tudni, hogy mi lesz a rendezvény végköltsége, hiszen ennek akár a többszörösére is rúghat.

Az teljesen egyértelmű, hogy kiszámítható külpolitikára van Magyarországon szükség ‑ nem pedig arra a kormány által pragmatikusnak mondott külpolitikára, amit jelenleg folytatnak ‑, hiszen egy ilyen külpolitika tudja megerősíteni a szövetségesi kapcsolatainkat, nem pedig elszigetelni Magyarországot; ezt hangsúlyoznám, hiszen látjuk, hogy a kormány ebben jó. Tehát kiszámítható politikára van szükség, arra van szükség, hogy Magyarország tetteiben is deklarálja azt, hogy milyen értékközösséghez tartozik.

(14.50)

Hiszen csak egy ilyen stabil és kiszámítható politika vezethet oda, aminek egyébként belpolitikai pozitív hatásai lehetnek, hiszen így lehet több befektetést vonzani Magyarországra, így tehetjük, tehetné a kormány újra vonzóvá Magyarországot, ahová szövetségeseink és partnereink is újra szívesen látogathatnának. Tehát látjuk azt, hogy sajnos nem a kiszámíthatóság és nem a biztonság jellemzi a magyar külpolitikát, a diplomáciai kapcsolatokat és mindenféle nemzetközi szervezést sem. A kormány sok esetben látványpékségre törekszik. Én nagyon szeretném azt, hogy ez a rendezvény ne egy ilyen esetnek legyen áldozata, hanem ténylegesen Magyarország profitálni tudjon abból a tudásból, amit egy ilyen alkalommal meg lehet szerezni.

Tehát összességében a kérdéseinkre szeretnénk megkapni a választ. Pontos számokat szeretnénk látni, pontos terveket szeretnénk látni. Amennyiben megnyugtató válaszokat kapunk, csak abban az esetben fogja tudni támogatni az MSZP ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 88 2015.05.12. 2:08  75-98

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hoffmann képviselőtársam felszólalására szeretnék nagy tisztelettel reagálni, hiszen ahogy ön is említette, egy jó célról beszéltünk, és tény és való, hogy nem álltam meg, hogy az Orbán-kormány külpolitikájáról ejtsek néhány szót. Higgye el, hogy én lennék a legboldogabb, ha nem lehetne belekötni egyébként ebbe a politikába! Tény, hogy Magyarország elszigetelődött, több mint 15 országgal volt diplomáciai konfliktusa az Orbán-kormánynak az elmúlt években, és nagyon súlyos kritikákat kap mostmár a kormány ‑ bizonyára önök is hallják a híreket - egyéb­ként az Európai Néppártból is, tehát nem lehet azt mondani, hogy ebben a szocialisták keze lenne.

Az tény, hogy a Magyar Szocialista Párt Magyarország valós érdekeit képviseli, és elhiszem, hogy fájdalmas lehet (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.), hogy egyébként Magyarország valós nemzeti érdekei nem esnek egybe ‑ sajnos ‑ az Orbán-kormánynak az érdekeivel, és erre egyébként számtalan példát láthatunk, mint ahogy a kettős beszédre is. Hiszen mit csinál az Orbán-kormány és a kormánypárti képviselők?

(15.10)

Emlékszünk még arra, hogy az Alaptörvény véletlenül hibásan lett lefordítva, emlékszünk arra, amikor Szijjártó Péter az európai uniós értékek fontosságáról beszélt külföldön, míg Magyarországon Kövér László kivitette az európai uniós zászlót a parlamentből.

Egyébként mint kereszténydemokrata képviselő, Hoffmann Rózsa képviselő asszony, akár itt van a halálbüntetés kérdése, biztos vagyok benne vagy legalábbis remélem, hogy ön kereszténydemokrata képviselőként nem ért egyet az Orbán-kormány felvetésével és álláspontjával.

Tehát nincsen magyar külpolitika, csak fideszes érdekpolitika van, láthatjuk, a vasárnapi zárva tartás is rendkívül jó példa erre. Amíg ez így van Magyarországon, addig, képviselő asszony és tisztelt képviselőtársaim, minden felszólalásban, ahol van mód, fel fogjuk hívni a figyelmet, hogy milyen problémák vannak a külpolitikában. Köszönöm szépen. (Heringes Anita tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 96 2015.05.12. 1:29  75-98

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő asszony, akkor még két mondatot engedjen meg nagy tisztelettel. Az egyik az, hogy ahogy ezt a felszólalásom, a vezérszónoki elején mondtam is, de most megint kiemelném, hogy itt arról beszélünk, hogy ez a Nemzetközi Távközlési Egyesület egyébként prioritásként kezeli, és fő feladata az információs és kommunikációs technológiák hasznosságának kiterjesztése a világ minden lakosa számára.

Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon nemes cél, ezt ki is emeltem a felszólalásomban, azt viszont álságosnak tartom, mert emlékezzünk vissza a pár hónappal ezelőtti internetadó kérdésére, ahol egyébként a magyar kormány adót vetett volna ki ilyenformán az internethasználatra, és pont hogy nehezítette volna a hozzáférést az információhoz. Ezzel csak szeretnék csatlakozni azokhoz az elemekhez, amiket itt említettek már képviselőtársaim, az Orbán-kormány politikájának az elemeihez, mint akár a parlamenti közvetítés, de azt gondolom, hogy egy internetkérdés például nagyon fontos, illetve minden más kommunikációs, telekommunikációs forma és csatorna, hogy működjön.

Egyébként azt megnéztem, hogy valószínűleg itt a vasárnapi zárva tartás jegyében a konferencia szerencsére hétfőtől csütörtökig fog tartani. Köszönöm. (Heringes Anita tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 104 2015.05.12. 2:13  99-110

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A dohai módosítást az Országgyűlésnek az idei év során ratifikálnia szükséges, ugyanakkor uniós cél, hogy a ratifikáció 2015 május-júniusáig megtörténjen, tekintettel arra, hogy a 2015 végén Párizsban tartandó részes felek konferenciáján a 2013-as, a varsói konferencián elfogadott menetrend szerint már a módosított jegyzőkönyvet felváltó, 2020-tól érvényes új globális egyezményről kell majd dönteni.

A fentiek értelmében a jegyzőkönyv dohai módosítását ezért törvényben szükséges kihirdetni. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 1997. évi konferenciáján elfogadott kiotói jegyzőkönyvét a részes felek 18. konferenciáján módosították. Ez a dohai módosítás, amely a 2012. december 31-éig érvényes kiotói jegyzőkönyv érvényességét meghosszabbította 2020-ig. Az így elfogadott módosítás nyomán 2013. január 1-jétől második kötelezettségvállalási időszakába lépett a kiotói jegyzőkönyv, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásokkal együtt.

Tekintettel arra, hogy az MSZP egyetért a kiotói jegyzőkönyvben megfogalmazott éghajlatvédelmi intézkedésekkel, a javaslatot az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja, eddigi álláspontjával összhangban, támogatja. Ugyanakkor a javaslat vitája során kiemelten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormánynak sokkal nagyobb léptékben kellene haladnia a célok megvalósításának az érdekében, így például a megújuló zöldenergiák részarányának növelésében is. És nagyon jó lenne, ha előrelépések történnének, nem pedig olyan visszalépések, mint ahogy láthattuk a termékdíj kivetésénél és a nap­elemadó bevezetésénél.

Tehát mindenképpen előrelépésekre számítunk a kormány részéről, és támogatjuk a javaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 34 2015.05.13. 8:14  29-42

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormányai megállapodtak abban, hogy a szabadalmi együttműködési szerződés, azaz PCT alapján olyan kormányközi szervezetet hoznak létre, amely a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió közgyűlésétől kapott felhatalmazás megszerzését, valamint a kormányközi szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezete nemzetközi irodája közötti megállapodásnak a közgyűlés általi jóváhagyását követően nemzetközi kutatási szervként, illetve nemzetközi elővizsgálati szervként, PCT-hatóságként jár el, amelynek feladata a benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések vonatkozásában nemzetközi kutatás és nemzetközi elővizsgálat végzése.

A megállapodás nem korlátozza a szerződő felek körét csupán a visegrádi együttműködés országaira, a csatlakozás lehetősége a régió többi országa előtt is nyitva áll.

A Visegrádi Szabadalmi Intézet jogi személyiséggel rendelkezik, a székhelye Budapest, ahogy államtitkár úr is említette. Hivatalos tevékenységi körében az intézet vagyona és bevételei mindenfajta közvetlen adó alól mentesek.

Az intézetet annak igazgatója képviseli, akit a szerződő államok képviselőiből és azok helyetteseiből álló igazgatótanács nevez ki, négy évet meg nem haladó, határozott időtartamra.

Az elvégzett feladatokért és lefolytatott eljárásokért az intézet díjat róhat ki. A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az azokból származó bevétel biztosítsa az intézet költségvetésének egyensúlyát. Ha azonban ez nem lehetséges, a szerződő államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulást fizetnek az intézetnek.

A megállapodást bármelyik szerződő állam bármikor felmondhatja. A felmondásról értesíteni kell a letéteményest, amely jelen esetben Magyarország kormánya. A felmondás az arról szóló értesítés kézhez vételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

A magyar szellemitulajdon-védelmi szakdiplomáciának évek óta prioritásként kezelt célja a kelet-közép-európai térség PCT-hatóságának a létrehozása. A régiós hatóság mint nemzetközi szervezet létrehozása érdekében 2009 nyarán kezdődtek az előzetes, szakértői szintű egyeztetések a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az osztrák szabadalmi hivatal között. A regionális nemzetközi együttműködés előnyeit felismerve 2011 őszén a román Állami Találmányi és Védjegyhivatal is jelezte részvételi szándékát. A tárgyalások motorja mindvégig a magyar fél volt, de 2013 első félévére egyértelművé vált, hogy az erőfeszítések nem vezettek eredményre. 2013 kora őszén a visegrádi országok hivatalainak vezetőivel folytatott bilaterális találkozók azonban azzal zárultak, hogy a visegrádi együttműködés iparjogvédelmi hivatalai kifejezték érdeklődésüket egy regionális PCT-hatóság létrehozatala iránt.

A Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozásának fő célja, hogy a részt vevő országok és egyes szomszédos államok feltalálói és vállalkozói számára az eddigieknél előnyösebb feltételekkel tegye lehetővé a PCT rendszerének igénybevételét, a globális szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódást.

Az intézet létrehozásáról és működéséről szóló, Szellemi Tulajdon Világszervezete nemzetközi irodájával megkötendő megállapodásban meg kell határozni azokat a nyelveket, amelyeken az intézet a nemzetközi kutatást és elővizsgálatot elvégzi. Bizonyos, hogy e nyelvek között szerepelni fog az angol mellett minden egyes részt vevő országnak a hivatalos nyelve, tehát a cseh, lengyel, magyar és szlovák nyelv is. Az intézet tehát a nemzetközi kutatást és az elővizsgálatot magyar nyelven is lefolytathatja. Emellett a bejelentőknek lehetőségük nyílna arra, hogy az intézettel mint nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervvel a nemzetközi szakasz teljes időtartama alatt mind szóban, mind írásban a nemzetközi bejelentés nyelvén ‑ tehát adott esetben választásuk szerint magyar nyelven is ‑ kommunikáljanak, és valamennyi beadványt és más iratot e nyelven bocsássák az intézet rendelkezésére.

(12.00)

Az intézet lehetőséget nyújtana a régióban élő magyar ajkú bejelentők számára, hogy az oltalom megszerzésére irányuló eljárás több mint egyéves nemzetközi szakaszában anyanyelvükön eljárva szerezzenek szabadalmi oltalmat a PCT közel másfél száz tagállamában vagy ezek egy részében.

A Visegrádi Szabadalmi Intézet működésétől mindezen előnyök biztosítása révén az várható, hogy előmozdítja és serkenti az innovációt és a kreativitást, továbbá elősegíti a gazdasági növekedést, javítja a versenyképességet a közép- és kelet-európai régióban. Tehát természetes az, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatni fogja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.

Nagyon pozitív és üdvözlendő tény egy ilyen kormányközi szervezetnek a létrehozása, mindazonáltal az a véleményünk, hogy további ilyen előremutató lépésekre van szükség, hiszen rendkívül fontos; ezt a kormány is hangoztatja, és reméljük, hogy a tettek hasonló bizonyítékokkal fognak szolgálni, mint ez a javaslat is, amelyik előttünk fekszik. Tehát mindannyian tudjuk, mennyire fontos a visegrádi együttműködés, mennyire fontos a regionális együttműködés és azt is, hogy egyébként Magyarország a szomszédos országokkal együttműködésben és a visegrádi együttműködésben igazán előmozdító eredményeket és az ország javára szolgáló eredményeket tud elérni. Éppen ezért fontos odafigyelni arra, hogy azok a nemzetközi kapcsolatok ‑ és egyébként ez vonatkozik sajnos a visegrádi együttműködésre is ‑, amelyek az elmúlt években negatív irányba fordultak a kormány intézkedései nemzetközi reakciói miatt, ezeket a kapcsolatokat igyekezzen a kormány minél inkább előmozdítani és javítani. Reméljük, hogy ez a lépés is ezt mozdítja elő.

Illetve arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy fontos cél lenne, és egyébként a kormánynak van erre lehetősége a 2016-os költségvetés kapcsán is, hogy a magyar vállalkozásokat több támogatásban részesítsék, ezzel elősegítsék a fejlesztéseket, a kutatásokat, hiszen ők így még inkább tudnának élni az ezen intézet révén biztosított lehetőségekkel. Fontosnak tartanánk azt is, hogy a szabadalmi díjakhoz az állam hozzájáruljon és ezzel is segítse a vállalkozásokat, hiszen láthattuk azt, hogy az elmúlt pár évben sajnálatosan csökkent ezeknek a szabadalmaknak a száma, pedig Magyarországon igenis nagy potenciál van a szabadalmakra és a fejlesztésekre. Célszerű lenne, hogy a vállalkozásokat segítse az állam a díjakra vonatkozó támogatással, hiszen ezeknek a szabadalmaknak a csökkenése nagyrészt ennek is betudható Magyarországon, hogy rendkívül nehezen fizetik meg a vállalkozások ezeket a díjakat.

Tehát ezekre szerettem volna még pluszban felhívni a figyelmet, a Magyar Szocialista Párt pedig támogatni fogja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 327 2015.05.26. 5:14  322-331

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamit az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995-ös törvény módosításáról szól.

Jelenleg az alapprogram éves keretösszegét nyílt és meghívásos pályázati úton lehet kiosztani. A módosítás többek között azt tartalmazza, ahogy államtitkár úr is többször kiemelte, hogy a támogatások egyedi támogatás útján is kiosztásra kerülhessenek.

Említette államtitkár úr, hogy célja ezeknek a programoknak a fiatalok problémamegoldó képességének fejlesztése, az állampolgári nevelés, szellemi fejlődés elősegítése, ifjúsági programok szervezése is. Tehát így végképp nem értjük azt, hogy miért történhet meg, hogy a költségvetés erre az alapra 65 millió forintot biztosít idén, ami az előző években ennél nagyobb összeget jelentett. Tavaly és tavalyelőtt még 130 millió forintról beszéltünk.

A korábbi költségvetések indokolásából lehet azt egyébként tudni, hogy ez az előirányzat biztosít fedezetet a gyermekek és fiatalok táborainak megvalósításához és a határon túli ifjúsági szervezetek programjainak támogatásához is. Tehát a költségvetési szempontból csekély mértékű előirányzat ellenére véljük úgy, hogy egyébként az egyedi támogatás biztosítása, amit államtitkár úr kiemelt, megint csak egy átláthatatlan kormányzati finanszírozás melegágya lehetne.

Tehát amint említettem, a kormány a Gyermek és Ifjúsági Alap támogatását idén megfelezte, és ahelyett, hogy egyébként a tárca arra használná az energiáját, hogy több pénz legyen a gyermek- és ifjúsági programok támogatására, csupán az elosztás mikéntjét módosítja, és láthatjuk azt, hogy jóval kevesebb összeg áll majd rendelkezésre ezekre a programokra, mint az előző években.

Nem tudok elmenni szó nélkül amellett, államtitkár úr, hogy említette azt, hogy fontos a fiatalokat itthon tartani. Évek óta tart ez a probléma. Tudjuk azt, hogy a kormánynak egy olyan kiszámíthatatlan, egy olyan mélységbe taszító és olyan embertelen politikáját láthattuk az elmúlt öt évben, ami sajnos arra sarkallt nagyon sok fiatalt ‑ közel 600 ezer fiatalról beszélhetünk, aki már elhagyta Magyarországot ‑, hogy elhagyják ezt az országot, elhagyják a családjukat azért, hogy meg tudjanak élni, azért, hogy tudják támogatni az itthon élő rokonaikat, és sajnos várható az, hogy mind többen és többen fognak elmenni. Bizonyára látták a legfrissebb felméréseket. 1993 óta nem volt ilyen magas a Magyarországot elhagyók száma, mint amilyen ebben az évben.

Hadd mondjak még pár adatot! Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek közel 60 százaléka nagyon nagy problémának tartja a Magyarországról történő kivándorlást, és tízből kilenc magyart érint valamilyen formában ez. Ez azt jelenti, hogy vagy a baráti köréből, vagy a családjából vannak olyanok, akik elhagyják az országot. Számtalanszor elmondtuk, hogy ezzel családok szakadnak szét. Egy fő környezetéből átlagosan hatan vándorolnak ki, és körülbelül nyolcan még pluszban hosszabb időre hagyják el az országot, és mennek el dolgozni. Reméljük, előbb-utóbb, ha egy olyan kormány lesz, amely megfelelő politikát folytat, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek tényleg az állampolgárok érdekeit nézik, és perspektívát tud nyújtani a fiataloknak, akkor ők haza fognak jönni.

(22.20)

De azok a módosítások, amik ebben a javaslatban vannak, világossá teszik, hogy kevesebb forrást szánnak a gyermek- és ifjúsági alapra, és világossá teszik azt, hogy ismét egy olyan kísérletet láthatunk, amikor a miniszter saját hatáskörében majd ő egymaga eldönti, hogy kinek hogyan ad támogatást. Ezeket a módosításokat semmiképpen nem tudjuk támogatni. Figyeljenek oda arra a problémára, amit az államtitkár úr említett! Tenni is kéne ennek a megoldására mind a programokkal, mind pedig egy kiszámítható politikával, támogatási rendszerrel, lakástámogatással, tanulási lehetőséggel. Több tízezren estek ki a felsőoktatásból az elmúlt években, ezt önök nagyon jól tudják, hiszen ez több törvény kapcsán is felmerült, és olyanok ülnek itt a teremben, akik tisztában vannak ezzel. Nagyon-nagyon sok tennivalójuk van ez ügyben.

A törvényben említett módosításokat nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 379 2015.05.26. 3:21  378-379

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt hét csütörtökön, május 21-én ünnepeltük a magyar honvédelem napját. Ezen a napon Buda várának 1849-es bevételére emlékezünk. E jeles napon, a magyar honvédelem napján köszöntjük azokat a nőket és férfiakat, akik arra esküdtek fel, hogy akár életük feláldozásával is megvédelmezik honfitársaik életét, Magyarország függetlenségét és szabadságát. Köszöntjük a Magyar Honvédség katonáit és minden dolgozóját is. Ők azok, akik a rendvédelmi szervek állományával és önkéntesek ezreivel vállvetve életeket mentettek a természeti és ipari katasztrófák idején, akik más nemzetek katonáival együttműködve jelen pillanatban is a világ veszélyes válságövezeteiben teljesítenek szolgálatot, egy biztonságosabb, békésebb világ megteremtése érdekében.

Katonáink mindenhol példamutatóan helytálltak és helytállnak ma is, és szövetségeseink körében is nagy elismertséget vívtak ki maguknak. Magyarország méltán büszke katonáira és a Magyar Honvédség teljes állományára. Sajnos, ezt a megbecsülést a katonák és a honvédségi dolgozók illetménye az elmúlt évek bérbefagyasztása miatt egyre kevésbé tükrözte. Ahogy azt tudjuk, 2008-ban került utoljára sor emelésre, azóta befagyasztásra került az illetményalap. Ennek következtében viszont számos katonacsalád került rendkívül nehéz helyzetbe.

Ezen az évek óta tartó méltatlan helyzeten enyhít az Országgyűlésnek a katonák illetményének emeléséről meghozott szinte egyhangú döntése. Örülünk annak, hogy a kormány végre meghallotta azt a kritikát, ami az illetmény rendkívül alacsony szintjére vonatkozott, és enyhít a katonák mára kialakult nehéz életkörülményein. Nem felejthetjük el azt, hogy a honvédségi dolgozók bérfejlesztése is időszerű és meglehetősen kívánatos, ezzel is kell a kormánynak rövid időn belül foglalkozni. Hiszen egyedül a hazáért és polgáraiért tenni akaró katonáink és a honvédségi dolgozók érdeme az, hogy a vészesen öregedő eszközállomány és az évről évre egyre romló működési feltételek ellenére a Magyar Honvédség az elmúlt időszakban is sikeresen teljesítette feladatait.

A jelenlegi állapotok azonban tarthatatlanná váltak, ezért az illetményemelés mellett a Magyar Honvédség technikai modernizációja sem hanyagolható el, és nem halasztható tovább. Itt az idő, hogy a fejlesztések szükségességéről szóló hangzatos szólamokat végre tettek is kövessék a kormány részéről. A katonai szempontból is egyre veszélyesebbé váló világunkban a modern és megfelelően felszerelt haderő kialakítása és fenntartása nem luxus, hanem az egyik legalapvetőbb nemzeti érdek. Jó lenne, ha a kormány a jövőben azt tartaná szem előtt, hogy a honvédelem ügye végre ténylegesen nemzeti ügy kell legyen.

A Magyar Honvédség állományának köszönjük a kitartásukat és elhivatottságukat, a további szolgálathoz pedig erőt és egészséget kívánunk. Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 125 2015.05.27. 3:03  122-129

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adminisztratív és technikai végrehajtási megállapodás rögzíti a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának az elősegítéséről szóló, amint azt államtitkár úr is említette, Mátraházán 2012. október 11-én kelt megállapodás végrehajtásához szükséges mind adminisztratív, mind pedig technikai részleteket.

Az alapmegállapodás a 2012. évi CLXX. törvénnyel került kihirdetésre, amelynek az elfogadását az MSZP is támogatta. Az adminisztratív és technikai végrehajtási megállapodás törvényi szintű kihirdetésének oka, hogy az egyes együttműködési formákra előirányzott, elektronikusan strukturált formanyomtatványok személyes adatokra vonatkozó adattartalma, az egyes adatfajták felsorolása a megállapodás függelékeiben található, a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi előírások miatt pedig ezen a jogforrási szinten való kihirdetést teszi szükségessé.

A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015/413. európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályainak a magyar jogba történő átültetését szolgálja, hogy a törvényjavaslat négy érintett törvényt is módosít. Ezek értelmében a jelzett európai uniós irányelvet átültető, más európai uniós tagállamba bejegyzett gépjárművel elkövetett szabálysértés esetében a hatóság az érintett gépjármű tulajdonosa és üzembentartója azonosító adatainak megállapítása céljából a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

Emellett a fenti európai uniós irányelvet átültető tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának és a jogsértésnek a megjelölését tartalmazó adatigénylés alapján a törvényjavaslat által meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést biztosít.

Mivel az alapmegállapodás elfogadását az MSZP támogatta, az abban meghatározott együttműködési formák gyakorlati megvalósításához szükséges technikai rendelkezéseket tartalmazó, előttünk fekvő végrehajtási megállapodás elfogadását is támogatja a Magyar Szocialista Párt. Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 66 2015.05.28. 12:01  1-237

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban szerintem egyetértünk, hogy a honvédelem nemzeti ügy kell legyen. S nagyon remélem, abban is, hogy a katonailag is egyre veszélyesebbé váló világunkban nemzeti érdek, és egyáltalán nem luxus egy modern, jól felszerelt haderő kialakítása és fenntartása. Sajnos, 2016-ra olyan állapotok alakultak ki a Magyar Honvédségnél, ami azt eredményezte, hogy az, hogy egyáltalán a működőképesség még megmaradt és a honvédség sikeresen tudta teljesíteni a reá szabott feladatokat, csak és kizárólag a honvédség állományának, a katonáknak és a honvédségi dolgozók kitartó, elhivatott munkájának köszönhető. Az egész biztos, hogy ez nem a kormányon múlt és nem is a honvédelmi politikai vezetésen.

Azt nagyon sajnálom, hogy úgy tárgyaljuk a 2016-os költségvetést, hogy nem látjuk a 2014-es év zárszámadását, hiszen különösen a honvédelmi fejezetnél nagyon érdekes adatokat szoktunk ebből látni például a létszámra és a fluktuációra vonatkozóan, és arra is, hogy milyen a technikai eszközök amortizációja, hiszen mint tudjuk, a 2012-es évről a 2013-as évre a zárszámadásban 8-9 százalékos amortizációs emelkedés látható, ami azt bizonyítja, hogy rohamosan öregednek el a technikai eszközök a Magyar Honvédségnél.

Ha megnézzük az idei évi költségvetést, akkor látunk némi emelkedést ‑ ez ténykérdés ‑, ami már nagyon aktuális volt. Egyébként örülök annak, hogy a kormány legalább egy részét meghallotta annak, amit az MSZP évek óta mond, és főleg az illetményemelés tekintetében, amit képviselőtársaim is említettek már a mai nap folyamán. Az, hogy az átlagos 30 százalékos illetményemelés meg tud valósulni, rendkívül pozitív dolog.

Ha megnézzük az elmúlt évek költségvetéseit, akkor mondhatjuk azt, hogy a 2016-os költségvetés a hatodik olyan egymás után benyújtott költségvetés, amelyben a honvédségre szánt források 1 százalék alatt vannak, a GDP 1 százaléka alatt. 2010 előtt ez sosem fordult elő.

Nézzük meg, hogy mi a többlet, hiszen van ilyen is, ez tény. A 48 milliárd forintos többlet közel 70 százalékát az illetményemelés teszi ki. Ez nagyon dicséretes dolog. Az is nagyon jó, és szeretném kiemelni, hogy megállapításra került a rendvédelmi és a honvédelmi illetményalap is, és láthatjuk azt, hogy a honvédelmi illetményalap 38 650 forintról ‑ ami még mindig a köztisztviselői illetményalap összege ‑ felemelkedik 40 140 forintra. Azt gondolom, ez egy nagyon dicséretes dolog.

De azt is szeretném kiemelni, hogy a köztisztviselői illetményalap még mindig 38 650 forint, így a Magyar Honvédségnél közel 6 ezer olyan honvédségi dolgozót érint az, hogy nem kapnak bérfejlesztést, akik közalkalmazotti státusban vannak. Tehát az ő bérfejlesztésükkel mindenképpen kell a jövőben foglalkozni. Tudjuk azt, hogy a nehéz körülmények miatt, amelyek az elmúlt öt évben kialakultak, a csapatoknál nagyon sok fontos feladatot is ők látnak el, nélkülözhetetlen az ő munkájuk is.

Volt egy 2012-es kormányhatározat, amelyben meg lett határozva, hogy 2016-tól 0,1 százalékkal emelkednie kell a honvédség költségvetésének. Az tény, hogy ez számszakilag teljesül, viszont, amint említettem, közel 70 százalékban ez az illetményemelésnek köszönhető. A maradék összeg pedig megoszlik több soron is, és több szervezet között.

Szeretném kiemelni a fejlesztésre szánt forrásokat. 2004-ben volt egy országgyűlési határozat, amely meghatározta a honvédség fejlesztésének az irányait. A kormány ezt hatályon kívül helyezte, és létrejött egy tízéves fejlesztési terv, amely szupertitkos. Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy sok mindent így kezel a kormány. Ennek a fejlesztési tervnek a részeként a 2016-os költségvetésben 5,3 milliárd forint lett előirányozva fejlesztésekre, azonban egyáltalán nem látszik, hogy ez az összeg konkrétan mire, milyen technikai eszközök beszerzésére megy.

A fennmaradó fejlesztési összegben pedig azok a programok futnak, amelyek már 2010 előtt elindultak, mint a Mistral fegyverrendszer, az URH-rádiók beszerzése, a gépjármű-beszerzési program. Tehát ha megnézzük, hogy ez a tízéves fejlesztési tervre szánt 5,3 milliárd mire elég, akkor azt kell mondjam, tény, hogy több mint a semmi, de tisztában vagyunk vele, hogy a honvédségnél a technikai eszközök tekintetében mennyit jelenthet ez az összeg.

Szeretném kiemelni, hogy a honvédség az idei évre kapott új feladatokat; itt hadd emeljem ki az állami rendezvényszervezést.

(12.00)

Erre már 760 millió forintot idénre kapott a honvédség. Messzemenőkig nem tudok azzal egyetérteni, hogy ezt a feladatot a honvédség lássa el. Az elmúlt hónapok tapasztalata alapján, amikor láthattuk, hogy március 15-re egyébként kormánypropaganda-szagú szervezés történt, itt iskolások buszoztatásától kezdve sok mindent említhetnénk, nem tudok azzal egyetérteni, hogy a Magyar Honvédségre égjenek rá kormánypropaganda-szagú feladatellátások és események. Ámde ahogy olvashatjuk a Magyar Közlönyben, még több mint 1 milliárd forintot idén pluszban kap erre a feladatra a honvédelmi tárca, és jövő évre pedig 550 millió forintról beszélhetünk ugyanerre a feladatra. Ha ezeket összeadjuk, akkor azt kell mondjam, hogy egy olyan összeget kapunk, ami majdhogynem ugyanannyi, ami a következő feladatra van meghatározva: a Magyar Honvédség alakulatainak működési kiadásaira, beleértve a hazai gyakorlatok és kiképzések végrehajtásának csapatszintű feladatellátását.

Tehát mára ott tartunk, hogy amennyit most látunk az idei és a jövő évi költségvetésben előirányozva állami rendezvényszervezésre, ami nem gondolom, hogy a honvédelmi tárca feladata lenne, az szinte megegyezik azzal az összeggel, ami egyébként hazai gyakorlatokra elő van irányozva. Itt szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy a Magyar Honvédség még mindig nem rendezvényszervező cég, és még mindig nem állami ünnepek díszlete, hanem fontos feladatokat lát el mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Ha megnézzük a honvédség létszámát, akkor arra jutunk, hogy 4200 fős hiányról beszélhetünk. A 2016-os költségvetés számaiból az látszik, hogy tovább csökken a honvédség létszáma. Ha érdemben szeretne a kormány ‑ és azt gondolom, feladata, nem pedig szeret, nem szeret kérdése ‑ javítani az állomány perspektíváján, a munkakörülményein is, hiszen a megbecsülésnek nemcsak az illetményemelés az egyik sarokpontja, hanem az előbb említett kettő is nagyon fontos eleme, akkor többek között fordítson nagy figyelmet arra, hogy betöltöttek legyenek a létszámhelyek, hiszen ez is hozzátartozik a megfelelő működéshez. Egyelőre annyit láthatunk, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításakor ezt a fajta létszám-betöltetlenséget, ami elsősorban pénzhiány miatt valósul meg… ‑ ezt egyébként ilyen jogszabályi rugalmas változtatásokkal és farigcsálásokkal próbálják meg kompenzálni, hogy a jelenlegi állomány is el tudja látni ezeket a feladatokat. Azt gondolom, nem ez a megoldás, a farigcsálás, hanem az, hogy egyébként igenis a létszámot fel kell tudni tölteni.

Amit szerettem volna még kiemelni, az az, hogy a többletforrásoknál az illetményemelésen túl meg van nevezve a pápai bázisrepülőtér fejlesztése ‑ erről már sokat beszéltünk ‑, az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni fellépés költségei, illetve ez a tízéves tervben jóváhagyott programok. Csakhogy ezekre egyébként nem látjuk, a fejlesztési programoknál nem látjuk, hogy mik pontosan ezek a fejlesztések, amelyek megvalósulnak, és a pápai bázisrepülőtérnél és az Iszlám Állam elleni fellépésnél pedig a ’16-os költségvetésben nem látjuk a pontos számokat, hogy ez konkrétan mit takar és mi fog ebből megvalósulni.

Fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a jövő éves költségvetésből egyáltalán nem látszik azt, hogy mikor valósítaná már meg a kormány azt a heli­kop­terbeszerzést, ami rendkívül sürgetővé vált az elmúlt években. A Fidesz nagyon jól tudta már ellenzékből, hogy mikor jár le a helikopterek üzemideje. Ez akkor még nyilvános adat volt és hozzáférhető adat. Bár megígérte a honvédelmi miniszter, hogy az új kormány megalakulásakor, 2014 tavaszán első dolga lesz majd az új kormánynak, hogy az előkészített munkaanyagok alapján kiír egy nyílt, átlátható, valódi versenyt biztosító tendert, hogy hosszú távon oldja meg ezt a kérdést. Ebből nem történt semmi, sikerült 3 darab Mi-8-as helikoptert vásárolni eléggé furcsa körülmények között. Mindenesetre nem hosszú távú megoldás. Erről a tenderről, hogy hogyan lesz megoldva a forgószárnyas szállítóképesség hosszú távon, semmit nem lehet látni. Ez érinti a légi mentőket is, érinti egyébként a rendőrséget is. Tehát ez mindenképpen sürgető feladat. Jelenleg erre semmilyen forrás nincs a költségvetésben. Itt említhetném még a merevszárnyas szállítóképességet, az A-26-osokat, ennek a modernizációjára sem látunk semmit.

Szeretném még egyszer kiemelni azt, hogy fontos az, hogy tudatos fejlesztések valósuljanak meg. Fontos az, hogy megfelelő, kiszámítható arányban történjen a források felhasználása és megnevezése is. Még egyszer szeretném elmondani, hogy nagyon dicséretes, hogy megvalósul az állomány illetményfejlesztése. Mindenképpen a közalkalmazottakkal is foglalkozzanak, azzal a közel hatezer emberrel, hogy ők is minél előbb kaphassanak bérfejlesztést.

Kiemelném megint csak azt, hogy a haderő fejlesztése, fenntartása, a működőképesség fejlesztése nem luxus, hanem nemzeti érdek, Magyarország érdeke, a szövetségi rendszer érdeke, amiben Magyarország részt vállal és a biztonságunkat szolgálja. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán: Sok szocialista tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 130 2015.05.29. 8:23  1-144

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs könnyű dolgom, mert nagyon sok mindenre kéne reagálni nyolc percben, de az az igazság, hogy amit most államtitkár úr a végén előadott, azon mélységesen megdöbbentem.

Biztos vagyok benne, hogy nem hallotta Orbán Viktor mai beszédét és ukázát, hiszen most a főnökük egy új dologgal állt elő, miszerint figyelni kell, tehát nem az erőfitogtatás és az erő politikája van csak és kizárólag - persze az is fontos, nyilván Orbán Viktorról beszélünk, mi más lenne neki fontos -, hanem a figyelem. Azért javasolnám önöknek, hogy akkor mind a tegnapi napi meg az azt megelőző napi jegyzőkönyvet kérjék ki, ugyanis nem mind­annyiukat láttam, bár tény, hogy van önök között olyan, aki becsülettel végigülte az elmúlt napokat itt a parlamentben, és olvassák el, hogy miket mondtunk a hétköznapokról, miket mondtunk a magyar valóságról.

Ugyanis mi ezeket napi tapasztalatból ismerjük, és ezt igyekszünk önök felé közvetíteni, de nem figyelnek erre. Ha már saját maguk nem tapasztalják, akkor legalább itt, a Parlament falai között figyelhetnének. Látom, hogy államtitkár úrhoz még nem jutott el ez az üzenet. Remélem, nem lesz belőle problémája, hogy itt nem történt meg ez a politikai irányváltás, amit Orbán Viktor itt a mai nap előirányzott. (Soltész Miklós: Jaj, istenem!)

Annyit azért elmondanék, hogy a minimálbéren nem volt személyi jövedelemadó, azt elmondanám, hogy megduplázódott azok száma, akik a létminimum alatt élnek Magyarországon, míg ez körülbelül 2 millió fő volt 2010-ben, addig 2014 végén, 2015 elején ez több mint 4 millió fő. És egyébként az is tény, hogy körülbelül 600 ezer fiatal hagyta el Magyarországot. 1993 óta rekordszintű ez a fajta kivándorlás Magyarországról. (Dr. Répássy Róbert: Mivel kampányoltak az európai uniós népszavazáson? Hogy lehet majd cukrászdát nyitni Bécsben.)

Szeretnék pár szót szólni a külügyi fejezetről. Witzmann képviselő úr már utalt egypár dologra, hogy milyen volt Magyarország megítélése 2002-ben. Azt mondta, hogy tényleg fantasztikus megítélése volt az országnak nemzetközi szinten is, és utána rohamosan romlott. Úgy emlékszem, hogy 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, tehát ez a rohamos romlás véleményem szerint nem tapasztalható, és azt gondolom, hogy neki is inkább a balatoni boltbezárásokkal, a vasárnapi boltbezárásokkal kellene foglalkoznia Somogy megyei képviselőként, ahelyett, hogy egyébként mélységesen felháborító kijelentéseket tesz ő is. (Dr. Répássy Róbert: 4 millió szegény ember követeli, hogy nyissuk ki a boltokat.)

A legnagyobb probléma az, hogy visszamutogatnak még mindig. Ténylegesen nem értem, hogy hova próbálnak mutogatni, mibe próbálnak kapaszkodni, amikor öt éve kormányoznak egyhuzamban. Nagyon sok lehetőségük lett volna változtatni a meglévő problémákon az országban. Nem változtattak, nem csiszolgattak dolgokon a jobb élet reményében, hogy ezt biztosítsák az embereknek, hanem csak és kizárólag rontottak ezeken. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.)

Többen elmondták képviselőtársaim közül, hogy a cserbenhagyás költségvetése a 2016-os költségvetés úgy, ahogy en bloc nézzük (Dr. Répássy Róbert: Nem többen mondták, csak az MSZP-sek.), ez a cserbenhagyás költségvetése, hiszen megint csak az alacsony keresetűekkel szúrnak ki, megint csak a magasabb keresetűeknek segítenek folyamatosan, és az ő zsebüket tömik.

(18.10)

Azt kell mondjam, hogy a külpolitikai fejezetre számszakilag - ha már ennyire ragaszkodnak hozzá, sokszor, mindig a számok számítanak -, számszakilag nem mondhatom, hogy a külpolitikai fejezet cserben lenne hagyva, de a külpolitika az maximálisan. Mára nem létezik magyar külpolitika. Egyetlenegy dolog létezik: fideszes érdekpolitika. És amikor önök azt mondják nemzetközi fórumokon is, hogy a valós magyar érdek, az egyébként egy szűk fideszes csoport-, pártpolitikai és csoportérdeket jelent, semmi mást; ezt hazudják folyamatosan magyar nemzeti érdeknek. És én ki se térnék most arra, hogy hogyan alakítanak át szervezeti egységeket a minisztériumban, hogyan, milyen arányban. Egy dolog számítana, hogy ez tudjon működni. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy nem tud működni a magyar külpolitika úgy, ahogy csinálják, ilyen kézi vezérléssel, így, hogy csak személyes érdekpolitikákat szolgál, nem tud működni.

Rengeteg országgal került Magyarország diplomáciai kapcsolatba. Nagyon jól tudjuk, hogy mind a szomszédos országokkal, mind a visegrádi együttműködésen belül, mind pedig Európában elszigetelődött Magyarország. Most próbálnak egyébként kompenzálni, bilaterális kapcsolatokat is javítani. Éppen ideje lenne, azt gondolom, nem is kellett volna ezeket a kapcsolatokat elrontani. Most már azon kell dolgozzanak, hogy ezeket javítsák. Láttunk már mindenféle nyitást, keleti nyitást, déli nyitást. Egyébként nem értem, mi az újdonság a déli nyitásban, itt már az első Orbán-kormány idején láthattuk akár a chilei cseresznye esetét, tehát ez különösebben nem volt újdonság. Nagyon remélem, hogy ez most jobb eredménnyel jár, mint az az eset egyébként.

Az biztos, hogy kettős beszédet folytatnak, tehát nemzetközi fórumokon előadják a nagy sikertörténetet, és nem szembesítenek senkit a valósággal, próbálják elrejteni a számokat. Hozzáteszem, itthon is megpróbálják elrejteni a számokat, a valóságot megpróbálják elrejteni számok mögé, csakhogy a magyar emberek érzik, és naponta tapasztalják a bőrükön, hogy egyébként azok az intézkedések, amelyek nagyon sokszor önöknek csak számok, azok nekik mit jelentenek, előlük nem lehet elrejteni a valóságot, sem az ellenzéki képviselők elől, hiszen ők azok, mi vagyunk azok, akik folyamatosan járunk az emberek között és beszélgetünk velük.

Nagyon sok módosító javaslatot nyújtunk be a 2016-os költségvetéshez, és nagyon kérjük önöket, hogy támogassák ezeket a javaslatokat. Itt egy újabb év, korán lett benyújtva a költségvetés, van lehetőség arra, hogy ezeket átgondolják, megfontolják, arra, hogy meggyőzzék Orbán Viktort, hogy ezek igenis fontos javaslatok, és szükséges őket támogatni.

A legfontosabb dolog az, hogy a közszférában 50 százalékos béremelésre van szükség. És ne mondják azt, hogy bizonyos dolgokra nincsen pénz, mert amikor van pénz stadionra, kisvasútra, halastóra, repülőtérre Orbán Viktor háza táján, akkor biztos vagyok benne, hogy olyan sürgető kérdésekre, mint például a szociális dolgozók bérrendezése - tudjuk, hogy a felét keresik a magyar átlagkeresetnek, és tudjuk, hogy milyen munkát végeznek, felbecsülhetetlen munkát végeznek -, azt gondolom, igenis kell legyen pénz, és meg kell hallják az ő hangjukat. Én egyébként javasolnám, hogy államtitkár úr menjen el egészen nyugodtan a tüntetésre, és nyugtassa meg őket.

Rendkívül fontos lenne az, hogy az alapvető élelmiszereknek az áfáját 5 százalékra csökkentsék. Adunk be ilyen módosító javaslatot, támogassák ezt. Ez az, amivel ténylegesen mindenki jól jár, ez az, amivel a kiskeresetűek jól járnak, és ténylegesen igazságosnak mondható, hiszen az alapvető élelmiszerek azok, amelyeket mindenki fogyaszt, és nem kell itt kiragadni külön példákat, sertéshús, éppen kinek milyen érdekeltsége van, azért láthatjuk, hogy ez a törvényalkotást, jogalkotást eléggé befolyásolja, de az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra szükséges csökkenteni.

Számtalan más javaslatot is beadtunk, támogassák ezeket, még van idejük a végszavazás előtt átgondolni. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 158 2015.05.29. 5:09  157-158

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két nap múlva, május utolsó vasárnapján, a magyar hősök emlékünnepén azok emléke előtt tisztelgünk, akik Magyarország történelmének legnehezebb pillanataiban küzdöttek hazánk függetlenségéért és szabadságáért. Úgy gondolom, hogy nemcsak a sírkertekben és háborús emlékműveknél elhelyezett koszorúkkal, hanem itt az Országgyűlésben is illő emlékeznünk.

A magyar történelem hosszú küzdelmeknek a sora. Ezek történelemkönyvekben megörökített nagy alakjainak és névtelen hőseinek köszönhetjük, hogy ma Magyarország független államként, a nemzetek közösségének egyenrangú tagjaként létezik Európa közepén. Ez az elmúlt ezer év viharos történelme fényében önmagában is óriási eredmény, ezért nemcsak kegyelettel, hanem büszkeséggel emlékezzünk hőseinkre.

(19.00)

Sokszor hajlamosak vagyunk úgy tekinteni saját történelmünkre, mint kudarcok és vereségek hosszú sorára. Ne tegyük! Mert fényes győzelmek is történelmünk részei, például a nándorfehérvári, pákozdi, isaszegi győzelmek a magyar hadtörténet jeles pillanatai. Sok esetben pedig a történelem igazolta vissza, hogy volt értelme a küzdelemnek, a hősök önfeláldozásának. Hisz hiába próbálta meg hűbéresévé tenni a német császár a születő magyar államot, kudarcot vallott. A mongolok hiába rombolták szinte porig az országot, az mégis talpra állt. Hiába akarta bekebelezni hazánkat az Oszmán Birodalom, több évszázados küzdelem után csúfos kudarcot vallott. Hiába bukott el az 1848-49-es szabadságharc, mégis utat nyitott a modern, polgárosult Magyarország megszületésének. Hiába verték le az ’56-os forradalmat, eszméi, céljai mégis megvalósultak az 1989-es rendszerváltással. Emlékezzünk és legyünk büszkék hőseinkre!

Arról se feledkezzünk meg, hogy e küzdelmek sok esetben nem pusztán a magyarság és a magyar állam fennmaradásáért folytak, hanem az egyéni szabadságjogokért, demokráciáért. Így volt ez különösen az 1848-as és 1956-os forradalmak idején. A mi kötelességünk megvédeni ezeket az értékeket, hogy egy szabad, gyarapodó országot hagyhassunk gyermekeinkre. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez a XXI. században is óriási kihívás. Hiszen tudatában kell legyünk, hogy veszélyes világban élünk. Gazdasági problémák, társadalmi feszültségek ellenére az Európai Unió és benne hazánk ma még a stabilitás szigetének tekinthető. Azonban bármerre nézünk az utóbbi időben, tágabb régiónk biztonsági környezete is drámaian átalakult. Az Ukrajnát sújtó súlyos konfliktus, az Iszlám Állam felemelkedése, Szíria és Líbia teljes káoszba süllyedése csupán a leglátványosabb jelei egy egyre romló biztonsági helyzetnek.

A globalizáció következtében újfajta, a hagyományos eszközökkel nehezen kezelhető fenyegetések sora jelent meg, ezek súlyos veszélyt jelenthetnek Európára és benne hazánkra is. Az országok között kialakult sokrétű függőségi viszony miatt nemhogy tágabb földrajzi régiónkban, de a világ távoli pontjain dúló fegyveres konfliktusok is kihatással lehetnek életünkre.

Az egye veszélyesebbé váló világunkban különösen nagy érték, hogy Magyarország ma a világ legerősebb katonai szervezetének, a NATO-nak elismert tagja, és európai uniós tagállamként a világ egyik legnagyobb politikai és gazdasági közösségébe tartozik. Ezt a stabilitást és biztonságot ma Magyarország azért élvezheti, mert a rendszerváltást követően a magyar kormányok a társadalom döntő részének a támogatása mellett sikeresen végrehajtották az euroatlanti integrációt. Azonban a szövetségi rendszer is csak annyira erős, amennyire annak a tagjai erősek. Magyarország polgárainak biztonsága érdekében nélkülözhetetlen a XXI. század fenyegetéseire reagálni képes modern haderő. Ehhez pedig nemcsak a múlt hőseinek, hanem a Magyar Honvédség jelenleg szolgálatot teljesítő katonáinak megbecsülése is szükséges. Hiszen ezek a férfiak és nők azok, akik segítettek, amikor tízezrek rekedtek a hó fogságában, ők voltak, akik a rendvédelmi szervek állományával együtt önkéntesek ezreivel vállvetve megvédték a Duna-parti településeket a rekordnagyságú árhullámtól és azok, akik más nemzetek katonáival együttműködve jelen pillanatban is a világ veszélyes válságövezeteiben teljesítenek szolgálatot, hogy fenntartsák a békét és biztonságot. Nekik köszönhető, hogy az egyre romló körülmények ellenére a Magyar Honvédség megőrizte működőképességét.

Ezért indokolt, hogy valóban meginduljon a katonák illetményének a rendezése, és a Magyar Honvédség megrekedt modernizációja egy ütőképes XXI. századi haderő irányába induljon el. Ne feledjük, Magyarország szabadságát, függetlenségét az elmúlt évszázadok hősei vívták ki, aminek megőrzése, valamint a következő nemzedékek számára a békés, boldog élet feltételeinek garantálása ma is a mi közös felelősségünk. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 122 2015.05.30. 9:50  117-130

DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslati módosítás fekszik előttünk, amelyen láthatjuk, hogy híven a Fidesz eddigi politikájához, kötelezettségeket ró megint alkalmazottakra, szabályokat szigorít, viszont semmilyen ellentételezést nem tartalmaz ezekhez képest.

Szeretném kiemelni, hogy egy 2014-es kormányhatározatban döntött a kormány az új hivatásos életpályamodell kialakításáról. Az új Hszt., a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény első tervezete, tudjuk, a NAV hivatásos állományára vonatkozóan azt tartalmazta, hogy nem a Hszt. szabályai vonatkoztak volna rájuk. Az Országgyűlés elé végül egy olyan törvényjavaslat került, ahogy láthattuk, amely a jelenlegi szabályozási koncepciót fenntartva fő szabályként a pénzügyőrökre is alkalmazni rendeli a szolgálati törvény rendelkezéseit.

Itt szeretnék visszautalni Riz képviselő úr megszólalására, hiszen azt mondta, hogy mindannyian köszönettel tartozunk és önök is azzal tartoznak a NAV dolgozóinak munkájáért; ezzel messzemenőkig egyetértek, nekem is ez a véleményem.

(15.30)

Viszont amit önök tesznek, az pont ennek az ellenkezője, ugyanis nem szavakban kell elsősorban köszönettel tartozni, az is egy nagyon jó dolog természetesen, hanem tettekben is, ahogy itt az előző vitákban már ez felmerült.

De lássuk, mik a tettek, hiszen a pénzügyőrök kimaradnak az új Hszt.-ben 2015. július 1-jétől előírt illetményfejlesztésből, és az új előmeneteli rendszert sem kell rájuk alkalmazni. Tehát sem illetményfejlesztésben nem fognak részesülni a pénzügyőrök, sem pedig az új előmeneteli rendszer szabályaiban.

Itt szeretném megjegyezni, amit államtitkár úr már említett, hogy közel egy hónapja került elfogadásra az új Hszt. Ennek ellenére már egy hónappal később be is nyújtott a kormány hozzá egy módosító javaslatot, ami különösen felháborító, hiszen az új illetményrendszerre vonatkozó szabályozást 2019-re tervezi kitolni ez a módosítás. Tehát már egyébként ezzel a Hszt.-módosítással is probléma van. De mi most nem erről a törvényről beszélünk, hanem a NAV-törvény módosításáról.

Így tehát összefoglalnám az eddigi lényegét. A pénzügyőrök illetményére és előmenetelére vonatkozóan semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a NAV-törvény módosítása és a Hszt. szabályainak átvezetése.

Ahol kifejezetten szigorítást jelent a hatályos szabályozáshoz képest ez a módosítás, azok a következők.

A hatályos szabályozás szerint a pénzügyőr beleegyezése nélkül háromévenként összesen 6 hónap időtartamra vezényelhető szolgálatteljesítésre más helységbe. A javaslat szerint, ami előttünk fekszik, ez a korlátozás évenként 4 hónapra módosulna.

Az új Hszt. szabályozását átvéve a javaslat csak akkor teszi lehetővé a munkakörének ellátására alkalmatlanná vált pénzügyőr felmentését, ha a felajánlott beosztást méltányolható okból utasítja el. Ha az elutasítás indoka nem méltányolható, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyébként a pénzügyőr lemondott a szolgálati jogviszonyáról.

Néhány tekintetben ez a módosítási javaslat, ami előttünk fekszik, még az új Hszt.-nél is sokkal kedvezőtlenebb rendelkezéseket tartalmaz. Mint például az új Hszt. szerint, amennyiben a hivatásos állomány tagja egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlansága esetén alkalmatlannak bizonyul, akkor az ellenőrzést határidő kitűzésével meg kell ismételni. A javaslat szerint azonban a pénzügyőrök esetében nincs helye megismételt vizsgálatnak.

Továbbá több olyan tárgykörről, amelyeket az új Hszt. szerint rendeletben kell szabályozni, a javaslat szerint a NAV elnöke által kiadott foglalkoztatási szabályzat rendelkezik.

Az új Hszt. szerint a vezénylés vagy a rendelkezési állomány megszűnése után a munkáltató a hivatásos állomány tagjának a végzettségének megfelelő és a korábbi beosztásával azonos besorolású beosztást köteles felajánlani. Abban a javaslatban, ami előttünk van, a pénzügyőrök esetében csak az iskolai végzettségnek megfelelő új munkakör felajánlását garantálja, az azonos értékű munkakört pedig nem.

Tehát azt gondolom, hogy rendkívül méltatlan az, hogy a pénzügyőrökre az új Hszt. összes szigorítását alkalmazni akarja a kormány, de közben teljesen kihagyja őket a többi hivatásosnak járó illetményfejlesztésből. Azt gondolom, az illetményfejlesztés például egy méltó módja lenne a köszönet kifejezésének.

Az új előmeneteli rend és illetményrendszer nélkül a pénzügyőrök az új Hszt. minden hátrányát megkapják és semmilyen előnyét annak a törvénynek. Különösen felháborító, hogy egyes pontokon még az új Hszt.-től is szigorúbb szabályozást tartalmaz a javaslat, amint azokat az előbb fel is soroltam.

Továbbá a javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek mind a Hszt.-ben, mind pedig a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben megtalálhatók. Foglalkoztatási szabályzat helyett a pénzügyőrök esetében is indokolt minden olyan tárgykört jogszabályban rendezni, amelyekre az új Hszt. miniszteri rendelet megalkotását írja elő. Az pedig érthetetlen, hogy az új Hszt.-től eltérően az egészségügyi, fizikai, pszichikai okokból alkalmatlannak minősített pénzügyőrök esetében a javaslat miért nem teszi lehetővé az új vizsgálat lefolytatását.

Szintén elfogadhatatlanok a vezénylés és a rendelkezési állomány megszüntetését követő munkakör felajánlására vonatkozó új Hszt.-től eltérő szabályok.

A régi Hszt.-re utaló merev hivatkozás miatt a javaslat megnyitja a NAV-törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezését is. Nem új szabály, de a Toller-ügy fényében különösen érdekes, hogy a NAV-törvény a vezető munkakört betöltők számára is lehetővé teszi köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tisztség betöltését, holott ezt egyébként a régi és az új Hszt. is tiltja.

Az MSZP a büntetőeljárás megindítása esetére előírt bejelentési kötelezettséget már a korábbi jogállási törvények esetében is ellenezte. Ennek az volt az oka, hogy az a javaslat a jelen formájában alkalmatlan a közalkalmazottakkal, hivatásos állományúakkal, illetve a közszolgálati tisztviselőkkel kapcsolatos magasabb elvárások érvényesítésére. Csak arra jó, hogy fenyegetettségben tartsa azokat a foglalkoztatottakat is, akik soha az életben nem fognak bűncselekményt elkövetni.

Tehát összességében elfogadhatatlan és nyilvánvalóan diszkriminatív, hogy az előzetes ígéretekkel ellentétben a pénzügyőrök teljesen kimaradnak mind az illetményfejlesztésből, mind pedig az előmeneteli rendszer változtatásából, biztosításából, amit egyébként a hivatásos állományúak megkapnak. Ilyen körülmények között az is felháborító, hogy az új szolgálati törvény összes megszorítását ‑ itt a vezénylési szabályokra is gondolunk ‑ ki akarják terjeszteni a pénzügyőrökre.

Ezért az MSZP határozottan ellenzi a törvényjavaslat elfogadását, és azt kérjük a kormánytól, hogy dolgozza ki és terjessze elő az Országgyűlés elé a pénzügyőrök új előmeneteli és illetményrendszerét.

Továbbá több módosító javaslatot adtunk be ehhez a törvénymódosításhoz; természetesen azt kérjük, hogy támogassák ezeket a módosító javaslatokat.

Egyik módosító javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a közszolgálati jogviszonyra és hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó törvények a NAV állománya esetében is a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek. Egyik módosító javaslatunk szerint itt az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmatlansággal kapcsolatos felmentés tekintetében nem tartjuk elfogadhatónak sem a méltányolható ok megnevezést, sem pedig az önhiba megjelenítését a normaszövegben, hiszen ezek rendkívül szubjektívvá teszik a felmentési szabályok alkalmazását. Azzal sem értünk egyet, hogy a törvényjavaslat nem teszi lehetővé az új vizsgálat lefolytatását, így ezzel kapcsolatban is módosítót adunk be, csakúgy, mint a vezénylési szabályok alkalmazásával kapcsolatban, hiszen ezzel sem tudunk egyetérteni. Azt fogjuk kérni, hogy támogassák a módosító javaslatainkat.

Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, ez a módosítás az MSZP számára nem támogatható. Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 106 2015.06.08. 2:47  105-111

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tavaly novemberben az atlatszo.hu hosszú cikket közölt a HM EI Zrt. székházfelújításával összefüggésben feltárt anomáliákról. Eszerint a Salgótarjáni úti székház felújítására az elmúlt négy évben közel egymilliárd forintot költöttek, ebből 769 millió forintot a Baurama Kft.-vel megkötött szerződések alapján fizettek ki. Mindezt annak ellenére, hogy a szerencsés kft.-nek sem értékelhető építőipari tapasztalata, sem honvédségi múltja, sem számba vehető gazdasági tevékenysége nem volt. A korábban ProdeTex Kft. néven futó társaságnak 2010 előtt a cégjegyzékben feltüntetett fő tevékenységi köre a felsőruházat-gyártás volt. Mégis valami rejtélyes oknál fogva éppen ettől a cégtől