Készült: 2020.08.09.18:43:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

113. ülésnap (2020.03.23.), 250. felszólalás
Felszólaló Soltész Miklós (KDNP)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 3:29


Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat Győr egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező részének, a Káptalandombnak nemzeti emlékhellyé nyilvánítását javasolta és javasolja. Ennek érdekében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletének módosítása szükséges. A nemzeti emlékhelyről érdemes tudni, hogy olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínek, amelyek a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bírnak, továbbá, amelyek országos jelentőségű állami megemlékezés színhelyei lehetnek.

(18.50)

A törvényjavaslat tehát a Káptalandombot nyilvánítja nemzeti emlékhellyé, ahol a következő épületek találhatók: a győri bazilika, a Püspökvár, a Szent László Látogatóközpont, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a Hittudományi Főiskola és a Hotel Konferencia, amelyekről nagyon röviden egy kis kitérőt szeretnék adni.

A győri egyházi műemlékek az ezeréves kereszténység emlékei, így a bazilikában található vérző, könnyeket ejtő Szűzanya képe, és itt található szintén Szent László hermája, amely a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. A győri Püspökvár négy várat is magában foglal. A torony tövében létesítették Boldog Apor Vilmos vértanúságának emlékhelyét, és érdemes róla tudni azt is, hogy tulajdonképp 1700 évet egyesít magában: így a püspöki székhelyet, Boldog Apor Vilmos püspök vértanúságának emlékhelyét, valamint Győr szakrális és hadiépítészetét a IV. századtól egészen napjainkig.

Az egyházmegye könyvtára is igen jelentős írott anyagot őriz. Ebből kiemelkedik, különös értékű Mátyás király corvinája, a Hotel Konferenciában pedig, részben az épületben, részben támasztófalazatokként benne foglaltatnak az egykori III. és IV. századi római erőd falai és őrtornyai.

A Hittudományi Főiskola, az épület hídszerű főbejárata a Káptalandomb nyugati feljáratát szegélyezi, és a Szent László Látogatóközpont épületének déli fala előtt, közvetlen az utca burkolati szintje alatt húzódik egy IV. századi római erőd fala.

E rövid kitekintés után fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a Kulturális bizottság további módosításra irányuló szándékot nem fogalmazott meg, éppen ezért e javaslat nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a magyar nemzeti összetartozást és identitást erősítse a nemzeti emlékhelyek körének bővítésével.

Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló T/9475. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  250  Következő    Ülésnap adatai