Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tegnap advent első vasárnapja volt, meggyújtották az első gyertyákat az adventi koszorún. Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán is ez történt. 16 templom van a kerületünkben, mindegyikben valamilyen módon az adventet ünnepelték. Egy templom, a pestújhelyi templom azonban több minden mást is ünnepelt. Ezen a napon, advent vasárnapján és éppen december 2-án, 90 évvel korábban szentelték fel ezt a templomot. Az egy véletlen, hogy ennek a gyülekezetnek vagyok a tagja több évtizede, és most a saját gyülekezetemről és templomomról szólnék itt, mindenekelőtt a jegyzőkönyv kedvéért. Szeretném megemlíteni, az, hogy 90 éves ez a templom, nem rendkívüli, hiszen az én kerületemben van 260 éves templom is. A rendkívülit itt az jelenti, hogy Nagy-Budapest létrejöttekor Pestújhely még nem létezett. 1867-ig ez egy katonai gyakorlótér volt, mondhatni azt, hogy az 1867-es kiegyezésig itt szó szerint katonai gyakorlatokat végeztek, semmilyen épület nem volt itt, csak mező volt. Rákospalotához tartozott közigazgatásilag. Rákospalota nagyközségnek számított. Anno még az, amit ma Újpestként ismerünk, még szintén nem létezett, az is Rákospalotának volt a közigazgatási területe, és a Duna jelentette Rákospalota határát azon az oldalon.

De volt egy értékes rész a mai Pestújhelyen az új vasutak építésével, a pest-váci vasútvonal, a veresegyházi vasútvonal és a miskolci vasútvonal közötti nagyon értékes területen. Mai szóval telekspekulációként mintegy 204 kataszteri holdon  akkor ez volt a föld mértékegysége, használatos adata  parcellázás történt, mégpedig úgy, hogy a honvédség volt a tulajdonosa ennek, az akkori katonaság, és a katonaság és ügyvédi irodák eldöntötték, hogy nem kell a továbbiakban ez már gyakorlótérnek. Megcsinálták a terület telekosztását, és a telekosztás közben gondoskodtak arról, hogy hol legyen templom, hol legyen valamilyen szolgáltató helyiség, hol legyenek utcák, terek.

(16.00)

Tehát Rákospalota mint közigazgatási gazdája a területnek, szinte nem is tudott róla. Néhány képviselő természetesen igen. Így jött létre, annak is 120 éve éppen ebben az esztendőben, amikor az első telkeket, úgynevezett nyaralókat, a budapesti jobb módúak számára nyaraló címén adták oda valamilyen juttatás fejében nyilván, nem ingyenes osztásról volt szó. Szeretnék arról is megemlékezni, hogy 120 évvel ezelőtt azok a bátor alapítók, Bezsilla Nándor volt az az ügyvéd, mai szemmel ők Pestújhely hősei, szobrok, emléktáblák őrzik nevüket. Anno, emlékszem rá, ha megnézem a rákospalotai közigazgatási jegyzőkönyveket, nagyon elmarasztaló nagy harcok voltak.

Ennek a területnek a kiválásával Pestújhely önálló településsé 1909-ben úgy vált, hogy a Belügyminisztérium önálló községgé, településsé nyilvánította az egykori katonai gyakorlóteret, amely nyaralóként épült. Az alapítók tehát Bezsilla ügyvéd úr, Szűcs István belügyminisztériumi munkatárs, Gerecze Péter régész, aki a katonai gyakorlóteret kutatta és ásatásokat végzett, és dr. Antall József apukája, a néhai miniszterelnök apukája volt az alapító. Ez a négy ember hozta létre 120 évvel ezelőtt Pestújhelyet. Advent első vasárnapján ünnepeltük templomunk 90. születésnapját és Pestújhely telekosztásának és a település élete elindításának a 120 éves évfordulóját. Köszönöm, hogy meghallgattak.