Készült: 2020.09.29.23:14:35 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 206 2006.11.17. 1:00  1-431

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Bakonyi Tibor képviselőtársam az imént a sport iránt érzett aggodalmától vezérelve mondta el felszólalását. De szeretném figyelmeztetni a parlamentet, hogy tavaly a diáksport-normatíva az önkormányzatoknál megszűnt, tehát nem most kezdődtek a bajok, hanem már tavaly lehetetlen helyzetbe kerültek. Lassan a doppingellenőrzésre hiányolt 40 millió forint nem lesz hiány, hiszen nem lesz diák, nem lesz sportoló, akit ellenőrizni lehessen.

A többcélú kistérségi társulásoknál pedig csak akkor érnek el bizonyos pályázati pénzeket, ha sportinstruktori állásokat alapítanak, ennek pedig a fedezete az elmúlt évben sem és a jövő évi költségvetés szerint sem biztosított. Tehát, az önkormányzatok, a helyi diáksport, a helyi sportolók ki vannak szolgáltatva nem ennek, már a tavalyi, tavalyelőtti időszakban is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 278 2006.11.17. 0:58  1-431

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valahogy a felszínen kapirgálunk, Göndör képviselő úr is, Török képviselő úr is fölveti az egyetemi, felsőfokú oktatásban részt vevő diákok, hallgatók arányát. Túlképzés van. Teljesen igaz, de én ebben a költségvetésben nem látom azt a lehetőséget, amit Török képviselő úr mond, hogy a szakképzésnek - az önök által úgyis gyakran használt reform szóval élve - a megreformálásával valóban a munkaerő-kereslet szerint igazítsuk a képzést. Nincs benne. Olyanról beszélünk, hogy sok a jogász, olyanról beszélünk, hogy sok a pedagógus, sok a kommunikátor, de nem látom megalapozva ebben a költségvetésben sehol, hogy ezen a költségvetés segítségével változtatni lehessen. Ez a nagy gond. Így el fogunk beszélgetni a jövőben is egymás mellett. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 382 2006.11.17. 2:09  1-431

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak két rövid reakció Herényi Károly képviselőtársam előbbi mondataira.

Sajnos, a fogyasztóvédelemnek egy másik pillére is jelentősen gyengül, jelesül az ÁNTSZ, hiszen 26 milliárdról 22 milliárdra csökken az ÁNTSZ lehetősége, és ez úgy csökken, hogy a feladatai eközben a többszörösére nőnek. Az ÁNTSZ-nek a fogyasztóvédelmi szerepköre ezért ugyancsak veszélybe kerül, megnehezül, és tudjuk jól az elmúlt hetek híradásai okán, hogy bizony milyen húskészítmények, milyen származási hely megjelölése nélküli élelmiszer-készítmények, milyen vegyszerrel fertőzött élelmiszer-készítmények kerülhetnek a boltokba, és fogyaszthatjuk ezeket. Tehát ez is azt mutatja, hogy ez a kérdés ebben a költségvetésben nem megoldott.

A másik csak egy gondolat az Illyés Közalapítvánnyal kapcsolatban. Valóban, amikor korábban Kránitz képviselő úr említette a külügyi költségvetést, és volt alkalmam nekem is végigülni a külügyi bizottság, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága ezzel foglalkozó ülését, ott a Külügyminisztérium szakértői is azt mondták, hogy ez egy igen szűkös és bizony sok helyen szeletelő költségvetés.

A határon túli magyarok kérdése sajnos nem ebben az évben vált ilyen tragikussá, tavaly ugyanez a kérdés merült fel akár az Illyés Közalapítvány támogatásával kapcsolatban, akár más, számunkra nagyon fontos közalapítványi támogatásokkal kapcsolatban. Tehát amit Herényi Károly említett, az sajnos egy évek óta húzódó, egyre kisebb mozgásteret biztosító lehetőséget adott ezeknek a közalapítványoknak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mindeközben senki nem vonta kétségbe ennek fontosságát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 400 2006.11.17. 7:49  1-431

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miután lassan tisztázzuk, hogy ki kivel mikor élt együtt és ki mire emlékszik, én visszakanyarodnék a költségvetéshez, és annak is a napok óta vezérmotívumaként hangoztatott üzenet részéhez.

Mit üzen nekünk ez a költségvetés? Mit látunk a költségvetésben? Hiszen hallottunk már hozzászólásokat mindahány frakció részéről a költségvetés üzenetével kapcsolatban, például tegnap: Lendvai Ildikó szerint a költségvetés üzenete a reform végigcsinálása. Őszintén szólva az elmúlt napokban megismervén, a költségvetésnek az önkormányzatokra vonatkozó részét tanulmányoztam alaposabban, hiszen jómagam is Siófok város képviselő-testületének tagja vagyok, nem is első ciklusban, és így néhány olyan megállapítást kell tegyek, ami mindenképpen elgondolkodtatásra kényszerít kormánypárti, ellenzéki képviselőt egyaránt.

Tulajdonképpen a helyi önkormányzatok 2007. évi költségvetésének, a szabályozás egyes részleteinek a kidolgozásánál megfelelő elemzések álltak rendelkezésre. Azonban mégis egy olyan kockázat jelent meg ebben a költségvetésben, hogy az elemzések után nem készültek részletes hatástanulmányok. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások szabályozott forrásai az idei évre jóváhagyott előirányzathoz képest 4,3 százalékkal emelkedtek, ez valamivel több mint 55 milliárd forint. A növekmény jelentős része azonban, majd' 50 milliárd forint a budapesti 4-es metró építésének finanszírozásával kapcsolatos, ennyit jelent ez az emelés.

Van egy másik érdekessége ennek a költségvetésnek, jelesül, hogy a helyi önkormányzatok saját bevételei csökkenő arányt képviselnek a kiadás fedezésében. Ez ismételten egy elgondolkodtató dolog, hiszen tudjuk jól, hogy ebben az évben is már jelentős önkormányzati adósságállomány alakult ki. Hadd mondjak csak egy példát a Balaton-partról: Fonyódnak ebben az évben már lassan annyi a tartozása, mint az egész éves költségvetése. Tudom, ez extrém példa, de azért tudunk keresni kisebb-nagyobb települést az ország fejlettebb, kevésbé fejlettebb területén is, ahol ilyen nyomasztó gondok gyötrik az önkormányzatokat.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati bevételek 73 százalékát normatív módon, különböző mutatók alapján igénylik az önkormányzatok, illetőleg a többcélú kistérségi társulások. Ez az arány az ideihez képest 3 százalékpontos csökkenést mutat, és a normatív támogatások 49 százaléka a közoktatási feladatok, illetőleg 28 százaléka a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátását szolgálja. Tudjuk jól, hogy milyen teher nehezedik majd az önkormányzatokra a következő évben, akár a közoktatási feladatok tekintetében, akár pedig a szociális, gyermekjóléti feladatok ellátása tekintetében.

A kormány látható szándéka, hogy az eddigi hazai forrásból támogatott fejlesztési programok megvalósítását uniós programok keretében, uniós finanszírozással valósítsa meg. Ez természetesen helyes, hiszen ez a forrásbevonás elengedhetetlen a következő esztendőkben az önkormányzati fejlesztések megvalósításához, sőt sok esetben a zökkenőmentes működés biztosításához is. Azonban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági felzárkóztatására a költségvetési javaslatban az előző évi 9 milliárd forint támogatással szemben 5,8 milliárd forint áll rendelkezésre a három alföldi és két dunántúli, jelesül a dél- és nyugat-dunántúli régió fejlesztési tanácsainak döntési jogkörébe utalva.

Ha önök átlapozzák az elmúlt évek statisztikai adatait, látható, hogy például Dél-Dunántúlon és így megyémben, Somogy megyében is, az országos átlagot szinte minden mutatóban alulról közelítjük meg. Somogy megye, azt hiszem, talán csak egy mutatóban vezeti az élmezőnyt: az ittas vezetésben. Ezen kívül az összes gazdasági mutató, az összes fejlesztési mutató, munkanélküliségi ráta az alsó egyötödben található. Ezért is szomorú, hogy ez a fejlesztési támogatás a következő évben, annak ellenére, hogy jóval több fejlesztésre lenne szükség, jóval drágábban fognak működni az önkormányzatok, mint idén vagy a tavalyi esztendőben, mégis ez a támogatás csökken.

A régiók szerepének a konvergenciacélokkal összehangolt irányú elmozdulását az is jelzi, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztésére és vis maior támogatására szolgáló előirányzat 92 százaléka a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe került. Nagyon érdekes, hiszen ez azt jelenti, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok súlya elgyengül, elvékonyodik. Itt mindösszesen 800 millió forint előirányzat marad. Régi és szokásos megoldás, hogy a közalkalmazottak 2006. április 1-jei 6 százalékos béremelésének szintre hozására, valamint a besorolási bérek növelésére nem biztosít fedezetet a törvényjavaslat.

Korábban, néhány órával ezelőtt már szó esett arról, hogy milyen normatívák szűntek meg ebben az évben, így például, amikor a sportról volt szó, a diáksport, szabadidősport normatívája ebben az évben már nem szerepelt. De nem szerepelt természetesen az önkormányzatok, az általános iskolák, az óvodások informatikai fejlesztésének normatívája sem, és sorolhatnék még több normatívát. Megértem, hogy a többcélú kistérségi társulásoknak mindig kell egy aranyozott gyeplő, ahogy a német közigazgatásban fogalmaznak, egy ösztökélés, hogy próbáljanak meg hatékonyan dolgozni. De azért az, hogy a következő évben a bejáró- és kistelepülési normatíva megszűnik, tovább nehezíti azokat a kistelepüléseket, amelyek amúgy is nagyon nehéz gazdasági helyzetben vannak.

Úgy vélem, hogy az önkormányzatokról még holnap kerül szó, de a kiragadott példák is azt mutatják, hogy ennek a költségvetésnek az egyik legnagyobb vesztesei az önkormányzatok, a kistérségi társulások, és ennek a költségvetésnek az az üzenete az önkormányzatoknak, hogy el fogtok pusztulni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 71 2006.11.27. 2:22  70-76

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Értetlenül állok az előtt, hogy a 2007. évi költségvetés Külügyminisztériumról szóló fejezetében új címként jelenik meg a Magyar Külügyi Intézet támogatása, ezzel felszámolva a Teleki László Alapítványt.

Államtitkár Asszony! Önök olyan alapítványt terveznek megszüntetni, amely a Külügyminisztérium háttérintézményének szerepét tölti be több éve igen kiválóan, ráadásul élvezi az összes parlamenti párt támogatását, ami manapság önöknek köszönhetően természetesen ritka, mint a fehér holló.

A kormány megszorító, úgynevezett reformcsomagjainak hatása már az élet minden területén érezhető. És tudjuk, hogy januártól pedig még inkább a polgár bőrére megy a játék. Tulajdonképpen nem is meglepő, azonban számunkra elfogadhatatlan, hogy a Külügyminisztérium is belekezdett a virgácsok osztogatásába. Persze tudjuk, mi a titok nyitja, mi indokolja általában egy jól működő, komoly ingatlanvagyonnal rendelkező intézmény hirtelen kiárusítását. A módszer az önök számára jól ismert, többszörösen bevált, és előszeretettel alkalmazott: az állami vagyon gyors átjátszása a szocialista-szabad demokrata klientúra kezébe.

Az esztelen átalakítások közben, amit önök reformoknak hívnak, fittyet hánynak a szakmaiság elemi követelményeire. A külügyi ámokfutás újabb állomásához érkeztünk: a HTMH és a Máért megszüntetése után önök a Teleki László Alapítvány bedarálásával ismételten bebizonyították, hogy a szakmaiság az utolsó szempont, amelynek érvényesülnie kell. A Teleki Alapítványt január 1-jéig képtelenség és véleményem szerint teljesen értelmetlen felszámolni. Az alapítványnál januárban még minden bizonnyal alkalmazásban álló munkatársak is dolgozni fognak, a benyújtott törvényjavaslat azonban nem tartalmazza az alapítvány működéséhez szükséges pénzösszeget.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Kérdezném, hogy milyen ajándékot tesz a Mikulás a Teleki László Alapítvány munkatársainak csizmáiba. Miért kell megszüntetni a Teleki Alapítványt, és miért kell létrehozni ugyanezen feladatok ellátására egy másik intézetet? Egyáltalán mi történik a Teleki Alapítvány vagyonával?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 75 2006.11.27. 1:21  70-76

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár asszony valóban helyesen fogalmazott úgy, hogy az alapítványok tevékenységét felül kell vizsgálni. Nos, mi is úgy gondoljuk, hogy ezek a tevékenységek felülvizsgálatra szorulnak, de mint hangsúlyoztam interpellációmban, ennek az alapítványnak a tevékenysége véleményünk szerint továbbra is megfelelő módon, megfelelő hatékonysággal tudna működni az alapítványok keretében.

Természetesen tudjuk jól, hogy az elmúlt időszak többé-kevésbé a dizájnpolitizálás és az ingatlanbiznisz határmezsgyéjén mozgott, és ezért is izgalmas, hogy az alapítvány Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. alatti, három épületből álló ingatlanának, amely több száz milliós nagyságrendet képvisel, mi lesz a sorsa. Ez több hektáros zöldterülettel nyilván sok ingatlanbefektető, kormányzatinegyed-építő cég figyelmét is felkeltette.

Úgy vélem, hogy az elmúlt időszakban valamennyi, az alapítványnál dolgozó munkatárs jól végezte a dolgát, és az a válasz, hogy egy része átkerül, bizonyos része majd egy kis ideig még dolgozhat ott, nem hiszem, hogy elfogadható. Nem fogadható el azért sem, mert a következő időszakban még számos probléma van. De természetesen a holnapi napon ezt a vitát folytatni fogjuk. Addig is nem fogadom el a választ. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 288 2006.11.28. 8:41  149-317

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Siófoki képviselőként mi másról szólhatnék, mint a siófoki kórház helyzetéről ebben az új, távolról sem rózsás környezetben. Láttuk, minden képviselő lobbizik a saját kórházáért, a saját választókörzetének kórházáért, és azt hiszem, ez így van jól. De egyvalamit nem értek. Államtitkár asszony említette rövid kétpercesében, hogy nem lehet ezt így kezelni, ha mi itt most mindenféle igényekkel lépünk föl, de ettől kezdve érthetetlen számomra az alapkiindulás: hogy lett 50? Hogy lett az 50-ből 31? És hogy létezik az, hogy a parlamenti folyosók dohányzószakaszán néha-néha már ismételten 46-47-49-es számok röpködnek a levegőben?

(21.00)

Vagy úgy tűnik, hogy az ellenzéki képviselők itt próbálnak meg nyíltan, vitában pozíciókat szerezni a saját kórházuknak, miközben esetleg a másik oldal azért tüntet oly sok képviselőtárssal, mert ők pedig a folyosón fogják ugyanezt az eredményt elérni? Régió, régió, de őszintén szólva nem egészen látom ennek a régiónak a beágyazottságát, és már csak azért is célszerű lett volna, ha a miniszter úr veszi a fáradságot, és nemcsak 30 percet, röpke 30 percet szán erre a kérdésre; remélem, hogy szakmabeli kollégái méltóan fogják értékelni ezt a nagy igyekezetet.

De térjünk rá Siófok esetére! Siófok nem egy nagy kórház, hiszen összesen van 350 aktív ágya, és a krónikus osztályon pedig 23 ágy van. (Közbeszólás.) Van még. És az érdekesség az, hogy mi tulajdonképpen nem az ágyszámért küzdünk, hanem ezért a bizonyos súlyponti pozícióért.

Milyen szakmai indokok vannak ennek érdekében? Talán önök előtt is ismert, hogy Budapest után a Balaton a második legnagyobb idegenforgalmi vonzáskörzet, legnagyobb idegenforgalmi desztináció Magyarországon. Ehhez képest a Balaton környékén, pontosabban a Balaton partján egy olyan kórház van, a siófoki, amelyik el tudja látni ezeket a betegeket, hiszen most ne számoljunk a füredi szívkórházzal a specialitásából kifolyólag, ami persze szintén áldozatául esik ennek a kitűnő koncepciónak.

Nem számolnak önök a minisztériumban - illetőleg nyilván nem az államtitkár asszonyt akarom bűnbakká tenni, hanem nagy valószínűség szerint kevésbé odaadóan és kevésbé figyelemmel választották ki azt a szakmai teamet, amely ezt a listát önöknek összeállította -, nem számolnak a népegészségügyi problémákkal. Hallották önök már, hogy a drogprevenció mellett milyen drogproblémák vannak a Balatonon, és már nem csak nyáron? Hallottak önök már arról, hogy egy kétszázas holland csoportból hány ifjú turistát kell kezelni alkoholproblémák miatt? Szükség van arra, hogy az osztályok megmaradjanak, és teljesen természetes, hogy mind a város vezetése, mind a kórház vezetése partner abban, hogy alacsonyabb létszámmal működhessen tovább a kórház.

De még egyszer mondom, az sem igaz, hogy ez a bizonyos 50 kilométeres távolság működik. Balatonföldvár. Tudja, hány kilométerre van Kaposvártól? 70 kilométerre van, és Balatonföldvárról még jó a közlekedés. Tudják önök, hogy hány óra alatt ér le vonattal a kedves beteg Siófokról Kaposvárra az úgynevezett csicsali expresszen? Négy óra, uraim, négy óra! Hány óra alatt lehet leérni busszal, nyomorogva, mert mindig telített? Kettő és fél óra. Ez egy roppant átgondolt és roppant kiérlelt javaslat, azt hiszem.

Ráadásul még van egy speciális eleme. Siófok - történelméből adódóan - mindig is határon volt, volt olyan, amikor Siófok egyik fele Somogy megyéhez, másik fele pedig Fejér megyéhez tartozott. Miféle pozíciók lesznek a nagy egyezkedésekben, az ágyszámegyezkedésekben, amikor nem egy megyén belül, nem is egy régión belül, de két régió határán van ez a település? Az, hogy a progresszív ellátás eddigi rendszerét felborítja az egész ötlet, azt hiszem, szót sem érdemel.

Visszatérve a 31-es kérdésre. Ha elveszünk még öt kórházat, akkor ez nem ugyanaz, mint ami jóval korábban egyszer volt, hogy minden megyében egy kórház? És egy megyei kórház mint báziskórház működik? Ezért sem értem a 31-es számot, ráadásul Dunaújváros, Fehérvár körzőhúzogatása meg egyszerűen annyira átlátszó, de annyira átlátszó, hogy az már szinte félelmetes!

Nem látom a különbséget, hogy ebben a rendszerben hogyan kerülnek ki a speciális kórházak. Nyilván van egy irány, amit meg kell határozni a speciális, illetőleg a normál vagy általános kórházak között. De egyetemi kórházak, a Heim Pál, Füred, a Sportkórház, az Amerikai úti, tele nemcsak országosan, hanem európai, világszinten dolgozó szakemberekkel - ezeket a szakmai teameket eresztjük szanaszét?

És egy nagyon rövid kitérő: délelőtt a külügyi bizottságban a Teleki Alapítvány megszüntetésénél merült fel ugyanez. Nem számít, számszerűen még nyereség sincs rajta, de olyan kitűnő teameket küldünk el, amelyek pótolhatatlanok számunkra, a szakma számára, az orvosi szakma számára, a kutatószakma számára. És csak egy visszatérés, korábban már volt arról szó, hogy azért valóban, mondjuk, egy Amerikai úti intézmény, ha ingatlanbefektetés szempontjából nézzük meg, bizony igencsak kecsegtető.

Délelőtt a külügyi bizottságban nem volt szakmai válasz, hogy miért kell megszüntetni a Teleki Alapítványt, hacsak nem azért a három ingatlanért, amelynek az értéke durván kétmilliárd forint. Tessék megmondani, hogy ilyen állapotban, amikor szakmai érvek - és ezt kollégák mondják: szakmai érvek - állnak szemben egy koncepcióval, és ezek a szakmai érvek, azt hiszem, vitathatatlanok, vitathatatlanok a képviselőtársaim között is, akkor ugye nem olyan furcsa, hogy ha mindenki, és egyre többen arra gondolnak, hogy néhány ingatlanügylet van az egész felfordulás mögött.

Bocsánat, majdnem kihagytam: Zsigó képviselőtársam mondta, hogy a kompközlekedéssel baj van, mert délután négy óra után nincs komp. Hát jelzem, Siófok és Veszprém között még négy óra előtt sincs komp. Bár igaz az, hogy ha körzővel húzogatunk területeket, a körzőnek nem fog feltűnni egy meglehetősen nagy vízfelület, amit mi csak Balatonnak hívunk.

Egyetlenegy kérdést azért engedjen meg, államtitkár asszony. Ha ön siófoki lakos lenne, hogy élné meg azt, hogy a siófoki kórház, mint a védett személyek ellátásául szolgáló kórház, ahol ha a balatonőszödi üdülőben Gyurcsány miniszterelnök úr pihen, és véletlenül belelép egy kagylóba és elvágja a lábát, emiatt ugye, ott áll Siófokon a bekészített műtő a műtőorvossal és az asszisztenciával; ha az én apám szívinfarktust kap, akkor ez nem működik, mehet Kaposvárra. Hogyan tudnak önök ezzel elszámolni?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 304 2006.11.28. 0:38  149-317

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt hiszem, két tanulság van. Rába képviselő úr, szívesen itt maradok, és meghallgatom azt a témát, amiért ön jött, de ha már így belekeveredett ebbe a kórházasdiba, akkor, ha végiggondolja, az elmúlt alkalommal az ön lányának a szerencsétlen balesetekor sem jött mentő. Így gondolja végig, mégsem lesz probléma az anyakönyvvezetés, mert az a fiatalasszony meg fog szülni, mire a mentő odaérne.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 309 2006.12.04. 2:31  277-356

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Siófok a nyár fővárosa - ez a szlogenje ennek a gyönyörű szép városnak, ahol én is lakom, és évről évre a tavaszi ünnepségsorozat kapcsán mindig megjelenik egy-egy miniszter, aki átadja a nyár fővárosának kulcsát. Én szeretném, ha a miniszter úr nem vinné el a nyár fővárosa kórházának a kulcsát.

Tudjuk jól, hogy Siófok helyzete roppant speciális. Nemcsak arról van szó tehát, hogy a 80 kilométeres távolságon is túl vannak még települések, hanem arról van szó, hogy egész nyáron nemcsak a megnövekedett hazai vendégseregletet nem bírja máshová átirányítani az ember; beszéltem időközben, az elmúlt hét óta mentős szakemberekkel, akik szintén jelezték, hogy megoldhatatlan probléma a siófoki mentőállomásról egy korrekt betegszállítást elvégezni, ha a siófoki kórháznak ez a lehetősége nincs. S természetesen rossz szájízzel gondolnak majd az ott lakók is arra a felemás helyzetre, hogy ha Őszödön védett személy van, akkor annak jár a bekészített műtő és az ügyeletes sebész, míg a siófoki állandó lakosok pedig mehetnek Kaposvárra gyógyulni, ha kibírják az utat.

Van egy másik vonzata is, ami talán látszólag távol áll az egészségügytől, de nagyon sok idegenforgalmi szakember felhívta arra a figyelmet, hogy óriási országimázs-romboló lesz ez, hiszen a balatoni idegenforgalom velejárója sajnos nyáron a rengeteg közlekedési baleset és a vidámság okozta egyéb más gyors ellátandók. Értünk már meg Siófokon, értünk már meg a Balatonon és értünk meg már az országban idegenforgalmi lejárató kampányt a küldő, az uniós célországok részéről, és ezt megfejelni azzal, hogy Magyarországon nem szabad elmenni nyaralni, mert nem lesz orvosi ellátás, ez sajnos a levegőben lóg. Ezt olyan idegenforgalmi szakemberek jelezték már most, akiknek külföldi partnereik vannak, és már érdeklődtek, hogy milyen egészségügyi ellátással fog szolgálni a nyáron a Balaton és környéke.

Kérem, hogy erre is gondoljon a miniszter úr. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 327 2006.12.04. 2:19  277-356

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Ebben a szakmai vitában sajnos én a tekintetben nem tudok részt venni, mint egyszerű jogász legfeljebb csak végrendeletet tudnék írni ebben a közegben. De azt hiszem, valóban arról szól a történet, hogy mindnyájunknak, az önkormányzatoknak is értékelni kell azokat a lehetőségeket és azokat a szűk kereteket is, amelyek ezzel a törvénnyel kijelölésre kerülnek.

Siófok esetében nem kórház-ágy-létszám kérdésről próbálnánk meggyőzni a miniszter urat, hiszen tudja jól, hogy szívesen adnánk le kórházi ágyszámot is annak érdekében, hogy ez a minőségi kórházi ellátás megmaradjon. A gond ott van - és higgye el; én 1990 óta hol polgármester, hol megyei alelnök, most már negyedik ciklusban siófoki képviselő vagyok -, hogy egyre nehezebb az az önkormányzati háttér, ami egy-egy városi kórház működéséhez, a gép-műszer beszerzéshez, a pályázatok biztosításához fontos. Tekintettel arra, hogy Siófok sem az a hajdani gazdag Balaton-parti település, hiszen az intézményműködtetés során bizony részben feléltük, részben pedig átalakítottuk vagyonunkat, nos emiatt nagyon nehéz ezt a minőségi célt, amit a város nemcsak a saját polgárainak, hanem az országnak, illetőleg az idelátogató külföldieknek is biztosítani szeretne, fenntartani.

Tehát ha kérhetném, erre is gondoljon, hogy azoknak a városi kórházaknak, amelyek ilyen kiemelt szerepet vittek nevesítve vagy nevesítés nélkül - például a siófoki kifejezetten ilyen volt -, az önkormányzati háttere nem lesz biztosítva. Hiába lesznek pályázati lehetőségek, sajnos a pályázati önrésznél mindig gondok vannak. Most nézve a költségvetési koncepció koncepcióját már látjuk, hogy óriási lyukakat kell majd betömnünk. E nélkül a kiemelt kórházi státus nélkül a siófoki kórház lassú, ámde (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) folyamatos elhalásra van ítélve.

Elnézést, köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 24 2007.04.16. 3:04  23-33

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Sajtóhírek szerint a Deutsche Telekom arról tárgyal, hogy a Magyar Telekomban lévő részesedését értékesítse az európai terjeszkedést megcélzó orosz AFK Sistemának. Az utóbbi cég elnöke és fő tulajdonosa azon Jevgenyij Primakov veje, aki volt külügyminiszterként és ex KGB-vezérként jelenleg is igen fontos személynek számít Moszkvában, és bennfentesek szerint az orosz külpolitika egyik alakítója.

Tisztelt Miniszter Úr! Mielőtt önök újból valamiféle oroszfóbiára gyanakodnának, szeretnénk ismételten leszögezni: szívesen várjuk az orosz befektetőket Magyarországon, ha tulajdonosi hátterük átlátható, politikájuk pedig - az európai (Zaj. - Az elnök csenget.) jogszabályokban lefektetett elvek mentén - valóban üzleti célokat szolgál. Elemzők szerint azonban a cég terjeszkedési politikája - több más orosz nagyvállalathoz, így például a sokat emlegetett Gazpromhoz hasonlóan - klasszikus példája annak az orosz programnak, amely a magán- és az állami szféra közötti határok tudatos elmosásával kétes geopolitikai célok szolgálatában állhat.

Magyar nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen aggályos lehet, ha egy ilyen hátterű orosz cég többségbe kerülne az MTelekomban, mivel az utóbbi években a hazai távközlési óriás rendkívül fontos stratégiai területeket szerzett meg. A kormányzati elektronikai gerinc kiépítésének eredményeként államigazgatási szervek csak a Magyar Telekommal köthetnek hálózatos szerződést. Arra is a Magyar Telekom nyert jogot 2005 őszén, hogy a rendőrök, a mentők és a tűzoltók új kommunikációs hálózatát, az úgynevezett egységes digitális rádiórendszert kiépítse és üzemeltesse. Legutóbb, tavaly év végén pedig a magyar állampolgárok személyi adatait és okmányait kezelő rendszer ötéves üzemeltetését nyerte el a Magyar Telekom által tavaly bekebelezett KFKI-LNX Zrt., s nemrég meg is köttetett a szerződés az állammal.

Tisztelt Miniszter Úr! Az eset kísértetiesen hasonlít arra az ügyletre, amikor a német E.ON a MOL egykori tulajdonrészét a hazai földgáz-nagykereskedelemben és földgáztárolásban továbbadta az orosz állam tulajdonában lévő Gazpromnak. A magyar kormányt hidegen hagyta ez az üzlet, mint ahogyan láthatóan az a kérdés sem foglalkoztatja túlságosan, hogy a Nabucco-vezeték segítségével sikerül-e lazítani hazánk kiszolgáltatott helyzetén, vagy pedig a gázellátás orosz monopóliumát bebetonozó Kék Áramlat épülhet meg.

Most a Magyar Telekommal kapcsolatos hírek kapcsán kérdezem: van-e a magyar kormánynak álláspontja a tekintetben, hogy a jelek szerint a közeljövőben egy orosz kormány közeli vállalat tulajdonába kerülhet a teljes magyar lakosság személyi nyilvántartása, igazolványaik, útleveleik kiadása, lakóhelyük és gépjárműveik adatai, a családi állapotukra vonatkozó információk, és sorolhatnám még tovább.

Ha van álláspontja, érdemesnek tartja-e a legfőbb érintetteket, a magyar állampolgárokat minderről tájékoztatni?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 30-32 2007.04.16. 1:20  23-33

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm, házelnök asszony. A miniszter úr válaszáról, amelyet úgy kezdett, hogy nem ért egyet az interpellációban foglaltakkal, én úgy gondolom, hogy egy neves orosz humorista mára már szállóigévé vált kijelentése juthat az eszünkbe: Arkagyij Rajkin mondta, hogy valami van, de nem az igazi.

Én úgy vélem, hogy sem a Financial Times, sem a szakmai körökhöz tartozó szakújságírók nem ragadtatnák el magukat teljesen légből kapott és teljesen fals információk megszellőztetésére. Alig múlt el annak az ideje, hogy a KFKI-LNX, az IQSYS, a BCN Rendszerház integrálása megtörténik a Magyar Telekomba, most - tudomásom szerint - folyamatosan az a kérdés merül föl, hogy valóban a stratégiailag és nemzetbiztonságilag nagyon fontos elemek, amelyekről szót váltottunk, hogyan kerülhetnek ki egy esetleges orosz beszerzésből.

Én ebben a kontextusban nem tudom elfogadni (Az elnök csenget.) a miniszter úr válaszát...

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadja el a miniszter úr válaszát.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 215 2007.05.14. 0:40  212-216

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi és határon túli magyarok bizottságának mai ülésén megtárgyaltuk a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény függelékének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A bizottságban tisztáztuk ezen javaslat és több repülési jogszabály kapcsolatát, majd végül ennek a több mint 7 ezer oldal repüléstechnikai szabályzatnak az elemeit úgy ítéltük meg, hogy támogatjuk az előterjesztőt. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 178 2007.09.17. 2:07  177-180

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos egyre inkább bevett kormányzati gyakorlatnak tekinthető az a szemlélet és az azt követő igazságtalan eljárás, amelynek orvoslása ügyében most felszólalok a parlamentben. Önök úton-útfélen azt hangoztatják, és ennek több tízmillió forintos hirdetéseikben is nyomatékot adnak, hogy aki szakmailag felkészült, az bátran pályázzon az uniós pénzforrások milliárdjaira, mert mindenki egyenlő esélyekkel indulhat, itt csak a pályázatok színvonala számít. Balatoni képviselőként különös figyelemmel kísérem a térséggel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket és a hivatalos nyilatkozatokat is. Így jól emlékszem arra, számtalan hivatalos dokumentumban leírták, hogy a Balaton és környéke mint nemzeti kincsünk kiemelt támogatást érdemel. Röpködtek a lelkesítő ígéretek, milliárdokról és fair play pályázati feltételekről. Most azonban itt az igazság pillanata. A kormány 500 milliárd forint sorsáról döntött nyáron. A dél-dunántúli régiókból kiemelt programot csak a szocialista vezetésű Pécs városa kapott, rögtön ötöt is.

Balázs Árpád siófoki polgármester tárgyalt a Regionális Fejlesztési Tanács elnökével, Wekler Ferenccel az újabb kiemelt programokról. Szántódpuszta, Zamárdi és Siófok közös pályázatot nyújtott be a kulturális látnivalók fejlesztésére, Siófok pedig a déli tehermentesítő út építésére. Úgy tűnik azonban, hogy a jövőben sem Siófok, sem az egész déli part és háttértelepülései nem számíthatnak kiemelt támogatásra. A papírforma újra érvényesül. A kormány egyoldalú döntése értelmében támogatásra csak a megyei jogú városok számíthatnak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön a Somogy megyei önkormányzat elnöke volt, ismeri a gondjainkat. Mi indokolja a régió több száz településének automatikus kizárását? Kérem, fontolja meg, és ne söpörje le a déli partot és háttértelepüléseit szolgáló, szakmailag gondosan előkészített pályázatokat. Így vélekedik erről De Blasio Antonio európai parlamenti képviselő is, aki pécsi létére egy sajtóközleményben jelezte a kialakult gyakorlattal ellentétes álláspontját.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 94 2007.10.25. 7:59  23-201

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! Amikor a költségvetés javaslatát a külügyi bizottságban tárgyaltuk, első körben felmerült, hogy milyen súlypontok alapján foglalkozzunk a kérdéssel, mik azok a kiemelendő elemek, amelyek fontosak lehetnek kormánypártnak, ellenzéknek egyaránt. Úgy véltük, hogy egy költségvetés tárgyalásánál a költségvetés megalapozottsága mindenképpen első helyre kívánkozik, az átláthatóság kérdését mindenképpen tárgyalnunk kell, és a szakmai bizottság okán a biztonságos működés, a magyar külpolitika hangsúlyos céljainak megvalósítása és megjelenítése kell hogy tükröződjön a költségvetés javaslatában.

Nos, a megalapozottság kérdésében az aggályainkra a bizottsági ülésen jelen lévő állami számvevőszéki képviselő jelezte és adta meg a választ, amikor is arról szólt, hogy érdemben 45 százalékáról az anyagnak nem tudtak nyilatkozni, hiszen olyan későn került hozzájuk az anyag, hogy tulajdonképpen a fele az, amiben valóban szakmai véleményt tudnak mondani. Ez azért szomorú, és azért kérem a tisztelt Házat, teljesen mindegy, hogy a patkó innenső vagy túlsó oldalán, de tudjuk jól, hogy az elmúlt esztendőkben, az elmúlt ciklusokban mindig visszatérő gond volt ez, immáron második ciklus óta, hogy az Állami Számvevőszék bármennyire is szeretné és kívánatosnak tartja, hogy szakmailag megalapozott és védhető véleményt mondjon a költségvetésről, sajnos a költségvetés előkészítése során folyamatosan megjelenik az a probléma, hogy késve, nem átlátható módon kerülnek az adatok birtokukba. Ezért aztán az a számvevőszéki kontroll, aminek jellemeznie kellene, és a saját munkánkat megbízhatóbbá és nyugodtabbá kellene hogy tegye, mindez hiányzik. Nagyon fontos, hogy a következendő esztendőben, a következő években ez a gyakorlat a múlté legyen, s hogy az Állami Számvevőszék a költségvetés tárgyalása során időben, teljes adatsorokat kaphasson annak érdekében, hogy a munkáját megnyugtatóan tudja elvégezni.

A másik kérdés az átláthatóság kérdése. Balla képviselőtársam már korábban jelezte, hogy ez az átláthatóság bizony-bizony foghíjas. Foghíjas olyan értelemben, hogy talán kevésbé fontosabb elemeknél át lehetne siklanunk ezen, de a határon túli magyarok támogatása során alapvető hibákat véltünk felfedezni az anyagban. Az átláthatóság és a biztonságos működés kapcsán azért hadd mondjam el, és hadd utaljak vissza azokra a sarokpontokra, amelyek a bizottság szempontjából mindig is fontosak voltak.

Itt korábban már felmerült az európai uniós elnökségre való felkészülés kérdése. Balla képviselő úr említette, hogy a 2008-2009. évre 40 millió forintot fordítanak erre, ennek az érdekében. Hadd hivatkozzam ismételten vissza az Állami Számvevőszék véleményezésére, amiből kiderül, hogy a 18 státusemelkedést jóváhagyott Külügyminisztériumnál ebből mindössze 4 fő az, aki valóban az EU-elnökségre való felkészülést szolgálja. Még ebben az ÁSZ-véleményezésben is keveredik az EU-elnökségre való felkészülés és az uniós tagságból fakadó schengeni kritériumok ellátása, keveredik például a kisinyovi közös vízumkérelmet átvevő központ létszámbővítésének az igénye. Ezek az elemek is mutatják, hogy az átláthatóság bizonyos esetekben csúszik.

Nagyon érdekes, hogy a szomszédos országokban élő magyarokat érintő összes kiadás a költségvetés egyetlenegy ezreléke. Tudjuk jól, hogy ez a költségvetés nem a bőkezűen osztott forintok költségvetése, de arányaiban talán mégis többet érdemelnének a határokon túl élő magyarok. A 10 milliárd forint majdnem fele kötött célú pénzeszköz, például a Sapientiára, oktatási-nevelési támogatásra, amely az 1998-2002. évben született kötelezettségvállalás következménye. Érdekes és elgondolkoztató, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésben vállalt, inkább elvi, mint gyakorlati kormányzati kötelezettség majdnem háromszorosával haladja meg a határon túli magyarok támogatására fordított összegeket. Ezek az aránytalanságok, úgy vélem, további finomítást tennének szükségessé.

Nagyon érdekes, és az átláthatóság kérdését feszegeti, hogy a kelet- és délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok címen szereplő előirányzatból továbbra sem tudjuk, hogy ki kezeli, mire fordítja az előirányzatot, esetlegesen mely külső civil szervezetek vesznek részt jelzés alapján a felhasználás lebonyolításában, mi indokolja az összeg meghatározását. Nagyon érdekes, és talán az átláthatóság legdurvább sérelme kifejezetten a Szülőföld Alap Irodához kapcsolódó tétel és a Szülőföld Alaphoz kapcsolódó 1 milliárd forint, a jelenlegi törvény szerinti finanszírozás. Az, hogy az alap saját jövedelme az 1 százalékos állampolgári felajánlások összegének eltörlésével 2008-ra 72 millió forintra csökken, annak a ténynek a fényében érdekes, hogy a Szülőföld Alap Iroda 100 millió forint költségvetéssel működik.

(17.00)

Érdekes módon egy olyan mozgás található, amely a Szülőföld Alap időközbeni bővítését is megengedi előttünk, számunkra teljesen ismeretlen módokon. Én bízom benne, hogy ez nem azt jelenti, hogy adott esetben a Miniszterelnöki Hivatal vagy akár a Külügyminisztérium, ki-ki érdeme szerint, és ki-ki éppen sajátos szükséglete szerint fogja ezeket a támogatásokat elnyerni. Bízom benne, hogy az átláthatóság érdekében közösen, kormánypártok és ellenzék még tudunk tenni, tudjuk még jóvá tenni ezt a költségvetést.

Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 196 2007.11.05. 0:36  191-197

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi és határon túli magyarok bizottsága a mai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bel- és igazságügyi együttműködési főosztályának képviselője szóban kiegészítette az előttünk lévő törvényjavaslatot. Tekintettel ezen javaslat fontosságára és szükségességére, az elfogadását egyhangúlag támogatta a bizottságunk.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 318-320 2008.02.11. 2:20  317-326

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Asszony! Bár valószínűleg az ön feladata és az én feladatom is jóval nehezebb, mint az ezelőtti azonnali kérdésnél, hiszen én még nem tettem fel a kérdést, és minden bizonnyal ön sem tudja rá még a választ.

Mintegy három héttel ezelőtt fordultam miniszter asszonyhoz a Külügyminisztérium brüsszeli ingatlanfejlesztésével és különösen a brüsszeli állandó képviselet épületével kapcsolatban. Sajnos, a kérdéseimre azonban egy konkrétumokat nélkülöző levelet kaptam. A miniszter asszony válaszában elfelejti megmagyarázni, hogy az ingatlan utolsó vételárrészletének teljesítésére miért csak most került sor, hiszen eredetileg, a szerződés megkötésekor arra még 2006-ban kellett volna sort keríteni. Miért volt szükség erre a módosításra, és mennyi többletkiadásról van szó?

Nem válaszolt arra a kérdésemre sem, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő "állandó képviselet második ütem fejlesztése szakmai befektető bevonásával" mondat milyen fejlesztést takar - vételt, együttműködést, bérletet, vagy egyáltalán miről szól. És milyen beruházásból fog ez megvalósulni, mennyibe fog kerülni?

Mint ismeretes, az állandó képviselet épületének megvásárlását követően a Külügyminisztérium több beruházást volt kénytelen kivitelezni rajta. Ezekkel a beruházásokkal együtt mégis mennyibe került összesen az állandó képviselet jelenlegi állapotában és jelenlegi állagában? A kérdés annál is inkább fontos, minthogy az szintén ismeretes, és a levélből is kiderül, az ÁK már jelenleg is túlzsúfolt, túlterhelt, a 95 fő helyett százat jóval meghaladóan dolgoznak benne, és a 2011-es soros uniós elnökségi feladatok következtében ez az állapot már most is fenntarthatatlan. Indokoltak voltak-e ezek a beruházások és ezek a kiadások, amit önök az állandó képviselet épületére költöttek?

Arra a kérdésemre sem válaszolt, hogy a minisztérium milyen további ingatlanberuházásokat tervez, és azokhoz milyen és mekkora összegű forrásokat szándékozik rendelni. A költségvetési törvényjavaslatból ez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egyértelműen nem tűnik ki.

Elnézését kérem, hogy ilyen szakmai kérdésekkel vagy ilyen egyszerű kérdésekkel vagyok kénytelen az idejét rabolni, de sajnos a levelemre semmilyen választ nem kaptam.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 324 2008.02.11. 1:34  317-326

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Asszony! Csak segíteni szeretnék önnek, hogy ez a részletes tájékoztatás elkészüljön.

Kovács László korábbi külügyminiszter úr Balla Mihály úrnak írt levelében összesen 2 milliárd 993 millió forintról szólt, és 2006. február 15-ig teszi lehetővé a négyévi részletfizetést, a miniszter asszony levelében pedig az szerepel, hogy az utolsó részlet kifizetése - 248,4 millió forint - 2008. február 15-én esedékes. Na, erre nem kaptam választ, hogy a korábban az előző külügyminiszter által meghatározott ütemhez képest mi ez a teljesen eltérő számadat, és tulajdonképpen mit jelent az, hogy 2006-ban már ki kellett volna fizetni, és ehelyett még 2008-ban több mint 200 millió, majd' 250 millió forint vételárat vagyunk kénytelenek megfizetni.

Amit az új épülettel kapcsolatban mondott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ha jól tudom, durván 30 millió euró összeg lett volna ennek a vételára. Ha most megnézzük, akkor vajon igaz-e az a nagy spórolás, hogy helyette bérletként (Az elnök ismét csenget.) veszünk más ingatlanokat - bocsánat, elnök úr -, miközben a levélben is szerepel, hogy a bérleti díjak folyamatosan, évről évre majd' 8 százalékkal emelkednek Brüsszelben.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 94 2008.03.04. 2:11  67-153

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban jól látja az elnök úr, a hozzászólási stratégiák változása kapcsán én egy kicsit előbbre hoznám a korábban jelzett hozzászólásom egyik témáját, jelesül ennek az anyagnak, határozati javaslatnak a 11. pontja foglalkozik az energiatudatosság és a környezettudatosság kérdésével, ami a korábbi kétperces hozzászólások több elemében is felmerült.

Szeretném jelezni, nagyon örülök, hogy ebben az anyagban a 15 pontból legalább egy pont foglalkozik ezzel a kérdéssel, jelesül az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásával. Ezt nagyon jónak és hasznosnak találom, hogy ebben az anyagban kiemelten szerepel. Azonban javasolnám, hogy a későbbiekben a háttéranyag 40-41. oldalán található elemeknél ne szűkítsük le ezt a kérdést az általános iskolában, középiskolában folyó fizika- és kémiaoktatásban való intenzívebb beépítésre, ne szűkítsük le ezt a kérdést a tanárok továbbképzésének a bővítésére, hanem sokkal inkább foglalkozzunk sokkal korábbi évjáratokkal, azaz az óvodában kellene ezt elkezdeni.

(14.50)

Mégpedig azért, mert több észak-európai ország eddigi gyakorlatából az derül ki, hogy az ilyen típusú képzések, az ilyen típusú gondolkodás beépítése már elkésett a középiskolai fizika-, kémia-, biológiaoktatáshoz történő hozzákapcsolásával. Sokkal inkább hasznos egy olyan környezetben, amikor jóval nagyobb a befogadóképesség, jóval többet lehet erről beszélni, és jóval fogékonyabbak a gyerekek. Akár a környezetvédelem, akár az energiatudatosság kérdésében egy óvodai képzés, az óvodában történő képzés megkezdése sok gyakorlati tapasztalattal és pozitív tapasztalattal már látható a skandináv országokban. Javaslom, hogy erre is legyen tekintettel az előterjesztő.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 164 2008.04.07. 2:10  163-166

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Néhány hete fordultam önhöz mind írásban, mind szóban a brüsszeli állandó képviselet épületének státusával és a 2011-es EU-elnökség miatt szükségessé váló brüsszeli ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatban. Kérdéseim egy részére csak harmadszorra, Fekszi Márta államtitkár asszony által küldött levélben sikerült választ kapnom. Ezúton köszönöm a levelet és a gyorsnak talán mégsem mondható ügyintézést. A válaszból azonban beigazolódott sejtésem: a Külügyminisztérium átütemezte a még 2003-ban vásárolt brüsszeli állandó képviselet épületének részletfizetését, ami miatt az ingatlan csak idén került a magyar állam tulajdonába. A számokból, amit a levél részletez, pontosan látszik, hogy az átütemezés mintegy 168 ezer euróval, tehát körülbelül 43 millió forinttal - ez amúgy 145 ezer vizitdíjat jelent - került többe a magyar adófizetőknek. Nem mindegy tehát, hogyan gazdálkodik a Külügyminisztérium adóforintjainkkal.

Ezzel természetesen továbbra sincs megoldva a további ingatlan-, az iroda- és szállásigényünk, különösen az európai elnökség idejére. Év elején a minisztérium ugyanis még brüsszeli ingatlanvásárlásban gondolkodott, jelenleg viszont, ahogy azt az államtitkár asszonytól megtudhattam, a tárca már ingatlanbérlést tervez. De mi indokolja ezt a döntést? A többéves bérleti időtartam alatt, a költséges biztonsági át- és visszaalakításokat és a jelenlegi, roppant magas bérleti díjakat figyelembe véve, ezt a döntést semmiképpen nem látom célszerűnek.

Ezért kérdezem: miért gondolkodik a minisztérium ingatlanbérlésben? Készítettek-e előzetes költségkalkulációt arról, mennyibe fog kerülni egy, a kiutazó szakértőink elhelyezését biztosító épület bérleti díja a járulékos költségekkel, azaz a megfelelő biztonsági berendezésekkel, átalakítással együtt az elnökség ideje alatt? Mekkora ez az összeg? Ön szerint nem lenne kifizetődőbb a bérlés helyett egy többfunkciós ingatlan vásárlása, akár részletfizetéses konstrukcióban is?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

(16.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 334 2008.05.19. 14:32  333-339

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. (Zaj.) Tisztelt Elnök Úr! Megvárom, míg a képviselőtársaim egy kicsit arrébb vonulnak. Köszönöm szépen.

Valóban, a mai nap folyamán a hosszú nevű, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról folyik a vita. Megjegyzem, hogy a törvény olyannyira sok ember foglalkoztat, nemcsak a szakmát, nemcsak a Balaton-parti képviselőket, önkormányzatokat, parlamenti képviselőket, hogy a népnyelvben szinte senki nem használja ezt a kifejezést, mindenki csak a Balaton-törvényről szól. Ennek az elnevezésnek aztán természetesen megvannak a maga sajátos vonzatai is. De mint minden jogszabálynak, úgy a most tárgyalt Balaton-törvénynek is megvan a maga életciklusa. Igen hosszú és alapos előkészület után került a 2000. évben ez a parlament elé, és valóban nemcsak az érintett önkormányzatok, a csúnya szóval háttértelepüléseknek, talán kevésbé jobb kifejezéssel, nem parti településeknek az érdekérvényesítő képessége, a Balaton környékén lévő civil szervezetek, szakmai szervezetek, szakmai szövetségek együttműködése alapján került ez a tisztelt Ház elé annak idején. És bár mindenki tudta, hogy tökéletes jogszabályt nem lehet alkotni, mégis nagy vonalakban és az érintettek számára többé-kevésbé megnyugtatóan rendezett jó néhány olyan területrendezési szabályt, jó néhány olyan területrendezési alapelvet, ami a Balaton elmúlt nyolc évének a fejlődését többé-kevésbé jól szabályozta.

De tudnunk kell, hogy egy ilyen törvényi életciklusban megvan az életciklus dele, és aztán kezdődik egy lassú hanyatlás is. Az elmúlt esztendőkben olyan kiemelt gyorsasággal és talán még az érintett, a Balatonnal érintkező három megye összességében sem jelentkeztek olyan társadalmi, gazdasági igények, mint pontosan a Balaton-törvénnyel érintett területeken, illetőleg hozzátenném azt is, hogy a Balaton-törvénnyel érintett területeken túl, azzal határvidéket alkotó önkormányzatok esetében is nyomon követhető ez a változás. Így aztán nem csodálható, hogy ez a nyolcéves életciklus egy kis vérfrissítést, egy kis újítást igényel. Ez semmiképpen sem tekintendő a törvény minősítésének. Tehát nem azért, mert annak idején rosszul, rossz módon vagy egyáltalán túl nagyvonalúan történtek a törvényben meghatározások, szabályozások, szabályozási elvek és konkrét szabályozások. Sokkal inkább azért, amint az imént mondottam volt, hogy ez a mozgás, ez a társadalmi, gazdasági mozgás olyan gyorsan erősödött föl, hogy igényelte ennek a jogszabálynak a módosítását.

Van ennek a törvénynek egy másik érdekessége, és egy pillanatra hadd vonjak párhuzamot a készülő turizmustörvénnyel kapcsolatosan. Már a neve is, hogy Balaton-törvény, többeket arra a megállapításra ösztönzött, hogy ez a törvény és a törvényben meghatározott alapelvek és konkrét szabályozások minden kérdést meg fognak oldani. Csakúgy, mint a turizmustörvény, ahol egy szakmai igény jelentkezik, és sokan, akik például a Balaton partján a turizmusból, vendéglátásból élnek, úgy gondolják, hogy egy jogszabály mindenre gyógyír, nos, ebben az esetben a Balaton-törvénytől sem lehetett volna ezt elvárni. Mégis többen mind a mai napig úgy gondolják, hogy csak törvényi szabályozás kérdése, és minden kérdés megoldódik. Sajnos az élet sokkal komplikáltabb, és nincs mindenre gyógyír, még egy ilyen alapos területrendezési törvényben sem.

Nyolc év sem volt elég arra, hogy mindenki tisztán lássa ezt, a hátrányok, előnyök, a rövid és a több emberöltőt átfogó érdekek halmazában mi az, amit ez a jogszabály megoldhat. Úgy véljük, hogy a korábbi felszólalók, Suchman Tamás, Bóka István, Herényi Károly, akik szintén kapcsolódnak, hiszen ott élnek a Balaton partján vagy ott élnek a Balaton környékén, alapvetően kiemelték ennek a jogszabálynak, jogszabálytervezetnek az előnyeit. Úgy véljük, hogy a Balaton-törvény alapvetően pozitívnak minősíthető, ma is azt lehet mondani, hogy szükséges a Balaton kiemelt védelme, a táj, a környezet, az ott élők és az ott pihenni vágyók megvédése.

(22.30)

Ugyanakkor nyilvánvalóan vannak részletek, amelyek felett egyrészt eljárt az idő, másrészt pedig a korábbiakhoz képest pontosításra szorulnak. Csak példálózva néhány olyan kérdést, amelyek részben a jogszabály tervezetében, részben pedig az általunk benyújtott módosító javaslatokban meghatározásra kerülnek: a tervezett zöldterületek megváltoztatását talán kismértékben módosítani kell az eddigiekhez képest úgy, hogy a zöldterület nagysága összességében ne csökkenjen.

Hasonlóképpen merevnek bizonyult a strandok területének a szabályozása. De ebben az esetben álljunk meg egy pillanatra, mert - mint már az előbb is említettem - sok esetben többről van szó, mint egy-egy apró látszólagos területrendezési pontosításról. Hiszen gondoljunk bele, hogy például a strandok vagy a kempingek esetében a Balatonhoz közeli, most még viszonylag egybefüggő nagy beépítetlen területek esetében többször jelentkeznek az érintett önkormányzatok mint tulajdonosok. S itt felmerül a kérdés - s most teljesen mindegy, hogy melyik településről beszélünk, kisebb vagy nagyobb községről, kisebb vagy nagyobb városról a Balaton partján -, hogy az egyre csökkenő állami finanszírozásban a normatívák megszűnésével, a normatívák csökkentésével szükségessé váló pótlólagos források milyen módon állnak majd az önkormányzatok rendelkezésére.

Az elmúlt esztendőkben rohamosan csökkent a Balaton-parti önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon. Ennek a védelme részben megoldott, hiszen a törzsvagyonból nem kerülhetnek ki vagyonelemek, de tudjuk nagyon jól, hogy rengeteg olyan értékes terület került ingatlanbefektetői csoportok, netalántán ingatlanspekulánsok tulajdonába, amelyek korábban az önkormányzat tulajdonában voltak. Nyilván ezek a csoportok a saját maguk érdekében próbálnak lobbizni, próbálják elérni, hogy lehetőség szerint az önkormányzatok területén lévő ingatlanok minél nagyobb százaléka kerüljön beépítésre. Szinte nem múlik el olyan negyedév, hogy ne kerülnének olyan igények az érintett önkormányzatok asztalára, hogy egyre nagyobb, egyre magasabb épületeket kívánnak felhúzni. És ez bizonyos szempontból érthető. Amikor minőségi turizmusról beszélünk, óhatatlanul adódnak olyan paraméterek, olyan szállodai szobaszámok és szállodai kiszolgáló egységek négyzetméterarányai, amelyek az adott szabályozási struktúrát szétfeszítik.

Jómagam a siófoki önkormányzat városfejlesztési bizottságát vezetem immár a negyedik ciklus óta, és tudom jól, hogy ezek az igények folyamatosan jelen vannak, és ezt nem pejoratívan mondom, nem kívánom minősíteni, hiszen számtalan olyan igényt tudunk befogadni és tudtunk volna támogatni - sajnos a törvény keretei miatt nem mindig sikerrel -, amelyek valóban a minőségi turizmust próbálták behozni a Balaton-part környékére, a korábbi tömegturizmussal, az igénytelen és ma már nem versenyképes turizmussal szemben.

Ugyanígy vannak a kempingek is. Sajnos sok esetben az alulhasznosított, lepusztulófélben lévő területek senkinek nem válnak előnyére, és a strand önmagában sem biztos, hogy feltétlenül elegendő és védendő terület csak azért, mert strandként volt korábban meghatározva. Ezenkívül természetesen előfordulhatnak a mellékletben számos területen pontosításra szoruló besorolások. Ezeket is célszerű megvizsgálni. Itt jelzem ismételten, hogy több módosítást adtunk be e tekintetben, amelyeket sajnos hosszú, a VÁTI-val nagyon pozitív és tárgyszerű vita és egyeztetés után sem sikerült a törvényjavaslatban rögzíteni.

Fontosnak véljük továbbá, és a törvénymódosítás folyamatában többször kezdeményeztük - a balatoni képviselők képviseletében jómagam is kezdeményeztem - és sikeresen tárgyaltunk a valamennyi Balaton-parti önkormányzatot tömörítő Balatoni Szövetség elnökségével. A szövetség elnöksége is jelezte azokat az érdekellentéteket, amelyek sok esetben még adott választókerületen belül is kioltanák egymást. Hadd mondjak egy példát: az M7-es autópálya megépítésének mindenki örült, erről mindenki nagyon pozitívan nyilatkozik, hiszen a korábbi Balaton-parti 7-es út forgalmának a diverzifikálásával jóval biztonságosabbá vált a közlekedés a Balaton-parton, jóval kevesebb károsanyag-kibocsátás történik a Balaton-parti településeken, ugyanakkor az érintett önkormányzatok, melyek határában, illetve külterületén halad az autópálya, több olyan beruházást szeretnének engedélyeztetni a Balaton-törvény módosításával kapcsolatosan, amelyek teljesen tönkretennék a déli part panorámáját. Ezek az elemek egy-egy önkormányzat számára kitörési pontként vázolhatók fel, az egész térség számára viszont a természet vizuális károsításának a mintapéldányaiként is meghatározhatók. Ebben nagy segítségünkre volt a Balatoni Szövetség elnöksége, amely ezeket a kérdéseket az elnökségi ülésen az érintett balatoni képviselőkkel megtárgyalta, és kialakított egy olyan közös véleményt, amely alapján több olyan módosító indítványtól álltunk el, amelyek a kisebb helyi érdekek rovására történtek volna, ami egy ilyen horderejű, többgenerációs, több emberöltős hatásokat, következményeket is befolyásoló törvény esetében joggal elvárható az országgyűlési képviselőktől.

Ugyanakkor voltak teljesen érthetetlen besorolási elemei is a korábbi jogszabályoknak. Szintén egy siófoki példát mondok. A siófok-kiliti repülőtér pályahossza durván két és fél kilométer, ebből a pálya és a szekszárdi út közötti egy kilométeres sávon mód és lehetőség volt gazdasági, kereskedelmi térség - azaz raktárbázis, szerelőbázis - kialakítására, míg ugyanennek a területnek a másik része kiemelten védett területként volt nyilvántartva, aminek a fenntartása teljesen értelmetlen volt. Volt olyan kérdés, amiben meg tudtunk egyezni a törvény előkészítése során, és volt olyan kérdés, amit majd módosító indítvánnyal kívánunk rendezni.

Összességében és összefoglalóan úgy vélem, hogy az apróbb módosításokat, a befektetői igények bizonyos elemeit mindenképpen célszerű figyelembe venni, hiszen ezek az igények egyúttal a Balaton gazdaságának a fejlődését és további fejlesztését szolgálják, az úgynevezett minőségi turizmus lehetőségének adnak előnyt. Emellett mégsem támogatható a törvényjavaslatnak olyan fellazítása, amely a pillanatnyi, napi fiskális érdekektől vezéreltetve tönkretenné nemzeti kincsünket, a Balatont. Ebben a szellemben kérem mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselőim, valamint az illetékes minisztérium támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 234 2008.05.26. 3:25  227-241

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásomban két elemre kívánom felhívni a figyelmet, az egyik a 37. pontban szerepel. Ez látszólag pusztán Siófok szennyvíztisztító telepének a problémája. A meglévő helyszíne mellé kívánom egy, az önkormányzat által, Siófok képviselő-testületének tavalyi döntése alapján meghatározott és kijelölt, tervezett helyét ábrázoltatni.

Ez látszólag siófoki probléma, talán azt is mondhatom, hogy látszólag csak 24 ezer ember problémája ez, de ha belegondolunk, hogy az elmúlt esztendőkben mennyire kínosan ügyeltünk itt a törvényhozásban és természetesen a civil környezetvédelmi szervezetek, a Balaton-parti településeken és a nem Balaton-parti településeken élők arra, hogy a szennyvízkezelés egyre jobb, egyre teljesebb körű legyen, és ennek természetesen törvényi garanciáit, törvényi kötelezettségeit is egyre-másra szigorítottuk, akkor érthető az, hogy a Balatontól délre eső, a Siófokkal többé-kevésbé határos vagy még azon túli, attól délre lévő településeken a szennyvíz tisztítása, a szennyvíz kezelése mind a mai napig nem megoldott.

(20.30)

Siófok az utolsó, hiszen Ságváron, ami közigazgatásilag is határos Siófokkal, már nincs megnyugtatóan megoldva a szennyvíz kezelése. Többek között Ságvár önkormányzatával folyamatosan tárgyaltunk arról, hogyan lehetne az ő szennyvizüket, illetve Siófok térségnek a szennyvízét az uniós elvárásoknak megfelelő módon kezelni, tisztítani. Ennek a feladatnak, ennek a kihívásnak csak akkor tudunk megfelelni, ha a jelenlegi szennyvíztisztító telep kikerül a mostani helyéről, és egy új, a környék kapacitásának is megfelelő módú és technikájú szennyvíztisztító berendezéseket tartalmazó telepet létesítünk. Ehhez kellene ez a támogatás, ehhez kérem az önök támogatását.

A másik terület, amelyben több - így a 37., 46., 47. számokon futó - módosító javaslatom szerepel, az inkább a Siófokot ismerőknek szól. Van egy olyan terület Siófokon, amelyikbe egy nagyon szép, környezetvédelmileg is preferált területet, a Békás-tavat próbálja bekötni egy zöldfolyosóval, azonban ennek a bekötésnek a módosítása szükséges az önkormányzati képviselőtársaim szerint is. Ehhez is kérem az önök támogatását. De még egyszer mondom, a 35-ösben szereplő módosítási javaslatom egy egész térség, Siófok és közvetlen térsége jövőjét szolgálná.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 238 2008.05.26. 0:54  227-241

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Külön szerettem volna szót kérni egy másik témában. Jelesül a 36. pont alatt Móring József Attila képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatról szeretnék szólni, amelyik Zamárdinak az úgynevezett Brettyó területével foglalkozik. Ez azért fontos a zamárdiak, a Zamárdi környékiek és a szántódiak számára is, mert ezen a területen sajnos a hasznosítás sem mint belterületi ingatlantömeg, sem mint a Balaton-parti különösen kiemelt fontossággal bíró nádas, mint a Balatont védő rész nem valósul meg. A mostani, évek óta tartó patthelyzetnek a megoldására próbáltam tenni javaslatot. Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 176 2008.06.02. 2:37  173-189

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi bizottság nem először tárgyalt erről a kérdésről, hiszen miniszteri meghallgatás során is, de egyéb más időben és témakörökben is témája volt a bizottságnak a NATO-hoz kapcsolódó szerepvállalás kapcsán az itt tárgyalt és érintett légibázis-fejlesztés, aminek különös jelentőséget ad, hogy az eddigiekhez képest ez valóban egy soknemzetiségű légiflottának a hazai állomásoztatása. Különösen fontos az, hogy a kezdetben 15 ország által, majd a későbbiekben 17 ország által közösen üzemeltetésre szánt három nagy teljesítményű, nagy befogadóképességű és fegyverzeti technikát, segélyszállítmányokat és humanitárius segélyre is alkalmas berendezéseket ezek a szállítógépek Magyarországról, a pápai légibázisról tudják eljuttatni a NATO szerepvállalása kapcsán a világ minden részébe.

Nagyon fontos az számunkra, és talán a korábbiakban kevesebb szó esett arról, hogy mind a parlamenti pártok, mind az ellenzék olyan együttműködésben kívánta ennek a légibázisnak a működtetését elősegíteni, ami egy 25-30 éves lehetőséget ad mind Pápának, mind pedig Pápa térségének egy kiemelten fontos és korszerű technológia üzemeltetéséhez. S nem kevésbé nagyon fontos számunkra az, hogy Pápa és környékén helyi szinten körülbelül 4-5 milliárd forintos évi munkahelybővülés és vásárlóerő-növekedés jelentkezik.

Úgy vélem, hogy a NATO-szerepvállalás, a humanitárius szerepvállalás és természetesen Pápa és térségének fejlődése egyaránt mutatja azt, hogy a külügyi bizottság mai ülésén a törvényjavaslat és az országgyűlési határozati javaslat egyhangú támogatásban részesült.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 247 2008.09.22. 1:53  244-248

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete 1986-ban jött létre, mégpedig azzal a céllal, hogy Európában a meteorológiai műholdas adatokat a meteorológia, az időjárás-előrejelzés, a klímakutatás és a környezetvédelem szolgálatába állítsa. A szervezet üzemelteti és dolgozza fel az európai meteorológiai műholdak adatait, lehetővé téve tagjai számára a műholdas távérzékelési információk meteorológiában, időjárás-előrejelzésben, klímakutatásban és környezetvédelemben való hasznosítását.

A szervezet a környezeti monitorozás területén is szakmai képviselője az Európai Unió tagországainak. Napjaink súlyos természeti katasztrófái, a globális felmelegedés hatása, azt hiszem, elengedhetetlenül szükségessé teszik ezeknek a kérdéseknek a megvitatását. A Magyar Köztársaság 1999. július 7-től együttműködő tagsági jogviszonyban áll a szervezettel. Az együttműködő tagság intézménye, amely alapján a szervezet átmenetileg biztosította számunkra az adatokhoz való hozzáférést, a szervezet előírásai szerint átmeneti állapot, amelyet a teljes jogú tagság megszerzése követ.

(18.50)

Ez az együttműködő tagsági jogviszony 2008. december 31-ével lejár, és e jogviszony meghosszabbítására további lehetőség nem kínálkozott, így a Magyar Köztársaság a 200/2008. (VIII. 8.) számú kormányrendelettel 2009. január 1-jei hatállyal teljes jogú tagként csatlakozik a szervezethez. A csatlakozás lehetővé teszi, hogy a Magyar Köztársaság teljes körű jogkörrel, döntéshozói szavazati joggal rendelkezve, szakmai és egyéb korlátozás nélkül vegyen részt a szervezet munkájában. Fontos ez a csatlakozás azért is, mert a magyar tudósok, szakemberek közvetlenül vehetnek részt kutatásokban, műszerfejlesztésekben.

A bizottságunk ezért egyhangúlag támogatta a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 148 2008.12.02. 4:43  21-161

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhány éve veszek részt már költségvetési tárgyaláson, és az elmúlt 5-6 év során úgy tűnik, hogy a szerepek meglehetősen egysíkúak, hiszen - és most nem akarok visszautalni akár Kovács Tibor MSZP-s képviselőtársunk álságos okfejtésében részletezett, az ellenzék szerepét, az ellenzék negatív szerepét ecsetelő kifejezéseire, de látjuk jól, hogy ez valóban az eddigiekhez képest is alibibb költségvetés. Hiszen tudjuk jól, az első szinte meg sem született, amikor a második költségvetésről már az Állami Számvevőszék meg tudta adni azokat a véleményeket, amelyekben vissza-visszatérő motívum volt az áttekinthetetlenség, a megalapozatlanság és a szokásos, elnagyolt tervezés.

A harmadikkal már szinte nem is tudott foglalkozni. És meg kell mondanom, őszinte élvezettel hallgattam dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi beszédét, amikor elmagyarázta nekünk, hogyan kell egy költségvetést készíteni. Én örültem volna, ha ezt az okfejtést a pénzügyminiszter úr is meghallgatja, hiszen akkor bizonyára szembesült volna azzal, hogy az általa összerakott költségvetéshez miért pont a pénzügyminiszternek kell számtalan módosító javaslatot a költségvetési vitában hozzáfűznie. Nos, ennyit a megalapozott költségvetésről.

Puskás Tivadar képviselőtársam néhány perccel ezelőtt említette, hogy vajon ki lesz a költségvetés vesztese, kik lesznek a költségvetés vesztesei. És itt azt hiszem, egyetérthetünk, hogy az újszülöttektől a szépkorúakig, a civil szférától az önkormányzatokig valamennyien - valamennyien - vesztesei leszünk.

Nem szóltunk azonban még egy nagy vesztes csoportról, ugyanis a kormány megszorításainak és a jelenlegi költségvetésnek a határon túli magyarok is egyértelműen vesztesei lesznek, mert a források az elmúlt időszak takarékos, visszafogott támogatási rendszeréhez képest is jelentős csökkentést mutatnak.

(13.30)

Ehhez kapcsolódik még a külügyi igazgatás lassú ellehetetlenítése, amely évek óta folyamatosan tart, az Európai Unió keleti partnerségének elhanyagolása, ami Magyarország nemzetközi szerepének csökkenését mutatja, és a fiatal demokráciák támogatásának a szinte eltörlése a költségvetésből, ami szintén a magyar külpolitika mozgásterének jelentős csökkenéséhez fog vezetni. Csak érdekességképpen mondom képviselőtársaimnak, hogy a külügyi részben a költségvetés 245 forint/euró árfolyammal tervezett. Ez is mutatja azt a hihetetlen alapos és messze tekintő tervezési módszert és munkát, amit a költségvetés más-más részein már volt alkalmunk kivesézni.

Azok a javaslataink, amelyekhez a tisztelt képviselők támogatását kérjük, röviden: a Szülőföld Alap támogatását javasoljuk 1 milliárd forintról 2 milliárd forintra növelni. Azt hiszem, hogy nem kell különösebben indokolni a Szülőföld Alap eddigi szerepét, a Szülőföld Alap eddigi támogatottjainak az érdemét. Az Erdélyi Magyar Egyetem és a Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatását is javasoljuk 1 milliárdról 2 milliárdra növelni. Itt, azt hiszem, hogy a Kárpátaljai Magyar Főiskola léte és működése függ ettől. A kedvezménytörvény alapján járó, tudatosan alultervezett oktatási-nevelési támogatást is javasoljuk növelni, a vajdasági és kárpátaljai magyarokkal való kapcsolattartásnál szintén. Nem hiszem, hogy ebben a teremben bárki is megkérdőjelezné ezeket.

Kérem tehát, hogy az általunk benyújtott külügyi költségvetési módosítókat szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 204 2009.02.16. 0:26  201-205

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ahogy miniszter úr korábban említette, 2004-ben a Magyar Országgyűlés már döntött arról, hogy csatlakozzunk a megállapodáshoz. Nos, azóta már tíz állam, többek között Románia is ratifikálta e megállapodást, így a bizottságunk egyhangúlag, vita nélkül támogatta a megállapodás kihirdetését.

Köszönöm szépen.

(19.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 69 2009.06.08. 2:19  68-74

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Már az egész ország és sajnos a nemzetközi diplomácia is tisztában van a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának csőd közeli, majdnem működésképtelen állapotával. E helyzetben, amelybe az MSZP-kormány számos hibája juttatta nemzeti diplomáciánkat, természetesen érthető, ha a minisztérium igyekszik minden lehetséges eszközzel, például a fölöslegessé vált ingatlanok értékesítésével maximalizálni bevételeit. S nem is lenne baj, ha nyílt, átlátható formában, az ország érdekeinek figyelembevételével történne mindez.

Sok hír szólt a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet sorsáról, esetleges eladásáról is. A hivatalos híradások azonban elapadtak, helyüket átvették a pletykák, kiszivárogtatott információk. Eszerint sajnos valós, érdemi pályázat nélkül kerülhetne a patinás ingatlan a moszkvai főpolgármester jó barátjának, Joszif Kobzonnak vagy Viktor Vekszelbergnek a kezébe.

Korábban még megnyugvással hallhattuk az illetékes szakállamtitkár szavait, amelyek szerint az eladásra szánt ingatlanok listáját a KüM a Vagyonkezelő Zrt.-vel együttműködve, a vagyontanács engedélyével állapította meg és bővíti majd, a magyar tulajdonú külföldi épületeket transzparens feltételek között, versenyeztetéssel, pályázati úton, árveréseken értékesíti a legjobb fizetési feltételeket vállaló vevők számára.

Tisztelt Államtitkár Úr! A moszkvai kirendeltség ügyében miért nem érvényesek ezek az indokok és alapelvek? Csak nem haveri, üzlettársi alapon dől el a külföldön lévő magyar állami vagyon sorsa? Hol található a tárca hivatalos honlapján az ügyletek minden vonatkozó dokumentuma? Volt-e valami különös oka annak, hogy a Külügyminisztérium nem tette nyilvánossá a vagyonkezelővel együttműködve kialakított, a vagyontanács által engedélyezett eladásra szánt ingatlanok listáját? Mikor teszik nyilvánossá ezen ingatlanok listáját és az egyes ingatlanok értékesítési eljárásának módját? Egyáltalán: eladták-e már ezt az ingatlant? És igaz-e, hogy ennek az ingatlannak az eladása ügyében már nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda?

Köszönöm szépen, várom a választ. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 73 2009.06.08. 0:48  68-74

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. A választ nem tudom elfogadni, mégpedig azért, államtitkár úr, mert a csődközel, azt hiszem, valós lehet, hogyha a Külügyminisztériumban az ez évi költségvetésben 245 forint/eurós árfolyammal tervezték a külső költségeket. Azt hiszem, az is valós a csőd közeli állapotra, hogyha most az van soron, hogy melyik nagykövetségeket zárjuk be részben vagy egészben. És elnézést, de hogy akar ez a kormány gazdasági növekedést, új munkahelyeket, ha az egyik legfontosabb külpiacon ellehetetlenítik a magyar cégek moszkvai képviseletét? Avagy ez már egy másik mutyi része lesz? És a korábban feltett kérdésemre sem kaptam választ: van-e nyomozás ebben az ügyben vagy sem?

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 44 2009.09.21. 2:18  43-49

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Úgy tűnik, hogy nekem is államtitkár urat kell interpellálnom.

Tisztelt Államtitkár Úr! E helyzetben, amelybe a kormány számos hibája juttatta nemzeti diplomáciánkat is, természetesen érthető, ha a minisztérium igyekszik minden lehetséges eszközzel, például fölöslegessé vált ingatlanok értékesítésével növelni bevételeit. Mindez nem is lenne baj, ha nyílt, átlátható formában, az ország érdekeire figyelemmel történne mindez.

Sok pletyka kapott szárnyra már korábban is a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet sorsáról, eladásáról is. Hivatalos híradások helyett kiszivárogtatott információk szóltak csak az állami vagyon orosz oligarchák kezébe történő átjátszásáról, s persze az illetékes szakállamtitkár ígérete, amely szerint az ügyletek minden vonatkozó dokumentuma megtalálható lesz a tárca hivatalos honlapján, nos, ez is csak ígéret maradt.

Nem kerülte el a gyanús ügylet az Állami Számvevőszék figyelmét sem, amely az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzésekor botrányos szabálytalanságokra bukkant. A Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlan zártkörű pályázaton történő értékesítése nem adott lehetőséget a magyar érdekeltséggel bíró társaságok pályázati részvételére. (Zaj.) Mindemellett az adásvételi szerződés egy korábbi jogszabályba ütköző, így az ÁSZ megállapítása szerint semmis szerződésre hivatkozik. Elnézést, elnök úr, nem értem a saját szavam. (Az elnök csenget.) Az ügyletet ráadásul a pénzügyi tranzakciók adatai alapján már legalább 93 munkanappal az előtt végrehajtották, hogy azt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta volna, az összeget pedig az a Luxemburgban bejegyzett társaság utalta át, amelyet csak nyolc hónappal később nyilvánítottak az egyébként szabálytalan pályázat nyertesének.

Tisztelt Államtitkár Úr! A moszkvai kirendeltség ügyében miért nem érvényesek az átláthatóság nemes elvei? Csak nem haveri, üzlettársi alapon dől el a külföldön lévő magyar állami vagyon sorsa? Hol található a tárca honlapján az ügyletek mindenre vonatkozó dokumentuma, és volt-e valami oka annak, hogy a Külügyminisztérium gyakorlatilag kizárta a moszkvai magyar társaságokat a pályázatból? Hogy kerülhetett de facto eladásra a nagy értékű állami ingatlan jóval az engedély megérkezése és a pályázat eredményhirdetése előtt?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 48 2009.09.21. 1:04  43-49

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagy tisztelettel, de nem tudom elfogadni válaszát, több okból sem. Azt hiszem, tanulhatnánk Bulgáriától, hiszen Bulgária a brüsszeli ingatlanvagyonából például egy olyan épületet adott bérbe a Magyar Köztársaságnak az EU-elnökség idejére, amit ideiglenesen ugyan nem tud használni, mégis eszébe nem jutott Bulgáriának ezt értékesíteni. Nagyon érdekes, hogy a moszkvai három ingatlanból a legértékesebb ingatlant sikerült eladnunk Joszip Kobzon dalénekeshez kötődő üzleti köröknek.

Azt sem tudom egészen válaszában elfogadni, hogy vajon a válaszban meghatározottak alapján az ön elődje, államtitkár asszony miért tartja szükségesnek utólag ledokumentáltatni sorrendben az ügyben keletkezett valamennyi iratot, és miért szükséges ezért külön a Külügyminisztériumban vizsgálatot tartani. Ha minden tiszta lenne, azt hiszem, erre a dologra nem lenne szükség.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 76-78 2009.10.26. 2:06  75-84

DR. GRUBER ATILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, elfogadom.

ELNÖK: Elfogadja. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GRUBER ATILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. "Hazudtunk reggel, éjjel és este, és közben két évig nem csináltunk semmit, majd beledöglöttünk" - mondotta volt az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Úgy tűnik, hogy utódja - tanítványa -, Bajnai Gordon ugyanezen életérzéssel küszködik. A közelgő bukás előtt most hirtelen előáll egy újabb csomaggal, amit ő korrupcióellenes csomagnak hív.

Ehhez képest idestova több mint két hónapja rendszeresen bombázom a kormányt, illetve Kovács Tamás legfőbb ügyészt a moszkvai kereskedelmi kirendeltség botrányos elkótyavetyélésével kapcsolatos kérdéseimmel. Úgy tűnik, hogy a szégyenteljes ügy nem csak az én személyes érdeklődésemet keltette fel, mert ahogy a múlt héten már több sajtóorgánum is beszámolt, az Állami Számvevőszék jelentése alapján már a Fővárosi Főügyészség is megindította a nyomozást, valamint odáig jutottunk szerencsére, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségnél is folyamatban van egy büntetőeljárás a becstelen eladás ügyében.

Már csak azért is alapos a gyanú, hogy érvényben lévő jogszabályokat áthágva került eladásra ez a bizonyos moszkvai ingatlan, a kereskedelmi kirendeltség épülete, mert a büntetőjogi szakterületen túl is folynak további vizsgálatok ebben az ügyben.

Miniszter Úr! Arcpirító eljárás ez; amikor a gazdasági válság közepette a kormány népnyúzó intézkedésekkel sarcol egy végletekig legyengített társadalmat, önök magánzsebekbe vándorló, borsos profit reményében messze áron alul elherdálnak egy nehezen megszerzett, rendkívül értékes külképviseleti tulajdont.

(15.10)

Miniszter úr! Vajon milyen mögöttes célok vezérlik önt, az ön által is tudott...- magyar kormányt a külföldi magyar állami vagyon ilyetén felelőtlen elpazarlásában? Mi lehet az oka, hogy Moszkva legfrekventáltabb területén 210 ezer forint/négyzetméteres áron (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) képesek önök eladni ezt a nagyszerű épületet?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 82 2009.10.26. 1:13  75-84

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter úr. Majd a következőkben fel fogom vetni a New York-i adóelengedés érdekességét, amit már, azt hiszem, hogy távolról sem lehet a ködbe vesző 2006-os évre tenni. Ha ön csodálkozik, akkor majd szívesen elmondom önnek azt, ami már a külügyi bizottságban téma volt.

Mégis azért ilyen simán ne menjünk el, hogy az egész problémát rákenjük az orosz félre. Miniszter úr is pontosan tudja, hogy egy olyan zártkörű meghívásos pályázaton nyerte el ez az off-shore cég a lehetőséget, hogy megvegye azt az ingatlant, aminek nyolc hónappal a pályázat kiírása előtt már átutalta a vételárát, amiben a három pályázó közül egy nem is válaszolt a meghívásra, a második nem is egészítette ki. Tehát tulajdonképpen, azt hiszem, ön is nagyon jól tudja, hogy az üzleti életben ezek a meghívásos pályázatok kiterjedhetnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) arra is, hogy olyanokat hívjanak meg, akiknek eszük ágában nincs ezzel foglalkozni.

Mégis azt kell mondjam (Az elnök ismét csenget.), miniszter úr, hogy ez azért sokkal fontosabb annál, mintsem az orosz államra hárítani ennek a felháborító dolognak az összes következményét. És remélem, lesznek következményei. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 130-132 2009.11.23. 2:26  129-138

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, elfogadom a válaszadó személyét.

ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A kollégájához, munkatársához, Balázs Péter külügyminiszter úrhoz az elmúlt időszakban több kérdést intéztünk a moszkvai kereskedelmi kirendeltség értékesítésének ügyében elkövetett esetleges bűncselekményekkel kapcsolatban. Az ügyészség a nyomozást már megkezdte, a két szálon indult nyomozást egységesítette, tehát egy eljárásban folyik tovább a nyomozás. A közvéleményt azonban, azt hiszem, joggal érdekli az, hogy az ehhez kapcsolódó politikai felelősséggel kapcsolatban mi az álláspontja. Sőt, ha még nem késő, lehet-e menteni még ebben az ügyben a menthetőt. A külügyminiszter úr először egy nagyon magabiztos, aztán a későbbiekben egyre bizonytalanabb válaszokat adott a kérdésben, és rendszeresen hivatkozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetőleg az azt felügyelő Pénzügyminisztérium konkrét felelősségére, ezért eljött az ideje, hogy az ön minisztériumának az álláspontja is világossá váljon előttünk és a közvélemény előtt.

A sajtóban megjelent bizonyítékok alapján mára az is világossá vált, hogy az a felháborítóan olcsó, 3,5 milliárd forintos vételár, amely négyzetméterenként, nem győzöm hangsúlyozni, alig éri el, alig haladja meg a 200 ezer forint/négyzetméterenkénti árat, nem írható az épület rossz műszaki állapotának számlájára, hiszen más ajánlatok ugyanilyen állapotban 8 és 13 milliárd forint közötti összegben mozogtak. Sajnos - mint kiderült - ezek az ajánlatok egyrészt ismertek voltak az akkori moszkvai nagykövet, Székely Árpád előtt, ismertek voltak a külügyminiszter, és úgy tűnik, ismertek voltak a Pénzügyminisztérium előtt is.

Tisztelt Miniszter Úr! Eljutottak-e a nagykövetségre érkezett jóval előnyösebb ajánlatok a Pénzügyminisztériumhoz vagy a felelősségi körébe tartozó MNV-hez? Kapott-e ilyen tájékoztatást a nagykövet úrtól az akkori minisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a minisztérium vezetője, és mit tett a Pénzügyminisztérium vagy a felelősségi körébe tartozó MNV a legelőnyösebb üzlet érdekében? Mi az igazság az MNV által használt érveket illetően, és ön szerint, személy szerint kit terhel a felelősség a Magyar Köztársaságot ért körülbelül 10 milliárd forintos károkozásért?

Köszönöm szépen. Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 136 2009.11.23. 1:21  129-138

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Hát, miniszter úr, én nem tudom, hogy elődje, Veres János úr éppen milyen hasonló üzleteket pártfogol mint a miniszterelnök keleti gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosa - és itt most ettől kezdve a "keletit" nem tudom, hogy ez esetben helymeghatározóként vagy minőségjelzőként kell értelmezni. (Arató Gergely közbeszól.) Mindenesetre egyszerűen nem értem önt, hogy ilyen válasszal hogy tud előállni. Hiszen ön nem mást állít ezzel - ugye, 2005-ben történik az a balesetes vételár-átutalás, ami csak azért került a nyilvánosság elé, mert a későbbi vevő elfelejtette jogcímhez kötni, és csak azért került az ÁSZ látókörébe.

Tehát ezek szerint ön azt állítja, hogy 2005-ben, amikor még nem volt döntés, hogy ezeket az ingatlanokat el kell idegeníteni, akkor ezek szerint az orosz fél, vagyis az orosz állam, Oroszország kötelezte Magyarországot, hogy a későbbiekben, 2006-ban írjon ki egy olyan eljárást ennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az épületnek az értékesítésére, amit aztán később hajszálpontosan ugyanennyi pénzért nevetséges áron eladtak? (Dr. Oszkó Péter a fejét csóválja.) Nem hiszem el, és bocsánat miniszter úr, ez egy személyes dolog, de én azért többet gondoltam, hogy ön komolyabb választ fog nekem adni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 174 2009.11.30. 1:31  173-176

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hazánk északi szomszédjának kirohanásai a magyar kisebbség ellen láthatóan új dimenziót kezdenek ölteni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyre szaporodnak a szlovákiai feljelentések a nyelvtörvény megsértése miatt, és biztosak lehetünk benne, hogy a Szabad Újság, a nagypárkányi polgármester vagy Duray Miklós csak az első áldozatai ennek a nyelvtörvényhez kapcsolódó szankcióhullámnak.

Az immár több éve húzódó feszült szlovák viszony kapcsán a szocialista kormányoknak egy olyan sodródásba sikerült vinni, belemanőverezni hazánkat, amelynek keretében Magyarország mozgástere, érdekérvényesítő képessége és általában a lehetőségei - uniós tagságunk ellenére - egyre csak szűkülő tendenciát mutatnak Pozsonnyal szemben. Az Ipoly-hidak alapkőletétele és a határ menti együttműködés mind nagyon fontosak, de nem terelhetik el a figyelmet a kisebbségi jogok szisztematikus megnyirbálásáról.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelettel kérdezem: rendelkezik-e a Külügyminisztérium valamiféle megnyugtató tervvel a szlovákiai nyelvtörvény büntetőjogi vonatkozásai bevezetésének kapcsán? Milyen támogatásra számíthatnak az anyanyelvük használatáért büntetett felvidéki magyar áldozatok a magyar diplomáciától? Milyen válaszlépéseket kívánnak tenni a szlovák miniszterelnök azon ígéretének megszegése következményeként, amely szerint a törvény miatt senkit nem fog diszkrimináció érni?

Várom tisztelt államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 69 2009.12.14. 2:18  68-76

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nem telik el hét, hogy ne értesüljünk a BKV átláthatatlan, korrupciógyanús ügyleteiről, az utóbbi időben pedig már rendszeres vendég a rabomobil a cég parkolójában. S most itt egy elegánsan becsomagolt új privilégium - vajon kinek az érdekében?

2009 novemberében megjelent az új kormányrendelet a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról, valamint az IHM-rendelet a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról. A módosítások a digitális rádiókommunikáció széles körű lehetőségét megteremtő, a közigazgatási és a szakmai egyeztetéseken megjelent és széleskörűen támogatást élvező módosításokat nem tartalmazzák. Ami talán még érthetetlenebb, hogy egyetlen alkalmazás számára mégis jogszabályban rögzített kivételt tettek, és ez a kedvezményezett maga a BKV.

Az új rendeletmódosítások nagy felháborodást idéztek elő, egyrészt mert stratégiai üzemek, közösségi közlekedési vállalatok, közüzemek számára az EU-ban egyedüliként Magyarországon nem érhető el saját beruházásban a korszerű digitális technológia, a TETRA, másrészről pedig az általános szándéktól eltérően Budapest kötöttpályás közlekedése számára érthetetlenül kivételt tartalmaz. A civil felhasználók számára így marad a korszerűtlen, spektrumpazarló analóg technológia alkalmazása, illetőleg egy szűk kör számára a kormányzati rendszerhez, az EDR-hálózathoz történő csatlakozás, amelynek műszaki, szervezési és gazdasági feltételrendszere nem átlátható.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem: mi indokolta, hogy a több éve különböző fórumokon ismertetett és jogszabálytervezetekben deklarált céloktól immár második alkalommal eltérnek, és a szükséges és rendelkezésre álló frekvenciasávok kijelölhetőségének tiltásával elzárják a korszerű digitális technológiához való hozzáférés elől a hazai vállalkozásokat, üzemeket, szolgáltatókat?

Mi indokolta, hogy az egyébként nem kijelölhetőnek minősített sávrészben mégis kijelöltek egy részt a budapesti kötöttpályás közösségi közlekedés számára?

Mi indokolta, hogy hasonló egyedi kivételekben nem részesültek más olyan stratégiai felhasználók, mint például a Paksi Atomerőmű? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 75 2009.12.14. 1:09  68-76

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Én is csak egyetlenegy mondatával tudok egyetérteni, az utolsóval, hogy a frekvencia valódi érték. És nyilván azért is, mert rengeteg frekvencia, a rádióengedélyek legnagyobb része 2008. december 31-én lejárt, és változatlan feltételekkel nem lehetett meghosszabbítani. Ugyanúgy a másik részük 2009., illetve 2010. december 31-éig jár le, és talán addig lehet meghosszabbítani.

De azért számomra meglepő, hogy ön szembehelyezkedik a teljes szakmával, hiszen a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület e témában számtalan fórumot, szakmai fórumot rendezett, ahol civil és több kormányzati résztvevő is meghallgatta azokat a kifogásokat, azokat a jobbító szándékú javaslatokat, amiből egyetlenegy nem került megvalósításra. A hangsúly a civil alkalmazások bővítésére, megkönnyítésére került, és távolról sem a BKV ellen, a metróberuházás ellen kívántam fellépni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Csak felhívtam a figyelmet arra, hogy ez egyedi és kivételes eset volt.

Tehát nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)