Készült: 2020.08.14.10:01:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (1999.06.21.), 206. felszólalás
Felszólaló Bernáth Ildikó (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:09


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálom az elhangzottak sorrendjében elmondani nagyon röviden azt a néhány gondolatot, amely ezekhez a módosító javaslatokhoz kapcsolódik.

Elsőként Danka Lajos képviselő úr javaslatával kapcsolatban szeretném kifejteni azt a véleményemet, hogy a felülellenőrzési eljárás - ahogy az már az általános vitában is elhangzott - akkor indul el, amikor az adóhatóság tudomására olyan új adat, tény, bizonyíték jut, amely a korábban már lezárt vizsgálat során nem volt birtokában. Akkor, amikor ez az eljárás, ez a felülellenőrzés elindul, nem tudható az adóhatóság részéről, hogy ez milyen széles körű lesz, kizárólag valamilyen adónemre vonatkozik, vagy esetleg érinti a költségvetési támogatásokat is, hiszen egy adózó nemcsak adót fizethet, hanem költségvetési támogatást is kérhet. Ezért úgy gondolom, hogy amikor a felül-ellenőrzési eljárás szükségessé válik, akkor az természetesen a vizsgálat előrehaladtával az egész folyamatra is kiterjedhet.

A következő módosító indítvány arról szól, hogy az összeghatárt valamilyen módon szabályozni kellene, és százezer forintos összeghatárt tartalmaz Göndör képviselő úr módosító indítványa. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy amikor az eljárás elindul, akkor nem tudható előre, hogy ennek milyen összegszerű megállapítása lesz, ezért számomra nem értelmezhető ez az indítvány, nem tudom, hogy akkor ez az összeghatár, ez a százezer forint végül is mire vonatkozik. Honnan lehet azt előre tudni, hogy a vizsgálat lefolytatása milyen eredménnyel zárul?

Az elévülési idővel kapcsolatban szeretném felhívni szíves figyelmüket arra, hogy az adózás rendjéről szóló jelenleg hatályos törvény 95. §-ának (1) bekezdése generális szabályként tartalmazza az ötéves elévülési időt valamennyi adómegállapítást eredményező, adózói és adóhatósági eljárásra egyaránt. Maga a jelenleg hatályos törvény nem szabályozza külön-külön fejezetenként ezt az ötéves elévülési időt, hiszen ez egy olyan generális szabály, amely valamennyi eljárási mozzanatra vonatkozik.

 

(23.30)

 

Végül pedig még egy megjegyzés szintén ehhez a javaslathoz, amelyet Göndör képviselő úr nyújtott be az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségével kapcsolatban. Ezt jelenleg is szabályozza az adózás rendjéről szóló törvénynek a 84. §-a. Ugyanis abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felülellenőrzést megalapozó feltételek az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségét megalapozó mulasztására, illetve kötelezettségszegésére vezethetők vissza, úgy nem a felülellenőrzés szabályai szerint kell eljárni, hanem az előbb említett 84. § alapján.

Ennek értelmében ugyanis a korábban hozott határozatát az adóhatóság saját hatáskörében eljárva, az adózó terhére történő módosításra felállított egyéves időbeli korlátra tekintet nélkül módosíthatja, ha a határozatot hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy az a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította. A módosító javaslat hivatkozásával ellentétben tehát a korrupcióban érintett adózónak az adózás rendjéről szóló törvény eddig sem nyújtott és a jelen tervezet hatálybalépését követően sem nyújt védelmet.

Végül pedig a már az általános vitában is sűrűn elhangzott vádakkal kapcsolatban, amelyek a közbeszerzésre vonatkoznak, engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket arra, hogy ebben az országban az adózóknak két nagy csoportját különböztethetjük meg a jelenleg hatályos törvények alapján. Az egyik csoportba tartoznak a magánszemélyek.

A magánszemélyek számára a szükséges nyomtatványokat az adóbevallások elkészítéséhez az adóhatóság küldi meg. Ennek a fedezetét, mindazt, ami a nyomtatvány előállításával és postázásával kapcsolatban felmerül, a költségvetés tartalmazza, és ezt természetesen az adóhatóságnak közbeszerzési eljárás keretében szükségtelen lefolytatnia.

A másik nagy csoport pedig azok a nyomtatványok, amelyeket a magánszemélyeken kívüli körbe tartozó adózók használnak fel, mindazok, akiknek adóbevallási kötelességük van. A törvényjavaslat azért nem tartalmazza a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényre történő utalást, mert a hivatkozott törvény hatálya alá jelenleg kizárólag azon árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő szolgáltatások tartoznak, amelyek során a pályázat nyertese tevékenységét visszterhes szerződés alapján végzi. Tekintettel arra, hogy a térítésköteles nyomtatványokkal kapcsolatos költségeket a költségvetés nem képes megelőlegezni, így a közbeszerzési eljárás ezen feladat megvalósítására visszterhes szerződés hiányában nem írható ki.

Végül pedig még egy megjegyzést szeretnék hozzáfűzni az eddig elmondottakhoz. Többször elhangzott az általános vitában is, és elhangzott most is, hogy jobb lett volna, ha a kormány visszavonja ezt a törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy erre az ajánlatukra azt mondjam, hogy komolytalan, hiszen éppen ellenzéki oldalról hangzott el az a megjegyzés ezzel a felszólítással egyidejűleg, hogy esetleg visszavonja a kormány a javaslatot, ősszel újra megvitatjuk bizottsági üléseken, plenáris üléseken, akkor sem fogjuk megszavazni, még akkor sem, ha tudjuk azt, hogy ha esetleg kormányon lennénk, mi sem tudnánk ennél jobbat beterjeszteni.

Ezek után, úgy gondolom, teljesen szükségtelen lenne a kormánynak ez a lépése, hiszen az önök részéről elhatározott szándék, hogy ezt a törvényt nem fogadják el. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai