Készült: 2020.08.05.01:06:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (1999.04.12.), 110. felszólalás
Felszólaló Bernáth Ildikó (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:58


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán önök is egyetértenek velem akkor, ha azt a kijelentést teszem, hogy Magyarország mérföldkőhöz érkezik akkor, amikor a kormány által benyújtott országgyűlési határozati javaslat alapján ratifikálja a Szociális Chartát. Nem csupán azért, mert az Európai Unió is szorgalmazta már a charta megerősítését, hanem azért is, mert a ratifikációval valóban kétséget kizáróan és visszavonhatatlanul belépünk Európába szociális tekintetben is. Hiszen a charta, annak ellenére, hogy a 60-as évek legelején zárult le szövegezése, mindmáig a világ legfontosabb szociális egyezménye, olyan sztenderdekkel, amelyek meghaladására eddig csupán egyetlen kísérlet született, a módosított Európai Szociális Charta a '90-es évek közepén.

Az Országgyűlés négy bizottsága, az emberi jogi, a külügyi, a foglalkoztatási, valamint az egészségügyi és szociális bizottság megtárgyalta a benyújtott országgyűlési határozatot, és mind a négy bizottság egyhangú szavazással döntött a plenáris ülés elé terjesztésről.

Miközben mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az országhatárainknál milyen súlyos harcok zajlanak - erről a mai napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök úr is megemlékezett -, ezektől a napi gondoktól, bármennyire is súlyosak, el kell szakadnunk egy kicsi időre, és figyelembe kell vennünk, hogy egy olyan döntés meghozatala előtt állunk, amely nemcsak a jelenért, hanem a közeli és távolabbi jövőnkért érzett felelősséget tükrözi vissza. Őszintén remélem, hogy nemcsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója, hanem valamennyi, a parlamentben dolgozó párt frakciója támogatni fogja a benyújtott országgyűlési határozatot.

Tisztelt Ház! Az, hogy a mai naphoz érkeztünk, természetesen nem volt előzmény nélkül, hiszen a rendszerváltást követően - mint ahogy azt az előbb Kelemen András képviselőtársunk is megemlítette - az Antall-kormány legfontosabb intézkedései közé tartozott, hogy megindítsa hazánkat az Európába vezető úton. Ez az út jogszabályokkal, nemzetközi alapvető emberi jogokat és emellett szociális és gazdasági jogokat védő jogszabályokkal volt és van kikövezve. Mindezek közül kiemelkedik az Európa Tanács 1950. évi Emberi Jogi Egyezményéhez történő csatlakozás is. Ezt követte az országgyűlési határozati javaslatot megelőző lépés, amely az Európai Szociális Charta aláírása volt 1991-ben. Ezt követően folyamatosan zajlottak a charta megerősítését célzó munkálatok, elsősorban az Európai Szociális Charta ratifikálásáért felelős tárcaközi bizottság keretében, a szakminisztériumok és a szociális partnerek bevonásával.

Az első, már a kormány elé került előterjesztés 1998 tavaszán készült el, de részben pénzügyi okokból, részben pedig az akkori parlamenti ciklus végéig megmaradt igen kevés idő miatt az anyag akkor már nem érkezett meg az Országgyűlés elé.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett polgári koalíció kormánya egy igen jól előkészített előterjesztést kapott örökül az előző kabinettől. Ennek ellenére mindenképpen szükségesnek tartottuk ismételten megvizsgálni a charta egyes cikkeiben foglalt jogoknak történő megfelelés problémáit. E munka során azt találtuk, hogy a korábbiakhoz képest egy számottevő ponton más irányba kell elmozdulnunk. A kormány nagyságrenddel olcsóbb megoldást igyekezett választani azzal, hogy a charta úgynevezett kemény magjához vagy kemény jogába tartozó, a társadalombiztosításhoz való jogot megfogalmazó 12. cikk helyett a szintén a kemény joghoz tartozó 13.-at választotta ki, ez pedig az egészségügyi és szociális segítséghez való jog.

Ez a váltás nem csupán azért kiemelkedő jelentőségű, mert az anyagi források nélkül lévő magyar állampolgárok számára garantálja az alapvető egészségügyi és szociális ellátásokat, hanem azért is, mivel a jövőben, ha magyar állampolgár jogszerűen és huzamosabb ideig tartózkodik úgyszólván bármelyik európai országban, akkor őt is megilletik ugyanazok az egészségügyi és szociális ellátások, amelyek az adott állam saját polgárainak járnak. Így két legyet ütünk egy csapásra, nemcsak azt garantáljuk, hogy országunk biztonságos az ide látogató európaiak számára, hanem azt is, hogy a magyar polgárok biztonságosan tölthetik idejüket más európai országokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintsük át, hogy tulajdonképpen mi az, amit Magyarországra nézve kötelezőnek kívánunk elvállalni és miért.

Az a kormány álláspontja, hogy érjük el az optimális minimumot. Olyan cikkeket vegyünk tehát át, amelyeknek a magyar rendszer zömében már most megfelel. Azért fontos ez, mert mindenképpen helyes volna elkerülni az olyan országok negatív gyakorlatát, amelyek lehetőségeikhez képest sokat vállaltak, és ebből folyamatosan problémájuk származott és származik. Így tehát a chartában foglalt jogok közül nem választottuk ki mind a 19-et, csupán 12-t. Ezek pedig a következők:

1. cikk, a munkához való jog. Ez a cikk célként határozza meg a teljes foglalkoztatás elérését, hogy a dolgozók szabadon választott foglalkozás alapján biztosíthassák megélhetésüket, és hogy a szerződő felek minden dolgozó számára ingyenesen igénybe vehető foglalkoztatási szolgáltatásokat hozzanak létre, illetve hogy megfelelő szakmai pályaválasztást, képzést, rehabilitációt biztosítsanak.

2. cikk, az igazságos munkafeltételekhez való jog. Ennek biztosítása érdekében a charta ésszerű napi és heti munkaórát ír elő, meg azt, hogy biztosítsák a törvényes ünnepnapokra járó díjazást, a legkevesebb évi kéthetes fizetett szabadságot, illetőleg csökkentett munkaidőt a veszélyes munkafeltételek között dolgozóknak, és megfelelő, a helyi kultúrához illeszkedő módon heti és évi pihenőnapokat.

3. cikk, a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog. A cikk előírásai szerint az ezen cikket ratifikáló államoknak kötelességük, hogy biztonsági és egészségügyi szabályzatokat adjanak ki, és biztosítsák e szabályzatok ellenőrző intézkedésekkel történő végrehajtását; sőt ezen túlmenően, hogy az ipari biztonság és egészségügy fejlesztését szolgáló intézkedésekről megfelelő konzultációkat folytassanak a munkaadói és dolgozói szervezetekkel.

 

(19.40)

 

5. cikk, a szervezetalakítási jog. A szervezetalakítási jog a dolgozók és a munkaadók azon szabadságát biztosítja, hogy gazdasági és szociális érdekeik védelmében helyi, országos vagy nemzetközi szervezeteket hozzanak létre. Az adott cikket ratifikáló szerződő felek vállalják, hogy az országukban hozott helyi törvények semmilyen formában nem csorbítják ezt a szabadságot. Ez alól lehet kivétel a rendőrségnél és a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők esete.

6. cikk, a kollektív alkuhoz való jog. A kollektív alku az adott cikket ratifikáló államok számára a munkavállalók és munkaadók közötti konzultációk támogatását, a munkaadói és munkavállalói szervezetek közötti önkéntes tárgyalási mechanizmusok és a munkakörülmények kollektív szerződések általi szabályozását és a munkaügyi vitáknak megfelelő érdekegyeztetési és önkéntes döntési mechanizmusokon keresztül történő rendezésének támogatását jelentik a chartában.

8. cikk, a dolgozó nők védelemhez való joga. Az Európai Szociális Charta - miként több más cikk esetében is - itt pozitív és negatív előírásokkal él. A pozitívak a következők: fizetett távollét; megfelelő társadalombiztosítási vagy közalapokból származó ellátás révén biztosítják, hogy a nők a gyermek születése előtt és után összesen legkevesebb 12 hét szabadságot kapjanak; biztosítják, hogy a gyermeküket szoptató anyák kellő időkedvezményt kapjanak, és ipari tevékenység során szabályozzák a dolgozó nők éjszakai műszakban történő foglalkoztatását. A negatív elemek pedig a következők: a szerződő felek jogtalannak tekintik, ha a munkaadó az anyaság miatti távollét során vagy olyan időpontra mond fel, amikor ez az anyaság miatti távollét során lépne érvénybe, valamint megtiltják nők foglalkoztatását föld alatti bányászatban, illetőleg különösen veszélyes vagy nehéz munkában.

9. cikk, a pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz való jog. Ennek gyakorlása érdekében a cikket ratifikáló államok vállalják, hogy szükséges mértékben hoznak létre hátrányos helyzetű személyek számára pályaválasztási és a szakmai fejlődést elősegítő, fiatalok, felnőttek számára egyaránt ingyenes szolgáltatásokat.

11. cikk, az egészség védelméhez való jog. A cikk előírásai szerint a szerződő felek vállalják, hogy felszámolják a nem megfelelő egészségi állapot okait, különféle oktatási lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos egyéni felelősség növelése érdekében, és végül, de egyáltalán nem utolsósorban erőfeszítéseket tesznek a járványos, fertőző és egyéb betegségek megelőzésére.

13. cikk, a szociális és egészségügyi segítségre való jog. Szemben a 12. cikkel, ez a cikk nem a társadalombiztosításhoz fűződő jogot, hanem a megfelelő erőforrásokkal nem rendelkező polgárok védelmét szolgálja. Ez a szövegrész, amely a megfelelő erőforrásokkal nem rendelkező kitételt jelenti, idézőjelben szerepel a chartában. Az idézőjeles megfogalmazás az Európai Szociális Charta szövegezőinek azt a törekvését tükrözi, hogy a megbélyegző jellegű "szegény" fogalom használatát elkerüljék, ami szociálpolitikai szempontból teljességgel korrekt. Korrekt ugyanakkor az is, hogy a charta előírásai igyekeznek távolságot tartani az elsősorban jótékonyságon, karitativitáson alapuló segítségnyújtástól.

A cikk előírásai szerint biztosítani kell a megfelelő erőforrásokkal nem rendelkezők számára, hogy a szükséges segítségnyújtásban legyen részük betegség esetén; hogy ne veszíthessenek politikai és szociális jogaikból; hogy megfelelő köz- vagy magánszolgáltatások révén mindannyian megkapják a maguk vagy családjuk nélkülözése megszüntetéséhez, enyhítéséhez szükséges segítséget. Az említetteken túlmenően előírja a cikk az eddig említett tartalmi elemek egyenlő alkalmazásának kényszerét a saját és a többi szerződő fél törvényesen területén tartózkodó állampolgárai számára az 1953. évi Európa tanácsi szociális és egészségügyi segítségről szóló egyezménynek megfelelően.

14. cikk, a szociális jóléti szolgáltatásokból való részesülés joga. E jog megvalósulása érdekében a szerződő felek vállalják, hogy a szociális munka révén hozzájárulnak egyének és csoportok jólétéhez, valamint szociális környezetükhöz történő alkalmazkodásához, de azt is vállalják, hogy ösztönzik egyének önkéntes vagy egyéb, például nonprofit szervezetek részvételét eme szolgáltatások működtetésében.

16. cikk, a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemre. Az egyezmény itt a családot a társadalom alapvető egységeként határozza meg, és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések meghozatalát írja elő; szociális és családi juttatások, egyéb pénzügyi intézkedések, illetőleg a lakásnak a család szükségleteihez igazodó építése, juttatása a fiatal házasok számára. A családnak a társadalom alapvető egységeként történő megfogalmazása bizony okoz értelmezési problémát az ezredforduló végén, hiszen közel 40 év eltelt a szövegezés óta, és azóta az európai országokban a család több új, helyenként egészen sajátos fejlődési, illetve mozgásformákat vett fel. Akárcsak a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatosan, itt sem az az elvárás, hogy minden családnak a szükségleteihez igazított lakása legyen, hanem az, hogy az egyes államok értékelhető, színvonalas erőfeszítéseket tegyenek ennek érdekében.

17. cikk, az anyák és gyermekek joga a szociális és gazdasági védelemre. Itt a cél megvalósulását szolgáló szükséges intézkedések megtétele és a megfelelő intézmények, szolgáltatások működtetése az előírás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom elején már említettem, hogy a 19 cikkből 12-t javasol a benyújtott országgyűlési határozati javaslat megerősíteni. Melyek azok a cikkek, amelyek kimaradnak? Ízelítőül néhány példát hadd említsek meg.

Kimarad a 4. cikk, a tisztes díjazáshoz való jog. Ennek a cikknek az a problémája, hogy a charta ellenőrző mechanizmusa működésének eredményeként évekkel ezelőtt született egy szabály, amely szerint csak azok az országok felelnek meg a tisztes díjazáshoz való jog követelményének, amelyekben a minimálbér eléri vagy meghaladja az átlagbér 68 százalékát. Ennek az előírásnak Magyarország nem felel meg, ennek alatta maradunk. Úgy vélem azonban, hogy a magyar gazdaságnak számottevő - részben éppen kormányunk vállalkozóbarát politikájának várható eredményeként prognosztizált - fejlődése, a GDP-nek az elmúlt évekét meghaladó ütemű várható növekedése egyre közelebb és közelebb visz majd bennünket ahhoz, hogy ezt a 68 százalékos szabályt elérjük, illetve ennek megfeleljünk.

A 12. cikk, a társadalombiztosításhoz való jog. Tekintve, hogy a charta a társadalombiztosítás szintjének folyamatos emelését írja elő, itt a hazai nyugdíjtörvényekben prognosztizált csökkenés miatt még jó néhány évig, évtizedig nem fogunk tudni megfelelni, legalábbis a jelen számítások szerint.

A 19. cikk, a bevándorló munkások és családjuk joga a védelemre és a segítségre. Mind a magyar jogrendszer, mind pedig a munkanélküliség szintjével összefüggő magyar gyakorlat korlátozta a kormányt e cikk parlament elé terjesztésében, de erre ugyanazt mondhatom, mint a 4. cikkel kapcsolatosan. Ahogy az ország gazdasági mutatói javulni fognak az elkövetkezendő esztendők során, úgy elképzelhető, hogy lassan-lassan e cikk előírásainak is meg fogunk felel. Ez tehát egyelőre még nem a mai nap problémája.

Tisztelt Ház! 1961 óta, amikor Torinóban aláírták a Szociális Chartáról szóló egyezményt, a mai időkig a charta négy további dokumentummal egészült ki. Ezek a következők (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): az 1988. évi, a charta rendelkezéseinek bővítését és bizonyos modernizálását szolgáló kiegészítő jegyzőkönyv. Ez négy új jogot épít be hozzávetőleg negyed évszázaddal a charta keletkezését követően. A négy új alapvető rendelkezés közül az első három a munka világára, a negyedik pedig a szociális területre vonatkozik.

(19.50)

A módosító jegyzőkönyvet, mely 1991-ben keletkezett, a charta ellenőrző mechanizmusának hatékonyabbá tétele érdekében fogadták el. Az 1995-ös kollektív panaszjog biztosításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv szintén a charta ellenőrző mechanizmusának hatékonyabbá tétele érdekében született. Az addigi, kizárólag kormányzati munkára és kormányzati felelősségre alapozott jelentéstételi rendszert ezen új jegyzőkönyv kiterjeszti a nonprofit szférára is. A jegyzőkönyv rendelkezéseinek lényege, hogy az egyes tagállamok által ratifikált cikkekről szóló kormányzati jelentések mellé további információk is becsatornázhatók legyenek. Végül a szociális és gazdasági jogokat az eddigi legszélesebb horizontban felmutató módosított új Európai Szociális Charta a maga teljességében egyértelműen a következő évezredben valóra váló fejlemény lesz, amely remélhetőleg akkorra válik valósággá. Így van ez akkor is, ha mint ez reálisan prognosztizálható, esetleg még 1999. év során hatályba lép.

A ratifikálásra nem előterjesztett cikkek tekintetében a kívánatos magyar pozíció hasonló a chartához kapcsolódó most említett további négy dokumentumhoz. Meggyőződésem, hogy van ezek között már most is olyan, amelynek esetleg kis hibával, de megfelelünk. Úgy gondolom, hogy ilyen például a négy új jogot megfogalmazó kiegészítő jegyzőkönyv. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy a Európai Szociális Chartának és minden kapcsolódó dokumentumának igen szigorú ellenőrzési mechanizmusa van. Kormányunk különös fontosságot tulajdonít a szavahihető, stabil politikának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és magyar pozíciónak. Ezért úgy találtuk, jussunk túl először a monitormechanizmus nehézségein, tapasztaljuk meg pontosan, hogy mi a teendő egy ilyen nagy volumenű nemzetközi egyezményhez fűződő munkálatok során, és csak ezen tapasztalat birtokában vállaljunk további kötelezettségeket úgy, hogy azokat is maximális mértékben tudjuk majd teljesíteni.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló országgyűlési határozatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai