Készült: 2020.09.26.11:50:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 228 2002.06.04. 4:27  221-245

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelettel jelentem én is, hogy bizottságunk múlt heti ülésén megtárgyalta a határozattervezetet. Engedelmükkel én néhány keresetlen mondatot azért a bizottsági ülésen elhangzottakról szeretnék elmondani.

Először is az előterjesztők hangsúlyozták, hogy a rendszerváltás óta, ahogy államtitkár úr is mondta, többször volt törekvése a különböző kormányoknak és a parlamentnek, hogy a versenyképességünket korlátozó rossz egészségügyi állapotunkon valamilyen módon segíteni tudjanak. Felhívták a figyelmet az előterjesztők arra, hogy a szándékok minden esetben nemesek és megvalósíthatóak lettek volna, ha van közös akarat, ugyanakkor nem teszik állandóan politikai viták tárgyává az ütemezést és a finanszírozást.

Kérték az előterjesztők, hogy most legyen másként, öntsük ezt a programot összparlamenti döntés formájába. A határozat az Országgyűlés parancsa lehet a kormány számára értékkijelölésre, feladatmegjelölésre, amelyet a kormánynak kell majd visszahozni a parlament elé, és majd a parlamentnek kell mérlegelnie, hogy a nemzeti program, amelyet ez az előterjesztés előír, az itt elfogadottnak megfelelően született-e.

Felvetődött, hogy mennyi köze lehet ehhez a programhoz a szociális bizottságnak. Megfogalmazódott, hogy nagyon is sok. Ugyanis Magyarországon létrejött egy szörnyű helyzet, amely szerint a szegénység és az egészségügyi állapot között létezik ez a korreláció. Ugyanakkor létrejött egy olyan determináltság, amely szoros összefüggést mutat az egészségi állapot, a lakóhely - a lakóhely alatt természetesen a földrajzi lakóhelyet értem -, a munkaerőpiacon elfoglalt helyzet és a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerep, esetlegesen a munkahely hiánya között.

Az előterjesztők hangsúlyozták, hogy az egészség évtizedének nemzeti programja kiemelt figyelmet fordít az egészséges ifjúság érdekében kifejtett és előmozdított megelőző programokra, az idősek egészségi állapotát javító és szolgáló intézkedésekre, a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások visszaszorítására, a daganatos megbetegedések megelőzésének és szűrésének megszervezésére, a lelki egészségvédelemre és a környezet-egészségügyre, ahogy Vojnik képviselőtársam már említette.

Ezen célkitűzések mindannyiunk közös akaratát igénylik, hangsúlyozzák az előterjesztők. Hangsúlyozták továbbá, hogy hasonlóságot mutat az elgondolás a Mikola István miniszter úr nevével fémjelzett "Egészséges nemzetért" programmal. Az előterjesztők hangsúlyozták, hogy az egy vállalható program, csupán a prioritások számában és hangsúlyokban tér el. Az előterjesztők szerint, amint a tárca képviseletében jelen lévő Kökény Mihály államtitkár úr is megerősítette, nem lehet egyszerre 17 prioritást megfogalmazni, illetve egyforma súllyal és intenzitással véghezvinni.

A kormány képviselője hangsúlyozta továbbá, az országgyűlési határozatnak az a célja, hogy az előző kormány által elkezdett és az új kormány programjában megfogalmazott népegészségügyi program parlamenti legitimációját megteremtse; tudniillik, ahogy említette államtitkár úr, az előző 15 évben is több ilyen program készült.

Kökény államtitkár úr felhívta a figyelmünket - és most én is a tisztelt Házét -, hogy jövőre hatályba fog lépni a brüsszeli Bizottság és az Európai Parlament által már elfogadott egységes európai népegészségügyi program. Ha a magyar parlament hoz egy ilyen döntést, amely most előttünk van, az még az európai csatlakozásunkat is megkönnyítheti.

Az ellenzéki képviselők megfogalmazták, hogy 2001-ben született egy kormányhatározat, amely az "Egészséges nemzetért" program végrehajtását volt hivatott figyelemmel kísérni. A képviselők hangsúlyozták, hogy az akkori program szűkítését vélik felfedezni ebben az előterjesztésben. Felhívta a figyelmet dr. Mátrai Márta képviselő asszony, hogy már elindultak különböző megelőző programok, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, valamint a lelki egészség területén is.

Tisztelt Ház! Bizottságunk a napirendretűzést egyhangúlag támogatta.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 46 2002.06.19. 5:01  13-189

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottságunkban meglehetősen heves vita folyt e törvénymódosítás napirendjén. A többségi véleményt azzal szeretném kezdeni, hogy igazából három olyan témakör volt, amely említést érdemel; ezek a társadalombiztosítási alapokkal, illetve a személyi jövedelemadóval, valamint a családtámogatással függenek össze.

A társadalombiztosítási alapok tárgykörébe tartozóan a módosítás tartalmazza az egyszeri nyugdíj-kiegészítés mértékét, amelyet az MSZP választási ígérete is - ha úgy tetszik - megfogalmazott. Akkor mi 52 milliárd forintról beszéltünk, amelyet szerettünk volna, illetve vissza fogunk juttatni a nyugdíjasoknak. Nyugdíjasszervezetek kérésére ez az 52 milliárd forint kiegészült több mint 7 milliárd forinttal, ugyanis a nyugdíjszerű ellátások kategóriájába tartozó juttatásokat is szeretnénk bevonni ebbe a kategóriába, így közel 60 milliárdos lesz az a juttatás, amelyet a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége szeretne a nyugdíjasoknak megadni.

Az előző bizottsági ülésen a Fidesznek volt egy módosító indítványa, amely arról szólt, hogy ezt a kiegészítést ne kiegészítés formájában adjuk a nyugdíjasoknak, ugyanakkor mi figyelmeztettük őket - a tegnapi nap folyamán erről szó is volt itt a tisztelt Házban -, hogy túlterjeszkedőnek tartjuk ezt a kezdeményezést, és elutasításra is került.

A másik a személyi jövedelemadóval kapcsolatos. Ahogy itt már néhány bizottsági előadó megfogalmazta, mi szeretnénk erősíteni azt a középosztályt, amelynek egy nagyon jelentős része lecsúszóban volt az elmúlt években, elsősorban azért, hogy a munkavégzés fontosságát hangsúlyozzuk, nem feltétlenül az adókedvezményeken keresztül, de itt megjegyezni kívántuk, hogy két területen tesz lépéseket a kormány. Az egyik a gazdasági ösztönzés: ide azok a kedvezmények tartoznak, amelyek bizonyos magatartásmódokra, például a befektetésekre, a kiegészítő biztosításokra, a kiegészítő nyugdíj- és egészségbiztosításokra ösztönöznek. A másik a kompenzáció, amely a társadalom által elismert tevékenységeket "jutalmazza" - ilyenek a lakásépítés támogatása, a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások. A munkára való ösztönzés kapcsán mint társadalmi értéket szeretnénk preferálni, és ez a száznapos programunkban a minimálbér szeptember 1-jétől való adómentességét jelentette vagy jelenti.

A családtámogatások kapcsán az MSZP hangsúlyozta, hogy számára minden család fontos, minden gyermek egyformán fontos. A szocialisták a gyermeket vállaló családok életkörülményein akarnak javítani, így a családtámogatási rendszerünk célja egyfelől a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése, a szegénység enyhítése, valamint a gyermeket nevelők anyagi terheinek csökkentéséhez való hozzájárulás.

Ebből adódóan a családi pótlék rendszerén úgy kívánunk változtatni egyrészről, hogy az évek óta stagnáló családi pótlék mértékét szeretnénk emelni. A másik nagyon fontos dolog, amely az iskolás gyermekeket nevelő családok segítését teszi lehetővé: a tanévkezdést megelőzően a családi pótlék duplájának kifizetése, hogy ilyen formában járuljunk hozzá a beiskolázásra kerülők anyagi segítéséhez. A harmadik terület, amelyet itt már említettek, azt hiszem, a foglalkoztatási bizottság kapcsán, hogy az igazán szegény családok esetében nagyon nagy problémát jelent a gyermekek étkeztetése. Mi üdvözlendőnek tartjuk, hogy az Országimázs Központ által eddig elherdált pénzek egy jelentős részét, konkrétan az összeset a jövőben gyermekétkeztetésre kívánja fordítani a kormány.

Az általános vitára való alkalmasságot a bizottság támogatta, és kérem, hogy az Országgyűlés is ezt tegye. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

(11.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 30 2002.09.11. 6:15  15-111

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Szocialista Párt egy percig sem vitatta azt, hogy az elmúlt négy évben, illetve azt megelőzően, az 1997. évtől kezdődően a gazdaság egy olyan növekvő tendenciát mutat, amely elvezetett oda, hogy 2002-re végig lehet gondolni újra a családtámogatások kérdéskörét.

Az volt igazán a problémánk ezt megelőzően, mielőtt elkezdtük ezt a közös gondolkodást, hogy nem készült az elmúlt négy évben egy olyan jóléti, munkaerő-piaci átfogó intézkedés, amely segített volna a társadalom minden rétegének abban, hogy felemelkedhessen.

A társadalompolitikai intézkedések kedvező hatásai - mert azt nem lehet elvitatni, hogy ilyenek történtek, többek között a minimálbér felemelése, de ilyen volt a reálbérek általános növekedése is - nem jutottak el elsősorban a társadalom alsó egyharmadához. A társadalom alsó egyharmada - sajnálatos módon - közel egymillió gyermeket érint, hiszen 853 ezer család helyezkedik el a társadalom alsó egyharmadában.

Magyarországon, de általában a világban is elfogadott mérőszám a létminimum értékének a meghatározása mint szegénységi küszöb. A Központi Statisztikai Hivatal múlt hónapban kiadott számadatai szerint Magyarországon az egy főre jutó létminimum 39 261 forint. Ebben az esetben, azt hiszem, megállapítható, hogy Magyarországon minden ötödik gyermek kénytelen szegénységben élni, illetve olyan háztartásban él, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem közel 20 ezer forint.

 

(10.10)

 

Ha egy kormány ezeket a statisztikai adatokat figyelembe veszi, akkor másképp nem is dönthet, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomagot készít el.

Egy másik óriási probléma az, hogy a szegénységbe kerülés kockázata a gyermekes családok esetében duplája az egész népesség szegénységi rátájának. A legnagyobb baj a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében van, hiszen aki arra kényszerül - vagy megözvegyült, vagy elvált -, hogy a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelje, gyakorlatilag csak arra törekedhet, hogy egyik hónapról a másikra éljen, és ne zuhanjon a mélyszegénységbe. Azt hiszem, hogy ez is megengedhetetlen egy szociálliberális kormány számára.

Még egy statisztikai adatot szeretnék említeni a mondandónk alátámasztására. 1990-ben a nettó jövedelmek 21 százalékát tette ki a családoknak juttatott támogatások összege, illetve az aránya. Mára ez 10 százalék alatt van. Ahogy a miniszter asszony említette volt, nem engedheti meg egy kormány sem magának azt, nem beszélve az európai uniós összehasonlításokról, hogy ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mert most a mai magyar gazdaság már alkalmas arra, hogy nagyobb mértékben támogassuk a gyermekeket nevelő családokat.

Az újragondolás, amelyről beszéltünk, és a miniszter asszony is megemlítette, egy folyamat. Nem egy kiragadott eset, ami most van, és nem lesz három és fél éven keresztül; nem is kérheti ezt számon egyébként véleményem szerint senki. Mi ezzel a törvénnyel elindítjuk a családtámogatások új rendszerét, ahogy említettem, melyben minden gyerek egyformán fontos, nem úgy, mint ahogy Dunaújvárosban Kövér László képviselőtársunk elmondta. Én nem szeretnék durva jelzőket használni - ha nem fogja befejezni, ezt is megteszem. Tehát elindult egy törvényhozói munka, és elindítottunk egy műhelymunkát a családi pótlék kiszámíthatóságát garantáló indexálási rendszer kidolgozását illetően.

Újra kellett gondolnunk, ahogy említettem, a családtámogatás rendszerét, és ebben szeptember 1-jétől 20 százalékkal növekszik a családi pótlékok összege, illetve augusztusban - hogy az iskoláztatást, a tankönyvvásárlásokat segítsük - dupla családi pótlékot kapott minden magyar család. Jövő évtől kezdve 23 éves korig jár, ahogy említette a miniszter asszony, ez az ellátás.

A másik a szüléshez kapcsolódó anyasági támogatások összegének megemelése. Ismeretes, hogy jelenleg az öregségi nyugdíj 150 százalékát, tehát 30 150 forintot kapnak, a jövőre vonatkozóan ezt az összeget 50 százalékkal emeli meg a kormány a törvénytervezetben olvashatóan, így ez az összeg 45 225 forintra fog emelkedni.

Nagyon fontosnak tartjuk az ikerszülések támogatását, az anyasági támogatás megemelését, amely a mai 30 150 forint helyett 60 300 forintra fog emelkedni, illetve az ikres gyermekgondozási segély duplájára emelését, amely a mai 20 100 forint helyett 40 200 forint lesz. A másik intézkedés még az ikres családok esetében az, hogy a jövőben a tankötelezettségig fog ez a támogatás járni.

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 42 2002.09.18. 0:48  17-244

KORÓZS LAJOS, az idegenforgalmi bizottság előadója: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Az idegenforgalmi bizottságban a zárszámadásról szóló törvény tárgyalása kapcsán érdemi vitára nem került sor, lévén azok a jelentősebb anyagi források, amelyek elsősorban a Széchenyi-tervhez, illetve a kis- és közepes vállalkozások különböző fejlesztéseihez kapcsolódtak, az év vége felé kerültek meghirdetésre, pontosabban november 1-jével.

Így a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a benyújtott törvényjavaslatot, az én véleményem pedig ennek megfelelően olyan tartalommal hangzott el, mint amit ott megfogalmaztunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 46 2002.10.02. 3:41  19-293

KORÓZS LAJOS, az idegenforgalmi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Az idegenforgalmi bizottság szeptember 30-ai ülésén 1 szavazatkülönbséggel általános vitára alkalmasnak minősítette a most tárgyalt törvényt.

A bizottsági többségi véleményben elhangzott, hogy a kormány programja alapján az adó- és járulékpolitika a versenyképesség, a foglalkoztatás növelését tűzte ki elsődleges céljaként, a gazdaság aktivitásának bővítése érdekében.

Ezért, ami a legfontosabb - már az államtitkár úr expozéjában is elhangzott -: az adótáblák 2003. évi sávhatárainak a növekedése, illetve annak mértéke, mint tudjuk, meghaladja mind az inflációt, mind a várható bruttó keresetnövekedés mértékét. Tehát az alsó sávhatár 8,3 százalékkal, a középső 12,5 százalékkal emelkedik, amely egy közel 5 százalékos infláció és mintegy 7,4 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett is az adóterhelés csökkenését eredményezi.

Az idegenforgalom és a turizmus szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk azt a lehetőséget, mivel Magyarországon tudomásunk szerint több százezer család foglalkozik - vagy érintett - a falusi turizmus művelése ügyében a falusi vendéglátással, hogy a 400 ezer forintos adómentes értékhatár a jelenleg tárgyalt törvény alapján - és remélhetőleg elfogadott törvény alapján - 600 ezer forintra fog növekedni.

Üdvözlendőnek tartják a bizottság szocialista és szabad demokrata képviselői a mikro- és kisvállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében tett javaslatokat. Bizonyára ismeretes önök előtt, hogy a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban meglévő kedvezmények lehetőségét kiterjeszti a kormányjavaslat. Ez körülbelül 28-29 ezer vállalkozót érint, és érinti az adóterhek csökkentését. Ezek között sok a turizmusban és a vendéglátásban dolgozó vállalkozó.

A kedvezmény vonatkozik az immateriális javak beszerzésére. Itt elsősorban azokat a szoftverbeszerzéseket kell megemlíteni, amelyekkel a vállalkozók a jövőben egyszerűsíteni tudják a saját maguk adminisztrációját. Ezen túlmenően lehetőség van különböző ingatlanfejlesztések, -bővítések és -átalakítások adóévi költségeire is...

A másik nagyon fontos dolog az adótörvények tárgyalása kapcsán, a jövedéki adójogharmonizációja kapcsán bizonyára ismeretes önök előtt, ez még az Európai Unióban megfogalmazott javaslat, hogy egy harmonizációs feladatot is ellát az adótörvény tárgyalása; az alkoholos termékek egykulcsos adóztatása kerül bevezetésre. Önök bizonyára tudják, hogy jelenleg kétkulcsos ez az adóterhelés.

Tisztelt Ház! Az idegenforgalmi bizottság 1 szavazattöbbséggel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 74 2002.10.02. 5:17  19-293

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Két dolgot szeretnék elöljáróban mondani bizottsági többségi előadóként.

Az egyik az, hogy azt hiszem, kicsit illetlenség fél évvel a kormányváltás után számon kérni egy esetleges négyéves kormányzásnak a jövőbeni intézkedéseit, bárki is legyen kormányon. Tudjuk jól, hogy sok politizálási terep most, a helyhatósági választások előtt már nem adódik - lévén, hogy az elkövetkezendő két hétben nem ülésezik a parlament -, ezért mindenki megragad minden lehetőséget arra, hogy kifejtse véleményét.

Amikor ez az adótörvény-módosítási csomag készült, különböző célok fogalmazódtak meg. Ezek között talán első helyen emelendő ki, hogy a módosításokkal az igazságos közteherviselés irányába mozduljon el az adórendszer. Ez leginkább a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításánál figyelhető meg, főként azokban a változásokban, amelyek az adójóváírás növelésében, illetve az adósávok szélesítésében mutatkoznak meg.

Emlékeztetnék arra, hogy 2003 lesz a javaslat szerint az első olyan év, amikor remélhetőleg a minimálbér teljes egészében adómentessé válik. Ezzel egyidejűleg növekszik az a sáv, amelyen belül az adójóváírás érvényesíthető. Ezzel egyidejűleg az adósávok elmozdulnak, megtörténik az adósávok valorizációja is. A 20 százalékos adósságkulcs 600 ezer forintról 650 ezer forintra emelkedik, a felső, 40 százalékos sávhatár pedig 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer forintra mozdul. Ezzel egyidejűleg kiszélesedik az adójóváírás megállapításának sávhatára; az 1 millió 350 ezer és az 1 millió 950 ezer forintos sávhatáron belül még részben igénybe lehet venni az adójóváírást.

A családok jövedelmi pozícióiról szeretnék néhány mondatot mondani, lévén, hogy a vagyoni helyzet mellett elsősorban a keresetek, munkajövedelmek nagysága, valamint a társadalombiztosítás, illetve a szociális transzferek adják össze a családok jövedelmi pozícióját. A kormányváltás óta eltelt rövid időszakban a kormány jövedelempolitikájában jelentős változás történik és már történt is az előző száznapos program kapcsán.

Egyrészt a társadalmi jövedelmek tekintetében, a tb- és a szociális transzferek kezdeti lépéseként a családi pótlék emelése, valamint a társadalmi csoportokat elérő ellátások - az anyasági támogatás, a gyes kiterjesztése ikerszülés esetére; ez ismeretes képviselőtársaim előtt - megváltoztatása pozitívan hatott a családok jövedelmi helyzetére. Például a családi pótlék emelése és iskolakezdéskori megduplázása 2003-ra az előző évihez képest 3,6 százalékkal növelte a családi pótlék értékét. Ez egyébként nominális növekedésben közel 8 százalékot eredményezett. A többi transzfer, a segélyek, nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások mértéke a költségvetési törvény időszakában fog kialakulni, ami hamarosan a parlament elé fog kerülni.

Másrészt a keresetek vonatkozásában - ahogy említettem vagy céloztam rá - a száznapos program során teljesített 50 százalékos béremelés mellett az adójóváírás szabályainak megváltozásával az adóterhek is csökkentek.

Néhány mondatot engedjenek meg a várható társadalmi hatásról. Az adósávok szélesítésével, a bruttó bérek és a keresetek növekedésével összhatásként egyértelműen nyertesek lesznek azok, akik a 30 százalékos kulcs felső régiójában foglaltak helyet, mivel az adott év átlagkeresetéhez képest a legfelsőbb kulcs alsó határa emelkedik. Ez az érték a bruttó átlagkereset 82 százalékáról 2003-ban 85 százalékra fog növekedni.

Az adójóváírás összegének emelése már az idei évtől az alacsony és a közepes jövedelmű adózókat hozza remélhetőleg jobb helyzetbe. Az átlagos adóterhelés esetében ez 2002. januári szabályok alapján 22,1 százalék lett volna, de az első száznapos program intézkedései nyomán az adójóváírás összege nőtt; ez a mérték 21,2 százalékra mérséklődött (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a 2003. évtől várhatóan 20 százalék alá fog csökkenni.

Köszönöm szépen.

A bizottság 12 igen szavazattal, 8 ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 356 2002.11.27. 13:08  337-371

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A szocialista párt az előttünk álló törvénycsomag szándékával és rendelkezéseivel alapvetően egyetért. Különösen így van ez az alábbiak tekintetében: a tervezett pénzbeli ellátások mértékének növelésével ilyen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás gyermekenkénti 4600 forintra való emelése; a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése; az özvegyi nyugdíj megemelése.

Egyetértünk továbbá a szociális szolgáltatások módosításával, hiszen olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyekkel az intézmények működése hatékonyabbá válik.

Tisztelt Ház! A tervezett szándék szerint létrejön a szociálpolitikai tanács, amely a szakmai érdekegyeztetést hivatott szolgálni. E tanács feladata lesz a szociálpolitikai, illetve a gyermekvédelmi tárgyú koncepciók és jogszabálytervezetek véleményezése, valamint az ellátórendszer működésével kapcsolatos értékelő, elemző feladatok megvalósítása.

A tanács megalakításával lehetővé válik, hogy a folyamatos és érdemi szakmai érdekegyeztetés szervezeti rendszere létrejöjjön. Ebben helyet kapnak az állami, nem állami és egyházi fenntartók és szolgáltatást nyújtó szervezetek képviselői, mind területi, mind országos szinten.

Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban egyfajta koncentráltság figyelhető meg. A rendelkezések a gyermekekre, a fogyatékkal élőkre, a gyermekeket nehéz körülmények között nevelő családokra koncentrálnak. Ilyen a már említett gyermekvédelmi támogatás megemelése és annak kiterjesztése 25 éves korig. Ilyen az úgynevezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezése. Ez a szolgáltatás az idős embereknek és a fogyatékkal élőknek biztosít ellátási formát. Ezáltal válik biztonságossá saját lakókörnyezetében a nevezett személyek életvitele. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás révén a szociális gondozó számára lehetővé válik, hogy azonnal vagy nagyon rövid idő alatt az igénybe vevő lakásán segítséget nyújtson. A fogyatékos személyek részére nyújtandó szolgáltatás esetén pedig nagyon fontos a támogató szolgálattal való együttműködés. A személyi segítés révén lehetővé válik a gyors segítés, illetve más szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel a probléma megoldására.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénycsomag fontos része, hogy a fogyatékos személyek nappali intézménye és a fogyatékos személyek lakóotthona esetében az autista személyekre is kiterjeszti ezen szolgáltatások hatályát, összhangban a fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvénnyel.

A törvénytervezet az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények között említi az éjjeli menedékhelyet, és attól szétválasztva a hajléktalan személyek átmeneti szállását. Erre azért van szükség, mert az éjjeli menedékhely csak kifejezetten éjszakai pihenésre, egyszeri vagy rövid ideig tartó elhelyezésre, míg az átmeneti szállás a hajléktalan életvitelszerű elhelyezésére szolgál. Az utóbbi lehetőséget igényelheti az, aki szociális munkás segítségével képes az önellátásra.

E fejezettel kapcsolatosan kívánom megjegyezni, hogy az újonnan definiált utcai szociális munka presztízsét meg kell teremtenünk, elsősorban persze az anyagiakra gondolok.

Tisztelt Ház! A törvénycsomag foglalkozik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény módosításával. A 2001-ben bevezetett fogyatékossági támogatást igénylők száma ugyan hónapról hónapra emelkedik, de az eredeti becslésektől messze elmarad. A módosításra azért van szükség, mert az érdek-képviseleti szervezetek jelezték, hogy milyen végrehajtási tapasztalataik vannak, valamint felhívták figyelmünket a jogosultság megállapításával kapcsolatos problémákra. Ez az új szabályozás a siket és a vak honfitársainknak nyújt újabb segítséget a fogyatékossági támogatás igénybevételéhez.

A mozgási fogyatékos személyek esetében olyan módosítást hajtunk végre, amely értelmében a mozgásrendszer károsodásának, illetve funkciózavarának értékelését a minősítési eljárás során nem a rendeletekben meghatározott segédeszköz állandó használatához köti. Az új módosítás megjeleníti azon okokat, amelyek a fogyatékos állapot kialakulásához vezettek. A mozgáskorlátozottak között jelentős számban vannak olyan személyek, akiknek az állapota segédeszközzel eredményesen nem javítható, és nem is áll rendelkezésre olyan eszköz, amely segítségével helyzetük érdemben befolyásolható volna.

A jelenlegi szabályozás szerint ők kimaradtak a támogatási rendszerből, ezért kellett eme passzust módosítani, és a módosítás után a mindenkori öregségi nyugdíj 80 százalékáig jogosultak fogyatékossági támogatásra.

Kedves Képviselőtársaim! A kormányprogram kiemelten foglalkozik a nyugdíjban részesülők és a nyugdíjba készülők támogatásával. Ezen törvény módosításával bevezetésre kerül a kormányzati ciklus végére a teljes összegű 13. havi nyugdíj, évenkénti 25 százalékos emelkedéssel, valamint az özvegyi nyugdíj 20-ról 25 százalékra való, a jelenlegi ciklus végére annak 50 százalékra való emelése.

Tisztelt Ház! Felszólalásom végén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával kívánok foglalkozni. Mint önök számára is ismeretes, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló '97. évi XXXI. törvény '97. november 1-jén lépett hatályba. A törvény fokozatosan valósította, illetve valósítja meg azt a célt, hogy létrejöjjön és fejlődjön a minden rászoruló gyermek védelmét és esélyegyenlőségét növelő intézményrendszer. A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy érvényesüljenek a gyermekek jogairól New Yorkban '89-ben elfogadott és Magyarországon '91-ben törvénybe iktatott gyermeki jogok.

Az eltelt öt év reformfolyamatai azt igazolják, hogy a törvény eredményesen szolgálta ezen célok megvalósulását, egy átlátható és ellenőrizhető gyermekvédelmi rendszer kiépülését, azonban a működés hatékonyságának növelése igényelte a törvény módosítását.

 

(20.20)

 

Ennek érdekében az Országgyűlés 2002. február 26-án elfogadta a törvény egyes rendelkezéseinek módosítását, de a hatálybalépés, 2003. január 1-je előtt szükségessé vált az alap- és módosító rendelkezések áttekintése és újragondolása, az egyéb szociális területen bekövetkező változásokhoz igazítva.

Az egyik legfontosabb, a törvényben megfogalmazott gyermeki jog, hogy a gyermeknek joga van az egészséges testi, szellemi fejlődését biztosító családjában felnövekedni. Ha az egyedüli fejlődését veszélyeztető ok a család szegénysége, vagyis az anyagi ok, ez nem szolgálhat alapul a gyermeknek a családból való kiemelésére. Ebben az esetben a családot kell pénzbeli és egyéb támogatásokkal alkalmassá tenni a gyermek nevelésére, és nem történhet meg, hogy a szegénység miatt kelljen gyermeket szülőjétől, családjától elválasztani.

A gyermekvédelmi törvény ehhez már 1997-ben komoly és folyamatos segítséget nyújtott, amikor bevezette a rendszeres gyermekvédelmi támogatás intézményét, amellyel minden, létminimum alatt élő gyermek számára havi egyösszegű támogatást biztosított. A döntés megalapozottságát igazolta, hogy az elmúlt években ebben a támogatásban közel 800 ezer gyermek részesült. A 2002. évben a támogatás elnevezése kiegészítő családi pótlékra változott, egyébként a szabályozása és az összege mértékadóan nem változott.

A családi pótlékkal való elnevezési hasonlóság miatt a támogatás megnevezése megtévesztő és összemosható a jelzett családtámogatási formával. Ebből következett, hogy sok esetben az igényjogosultak számára sem volt egyértelmű, honnan, milyen ellátásban részesülnek. A jelen módosító javaslat visszaállítja az ellátás eredeti elnevezését, de ennél sokkal fontosabb, hogy megemeli a támogatás összegét 4600 forintra, és 2003-tól az Országgyűlés fog dönteni évente az összeg emeléséről. Az ellátottak számára kedvező változást jelent, hogy azon 25 év alatti nagykorúvá vált gyermekek számára is folyósítandó, akik nappali tagozaton felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, ha a rászorultságuk egyébként fennáll.

A módosítás kiemelt figyelmet fordít azokra a tartásra köteles, nyugellátásban, nyugdíjszerű szociális pénzellátásban, időskorúak járadékában részesülő hozzátartozókra - például a nagyszülőkre -, akiket a gyámhivatal a gyermek gyámjaként kirendel. Az ő esetükben a támogatás havi összege 9600 forint, amely a következő években szintén emelkedik. A nagyszülő, egyéb rokon ily módon történő bevonásával a gyermek gondozásába, nevelésébe, megelőzhető a család szétválasztása.

A gyermekvédelmi törvény alapvető gyermeki jogként rögzíti a gyermek panaszjogát, vagyis az őt ért sérelem esetén joga van a kérelme kivizsgálására köteles szervhez fordulni.

A gyermeki jogok hatékonyabb biztosítása érdekében szükséges rögzíteni a gyermek közvetlen panaszjogát, mivel jelenleg a gyermek ezzel csak a szülőjén vagy törvényes képviselőjén, illetve a gyermekönkormányzaton keresztül élhet. A panaszügyek vizsgálatában szerepet kap az új fórumként létrejövő gyermekjogi képviselői intézmény is, amelyet a 2002. évi módosítás még a megyei gyámhivatalok szervezeti keretein belül tervezett, de a gyermekjogi képviselő függetlenségének biztosítása önálló szervezeti keretek kialakítását indokolja. Ezért rendelkezik úgy a jelen tervezet, hogy a gyermekjogi képviselőknek közösen, az ellátottjogi és betegjogi képviselőkkel e célra létrehozott szervezet keretein belül kell majd működniük.

A jövőbeni szabályozás feladata lesz azonban, hogy a képviselők hatékony munkavégzéséhez a kapcsolat- és eszközrendszert segítő hálózatot is mellérendelje, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy legyen szakmai súlya intézkedéseinek, javaslatainak, mert csak ebben az esetben töltheti be rendeltetését.

Tisztelt Ház! A családjukból kiemelt gyermekeket átmeneti vagy tartós neveltként a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban helyezik el a gyámhivatalok. Esetükben az a cél, hogy minél előbb családba, lehetőleg a saját családjukba kerüljenek vissza, ezért helyzetüket a szakemberek évente, a három év alatti gyermekek esetében félévente felülvizsgálják. A reális, a gyermek érdekeit mindenekfelett figyelembe vevő mérlegelést és döntést könnyíti meg a tervezet azon rendelkezése, hogy minden esetben egy orvosból, szociális munkásból, pszichológusból álló szakértői bizottság fogja megvizsgálni a körülményeket, a gyermek és családja kapcsolatát, és javaslatot tesz további elhelyezésére, gondozására.

A közelmúltban a sajtóban sokasodtak azon tudósítások, amelyek arról számoltak be, hogy a családon belüli erőszak, bántalmazás milyen tragédiákba torkollhat. Senki nem hiheti komolyan, hogy ez új jelenség, csak eddig nem nagyon beszéltünk róla. Összetett és több ágazatot átfogó, a bántalmazott családtag - sajnos, sok esetben a gyermek - számára valódi védelmet nyújtó szabályozás szükséges az igazságszolgáltatás, az egészségügy, a belügyi igazgatás és nem utolsósorban a gyermekvédelem területén is. Ehhez nyújt garanciális szabályozást a tervezet, amely szerint a gyámhatóság, a menekülő családtagokat befogadó gyermekvédelmi intézmény megtagadhatja a bántalmazás miatt büntetőeljárás alá vont személytől a felvilágosítást a bántalmazott szülő vagy gyermek tartózkodási helyére és egyéb adataira nézvést.

E módosító szabályozással természetesen nem szüntethető meg a családi erőszak, de esélyt adunk azoknak a bántalmazott családanyáknak és gyermekeknek, akik jelenleg úgy érezhetik, nem menekülhetnek a bántalmazójuk elől, mert bárhol az országban megtalálják őket.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyiben kívántam a Szocialista Párt véleményét megfogalmazni a benyújtott törvényjavaslathoz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 169 2003.03.04. 4:30  166-192

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szociális bizottság még a múlt év novemberében megtárgyalta a jelentést, és már megelőlegezvén mondom, ugyan ezt a végén szoktuk mondani, hogy vitára alkalmasnak is minősítette, de ennél azért többet szeretnék mondani.

Ahogy az államtitkár asszony is említette volt, utalt rá, a nyolcvanas években kibontakozó és másfél évtizeden keresztül elhúzódó gazdasági válság, illetve átalakulás következtében valamennyiünknek folyamatosan és jelentős mértékben emelkedő létfenntartási költségeket kellett finanszíroznunk. A társadalom jelentős része a növekvő, tartós munkanélküliség mellett, valamint az állam által ellátott jóléti vállalások csökkenése, illetve az állam jóléti prioritásainak megváltozása miatt a rá háruló plusz kiadásokkal nem tudott lépést tartani. A társadalmi áldozatvállalás nyomán meginduló gazdasági növekedés hatásai nem hoztak kedvező változásokat a legszegényebb családok számára, mára százezreket fenyeget közvetlenül vagy közvetve a hajléktalanság veszélye. A családokban élő felnőttek és gyermekek szinte esélytelenül szembesülnek ezekkel a kihívásokkal. Hangsúlyozzuk, hogy a szolidaritás nem cél, hanem egy eszköz, eszköz annak érdekében, hogy a társadalmi kohézió növekedjék. Az országnak ne csak gazdasága, hanem társadalma is versenyképessé váljon. Meggyőződésünk, hogy csak ez biztosíthatja az ország stabil helyzetét a fejlett nemzetek sorában.

A kormányprogram alapján eddig megtett intézkedéseket folytatva mielőbb meg kell kezdeni a bérlakásszektor fejlesztését, ahogy említette is az államtitkár asszony, illetve bizonyára minden képviselőtársam előtt ismeretes, hogy a Belügyminisztérium kiemelt programként foglalkozik ezzel a témakörrel. El kell érni, hogy az első lakáshoz jutás azon családok számára is lehetővé váljon, amelyek jelenleg hitelhez nem jutnak, saját forrásból vásárolni pedig képtelenek. A lakások megtartása érdekében át kell dolgozni a lakásfenntartási díjhátralék-kezelési programot, el is indult ennek a munkának a kidolgozása, illetve ennek a programnak a kidolgozása. A hajléktalanná válás megelőzésére és a nem intézményes ellátás fejlesztésére van szükség: önálló életre képes családokat csupán gazdasági okból ne lehessen drága intézményekben elhelyezni.

A megelőzésben fontos szerepet kell vállalniuk az önkormányzatoknak. A gyermek- és szociális törvényt maradéktalanul be kell tartanunk, és támogatnunk kell a gyermekjóléti szolgálatok, a családsegítő szolgálatok munkáját is.

A jelentést a bizottság többsége alaposnak, részletesnek minősítette, hiszen a jelentés tartalmazza azt az elemzést, hogy a családok milyen körét fenyegeti a hajléktalanná válás veszélye, kitér arra, hogy az állami, önkormányzati és civil intézményhálózat milyen módon képes hozzájárulni a megelőzéshez, részletesen foglalkozik azzal, hogy a fentiek esetében hogyan érvényesülnek a gyermeki jogok, és hangsúlyosan foglalkozik a jelentés azzal, hogy a családok hajléktalanná válása milyen mértékű költséget eredményez az önkormányzati és az állami szférának.

Az a helyzetkép, amelyet az elemzés fölvázolt, a szabad demokrata, szocialista képviselők szerint részletesen és alaposan elemzi azt a helyzetet, amikor a hajléktalanná válás anyagi okok miatt történik, azt a helyzetet, amikor a hajléktalanná válás nem anyagi okokból történik - hiszen itt teljesen másról van szó -, illetve elemzi azokat a családokat, a hajléktalanság által veszélyeztetett családok legnagyobb csoportjait. Véleményünk szerint ez mindenképpen elegendő alapot jelent arra, hogy az a közös gondolkodás elinduljon, amiről az államtitkár asszony is beszélt.

Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartja a jelentést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 73 2003.03.18. 4:30  60-96

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Akik a bizottsági ülésen jelen voltak, azok emlékezhetnek rá, hogy én úgy kezdtem a hozzászólásomat akkor, hogy már az az 5-5,5 hónap is elvesztegetett idő volt, amióta húzódik ezen országgyűlési határozat előterjesztésének a lehetősége itt a Házban. Miért mondtam ezt?

Ahogy Eörsi Mátyás képviselőtársam említette, Magyarországon minden harmadik napon valaki meghal valamilyen erőszakos cselekmény következtében, és minden héten meghal egy nő, és minden hónapban egyszer egy gyermekáldozata van az erőszaknak. Én úgy gondolom, és a bizottság többségi véleményét is mondhatom, hogy ez tűrhetetlen - minden nap, minden perc elvesztegetett idő ebben a kérdésben.

Azon civil szervezetek tanulmányaiból, amelyek ezt az ügyet felkarolták és az országot felrázták, tudjuk, hogy Magyarországon közel egymillió ember érintett valamilyen erőszakos cselekmény által. Az elszenvedő személyek körül borzalmas, milyen tévhitek keringenek, az előítéletek szövevénye miatt nagyon sokszor ezek az ügyek, problémák nem is kerülnek felszínre. A beavatkozás és a megelőzés rendszerint elmarad. A bántalmazottak rendszerint félnek, a kívülállók pedig a bántalmazottat hibáztatják. Ezek szinte mindennapos vélemények. Én úgy gondolom, hogy ezt tovább tűrni nem lehet. Az áldozatok még a legelemibb segítséget sem kapják meg, amit, úgy gondolom, minden hatóságnak kötelessége lenne megtenni. Az én felfogásomban a családon belüli erőszak formái sokkal bővebbek annál, mint az a közfelfogásban van.

(14.30)

 

A kapcsolaton belüli erőszaknak a szóbeli erőszaktól a szexuális erőszakig számos megnyilvánulási formája van, többek között, ahogy említettük, a testi erőszak. A veréstől a fojtogatáson, a fegyverrel való kényszerítésen, a rúgáson, a harapáson, a megégetésen keresztül szinte nem is tudjuk kifejezni ezeket a lehetőségeket, amelyekkel élnek; a szexuális erőszak, a megerőszakolás, az intim testrészek bántalmazása; a szóbeli erőszak, a lelki erőszak, aki a társától elzárkózik, másokat ellenőrzés alatt tart, s a többi, s a többi, s a többi. A megfélemlítés, az elszigetelés, a gazdasági erőszak, ezek mind-mind olyan erőszakformák, amelyeket nagyon sokszor nem is vélünk erőszakos cselekménynek. Említette Eörsi képviselőtársam a gyermekekkel szembeni erőszakot. Rendszerint kimarad ezekből a felsorolásokból az idős emberekkel szembeni erőszak, a koruknak és állapotuknak megfelelő ellátás megtagadása, a veréssel való fenyegetés, s a többi, s a többi, s a többi.

Az általam felsorolt változatok közel sem teljesek, hiszen az is tény, hogy a lelki erőszakot rendszerint követi a testi erőszak, és sajnos fordítva is legtöbbször így van. A bántalmazott rendszerint nincs abban a helyzetben, hogy úgy mondjam, visszabántalmazza a partnerét. Az elszenvedők rendszerint nők és gyermekek, ők a legvédtelenebbek.

Tehát az itt tárgyalt országgyűlési határozat egy munka kezdete, ahogy képviselőtársam is említette, ami rendkívül sokrétű, és a fogalmak definiálásától - a családon belüli erőszak, az elhanyagolás, visszaélés, megelőzés, kezelés - a konkrét program elfogadásáig és a program végrehajtásáig terjed. És a legfontosabb az, az országgyűlési határozat erről szól, hogy mit vállal ebből a munkából az állam, milyen lépéseket tesz, és természetesen milyen határidőket szab azok végrehajtására.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, a bizottság többségi véleményét ismertettem. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 96 2003.05.13. 6:11  17-127

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A népesség általános egészségi állapotát befolyásoló tényezőként szokás emlegetni a demográfiai tényezőt, a gazdasági növekedést, a munkaerő-piaci helyzetet, az iskolázottsági szintet, a keresetek, a jövedelmek színvonalát. Ezen mutatók szoros kölcsönhatásban befolyásolják a népesség életmódját, egészség-magatartását, fogyasztási szokásait és természetesen az egészségügyi kiadásokat is.

Felszólalásomban olyan témával szeretnék foglalkozni, mely véleményem szerint egy szociáldemokrata pártnak a gazdaság működtetése és működési feltételeinek megteremtése mellett a politikáját meg kell hogy határozza. Ez a szociálpolitika, pontosabban az, hogy tud-e a kormányon lévő két párt olyan szociálpolitikát csinálni, ahol a különböző okokból más élethelyzetbe került emberekről az állam valamilyen módon gondoskodik.

A szociálliberális kormány a kormányprogram végrehajtása kapcsán megfogalmazza, és ezt is teszi, olyan politikát folytat, ahol senki sem marad ellátás nélkül. Senkinek nem kell félnie attól - ahogy Papp képviselőtársam mondta -, hogy azért lesz szegény, mert valamikor megbetegedett, s attól sem kell félnie, hogy azért lesz beteg, mert éppen most szegény sorban él. A mi szolidaritás alapú társadalombiztosításunk egyforma esélyt ad minden embernek az ellátásra.

Ez volt a vezérgondolata a 2003. évi szociális költségvetés megfogalmazásának is. Ha megnézzük csak a legfőbb számokat az Orbán-kormány utolsó évi költségvetésében és a Medgyessy-kormány ez évi pozícióit, látható, hogy a gondoskodó állam mit tesz a társadalomért. Az önkormányzati normatívákat vettem elő. Nem szeretnék nagyon sok számmal untatni senkit, de azt hiszem, hogy nagyon beszédesek ezek a számok. A pénzbeli ellátásoknál a 2002. évi költségvetésben közel 110 milliárd forintos költségvetési támogatást állított be az Orbán-kormány, és ezzel szemben a Medgyessy-kormány közel 130 milliárd forintot. Tehát közel 20 milliárd forintos növekmény van a pénzbeli ellátásoknál.

A szolgáltatások tekintetében szeretnék néhány számot megemlíteni. A szolgáltatások egészében 16,2 milliárdos növekmény van az előző évihez képest az alapellátásban, a bölcsődei szolgáltatásokban, a nappali intézmények finanszírozásában, a gyermekvédelmi intézmények finanszírozásában, a felnőttvédelmi bentlakásos intézmények finanszírozásában. Ezek összesen több mint 35 milliárd forint többletet mutatnak a 2002. évi költségvetéshez képest.

Ezeknél a dolgoknál, amelyeket itt fölsoroltam, tehát az önkormányzati feladatkörbe tartozó szociális és gyermekvédelmi feladatokra fordítható előirányzatnál 18 százalékos növekmény van, ami 35 milliárd forintot jelentett. Ezen belül a szolgáltatások támogatásánál még nagyobb mérvű a fejlődés; ahogy említettem, több mint 22 százalékos növekmény volt.

A szociális szolgáltatásokat érintő fejezeti előirányzatoknál két nagyon fontos dolgot szeretnék megemlíteni. Amíg a szociális szak- és alapellátásnál a 2002. évben 118 milliárd forintos beállítás volt, a mi költségvetésünkben 134 százalékos növekmény volt erre az egy tételre.

A falugondnoki hálózat kialakítására 160 százalékos növekedés volt beállítva a költségvetésben, és ezt végre is fogjuk hajtani. Ugyanígy a hajléktalanellátást kell említenem. Év közben kétszer is módosítottuk pozitív irányban a hajléktalanellátás finanszírozását.

Azt hiszem, nem kell külön idecitálni a teljes szociális törvénycsomagot, amelyet a múlt év végén fogadtunk el, de prioritásként azért néhány dolgot szeretnék megemlíteni. A szociális törvénycsomag, mint ismeretes, négy törvényt is módosított. A legjelentősebb, 160 százalékos emelkedés - ahogy említettem - a falugondnoki ellátás fejlesztésénél jelentkezett, illetve új ellátási formaként bevezetésre kerül a tanyagondnoki rendszer kialakítása. Lényeges költségnövekedést tartalmazott a szociális szak- és alapellátásban a 134 százalékos növekmény; itt főként az alap- és a nappali ellátás fejlesztésének támogatása jelent meg; ezen túlmenően a gondozási központok, a házi gondozás fejlesztése, a speciális ellátások kialakítása, a jelzőrendszeres gondozás bevezetése, a fogyatékos személyek és szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali ellátásának fejlesztése és a gondozási módszerek korszerűsítése.

Úgy gondolom, hogy ezen prioritások és támogatási növekmények nem a szociális katasztrófa irányába hatnak, mint ahogy ezt fölvázolta Csáky András képviselőtársam. Tehát arról van szó, akár a pénzbeli ellátásokat veszem figyelembe, akár a szolgáltatások bővülését és növekvő finanszírozását, meg kell állapítani, hogy az embereket szolgálja, többek között azért, hogy ne legyenek betegek, de ha mégis azok lesznek, akkor a mindenkire egyformán érvényes és teljes ellátást megkaphassa minden magyar állampolgár.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 46 2003.05.28. 3:51  1-63

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Ha megengedik, akkor visszakanyarodnék a részletes vitának azon pontjaihoz, amelyek a konkrét indítványokkal foglalkoznak, én a 4. pontban a magam és képviselőtársaim által benyújtott módosító indítványhoz szeretnék néhány keresetlen mondatot fűzni. Itt arról van szó, hogy eddig a nyugdíjak megállapítása a svájci indexálási rendszeren alapult, amely egyrészről rendjén is van, mert a bérkiáramlást és az inflációt veszi figyelembe, de a módosításunk lényege az lenne, hogy próbáljuk keresni azokat a lehetőségeket, amelyek a túlzott differenciákat valahogy nivellálnák és közelítenék egymáshoz. Ennek az egyik lényege, hogy figyelembe veszi a szolgálati időt, de egy dolgot nem vesz figyelembe, azt, hogy mikor ment el valaki nyugdíjba, hiszen óriási különbségek vannak, ha valaki tíz évvel ezelőtt és szerencsés helyzetben, vagy egy - idézőjelbe tett - „ szerencsésö évben tudott nyugdíjba menni, és különbség, óriási különbség lehet aközött, ha valaki, mondjuk, nyolc évre rá egy szerencsétlen időpontban megy nyugdíjba.

A másik: kicsit kapcsolódnék is Csákabonyi képviselőtársamhoz abban a dologban, amely a költségvetési törvény tervezésénél, ha a speciális fogyasztói kosarat figyelembe tudjuk venni, és ezt az elmozdulást a svájci indexálási rendszeren belül összhangba tudjuk hozni, akkor azt az eredményt tudjuk elérni, hogy ne legyenek ilyen irdatlan nagy különbségek a nyugdíjak összege között; másrészről pedig úgy gondolom, hogy sokkal igazságosabb, hiszen teljesen más fogyasztási szerkezet az, amit a nyugdíjasok alkalmaznak, egyszerűen az életkorukból, az egészségügyi helyzetükből adódóan, mint általában a társadalom többi része. Magam is itt ültem akkor, amikor Varga Mihály képviselő úr, illetve miniszter úr azt mondta, igaz a társadalombiztosítás valamelyik vezetőjére hivatkozva, hogy semmi különbség nincs.

Teszem föl én a kérdést, mondják meg: egy 40 éves embernek olyan a gyógyszerfogyasztása, mint egy 75 éves bányásznak? Persze hogy nem. Annyiba kerül a jövedelmén belüli lakásfenntartási hányad a fogyasztói kosáron belül egy kétkeresős háztartásnak, mint egy egyedül háztartást vezető özvegy asszonynak? Ugye, hogy nem. Azt hiszem, hogy ezt különösebben nem kell magyarázni.

A másik dolog, amihez még csatlakozni kívánok, és szintén a módosító indítványokban szerepel lehetőségként, Kósáné képviselő asszony nyújtotta be, az idősek jövedelemkiegészítése, ha még nem elég az, amit én az előbb elmondtam lehetőségként. A másik dolog pedig, többen hivatkoztak rá, azt hiszem, éppen a Sisák képviselőtársam az ápolási díj kiterjesztésénél, én ezzel egyetértek. Ennek egyetlenegy módja van, a Szociális Minisztérium által már elkezdett szociális törvény végiggondolása, újragondolása, illetve az egész szociális ellátórendszer.

Azt hiszem, hogy a rendszerváltás után 13 vagy közel 14 évvel megérett a helyzet arra, hogy generálisan végiggondoljuk ezeket az ügyeket, problémákat, és azon belül is lehetőség nyílik arra, hogy korrigáljuk az esetleges különbözőségeket.

Köszönöm szépen, elnök asszony.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 24 2003.09.17. 5:50  1-115

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Felszólalásomban két dologról szeretnék beszélni, természetesen egyrészről a szabad demokrata és MSZP-s kormány elért eredményeiről, és természetesen a jövőről, hogy erről is essék szó.

Tehát kezdem azzal, hogy a kormányprogram elfogadása után elindítottunk egy folyamatot, amely a mai napig tart. A céljaink a következők voltak a szociálpolitika területén: először is megfogalmaztuk azt, hogy aki dolgozik, képes legyen tisztességesen megélni a keresetéből. Másrészről megfogalmaztuk azt, hogy aki gyermeket nevel, annak az ne legyen teher. Harmadrészről: aki idős, az ne érezze magát kiszolgáltatottnak és feleslegesnek. Negyedrészről pedig: aki bajba jutott, az számíthasson a társadalom támogatására.

Az első alapelv, mely szerint, aki dolgozik, képes legyen megélni a keresetéből: elindultunk egy úton, hiszen soha nem látott bérnövekedés történt, a közszféra béreinek, ahogy említette a vezérszónokunk, 50 százalékos növelésével 650 ezer ember fizetésemeléséről gondoskodtunk, olyanokról, kedves képviselőtársaim, akikre a Fidesz négy év alatt rá sem nézett (Domokos László: Mi az ára?), orvosokról, pedagógusokról, népművelőkről, könyvtárosokról és szociális munkásokról beszélek. Aki ennek az ellenkezőjét állítja - azt hiszem, leszögezhetjük -, az hazudik. Hazudik egy bizonyos politikai párt ebben a parlamentben, mert előbb azt kezdte az emberekbe sulykolni, hogy úgysem kapják meg a fizetésemelést, majd azt: na és, ha megkapják, akkor is rosszabb lett a helyzet. Csak azt nem tudom, hogy mitől.

A béremeléshez kapcsolt adóteher-csökkentés önmagában is kedvező lépés volt, és a pozitív hatást növeli az a tény, hogy a béremelés és az adócsökkentés elosztási hatása éppen az alacsony keresetű embereket érintette kedvezően - célzok itt a minimálbér adómentességére is. Tehát nem igaz az, hogy az embereknek rosszabb lett.

A második alapelv, amint említettem, miszerint, aki gyermeket vállal, annak ez ne legyen teher: a rendszerváltás óta az MSZP-SZDSZ-kormány tette a legtöbbet, mindenekelőtt filozófiát váltottunk, a mi támogatási rendszerünk széles társadalmi rétegeket, csoportokat céloz meg, nem úgy, mint a Fideszé, hiszen az ő politikájuk középpontjában a munkaerőpiacon bent lévő, jó keresettel rendelkező gyermekes családok álltak. A mi szociálpolitikánk többlettámogatáshoz juttatta a gyermekes családok nagy részét. Felemeltük a családi pótlékot 20 százalékkal, amit a Fidesz négy éven keresztül egy fillérrel nem emelt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Abba gondoljon csak bele, képviselőtársam, ha négy éven keresztül emeli, és még ahhoz képest emeltük volna 20 százalékkal, akkor mennyi lenne. Bevezettük a 13. havi családi pótlékot, mely az iskolakezdés előtt a beiskolázást hivatott segíteni. Egy háromgyermekes család esetében ez közel 20 ezer forint többletjuttatást jelent. Az anyasági támogatás - ahogy említette Kökény Mihály miniszter úr - egy év alatti növekménye közel 19 ezer forint volt; ez ikrek esetében több mint 70 ezer forintot jelent. Nos, kedves képviselőtársaim, erre azt mondani, hogy rosszabb lett a gyermeket nevelő családok helyzete, az enyhén szólva is hazugság.

Nézzük a harmadik alapelvet: aki idős, ne érezze magát kiszolgáltatottnak és feleslegesnek. A 2003-as nyugdíjemelés 8,4 százalékos volt. Ez lényegesen nagyobb, mint az infláció. Erre nem lehet azt mondani, hogy a nyugdíjasok helyzete romlott ebben az évben.

Bevezettük, mert a Fidesz megszüntette, a méltányossági nyugdíjat, és a keretbővítéssel közel 900 millió forintot fordítottunk erre. (Varga Mihály: És ez se igaz! - Mátrai Márta: Nem igaz!) Erre sem lehet azt mondani… (Varga Mihály: Elcsuklott a hangod? - Zaj. - Az elnök csenget.) Kedves Képviselőtársam! Ha a frusztráltságát szeretné leplezni a folyamatos bekiabálással, ám tegye, de akkor itt meg kell hallani azt is, amit én mondok, úgy gondolom.

Megemeltük az özvegyi nyugdíjat (Varga Mihály: Ne hazudj! - Zaj. - Az elnök csenget.), mely érvényes mind az állományban lévő és a megözvegyülő honfitársainkra egyaránt. Az intézkedés idei hatása plusz 3 milliárd forint. Ugye, erre sem lehet azt mondani, hogy az intézkedés rontotta a nyugdíjasok helyzetét.

Ahogy a családtámogatásnál említettem, intézkedéseink beépülnek a jövő évi költségvetésbe, következésképpen ez az összeg 3 milliárd forintról 15 milliárd forintra fog emelkedni.

A jövőbeni terveinket szeretném ismertetni. Folytatni kívánjuk a gyermekek életét javító intézkedéseket. Családtámogatási rendszerünk nem tesz különbséget érdemek és családtípusok szerint. A családi pótlék folyamatos emelésével megteremtjük annak értékállóságát. A szociálpolitikai intézmények és szolgáltatások áttekinthetőbbek és megismerhetőbbek lesznek.

Az 1998-ban megszületett - és általunk módosított -, fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét rögzítő törvényt alapvetőnek és érvényesnek tartjuk. A fogyatékosokat önálló és önmagukért felelős jogképes embereknek tekintjük, akiknek pozitív diszkriminációval az iskolai oktatáson, képzésen keresztül szociális és munkaerő-piaci, egészségügyi szolgáltatásokkal segítünk abban, hogy a befogadásukra kész társadalom aktív és megbecsült tagjai lehessenek. Legfontosabb feladatunk tehát a környezeti, munkahelyi, oktatási feltételek biztosítása, és ezt meg is fogjuk tenni, és számon is lehet rajtunk kérni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 144 2003.10.15. 1:53  1-201

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a fehér bot napján nem haszontalan két keresetlen mondatot szólni a fogyatékos emberek dolgairól, sorsáról.

Igen, több pénzt az embereknek, ezt mondtuk, álltuk is a szavunkat. Szalay képviselőtársam említette volt, hogy mindig visszamutogatunk. Úgy gondolom, hogy muszáj, mert valamihez viszonyítanunk kell. Tehát valami volt egy évvel ezelőtt is, valami volt két évvel ezelőtt is. Ha csak a fogyatékos emberek sorsáról beszélünk, akkor meg kell hogy állapítsuk, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek neveltetéséhez a családi pótlék összegében az előző kormány által biztosított 10 ezer forinthoz képest 13 300 forintot biztosítottunk. Úgy gondolom, hogy ez önmagáért beszél, hiszen egy 30 százalékos növekedésről van szó.

Továbbá az intézetben nevelkedett gyerekek családi pótlékát a volt 5400 forintról 6900 forintra emeltük akkor, hogyha nevelőszülőkhöz kerülnek ki. A fogyatékos emberek sorsával foglalkozik ez a kormány akkor, amikor kijelenti azt, és állja a szavát, hogy a fogyatékosügyi programot folytatja, és a jövő évi költségvetésben több száz millió forintos nagyságrendben biztosít támogatást a támogató szolgálatok létrehozásához, százmilliós nagyságrendben kíván pénzt adni arra, hogy a lakóotthoni program a fogyatékos emberek számára elérhető legyen és folytatódjék.

Ezen túlmenően, úgy gondolom, a szocialistáknak még van közel egy fél órájuk arra, hogy elmondják a véleményüket, a fideszeseknek meg már nincs, mert lejárt az idejük.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 64 2003.10.29. 1:58  1-277

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csáky képviselőtársam említette több ízben is a nyugdíj dolgait. Nagyon sok mindenben én magam is egyetértek Csáky képviselő úrral. A nyugdíjról beszélni soha nem késő, és mindig aktuális dolog. Ez nem magyar probléma, amit felvetett, egész Európa ezen gondolkodik. A múlt héten éppen a szociális bizottság egy négyfős parlamenti delegációval Csehországban járt, és két és fél napon keresztül szinte másról sem volt szó. Csehországban lényegesen nagyobb problémák vannak a nyugdíjjal, mint Magyarországon. Nem véletlen, hogy a felosztó-kirovó rendszerről igyekezett áttérni a magyar nyugdíjrendszer a tőkefedezetire, mert az alapvető kérdés, hogy mi az az új pénz, mi az a friss pénz, amit be lehet tenni ebbe az egész rendszerbe. Mert ha ez nem lesz meg, látván a demográfiai helyzetet, úgy néz ki - Európában ez a trend -, egyre kevesebb ember lesz, aki befizető lesz, az életminőség javulásával pedig egyre több ember lesz, aki ki akar venni ebből az egészből - hál' istennek, tovább élnek az emberek.

Ebben a kérdésben meg kell találni azt az egészséges kompromisszumot, amelyet igyekeztünk megtalálni. Nem véletlen, hogy nem emelkedik a magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg százalékosan, mert abban tényleg egyetértünk, ha ez a százalék itt növekedik, akkor az első Pillérben fogy a pénz. Itt egy egészséges arányt meg kell találni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 72 2003.11.11. 1:16  19-427

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Polgármester úr, ugye, ön is tudja, hogy a terhességmegszakítás nem demográfiai helyzetet befolyásoló tényező. (Sisák Imre János: Hanem?) Nem az. Teljesen másról van szó. A terhességmegszakítás nem az a kategória, nem születésszabályozási eszköz. Ez az egyik dolog.

A másik, amit szeretnék elmondani, hogy a demográfiai helyzetet pozitívan segítő kormányzati intézkedés például a lakástámogatási rendszer újbóli végiggondolása, hogy legyen stabil egzisztenciája annak a családnak, amelyik gyermeket vállal. Az igenis az, hogy a Fidesz 200 ezer forintos egygyermekes szocpoltámogatását 800 ezer forintra emelik; az igen, hogy a két gyermek után adott fideszes szocpoltámogatás 1,2 millió forintról 2 millió forintra emelkedik; és az is, amikor három gyereknél a 2,2 millió forint 3 millió forintra emelkedik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 46 2003.11.18. 3:49  29-457

KORÓZS LAJOS, az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. Az idegenforgalmi bizottság szabad demokrata és szocialista képviselői általános vitára alkalmasnak tartják ezt a törvénytervezetet.

Vizsgálódásunk természetesen az idegenforgalmi szempontokat vette figyelembe. Szeretném az elején leszögezni, hogy rendkívül fontos a turizmus mint általában a gazdaság teljes spektrumában a közútfejlesztés, a gyorsforgalmi útfejlesztés, lévén, hogy azt hiszem, nem kell mondani, mennyire fontos az idegenforgalmilag frekventált, vonzerővel rendelkező, turizmusban jelentős szerepet játszó települések elérése, mégpedig gyors elérése, hiszen az emberek már nem nagyon szeretnek órákat, fél napokat, napokat zötykölődni autóbuszokon.

Megfogalmazódott, hogy ez a törvény elsősorban azért fontos, mert illeszkedik abba az európai koncepcióba, amelyet miniszter úr az expozéjában említett, valamint a helsinki folyosókhoz; mind a 4-es, mind az 5-ös folyosót említenem kell, hiszen e folyosók magyarországi szakaszának építése deklarálva van ebben a törvényben. Ezen túlmenően rendkívül fontos, hogy e folyosók kiépítése szerves összeköttetést tud biztosítani Észak-Olaszországgal, az adriai kikötőkkel, de mondhatjuk, hogy kelet felé a Baltikummal és Kelet-Európával is. Nagyon fontosnak tartjuk a törvényt abból a szempontból, hogy regionális kapcsolódásokat, regionális kapcsolatokat erősítendő fejlesztések vannak megfogalmazva, így az európai uniós csatlakozás után szervesen kapcsolódhat Hegyalja Dél-Szlovákiával az M3-as út továbbépítése, illetve a 30-as út fejlesztése kapcsán, de mondhatom Délvidéken a Mura-vidéket a Szlovéniában élő magyarokkal, és természetesen a 3-as út továbbépítésével Észak-Erdélyt.

Nagyon fontosnak tartjuk azt is - ellentétben azokkal, akik más véleményen vannak -, hogy ez a törvény garanciákat, állami feladatokat rögzít a tervezés, a fejlesztés, az igénybevétel szabályozása, a fenntartás és az üzemeltetés terén. A bizottság ellenzéki képviselői részéről megfogalmazódott, hogy örvendetes e törvény parlament elé való kerülése, lévén, hogy már az előző kormány is foglalkozott ezzel: Nógrádi László volt miniszter úr támogatólag szólt a beterjesztés mellett, megfogalmazva, hogy talán hamarabb is elkészülhetett volna ez a törvénytervezet, esetleg még az ő idejük alatt.

Kormánypárti képviselőként megfogalmazódott bennünk az is, hogy bár örvendetes, talán nem lenne haszontalan egy középtávú, legalább három kormányzati ciklusra vonatkozó terv elfogadása, esetleg egy hosszú távú törvény elfogadása a parlament részéről.

Hangsúlyozom, hogy ajánlásomban most természetesen a szabad demokrata és a szocialista képviselők támogató véleményét mondtam el. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 220 2003.11.24. 1:53  219-223

KORÓZS LAJOS (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy 2003. február 15-ével, illetőleg meghatározott esetekben 2002. december 1-jével a gyermekgondozási segély olyan jogosult részére is folyósítható, aki egyidejűleg nyugellátásban részesül. Népszerű nevén a nagymamagyesről van szó.

A társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény foglalkozik azzal, hogy kit mentesít a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Ugyanakkor a tb-nek egy másik paragrafusa - összhangban a társadalombiztosításról szóló törvénnyel - egyes jövedelmek, köztük a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget ír elő annak érdekében, hogy ezen jövedelmek folyósításának időtartama a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő szempontjából figyelembe vehető legyen.

Nem akarom tovább ragozni a kérdést, a módosításom arra vonatkozik, hogy bizonyos személyeknek, akik eddig társadalombiztosítási járulékot fizettek, visszamenőleges hatállyal fizessék vissza ezt a járulékot. Másrészt pedig szabályoznám azt, hogy bizonyos személyeknek legyen lehetőségük arra, hogy társadalombiztosítást fizessenek, és ezzel saját jogon szerezzenek nyugdíjjogosultságot, ezenkívül azok a rokkantsági nyugdíjasok, akiknek az állapotában még javulás várható, ezzel szolgálati időt szerezvén később saját jogon mehetnek nyugdíjba. Ahogy már említettem, az indítványom visszamenőleges hatályú, ami azt jelenti, hogy aki eddig társadalombiztosítási járulékot fizetett, annak a magyar állam fizeti azt vissza.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 12 2003.12.02. 5:13  11-14

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Különös figyelem irányul a fogyatékos emberekre, s nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A 2003-as év a fogyatékosok éve volt, és ma van a fogyatékosok világnapja.

Nem gondolom, hogy csak egy napon kellene emlékezni embertársainkra, de ez a nap alkalmas arra, hogy számvetést tegyünk. Mit vállaltunk, mit teljesítettünk? Hol kell változtatnunk a jogszabályokon, kivel és hogyan kell a hatékonyság érdekében együttműködnünk? Mi, szocialisták, kormányra kerülésünkkor azt vállaltuk, hogy a fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét rögzítő 1998. évi törvényt érvényesnek tartjuk, annak korszerű európai elveit magunkénak valljuk. A fogyatékosokat önálló, önmagukért felelős, jogképes embereknek tekintjük, akiknek pozitív diszkriminációval az iskolai oktatáson, képzésen keresztül a szociális és munkaerő-piaci, egészségügyi és lakóhelyi szolgáltatásokkal segítünk abban, hogy a befogadásukra kész társadalomban élhessenek.

Mindenekelőtt rajtunk a sor, hogy segítsünk, mert nekünk könnyebb. Nekünk könnyebb lehajolni, nekünk könnyebb olvasni, nekünk könnyebb tapintani, és nekünk könnyebb látni is. De úgy gondolom, még sok tennivalónk van; mindenekelőtt észrevenni embertársainkat és figyelve, de nem tolakodva segíteni. Az elmúlt néhány évben sok szép kezdeményezés történt, de nem elégséges. Igaz, évtizedes lemaradásokat kell pótolni, mindenekelőtt szemléletet kell változtatni az egész magyar társadalomnak. Szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a fogyatékosságot egészségügyi problémaként kezeljük, szakítanunk kell azzal a felfogással is, amely szociális problémaként kezeli azt.

Többről van szó. Az egész életünket - meggyőződéssel mondom: az egész életünket - át kell hogy hassa a fogyatékosokkal való törődés. A parlamentnek és az államnak a törvény- és a jogszabályalkotás egészét véve nemcsak a speciálisan rájuk vonatkozó jogszabályok tekintetében, hanem minden egyes elénk kerülő törvényben - legyen az környezetvédelmi vagy adótörvény, szociális vagy oktatási, településrendezési vagy közlekedési, településfejlesztési vagy turisztikai - át kell hassa a gondolkodásunkat az, hogy élnek közöttünk fogyatékos emberek is.

A fent említett törvénnyel összhangban született meg az országos fogyatékosügyi program. A program átfogóan tartalmazza mindazokat az elveket, stratégiai célokat és feladatokat, amelyek a fogyatékos emberek esélyegyenlőségéről szóló törvényben lefektetésre kerültek. Összehangolt állami intézkedéseket kíván a program végrehajtása, mely nem nélkülözi az egyéb állami intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a fogyatékos emberek aktív részvételét és a társadalom egészének segítőkészségét.

(8.20)

A program politikai célkitűzése, hogy a társadalom lehetőségeivel összhangban olyan intézkedések szülessenek, hogy a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhüljenek, érvényre jussanak a legfontosabb elvek, úgy, mint a prevenció elve, az integráció elve, az önrendelkezés elve, a rehabilitáció elve, a személyhez fűződő jogok elve, a társadalmi integráció elve és az egyenlő esélyű hozzáférés elve.

Három dolgot mindenképpen szeretnék megjegyezni: komoly előrelépés történt a szemléletváltás terén; a fogyatékosügyi program végrehajtásában már az indítás első három évében komoly lemaradás történt; a kedvező folyamatok felgyorsításában és a program végrehajtásában az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia.

Tisztelt Ház! A három megállapításhoz néhány keresetlen mondatot engedjenek meg. Az első, mely szerint komoly előrelépés történt a szemléletváltás terén, igaz, de: vannak integrált, tehát a fogyatékosokkal és az ép emberek részvételével szervezett helyi, regionális, országos események, sportversenyek, kulturális programok, elég kevés, és ha vannak, akkor sem kapnak nagy nyilvánosságot. A társadalom nagy része számára nem biztosítottak olyan események, ahol találkozhatnának autista vagy szellemi fogyatékos emberekkel. Így bizony nehezebb az elfogadásuk is. Mennyivel könnyebb lenne, ha ez a lehetőség már gyermekkorban létrejöhetne, akár többször is! Így szinte kizárható az előítéletesség. Mennyit tudna segíteni a média, ha tudatosan felépített és megtervezett programokat közvetítene, mintegy pozitív képet adva egy természetes együttélésről!

Nézzünk egy további problémát! Törekvésünk, mely szerint a fogyatékos emberek megmaradhassanak természetes környezetükben, otthonukban, családjukban, valamint lakóhelyi környezetükben, kaphassák meg az életvitelükhöz szükséges támogatásokat, dicséretes dolog; de: igaz, hogy elindult a szemléletváltás az épületek akadálymentesítése terén, s egyre több közlekedési eszközt hoznak forgalomba alacsony padozattal, de még több beszélő közlekedési táblára lenne szükség, a villamosokon, a vonatokon, a buszokon és azok pályaudvarán több feliratra kell beszélő és Braille-írásos táblákat felszerelni.

Tisztelt Ház! A 2003. év a fogyatékosok éve volt. Én azt mondom, ez ne legyen kampány, minden év a fogyatékosok éve legyen.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 160 2003.12.08. 2:28  159-162

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban ismertté vált, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója több mint száz orvos ellen tesz feljelentést különböző visszaélések miatt. A híradások szerint voltak, akik ezrével írtak fel betegeiknek vagy vélt betegeiknek tampont, pelenkát. Az OEP nyilatkozata szerint milliárdos visszaélések történtek. Bizonyított, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva megkétszereződött a gyógyászati segédeszközök piacán szereplő termékek száma. A statisztikákból kiderül, hogy míg 2000-ben 310 ezer, 2001-ben 445 ezer, 2002-ben félmillió, eddig az év első felében már 400 ezer darab segédeszközre állítottak ki receptet, s nyújtottak be számlát.

Már az OEP-ellenőrök is észrevették a feltételezett visszaéléseket, hiszen vizsgálatok során kiderült, hogy a szokatlan nagyságú forgalom mintegy 150 orvos pecsétje alapján alakult így. Az érintett orvosok több mint fele beváltott vények alapján naponta 2 ezer, ötödük pedig naponta 12 ezer pelenkára szóló receptet is kitöltött betegeinek.

Az OEP ellenőrei szerint a kitöltött receptek egy része hamisítvány, csak azért töltötték ki azokat, hogy elszámolhatóak legyenek az OEP felé. Tételezzük fel, hogy ez így van; akkor ez csalás. Ha nem egy orvos írta fel és számolta el, akkor vajon ki tehette? Hallani olyan történeteket, hogy egyes gyártók különböző juttatásokat kínálnak azoknak, akik bármi módon befolyással lehetnek a pelenkafogyásra. Van, ahol egyenesen az intézmények vezetőit vagy az ott dolgozó orvosokat keresik meg, és megfelelő juttatások fejében kizárólagossági szerződést kötnek termékeikre. Ennek következményeként egyes helyeken kamionszámra fogy az egészségügyi betét. A jutalom változatos: rendszerint egzotikus helyekre utaznak - Kanári-szigetek, Ceylon, Costa Brava az útirány -, és természetesen ott szakmai továbbképzésen vesznek részt. Ezt a szakmai továbbképzést természetesen idézőjelbe tettem. Ha jól fogy az egészségügyi betét, a nevezett intézményből akár többen is továbbképezhetik magukat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Végezetül kérdezem, mi lesz a következménye a pelenkaügynek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 123 2003.12.15. 1:39  122-129

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! A 2003-as évet az Európa Tanács a fogyatékosok évének nyilvánította. Ez év november 28-án a kormány nevében dr. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter úr értékelte a fogyatékosévben Magyarországon elért eredményeket. 2003 áttörést jelentett a fogyatékosügy területén, számos olyan apró lépés történt, amely a fogyatékos emberekre irányította a figyelmet, válaszokat keresve problémáikra. Megindultak azok a folyamatok, amelyek reményeink szerint hosszú távon biztosítják fogyatékkal élő embertársaink teljes körű társadalmi megbecsülését és integrációját. Ez irányba ható, fontos kormányzati lépés volt - mely jelképesen a fogyatékosok évében történt meg - az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal felállítása, mellyel a fogyatékkal élők szó szerint és jelképesen is egy valós támaszt kaptak érdekérvényesítésük területén.

Azonban a fogyatékkal élő emberekkel való foglalkozás nem korlátozódhat pusztán egy évre. Múlt héten éppen napirend előtt adtam hangot véleményemnek ebben a tárgyban.

Kérdezem miniszter asszonyt: mit szándékozik tenni a jövő évben, azaz 2004-ben, hogy a fogyatékosok esélyegyenlőségének kérdése ne pusztán egy időpontra koncentráljon, hanem továbbra is a figyelem középpontjában maradjon, szerves részévé váljon a többségi társadalom gondolkodásának?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 127 2003.12.15. 1:22  122-129

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter asszony, tudom jól, hogy nagyon sok tennivaló van, azt is tudom nagyjából, hogy mik azok a tervek, amelyeket szeretnénk a jövőben megvalósítani. Ugyanakkor azt tartanám nagyon fontosnak, hogy legelőször az Országgyűlés legyen az, amely, ha úgy tetszik, olyan rendeletalkotásba, olyan törvényalkotásba kezdjen, amikor minden egyes paragrafus, minden egyes mondat úgy kezdődjön, hogy a fejünkben valahol ott van, hogy vannak fogyatékos emberek, fogyatékkal élő emberek. A jogszabályalkotásban a területfejlesztési tervek, az építési szabályok úgy szülessenek már meg, hogy ezekre figyelemmel legyenek, ne utólag kelljen rámpákat építeni a középületek elé - csak egy példát mondtam.

Nagyon fontos dokumentumok születtek az Európai Unióban, hiszen a brüsszeli fogyatékoskonferencia ajánlásait nekünk is figyelembe kell venni a jövőbeni politizálásnál. Nagyon fontos dokumentumok születettek a kirekesztettség elleni küzdelemben, a befogadó társadalom megteremtésében. Úgy gondolom, hogy lesz mit tennünk a jövőben is.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 110 2004.02.19. 1:33  1-145

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlenegy adatot szeretnék Harrach miniszter úrnak megemlíteni, hogy mit kaptak a rokkantak, fogyatékos emberek. Kérem szépen, a fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülő soha nem látott mértékben kap családi pótlékot ettől az évtől kezdve. Aki fogyatékos gyermeket nevel, annak a családi pótléka gyermekenként 15 ezer forint. Bizonyára emlékszik rá, hiszen ön miniszter volt, az önök idején semminemű családi pótlék nem emelkedett. Ez az egyik dolog.

Mit kaptak a fogyatékosszervezetek? Amire számítottak, mindent megkaptak, a költségvetést úgy igazítottuk ki, hogy megkapták azokat a támogatásokat a civil szervezetek, amelyekre számítottak. Soha nem látott esélyegyenlőségi program indul el ebben az évben az Informatikai Minisztériummal karöltve, a Foglalkoztatáspolitikai Minisztériummal karöltve a távmunkában, soha nem látott kommunikációs akadályok lebontása indul el az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal jóvoltából a vak emberek számára, a beszélő komputerek rendszerbe állításától kezdve a különböző információkat hordozó technikai berendezések elterjesztésével egyetemben.

Úgy gondolom, hogy egyetlenegy kormány az elmúlt 14 évben annyi figyelmet a fogyatékos emberekre nem fordított, mint a szocialista kormány.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 124 2004.02.19. 7:01  1-145

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A kormányprogramban a szociális szférát illetően négy olyan prioritást fogalmaztunk meg, amelyet nagyon röviden szeretnék idézni, nem is teszem szó szerint.

Az egyik ilyen dolog volt, azt mondtuk, hogy aki dolgozik, az tisztességesen éljen meg a munkájából. Azt mondtuk, hogy aki idős ember, az ne érezze, hogy ő kiszolgáltatott, ne legyen másoknak teher; aki bajba jutott, az számíthasson a társadalom támogatására. És azt mondtuk, hogy aki gyermeket nevel, annak a gyermeknevelés ne legyen terhes. Erről az utóbbi dologról szeretnék néhány adatot mondani.

(13.30)

Sisák Imre képviselőtársam több alkalommal hivatkozott a nap folyamán a családi pótlékra, amely azért érdekes, mert egy közvélemény-kutatási felmérés szerint a magyar társadalom, a magyar családok 90 százaléka a családi pótlékot tekinti olyan transzfer jövedelemnek, amely a legfontosabb a gyereknevelés szempontjából. Ha ezt vesszük, akkor világosan kiderül, hogy '98 és 2002 között egy huncut fillérrel nem emelkedtek a családi pótlék összegei, és a 2002-es, egy gyermek után járó 3800 forintos családi pótlékot most 2004-re 4900 forintra emeltük. Ez 29 százalékos növekedés.

Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül pozitív üzenet a magyar családok számára, és ha megnézzük az összes többit, hogy hogyan növekszik a két gyermek, három gyermek után adott családi pótlék összege, akkor világossá válik, hogy a 30 százalékos növekmény körében lehet mérni ezeket az adatokat.

Nos, kérem szépen, ha egyik évről a másikra legalább 10 százalék körüli növekmény van, arra nem lehet mondani azt, hogy nehezebb lett a helyzet, mert az infláció, amellyel évente számolunk, lényegesen alatta marad. Fontosnak tartottuk azt is, hogy külön figyeljünk azon családokra, ahol egy szülő van, hiszen az egyszülős család vélelmezhetően egy keresettel is rendelkezik, tehát az ő munkája, az ő produkciója lényegesen kevesebbet enged meg, hogy a gyerekekre fordítsunk. Úgy gondoltuk, hogy az egyedül gyermeket nevelő szülőknél egy pluszkompenzálást kell végrehajtani, és itt is 27-28 százalékos növekményre lehet számítani a 2004. évben. Három gyermek esetében már ez az összeg, ahol egyedül nevelik a gyermekeket: a 18 900 forintról 24 ezer forintra fog növekedni ebben az évben a családi pótlék.

A másik nagyon fontos adatsor a gyermeknevelés területéhez kapcsolódó egyéb juttatások, amelyeket minden kormány nagyon fontosnak tartott, de ilyen mérvű növekedés, mint 2004-ben, még nem volt a rendszerváltás óta. A gyes felemelése: több mint 3000 forintos növekmény van a 2002. évhez viszonyítva. Az ikergyes bevezetése, hiszen ott dupla teher hárul a családokra, ahol ikrek születnek: ott a 20 ezer forintos családi pótlék 46 400 forintra növekszik. Kérem szépen, 26 300 forintos növekmény van a 2002. évhez viszonyítva.

Az anyasági támogatást közel 50 százalékkal növeltük. Az anyasági támogatást az ikergyerekek esetében a 2002. évi 60 ezer forintról 139 ezer forintra növeljük 2004-ben. 78 900 forintos többlet! Erre azt mondani, hogy nem segítjük kellőképpen a gyermeket nevelő családokat, úgy gondolom, enyhén szólva is torzítás.

A lakásépítési kedvezményről: bizonyára ismeretes mindenki előtt, hogy április 1-jével változások fognak következni. De engedjenek meg két keresetlen mondatot! Az egyik: azt a hisztériát, ami a lakástámogatással kapcsolatosan kialakult, nem nagyon értem. Mondja meg nekem valaki ebben az országban, hogy ki gondolja - a Fideszen kívül természetesen -, hogy egy szociáldemokrata kormánynak támogatni kéne a gazdag emberek budai villaépítését mindenki adóforintjából. (Tóth István: Magyar Bálint!) Én úgy gondolom, hogy nem! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bálintra gondolsz?)

Ki gondolja ebben az országban azt, hogy mindenki adóforintjából támogatni kell azokat a lakásvásárlókat, akik három-négy-öt lakást képesek vásárolni két-három év alatt? Majd azokat bérbe adva, nem adózva, két-három év alatt kispórolják a következő lakás árát, ahogy előbb Molnár képviselőtársam említette volt - mindenki adóforintjából. Úgy gondolom, hogy ezt egy szociáldemokrata kormány nem engedheti meg magának. Mi az önálló életet kezdő, gyermeket vállaló, két-három szobás lakást vásárló fiatalokat kívánjuk támogatni.

Egy gyermek után a Fidesz utolsó évében adott 200 ezer forintos szocpol támogatást április 1-jével, kedves barátaim, 800 ezer forintra fogjuk fölemelni. A két gyermek után járó 1,2 millió forintos támogatást 2 millió forintra fogjuk fölemelni, három gyermek után - (A Fidesz padsorai felé fordulva:) lassan mondom, hogy ön is megértse - a 2,2 millió forintos szocpolt 3,2 millió forintra fogjuk fölemelni. Úgy gondolom, hogy ez az a szociálpolitika, amit egy szociáldemokrata kormánynak támogatni kell. (Lasztovicza Jenő: Gázár!)

Köszönöm szépen. Azt sem gondolom, képviselő úr, hogy mindenki adóforintjából azokat a nyomott gázárakat kéne támogatni. Aki nem tudja fizetni a gázt, azt természetesen majd kompenzálni fogjuk, és segíteni fogjuk egyéb támogatásokkal, de azt nem gondolom, hogy mindenki adóforintjából a budai villákban lévő uszodákat kéne olcsó gázzal fűteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 146 2004.02.24. 5:12  135-191

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Most szeretném hangsúlyozni: a szociális bizottság a jelentést megtárgyalta, és azt egyhangúlag általános vitára alkalmas tartotta, illetve támogatta a határozat elfogadását.

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Nagyon érdekes volt, és ha komoly vita nem is, de nagyon sok vélemény fogalmazódott meg a szociális bizottság ülésén, hiszen a jelentés tartalmaz egy társadalmi folyamatot, illetve annak az elemzését, és ha figyelmesen elolvasta valaki, akkor abból kiviláglik az is, hogy milyen kormányzati intézkedésekre van szükség. Nagyon sok beszédes adat van ebben a jelentésben. Én nem gondolom úgy - mint az ifjúsági bizottság kisebbségi előadója -, hogy használhatatlan számadatok tömkelege van benne. Aki tud statisztikát olvasni, az pontosan tudja, hogy ezek a számok mit érnek.

Aggasztó az a demográfiai helyzet, amely Magyarországon van, hiszen a népesség összetételéből, ha úgy tetszik, a jelenlegi számokat figyelembe véve hiányzik 300 ezer férfi, és hiányzik 160 ezer nő. Ez nem jelenti azt, hogy nem élhetnének többen ebben az országban. Ez a hiány az elmúlt húsz évben alakult ki, tehát itt egy folyamatról van szó, nem lehet ezért az egyik vagy másik kormányt hibáztatni.

Aggasztónak találta a bizottság azokat az adatokat, amelyek az élve születésekről adtak tanúbizonyságot, hiszen 1990-ben, tehát tizenhárom év leforgása alatt a közel 130 ezer született gyermek esetében a házasságban született gyermekek száma összesen 87 százalék volt. Sajnos, 2002-ben már csak 96 ezer gyermek született, és azok egyharmada házasságon kívül. Úgy gondoljuk - ezt szinte a bizottság minden egyes tagja megfogalmazta, aki hozzászólt a bizottsági ülésen -, hogy elengedhetetlen az a társadalompolitika, mely előtérbe helyezi a család fontosságát.

A társadalmi reakciók ügyében rendkívül szemléletes volt az a megállapítás, hogy a társadalmi reakciókban húsz évvel ezelőtt az iskolaépítés és annak a finanszírozása jelentett problémát, most pedig az idősek otthonának megépítése, valamint párhuzamosan az iskolába járó gyerekek hiánya, ami nagy problémákat okoz, és megoldásra váró feladat.

Érdekes az az adat is, amely az iskolai végzettséget és a gyermekvállalási hajlandóságot elemezte, hiszen ebből kiderült, hogy minél inkább felsőfokú végzettségű egy nő, annál kevesebb gyermeket vállal. Az utóbbi évek trendjei ennél tovább mennek, hiszen a gyermekvállalás időpontja is kitolódik. Nem ritka bizonyos szakmákban - a közgazdaságtannal foglalkozók, a jogász hölgyek esetében -, ahol ez a gyermekvállalási hajlandóság 8-12 évre tolódik. Ahhoz nem kell komoly szociológusnak lenni, hogy kikövetkeztessük: minél később vállal valaki gyermeket, annál kevesebb gyermeket fog vállalni.

Megfogalmazódott azzal a statisztikai adattal kapcsolatosan, hogy prompt intézkedésekre, nagyon komoly intézkedésekre van szükség, amely a bűnelkövetők számát elemezte, hiszen a Magyarországon elkövetett bűnesetekből a gyermekkorúak és a fiatalkorúak száma rendkívül magas: a gyermekek esetében 3864 bűnelkövetésről beszélt a jelentés, a fiatalkorúak esetében közel 13 ezer bűnelkövetőről.

Ami a döbbenetes számunkra, és nem mehetünk el mellette csak egy kézlegyintéssel, hogy a tíz év alattiak esetében elkövetett bűncselekmények száma 23 százalékos az összes fiatal- és gyermekkorúak esetében. Ez a számadat döbbenetes. Döbbenetes! Az utóbbi tíz évet vizsgálva nem történtek nagy dolgok, csak minden évben 2-3 százalékkal növekedett ez a szám, és ebből alakult ki a 23 százalékos arány. Kérem szépen, ez az Amerikai Egyesült Államok latinok lakta vidékére jellemző számadat. Úgy gondoljuk - és ennek mindenki hangot adott -, hogy a kormánynak a gyermekbűnözéssel kapcsolatosan nagyon komoly intézkedéseket kell tennie.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 189 2004.03.08. 2:30  186-198

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb Soltész Miklós képviselőtársam azt mondta, hogy a sikerpropaganda helyett próbáljunk meg szakmai érveket mondani a miértre vonatkozóan. Most engedelmükkel én ezt teszem. (Moraj a Fidesz padsoraiban.)

Az indítvány indokolása szerint a javasolt emelés egyik célja az arányjavítás. Itt szó nincs róla, hiszen a javaslat preambulumában a nyugdíjak arányos értékállóságának biztosítását kiemelt fontosságú feladatként értékelik. A mi véleményünk szerint azonban az intézkedés valójában tovább rontaná a kialakult nyugdíjarányokat.

A javaslatból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a saját jogú nyugdíjak emelése egyszeri intézkedés lenne, csak azok részesülnének benne, akik 2004. június 1-jén már nyugdíjas állományban voltak, vagy pedig a jövőben is minden saját jogú nyugdíj megállapításakor külön megemelnék az egyébként megállapítási szabályok szerint kiszámítható nyugdíjat.

Szeretném figyelmeztetni önöket, kedves képviselőtársaim, hogy a költségvetés elfogadásakor a társadalombiztosítás nyugellátási fejezetében 240 milliárd forint hiányt fogadott el a költségvetés. Ez azt jelenti, hogy - mivel a járulékokból nem lehet finanszírozni -, a költségvetésből kell, gyakorlatilag minden magyar adózó állampolgár pénzéből kell ezt az összeget kiegészíteni.

A számításaink szerint, ha ezt a javaslatot elfogadnánk, ebben az évben 170 milliárd forint pluszkifizetésre kerülne sor ahhoz a 240 milliárdhoz képest, amiről az előbb beszéltem. A jövő évben akkor, amikor teljes évet számolunk erre a kifizetésre, 300 milliárd forint többletkifizetést tenne szükségessé ennek az indítványnak a megszavazása.

Kérem, szépen, azt a kérdést kell feltenni, hogy aki nem szavazta meg a száznapos programot, annak van-e erkölcsi alapja ilyen indítványt idehozni. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbekiáltások ugyanonnan: Úgy van!) Aki nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat, annak van-e erkölcsi alapja idehozni ilyen javaslatot? (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Még egy kérdést engedjenek meg, kérem szépen: milyen adóból kívánják kifizetni ezt a pénzt? Mert valahol ezt finanszírozni kell!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Fónagy János: Azt mondjátok, hogy jó a gazdaság! Lesz pénz!))

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 119 2004.03.23. 7:43  98-202

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A jogharmonizációs feladatokat illetően a szociális területen négy olyan kérdéskört szeretnék említeni, amelyeket érintőlegesen államtitkár asszony is említett. Mégpedig a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos jogharmonizációs feladatokról szeretnék röviden néhány mondatot mondani, a szociális szolgáltatásokról, a családok támogatásáról és a fogyatékossági támogatással kapcsolatosan. Nem kívánom megismételni azokat a paragrafusokat, amelyekre hivatkozva ezen feladatainkat el kell rendezni, hiszen itt nagyon sok számmal találkozhatunk, és úgysem jegyzi meg senki.

A közösségi jogban, amire több alkalommal is hivatkoztak már az elmondottak kapcsán, nem elvárás a szociális védelmi rendszerek harmonizációja, e tekintetben a tagállamok szuverenitása biztosított.

Ebből következően az egyes ellátások jogosultsági feltételeit a jogharmonizációs kötelezettség nem érinti, a cél a munkaerő szabad mozgásának biztosítása, ahogy itt ezt többen említették.

Az alapszabadság érvényesülését többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinációja segíti azáltal, hogy olyan eszközöket teremt, tehát itt az eszközteremtésről van szó, amellyel a tagállamok szociális biztonsági rendszerei között kapcsolat, átjárhatóság jön létre. A szociális biztonsági rendszerek koordinációján túlmenően a munkaerő szabad mozgását a foglalkoztatottak esetében az adott tagállam polgáraival való egyenlő bánásmód követelményeinek előírásaival is segíti az Európai Unió jogrendszere. Tehát az említett közösségi állásfoglalás egyik cikkelye, ez a 7. cikkely és annak is a (2) bekezdése szerint valamely tagállam másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális kedvezményeket élvez.

A szociális előny fogalmát az Európai Bíróság nagyon szélesen értelmezi, ezt mindenképpen meg kell említenünk. Az esetjog alapján előnynek kell minősíteni minden olyan juttatást, kedvezményt, amely a munkavállaló és családja szociális integrációját segíti. A szociális ellátásokra való jog a munkavállaló mellett a vele együtt élő, akár harmadik országbeli közeli hozzátartozóit - házastárs, 21 éven aluli gyermek, felmenő rokon - is megilleti. Itt egyetlenegy mondatot szeretnék ehhez fűzni, hiszen számtalan olyan példa lehet, ami persze életszerű most már évek óta. Tételezzük föl, hogy egy jelenlegi európai tagállamban lévő vállalat Magyarországon létesít gyárat, üzemet, és ideküldi a maga menedzsmentjét, a menedzsment hozza magával a családját, de a gyermekük esetleg egy harmadik országban tanul, mondjuk, felsőoktatási intézményben. És ez lehet fordítva is, hiszen magyar szakemberek, mérnökök, menedzserek dolgoznak európai tagállamokban, és a tagállamokba költöztetik a családjukat, és esetleg ösztöndíjat nyer a gyermekük egy harmadik országba.

A szociális ellátásokra való jogosultak személyi körének bővülése egyenlő bánásmódot biztosít a tagállamokban a hazánkban dolgozó munkavállaló és családtagjai számára. Ezáltal elősegíti a társadalmi integrációt, ahogy említettem. A módosításnak, ami miatt sokan aggódnak, a felmérések szerint a magyar lakosságot érintő közvetlen társadalmi hatása nincs az elmondottak szerint.

A szociális szolgáltatások tárgykörében a módosításnak a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó része nem tartozik a szociális biztonsági koordináció hatálya alá, ebből adódóan a 2001. évi jogharmonizációs módosítás sem érintette. A csatlakozást követően két területen felmerül a szabályozás áttekintésének szükségessége, egyrészt kapcsolódva a személyek szabad áramlásával összefüggő rendelkezéshez, másrészt lehetővé kell tenni a szolgáltatásnyújtás szabadságát a szociális szolgáltatások vonatkozásában. A törvény személyi hatálya a szolgáltatások tekintetében jelenleg a magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre terjed ki. Az intézkedés társadalmi hatásainak vizsgálata körében a jelenlegi információk alapján csak egyedi esetben, néhányszor került sor jelenlegi tagállami állampolgár esetében szolgáltatás igénybevételére. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján érezhető költségvetési kihatása ennek az intézkedésnek sem várható.

A családtámogatások kapcsán a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinációját megvalósító és a nemzeti jogrendszer részévé váló idézett tanácsi rendelet, valamint a végrehajtási szabályokat az idézett másik EGK tanácsi rendelet alapján az univerzális családi ellátásokra is ki kell terjeszteni. Itt fontos megemlíteni, hogy mely ellátásokról van szó. Egyrészről a családi pótlékról, másrészről a gyermekgondozási segélyről, harmadrészről a gyermeknevelési támogatásról. Arról van szó, kedves képviselőtársaim, hogy ezen támogatásokra az igényjogosultságot eleve azzal szerzi meg valaki, hogy az Európai Közösség tagja, a belépni szándékozó országban kíván dolgozni, letelepedni, ezzel szerzi meg jogosultságát.

A törvény személyi hatálya két másik ponton is módosul. A megváltozott idegenrendészeti szabályozás a jogszerűen Magyarországon tartózkodási jogcímek között új fogalomként kezeli a letelepedési engedélyt. Régen nem volt használatos ez a definíció, amit a menekülti státus és a bevándorlási engedély mellett a családok támogatásáról szóló törvényben is nevesíteni szükséges. Ezért szükségeltetett ennek a paragrafusnak a beemelése.

Személyi hatályt érintő érdemi változás továbbá, hogy a módosítás szerint a Cst.-ben foglalt anyasági támogatás tekintetében az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló rendeletében foglaltak szerint munkavállaló lehet jogalany, a törvényben foglalt összes többi ellátás esetében pedig egy másik rendeletben szabályozott, meghatározott személyi kör az irányadó. Ez a jogalkalmazási gyakorlatban azt jelenti, képviselőtársaim, hogy ha az anyasági támogatásra itt valaki jogosultságot szerez, azt nem exportálhatja magával. Gyakorlatilag a Magyarországon élő, Magyarországon letelepedett jogosult veheti csupán igénybe.

Köszönöm szépen, a vezérszónoklat másik részét képviselőtársam fogja elmondani. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 179 2004.03.23. 2:08  98-202

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két mondat erejéig hadd folytassam a Schvarcz képviselőtársam által megkezdett felsorolást. Nem gondolom, hogy a Zeppelin Művek magyarországi vezérigazgatójának lennének olyan problémái, hogy itt mindenféle szociális juttatásokra fenné a fogát, és azt sem gondolom, hogy a Bosch magyarországi menedzsmentjének, amely három főből áll, lennének olyan problémái, hogy itt hatalmas veszélyt jelentenének a magyar szociális ellátórendszerre.

A tapasztalások azt mutatják, hogy ahol nagy tömegben dolgoznak esetleg migránsok hivatalosan, hangsúlyozom, mert jogosultságot is - csak megismételném magunkat - akkor lehet szerezni, ha ez legális munkavállalás... A lengyel bányászok esetében is a lengyel bányászok hazajártak a családjukhoz, és eszükbe nem jutott volna a családjukat ideköltöztetni azért, mert ők itt dolgoznak.

Szlovákiát említette Gógl doktor úr. Igen, ez a bizottsági ülésünk vitájában is többször elhangzott mint egy ilyen valóságos probléma. A Korompa környéki múlt havi zavargások kapcsán megfogalmazódott bennünk az, illetve a tudósítások arról szóltak, hogy a szlovák kormány a szociális juttatásokat megnyirbálta, és ez váltotta ki ezt a randalírozást, tömegtüntetést, fosztogatást. Egyetlenegy dolgot kérdeznék ebből az aspektusból: vajon azok a randalírozók és fosztogatók mindenáron dolgozni akarnak, mindenáron Magyarországon akarnak dolgozni? Másrészről, ha már fosztogattak, és ez szociális jellegű volt, akkor miért Borovickát, miért Becherovkát és miért cigarettát loptak az üzletben? Nem gondolom, hogy idénymunkásként akarnak az Alföldön a nyári időszakban dolgozni ezek a szlovákiai roma emberek.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 10-12 2004.04.07. 11:58  1-121

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mi motiválhatta a Fideszt, amikor ilyen címmel politikai vitanapot kezdeményezett a parlamentben. Gondolom, az európai uniós választások közeledte, úgy gondolták, jól jöhet a nyugdíjasok szavazata ezen a választáson. Másrészről, gondolom, a lelkiismeret-furdalás, lévén kormányzásuk négy évében egyszer sem tudta vagy soha nem is akarta végrehajtani azt, amit a jogszabályokban lefektetett. Szándékosság vagy talán hozzá nem értés egyszerre okozhatta ezt a problémát. 1999-ben a differenciált nyugdíjemeléssel az öregségi nyugdíjban részesülők 87 százaléka vesztett a nyugdíjából, 2001-ben ez pont fordítva történt.

A hozzá nem értés egyszerre volt jelen véleményem szerint a napi politikai akarattal; ha akarok adok, ha akarok elveszek. Ebben a megállapításban valószínűleg a hozzá nem értés volt a gyengébb, a politikai akarat az erősebb, ugyanis több mint 52 milliárd forintot vettek el, és egy későbbi intézkedéssel csak 34 milliárd forintot adtak. (Dr. Áder János: Nem igaz! - Dr. Mátrai Márta: Hazugság!) Tehát a Fidesz kormányzása idején folyamatosan becsapta a nyugdíjasokat, mivel a nyugdíjemelésekkel hátrányt okoztak nekik, és előnyt a Fidesz-kormánynak. (Dr. Áder János: Ez sem igaz!) 52 milliárd forintot takarított meg Orbán Viktor a nyugdíjasokon, mivel a törvényeket nem betartva hosszú távon is megalázta őket, ugyanis ettől az évtől kezdve az alacsonyabb szintű nyugdíjuk emelkedett. (Dr. Áder János: Egy igaz szó is elhagyhatná már a száját! Két perce beszél, és azóta egyfolytában hazudik!)

Ez csak a kezdet volt, kormányzásuk második felében rafináltabb megoldásokat találtak ki. Tudván, hogy a nyugdíjemelés alapja a fogyasztói árindex változása - ez konkrétan az inflációt jelenti -, tudatosan alultervezték az inflációt, és ennek következtében a nyugdíjasok finanszíroztak az Orbán-kormánynak. (Dr. Áder János: Ez is hazugság!) Megint a Fidesz járt jól.

Ezt az állításom néhány statisztikai adattal is alá kívánom támasztani. A Fidesz-kormányzás utolsó évére az átlagos nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások szintje romlott, hiszen a nettó átlagkeresetek, amihez a nyugdíjakat viszonyítjuk, még az 1990-es nettó keresetek 66 százalékához képest is romlott 7 százalékkal, mivel a keresetek mindössze 59 százalékát tették ki a nyugdíjak. A fentieken túl eltorzították a nyugdíjak rétegeloszlását, ugyanis a nyugdíjak rétegelosztásában továbbra is a középső jövedelmi ötödbe tartozók részesednek nagyobb arányban, de a Fidesz négy éve alatt bekövetkezett egy jelentős változás, jelesül hogy a felső ötödbe tartozók részesedése csökkent, az alsó ötödben lévők 2001-ben ugyanannyi nyugdíjban részesültek, mint 1998-ban. Tehát ebben a szituációban négy év alatt gyakorlatilag nem történt semmi. (Dr. Áder János: Ez megint hazugság!)

Ebből is levonható egy következtetés: a Fidesz folyamatos gravitációs instabilitásban van, ha a nyugdíjasokról intézkedik. (Dr. Áder János: Percenként egy hazugság!) Most azt mondja, hogy a nyugdíjasoknak még több nyugdíjat kell adni, mert tudja, hogy ez jól hangzik, és szavazatokat lehet vele szerezni, amikor pedig tehetne valamit a nyugdíjasokért, akkor éppen rajtuk spórol milliárdokat, hogy azt a gazdagoknak adhassa adókedvezmény formájában, lakástámogatásnak álcázott villaépítésre, és még sorolhatnám. (Dr. Áder János: Ötödik hazugság! Már nem is percenként, hanem félpercenként hazudik!)

A Fidesz folyamatos gravitációs instabilitásban van, ha a nyugdíjasokról beszél, mert tudja, hogy ő vette el a nyugdíjasok 52 milliárd forintját, és az rossz döntés volt. S azt is tudja, hogy azt a szocialisták adták vissza első intézkedésükkel, és az jó döntés volt. (Taps a kormánypárti oldalon. - Dr. Áder János: Hatodik hazugság!) Rossz döntés volt véleményem szerint a méltányossági nyugdíj és az egyszeri segély eltörlése a Fidesz-kormány részéről. Évente 70 ezer ember sínylette meg a méltányossági nyugdíj eltörlését és további 40 ezer ember a segély eltörlését.

A mézesmadzag kategóriájába tartozott a nagy csinnadrattával bevezetett nagymamagyes ügye, a nagymamák választhattak, vagy nyugdíjat kapnak, vagy gyest. Nem is jelentkezett rá négyszáz nagymamánál több, lévén, hogy még adót is kellett utána fizetni.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Fidesznek voltak jó intézkedései is. Az egyik az, hogy 2002 januárjától a nyugdíj mellett szerzett jövedelemadózási szabály kedvezően módosult, a nyugdíj nullakulcsos adózása eltörlésre került, így a nyugdíj nem számít adóköteles bevételnek, s nem tolja adóköteles sávba a nyugdíj mellett szerzett jövedelmet. Ez körülbelül 300 ezer főt érintett, és ez dicséretes dolog a Fidesztől.

Egy másik intézkedéssorozattal a munkáltatók által fizetett járulékokat csökkentették, a nyugdíj-biztosítási járulékot előbb 24-ről 22 százalékra, majd a következő két évben újabb 2-2 százalékkal.

Bárhogy is kutakodtam, nem találtam több pozitív intézkedést a Fidesz négy éve alatt, épp ezért nem értem a politikai vitanap kezdeményezését, mert úgy gondolom, ennyi negatívum után arcátlanság rajtunk bármit is számon kérni, főleg olyat, amit önök nem tettek meg. Én még emlékszem a Fidesz szavára, amikor azt mondta, aki a nyugdíjasoknak ad, az a jövőt áldozza föl. El is vesztették a választásokat 1994-ben. (Dr. Áder János: Ez is hazugság! Ez a hetedik hazugság, mi ilyet nem mondtunk.) Mi, szocialisták tudjuk… (Dr. Áder János: Félpercenként egyfolytában hazugságokat hallunk.) Elnök úr, kérem, figyelmeztesse Áder Jánost, hogy türelemmel viselje a kritikát!

ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Az ülésteremben a véleménynyilvánítást írott és íratlan szabályok határozzák meg. Eddig semmi olyat nem tapasztaltam, ami akár az írott, akár az íratlan szabályokat keresztülhágta volna, úgyhogy kérem képviselő urat, folytassa a vezérszónoklatát.

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha a szavukba vágnak, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. Ezt Assisi Szent Ferenc mondta. (Derültség az ellenzéki oldalon.)

Mi, szocialisták tudjuk, hogy tartozunk a nyugdíjasoknak (Dr. Áder János: Több mint 400 ezer forinttal!), megérdemelnek minden juttatást, mert azt egy élet munkájával szolgálták meg.

Nézzük a Medgyessy-kormány intézkedéseit! Először is volt az egyszeri nyugdíjkifizetés. Amit a Fidesz-kormány elvett a nyugdíjasoktól, mi kifizettük. Ez volt a Medgyessy-kormány első intézkedése. (Dr. Áder János: Nyolcadik hazugság!) A fejenkénti 19 ezer forintot minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő megkapta. Ennek az összege elérte a 60 milliárd forintot, a juttatásban részesülők száma pedig a 3 millió 100 ezer főt.

Nyugdíjemelés: az elmúlt évben közel 11 százalékos nyugdíjemelés történt, ahogy hallottuk Veres János államtitkár úrtól. Ezen túl a 13. havi nyugdíj egy hétre eső részét folyósítottuk. Így együtt a nyugdíjemelés éves mértéke meghaladta a 13 százalékot. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke 7,9 százalékkal növekedett, míg az infláció a múlt évben mindössze 5,2 százalék volt. A parlament tegnapelőtti döntésével a 13. havi nyugdíj első fele kerül kifizetésre május 31-ig. Ez év novemberével a korrigált nyugdíjemelést és további egyheti nyugdíjat kapnak a nyugdíjasaink.

A kormányprogramnak megfelelően 50 százalékkal emeltük az özvegyi nyugdíjakat, a juttatásban részesülők száma elérte az 580 ezer főt. Ilyen mértékű özvegyinyugdíj-emelésre még soha nem került sor Magyarországon. Változatlan létszám mellett ez évi 19 milliárd forint többletjuttatást jelent az özvegyek számára.

Visszaállítottuk a Fidesz-kormány idején megszüntetett méltányossági nyugdíjat. (Dr. Áder János: Csak nem fizetik ki!) A kérelmezők azok lehetnek, akik egyéni kérelmük alapján bizonyítják, hogy a nyugdíjuk és egyéb juttatásuk összege nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének a kétszeresét, amely most 46 400 forint. (Szűcs Lajos: És ez hány embert érint?) Mindjárt meg fogom mondani, hogy hány embert érint. Feltétel továbbá, hogy a nyugdíjat legalább öt éve állapították meg, vagy öt éve nem részesült méltányossági nyugdíjemelésben, továbbá betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A törvény szerint előnyben részesülnek a hetven éven felüliek és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők. Ez az intézkedés évi 4-5 milliárd forint juttatást jelent az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára.

Nem volt a beszédembe beleírva, Szűcs képviselő úr, de azért megmondom, hogy már százezres nagyságrendű azok száma, akik méltányossági nyugdíjemelésben részesültek az elmúlt két évben. (Dr. Áder János: De 800 ezren kérték!)

 

(10.10)

Az összes intézkedés közül számomra a legkedvesebb a nagymamagyes adómentessé tétele, ami azt jelenti, hogy a Fidesz szándékaival ellentétben nem kell választani a gyes és a nyugdíj között; intézkedésünk következtében mindkettő jár a nagymamáknak, mégpedig adómentesen. Ez a kiterjesztés azt eredményezte, hogy a korábbi négyszáz fővel ellentétben már ötezer nagyszülő veszi igénybe a nagymamagyest.

Végezetül, tisztelt Ház, nem állom meg, hogy ne szóljak az utóbbi hetek ellenzéki képviselői indítványairól. Kezdődött a “minden nyugdíjasnak emeljük föl tízezer forinttal a nyugdíjátö akció, folytatódott a gyes, a gyet tíz-tízezer forinttal való megemelésével, majd a magyar nyugdíjak EU-s szintre való felzárkóztatásával, de rögtön.

Szóval, kedves képviselőtársaim, megint a gravitációs instabilitás köszön vissza a Fidesz politikájában. Nap mint nap ostorozza a takarékoskodást, másnap telekürtöli Európát, hogy a tönk szélén áll a magyar gazdaság. Nap mint nap ostorozza a kétszer száznapos programot, miközben ő maga is megszavazta. Újabb és újabb javaslataival azt a látszatot kelti, hogy van itt pénz, csak a kormány nem ad.

Lehet, hogy a Fidesz nem is a nyugdíjasok kedvében akar járni, csak a hatalom elvesztéséért siránkozik, s azt a látszatot kelti: csak szerezzük vissza, lesz itt Kánaán. Nem lesz takarékoskodás, megszorítás és visszafogás, egyensúly meg miféle! Ide nekünk a hatalmat, s mi majd adunk mindenre! Ha a Fidesz lenne kormányon, lenne olcsóbb állam, alacsony gáz- és áramszámla - miközben százmilliárdos veszteséget hoznak össze a forgalmazóknak -, olcsóbb iskola; visszaadná a jómódú polgárainak azt a 70-80 ezer forintos havi támogatást, akinek megvan a fedezete a több százezer forintos havi törlesztő részlet vállalására, hogy még tovább spekulálhasson a lakáspiacon. Ha a Fidesz lenne kormányon, még alacsonyabb lenne az adó és még magasabb a fizetés, európaiak lennének a nyugdíjak, és kolbászból lenne a kerítés.

Még szerencse, hogy szociálliberális kormány van Magyarországon, aki a földön jár, s nem a mesék birodalmában (Dr. Áder János: És 40 százalékkal emeli a gázárat!), aki tudja, hogy a nyugdíjas nemzedék megdolgozott a nyugdíjáért, egy élet munkájával fizetett meg érte, s ha az rajta múlik, minden tőle telhetőt meg is tesz, és oda is adja nekik. (Dr. Áder János: Hogy örülnek az emberek!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 44 2004.04.07. 2:04  1-121

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látom, nem az a fontos, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja. Itt volt ez a 10 ezer forintos nyugdíjemelés, amelyet nem támogattunk. Ha támogattuk volna, akkor az nem szavazatvásárlás? - amit említett most az MDF-es képviselő. Kérem szépen, azt sem tudták megfogalmazni, hogy kinek a javára szeretnék ezt a 10 ezer forintos juttatást odaítélni, annál is inkább, mert csak úgy oda volt vetve a képviselői önálló indítványba, hogy 10 ezer forintot a nyugdíjasoknak. Milyen nyugdíjasoknak? Kik vehetik igénybe? Kik fogják kapni? Átörökölhető-e tovább, ha hozzátartozóra átszállhat ez a nyugdíj? Pontosan a biztosítási és a jogosultsági elv veszne el ezzel a javaslattal. Ha mindenkinek 10 ezret adunk, az éppen a nivellálás irányába hat, amit el kellene kerüljünk a nyugdíjaknál, hiszen a szolgálati idő és a befizetett járulékok az, aminek dominánsan meg kell jelenni ebben a dologban.

Vagdalkozunk itt a milliárdokkal. Mondom, ugyanúristen, leírom már, hogy mennyi ez a pénz. Hát, leírtam. Kiszámolták a társadalombiztosításnál. (Felmutat egy papírt, amelyen a következő látható: 170 000 000 000) Ebben az évben, ha ezt a nyugdíjemelést megtettük volna, 170 ezer millió forintot kellett volna a tb-kasszából kifizetni pluszban akkor, amikor a költségvetési törvényben eleve terveztünk 244 milliárd forint hiányt. Ezt hozzá kellett volna adni, és ezt mindenki pénzéből kell megfizetni, hiszen a költségvetési hiányt az adóforintokból lehet finanszírozni. A következő évre pedig már 300 ezer millió forintot vett volna ez igénybe. (Ismét felmutat egy papírt a következő felirattal: 300 000 000 000) Hát mi a cél ezzel? Bebuktatni a nyugdíjrendszert?

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 56 2004.04.07. 1:59  1-121

KORÓZS LAJOS (MSZP): A tényekről... Kedves Képviselő Asszony! Ellentétben önökkel, mi nem hisztériakeltéssel politizálunk. Mondom kegyednek az adatokat:

2001 és 2002 fordulóján a következő volt a helyzet: az élelmiszerek ára átlagosan 12 százalékkal emelkedett. A tej ára - akkor önök voltak kormányon - 13,4 százalékkal emelkedett, a vaj és a vajkrémek ára 11 százalékkal emelkedett. Folytatom tovább: az előző évhez viszonyított áremelkedésben az élelmiszerek 13,8 százalékkal emelkedtek, a burgonya 30 százalékkal emelkedett, a tej 28 százalékkal, a szalonna 25 százalékkal, a sertéshús 45 százalékkal emelkedett egy év alatt, 2001 és 2002 között.

Mi nem hisztériáztunk. Nem kezdeményeztünk akkor politikai vitanapot, hogy ilyen vádakat sorakoztassunk föl, mint amiket ön elmondott.

Egy kilogramm sertéshús egyik évről a másikra 1006 forint volt, több mint 60 százalékos emelkedés. Most 600 forint a sertéshús kilónkénti ára, meg lehet nézni az áruházakban. A csirkehús ára abban az évben, amikor önök kormányoztak, 35 százalékkal emelkedett, 505 forint volt a kilónkénti ára. Most, 2003-ra ez 308 forintra csökkent.

Én úgy gondolom, sehová nem vezet az, ha kiemelünk egy-egy adatot, és azzal vagdalkozunk, hanem az össz egészet kell megfigyelni, és abból kell következtetéseket levonni. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 78 2004.04.07. 1:08  1-121

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselő Úr! 1967 előtt Magyarországon nem volt gyes, és akkor is születtek gyerekek. Én úgy gondolom, hogy sokkal komplexebb intézkedéseket (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) kell hozni ahhoz, hogy a népességszám fogyása megálljon, illetve az növekedjen.

Az a kormánybizottság, amelyik még a polgári kormány idején alakult meg és most is működik, ezért készítette el a népesedéspolitikai kormányprogram koncepcióját, és bocsátotta társadalmi vitára, hogy minél több vélemény jöjjön be, tudósokat kért fel, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést. Én nem hiszem el, hogy van ma Magyarországon olyan nő, olyan édesanya, akinek azt mondjuk, hogy adunk neked tízezer forintot, és szüljél gyereket. Ez sokkal komolyabb dolog annál, mintsem hogy egyik hétről a másikra tízezer forintos osztogatásokkal el lehessen rendezni.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 177 2004.04.26. 1:44  172-182

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MDF által benyújtott önálló képviselői indítvány nem új keletű, hiszen különböző formákban a témát már többen megismerhettük.

A szocialistáknak van válasza a felvetődött problémákra, hiszen ez a kormány volt az, amely a rászoruló gyerekeknek lehetővé tette, hogy ingyenesen juthassanak tankönyvhöz; ez a kormány volt az, amely lehetővé tette, hogy aki rászorul, az ingyen kaphasson étkezést; ez a kormány volt az, amely kétszeresére emelte a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők támogatását; ez a kormány volt az, amely nagyságrendekkel emelte meg a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező családok számára a szociálpolitikai támogatáson keresztül a lakáshoz jutást; ez a kormány volt az, amely kétszeresére emelte a támogatást azon szülők esetében, akik ikreket hoztak a világra.

Úgy gondolom, hogy a tisztelt ellenzéknek akkor is kellett volna aggódni a gyermekszegénység miatt, amikor négy éven keresztül egyetlenegy fillérrel meg nem emelték a családi pótlékot; és ez a kormány volt az, amely két év alatt több mint 25 százalékkal emelt a családi pótlékon, és eltökélt szándéka, hogy a jövőben is a családi pótlékot az egyik legfontosabb támogatási formának kívánja tartani, és annak emeléséről, növeléséről folyamatosan gondoskodni fog. Ezért nem támogatjuk az MDF indítványát.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 34 2004.04.27. 5:04  15-53

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A szociális bizottság a múlt hét szerdán délután megtárgyalta az idevonatkozó törvényt, általános vitára alkalmasnak találta ellenszavazat nélkül; néhány képviselőtársunk tartózkodott a szavazáskor.

Többen említették, többek között államtitkár úr is, hogy az elmúlt évben, közel egy évvel ezelőtt egy országgyűlési határozat született. A határozat tartalmával én nem kívánok foglalkozni, csupán meg szeretném ismételni a bizottsági ülésen általam elmondottakat. Ez az országgyűlési határozat foglalkozott különböző állami szervezetek feladataival, és a felsorolt pontok közül egyetlenegy pont az, amelyik a határozat szerint arra kéri a kormányt, hogy alkossa meg a távoltartó rendelkezéseket. Ezenkívül a kormánypárti oldal hangot adott abbéli véleményének, hogy tájékozódván tudjuk, hogy különböző állami szervezetek már sok mindent tettek ebben az ügyben, többek között az ORFK, amely a saját képzési programjába beillesztette a családon belüli erőszakot, és az úgynevezett vezetőképző, továbbképző tanfolyamaikon ezt mint tananyag oktatják. Ezen túlmenően a DADA-program képzési programjába beilleszkedett, amely esetében egy több évtizedes programról van szó. Ezen túlmenően a telefontanút - amely az ORFK régen elindított programja volt - kiterjesztette a családon belüli erőszakra is, és visszajelzések szerint ez rendkívül sikeres akciója volt a rendőrségnek.

Ez a törvény az állam cselekvő magatartását hivatott demonstrálni. Ezen túlmenően meg kell állapítsuk, hogy a törvény nem önmagáért való dolog, rendszerint a társadalom az, amely a törvényalkotókból a törvényt kikényszeríti. Itt kicsit másról van szó, hiszen éppen a társadalom az, amelyik az elmúlt időszakban talán nem foglalkozott súlyának megfelelően ezzel a tárgykörrel, és a politika, illetve a civil szféra valahol egymásra talált néhány évvel ezelőtt, és ott fogalmazódott meg az az igény, hogy egy ilyen jellegű törvény, amely most itt előttünk van, megalkotásra kerüljön.

Többen említették, hogy nem szokványos az a fogalmi apparátus, amellyel a törvény dolgozik, annál is inkább, mert erre nem volt eddig példa, Európában sem gyakori, tudomásom szerint Közép-Kelet-Európában Magyarország lesz az első olyan ország, amelyik ilyen témában törvényt alkot. A családon belüli erőszaknak mint fogalomnak a definiálása is rendkívül fontos dolog volt. Tudjuk, hogy többen ellenérzésüket fejtették ki ezzel kapcsolatosan. Én mégis azt gondolom, hogy a szélesebben értelmezett hozzátartozói kör talán jobban lefedi azt a közeget, amelyben alkalmaznunk kell a későbbiek során, ha elfogadásra kerül ez a törvény. Nagyon fontos, hogy a bántalmazás is különböző esetekben fordulhat elő. Igyekszik a törvény pontosan definiálni, hiszen a bántalmazásnak rendkívül sok fajtája lehet a testi erőszaktól a szóbeli erőszakig, a lelki erőszakig, a szexuális erőszakig, a gazdasági erőszakig; nem is kívánom az összeset felsorolni, valószínűleg nem is tudnám, mert egy más helyzet, egy más fogalom megalkotását tenné szükségessé.

Ellenzéki képviselőtársaink megfogalmazták azt, hogy nem látják a törvényben viszont a múlt évben elfogadott országgyűlési határozat pontjait, illetve a pontjaira adott kormányzati választ. Nagyon fontosnak tartották - ezt mi is támogatjuk -, hogy a későbbiekben a hozzá kapcsolódó rendelkezések megalkotásánál a civil szférát változatlanul vonja be a kormány, illetve az illetékes tárcák. Az általános vitára való alkalmasságot az ellenzéki képviselőink többsége megszavazta, de azt is elmondták, hogy a törvény elfogadását csak akkor tudják támogatni, ha a részletes vita után a módosító indítványaik elfogadásra kerülnek. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 247 2004.05.03. 15:41  240-290

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Nem kívánom megismételni, amit Gusztos Péter képviselőtársam említett volt a felvezetésében, de két dologgal kiegészíteném, már ami a bevezetőjét illeti. Nem haszontalan, úgy gondolom, ebben a Házban egy kicsit visszatekinteni arra, hogy mi volt az előzménye annak, hogy megszületett ez a törvénytervezet, és benyújtásra került a parlamentbe. Ahogy Gusztos képviselőtársam is említette, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésről szóló egyezmény, rövidített nevén CEDAW-egyezmény még 1982-ben született meg, és különböző kötelezettségeket ró azokra az államokra, amelyek ezt az egyezményt elfogadják és aláírják.

A részes államoknak kötelező belső jogként megalkotni ezt a szabályt, tehát ha Magyarország ezt az egyezményt elfogadja, magára nézve kötelezővé teszi, akkor Magyarországnak kötelessége. Ebből a megfontolásból is született az országgyűlési határozat, amelynek csak egy pontja, itt többször elhangzott, ezen törvény megalkotása. A másik nagyon fontos dolog, hogy az államnak kötelezettségeket ír elő, az állammal szemben kötelezettségeket állapít meg. Kötelezi a részes államot arra, hogy értelmező tevékenységet folytasson. Ez nem egyszerű, hiszen a különböző nyelvekben mást-mást alkalmaznak a családon belüli erőszakra. Ez az eredeti formájában a domestic violence kifejezés, amely a különböző nyelvekben különbözőképpen kerül lefordításra. Itt az elmúlt héten az általános vitában is szinte frakciónként más-más fogalmat szerettek volna meghatározni képviselőtársaim.

Azt megállapíthatjuk, hogy a nők elleni erőszak egyik formája a családon belüli erőszak, és nem mindegyik. Az a törvénytervezet, amelyet a kodifikációban elvégeztek, és a Ház elé terjesztettek, egy szélesen értelmezett hozzátartozói kört definiál, hiszen a korábban fenntartott élettársi viszonyokat is, gyámsági viszonyokat is, partneri viszonyokat is ebbe a körbe vonja, és rendszeresen vagy időszakonként a közös háztartásban élő személyeket is értelmezi alatta. A hagyományos erőszak-értelmezéseken túl, a testi, szóbeli, lelki, szexuális, gazdasági elszigetelésen túl az emberi méltóság rendszeres megsértését is az erőszak egyik formájának tekinti ez a törvény. Úgy gondolom, hogy ezzel a kiterjesztéssel nagyjából meg lehetett határozni azt a kört, amelyet ez érinthet.

Erőszaknak minősül a törvénytervezet szerint a tettleges bántalmazás, fenyegetés, félelemben tartás, nemi önrendelkezés megsértése, közösülésre való kényszerítés, személyes szabadságtól való megfosztás. Tehát itt arról van szó, hogy az államnak ismernie kell a családon belüli erőszak jelenségét, és hatékonyan fel kell lépni a jelenség megelőzésére és hatékony kezelésére. Itt arról is szó van, hogy ez az állam feladata, a hatékony fellépés, ahogy itt többen említették. Az erőszak nem természetes dolog, az erőszak nem magánügy, nem lehet már azzal elintézni, hogy az ő gyereke, azt csinál vele, amit akar. Ismerjük ezeket a régi szép, feudális mondásainkat, hogy pénz számolva, asszony verve. Nem kívánok többet ilyen mondást említeni, bár különböző lexikonokban, illetve könyvekben eszméletlenül sokat lehet találni, a magyar találékonyság ilyen szempontból szinte határtalan.

Azt mondja a CEDAW-egyezmény, hogy nemek szerinti statisztikákat kell készíteni. Ahogy itt említette képviselőtársam, teljesen meg voltam átalkodva ezen az egyoldalú statisztikai adaton. Olyan szempontból értem, Lezsák Sándor képviselőtársamról van szó, hogy próbálna valahogy egyensúlyt találni, csak az istennek nem lehet. Tehát akkor, amikor fehéren feketén nemcsak a statisztikai adatok állítják, hogy a családon belüli erőszak elszenvedői 94-95 százalékban nők és majdnem feleennyi százalékban gyermekek, akkor nem lehet azt mondani, hogy de majdnem fele-fele arányban, vagy majdnem ugyanannyi férfi is elszenvedi.

A nemek szerinti statisztikák mellett, amit nekünk el kell készíteni, és különböző szervezetekhez, többek között az Európa Tanácshoz és az ENSZ-hez is be kell nyújtani, egyébként négyévenként a kormányoknak jelentési kötelezettségük van, ha aláírták az egyezményt, a statisztikának külön ki kell emelni, hogy ezen belül az idősekkel szemben milyen elkövetések történtek, etnikai bontásban is el kell készíteni ezt a jelentést, és ahogy említettem, nemek szerint is.

Azt mondja a CEDAW-egyezmény, hogy az állami fellépés függvényében költségvetési támogatásban is részesíteni kell a program sikeres végrehajtása érdekében, illetve az éves költségvetéseket úgy kell megállapítani, hogy a kitűzött célok maradéktalanul teljesüljenek. Mi ezt a munkát még most kezdtük el nemrégiben. Annak ellenére mondom ezt, hogy nagyon sokan megkérdőjelezik a különböző intézményhálózatok meglétét, a szakemberképzést. Azt hiszem, ebben a Házban el kell mondani, hogy több mint egy évvel ezelőtt már a rendőrség olyan belső intézkedéseket hozott, amelyekkel a rendőrök felkészítésére nagy hangsúlyt fektetett. A különböző ifjúságvédelmi oktatási programokba beemelésre kerültek a családon belüli erőszak fejezetei, és ezekben a képzésekben kiemelten foglalkoztak ezzel.

A Szociális és Családügyi Minisztérium több képzést, tanfolyamot hirdetett és szervezett, ahol kizárólag szociális területen dolgozó szakembereknek tartottak képzést, az Oktatási Minisztérium a pedagógusok számára tartott ilyen képzést. Ezen túlmenően a Szociális Minisztérium elkészítette azokat a protokollokat, amelyekkel egy-egy ilyen jelenség leírását meg lehet határozni. Ezen túlmenően kézikönyvet készítenek, ezen túlmenően szórólapokat készítettek, ezen túlmenően olyan kiadványokat szerkesztettek, amelyek a társadalom felé tesznek felvilágosító munkát.

A CEDAW-egyezmény mellett megemlítettem az előbb az Európa Tanács közgyűlési határozatát, ez 2002-ben született, és a nemzeti jogalkotók felé tett egy sürgető intézkedést, hogy tiltsák meg a családon belüli erőszak minden formáját. Következésképpen, ahogy említettem, itt egyenes út vezetett ezen törvénytervezet megszületéséhez. A 2003-as Európa tanácsi határozat, amely Magyarországon, ahogy említette Gusztos Péter képviselőtársam, szinte ugyanazon a napon jelent meg az a 15-16 napos kampány, amelybe a kiállítás is illeszkedett... - ennek célja az Európa tanácsi határozat értelmében, hogy érzékennyé tegyék a társadalmat a családon belüli erőszakra, ösztönözzék az áldozatokat arra, hogy lépjenek elő, fedjék fel az ilyen atrocitásokat, és ösztönözzék a hatóságokat arra, hogy avatkozzanak közbe; ahogy említettük, nem magánügy.

(19.30)

Nézzük meg, mi a törvény célja! Elsődlegesen nem célja ennek a törvénynek az, hogy büntessen, hanem hogy a távoltartás intézményét bevezesse a magyar jogrendbe, beillesztve a nemzeti bűnmegelőzési stratégiába, hiszen ez a stratégia megfogalmazta, hogy célja a családon belüli erőszak visszaszorítása. Nem könnyű feladat, azt hiszem, ezt mindannyian megállapíthatjuk, hiszen különböző szervezetek munkáját kell összhangba hozni, összehangolni, a rendőrségét, a bíróságét, az önkormányzatokét, a gyámügyesekét, a családsegítő szervezetekét és természetesen egyéb civil szervezetekét is.

Sokan felvetették, hogy nem illeszkedik semmilyen hagyományos jogágba. Igen; az Európai Unió országai, amelyek ilyen törvényt alkottak, ők is úgy alkották meg ezeket a szabályokat, hogy előtte nem volt tapasztalat, mindenkinek magának kellett, ha úgy tetszik, az utat kitaposni.

Miről szól? Az embert kitiltjuk saját otthonából, úgy, hogy annak minden terhét vállalnia kell. Vitathatatlan, hogy nem egy egyszerű feladvány, hiszen a törvénytervezet, ahogy itt benyújtásra került, egy jogi eszköz, amihez még számtalan intézkedés kapcsolódhat, olyan intézkedés, amit prompt kell meghozni, ugyanis arról szól, hogy az elkövetőt eltávolítják annak érdekében, hogy egy folyamatot megszakítsanak, hogy ne következzen be esetleg súlyosabb cselekmény a következőkben. Itt az állam felelőssége rendkívül nagy, erre többen utalást tettek már a múlt heti általános vitában is.

Világos határt kell húzni abban, hogy meddig kell a privát szférát tiszteletben tartani. Az áldozat jogai a felfogásunk szerint prioritást élveznek az elkövető privátszférabeli érdekeivel szemben, legyen ez a tulajdonhoz való jog, amiről éppen szó van.

Nagyon nehéz a rendőrség feladata, hiszen a rendőrségnek tisztában kell lennie jogi és erkölcsi küldetésével, egyértelmű jogosítványt kell adni, és egyértelmű hatáskört kell megszabni, és ehhez megfelelő képzést kell biztosítani. Bíróknak, családsegítőknek, védőnőknek, házi gyermekorvosoknak és pedagógusoknak pedig folyamatosan tanulni kell. Úgy gondolom, nem szégyen még egy bírónak sem továbbképzésre járni és tanulni, hiszen egy teljesen új dologról van szó. Tanulni kell az egész társadalomnak.

Engedjenek meg néhány kritikai megjegyzést. Gyimesi József, a Fidesz egyik képviselője a múlt heti felszólalásában jogi torzszüleménynek nevezte ezt a törvényt. Az előbb céloztam rá, hogy senki nem csinált még Magyarországon ilyen törvényt, nem igazán van lehetőségünk arra, hogy valamivel is összehasonlítsuk. Kifogásolta Gyimesi képviselőtársam, hogy tanúvédelmi törvényt nem látnak viszont. A bizottsági ülésen a tárca képviselője elmondta, hogy a jövő évre áldozatvédelmi törvény beterjesztését tervezik, éppen a családon belüli erőszak kapcsán meghozni. Reméljük, hogy ez el is fog készülni a jövő évre.

Miről van itt szó? Eddig rendszerint a család menekült a bántalmazó elől. Most megfordul ez a logikai sor: a bántalmazónak kell a családi otthont elhagynia. Nagyon nagy feladat hárul arra az intézményrendszerre, amit ki kell alakítani, hiszen ha a bántalmazó nem tudja megoldani a maga elhelyezését ismerőseinél, barátainál, rokonainál, akkor a meglévő intézményrendszer valamelyikében kell biztosítani számára helyet. Ez lehet persze a hajléktalanszálló, de úgy gondolom, senki nem kívánhatja, hogy az éppen aktuális vagy éppen beeső hajléktalanokkal kelljen nekik egy fedél alatt lenni 10-20 napig, ha az ideiglenes távoltartásról beszélünk. Ezért az intézményrendszert úgy kell átalakítani, hogy a hajléktalanoktól elkülönülten, más körülmények között lehetőséget teremtsen a bántalmazóknak, hogy a távoltartás időtartamára meghúzzák magukat.

Felvetette Gyimesi képviselőtársam, hogy az önkéntes jogkövetésre nemigen lehet számítani, mert nincs, aki kikényszerítse. Úgy gondolom, hogy az egész magyar társadalom ki tudja kényszeríteni ezt a jogkövetést. Úgy gondolom, ha felrázzuk a magyar társadalmat, felrázzuk a családtagokat, felrázzuk a szomszédokat, felrázzuk a pedagógusokat, a családsegítőket, a gyermekjóléti szolgálat munkatársait, akkor igenis ellenőrizhető az, hogy végrehajtásra kerül-e a távoltartás.

Imre Zsolt képviselőtársam és Soltész Miklós képviselőtársam említette volt, hogy magánéleten belüli erőszakra változtassuk ezt az elnevezést. Nem tudom, hogy miért lenne szükség erre, ez a családon belüli erőszak, úgy gondolom, megfelelő definíció a jövőben.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 2-4 2004.05.04. 5:42  1-6

KORÓZS LAJOS (MSZP): Kettő is van.

ELNÖK: Kettő is van. (Kézi mikrofont helyeznek Korózs Lajos elé.) Köszönjük szépen.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Köszönöm a szót, elnök asszony. Holnap van az esélyegyenlőség világnapja. “Az esélyegyenlőség olyan, mint a szabadság, a biztonság vagy a demokrácia. Akkor értjük, érezzük igazán, ha hiányt szenvedünk belőle, ha nap mint nap azt tapasztaljuk, van, aki elveheti tőlünk.ö - olvasható az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal honlapján. És ez így van.

Az elmúlt 15 év nagy adóssága, hogy a különféle versenyhelyzetekben kivívható sikerhez nélkülözhetetlen harci szellemet követendő erényként tudta elismertetni a társadalommal, ennek egészséges ellensúlyát azonban nem: az elesettekkel szembeni méltányosságot, a szolidaritást, a társadalmi befogadást, a másság tiszteletét. Ez a társadalom nem, vagy alig akarta tudomásul venni, hogy van, aki nem tud harci szellemben dolgozni, élni, mert nem teheti, mert lehet, hogy mozgássérült, és nem tud futóversenyen indulni, mert lehet, hogy vak, és nem tud esztergálni, mert lehet, hogy hallássérült, és nem tud telefonközpontos lenni. És lehet, hogy nem is érti, mi az a harci szellem, mert autista, vagy éppenséggel értelmi fogyatékos.

A fentieket érzékelve a kormány komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet beépüljön a kormányzati döntéshozatal rendszerébe, beépüljön az önkormányzatok, a helyi véleményformálók és a civil szervezetek gondolatvilágába. A kormányprogram legfontosabb üzenetének tartom esélyegyenlőségi ügyben, hogy a hatalomvezérelt vertikális igazgatást a több területre kiterjedő, horizontálisan együttműködő, demokratikusan áttekinthető közösségi szerepvállalás váltsa fel. Ennek érdekében jött létre az esélyegyenlőségi miniszteri poszt és az ez évben kialakított kormányhivatal. Számtalan jó kezdeményezés indult más tárcák közreműködésével, többek között a JIM, a Szolid program, a tolerancia az egészségért, a digitális középiskola, a nemek közötti tolerancia elősegítése s a többi.

Bár most már nem tudom, hogy melyik mikrofonom működik, inkább visszateszem az eredetit. Ezt csak a margó szélén jegyeztem meg.

Néhány olyan rövidítés hangzott el itt a mondókámban, amelyre, azt hiszem, egy mondat erejéig ki kell térni. Az egyik a Szolid program, a másik pedig a JIM, a Joint Inclusion Memorandum, ez az Európai Unió 2002-ben meghozott döntése, amely arról szól, hogy a tagjelölt országokat is bevonva, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni együttműködést összehangolja. Az együttműködés első lépéseként 2003 decemberére elkészült a társadalmi befogadásról szóló közös memorandum, amelyről szóltam, amelyben bemutatásra kerültek a társadalmi kirekesztettség területén jelentkező fő problémák, a legfontosabb kihívások és célkitűzések, valamint a jelenleg rendelkezésre álló eszközök és a tervezett főbb szakmapolitikai irányok.

Taggá válásunkat követően hazánk is a jelenlegi tagállamokkal megegyező feltételekkel vesz részt az együttműködésben. Ennek értelmében cselekvési terveket kellett készítenünk, ami folyamatban van, ennek határideje 2004. július 31. Meg kell említenem a foglalkoztatási minisztériummal közösen hirdetett, a nők munkaerőpiacra jutását segítő programot. Itt arról van szó, hogy támogatjuk a gyesről visszajött anyukák foglalkoztatását úgy, hogy mindkét félnek előnyös legyen; azt a kommunikációs programot, amelynek segítségével a beszéd- és hallássérültek könnyebben telefonálhatnak, amelynek lényege, hogy az információ a megértéshez szükséges formában érjen célba.

Meg kell ugyan jegyezzem, hogy a hallássérült területen még van tennivalónk, dicséretes, hogy az elmúlt évben elkezdődött a jelnyelvi tolmácsszolgálat regionális kiépítése és a parlamenti közvetítések jelnyelvi tolmácsolása, de a hallássérült emberek a nagyvilág dolgairól is szeretnének tájékozódni, ezért fontos lenne, hogy főműsoridőben legalább egy hírműsort jelnyelven is ismertessenek. A mozgássérültek segítése céljából még ez évben készüljön el az új gépjármű-szerzési támogatás rendszere, kiegészülve a meglévő jogosultságok felülvizsgálatával. Felül kell vizsgálni azokat a normatívákat, amelyek a fogyatékos emberek ellátását finanszírozzák, úgy gondolom, ehhez a legalkalmasabb a már említett szolidaritási alaptörvény.

Befejezésképpen az esélyegyenlőség, képviselőtársaim, úgy gondolom, mindannyiunk ügye, és annak megvalósításáért és sikeréért mindenki egyformán felelős.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 74 2004.05.19. 5:56  1-111

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Föltették a kérdést még a vezérszónoklatokban, hogy mire is való az adó. Mindenekelőtt, ha azt vesszük, hogy milyen szociális támogatási rendszerek vannak érvényben most Magyarországon, amelyeket adókból finanszírozunk, akkor ki kell térjek a családi pótlékra, az anyasági támogatásra, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és az apákat megillető fizetett szabadság finanszírozására. Tudniillik ezek a támogatási formák mind-mind az adóforintokból származó pénzekből kerülnek kifizetésre. Nem kívánok szólni a járulékfizetéssel szerzett jogosultságokról, hiszen ott az emberek a saját befizetéseikből kapnak vissza támogatást.

Mire való az adó? Többek között arra, hogy családi pótlékot emeljünk, mely minden háztartásban nevelt gyermek után jár a szülőnek, nevelőszülőnek és gyámnak. Ez az ellátási forma, ahogy mondtam, költségvetésből finanszírozott, tehát a mindenkori politikai akarattól függ a családi pótlék mértéke és a jogosultak körének megállapítása.

Nem mehetek el szó nélkül a dolog mellett: négy év alatt a Fidesz-kormány idején egyetlenegy huncut fillérrel nem emelkedett a családi pótlék. Ez a kormány volt az, amelyik mind a két évben messze az inflációt meghaladóan emelte a családi pótlékot. Ez a kormány volt az, amelyik az adóforintokból bevezette a 13. havi családi pótlékot, amelyet a családok minden év augusztusában kapnak meg, éppen azért, hogy enyhíteni tudjunk a beiskolázási költségeken.

Mire való az adó? Többek között arra, hogy anyasági támogatást finanszírozzunk belőle. Különösen odafigyeltünk az ikerszülésekre, amelyek esetében 100 százalékkal emeltük meg az anyasági támogatás összegét. Egy gyermek esetében a Fidesz-kormány utolsó évében adott 30 100 forintos támogatással szemben 52 ezer forintot kapnak mindenki adóforintjából az édesanyák.

Mire való az adó? Többek között arra, hogy a gyest finanszírozzuk belőle. Mire való az adó? Többek között arra, hogy gyermeknevelési támogatást finanszírozzunk belőle. Ez a gyermeknevelési támogatás teszi lehetővé azt, hogy az úgynevezett főállású anyaságot finanszírozzuk azon anyák számára, akik legalább három gyermeket nevelnek, és a legkisebb gyermek nyolcéves koráig kapják ezt az ellátási formát.

Úgy gondolom, az adóforintokból különböző szociális támogatásokat finanszírozni, ehhez mindannyiunk akarata kell. Mindannyiunk akarata kell; van is ilyen szándéka a kormánynak, hogy végiggondolja, melyek azok a finanszírozási formák, amelyeket a későbbiekben is fenn akar tartani, s remélem, az ellenzéki képviselők ez év őszén partnerek lesznek a szolidaritási alaptörvény vitájában, abban, hogy a szociális ellátórendszer átalakításra kerüljön. Ebbe az átalakításba illett bele már az a kezdeményezés, amelyet a foglalkoztatási minisztériummal közösen indítottunk el, tudniillik az apák fizetett szabadsága teljesen új ellátásként jelenik meg ebben a rendszerben; 2002. december 1-jétől került bevezetésre.

 

(13.00)

Ismeretes, hogy minden apa öt nap fizetett szabadságot vehet igénybe, és a költségvetés finanszírozza az erre jutó munkabért, amit a munkaadók kapnak meg.

Mire való az adó? Többek között arra, hogy lakásokat építsünk belőle. Azt mondta Tállai András képviselőtársam, hogy ne haragudjunk meg, de 300 ezer forintos szocpol növekedésből nem lehet lakást építeni. Tállai Andrásnak tökéletesen igaza van, ugyanakkor meg kell hogy jegyezzem: 2002-höz képest, amikor ők voltak kormányon, egy gyermek után a szocpol 200 ezer forint volt, most pedig 800 ezer, három gyerek esetében 2,2 millió forint volt a Fidesz utolsó évében, most ez 3,2 millió forint. Én viszont úgy gondolom, hogy Tállai András matyómintás kis falujában a 3,2 millió forintos támogatás, vissza nem térítendő támogatás igenis komoly segítség a családoknak, ahol a lakásár a fele a budapesti áraknak.

Ez a nemzeti lakásprogram, amiről mi beszélünk, a rászorultak számára kíván támogatást adni, a lakosság igényeit kívánja figyelembe venni, társadalmilag igazságosabb lakástámogatást akar működtetni. Nem fogunk támogatni semmilyen olyan lakástámogatási formát, amely kizárólag a gazdag embereket hivatott finanszírozni, mint ahogy a Fidesz-kormány tette.

Hozhat a Fidesz (Domokos László: Magyar Bálint!) ebbe az Országgyűlésbe kétmillió aláírást nemzeti petíció címén, hozhat hárommillió aláírást (Varga Mihály: Csabai Lászlóné!), akkor sem fogjuk visszaállítani azt a lakástámogatási formát, ahol finanszíroztunk költségvetési pénzből, mindenki adóforintjából olyan lakástámogatást, ahol 8-10 lakást lehetett venni egy személynek, abból vállalkozásokat fenntartani, és nem adózni utána. Olyan lakástámogatást akarunk támogatni és fenntartani, ami valóságos segítséget ad az embereknek és azoknak, akik a leginkább rászorultak erre.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 299 2004.05.24. 0:12  294-308

KORÓZS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Szeretném én is kérni, hogy támogassák a képviselői indítványt.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 2 2004.09.28. 3:50  1-4

KORÓZS LAJOS (MSZP): Jó reggelt kívánok. Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! E héten ünnepeljük az idősek világnapját. Itt, az Országgyűlésben is fontos, hogy fejet hajtsunk a társadalom bölcsebb tagjai előtt, és néhány mondattal felhívjuk a társadalom és a kormány figyelmét is az idősek helyzetére. Jelenleg a világ lakosságának mintegy tizede 60 évnél idősebb, Magyarország népességének közel 20 százaléka. Tehát gyakorlatilag minden ötödik ember 60 év feletti.

Az Európai Unió más tagállamaira is jelentős feladat vár a népesség elöregedése kapcsán, mindenekelőtt meg kell említeni, társadalmi szemléletváltás is szükséges ahhoz, hogy az időseket megbecsüljék, és a társadalom aktív tagjaként tartsák számon akkor is, amikor már talán gazdaságilag nem aktívak. A nyugdíjrendszer, a foglalkoztatáspolitika, az egészségügyi és a szociális ellátás szempontjából számtalan kérdés vetődik fel, hogy merre tovább.

Magyarország kormánya az elmúlt két évben megpróbálta különös módon figyelembe venni az idősek helyzetét. Ezért számos intézkedést vitt véghez, hogy a nyugdíjasokat támogassa. Az MSZP-SZDSZ vezette kormány 2002 nyarán visszaadta azt a 19 ezer forintot, amit az Orbán-kormány elvett a nyugdíjasoktól. Két lépcsőben, 2003-ban és 2004-ben teljesíti a saját jogú nyugdíj mellett az özvegyi nyugdíjban is részesülő idős embereknek tett ígéretét. 2003. november 1-jétől 20 százalékról 25-re, később 20 százalékról 30-ra emelkedik az özvegyi nyugdíj mértéke. 2002 nyarától a legnehezebb élethelyzetben lévő nyugdíjasok ismét kérhetik nyugdíjuk méltányosságból történő emelését, amit a fideszes kormány megszüntetett.

A második száznapos program részeként 2002 decemberétől a nyugdíjas nagyszülők nyugdíjuk folyósítása mellett is jogosulttá váltak unokájuk gondozása esetén a gyesre. A múlt évben megkezdődött a 13. havi nyugdíj bevezetése. November második felében kapták kézhez a nyugdíjasok egyhavi emelt nyugdíjuk negyedrészét, az 53. heti nyugdíjat. Ez évben már májusban megkapták az 53. heti nyugdíjat, s ez év novemberében közel 3 millió nyugdíjas közel 20 milliárd forint támogatást kap, nyugdíjemelés és az 54. heti nyugdíj kifizetése révén. Ez átlagban mintegy 6 ezer forintot jelent nyugdíjasonként. Ez az emelés minden nyugellátásra jár, és ennek figyelembevételével kerül megállapításra az özvegyi nyugdíj emelése is.

S még egy jó hír, tisztelt Ház, kedves nyugdíjasok: a visszamenőleges emelés nemcsak a nyugdíjakra, hanem az úgynevezett nyugdíjszerű szociális ellátásokra is vonatkozik. Így visszamenőleges támogatást és emelést kapnak a rendszeres szociális járadékosok, az átmeneti járadékosok, a rokkantsági járadékosok, a vakok személyi járadékában részesülők és a politikai rehabilitációs ellátásban részesülők is.

Az új kormányban is kiemelt hangsúllyal szerepel az idősek megbecsülése. Bízom abban, hogy az időseket támogató elképzelések megvalósulnak, kiemelve a 75 éven felüli egyedülálló idősek támogatásával kapcsolatos elképzeléseket is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 76 2004.09.29. 5:16  1-321

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az új kormányprogramban többször visszaköszön az igazságos társadalompolitika által érzett elhivatottság. Nemcsak egy helyen, nemcsak elvek szintjén fogalmazódik meg ez a politikai akarat, hanem konkrét intézkedési javaslatokkal is alátámasztjuk azt. Politikai és szakmai szempontból is jelentős, ahogyan a szegénység említésre kerül. Tükrözi azt az érett felfogást, ami szélesen elterjedt szakmai körökben, hogy a szegénység nem pusztán anyagi nélkülözést jelent.

Megjelenik a kirekesztés fogalma, ami a szolidaritás hangsúlyozásával párban azt sugallja, eljutottak a társadalompolitikával kapcsolatos uniós fogalmak és elvek a politika szintjére is.

 

(11.50)

Különösen fontos ez akkor, amikor Magyarországon először 2004 nyarán megszületett az az uniós dokumentum, amelynek címe: nemzeti cselekvési terv a társadalmi befogadásért. Talán egy kormány sem nézett még szembe ilyen őszintén azzal a folyamattal, amit a szakemberek, a kutatók már több éve - nem tavaly óta, hanem legalább öt éve - hangsúlyoznak, ez pedig az elszegényedés, a társadalmi kirekesztődés jelensége. Különbözőképpen, de világos mondatokban megfogalmazódik, mi is a magyar társadalom egyik legfőbb, ha nem a legfőbb problémája. Idézet a kormányprogramból: “Hazánkban ma egyszerre van jelen sokak, túl sokak számára a mindennapok létbiztonságáért folytatott küzdelem, másoknak a kiszámítható élet, a gyarapodás esélye és a kevesebbeknek megadatott jólét.ö

A társadalom egy jelentős része igényli, hogy a kormány adjon segítséget a jövedelmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, és ez így van rendjén. Egy szociáldemokrata pártnak, ha kormányon van, nem szabad a jövedelmeket csak és kizárólag a piaci viszonyokra bízni. Ezért nálunk nagy hangsúlyt fog kapni a családi pótlék karbantartása, évenkénti emelése mint azon univerzális támogatási forma, mely minden gyermekhez eljut. Segítünk azoknak is, akik a családi adókedvezményt csak részben vagy egyáltalán nem tudják igénybe venni. Mi igazságtalannak tartjuk, hogy csak a jómódúak élhetnek ezzel a lehetőséggel korlátlanul, az átlagos jövedelműek csak részben, és a jövedelmi hierarchiában legalul lévők egyáltalán nem. Folytatódik a rászorulók támogatása a rendszeres gyermekvédelmi támogatással, az ingyenes tankönyvellátással, az ingyenes óvodai és bölcsődei étkezés biztosításával. Célunk, hogy a legnehezebb körülmények között élő gyermekek többet kapjanak a közös kasszából.

Tisztelt Ház! Sokat beszélünk a kirekesztő társadalomról, de ehelyett mi, szocialisták befogadó társadalomról szeretnénk beszélni. Azt szeretnénk, ha a magyar társadalom olyan befogadó társadalom lenne, ahol nem reked kívül a munkanélküli, a gyermeket nevelő, az idős, a fogyatékkal élő, ahol megbecsült polgára az országnak az is, aki három műszakban dolgozik. Ezt a társadalmi befogadást segíti, ha eljut a munkahelyteremtés esélye a zempléni kistérségbe, ha lesz széles sávú internet-hozzáférés minden iskolában, s ha eljut az alföldi tanyákra is a társadalmi segítség. A most előttünk lévő kormányprogram az európai szociális programhoz hasonlóan egy összehangolt szociálpolitikán, foglalkoztatáspolitikán és gazdaságpolitikán alapul, megteremtve a versenyképes, modern és jobb szociális minőségű, összetartozó társadalom feltételeit.

A családos fiatalok helyzetét fogja megkönnyíteni az 50 százalékos járulékkedvezmény, melyet azok a munkáltatók kapnak, akik gyesről, gyedről visszatérő édesanyákat foglalkoztatnak. Bővítjük a nappali ellátásokat biztosító intézményrendszert, hogy a kisgyermekes szülők, illetve a tartósan beteg, fogyatékkal élő családtagot gondozók is munkába állhassanak. A fiatalok, a gyermeknevelésből visszatérők mellett ma a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben a munkahelyüket idősebb korban elvesztők állnak. Az ő támogatásukat szolgálja, hogy a jövőben szintén jelentős járulékkedvezményre pályázhat az a munkáltató, aki 50 év feletti, tartósan munkanélkülit alkalmaz. A kormányprogram az idősek megbecsülésére a 13. havi nyugdíj további intézkedésein és a nyugdíjemelésen kívül megvalósítja az egyedülálló, 75 éven felüli idős emberek támogatását is.

Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 137 2004.09.29. 1:49  1-321

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy a népesedési helyzet - és annak a drámai voltát javítandó - sokkal komplexebb dolog, mintsem azt tegyük, hogy az univerzális ellátások körébe tartozó családi pótlékot megemeljük. Úgy gondolom, az egyik legfontosabb kérdés abban, hogy valaki gyereket vállaljon, hogy van-e otthona, van-e ennek a gyereknek hova születnie. Ez a kormány vagy a leendő kormány azt vállalja, hogy segít a fiatal pároknak az otthonteremtésben, segít abban, hogy a lehető legkevesebb pénzbe kerüljön az első otthon megszerzése, ahová már bátran lehet gyermeket vállalni. Ne azzal teljen el a fiatal párok első tíz-tizenöt éve, hogy csak tepernek, tepernek, albérletből albérletbe járnak, és nem mernek gyereket vállalni, mert nincs otthonuk. Ezen a helyzeten fogunk mi segíteni.

A másik, sokkal fontosabb dolog annál, mintsem hogy családipótlék-emelést hajtsunk végre, meg fogjuk tenni ennek ellenére, de nem hiszem el, hogy valaki azért vállalna ebben az országban gyereket, mert esetleg 5 ezer forint helyett 6500 forint lesz a családi pótlék. Sokkal inkább függ attól, hogy van-e olyan munkahely ebben az országban, amelyik őt befogadja akkor, ha gyermeket szül, van-e olyan támogatási rendszer, amely a vállalkozókat abban segíti, hogy olyan kismamákat vegyenek föl alkalmazottként a jövőben, akik gyesről és gyedről jöttek vissza, és ehhez állami támogatást kaphatnak. Úgy gondolom, hogy a munkaerőpiacra való visszajutás sokkal inkább segíti a népesedési helyzet javítását, mintsem hogy családi pótlékot emelünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 52 2004.10.19. 1:47  19-139

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Hát hogy mit csinált a Fidesz az alacsony nyugdíjakkal és a nyugdíjasokkal? Egy példát szeretnék csak mondani. Éveken keresztül gyűjtötték azokat a kérelmeket a miniszter úr dolgozószobájában, amelynek az volt a fejlécére írva, hogy méltányossági nyugdíjkérelem. Önök ezt eltörölték, és gyűlt, gyűlt, gyűlt. Amikor az önök kormánya megbukott, és az új miniszter próbálta elfoglalni a dolgozószobáját, 54 ezer darab kérelem volt a dolgozószobában fölhalmozva. Visszaállítottuk ezt az intézményi formát, és most ott tartunk, kedves képviselőtársaim, hogy utolértük magunkat, és 340 ezer méltányossági kérelmet juttattunk vissza az arra rászorulóknak.

A másik: önálló képviselői indítványom volt a nagymama-gyes dolga. Bizonyára önök tudják, el is mondta a miniszterelnök, hogy választani kellett, hogy vagy gyesen marad a nagymama, vagy a nyugdíját áldozza föl. Mi azt a rendszert vezettük be, hogy a nyugdíj megtartása mellett volt lehetőség segíteni a családoknak a gyereknevelésben, úgy, hogy megkapták a nagymamák a gyest.

Áder képviselő úr azt mondta nekünk, hogy nem elvettek a nyugdíjasoktól, hanem adtak 72 milliárd forintot. Igen, és mellesleg elvettek 54 milliárd forintot. Na, így a nyugdíjasoknak összesen 126 milliárd forintot kellett volna kapni. Ez már más matematikai feladvány, uram!

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

(12.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 4 2004.10.25. 4:35  1-4

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Ahogy Csákabonyi Balázs képviselő úr befejezte, én úgy folytatnám. Nemcsak az értékállóságot vállalta ez a kormány, hanem a nyugdíjak vásárlóértékének a növekedését is. Vállalásunknak megfelelően a 2005-ös évben terveink szerint több mint 8 százalékos nyugdíjemelésre fog sor kerülni. Ez a több mint 8 százalékos nyugdíjemelés azt is jelenti, hogy természetszerűleg a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes emelése is be fog következni a jövő évben, és átlagban az emberek 45 ezer forinttal többet vihetnek haza év végén, mint ha nem lenne tizenharmadik havi nyugdíjuk. Ez azt jelenti, hogy az államkassza 119 milliárd forinttal járul hozzá a nyugdíjasok megsegítéséhez. Ha tudjuk tartani azt az inflációt, amelyet elterveztünk, 2006-ban közel 7 százalékkal fognak a nyugdíjak növekedni, és természetszerűleg a teljes tizenharmadik havi nyugdíjat fogják 2006-ban megkapni nyugdíjas társaink. Ez átlagban 63 ezer forintos többletnyugdíjat jelent, és ez 170 milliárd forint éves szinten. 2007-ben, ha azzal számolunk, hogy 3,5 százalék körül alakul az infláció, számíthatnak nyugdíjas társaink arra, hogy 7 százalékos nyugdíjnövekedés fog bekövetkezni, 2008-ban pedig 6 százalék körüli nyugdíjemelkedésre számíthatunk. Természetesen mindkét évben fogják kapni a tizenharmadik havi juttatásukat is.

Vállaltuk, hogy a legnehezebb körülmények között élő, 75 év fölötti polgártársainkra különösen oda fog figyelni ez a kormány. Olyannyira oda fog figyelni, hogy részükre felemeljük az időskorúak járadékát. Ezen túlmenően szeretnénk a jövő évben beindítani két olyan programot, amelyet itt meg kell hogy említsek, egyrészről a szociális tárcához kapcsolódóan, másrészről pedig az informatikai tárcához kapcsolódóan. Az egyik az úgynevezett Ezüstnet program, amely arról szól, hogy a nyugdíjas polgártársaink használják az internetet ügyes-bajos dolgaik elintézésére. A másik program pedig a “nem csak a húszéveseké a világö, ahol arra szeretnénk egy programot, pályázatot kiírni, szintén az Informatikai Minisztériummal karöltve, hogy azok az aktív nyugdíjasok, akik úgy gondolják, hogy van még bennük annyi erő, hogy esetleg egy tőlük eddig idegen szakmát, mint az informatika, megtanuljanak, ezt megtehessék legalább azon a szinten, hogy e-mailezni tudjanak, hogy csetelni tudjanak, új barátságokat kössenek, urambocsá! új kapcsolatokat alakítsanak ki, és persze új szerelmek is köttetnek a világhálón; azt hiszem, hogy ebben nagyon nagy segítségre lehet ez a két program, amelyet a jövő évben elindítunk.

Szeretnénk a jövő évben elindítani az idősbarát lakásprogramot, amely célul tűzte, hogy az emberi méltóság biztosítása mellett olyan idősbarát lakásépítési normákat dolgozzunk ki, amely az idősekre szabott akadálymentesítési programot is magáénak tudhatja.

Elindítjuk a jövő évben a Nemzeti Kulturális Alappal közösen azt a programot, amelyben számítunk idős polgártársainkra, azon idős polgártársainkra, akik pedagógusok voltak, akik népművelők voltak, urambocsá! néha még bemennek egy kultúrházba vagy egy művelődési házba. Ez az értékőrző program, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával közösen indítunk el, azt tűzi ki célul, hogy vissza tudjuk csatolni azokat a pályázatokat, amelyeket az alap, illetve a minisztérium kiír, csak nem tudjuk, hogy biztosan eljut-e azokhoz, akiknek szántuk. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!) Nem tudjuk, hogy milyen a fogadtatása a társadalomban ezeknek a programoknak.

Úgy gondolom, hogy ez mind-mind mellettünk szól, a nyugdíjas-társadalom pontosan tudja, hogy számíthat a baloldali-liberális kormányra, és természetesen azt is tudják, hogy számíthatnak a politikai államtitkárra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 100 2004.11.15. 2:20  97-104

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Igen, egy új munkaformáról van szó, hiszen az előzőekben még nem találkozhattunk ezzel a fogalommal sem, hogy „ fűtött utcaö. Itt természetesen el kell vonatkoztatni attól a képzettől, amikor esetleg tüzelnek egy utcán, és ott melegednek az emberek. Itt sokkal többről van szó.

A VIII. kerületben, a Dankó utcában egy elhagyott vállalati ingatlanban szervezte meg a budapesti Oltalom Karitatív Egyesület ezt a fűtött utca programot. Ahogyan ön is említette, igen, sajnálatos módon a hajléktalanság rendkívül nagy, nem csak Budapesten, nem csak Magyarországon, de jellemző az egész Közép-Kelet-Európára. Ugyanakkor a kezelése nagyon speciális tudást igényel, hiszen nem elég szállást adni a hajléktalan embereknek, mert az is egy tapasztalat, az elmúlt évek tapasztalata, hogy ezek a szálláshelyek, hogy úgy mondjam, bedugulnak, nincs kiút a szálláshelyekről, és ez a fűtött utca program éppen azokon az embereken segítene, akik esetleg még a szálláshelyre sem tudnak bekerülni vagy nem akarnak bekerülni, egyszerűen az életformájukká vált a hajléktalanság és az utcán való lét. Ezzel szemben az úgynevezett küszöb nélküli fűtött utca program komplex segítséget tud nyújtani ezeknek az embereknek.

A komplexitását az is jelzi, hogy ebben az intézményben sor kerülhet orvosi ellátásra. Az orvosi ellátás kapcsán minden olyan segítséget megkapnak, amely szükséges az egészségük helyreállításához. Megkapják azt a mentális segítséget, amelyben lehetőségük van a visszailleszkedésre, lehetőségük van annak a normarendszernek az elsajátítására, amellyel rendszerint ők maguk is rendelkeztek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tehát komplex kezelésről van szó, az egészségügyi ellátáson kívül szociális és mentális ellátásról is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 104 2004.11.15. 1:04  97-104

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, a költségvetés maximálisan fedezte erre az évre is, fedezni fogja a következő évre is azokat a szolgáltatáshoz kapcsolható forrásokat, amelyekre szükség van. Az Oltalom Karitatív Egyesület csak a fűtött utca fenntartására 20 millió forint állami támogatást kap. Ezen túlmenően örömmel tudatom az Országgyûléssel és a nézőkkel is, hogy erre az évre, tehát decemberig újabb 100 millió forintot különített el a kormány a hajléktalanügy kezelésére, és januártól megnyílik egy 0,5 milliárdos keret arra, hogy az új programokat el tudjuk indítani. Többek között meg kell említenem: a közeljövőben 22 krízisautót fogunk rendszerbe állítani, és terveink szerint nem lesz az országban egyetlenegy olyan hajléktalan sem, akit legalább egy órán belül egy ilyen krízisautó ne érne el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 16 2004.11.16. 5:00  13-16

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én ott leszek 19-én is, de ott leszek 18-án is, 21-én is meg 28-án is. Nem gondolom azt, hogy egy-egy képviselő fogja megoldani a hajléktalanság problémáját. Ön pontosan rávilágított arra, hogy az elmúlt évek hiányosságainak az eredménye, hogy ismét hajléktalanokat látunk az utcákon, az aluljárókban. Az látszik, hogy minden kormány tett valamit, az látszik, hogy rengeteg szálláshelyet hoztak létre, de az is látszik, hogy nem ez a kivezető út. Látszik, hogy a hajléktalanszállók bedugulnak, az átmeneti szállások nem átmeneti szállások lesznek, hanem beköltöznek oda az emberek, és életformájukká válnak azok a feltételek, amiket ott teremtenek nekik. És ez nem jó így. Nem jó így, és mi úgy gondoltuk, hogy valami másféle politikát kellene folytatni. S mielőtt pejoratíve leszólná a befogadó falu programot, felhívom szíves figyelmét, hogy holnap olvassa el figyelmesen a napilapokat és az újságokat, és ne hagyatkozzon a Hír TV-nek arra a hazug állítására, hogy nem létező programot más falvakba telepítenek, vágóképekkel, templomképekkel és utcaképekkel, és azzal riogatják az embereket Heves megyében.

A másik: igen, hoztunk olyan intézkedést, hogy az időszakos férőhelyek - a november 1-je és április 30-a között működő férőhelyek - tekintetében lehetőséget teremtettünk, hogy az OEP által finanszírozandó normatívákat lekérhessék azok az intézmények, amelyek vállalják a hajléktalanok ellátását. Igen, vállaljuk azt, hogy huszonkét kríziskocsit állítunk rendszerbe az országban azért, hogy ne maradjon ellátatlan egyetlenegy hajléktalan sem. A huszonkét kríziskocsi alkalmas lesz arra, hogy minden bajba jutott embertársunkhoz egy órán belül eljusson a segítség. Tegnap egy kérdésre válaszolva elmondtam, hogy tovább erősítjük a fűtött utca programot. A fűtött utca program azért nagyon fontos, mert vannak olyan embertársaink, akik már az utcai létre sem alkalmasak, mert olyan egészségi-mentális állapotban vannak, hogy arra is képtelenek. De szeretnénk nekik emberhez méltó életet biztosítani, és a fűtött utca programban pontosan azokat a feltételeket teremtjük meg, hogy orvosi vizsgálat alá essenek, hogy meggyógyítsák őket, hogy eljussanak a hajléktalankórházba. Annak a feltételeit teremtjük meg, hogy lábadozót hozzunk létre, hogy a gyógyulást elősegítve emberi életet tudjanak élni.

Büszkének kell lenni arra a diszpécserszolgálat-hálózatra, amelyet most építünk ki az ország minden egyes régiójában. Négy diszpécserközpontot hozunk létre Budapesten és hetet a vidéki nagyvárosokban, hiszen ön is jól tudja, hogy elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik a hajléktalanság.

Úgy gondolom, a finanszírozás oldaláról nincs szégyenkeznivalónk, annál is inkább, mert most december 30-ig 100 millió forintot biztosítunk arra, hogy a tervezett normatívákon felül is segítsünk, január 1-jétől pedig a következő évi költségvetésben további félmilliárd, 500 millió forint áll rendelkezésre arra, hogy ezeket a problémákat orvosolni tudjuk.

Nem állítom azt, hogy egyik hétről a másikra meg lehet oldani ezt a problémát, de azt igen, hogy ha az egész magyar társadalom gondolja, ha az egész magyar társadalom a kormány mellé áll ebben a kérdésben, akkor igenis enyhíthetünk ezen a problémán, és eljuthatunk legalább oda - amit eddig nem is tudtunk -, hogy megtudjuk, egyáltalán hány hajléktalan van Magyarországon, eljussunk oda, hogy készüljenek olyan programok, amelyek - és ebben egyetértünk - a hajléktalanság megelőzését szolgálják.

(8.40)

Tudjuk jól, hogy néhány százezer forintos rezsihátralékkal, néhány százezer forintos segítséggel, akiknek lakáshiteleik, tartozásaik vannak, meg tudjuk menteni a család fölött a hajlékot, és ez még mindig olcsóbb, mint a családok átmeneti otthonának egymillió forint/hónap/fő finanszírozása, a töredékéből meg lehet oldani ezeket a problémákat.

Kérem az ön támogatását is, kérem az Országgyűlés támogatását is ahhoz, hogy ezeket a problémákat orvosolni tudjuk, és akkor persze 19-én, ne felejtse, képviselő úr, én ott leszek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 172 2004.11.16. 0:38  17-328

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Értettem a célzást. A kormány törekszik a szektorsemlegességre, másrészről pedig nagyon hálás azoknak a civil szervezeteknek, amelyek rendszerint állami feladatot átvállalva tesznek az emberekért, többek között a Máltai Szeretetszolgálat. Nagyon hálásak vagyunk a Máltai Szeretetszolgálatnak azért, amit a hajléktalanellátásban tesznek, igyekszünk is ezt forrásokkal megtámogatni. Értem a módosító indítványát.

Köszönöm szépen. (Balsay István: Kérem! - Taps az MSZP soraiból. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 176 2004.11.16. 0:12  17-328

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, köszönöm szépen felvetését. Örömmel tájékoztatom, hogy tegnap este a frakciónkban olyan döntés született, hogy a többletforrást támogatjuk a Gézengúz Alapítványnál.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból. - Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 201 2004.11.17. 8:05  134-240

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A cím az volt, hogy az új nemzetpolitika. Amiről itt Révész Máriusz beszélt, az mindenre hasonlított, csak erre a címre nem, mert sérelmeit, a Fidesz határon átnyúló kis seftjeit, az alapítványoknak juttatott állami támogatásokat vagy nem támogatásokat hánytorgatja fel, aminek, úgy gondolom, hogy semmi köze nincs az új nemzetpolitikához.

Engem ért az a vád az elmúlt héten, hogy forintban mérem az embert a határon kívül. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Pontosan!) A szociálpolitika területén mindenféle statisztikákat készítettünk, bár megvallom önöknek, hogy teljesen autentikus forrásból. Minden számadat, amelyet én a múlt héten elmondtam, hiteles, a társadalombiztosítás adatbázisából, a KSH adatbázisából, a Pénzügyminisztérium adatbázisából származik. Tehát aki azt mondja, hogy itt nem kell mérni semmit, az demagóg. Itt a felelős kormányzás áll szemben a demagógiával. És ha a felelős kormányzás úgy gondolja, hogy egy új nemzetpolitikát akar hirdetni, és ezt megtölti tartalommal, akkor én úgy gondolom, hogy arra érdemes egy kicsit figyelni.

Említették volt, hogy nincs útlevél állampolgárság nélkül, nincs állampolgárság útlevél nélkül. Hangsúlyozom, ha ez a kettő együtt van, akkor itt soha senki meg nem tilthatja egyetlenegy magyar állampolgárnak és egyetlenegy magyar útlevéllel rendelkező honfitársunknak, hogy ott telepedjék le, ahol ő akar. Minden más humbug és mellébeszélés. Abban az esetben pedig, ha rendelkezik állampolgársággal, akkor őt különböző jogosítványok illetik meg, ha útlevéllel rendelkezik, akkor a szabad mozgásában nem lehet korlátozni. És ha ez a jogosítványa megvan, akkor ő ott választja meg a lakhelyét, ahol akarja. Munkát vállal, és ehhez a jogosultságokhoz különböző juttatások, támogatások társulnak, és ezt nem lehet korlátozni. Akinek van állampolgársága és van útlevele és van lakhelye... - nem mindig kell lakhellyel rendelkezni egyébként. Csak itt, a margó szélén jegyzem meg, hogy ha valaki egyetlenegy napot dolgozik Magyarországon munkavállalóként, már tb-kártyája van (Révész Máriusz: De állampolgárság nélkül is!), családi pótlékra jogosult, gyesre jogosult, gyermeknevelési támogatásra jogosult, anyasági támogatásra jogosult, időskorúak járadékára jogosult, rendszeres szociális segélyre jogosult (Németh Zsolt: Nem állampolgársági alapon!), ápolási díjra, lakásfenntartási támogatásra. (Németh Zsolt: Demagógia!) Nem fogom mindegyiket felsorolni, a legfontosabbakat mondom. Gyedre jogosult (Németh Zsolt: Primitív…!), közgyógyellátásra... - Zsolt, ezt visszautasítom, és vegyük úgy, hogy meg sem hallottam - (Németh Zsolt: Demagógia, amit csinálsz, Lajos! Jobban tennéd, ha abbahagynád ezt a demagógiát! Szégyelld magad, Lajos!), tizenharmadik havi nyugdíjra is jogosult.

Nem igaz Kövér Lászlónak az a mondata, hogy a magyarigazolvány bevezetése óta csökkent a Magyarországra való áttelepülési hajlandóság. Nem igaz. Bevándorlási engedéllyel Magyarországon jelenleg is közel 100 ezer ember él, ebből 79 ezren a szomszédos országokból érkeztek. Letelepedési engedéllyel további 8 ezren élnek Magyarországon, és tartózkodási engedéllyel is 16 ezren élnek Magyarországon. Tehát itt már semmit nem kell tenni, ők itt vannak, és ők mindenre jogosultak, amit a magyar társadalombiztosítás, a szociális ellátórendszer biztosít minden magyar állampolgárnak. Ha csak ezt a létszámot vesszük alapul, ez pontosan egy Kecskemét méretű város, Magyarország tizedik legnagyobb városa. Ezzel azért komolyan kell számolni! Én most nem a 800 ezer magyarigazolványosról beszélek, nem annak a feléről beszélek. Arról beszélek, hogy akik jelenleg itt vannak, milyen jogosultságokat kaptak.

Úgy gondolom, hogy az új nemzetpolitikában segítségre van szükség. Segítsük a határon túl élő magyarokat, hogy megtalálják a számításaikat a szülőföldjükön. Éppen ezért a szociális tárcánál egy külön munkacsoportot alakítottunk arra, hogy segítsük Tempfli József püspök urat, hogy a visszakapott egyházi ingatlanban, Nagyváradon létre tudjuk hozni az egészségügyi centrumot, segítsük Tempfli József urat abban, hogy létrejöjjön a cornea-bank, hogy létrejöjjön a csontvelő-átültetéshez szükséges őssejtbank, és ez valóságos segítség. A minisztériumban tanácsadó irodát fogunk felállítani, amellyel segíteni fogunk abban, hogy a mi tapasztalatainkat átadjuk, hogy ők könnyebben jussanak európai forrásokhoz, színvonalas pályázatokat tudjanak benyújtani. El fogjuk rendezni, hogy beindítjuk a határon átnyúló képzési programot, és a határon átnyúló szociálismunkás-képzést és a szociális közigazgatásimunkás-képzést közösen fogjuk elkészíteni és bevezetni, lehetőséget teremtve arra, hogy ezen a területen a lehető legmagasabb iskolai végzettséggel és szakértelemmel rendelkező szakemberek lehessenek a határon túl is. Ennyi volt a szám és ennyi volt az adat.

Aztán engedjék meg, itt sokan hivatkoztak arra, hogy kik az ősei, honnan származnak. Az én édesanyám a Száva partján született, Jarugán, Pozsega megye. Szülőföldjét elhagyni kényszerült, mert ezrével mészárolták a magyarokat. (Tóth István: És itt kapott állampolgárságot, ugye?) Tóth úr… (Közbeszólások.) Én mondhatom. (Dr. Répássy Róbert: Azt, hogy nem?) Én mondhatom, mert én tudom, hogy milyen a napfelkelte a Retyezátban. Én mondhatom, mert tudom, hogyan néz ki a Bucsecs. Mondhatom, mert én tudom, hogy milyen a széna illata a madarasi Hargitán. Mert én aludtam az esztenában. Maga azt sem tudja, hol van. (Tóth István: Ezt visszautasítom!) Én mondhatom, mert én ezer fénykép közül is fölismerem a Kis-Cohárdot. Én mondhatom, mert én végigmentem az ezeréves magyar határőrútvonalon, a Cohárdtól a Vit-havason keresztül végigmentem a Csalhóig, és végigmentem a Máramarosszigetig. (Révész Máriusz: Ezért mondasz nemet? - Dr. Répássy Róbert közbeszólása. - Tóth István: Ezután mondod, hogy nem?) Maga hol volt? (Tóth István: Ezután mondod, hogy nem?) Nem ezt mondtam. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Én mondhatom.

 

(17.20)

Akik kezdeményezték ezt az aláírásgyűjtést és ezt a népszavazást, úgy gondolom, legjobban tennék, ha csendben maradnának, mert azt sem tudják, hogy miről beszélnek. (Dr. Répássy Róbert: Beszélje meg a Magyarok Világszövetségével!)

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 215 2004.11.17. 0:46  134-240

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársam! Én nem az RMDSZ véleményét, álláspontját kérdőjeleztem meg, hanem Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének a kompetenciáját és hozzáértését. Úgy gondolom, ez az ember nem is érdemel több szót ebben a Házban, felesleges rá időt pazarolni.

Másrészt pedig csak kibukott a szög a zsákból: remélem, csak elszólás volt a “nemzettestvérö definíció.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 239 2004.11.17. 2:10  134-240

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Kedves ellenzéki Képviselőtársaim! Az autonómiatörekvéseket ott lehet támogatni, ahol még élnek emberek. Nekem Tóth képviselő úr bekiabált finoman, hogy ha én ennyire jól ismerem Erdélyországot, akkor miért viselkedek úgy, és miért mondom azt, amit mondok. Azért mondom, képviselő úr, mert én azt szeretném, hogy ha megyek, mert évente legalább kétszer megyek, ha engedi időm, akkor ott magyarokat találjak.

(18.30)

Az nem jó válasz, amit Kövér László mondott, hogy 5800 orvos települt át Magyarországra, és Magyarország hálás lehet ezért, mert ez micsoda nyereség, és milliárdokban fejezte ki. Nem igaz. Ez Magyarországnak nem nyereség, egyébként is közgazdasági nonszensz, hanem veszteség az erdélyi magyaroknak, hogy nincs színvonalas egészségügyi ellátásuk.

Én azt szeretném, hogy éljenek magyarok a Kárpát-medencében. Én azt szeretném, ha Kolozsváron több magyar élne, mint Svédországban, mert úgy érzem, hogy talán már kevesebb él ott. Én azt szeretném, hogy ott éljenek emberek. És azt végképp nem szeretném, ha Kolozsváron Mátyás király szülőházát tíz év múlva eladnák egy román vállalkozónak, és ott drinkbárt nyitna. Nem szeretném, ha száz év múlva fölszántanák a házsongárdi temetőt. (Közbeszólás: Mi van most ott abban a szülőházban?) Nem szeretném, ha ott nem élnének magyarok, és nem szeretné a kormány sem. És változatlanul nem kaptunk választ arra, hogy ennek a kérdésnek mi a tartalma.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 146 2004.11.22. 2:10  143-150

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Asszony! Magam is kezdeményezője voltam annak, hogy a kormány ebben az évben intézkedjen a nyugdíjpénztár felé, hogy egy postai utalványon több jogcímet felsorolva - nyilván, mert többféle juttatásról van szó - kerüljenek kifizetésre a novemberi nyugdíjak.

 

(16.30)

Hogy mik találhatók ezen? Mindenekelőtt az az 1 százalékos nyugdíjemelés, amely a soron lévő különbözetből adódik. Ezt követően feltüntetésre kerül ezen az utalványon az, hogy tíz hónapra visszamenőleg mennyi járandóság illeti meg a nyugdíjasokat. Ezen az utalványon kerül feltüntetésre, és most kerül kifizetésre az 54. heti nyugdíj esedékes hányada, továbbá feltüntetésre kerül a már májusban kifizetett 53. heti nyugdíjra eső 1 százalékos nyugdíjemelés. Következésképpen megállapíthatjuk azt, hogy átlagban 20 800 forinttal kapnak többet ebben az évben nyugdíjasaink. Ez körülbelül 2,8 millió nyugdíjast érint.

Továbbá a kormányprogramnak megfelelően, amelyben vállaltuk, hogy a saját jogú öregségi nyugdíj jogán járó özvegyi nyugdíjak esetében 50 százalékos emelésre kerül sor, ezt az emelést két ütemben tettük meg: az előző évben 25 százalékra emeltük, most pedig már a 30 százalékos kifizetésre kerül sor. Gyakorlatilag az özvegyi nyugdíjjal rendelkezők is már az emelt szintű nyugdíjat kapták meg ebben az évben.

Özvegyi nyugdíjban részesül Magyarországon közel 600 ezer ember, és ez azt jelenti, hogy havonta 2800 forinttal kapnak többet az özvegyi nyugdíjra jogosultak. Jó hír továbbá az, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapták ugyanezt az emelést, így a rendszeres szociális járadékosok, átmeneti járadékosok is. Az ilyen nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma közel félmillió fő.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 150 2004.11.22. 0:48  143-150

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: A legjobb hír ebben, hogy 700 millió forintot megtakarítottunk azzal, hogy egy szelvényen került kifizetésre. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjasoknál sokkal jobb helyen van ez a 700 millió forint; tehát egy utalványon jogcímenkénti felsorolás.

Országos sajtótájékoztatót tartott az OEP főigazgatója, szórólapot készített az OEP arra vonatkozóan, hogy tájékoztassa a nyugdíjasokat erről a kifizetésről, illetve a jogcímek felsorolásáról, ezen túlmenően én magam is a magyarorszag.hu internetes portálon internetes fogadóórát tartottam. Úgy gondolom tehát, hogy teljes körű volt az a tájékoztatás, amelyet részben az OEP, részben pedig az Országgyűlés és a kormány juttatott el a nyugdíjasok számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 8 2004.12.07. 4:51  5-8

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sokat beszélünk mostanság az összetartozó társadalomról, sokat beszéltünk a kirekesztettségről, sokat beszélünk az integrációról. A fogyatékosok világnapja kapcsán, úgy gondolom, mindenképp helyén van ez a közös gondolkodás, annál is inkább, mert nem jó az a társadalom, ahol kirekesztődnek emberek, csak azért, mert éppen mozgásukban korlátozottak, kirekesztődnek azért, mert éppen vakok vagy éppen nagyothallók.

Nem jó az a társadalom, ahol a társadalom többsége úgy gondolja, nem kell közösen cselekedni, hiszen az egész mindig olyan, hogy abban benne foglaltatik a fogyatékos, benne foglaltatik a más bőrszínű, és persze benne foglaltatik a többségi társadalom is.

Szemléletváltásra lenne szükségünk, szemléletváltásra abban, hogy végiggondoljuk, mi igazából be akarjuk-e fogadni embertársainkat. Persze, nagyon sokan gondolják, hogy igen, így gondolom, de ha lehet, azért nekem ne legyen cigány szomszédom. Ez nem jó. Persze, fogadjuk be a fogyatékossággal élő embertársainkat, de azért az nem jó, ha a mi társasházunkban szétverik a liftet éppen azért, mert szélesítik az ajtaját, hogy a kerekes székkel is be lehessen jönni. Ez így nem jó.

 

(8.20)

 

Én úgy gondolom - képviselő úr említette volt ezt az akadálymentesítést -, hogy akadálymentesítést legelőször a fejekben kéne elkövetnünk, hogy képesek legyünk befogadni az ilyenfajta másságot is. Tegyen a mindenkori kormány azért, hogy az emberekhez, minden emberhez eljussanak az információk! Tegyen azért, hogy abból a digitális forradalomból, amely most zajlik, ne rekesztődjön ki senki sem azért, mert éppen siket, hiszen a telefónia új lehetőségeket teremtett számukra; ne rekesztődjék ki senki a komputertechnika használatából azért, mert éppen vak! Ezért találták föl a beszélő komputereket. Ennek a programnak az élére állt az Informatikai Minisztérium.

A tájékozódás megkönnyítésében járjon élen mindig az éppen hatalmon lévő kormány, hiszen tájékozódni nemcsak az interneten lehet, hanem utcán is, hogy legyenek beszélő tábláink, legyenek beszélő útjelző tábláink, legyenek vakok számára letapogatható információk elhelyezve a köztereken, a közutakon, a galériákban, a múzeumokban.

A jövő évre csak a szociális esélyegyenlőségi tárca több mint félmilliárd forintot szán akadálymentesítésre. Hangsúlyozni szeretném: akadálymentesítésre, amely nem tévesztendő össze a rámpaprogrammal, nem tévesztendő össze azzal, hogy feljárókat építsünk a patikák elé, ami persze nagyon-nagyon fontos, de itt sokkal többről van szó, többek között azokról az ügyekről, amelyekről az előbb beszéltem.

Említette képviselő úr, hogy a fogyatékos emberek társadalma a világ legnagyobb kisebbségét alkotja. Igen, és ezt kihasználva gazemberek megjelentek, ha úgy tetszik, ezen a piacon. A kormány nem fogja tűrni. Nem fogja tűrni, hogy hiénák mások nyomorúságán gazdagodjanak meg, nem fogjuk tűrni, hogy gazemberek azért vigyenek ki 8-10 kiló gombot vak embereknek szétválogatásra, hogy ők 600-as SEL Mercikkel járjanak. Ha kell, akkor igazgatási eszközökkel, ha kell, rendészeti eszközökkel, ha kell, újraakkreditálással, és ha kell, akkor adóellenőrzéssel, de mindenképp föl fogjuk számolni ezt a hazardőr bandát az országban, akik mások nyomorúságán akarnak meggazdagodni.

A szemléletváltás ebben is megvan, úgy gondolom. A szemléletváltás a társadalomban is meglesz, bár nagyon az elején járunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 180 2004.12.13. 1:54  177-180

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Akadálymentesítési programra ebben az évben a minisztériumunk, ellentétben azzal az összeggel, amit ön említett volt, nem 360, hanem 510 millió forintot szán. Én úgy gondolom, hogy egy tárcánál ez egy nagyon komoly anyagi támogatás.

A prioritásaink között és a feltételek között szerepelt, hogy az önkormányzati intézményeket szerettük volna előnyben részesíteni, illetve az önkormányzati épületeket szerettük volna ebben az évben akadálymentesíteni. A kormányzati kezdeményezés, azon túlmenően, hogy a minisztérium milyen támogatást ad, a regionális operatív programok és a humán erőforrás operatív program is lehetőséget biztosít, finanszírozási lehetőséget biztosít ennek az ügynek a kezelésére.

Ajánlom figyelmébe, hogy a következő évben is lesz lehetőség ilyen pályázat benyújtására, illetve ezt követően a második Európa-terv, a 2007-től induló második Európa-terv kiemelten kíván foglalkozni az akadálymentesítési programmal.

A 2005-ös pályázatoknál én azt tanácsolom a képviselő úrnak, hogy vesse latba a tekintélyét, vesse latba a civil szervezet a tekintélyét a települési önkormányzat vezetésénél, és a települési önkormányzat a következő évben nyújtson be ilyen pályázatot. Tehát lobbizni, én úgy gondolom, nem a parlamentben, hanem az önkormányzatnál kell.

És a kérdése arról szólt, hogy ebben az évben miért nem kapott a kiskunmajsai település támogatást akadálymentesítésre: azon prózai oknál fogva, hogy Kiskunmajsa ilyen pályázatot nem nyújtott be ebben az évben.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 182-184 2005.02.14. 2:19  179-184

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen, Rogán Antal Nap-keltében, sajtótájékoztatón, tévé- és rádióinterjúkban hivatkozott rá, de aztán később más politikustársai is átvették ezeket az adatokat.

Az adatok, kérem szépen, valósak, csakhogy hamis színben vannak feltüntetve. Ugyanis az adatok össze lettek lapátolva. Minden egyes tanulmányt megtaláltunk különböző műhelyekben. Így nem átallottak olyan torzítást használni, amely Közép- és Kelet-Európáról készült szociológiai felmérés, amelyet az ENSZ jubileumi közgyűlésére adtak ki 2000-ben. Hangsúlyozom: 2000-ben. Még híre-hamva nem volt a Medgyessy-kormánynak.

Ettől durvább volt az a foglalkoztatási adatokra való hivatkozás, amelyet 2001-ben az ILO megrendelésére készített három magyar tudós asszony: Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin és Darvas Ágnes. Nem véletlen, hogy a Szociális Szakmai Szövetség, a 3Sz, nyilatkozatban tiltakozott az ilyen jellegű hamisítások és torzítások ellen.

Hangsúlyozni szeretném, hogy valóban vannak Magyarországon létminimum-felmérések, és vannak létminimumadatok. A legfrissebbek 2003-asok. Tudniillik egy 8000 háztartásra vonatkozó háztartás-statisztikai felmérést készít minden évben a Központi Statisztikai Hivatal, következésképpen ennek feldolgozása zajlik úgy, hogy a 2004-es adatokat legközelebb 2005 május-júniusában tudják publikálni mint létminimum-számításokat. Tehát a 2004-re vonatkozó létminimumadatok, amelyekkel kapcsolatban azt állítják, hogy mennyien éltek létminimum alatt, nem igazak, mert az ehhez az évhez legközelebbi adatok 2003-asok.

Következésképpen az 50 ezer forintról 53 ezer forintra emelkedett minimálbér és annak adómentessége (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) éppen hogy azt eredményezte, hogy 1,1 millió emberről beszélhetünk, aki a minimálbér közelében a létminimum alatt élhetett…

ELNÖK: Államtitkár úr!

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: …ahol az egy háztartásra jutó összeg 50 600 forint volt.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 4 2005.02.15. 5:11  1-4

KORÓZS LAJOS ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagy horderejű idősügyi tanácsülésre került sor február elején, és folytatjuk. Még ebben a hónapban össze kívánja hívni miniszterelnök úr az Idősügyi Tanácsot, annál is inkább, mert erre az évre vonatkozóan komoly, nagy terveink vannak. Egyrészről meg kell említenem, azon túl, amit képviselő úr elmondott, hogy a miniszterelnök úr személyesen kérte a nyugdíjpénztár igazgatóját és személyemet mint az Idősügyi Tanács titkárát, hogy tekintsük át, hozzunk létre egy munkacsoportot annak érdekében, hogy vizsgáljuk meg, milyen lehetőségei vannak a lemaradó nyugdíjak felzárkóztatásának. Ez több éve kérése már az Idősügyi Tanácsnak.

A másik problematika, amiben a miniszterelnök úr szintén feladatot szabott ránk, az úgynevezett rossz években elment nyugdíjasok helyzete. Bizonyára önök előtt és a televíziónézők előtt is ismeretes, hogy ugyanolyan szolgálati idő mellett, ugyanolyan járulékfizetés mellett csupán azért, mert valaki 1991-ben vagy '93-ban ment nyugdíjba, lényegesen kevesebb nyugdíjat kap, mint aki 2001-ben. Következésképpen ezt a feladatot szeretnénk az első félévben átnézni, áttekinteni, és egy felzárkóztatási és korrigációs programot viszünk az Idősügyi Tanács elé.

Nagyon büszke vagyok a nagymamagyesre, annál is inkább, mert ez az én képviselői indítványom volt még két évvel ezelőtt. Több mint 5 ezer idős ember veszi igénybe a nyugdíja mellett a nagymamagyest. Természetesen folytatjuk a 13. havi nyugdíj kifizetését, a jövő évben már teljes havi nyugdíj kifizetésére kerül sor, megosztva jövőre is márciusban.

(9.10)

Nagyon szeretnék beszélni azokról a programokról, amelyeket a múlt héten elfogadott az Idősügyi Tanács, annál is inkább, mert szeretnénk egyre jobban bevonni azokat az idősszervezeteket, amelyek maguk is aktívan szervezik a saját életüket és hajlandóak egymásért is tenni. Ezért az idősbarát önkormányzati programot továbbfolytatjuk, sőt kiegészítjük. Egyrészről készítettünk egy módszertani füzetet, amelyet szeretnénk az idősszervezetekkel és a települési önkormányzatokkal megismertetni, amelyben lefektetésre került az, hogy milyennek kell lennie egy települési önkormányzatnak, hogy azt lehessen mondani róla, hogy idősbarát önkormányzat.

Ennek keretében a hét régióban konferenciát is szervezünk az idősszervezetek aktív bevonásával, másrészről pedig, mivel nagyon sikeres volt ennek az idősbarát önkormányzati díjnak a programja az előző évben, úgy döntött a testület, hogy megduplázza a kitüntetendő önkormányzatok, települési önkormányzatok és megyei közgyűlések számát, másrészt pedig alapítottunk saját hatáskörben - a minisztérium rendeletet is alkotott róla a héten - egy saját kitüntetést. Ott pedig, azon az idősügyért dolgozó embereket szeretnénk elismerni, akik tettek valamit az idős emberekért.

Elindítjuk az idősbarát lakásprogramot, annál is inkább, mert elkezdtünk mérnökök bevonásával kidolgozni egy olyan normarendszert, amelynek alapján már a tervezés stádiumában lehet azt mondani, hogy így kell kinéznie egy idősbarát lakásnak, és ezeket a lakásokat szeretnénk a nagyközönségnek is megmutatni.

A másik ilyen nagyon fontos programunk, akciónk lesz az idősek világnapjának méltó megünneplése. Nem csupán október 1-jéről van szó, szeretnénk egész októberre kiterjeszteni. Kértem miniszterelnök urat, segítsen abban, hogy minden kormánytag októberben legalább egy napot úgy töltsön vidéki szervezeteknél - következésképpen minden megyébe el tudunk jutni -, ahol csak és kizárólag az idősüggyel foglalkozzon. Kérjük a kulturális intézményeket, múzeumokat, galériákat, képtárakat, hogy a lehetőségeikhez képest tegyék lehetővé azt, hogy legalább egy napon az idős emberek ingyen látogathassák ezeket az intézményeket.

Megnyitjuk a felsőoktatási intézményeket az idős emberek előtt. Nem holmi szabadegyetemre gondolunk, hanem bizony rendes felsőoktatási intézménybe való beiratkozást szorgalmazunk, éppen a mai nap folyamán tárgyalunk erről a társminisztériummal.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 8 2005.02.21. 4:54  5-8

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. Képviselő Asszony! Valahol ott kezdeném a válaszomat, ahol ön abbahagyta a felszólalását. Én magam sem gondolom azt, hogy az adórendszert kellene úgy működtetni, hogy az egyfajta szociális segélyezést valósítson meg, mert szent meggyőződésem, az adórendszer nem arra való, hogy a szociális problémákat megoldjuk. Azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem jutnak hozzá különböző támogatásokhoz, teljesen más választ igényelnek a felvetődő problémájukra.

Említette a támogatások másik két módját. Én a családi pótlékot azért nem becsülném le egyrészről, mert úgy gondolom, hogy mint univerzális ellátásnak, nagyon nagy szerepe van a gyermekszegénység enyhítésében, annál is inkább, mert ez az a támogatási forma, amely automatikusan minden gyermekhez eljut. Arra bizonyára emlékszünk mindannyian, amikor úgy gondolta az Országgyűlés, hogy változtat ezen a rendszeren; hát, többe került a hús, mint a leves, bebizonyosodott, hogy egyszerűbb egy ilyen univerzális formát fenntartani.

A családi pótlék emelésére nézvést azt azért megállapíthatjuk, úgy gondolom, hogy a kormányzásunk első évében egy jelentős családipótlék-emelésre került sor, a későbbiekben, arra vállalkoztunk, hogy inflációkövetően meg fogjuk emelni a családi pótlékot.

A legnehezebb sorban lévő gyermekekhez való pénzbeli ellátásoknál azért a rendszeres gyermekvédelmi támogatást én egy olyan támogatási formának tartom, amely jól célzottan jó helyre kerül. Az előző évben közel 700 ezer gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege ebben az évben 5434 forintra emelkedett. Ezen túlmenően a krízishelyzetbe kerülő családoknál a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is egy olyan támogatási forma, amely gyorsan, pontosan adható, és mivel az önkormányzat adja, pontosan tudja, hogy ki kerül ilyen helyzetbe, tehát a célzottságát tekintve egy rendkívül hatékony támogatási formának nevezhető.

Az étkezési támogatásokat nem becsülném le, annál is inkább, mert egyrészről vállaltuk, hogy a legnehezebb sorban lévő gyermekek étkeztetéséhez ez a kormány, amíg kormányon van, jelentős mértékben hozzájárul, másrészt kiterjesztettük az óvodai étkezésre, a múlt évtől pedig kiterjesztettük a bölcsődei étkezésre is azokat a támogatásokat, amelyek az ingyenes étkeztetést teszik lehetővé.

Szeretném megemlíteni ezen túlmenően, képviselő asszony: a családi pótlék emelésén túlmenően, ahogy megemlítettem volt, a családi pótlékot kiterjesztettük a legnehezebb körülmények között élő gyermekek esetében 23 éves korig. Tehát egy évvel emelkedett a közoktatási intézményben tanulók jogosultsága.

A szüléshez kapcsolódó támogatásoknál az anyasági támogatás 2003. január 1-jétől 50 százalékkal emelkedett. És meg kell említeni: az ikreket szülő anyák esetében pedig gyermekenként száz százalékkal emelkedett ez a támogatási forma. Az ikreket nevelő családok esetében 2003. január 1-jétől a gyermekgondozási segély összege megduplázódott, és a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartama a tankötelezettségig kitolódott. Úgy gondolom, ezek igen jelentős szociális intézkedések.

Ha megengedi, megemlítem - már több mint két éve módosításra került, amire persze nagyon büszke vagyok, mivel a nevem alatt futott annak idején - a nagymamagyesnek az olyanfajta liberalizálását, ahol a nyugdíj megtartása mellett van lehetősége a nagyszülőknek a gyes igénybevételére. Több mint ötezer nagymama élhet ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom, hogy a gyermekneveléshez ez egy rendkívül hasznos támogatási forma.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 54 2005.02.21. 3:54  51-57

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Az Idősügyi Tanács ülése nyilvános. Következésképpen én felajánlom uraságodnak (Derültség és taps az MSZP padsoraiból.), hogy a pénteki Idősügyi Tanács ülésére jöjjön el, hallgassa meg, hogy ott mi hangzik el; esetleg Aszódi Pál delegálttal cseréljenek helyet, mert félretájékoztatja önt a nevezett úr.

Semmi olyat nem mondott a miniszterelnök mint az Idősügyi Tanács elnöke, amit az ön szájába adtak. Kezdem sorban, az egyik: a 13. havi nyugdíj kifizetésének előrehozatalát a nyugdíjasszervezetek kérték, éppen abból az apropóból indíttatva, hogy a téli rezsiszámlák kifizetésében segítséget nyújtson számukra. (Zaj a Fidesz padsoraiból.) Következésképpen a miniszterelnök annyit vállalt, hogy másnap a kormány elé viszi kérésüket. És természetesen a kormány támogatta, mert elég jó nyomaték szokott lenni, amikor a miniszterelnök kér a kormányától valamit. Tehát én úgy gondolom, hogy erre büszkének kell lenni, nem szégyenkezni kell miatta.

Hogy milyen intézkedéseket hozunk a nyugdíjasok érdekében? Én úgy gondolom, hogy a 13. havi nyugdíj bevezetésére nekünk kimondottan büszkének kell lennünk, és azok is vagyunk. (Taps az MSZP padsoraiból.) Annál is inkább, mert önök nem tették meg, amikor megtehették volna, mi meg megtettük.

Büszkének kell lennünk arra, és azok is vagyunk, hogy ebben az évben már háromheti 13. havi nyugdíj kifizetésével, éves szinten átlag 45 ezer forinttal több nyugdíjat fognak kapni az idős emberek, mint az előző évben kaptak. Következésképpen engedje meg, képviselő úr, hogy ez a kormány egy kicsit előrébb tervezzen.

A következő évre 4-4,5 százalékos inflációval számolunk, és 8-8,2 százalékos nyugdíjemelést tervezünk. Az utána következő évben 3,5-4 százalékos inflációval számolunk, és 7-7,2 százalékos nyugdíjjal tervezünk. De ha akarja, 12 évig tudom folytatni, hogy mennyi nyugdíjemelést tervezünk, és milyen inflációt szeretnénk megvalósítani.

Egyébként lyukra futott, képviselő úr, tisztelettel felhívom a figyelmét: a Központi Statisztikai Hivatal a hét végén publikálta, hogy húsz év óta nem volt ilyen alacsony az infláció, mint ebben az évben. (Halász János: Tavaly hány százalék volt?) Hangsúlyozni szeretném: húsz év óta ilyen alacsony, kedves János, nem volt, mint ebben az első hónapban.

Én úgy gondolom, hogy ennek a kormánynak büszkének kell lennie arra, és az is, hogy az idős emberek számára olyan életminőség-javító programokat indít, mint az aktív időskor programja. Büszkék vagyunk arra, hogy az informatikai tárcával olyan számítógépes tanfolyamot fogunk tudni meghirdetni ebben az évben, amely kapcsán eljuttatjuk a digitális információhoz jutást a kitelepülésekre; hogy a teleházakkal együttműködve tanfolyamokat tudunk szervezni az idős emberek számára, akik megtanulják nemcsak a számítógép kezelését, hanem az internet használatát és az e-mailezést. Következésképpen büszkék vagyunk arra, hogy olyan lelkisegély-szolgálatot hozunk létre, amely 24 órán keresztül támaszt nyújt azoknak az idős embereknek, akikre évek óta senki nem nyitja rá az ajtót. Büszkék vagyunk arra, hogy az idősek világnapja helyett az idősek hónapját tudjuk ebben az évben megszervezni, együtt a nyugdíjasszervezetekkel, apellálva rájuk és használva az aktivitásukat.

Én úgy gondolom, hogy ezekkel nem szégyenkezni kell, hanem büszkének kell lenni rájuk. Pontosan tudja az időstársadalom és a nyugdíjas-társadalom, hogy számíthat a szociálliberális kormányra, és azt is tudják, hogy számíthatnak a politikai államtitkárukra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 130 2005.02.21. 1:57  127-134

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, nagyon nehéz helyzetben vannak azok az emberek, akik tartósan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukat, családtagjukat ápolják, gondozzák. Éppen ezért a nappali intézmények fejlesztésére már ebben az évben is, de az előző évben is igen komoly összegeket fordított a szociális tárca. Annál is inkább, mert egyrészről az intézményfejlesztésben, másrészről a normatívaemelésben látjuk az egyik lehetőséget, nem a kizárólagos lehetőséget. Éppen ezért a 450 ezer forintos normatívát 465 ezer forintra emeltük ebben az évben, és az európai uniós pályázatokban, a strukturális alapok pályázatában lehetőség nyílik arra, hogy a nappali intézmények fejlesztésére mintegy 4 milliárd forintot fordítsunk ebben az évben.

A másik intézkedés 2005. szeptember 1-jétől válik véglegessé, ugyanígy a súlyosan beteg vagy halmozottan fogyatékos személyeket gondozók számára lehetőség van arra, hogy az ellátórendszer támogatásában, finanszírozásában egy kiemelt támogatáshoz jussanak; ezen támogatás összege, amely általában a nyugdíjminimummal egyezik meg, ez év szeptember 1-jétől 130 százalékban realizálódjék. Következésképpen ez azt jelenti, hogy lényegesen több támogatást kaphatnak az otthon ápolás fejében. Ez az összeg ebben az évben 32 100 forintra fog emelkedni. Úgy gondolom, hogy ezzel a pozitív lépéssel és további intézkedésekkel lényegesen jobb helyzetbe kerülhetnek azok a személyek, akik ezt a nagyon nehéz és nagyon nemes feladatot odahaza végzik.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 134 2005.02.21. 1:02  127-134

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen, jó hírem van, képviselő asszony, annál is inkább, mert ahogy ön is említette, itt a rendszeres szociális segélyről van szó. Ugyanis azok az emberek, akik odahaza a családtagjaikat ápolták, meglehetősen szerény anyagi körülmények között éltek, és bizony ez az egy év kiesés... - hiszen nekik tartalékaik sem voltak, nem voltak megtakarításaik, így nagyon nehéz volt számukra átvészelni ezt az egy évet.

Éppen ebből a megfontolásból döntött úgy a kormány a közelmúltban, hogy ezt az egyéves együttműködést, amely szükséges a munkaügyi központokkal való együttműködésben, három hónapra kívánjuk lecsökkenteni. Következésképpen három hónap után, ha fölvette a kapcsolatot a munkaügyi központtal, átképzésben részesül és folyamatosan együttműködik, ennek ellenére három hónap után nem talál munkát, már a rendszeres szociális segélyt folyósítani lehet ennek a személynek. (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi: Köszönöm.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 197 2005.02.21. 0:20  196-198

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. A minisztérium nevében kérem a határozat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 199 2005.02.21. 2:19  198-206

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Európai Szociális Karta minél szélesebb körű érvényre juttatása érdekében végzett munka következő fontos lépéséhez érkeztünk. Bizonyára tudják azt, hogy az Európai Szociális Karta ma már nem egyetlenegy egyezményt jelent, hanem inkább Karta-csomagként szokás emlegetni.

Ez a kiegészítő jegyzőkönyv négy új jog beépítését teszi lehetővé: így a nők és a férfiak esélyegyenlősége a foglalkoztatás terén; a munkavállalók joga munkahelyükön a tájékoztatásra és a véleménynyilvánításra; a munkavállalók joga arra, hogy a munkahelyükön a munkafeltételek és a munkakörnyezet kialakításában részt vegyenek; valamint az előző három, foglalkoztatással kapcsolatos jog mellett negyedikként egy szociális jog: az idősek joga a szociális védelemre.

Felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, 2003-ban elfogadott törvény már nagyon komoly lépést tett az egyenlő esélyek minél szélesebb körű biztosításában.

A kiegészítő jegyzőkönyvnek a munkavállalók véleménynyilvánításához és tájékoztatásához való jogáról szóló 2. cikkével összefüggésben szeretnék utalni arra, hogy a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és a köztisztviselői törvény előírja a munkáltatók számára, hogy kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, érdek-képviseleti tevékenységüket a szükséges információk biztosításával elősegíteni.

Mivel a hazai munkajogi és munkavédelmi jogszabályok már évekkel ezelőtt megteremtették az ehhez szükséges eljárási rendet, természetszerűleg a jegyzőkönyv 3. cikkének elfogadását is kérem a tisztelt Háztól.

Tisztelt Ház! Az elmondottakból, úgy vélem, látható, hogy az európai szinten biztosított gazdasági és szociális jogok hazai érvényesítése szempontjából nagyon fontos lépést jelent az Európai Szociális Karta kiegészítő jegyzőkönyvének elfogadása, így kérem, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg az elfogadását, és később szavazza meg a határozatot.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 205 2005.02.21. 3:31  198-206

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! A felvetésének, hozzászólásának néhány elemével én magam is egyetértek, és van egy eleme, amivel természetesen nem. Amivel egyetértek: a szociális védelem aspektusából úgy gondolom, hogy a jelenleg kormányzó szociálliberális kormány mindent megtett annak érdekében, hogy demonstrálja a családi pótlék értékállóságát, illetve növelését, mindent megtett annak érdekében, hogy erejéhez mérten foglalkozzon az akadálymentesítési programmal. Az mégiscsak egy kicsit disszonáns, kedves képviselő úr, hogy önök, míg négy évig kormányon voltak, szinte egy huncut fillért nem fordítottak akadálymentesítési programra, és most egyik hétről a másikra meg akarják valósítani az egész ország akadálymentesítését!

Apropó! Ha akadálymentesítésről beszélünk, akkor kellene demonstrálni azt is, hogy mit értünk alatta. Én úgy emlékszem, amikor elkezdték ezt az akadálymentesítési programot önök a kormányzásuk első évében, akkor az ország berámpásításáról volt szó. Mi ettől sokkal többre gondolunk. Gondolunk arra, hogy akadálymentesíteni kell természetszerűleg a vak embereknek, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy dolgozni tudjanak, tájékozódni tudjanak. Mégpedig a vak embernek rendkívüli segítséget jelent, ha beszélő komputerhez tud jutni, és a beszélő komputer révén munkát tud vállalni. Segélyezettből így tud a vak ember adófizető polgárrá válni, és értékes emberré válni. A siket embernek pedig az akadálymentesítés azt jelenti, hogy fényjelzéssel látjuk el a közlekedési lámpákat (sic!), azt jelenti, hogy a földhivatalban fényjelzéssel fogja megtudni a sorszámot, amikor ő következik. Következésképpen sokkal többről van szó, mintsem hogy rámpásítsunk.

Tehát azt az akadálymentesítési programot a fogyatékosszervezetek vezetőivel és a Fogyatékosügyi Tanáccsal ától cettig végigbeszéltük, megszületett a kormányhatározat az elmúlt héten, és ennek függvényében ide fogjuk hozni az akadálymentesítési programot az Országgyűlés elé, és még ebben a ciklusban, illetve a tavaszi ülésszak ideje alatt a fogyatékosügyi törvényt is tudjuk módosítani. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékosszervezetek bevonásával elkészítünk egy olyan prioritássort, amely lehetővé teszi az akadálymentesítési program végrehajtását az elkövetkezendő öt évben. Innentől kezdve azt gondolom, hogy akadálymentesítés-ügyben semmi szégyenkeznivalója nincs ennek a kormánynak.

Az idősek jogait illetően pedig azt szeretném elmondani önnek, képviselő úr, hogy egy ilyen nagy horderejű programnak többéves programnak kell lenni, és ehhez időt kér ez a kormány, hogy ki tudja dolgozni ezt a nagy horderejű programot, ezért a 4. cikkely bevonását és elfogadását nem támogatjuk. Ugyanakkor szeretném megjegyezni önnek, hogy éppen az Idősügyi Tanács volt a múlt héten az, amelyik vállalta, hogy idősbarát lakásprogramot indít el ebben az országban először - bár megvolt a lehetőségük más kormányoknak is, hogy ilyet csináljanak -, éppen azért, hogy tudjuk demonstrálni azt, hogy milyennek kell kinézni annak a lakóháznak, milyennek kell kinézni annak a lakásnak, amit idősbarát lakásnak lehet nevezni.

Köszönöm szépen, és természetesen az Országgyűlésnek javasolom a három cikkely megerősítését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 454 2005.02.21. 0:23  451-454

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Képviselő Asszony! Köszönöm megtisztelő érdeklődését a nyugdíjak felzárkóztatásáról. Írásban minden igényt kielégítően válaszolni fogok, és az írásos válaszomat el fogom juttatni minden országgyűlési képviselőnek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 191 2005.03.07. 2:17  188-191

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a kérdését, képviselő asszony. Valóban, a fővárosban négy ilyen intézmény van, és sehol másutt nincs az országban. Ez a négy intézmény 270 gyerek ellátását teszi lehetővé.

Bizonyára ön előtt is ismeretes, hogy az elmúlt évben módosítottuk a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A törvény értelmében azon szülőknek, akiknek ilyen problémájuk van, hogy a gyermeküket a munka kezdése, a munka végzése vagy a munka időtartama miatt nem tudják elhelyezni, a gyerekek valamilyen napközbeni ellátásban részesüljenek, a gyermekvédelmi törvény módosítása kapcsán lehetőségük van arra, hogy a gyermek napközbeni ellátását bölcsődében vagy valamilyen családi napközi keretében oldják meg. A legrugalmasabban szervezhető szolgáltatás így a törvény értelmében az említett kettő, a bölcsőde és a családi napközi mellett a házi gyermekfelügyelet is.

Amennyiben a szülő egy átmeneti időre egyáltalán nem tud gyermekéről gondoskodni, példának okáért egy kórházi gyógykezelés miatt, átmeneti gondozás szolgáltatását is igénybe veheti a gyermekek átmeneti otthonában, vagy helyettes szülőt vehet igénybe. Mindkét szolgáltatásnak megvan a maga előnye, elsősorban az, hogy a gyermek nem szakad ki a családi környezetből, az otthoni környezetből. Tehát gyakorlatilag saját lakóhelyén maradhat, és a család segítésébe, egyéb problémák megoldásába bekapcsolódhat a helyi gyermekjóléti szolgálat, együttműködve a napközbeni ellátást, illetve az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval.

Az elmondottakból már bizonyára kitűnik, hogy nem tervezzük a gyermekvédelmi törvény ilyen irányú módosítását és ennek az intézményi formának a fejlesztését. A napközbeni ellátási formák erősítése mellett a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára pedig elsősorban a kollégiumokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a diákotthonokat kívánjuk fejleszteni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 162 2005.03.21. 2:06  159-162

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Mint ahogy a képviselőtársaim is pontosan tudják, az örökbefogadás célja, hogy a gyermek családi környezetben nőjön föl, olyan gyerekek esetében van szó örökbefogadásról, ahol vagy nem tudott a vér szerinti szülő, vagy a szülő lemondott annak jogáról, hogy ő nevelje a gyermeket. Következésképpen Magyarországon kiskorú gyermeket lehet örökbe fogadni, az örökbefogadó pedig csak teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, akinek a szülői felügyeleti jogát nem korlátozzák, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, valamint a kötelező tanácsadáson részt vett, illetve a tanfolyamot elvégezte.

Az intézkedéseink során, amelyeket az elmúlt időszakban foganatosítottunk, látszik, hogy igyekszünk minél előbb a gyermeket úgy örökbe fogadni, hogy családi környezetben nőhessen fel. Régebben a gyámhivatalok, ha valaki erre alkalmatlanná vált, akkor egy év után hozhattak olyan döntést, hogy a gyermek örökbe adható legyen. Ezt az időt az intézkedéseink kapcsán fél évre szorítottuk le.

A másik intézkedésünk pedig arra irányult, hogy az a szülő, aki lemondott a gyermekéről, eddig két hónap elteltéig megváltoztathatta döntését, ezt az időt jelen állapotban hat hétre kívánjuk leszorítani. Ez éppen az inkubátorprogram kapcsán is felvetődött, itt a részletes vitákban többször szóltunk erről. Remélhetőleg a hét folyamán erről szavazunk is, és itt megnyílik a lehetőség arra, hogy a gyermekek minél előbb családi környezetben nőhessenek fel, tehát örökbe adhatóvá váljanak.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 30 2005.03.29. 3:59  27-32

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Asszony! A rávilágítás nagyon pontos volt. A jelenlegi intézkedéseinknek két olyan válfaja van, amit mindenképp itt a Ház előtt is, azt hiszem, érdemes ismertetni. Ugyanis a probléma, az adósságfelhalmozódás egyik része az, hogy az úgynevezett régi felvételű hitelek esetében nagyon sok olyan háztartás adósodott el, amelyek tagjai az elmúlt tíz-tizenöt évben vagy munkanélkülivé váltak, vagy megöregedtek, következésképpen a jelenlegi jövedelmeikből képtelenek az OTP-hiteleket vagy a banki kölcsönöket finanszírozni.

Az adósság másik problematikája pedig az úgynevezett rezsiadósok problémája, tudniillik a közüzemi szolgáltatások irányában olyan mértékű eladósodást halmoztak fel, amelyen szintén ugyanilyen okokból kifolyólag képtelenek úrrá lenni.

Különbséget azért kívánunk tenni, mert mind a két probléma más és más kezelést igényel a véleményünk szerint, és erre tettünk intézkedéseket. Egyrészről az elmúlt év végén a szociális törvény módosításával lehetőség teremtődött arra, hogy egyrészről az összeghatárokat emeltük meg, másrészről pedig azokat az időintervallumokat toltuk ki, ahol lehet ezeket a problémákat kezelni. (Folyamatos zaj.)

Ennek ellenére még mindig adódik egy olyan kör, amelyet az eddigiektől eltérően másképp kell kezelnünk, ez pedig a régi felvételű hiteleknek a kezelése. Jelenleg Magyarországon 135 ezer ember rendelkezik valamilyen hitelhátralékkal, és ebből mintegy 32 ezer fő, akik az úgynevezett régi hiteladósok kategóriájába tartoznak. Már a hiteladósságok előző kormányzati ciklusban végrehajtott rendezésekor bebizonyosodott, hogy nem jó megoldás az, amikor az előző konstrukcióban nyújtottak segítséget, hiszen ezek a konszolidációs programok oda vezettek, hogy néhány év, egy-két évtized elteltével ugyanazok a személyek, ugyanazok a háztartások kerültek ismét adósságcsapdába.

Ennek a problémának az elkerülésére született az a kormányzati döntés, hogy az adósságot az OTP-től az állam átvállalja. A most induló programnak ez a leglényegesebb eleme, vagyis a tartozás nem marad az OTP-nél, így nem keletkeznek rajta újabb és újabb kamatok, hanem az állammal szemben fog fennállni, a visszafizetése pedig ebben az esetben felfüggesztésre kerül.

Az állami segítségnyújtás választott formáját nemcsak a lakhatás biztonságának hosszú távú megőrzése indokolja, hanem az is, hogy a régi feltételű hiteleken százszázalékos mértékű állami garanciavállalás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a nem fizető adósok helyett az államnak kell helytállnia az OTP felé, tehát az összes költséget, beleértve az árverezést is, a központi költségvetésből fogják finanszírozni.

A konszolidációs programnak a másik eleme, amit említettem volt, a különböző rezsiadósoknak a problematikája. Úgy néz ki, hogy az ebben az évben elindított előfizetős fogyasztómérő felszerelésével 1300-1500 háztartásnak tudunk olyan segítséget nyújtani, ahol a kártyás fogyasztásmérővel gyakorlatilag tervezhetővé válik a fogyasztás, és nem kerülnek abba a csapdába, hogy túlfogyasszák magukat, és utána hátralékot halmozzanak föl.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 186 2005.03.29. 2:09  183-187

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A tartós beteg fogalomkörébe besorolható népesség meglehetősen összetett, ide sorolhatók többek között az agysérültek, a lelki, pszichiátriai betegek, az asztmások, allergiások, anyagcserezavarokkal küzdők. Az említett kórképekkel küzdő emberek betegek, ez vitathatatlan, a részükre szerveződő ellátások koordinálása, igazgatása, így a támogatása is az egészségügyi tárca feladatkörébe tartozik, ezért javasolom, a szaktárcától kérjen részletes tájékoztatót.

Ennek ellenére az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium költségvetéséből az elmúlt évben több mint 9 milliárd forintot fordítottunk rokkantsági járadékok kifizetésére, több mint 62 milliárd forintot a megváltozott munkaképességűek járadékaira, 2,8 milliárd forintot egészségkárosodási járadékok fedezésére és közgyógyellátásra mintegy 20 milliárd forintot. Mindezek mellett éppen a Magyar Szervátültetettek Országos Érdekvédelmi Szervezete az idén több mint 10 millió forint működési támogatást kap a tárcától.

A kérdésében szereplő, epilepsziával küzdő emberek egységes támogatására az országban működő több különböző érdekvédelmi fórum szétziláltsága, politikai megosztottsága miatt nincs lehetőségünk. Tárcánk egyedi támogatások útján erősíti egy-egy szervezet azon programját, amelynek célkitűzése - természetesen értékeinkkel megegyezően - az epilepsziás emberek társadalmi integrációját erősíti, közös programok vagy valamilyen tudatformálás révén. Szeretném itt megemlíteni, képviselő úr, hogy az elmúlt évben egyetlenegy ilyen rendezvényt szerveztek ezen szervezetek. Ezt a programot a minisztériumunk 421 ezer forinttal támogatta.

Köszönöm megtisztelő kérdését, és kérem, további információért forduljon az Egészségügyi Minisztériumhoz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 4 2005.04.05. 5:14  1-4

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Így van, képviselő asszony, a gyermek az első. Legalábbis számunkra a gyermek az első. Nagyon sokat beszélünk manapság a szegénységről általában, a gyermekszegénységről általában, de úgy gondolom, hogy erről a problémáról konkrétan kell beszélni, nem általában, mert általában úgy az emberek nem olyanok szoktak lenni, mint amit mondanak róluk, hanem a konkrét embert, a konkrét helyzetet kell megvizsgálni, elemezni.

Mit nevezhetünk egyáltalán szegénységnek? Amikor dobálóznak a számokkal, a százalékokkal, akkor egy felelős politikus, azt gondolom, mögé kell hogy gondolja az embert. A szociológiában azt szokták volt mondani, hogy ha a jövedelmi szegénységet vizsgáljuk, akkor azt lehet mondani, hogy az átlagjövedelem 60 százalékával nem rendelkező háztartásokat általában szegénynek lehet definiálni. Az is egy elfogadott definíció, hogy ha azt mondjuk, hogy a jövedelmi decilisek alapján az alsó két decilisbe tartozók jövedelmei általában a szegény kategóriába tartoznak. Tehát így többé-kevésbé az is meghatározható, hogy körülbelül hány ember az érintett ezek közül. De azt hiszem, hogy tovább kell ezt gondolni, hiszen az embereknek jól meghatározható csoportjai vannak, amire lépéseket kell tenni, és a kormány igyekezett is válaszokat adni rá.

Ilyen lehet az a megállapítás - és utána a konzekvenciák levonása -, hogy minél több gyermek van egy családban, annál nagyobb az esélye annak, hogy a szegény kategóriába fog tartozni.

(9.10)

Következésképpen az intézkedéseket ebben az irányban kell meghozni, hogy egyrészről a jövedelemmel rendelkező családfenntartókat erősítsük, ilyen volt az a két intézkedés, amit a képviselő asszony említett volt; az egyik az a kedvezmény, amit a munkaadók kaphattak ez év januárjától 50 százalék erejéig, a másik pedig a részmunkaidős foglalkoztatás, hiszen éppen a szülőnek a munkaerőpiacra való visszajutását erősíti ez az intézkedés. Következésképpen az látszik, hogy ha valaki munkaviszonnyal rendelkezik, és nem csak a társadalmi jövedelmekre hagyatkozik, akkor sokkal jobb esélye van arra, hogy megfelelő színvonalon, életszínvonalon, anyagi színvonalon nevelhesse a gyermekeit.

Mindenképp szót kell ejteni arról az intézkedésről, amelyet az elmúlt két évben hoztunk éppen a gyermekek napközbeni ellátását illetően, hiszen rendkívül fontos nemcsak az, hogy a munkaerőpiacra segítsük visszajutni, mondjuk, a gyesről visszajövő édesanyát, támogassuk a munkavállalót, hogy ilyen foglalkoztatást eszközöljön - magyarul: a gyesről visszajövő anyát alkalmazza munkatársaként -, hanem az is nagyon fontos, hogy a szülő biztonságban tudja a gyerekét napközben, ilyen a napközi, a családi napközi.

Támogatjuk a családi napközik létrejöttét, hiszen összesen közel hetven van az országban, és támogatjuk a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei hálózat kiépítését, hiszen több mint ötszáz ilyen intézmény van, de úgy gondolom, hogy még nem elégséges. Az a normatíva, amelyet a bölcsődei ellátásban kaptak, plusznormatíva 25 százalék, a családi napközi esetében 50 százalék, mindenképp azt a célt szolgálja, úgy gondolom, hogy a szülők biztonságban tudják napközben a gyermekeiket.

A pénzbeni ellátásokat említette volt a képviselő asszony. Én csak megerősíteni tudom, még ha nem is számszerűen mondom, de azért néhány abszolút összeget azért itt meg kell említeni. Hiszen a családi pótlék az az univerzális ellátási forma, amelyet a legtöbb ember, a legtöbb megkérdezett ember a legfontosabb támogatási formának tart, és ennek a múltbeli megemelése és a jelenlegi karbantartása, mármint hogy az inflációt meghaladóan kerüljön megemelésre a családi pótlék, én úgy gondolom, mindenképp egy pozitív intézkedés. Közel 61 milliárd forintot költöttünk a 13. havi családi pótlék bevezetésével, ez azt jelenti, hogy ennyi pénzzel több jutott az emberek zsebébe éppen a tanévkezdést megelőzően, hiszen ez augusztusban kerül kifizetésre.

A gyermekétkeztetésről csak két mondatot: az intézkedésünk azért született, hogy amíg szociálliberális kormány van ebben az országban, ne legyen éhező gyermek. Éppen ezért oldjuk meg a nyári étkeztetést is, amelyre komoly százmilliókat szánunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 169 2005.04.11. 2:13  166-169

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő asszony, ahogy ön is említette volt, 2003 májusában derült ki, hogy a Katolikus Kereszt Alapítvány képtelen a négy intézményét fenntartani, és a 150 idős ember ellátását biztosítani. A Pest megyei közgyűlés azonnal intézkedett, egyrészt anyagi támogatást nyújtott, rendkívüli támogatást utalt ki a bentlakó személyek számára, másrészt egy intézményt, a gödöllőit fel kellett számolni, de az ott lakó idős embereket a másik három intézményben sikerült elhelyezni. A közigazgatási hivatal feladatfinanszírozást írt elő a Pest megyei önkormányzat számára, így lehetőségük nyílt arra, hogy állami normatívát vegyenek igénybe.

A később megkötésre került közhasznúsági megállapodás azt jelentette, hogy az itt dolgozó szakemberek állományban tudtak maradni, akik a sződligeti intézményben, a Viktor Speciális Otthon Lakóiért Alapítványnál kerültek elhelyezésre. Így mind a 40 embernek megoldódott a foglalkoztatása. Ezen intézkedés nyomán fel kellett mérni, hogy a későbbiekben egyáltalán ki akarja igénybe venni a szolgáltatásokat. Tizenkét idős ember azt mondta, hogy nem kívánja a szolgáltatásokat igénybe venni, de az intézményben maradhattak, és gyakorlatilag jelenleg is ott élnek.

Jó hírem van önnek, képviselő asszony: a Pest megyei közgyűlés megállapodást kötött a Vöröskereszttel. A Vöröskereszt az az intézmény, amely szakemberein keresztül segít az ott lakó embereknek, gyakorlatilag minden egyes intézkedés ezen keresztül történik. Ezen túlmenően a közgyűlés, illetve a kormány intézményei jogsegélyszolgálatot biztosítanak az emberek számára, így minden ember szakszerű ellátásban részesül a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 181 2005.04.11. 2:06  178-181

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a kérdését. Ahogy említette volt képviselő asszony, éppen ez a két elem, a családi konfliktusok és a teljesítménykényszer az, ami rendszerint kiváltja ezt a depressziót, és nem ritka. Sajnos, a gyermekhalálozások közel 5 százaléka öngyilkosságból ered, és különösen a tinédzserkorban jellemző.

A minisztériumunk pontosan látván ezt a helyzetet, az ez évi pályázataiban elsősorban a prevencióra helyezi a hangsúlyt, ennek megfelelően fordultunk a pályázatainkkal az önkormányzati fenntartású intézmények, társadalmi és civil szervezetek felé; így azért, hogy a támogatások révén olyan programok megvalósítását célozzák meg ezen intézmények, amelyek a gyermekek számára egyfelől közösségi élményt nyújtanak, másfelől tematikus programjaik segítsék elő a különböző problémák megelőzését, illetve ezeknek a kezelését. Így támogatjuk ebben az évben az érték központú szabadidős programok támogatását, a gyermek- és ifjúsági fesztiválok, nagyrendezvények támogatását. Ezek közé tartozik például a Sziget-fesztivál, ahol külön sátorral veszünk részt évek óta, és nagyon-nagyon sok fiatal ember fölkeresi a sátrunkat. Támogatjuk továbbá a regionális ifjúsági tanácsok által kiírt pályázatokban a tematikus táboroztatást, a kábítószerügyi egyeztető fórumok megalakítását; a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával foglalkozó intézményeket kívánunk támogatni. Támogatjuk továbbá a szenvedélybetegek reintegrációját, ezen túlmenően a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos szakmai kiadványokat, kutatásokat, társadalomtudományi elemzéseket kívánunk ebben az évben támogatni.

Ahogy említettem, a gyermekhalálozások közel 5 százaléka az öngyilkosságból ered. Azt gondolom, hogy az egész társadalom figyelmét föl kell hívni erre a problémára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 8 2005.04.12. 5:13  5-8

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon fontosnak tartom mint a kormány politikai államtitkára azokat a dolgokat, amelyekről az előbb szólni tetszett. Egyrészről nagyon fontos az, hogy a nyugdíjasok pontosan tervezhessék a jövőjüket, hiszen nekik is szükségük van egyfajta előrelátásra. Éppen ezért a nyugdíjak értékállóságának növelését, a nyugdíjak olyatén való emelését, ami közelít a reálkeresetekhez, rendkívül fontosnak tartom, hiszen, ahogy ön is rávilágított, itt voltak elmaradások.

Nagyon szeretném megemlíteni, hogy biztosak lehetnek az idős embertársaink abban, hogy tovább fogjuk vinni a 13. havi nyugdíj intézményrendszerét, fenn fogjuk tartani a méltányossági nyugdíj intézményét, fenn fogjuk tartani a nagymamagyest, ami - ahogy említette volt - egyre népszerűbb, és természetesen tartjuk a szavunkat, és a 75 év fölötti, magukra maradt idős emberekről olyan formában szeretnénk gondoskodni, hogy a jelenlegi 90 százalékos finanszírozás mellett az időskorúak járadékát 2006. január 1-jével 130 százalékra fogjuk felemelni. De az életminőséget nagyban befolyásolja az is, képviselő úr, hogy milyen szolgáltatásokhoz tudnak hozzáférni az emberek. Hiszen az az általános tapasztalat, hogy ahol a legrászorultabbak az emberek, ott nagy valószínűséggel szegények a települési önkormányzatok vagy éppen azok a kis régiók. Tehát az, hogy jó szolgáltatások vannak a nagyvárosban, a jómódú településeken, még nem válasz arra, hogy tőle 30 kilométerre milyen szolgáltatásokhoz tudnak hozzáférni az emberek.

Nagyon fontosnak tartjuk azt a szolgáltatásfejlesztést, amelyet elindítottunk az elmúlt években, mondhatom azt is, hogy közel egy évtizedes múltra tekint vissza, de ezekben folyamatosan kellett továbblépnünk, így az étkeztetés megszervezése területén, a házi segítségnyújtás területén, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén, az idősek klubja hálózatának a kiépítésében; említésre méltó az idősekről való átmeneti gondoskodás, valamint az idősek otthonának országos kiépítettsége.

Vegyük rögtön az étkeztetést: egy önkormányzati feladatról van szó. Örömmel jelentem, hogy az ország települési önkormányzatainak több mint 75 százaléka rendelkezik étkeztetéssel, ami lehetővé teszi a rászoruló embereknek a helyben étkeztetést, az elviteles étkeztetést, illetve a kiszállítást. Nagyon fontos a kiszállításnál megemlíteni azt, hogy fejleszteni kívánjuk, és további finanszírozásra számíthatnak a támogató szolgálatok a településeken, hiszen az, hogy egy nagyvárosban jók a szolgáltatások, nem jelenti azt, hogy attól 20-30-40 kilométerre is jók.

(9.20)

Van olyan települési önkormányzat, amelyik önmaga képtelen megszervezni ezeket az ellátási formákat, ezért ösztönözzük azt, hogy a többcélú kistérségi társulások keretében a települési önkormányzatok fogjanak össze az ilyen szolgáltatások megszervezésére. A lakosságarányos finanszírozásról az étkeztetésben áttértünk az ellátási finanszírozásra, éppen azért, hogy igazságosabb és célzottabb legyen a rendszer. Több mint 75 ezer forintot kapnak állami támogatásként, normatívaként az étkeztetést végző települési önkormányzatok ellátottanként.

A házi segítségnyújtás szintén önkormányzatokhoz rendelt feladat, az alapellátás egyik része. A települési önkormányzatok több mint 60 százaléka végez házi segítségnyújtást, itt elsősorban a higiénés gondoskodás, a veszélyhelyzetek elhárítása az elsődleges feladat. Itt is a finanszírozási oldalon sikerült előrébb lépnünk, és 120 ezer forint támogatást adunk az ellátott finanszírozásához normatívában. Egyre népszerűbb a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézménye. Ezt a tízezer lakost meghaladó települési önkormányzatoknál írja elő a törvény, de lehetőség lesz arra, hogy a települési önkormányzatok szövetségben is megalkothassák vagy létrehozhassák ezt a segítségnyújtási formát. Ennek az a lényege, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az egyedül élő embereknek és a házaspároknak nyújt olyan segítséget, hogy 24 órás ügyelet keretében egy diszpécserszolgálat bármikor azonnal be tud avatkozni probléma esetén. Hála istennek, az országban már több mint 3 ezer készülék van kihelyezve. Természetesen ennek is van egy állami normatívája, amivel finanszírozzuk.

Az idősek klubját, azt hiszem, nem kell bemutatni, hiszen az egész országot behálózza. Itt a napközbeni tartózkodást, az étkeztetést és a társas kapcsolatokat, a lelki gondozást, a mentálhigiénés szolgáltatásokat is igénybe lehet venni ennek keretében. Nagyon fontosnak tartom az aktív időskor programját, amelyet éppen az Idősügyi Tanács fogalmazott meg. Erről már szót váltottunk. A közgyógyellátás területén is, ami az időseket érinti, előrelépések lesznek. Tegnap délután Vojnik Mária államtitkár asszony erről részletesen beszélt.

Köszönöm szépen, képviselő úr, köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 184 2005.04.18. 2:04  181-184

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! Már csak abban bízom, hogy sem a címet, sem a befejező mondatot nem ön írta és nem ön fogalmazta. Egy úriasszony ilyet nem mond és így nem fogalmaz. Na, vegyük sorba, mi volt akkor Szeghalmon 2002 és 2005 között! (Felzúdulás a Fidesz soraiban.)

Képviselő Asszony! Ha Szeghalmon 2002-ben 35 ezer forint volt az átlagnyugdíj, akkor tessék hozzáadni, mennyi emelést kaptak 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben. Ez az emelés, amit akkor lehetett megtenni, 44 274 forintra futott ki, nem 38 ezer forintra. Már itt van rögtön egy 6,5 ezres differencia. A 44 274 forinthoz tessék hozzáadni a 13. havi nyugdíj 75 százalékát, ez 33 205 forint/év. A 2767 forint/hónaphoz tessék hozzáadni a 9274 forintot, és így meg tetszik kapni a 12 ezer forint/hó emelést. A nyugdíjpénztár statisztikája szerint 2002-ben az átlagnyugdíj nem 35 ezer forint volt, mint ahogy ön említette volt, hanem 43 ezer forint, 2005-ben ez a nyugdíj, átlagnyugdíj 60 595 forint. Ha a 60 595 forinthoz hozzá tetszik adni a 13. havi nyugdíj 3787 forintját, ez pontosan 20 ezer néhány száz forintra jön ki. Tehát én a valósat állapítottam meg a válaszlevelemben, és nem azt mondtam, hogy 2005-ig 20 ezer forinttal, hanem a kormányzati ciklus végére 20 ezer forinttal fog nőni a nyugdíj.

A méltányossági nyugdíjat már meg sem említem, mert az egy olyan roppant egyszerű matematikai művelet, hogy ha mi 800 millió forintot szánunk a méltányossági nyugdíjemelésre, és ezt megkapja körülbelül 460 ezer ember év közben, és ehhez a következő év januárjában hozzájön az éves nyugdíjemelés, ez pontosan azt jelenti, hogy Magyarországon minden évben 9,6 milliárd forintot fordítunk többletként a méltányossági nyugdíj finanszírozására.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 8 2005.04.19. 4:11  5-8

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a felszólalását. Én nem így látom ezt a helyzetet, merthogy a helyzet nem ilyen. Egyrészről azt gondolom, hogy Magyarországon a legjobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező társadalmi csoport a nyugdíjasok társadalma. Nagyon profi módon képviselik ők az érdekeiket, nemcsak az Idősügyi Tanácsban, hanem azokban a civil szervezetekben, amelyeket megszerveztek maguknak. A nyugdíjas-társadalomnak körülbelül kétharmada vagy több mint kétharmada tömörül valamilyen szervezetbe. Ez az egyik dolog.

A másik dolog pedig: azt hiszem, az önök múlt évi javaslata egy kicsit megmosolyognivaló. Azt azért mindenki tudja, hogy itt nem lehet talicskával hordani a pénzt egyik irodából a másikba, nem lehet csak úgy átutalásokat eszközölni egyik bankszámláról a másikra. Persze, a magyar nyugdíjak alacsonyabbak, mint az európai uniós átlagnyugdíjak, mint ahogy a magyar bérek is lényegesen alacsonyabbak, mint az európai uniós bérek. Csak egy dolgot azért szeretnék megjegyezni.

A bérek nem arra valók, hogy különböző áruk, jószágok árának a fedezetét biztosítsák, hanem a magyar gazdaság teljesítő képességét és hatékonyságát kell hogy visszatükrözzék. Következésképpen, ha a magyar gazdaság bővül, erősödik, akkor természetesen a bérek emelkedni fognak, és a bérek emelkedésével együtt járhat a nyugdíjak emelkedése.

Szeretném megjegyezni, hogy a kormányzásunk három évében - de így lesz a negyedik évben is, az ötödik és a hatodik évben is - a nyugdíjak reálpozíciói erősödnek. A bérekhez képest dinamikusabban és jobban növekedtek a nyugdíjak az előző években is, és így lesz ez a következő évben is.

Szeretném megjegyezni, hogy terveink szerint a következő évben 5 százalékot meghaladó januári nyugdíjemelésre számíthatnak az idős emberek, a nyugdíjasok, és természetesen az egész havi, a 13. havi nyugdíjra, amely egy további 2 százalékos nyugdíjnövekedést eredményez éves szinten. Ez azt jelenti, hogy 7 százalékot meghaladó, lényegesen meghaladó nyugdíjemelésre számíthatnak a következő évben a nyugdíjasok. Ez az egyik dolog.

A másik dolog pedig: csak néhány számot azért hadd mondjak, hiszen az emberek többsége azért tud számolni. A nyugdíjba beépülő 10 ezer forintos nyugdíjemelés azt jelenti most folyó áron, hogy 360 000 millió forinttal kellene megterhelni a nyugdíjkasszát. Kétféleképpen lehet: adók formájában vagy az államháztartási hiány növelésével. Akkor el kell dönteni, hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel itt intézkedést lehet megtenni. Ha az államháztartási hiányt a jelenlegi ellenzék szeretné növelni, akkor azt kell mondani, és ez egy világos beszéd, de akkor úgy gondolom, hogy délután a sajtótájékoztatón nem lehet az ellenkezőjét mondani.

A másik pedig: a járulékok emelése formájában. Nem hiszem, hogy Magyarországon jelenleg van olyan politikai erő, amelyik a járulékemeléssel, adóemeléssel szeretne finanszírozni bármilyen kiadást is. Következésképpen, azt gondolom, hogy az az út, amelyet a szociálliberális kormány vállalt és választott ebben a négy évben a nyugdíjpolitikát illetően, az egy jó út, erről mi nem kívánunk letérni. Ez nem jelenti azt, hogy a költségvetési törvény tárgyalása kapcsán ne legyen egyfajta konzultáció az ellenzéki pártok és a kormánypártok között a nyugdíjakat illetően. Természetesen előttünk áll az év második fele, ezt a konzultációt remélhetőleg le tudjuk folytatni, és akkor kikristályosodhat belőle egyfajta nyugdíjpolitika, de hangsúlyozni szeretném, hogy arról az útról, amelyet mi felvázoltunk magunknak, letérni nem kívánunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 16 2005.05.03. 5:17  13-16

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, Harrach képviselő úr. A lírai szavakat különösen köszönöm az elején. Azért szeretnék néhány tévhitet eloszlatni, rögtön az elején.

Azzal én is egyetértek, hogy az emberek mindennapjait, mentális életét nagyban befolyásolja a biztonság megléte, és károsítja a biztonság hiánya. Az emberek általában akkor érzik jól magukat, ha a biztonság feltételei biztosítva vannak. A biztonságba sok minden beletartozik, de maradjunk a szociálpolitikánál, az anyagi biztonságnál, a jövedelmi biztonságnál, a lakhatási biztonságnál és a foglalkoztatási biztonságnál. Ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a felvetett problémát, akkor azt gondolom, büszkék lehetünk eddigi intézkedéseinkre. Ha az anyagi-jövedelmi biztonságot vesszük alapul, akkor éppen azok a törekvések, amelyeket a kormány célul tűzött ki, mint például a foglalkoztatás erősítése, még véletlenül sem azt jelentik, hogy az emberek nagy csoportjai csak és kizárólag a társadalmi jövedelmekre rendezkedjenek be, hiszen a munkajövedelmek teremtik meg a stabil szociálpolitika feltételeit is.

Azt hiszem, azzal mindannyian egyetértünk - a kormány is és az ellenzék is -, hogy szociálpolitikát is pénzből lehet csinálni. Ha a szociálpolitikának ezt az aspektusát vesszük alapul, akkor látni kell, hogy az eddig megtett intézkedéseink mind-mind a foglalkoztatás erősítését szolgálták egyrészről, másrészről pedig éppen a miniszterelnök úr által tegnap elmondott lépéssorozat nemcsak a foglalkoztatást, hanem a járulékfizetést is erősíteni kívánja, éppen azért, hogy munkaviszonnyal, szolgálati idővel, járulékfizetéssel az emberek idősebb korukban is tudjanak magukról gondoskodni az állammal kötött szerződéseik alapján. Ugyanis éppen a feketegazdaságban és a szürkefoglalkoztatásban kerültek az emberek olyan szerencsétlen helyzetbe, hogy nem szereztek maguknak szolgálati időt, nem gondolván arra, hogy 60-65 éves korukban miből lesz majd nekik jövedelmük.

Családtámogatásunk eddigi intézkedéseire büszkék lehetünk. Egyrészt büszkék vagyunk a családi pótlék folyamatos emelésére, és az a több mint egymillió gyerek köszöni szépen a kormány intézkedését. Úgy gondolom, hogy az anyasággal összefüggő intézkedéseink, amelyeket eddig megtettünk, rendkívüli intézkedések voltak. Az öregségi nyugdíjhoz viszonyított anyasági támogatás eddig 150 százalék volt, a mi intézkedésünk alapján ez 225 százalékra emelkedett. Az édesanyák köszönik szépen ezt az intézkedést a kormánynak. Azok, akik ikreket hoznak világra, 300 százalékban megállapított anyasági támogatást kapnak, s ezek az édesanyák is köszönik a kormány ebbéli intézkedését. Azok a nagymamák, akik segítenek a gyermeknevelésben, és a nyugdíjuk mellett el tudnak menni gyesre - több mint 5 ezren vannak ilyenek -, köszönik szépen a kormány intézkedését, mert jelentősen tudják segíteni az édesanyák munkaerőpiacra való kerülését.

A legeslegszerencsétlenebb helyzetben lévő gyermekek - akik, tudjuk, bizony sokan vannak -, 680 ezer gyerek kap Magyarországon rendszeres gyermekvédelmi támogatást, azt a támogatást, amelyet minden évben emeltünk. Köszönik szépen. 680 ezer gyerekről van szó. Azok a gyerekek is köszönik szépen a kormány intézkedését, akiknek nem jutott meleg étel. Azon túlmenően, hogy az óvodai ingyenes étkeztetést a rászorulók részére ettől az évtől kezdve kiegészítjük a bölcsődei szolgáltatást igénybe vevőkre is - csak zárójelben jegyzem meg, hogy aki bölcsődei szolgáltatást vesz igénybe, annak erre nagy valószínűséggel azért van szüksége, mert vissza akar menni a munkaerőpiacra, munkát akar vállalni, és munkajövedelmet akar a családjának teremteni -, nos ezen túlmenően szeretném azt mondani, hogy kiterjesztjük az alsó tagozatos általános iskolások számára is az ingyenes étkeztetést, és az étkeztetési költségekből elkülönítünk több száz millió forintot arra, hogy a rászoruló gyerekek nyári étkeztetését is meg tudjuk oldani. Azok a gyerekek, akik ezt igénybe fogják venni, köszönik szépen ennek a kormánynak.

De hogy ne csak százezrekről és milliókról beszéljek, képviselőtársam, büszke vagyok arra a tíz családra is, amelyet a “befogadó faluö programban Tarnabodon el tudtunk helyezni, hajlékot tudtunk a fejük fölé tenni, és munkát lehetett nekik adni. Egy olyan faluban, ahol semmi se volt. Hangsúlyozom, semmi. Se kultúrház, se munkahely, se futballcsapat, se közösségi szellem. Most minden van. Képviselő úr, jöjjön el, nézze meg velem Tarnabodot! Ott csak tíz családról van szó, de azt hiszem, az is példaértékű, amit ott intézkedtünk eddig.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 67 2005.05.09. 3:15  64-70

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm az interpellációját, képviselő úr. Engedje meg, hogy mindjárt az elején cáfoljam az interpellációkban foglaltakat. Nem, a kormánynak nem áll szándékában a családtámogatási rendszer szétverése. Biztosíthatom önt arról is, hogy nem vesz el pénzt sem a gyermekektől, sem a családoktól. Vissza kell utasítanom azt a megállapítását, amely szerint a kormány a munkából élő családok adókedvezményének megvonásával kívánná támogatni a segélyből élőket.

Nem igaz továbbá az sem, hogy a jelenlegi családtámogatási rendszer eredményeinek megőrzésére, illetve továbbfejlesztésére ebben a ciklusban nem került sor. Kérem tisztelettel, ezt az állítást csak és kizárólag a Heti Válasz nevű sajtóorgánum állítja. Vegyük sorba! Kérem szépen, azt gondolom, és ezen a diagramon világosan látszik (Felmutatja.), egy kétgyermekes család családi pótlékának éves növekedései vannak feltüntetve. Ez a narancssárga diagram, képviselő úr, az ön pártját szimbolizálja, négy éven keresztül egy huncut fillérrel nem emelkedett a családi pótlék. (Mádi László: A sokból ez csak egy komponens.)

Úgyhogy a szocialista-szabad demokrata kormány ideje alatt 107 ezer millió forinttal több juttatást kaptak a családi pótlékban részesülő gyermekek. Az első évben 16 ezer forint évi többlettámogatást, a második évben 8 ezer forintos évi többlettámogatást, a harmadik évben újabb 8 ezer forint többlettámogatást kaptak. A családokhoz juttatott összes támogatás ebben a három évben 280 milliárd forinttal több, mint amit a 2002-es évben juttattunk. Úgy gondolom, erről azt állítani, hogy elveszünk az anyáktól, és elveszünk a gyerekektől, enyhén szólva is egy kis csúsztatás.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma 680 ezer. Ők azok, akik leginkább rászorulnak az állam segítségére. Szeretném elmondani képviselőtársamnak azt is, és ezt pontosan tudja ön, hogy a munkaerőpiacra való visszatérés milyen súlyosan érinti a kismamákat. Mi éppen ezt a munkaerőpiacra való visszatérést szeretnénk támogatni a jövőben úgy, hogy a gyermekek napközbeni ellátását is támogatni kívánjuk, éppen a bölcsődei férőhelyek biztosításával. Az ez évi pályázataink pontosan erről szólnak. Megemeltük a bölcsődei normatívákat 25 százalékkal. Július elsejével minden 10 ezer lakosnál nagyobb településen kötelező ellátási forma lesz a bölcsődei ellátás. Úgy gondolom, ezekre büszkének kell lenni, azok is vagyunk.

Mellesleg szeretném megjegyezni önnek, képviselőtársam, hogy nem hókuszpókuszról és füstölésről van szó, a Boswelia sacra a tömjén kéregfája, az ószövetségi füstáldozatról szól, amely a római katolikus vallásba is átkerült, és itt egy liturgikus elemet tölt be. Kérem tisztelettel, a napkeleti bölcsek egyik ajándékáról van szó, és nem hókuszpókuszról; mellesleg erősíti a koncentrálóképességet és a gondolkodást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 232 2005.05.09. 2:00  229-245

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nem szeretném megismételni azokat a joghelyeket, amelyeket ön pontosan idézett. Mondandómnak az a lényege, hogy a képviselői indítványt a kormány támogatja, hiszen a tartósan beteg, illetve fogyatékkal élő gyermekeket nevelő megözvegyült szülő nehéz élethelyzetében a fokozottabb támogatás minden szempontból indokolt, ahogy arra a képviselő úr is rávilágított.

A társadalmi szolidaritás elve alapján egyébként a jelenlegi nyugdíjszabályok is tartalmaznak a beteg gyermeket nevelő özvegyek részére kiemelt kedvezményt oly módon, hogy az úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíj részükre nem tizenkét, hanem harminchat hónapig, tehát a gyermek hároméves koráig jár. A képviselői indítvány tehát az özvegyi nyugdíjrendszerünkben már meglévő preferenciát fejleszti tovább, ily módon a tartalmi és jogszabályi koherencia is biztosított.

A törvénymódosítás hatálybalépésekor becsléseink szerint közel hatszáz tartósan beteg, illetve fogyatékkal élő gyermeket nevelő, korábban megözvegyült személy jut átlagosan közel 20 ezer forintos nagyságrendű özvegyi nyugdíjhoz. A kormány a központi tartalék terhére az ehhez szükséges mintegy 120 millió forint kiadási többletet finanszírozza. Az özvegyi nyugdíjat az érintett jogosultaknak igényelniük kell. Szeretném felhívni a képviselő úr és a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy abban az esetben, ha az illető személy aktív korú volt, a kérelmet a megyei nyugdíj-igazgatóságokhoz, ha viszont már nyugdíjban volt, a nyugdíjfolyósítóhoz kell benyújtani. Tehát a hátramaradottnak kell indítványozni a kérelmet.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 8 2005.05.10. 5:12  5-8

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tényleg nagyon örvendetesek - néhány statisztikai adatot is fölvillantva - azok a trendek, amelyek még éppen csak elindultak, de bízom benne, hogy tartósak és hosszan tartóak lesznek.

Örvendetesen növekedett - ha már a demográfiai helyzetet vesszük alapul - az élve születések száma: az elmúlt évben 453-mal több élve született csecsemő volt ebben az országban, mint az azt megelőző évben. Ami ennél is örvendetesebb számomra, hogy 789-cel kevesebb abortusz volt az előző évben, mint az azt megelőző évben.

Az látszik, hogy a legtöbb szülés a 27-30 év közötti anyáknál realizálódik. Ebből azt a következtetést le lehet vonni, hogy míg 20-25 évvel ezelőtt a 20 éves korhatárhoz volt köthető az első szülés, addig jelenleg az anyák úgy gondolkodnak, hogy előbb tanulnak, munkába állnak, karriert építenek, és ezt követően vállalják az első gyermeküket.

(9.20)

Ezzel a tendenciával szembe kell nézni, ez nem magyar tendencia, egész Európára jellemző.

A másik örvendetes dolog, hogy az egyetemet végzett anyáknál a szülési hajlandóság 15 százalékkal, a főiskolát végzett anyáknál több mint 10 százalékkal magasabb volt az előző évben. Következésképpen azt gondolhatjuk, hogy ha 27-30 éves kor között vállalják az első gyermeket, és a magas iskolai végzettségű anyáknál ez a tendencia marad, arra lehet számítani, hogy a 30-39 év között a második és a harmadik gyermek vállalására kerül sor.

Ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a kormánynak lehetőség szerint minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy az anyák munkaerőpiacra való visszajutását minél több eszközzel szorgalmazzák.

Azok az intézkedések, amelyeket a száz lépés programban az első etapban éppen Csizmár Gábor miniszter úr jelentett be, azt gondolom, mind ezt a célt szolgálják. Ezen túlmenően a szociális aspektusból pedig a mi tárcánkra vonatkozóan azt a következtetést lehet levonni, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a gyermekek napközbeni ellátását nagyon magas színvonalon garantálni lehessen, éppen ezért a pályázati rendszerünkbe már beillesztettük a bölcsődei férőhelyek bővítését, és szavaztunk a költségvetési törvényben arról, hogy több mint 25 százalékkal megemeljük a normatívát is erre az évre.

Ebbe az intézkedéssorozatba bele kell hogy gondoljuk azokat az előző évben vagy azt megelőzően hozott intézkedéseket, amelyek a családi pótlék emelésére, a 13. havi családi pótlék bevezetésére vonatkoztak, illetve a családi pótlékra való jogosultságot illetően a közoktatásban részt vevők 23 éves korig való kitolása.

A szociális intézményrendszer megerősítése rendkívül fontos véleményünk szerint, éppen a Belügyminisztériummal karöltve az elmúlt év vége felé dolgoztuk ki azt a programot, amely a többcélú kistérségi társulások létrejöttét ösztönzi. Nagy öröm számunkra, hogy ebben az évben már 132 kistérség alakult meg; éppen abból az aspektusból erősítjük ezt a programot, hogy a települések nagy része sajnos abban a helyzetben van, hogy a szociális ellátórendszernek vagy csak az egyik szeletét tudja megvalósítani, elsősorban anyagi gondok miatt, másodsorban pedig a kiképzett szakemberek hiánya miatt.

Ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy társulási formában sokkal nagyobb területi lefedettséget lehet biztosítani, és sokkal, de sokkal több jó szakembert lehet odarendelni családsegítésre, gyermekjóléti szolgálatra, a védőnői hálózat kiépítésére, illetve magasabb színvonalon való működtetésére.

A kormány intézkedései között szerepel - ahogy képviselő úr említette - az étkeztetés biztosítása. Bizonyára a tisztelt Ház előtt, de a televíziónézők előtt is ismeretes, hogy eddig is nagyon komoly összegeket, pénzt fordított a kormányzat a szociális étkeztetésre, amely elsősorban az óvodákra, a későbbi intézkedéssel a bölcsődékre is kiterjed, azon rászorulók részére, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek. A kormány nem régi döntése az, amely ezt kiterjeszti az alsó tagozatos gyermekek számára, illetve elkülönítünk egy komolyabb összeget arra, hogy a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését is megoldjuk azért, hogy ne legyen éhező gyerek ebben az országban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 89 2005.05.10. 4:08  86-98

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Annak érdekében, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon, a kormány az elmúlt években a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye mértékét felemelte, és kiterjesztette a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekekre is, amely megfelel a kormány rászorultság elvű szociálpolitikájának. A 30 vagy 50 százalékos normatív kedvezmények mellett 2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben részt vevők, 2004. január 1-jétől már a bölcsődében ellátott és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára is ingyenes étkezést kell biztosítani.

Ezt a reformot a kormány tovább kívánja folytatni, figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló '97. évi törvény azon rendelkezésére is, hogy a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg, ahogy képviselő asszony is említette volt.

A rászorulók étkezése a bölcsődében és az óvodában, illetve az étkezési térítési díj normatív kedvezménye azért nagy jelentőségű, mert a gyermekétkeztetésben részesülő gyerekek száma magas. A bölcsődések száma mintegy 28 ezer, amelyből a gyermekek közel 99 százaléka, tehát azt hiszem, mondhatjuk, hogy közel 28 ezer gyermek, az óvodások száma mintegy 330 ezer, amelyből a gyermekek közel 94 százaléka, az általános iskolások száma mintegy 900 ezer, amelyből a gyermekek 62 százaléka veszi igénybe a közétkeztetést. A kormány ennek érdekében ez év tavaszán, április 4-én hozott kormányhatározattal döntött az említett 1,8 milliárd forint átcsoportosításáról a költségvetés általános tartalékából, hogy a szegénység következményének kockázatát minimalizálja a gyermekétkeztetés térítési díjának további csökkentésével vagy ingyenessé tételével az általános iskola első négy osztályában is. Erre az évre szeptemberre, illetve a szeptember és december közötti időszakra ez a költségvetési forrás rendelkezésünkre áll.

Itt szeretném megjegyezni, intézkedések történnek arra nézvést is, hogy a rászoruló gyermekek a nyári szünidőben is étkezéshez tudjanak jutni.

A 2004-as statisztika szerint megközelítőleg 450 ezer fő e korosztály létszáma, közülük a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők okán ingyenes étkezésre 150 ezer gyermek lenne jogosult, ami az általános iskola első négy osztályába járóknak több mint 30 százaléka.

A támogatás éves összege: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők együttes létszámának megfelelően települési önkormányzatok fogják megkapni a támogatást, amelynek mértéke 2500 forint/hó/gyermek. Az e célra szolgáló előirányzat más célra nem fordítható, kötött felhasználású normatívaként vehetik igénybe az önkormányzatok. Tekintettel arra, hogy helyben ismerik legjobban - ahogy a képviselő asszony is említette - a családok szociális helyzetét, a támogatás odaítéléséről a települési önkormányzatok rendeletükben szabályozott módon dönthetnek.

Ahhoz, hogy a szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait miniszteri rendeleti szinten rendezni lehessen, a gyermekvédelmi törvényben kell egy felhatalmazó rendelkezést megfogalmazni. Figyelemmel arra, hogy a benyújtott képviselői indítvány ennek a felhatalmazó rendelkezésnek a megalkotására vonatkozik, ezért természetesen a kormány ezt támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 97 2005.05.10. 2:21  86-98

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden két reflexiót engedjenek meg. Egyrészről köszönöm minden felszólalónak azt, hogy támogatja ebbéli elképzelésünket. Minden egyes olyan intézkedés, amely a gyerekek helyzetét javítja, én úgy gondolom, hogy dicsérendő, ebbe a sorba illeszkedik ez, a rászoruló gyermekek étkeztetését elősegítő kormányzati szándék.

A felvetések kapcsán, amit Csáky doktor elmondott, igen, alakulhatnak ilyen élethelyzetek, amit fölvázolt ön is, bár én azt gondolom, hogy egy szülő a gyereke utáni étkezési hozzájárulást nem úgy szokta befizetni, hogy az alsó tagozatos most ebből a pénztárcából, a felső tagozatos abból a pénztárcából kap. Úgy gondolom, hogy az étkezés valamennyi pénzbe kerül, és ehhez az állam valamennyi pénzzel hozzájárul. Azt hiszem, hogy ebbéli szándékunkat, jó szándékunkat nem is vitatta el senki. Következésképpen, hogyha egy 7-8 gyerekes családban az étkeztetés huszonezer forintba kerül havonta vagy harmincezer forintba kerül havonta, annak egy jelentős részét az állam magára vállalja.

Nem állítottuk azt, hogy mindig mindenkinek mindenkor, minden gyereknek az állam állja az étkezési hozzájárulást. Ez a törekvés, amit most meglépünk, kibővíti a keretet. Gondoljunk abba bele, hogy két évvel ezelőtt az óvodákra volt érvényes ez az étkezési finanszírozás, amit az elmúlt évben kiterjesztettünk a bölcsődében étkeztetett gyerekek irányába, és most még egy lépést teszünk az alsó tagozatos gyerekek irányába. Természetesen beszélgessünk vagy vitatkozzunk később erről, várom a módosító indítványaikat, ugyanúgy, mint Lezsák képviselőtársamnak is, lévén jelezték, hogy módosító indítvány lesz, akkor a részletes vitában természetesen állok rendelkezésére én is és a képviselő asszony is. Köszönöm, elnök úr.

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 10 2005.05.11. 10:32  3-115

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mit tett az elmúlt három évben a kormány? Hát nézzük! A május 11-i állapot szerint 2002-höz képest az első évben 2 ezer milliárddal, a második évben 2900 milliárddal, a harmadik évben pedig 3400 milliárddal, tehát a három év alatt több mint 8 ezer milliárd forinttal költött többet az állam a közszolgáltatásokra, jóléti és gazdasági feladataira. A 2002-es, 2003-as gyors jövedelemnövekedés ha nem is a vágyainknak megfelelő mértékben, de sokat törlesztett az előző évtized adósságából. A gazdaság versenyképességének megőrzése ugyanakkor megköveteli, hogy a jövedelmek további felzárkózásának üteme összhangban legyen a gazdaság teljesítményének növekedésével.

A szegénység mélyülésének megakadályozása érdekében a legszegényebb rétegeket érintő szociális ellátórendszer egyes elemeinek módosításával, a szolidaritás elveinek érvényre juttatásával, a legnehezebb körülmények között élők fokozott támogatásával a szociális törvényben a következő intézkedések kerültek meghatározásra a 2004-es módosulást követően.

Az elmúlt években az állami támogatások legdinamikusabban növekvő eleme a lakástámogatásra fordított kiadások voltak. 2003-ban 87 milliárd, 2004-ben 144 milliárd forinttal több volt az állami kiadások összege, mint a 2002. évi költségvetés előirányzata. A két év alatt így több mint 200 milliárd forinttal több támogatást kaptak a lakásépítkezők. Intézkedések sora szolgál arra, hogy a közpénzekből végre azok kapjanak segítséget - a gyermeket nevelő családok, a fiatal párok -, akik enélkül nem is gondolhatnának az otthonteremtésre.

A kamattámogatások igazságosabbá tétele mellett ezt szolgálta a szociálpolitikai támogatás kétszeresére növelése és megelőlegezése. Valóságos választási lehetőséggé kell tenni annak az eldöntését is, hogy egy család saját otthonában vagy bérlakásban kezdi meg önálló életét. A lakásvásárlás megkönnyítése és az elérhető árú bérlakáspiac kialakulása a foglalkoztatás növeléséhez szükséges mobilitásnak is elengedhetetlen feltétele. A lakhatás biztonságának megőrzése érdekében 2004-ben vezettük be a normatív lakásfenntartási támogatást, amely a legalacsonyabb jövedelmű rétegeknél - központi szabályozás mellett és finanszírozással - garantálja a lakásfenntartási kiadásokhoz való állami hozzájárulást. A lakhatással összefüggő költségek növekedésével, elsősorban a lakossági gázárak emelésének ellensúlyozásával összefüggésben 2005. január 1-jével a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei kedvezőbbé váltak.

2005. január 1-jétől a központi költségvetés terhére a konszolidációs program keretében a magyar állam megvásárolja az OTP Bank Rt. azon régi feltételű lakáshitel-szerződésből eredő követeléseit, amelyek törlesztésére az érintett családok szociális helyzetük miatt nem képesek. A lakáscélú hitelhátralék esetében a törvény által meghatározott 18 hónap futamidőt és a legfeljebb 200 ezer forintos támogatási összeget a szociális törvény 2005. április 1-jével 60 hónapos futamidőre és 400 ezer forintra növelte.

A fiatalok lakáskölcsönéhez állami kezességvállalást kapcsoltunk. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a kormány megemelte a szociálpolitikai kedvezményt 2005. február 1-jével, így egy gyermek után 900 ezer forint, két gyermek után 2,4 millió forint, három gyermek után pedig 3,8 millió forint jár. Bevezettük a használt lakások vásárlására igénybe vehető úgynevezett félszocpol-támogatást, amelynek összegét nyilván mindenki pontosan tudja. Bevezettük a lakbértámogatás intézményét, amely lehetőséget teremt a legszegényebbek részére a lakbérük 30 százalékos támogatására. Az üresen álló lakások szociális célra történő hasznosításában a kormány olyan intézkedést hozott, hogy aki a települési önkormányzat számára felajánlja az üresen álló lakását, legalább ötéves időtartamban, nem kell utána adót fizetnie.

A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások nagymértékben növekedtek. Jelenleg Magyarországon 680 ezer gyermek tartozik az érintettek körébe. Itt az úgynevezett rgyt összege 5434 forint, az emelt összegű rgyt pedig több mint 10 ezer forint. Erre a célra - hangsúlyozni szeretném, hogy 680 ezer gyermeket érint - ebben az évben közel 37 ezer millió forintot fordít a kormány.

(9.30)

A gyermekek természetbeni ellátását nem szeretném többször hangsúlyozni, hiszen itt a tankönyvellátásról, a tanszerellátásról, a beiskolázási támogatásról van szó, ezt közel 386 ezer gyermek kapja meg. Ha csinálhatunk egy summázatot, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt három évben a szociális támogatások célcsoportja a kormány részéről a gyermek volt.

Sajnos vannak olyan ügyek, témák, amelyek szintén a gyermekeinket érintik, de mivel a tárcánkhoz tartozó ügyről van szó, itt is említést kell tennem róla: ilyen a kábítószer-probléma. 2003-as hatállyal módosítottuk a kábítószerrel történő visszaélés bűncselekményi törvényi tényállását, bevezettük az elterelés intézményét. 2003-ban 2295 fő lépett be az eltereléshez kapcsolódó valamely szolgáltatásba, a megelőző-felvilágosító szolgáltatásba belépettek száma pedig meghaladta az ezer főt. Kiépült a megelőző-felvilágosító szolgálatok országos rendszere: a megelőző-felvilágosító szolgáltatás szolgáltatói körét országosan 34 szervezet biztosítja.

Az esélyegyenlőség tárgykörében 2004-ben elkezdődött az országos esélyegyenlőségi hálózat kiépítése, amelynek keretében 12 iroda alakult meg. A hálózat tagjainak feladata az esélyteremtő programok támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadását elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése. 2004-ben indult és kiépült a települési szintű közösségi kezdeményezéseket, közösségfejlesztő szakembereket segítő hálózat. Az elmúlt időszakban közel kétszáz helyi szintű cselekvési program és fejlesztési folyamat indult el, elsősorban a kistelepüléseken és a lakótelepeken, önkéntes közösségfejlesztők részvételével.

Szólnunk kell a nyugdíjasokról és a nyugdíjak alakulásáról. Az elmúlt években mintegy hárommillió nyugdíjas is kárpótlást kapott a megelőző évtizedek áldozatvállalásaiért. A törvény szerinti nyugdíjemelés most már a nyugdíjasok fogyasztása alapján számolt áremelkedésekhez igazodik, és megkezdődött a 13. havi nyugdíj bevezetése, valamint 50 százalékkal nőtt félmillió ember özvegyi nyugdíja.

A nyugdíjra fordított kiadásaink ugrásszerűen növekedtek: 2003-ban 400 milliárd forinttal, 2004-ben 576 milliárd forinttal, 2005-ben nagy valószínűséggel 746 milliárd forinttal haladják meg a Fidesz-kormány 2002-re tervezett előirányzatának összegét. Tehát ez azt jelenti, kedves barátaim, hogy három év alatt együttesen a nyugdíjasok 1700 milliárd forinttal több jövedelemhez jutottak. A népesség öregedése, az életkor meghosszabbodása mellett a jövőben növekvő számú idős ember számára kell biztosítani az életkörülményeik joggal elvárt növeléséhez szükséges forrásokat.

Szólnom kell a hajléktalanügyről, mégpedig azért, mert magam is azt vallom, hogy nem lehet célja egyetlenegy kormánynak sem egyre több hajléktalanszálló építése, mert a hajléktalanszállók építésével, az ágyak számának növelésével egyre több hajléktalan fog belekerülni. Szerettük volna, és meg is csináljuk, hogy az ellátásainkat a bajba jutott embertársainkhoz vigyük el. Így rendszerbe állítunk 22 krízisautót, segítséget nyújtva a bajba jutott embereknek, éppen azért, hogy ne legyen olyan közöttük, aki legalább egy órán belül orvosi ellátást nem kaphat. Elindítottuk a “fűtött utcaö programot, megépítettük a szociális várót a Nyugati pályaudvaron, és elindítottuk - Magyarországon elsőként, de Európában is - a “befogadó faluö programot Tarnabodon.

Azt gondolom, hogy azok az intézkedések, amelyeket eddig tettünk a szociális szféra területén, mind-mind az emberek érdekében történtek, és az ő megélhetésüket szolgálják.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 53 2005.05.17. 3:44  48-55

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen az interpellációját, képviselő úr. Valóban, az OECD által elkészített vizsgálatok egyértelműen megállapítják, hogy Magyarország a középmezőnyben foglal helyet a gyermekszegénységet illetően. Azt gondolom, hogy Magyarországnak különösebb szégyenkeznivalója ebben a kérdésben nincs, hiszen ebben a középmezőnyben nálunk sokkal hamarabb csatlakozott országok foglalnak helyet, mint például Portugália vagy Görögország, és Magyarországon ez a szegénységi ráta alacsonyabb, mint például Lengyelországban vagy mint a sokszor irigyelt Csehországban.

A kormány az elmúlt években rendkívül sok intézkedést tett. Ha rögtön a gyermekekhez juttatott közvetlen támogatások számarányát vesszük alapul, akkor megállapítható, hogy a családi pótlék hároméves növekedése 43 százalékot ért el az ez évi emeléssel együtt. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeket nevelő családhoz összességében annyi pénz jutott el, amely a három év kifizetését illeti, 195 milliárd forint.

Az egyéb, a gyermekeknek juttatott támogatások kapcsán meg kell említeni a közel 670 ezer gyermekhez eljutó rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Több mint 5 ezer forintos havi támogatást kaphatnak a legrászorultabb gyerekek rendszeres gyermekvédelmi támogatás címén. Ha a családi pótlékot és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást - amelynek az összege éves szinten közel 40 milliárd forint - összeadjuk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a hároméves növekedés meghaladta a 280 milliárd forintot.

(15.10)

Tehát azt gondolom, hogy a pénzbeni ellátások területén nagyon szép eredményeket értünk el.

Engedje meg, hogy egyfajta filozófiai kérdésként vessem föl a szegénységen belül az éhező gyerekek ügyét. Az elmúlt három évben minden esztendőben hoztunk olyan intézkedést, ami a gyermekek étkeztetésére vonatkozott.

2003-ban az óvodai étkeztetésekre kiterjesztve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, valamint a három vagy annál több gyermeket nevelő családok részére 50 százalékos térítésidíj-kedvezményt biztosítottunk az óvodai étkezésben. 2004-ben ezt az óvodai kedvezményes étkeztetést kiterjesztettük a bölcsődei ellátásra, következésképpen ez azt jelenti, hogy lényegesen, több mint 100 ezerrel bővült a bölcsődei étkezésben, a kormány által támogatott étkezésben részt vevők száma.

Lehetőség van a törvényi szabályozás szerint arra, hogy az önkormányzatok ettől is eltérjenek, és minden, általuk rászorultnak nyilvánított gyermekre kiterjesszék ezt az étkeztetést.

Ebbe a filozófiába illeszkedik az az intézkedésünk is, amely ebben az évben lehetővé teszi, hogy az általános iskola első négy osztályában minden gyermek, aki ezekbe a kategóriákba esik, ingyenesen étkezhessen. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben étkezés címén 1,8 milliárd forint többlettámogatást tudunk eljuttatni azokhoz a gyerekekhez, akik a leginkább rászorulnak.

A politikai filozófia úgy hangzik: ebben az országban ne legyen éhező gyerek. Amíg mi kormányon vagyunk, így is fogunk politizálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 199 2005.05.23. 0:11  198-200

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A kormány a képviselők indítványát támogatja.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 203 2005.05.23. 0:05  200-204

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 49 2005.05.30. 3:05  46-52

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A célunk egyértelmű és világos volt: a gyermekek közötti esélyegyenlőséget szeretnénk növelni. Minden egyes intézkedésünk ebbe az irányba hat. Szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy nem szüntetjük meg a 13. havi családi pótlékot, hiszen a 13. havi családi pótlék beépül az egységes családtámogatási rendszerbe. Szeretném megnyugtatni afelől is, hogy nem szüntetjük meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, hiszen a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ugyanígy, mint a 13. havi családi pótlék, beépül az egységes családtámogatási rendszerbe.

Szeretném megnyugtatni továbbá képviselő urat afelől is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz rendelt egyéb támogatási formákat a jövőben is fenn fogjuk tartani. Így minden gyermek számára ingyenes lesz a rászorultsági elv alapján az étkezés, aki eddig a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz rendelten megkapja. Ugyanígy meg fogja kapni minden egyes gyermek a rászorultsági elv alapján, a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz rendelten a tankönyvtámogatást. Következésképpen én nem hiszem el, nem is ismerek olyan számsort, amelyikkel azt lehetne bizonyítani, hogy itt bárki is rosszabbul járna a következőkben.

Szeretném arra emlékeztetni képviselőtársamat, hogy nem mi voltunk, akik berekesztették a családi pótlék emelését, önök négy éven keresztül egyetlenegy fillérrel nem emelték a családi pótlékot. Ez volt az egyik dicsőséges intézkedése a Fidesznek. A másik dicsőséges intézkedése éppen a szegény emberek kárára történt, ez volt a méltányossági nyugdíj eltörlése. Tehát önök számtalan olyan intézkedést hoztak, amelyek sújtották éppen a legrászorultabb embereket.

Szeretném megemlíteni azt is, hogy még a problémafelvetés sem igaz, hiszen ha az intézkedéseink törvényi erőre fognak emelkedni, és itt a parlamentben az Országgyűlés lefolytatja a vitát, minden egyes mondatát cáfolni fogjuk, egyrészről. Másrészről pedig: itt lesz szerdán a politikai vitanap, állok elébe, meg tudjuk beszélni, hogy mit tett az elmúlt három évben a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány-kormány.

A családtámogatási rendszerre első lépésben közel 20 milliárd forintot, a második lépésben, amelyik a rendkívüli segélyezésre szánt pénzösszegeket fogja jelenteni, további 10 milliárd forintot kívánunk szánni a következő évben. Tehát ez azt jelenti, hogy több mint 30 milliárd forinttal több pénzt szánunk a rendszerbe, nem beszélve arról, hogy az inflációt ezen túlmenően szeretnénk megállapítani. Következésképpen, ha egy rendszerbe több tízmilliárd forinttal több pénzt tesznek, akkor nem lehet azt mondani, hogy az emberek rosszabbul járnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 8 2005.06.01. 6:47  1-141

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! “Azt, amit gondolunk, ezerféleképpen elmondhatjuk, de azt, ami van, csak egyféleképpenö - mondta Jozeph Joubert; tehát nézzük, mi van, mi történt az elmúlt három évben a szociális területen.

Az előző kormánytól örökölt 2002-es költségvetés eredeti előirányzatához képest 2003-ban már 2000 milliárd forinttal többet költöttünk, 2004-ben 2900 milliárddal, az azt követő évben pedig 3400 milliárddal. Tehát összesen 8300 milliárd forinttal költött többet az állam a közszolgáltatásokra, jóléti és gazdasági feladatokra.

Az elmúlt években az állami támogatások közül - az előző vitanapon is említettem volt - a legdinamikusabban a lakástámogatásra fordított összegek nőttek. 2003-ban 87, 2004-ben 144 milliárd forinttal több volt az állami kiadások összege a lakástámogatások terén. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három évben 200 milliárd forinttal több pénzt költöttünk lakástámogatásra, otthonteremtésre.

Különösen büszke a szociálliberális kormány arra, hogy megszüntette az előző kormányzat számunkra elfogadhatatlan és igazságtalan lakástámogatási rendszerét. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Dr. Kosztolányi Dénes: Bravó!) Az intézkedések sora szolgál arra, hogy a közpénzekből végre azok kapnak segítséget - gyermeket nevelő fiatal párok -, akik az állami támogatás nélkül nem tudnának, nem is gondolhatnának az otthonteremtésre. A kamattámogatások igazságosabbá tétele mellett ezt szolgálja a szociálpolitikai támogatások kétszeresére növelése és megelőlegezése. A lakáscélú hitelhátralékok esetében intézkedéseink révén a törvény által meghatározott 18 hónap futamidőt és a legfeljebb 200 ezer forintos támogatási összeget a szociális törvény 2005. április 1-jei módosításával a futamidőt illetően 60 hónapra, a támogatott keretösszeget pedig 400 ezer forintra növelte a kormányzat.

 

(9.30)

A fiatalok lakáskölcsönéhez állami kezességvállalást kapcsoltunk. A szociálpolitikai kedvezményt egy gyerek után 900 ezer forintra, két gyermek után 2,4 millió forintra, három gyermek után 3,8 millió forintra emeltük. A lakbértámogatással is támogatja a kormányzat a rászorultakat, hiszen a lakbér 30 százalékáig állami támogatást lehet érte kapni. 2003-ban 85, 2004-ben 88 milliárd forinttal többet fordítottunk a gyermekek közvetlen támogatására. Két év alatt a gyermekes családokhoz 173 000 millió forinttal több támogatás jutott, mint azt megelőzően.

Nézzük akkor, ha megvan a lakás, népesítsük be a lakásokat gyerekekkel! A gyerekek nevelésének megkönnyítése érdekében a kormány a következő intézkedéseket tette 2002 óta. Míg a Fidesz elfelejtette a családi pótlékot négy éven keresztül emelni, mi az első évben 28 százalékkal, a rá következendő két évben az inflációt meghaladó mértékben emeltük a családi pótlékot. Ez azt jelenti, hogy több mint 40 százalékkal emelkedett az elmúlt három évben a családi pótlék. 2003-ban 50 százalékkal emelkedett az anyasági támogatás, bizonyára önök tudják, hogy a minimálnyugdíj 150 százalékáról 225 százalékára emeltük az anyasági támogatást, és persze, kedves képviselőtársaim, jó volt látni azokat a boldog édesanyákat, akik megkapták az emelt anyasági támogatást. 2003-tól kiemelt támogatást kapnak az ikreket szülők, az anyasági támogatás gyerekenként a duplájára, 300 százalékra nőtt, a szülő a gyermek hatéves koráig jogosult a gyesre, méghozzá kétszeres összegben, ez természetesen az ikreknél van. Aztán volt egy intézkedés, amely az édesapáknak adott segítséget, illetve a családoknak, és jó volt látni azokat a boldog apukákat, akik köszönik szépen a kormány intézkedését, mely szerint öt napot a gyermek születése után pótszabadság formájában otthon tölthetnek.

A rászorulók ingyenes tankönyvellátására 2003-ban megindult program keretében a tartósan beteg, fogyatékos gyermekeket nevelők, a három- és többgyermekes családokban élő gyermekek, az egyedülálló szülők gyermekei, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult valamennyi gyermek részesülhet ingyenes tankönyvellátásban. Kiemelten figyeltünk az iskolai étkeztetések támogatására, hiszen rögtön az első intézkedésünk eredményeképpen az Országimázs Központ megszüntetéséből felszabaduló közel 5 milliárd forintot a gyermekétkeztetésre fordítottuk. 2003 szeptemberében az óvodába járók, 2004-től a bölcsődében is ingyen kaphatják a rászorulók az étkezést, és 2005. szeptember 1-jétől kiterjesztjük a támogatott étkezést az általános iskola alsó tagozatába járó gyerekek számára is. Külön százmilliókat fordítunk arra, hogy nyáron a gyermekek számára megoldatlan étkezést biztosítani tudjuk.

Kedves Képviselőtársaim! Egy mondás szerint, ha nem teheted, amit akarsz, akkor azt kell akarnod, amit tehetsz. Én úgy gondolom, a kormánynak az elmúlt három évben megadatott, hogy azt tegye, amit igazán akart: segíteni a rászorultaknak, sikeres családokat, sikeres országot építeni. A tetteknek azonban ezzel nincs vége. A kormány meghirdette a száz lépés programját, amelynek komoly, a családokat kedvezően érintő kihatásai is lesznek, mint ahogy ez tíz nappal ezelőtt itt a parlamentben elhangzott.

Végezetül: szeretném megköszönni a Fidesznek ezt a kezdeményezést, hiszen volt lehetőségünk arra, hogy elmondhattuk, hogy mit csinált a szociálliberális kormány az elmúlt három évben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 54 2005.06.01. 2:20  1-141

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Én figyelmesen hallgattam még a vezérszónoki felszólalását is Sisák Imre képviselő úrnak, de csak arra a következtetésre tudtam jutni, hogy a családi pótlékot a családi pótlékkal lehet összehasonlítani, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a rendszeres gyermekvédelmi támogatással. Abban meg végképp nem láttam semmilyen korrelációt, hogy az iskolatej fogyasztása hogyan függ össze a gyermekvállalási kedvvel. Hát, ezt nem tudom. (Derültség az MSZP soraiban.)

Szóval, itt annyi mindenről beszélt képviselőtársam, hogy igazából nem láttam az alfáját és az ómegáját. Mert ha arról van szó, hogy volt egy családtámogatási rendszer, ahol 680 ezer gyerek rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapott, és van több mint kétmillió gyerek, aki családi pótlékot kap, és csinálunk egy olyan családtámogatási rendszert a száz lépés programban, ahol a családi adókedvezmény egy részének a rendszerbe való beterelése, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a családi pótlék lényegesen több jövedelemhez juttatja, társadalmi jövedelemhez juttatja a gyermekeket nevelő családokat, akkor arra nem lehet azt mondani, hogy kevesebbet kapnak és rosszabbul járnak.

Én elővettem néhány olyan számítást, amely alapján, ha egy egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő hölgy minimálbéren volt foglalkoztatva, adókedvezményt igénybe sem tudott venni eddig a napig, illetve amíg el nem fogadjuk a törvény módosítását. A gyerekét egyedül neveli, hatezer forint családi pótlékra jogosult, és nem kap gyermekvédelmi támogatást. Ez a 6 ezer forint az intézkedéseink következtében a jövő évtől 12 ezer forint lesz. Erre nem lehet azt mondani, hogy rosszabbul jár az, aki 12 ezret kap a jövő évtől kezdve, mint az idén 6 ezret.

De mondhatom tovább, hogy éppen a minimálbér fölött foglalkoztatott, 65 ezer forintot kereső személy tudott 1440 forintot visszaigényelni, vagy tud most, és kap 6 ezer forint családi pótlékot, összesen az ő jövedelme a gyerek után 7440 forint (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a jövő évtől kezdve meg 12 ezer forint lesz. Hát akkor 4560 forinttal csak többet kap a gyermeke után!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 58 2005.06.01. 1:13  1-141

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás növekedését én egy percig nem vitattam, de akkor melléteszem azt is, hogy ha már összehasonlítjuk, akkor hasonlítsuk össze a családi pótlék összegét. A családi pótlékot... (Sisák Imre János: Államtitkár Úr! Elismerem, ez egy új intézkedés volt!) Kedves Képviselőtársam! Önök négy éven keresztül a huncut fillérrel nem emelték a családi pótlékot! Ez a családi pótlék ez év végére 47 százalékkal fog emelkedni 2002-höz képest. Ehhez képest, ha ezt az egészet összeadjuk, akkor itt tízmilliárdokkal több jutott a családoknak az elmúlt években.

Nem beszélve arról, amit elfelejtett az előbb hozzátenni, hogy ön pontosan tudja, hiszen a miniszterelnök itt a múlt héten elmondta, hogy azon túlmenően, hogy egységes családtámogatási rendszert fogunk kialakítani, melléteszünk egy 20 milliárdos keretet, amely arra hivatott, hogy a segélyezési formában, ha valamilyen úton-módon bizonyos családtípusokban, amely nem több az összes család 5-6 százalékánál, esetleg valamilyen differenciával segíteni kell, akkor ezt a 20 milliárd forintot a következő évi költségvetésben a segélyezési rendszerbe oda fogjuk tenni.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 62 2005.06.01. 1:21  1-141

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Képviselőtársam! Vegyünk akkor egy olyan példát, hogy ha valaki keresett 250 ezer forintot, volt három gyereke, akkor kapott 25 200 forint családi pótlékot, és a három gyerek után kapott 30 ezer forintot havonta. Így kapott a gyermekei után 55 200 forintot.

Ne tessék már nekem azt mondani, hogy az egy igazságos rendszer, hogy ha valakinek több százezer forintos fizetése van, vagy mondjuk, félmillió forintos fizetése van, az kap a három gyereke után a félmillió forintos fizetése után 55 200 forintot, az - hogy mondjam önnek? - igazságosabb, mint aki a minimálbér után foglalkoztatottan kap a három gyereke után 23 400 forintot? Egy szociáldemokrata kormány igenis a 23 400 forintot kapó családot fogja a jövőben támogatni, és megszerzi azt az örömet a jómódú, gazdag polgárainak, hogy ha esetleg három vagy több gyereket nevel, legyen lehetősége az ő jövedelméből fölajánlani azoknak az embereknek, akik rászorultak.

Úgy gondolom, sokkal igazságosabb az a rendszer, ahol a 23 400 forinthoz adunk további támogatást, mint az, ahol az 53 400 forinthoz adunk további támogatást.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 177 2005.06.06. 0:10  174-178

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány az eseti bizottság működésének meghosszabbítását támogatja.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 91 2005.06.13. 1:21  84-95

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő úr, se nem ötletelgetés, se nem PR-munka, hanem szisztematikus építkezés folyik, és egy igazságosabb rendszer kiépítése. A foglalkoztatás terén lehetőséget teremtünk a kismamáknak arra, hogy legálisan munkát vállalhassanak akkor is, ha a gyermekükkel odahaza maradtak, egyrészről. Másrészről ezzel az intézkedéssel jogosultságot szereznek - ön természetesen tudja - arra, hogy szolgálati időt szerezzenek, illetve járulékot fizessenek, következésképpen biztosítottak lesznek. Harmadrészről pedig - ugyan nem része a száz lépés programjának, de meg kell, hogy erősítsem önnek, bizonyára ön is tudja - éppen a minisztériumunk támogatja a gyermekek napközbeni ellátását olyan módon, hogy pályázatokat ír ki erre az évre is, és ezt a következő évben is tervezzük a gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények kapcsán. Tehát a települési önkormányzatoknak meglesz a lehetőségük arra, hogy úgy óvodákat, mint bölcsődéket építsenek, gondoskodván a gyermekek elhelyezéséről.

Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani. Nem szeretném megismételni a családtámogatásnak azokat az intézkedéseit, amelyeket miniszterelnök úr ma már háromszor elmondott.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 95 2005.06.13. 0:09  84-95

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Az azonnali kérdések órájában nincs lehetőségünk arra, hogy önálló képviselői indítványokat fogadjunk be. Köszönöm szépen. (Derültség a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 149 2005.06.13. 1:59  146-153

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Régi volt az a Népszabadság, amit tetszett olvasni; tudtam volna újabb hírekkel szolgálni. Ha engem megkérdez a délelőtt folyamán, akkor valószínűleg nem adja be az azonnali kérdését.

Egyszülős családban, aki tartósan fogyatékos vagy beteg gyermeket nevelt, eddig 15 700 forintot kapott családi támogatásként. Terveink szerint ez 23 ezer forintra fog emelkedni, ami nagyságrendekkel több, mint amit ön bármikor is remélhetett.

Ha kétszülős ez a család, és a gyermeke fogyatékos vagy tartósan beteg, eddig 13 900 forintot, ezután 21 ezer forintot fog kapni az új családtámogatás átalakítása kapcsán. Örömmel jelentem be - nagyon hálásak ezért a fogyatékos gyereket nevelő szülők -, hogy a felnőtt korúak is fognak kapni 18 ezer forint családi pótlékot a következő évben. Pontosan jó az az irány, ahová mi célzunk, ennél jobb helyre nem is mehetne a támogatás; annál is inkább, mert azon túlmenően, hogy statisztikai számokat mondunk el, azt is megnéztük, hogy hol élnek ezek az emberek, hol élnek ezek a gyermekek.

A következő a megállapításunk: ha megnézzük a családok jövedelmét, akkor az látszik, hogy Magyarországon közel 430 ezer gyermek él a legalacsonyabb jövedelmi decilisben, ez a legalacsonyabb tized, a második ilyen tizedben él az összes gyerek közül 360 ezer, és a harmadik jövedelmi decilisben él 270 ezer gyerek. Képviselő asszony, ez azt jelenti, hogy az a politika, amit mi folytatunk családtámogatás ügyében, egy jó irány, ugyanis az összes jövedelmi decilis közül az alsó háromban él az összes gyereknek a fele, és a másik hétben él az összes gyereknek a másik fele. Tehát az az irány, hogy mi lefelé célzunk, és éppen azokat a gyerekeket célozzuk meg, akik a legnyomorultabb helyzetben vannak, jó politika, ezt fogjuk követni a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 153 2005.06.13. 0:34  146-153

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Egy héttel hamarabb írták meg az ön felszólalását, képviselő asszony, ahhoz képest, hogy tárgyaltunk a családtámogatás átalakításáról. Az lesz a többlettámogatás, amelyről én beszéltem. Ha egy rendszerben eddig volt 312 000 millió forint családtámogatás címén, és mi tervezünk 349 000 millió forintot a következő évben, ez azt jelenti, hogy 37 milliárddal többet szánunk családtámogatásra. Erre azt mondani, hogy kevesebb - hát én ezt nem is értem.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 8 2005.06.14. 4:54  5-8

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azt mondja, hogy készülőben a családtámogatási rendszer szétverése. Éppen hogy rendszert építünk! Éppen hogy rendszert építünk, hiszen az eddig működtetett, közel sem rendszernek nevezett családtámogatásnak voltak olyan elemei, csak egyet mondok el önnek: tudja ön azt, hogy a leginkább rászoruló családoknál, akik jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, több mint egyharmaduk igénybe sem vette, egyszerűen azért, mert nem tudott róla? Nem tudott róla, és az új rendszerben nem kell ezt igényelni, hanem a gyermekek után automatizmussá válik.

Tudja ön azt - kell hogy tudja, mert polgármester egy kisvárosban, és azt hiszem, hogy ott mindenki mindenkit ismert -, hogy míg a rászorultak nem tudtak igazolásokat hozni, bebizonyítani, hogy ők valójában rászorultak, a 600-as SEL Mercedesszel járkáló seftesek mindig tudtak olyan papírokat ön elé tenni, ami alapján az ügyintézők és az irodákban dolgozók meg kellett hogy ítéljék azokat a támogatásokat, amelyekre nem voltak jogosultak. Na, ezzel szeretnénk szakítani az új családtámogatási rendszer átalakításában.

Tudja ön biztosan, mert említette a mélyszegénységben élő családok helyzetét; azt gondolom, én pontosan olyan jól tudom, hogy kik élnek mélyszegénységben, és körülbelül mennyien vannak.

 

(9.20)

Én tudom jól, hogy a legalacsonyabb jövedelmi decilisben 430 ezer gyermek él, a második legalacsonyabb jövedelmi decilisben 360 ezer gyerek él. Ez több mint 900 ezer gyerek, az összes gyermeknek több mint egyharmada. De ha a harmadik jövedelmi decilist hozzávesszük, akkor még mindig keveset keresnek ezek a családok, ott él az összes gyerek fele.

Innentől kezdve az a családtámogatási rendszer, amelyet mi szeretnénk bevezetni a következő évben, éppen azokat célozza meg, és éppen azoknak segít, akikről ön beszélt. És nem az a válasz rá, hogy a rendszer szétverésével a bizonytalanságot erősítjük. Hangsúlyozom: rendszert építünk. Én pontosan tudom, hogy a biztonság biztosítottsága milyen hatással van akár a demográfiai helyzetre, hogyha már ezt szóba hozta. Mi abban bízunk, hogy ezzel az egységes családtámogatási rendszerrel a jövőt éppen hogy tervezhetővé tudjuk tenni a családok számára.

Kiemelten kívánunk segíteni azokon, akik a gyermeküket egyedül nevelik. Ha valaki a gyermekét egyedül nevelte ebben az országban, a gyermeke után eddig 6 ezer forintot kapott. Ne keressen sokat, 65-67 ezer forintot, ez éppen a minimálbér fölött van, már nem volt jogosult a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. A 6 ezer forinttal szemben a következő évben 12 ezer forintot fog kapni, ha a gyermekét egyedül neveli.

Nem igaz az a hisztéria, amelyet tegnap éppen Mátrai Márta képviselő asszony itt az azonnali kérdések órájában előadott a fogyatékos gyerekek támogatásáról, ugyanis pontosan arról van szó, hogy a jelenlegi támogatással szemben a fogyatékostámogatást jelentősen meg kívánjuk emelni. Ha a kétszülős háztartásban egy fogyatékos gyereket neveltek, eddig 13 900 forintot kapott, a jövő évtől kezdve 21 ezer forintot fog kapni. Ha valaki egyedül neveli fogyatékos gyermekét, akkor 23 ezer forintot fog kapni.

Nem azt mondtuk, hogy a családtámogatást mindenkinek fillérre pontosan kétszeresére emeljük az új rendszerben, hanem azt mondtuk, hogy közel a kétszeresére emeljük. Ez azt is jelenti, hogy a 13 900 forintról 21 ezer forintra emelt fogyatékosgyerek-támogatás igenis dicsérendő; igenis abba az irányba hat, amelyről mi beszéltünk; és igenis a legjobb irány ahhoz, hogy azt mondjuk, jól céloztunk ebben a kérdésben.

Szeretném megemlíteni önnek, hogy ha a jövedelmeket vesszük alapul, akkor a két legalacsonyabb jövedelmi osztályban a 0-2 éves gyerekek 37 százaléka születik bele ebbe a szegénységbe, és éppen rajtuk fogunk segíteni. (Sisák Imre János: …a legrosszabbul!) Azt is elmondom önnek, hogy aki a gyermekét egyedül neveli, és a mediánjövedelem felével sem rendelkezik, a gyerekek 50 százaléka ebbe a szegénységbe születik bele, és mi éppen ezen fogunk segíteni a következő évben bevezetendő családtámogatási rendszer átalakításával.

Nagyon büszkék vagyunk erre az átalakítási programra, meg is fogjuk csinálni. Támogassa ön is akkor, ha idekerül a Ház elé a törvények módosítása, hiszen pontosan tudja, hogy mely törvényeket fogjuk módosítani. Úgy gondolom, képviselő úr, az a vita, amely a Ház elé kerülő törvények módosításával kapcsolatos, még hátravan - állok rendelkezésére, szívesen vitatkozom önnel.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Sisák Imre János: Nem kifogásokat várunk…)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 54 2005.06.20. 3:45  51-56

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Köszönöm az interpellációját, kedves képviselő úr. Ahogy ön is említette volt, az 1997. évi XXXI. törvény szól a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Ez a szabályozás jelentősen eltér az azt megelőzőektől, hiszen hatékonyabbá tette a megelőző tevékenységet. A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretén belül olyan új lehetőségek nyílnak meg, mint például a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása. Ezek igénybevételére korábban nem volt lehetőség, és a veszélyeztetett környezetben élő gyermeket többnyire ki kellett emelni a családjából.

Ahogy a képviselő úr is említette volt, ezen intézkedéssornak az a lényege, hogy a gyermek lehetőség szerint a vér szerinti családjában nevelkedjen fel.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, ezen túlmenően a családok számára tájékoztatás adása a gyermekek nevelését elősegítő támogatásokról, felvilágosítás, mentálhigiénés tanácsadás, szociális válsághelyzetben lévő anyák segítése, hivatalos ügyek elintézésének elősegítése, sőt azt is mondhatjuk, hogy gyermekek szabadidős programjainak szervezése is.

A gyermekjóléti szolgáltatás azonban nem hatósági tevékenység, hiszen szerepe éppen abban van, hogy megelőzze vagy minél későbbre tolja a hatósági beavatkozást egy család életében. Ebből következően az elfogultság vagy a pártatlanság kérdése ritkán merül fel, hiszen itt alapvetően szolgáltató, segítő tevékenységről van szó. Tény ugyanakkor, a gyermekjóléti szolgáltatásnak az is feladata, hogy például hatósági intézkedést kezdeményezzen az általa gondozott család ellen, mert nem tartják be javaslatait. Ilyenkor előfordulhat, hogy megromlik a kapcsolat a gyerekjóléti szolgálat vagy a kirendelt családgondozó és a család között.

A szülők elfogultságot jelentenek be. Mint az imént említettem, a gyermekjóléti szolgálat tevékenysége nem hatósági tevékenység, ezért jogilag nem is szabályozott, hogy mi a teendő, ha a családgondozót vagy a gyerekjóléti szolgálatot elfogultsággal vádolják. A megoldás ilyen esetekben a települési önkormányzat jegyzőjének a kezében van, mérlegelnie kell, hogy a bejelentés megalapozott-e, a családgondozó a jövőben a gyermek érdekében együtt tud-e működni a családdal, és amennyiben megállapítja, hogy a bejelentés, illetve kifogás megalapozott, kísérletet kell tenni egy másik családgondozó kijelölésére. A jogszabály szerint ugyanis a személyes gondoskodást lehetőség szerint a jogosult lakókörnyezetéhez legközelebb eső szolgáltatónak kell biztosítania.

Megemlítem, hogy a gyermekjóléti szolgálatok között - különösen a kistelepüléseken - sok helyen egyszemélyes szolgáltatásként önálló családgondozó látja el a feladatot, és ezért ilyen esetben nehéz megoldást találni.

 

(15.00)

Tapasztalatom szerint egyébként ritkán fordul elő hasonló bejelentés, ám ilyenkor a települések megoldást találnak egymás között.

A gyermekjóléti szolgálatok elősegítik a jegyzők és a gyámhivatalok hatósági tevékenységét. A döntés mindig a hatóság kezében van, tehát akár a jegyző, akár a gyámhivatal hozhat a gyermekjóléti szolgálat javaslatával ellentétes döntést is. A gyermekjóléti szolgálatot azonban az államigazgatási eljárásban ügyfélként kell tekinteni, aki a döntés ellen fellebbezést nyújthat be a felettes államigazgatási hatósághoz.

Kérem képviselő urat, hogy fogadja el a válaszom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 146 2005.06.20. 2:22  143-150

KORÓZS LAJOS, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Ne kérdezze a miniszterünket, kérdezzen engem!

Hát vegyük sorba! (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Először is kezdem az 5 ezer forinttal. Mivel az egységes családtámogatás bevezetése január 1-jétől esedékes, azt hiszem, ebben az országban ez mindenki számára világos volt, hogy nem most, nem holnap, nem a jövő héten, nem kedden és nem vasárnap délután 2-kor, jövő év január 1-jével. (Felzúdulás az ellenzék soraiban. - A Fidesz padsorai felé:) Várjon, maga is megkapja mindjárt! (Zaj. - Az elnök csenget.)

A következő, kedves képviselő asszony, arról volt szó, hogy a jövő évtől egységes családtámogatási rendszert alakítunk ki. Mivel az egységes családtámogatási rendszerbe beépül a 13. havi családi pótlék, következésképpen a legeslegrászorultabbak számára - azt mondta a miniszterelnök - abban az esetben, ha megvalósul az egységes családtámogatási rendszer, akkor a legszegényebbek számíthatnak 5000 forint beiskolázási támogatásra.

Szeretném önnek elmondani, képviselő asszony, hogy ebben az évben sokkal jobban járnak egyébként a családok, mert kapják a 13. havi családi pótlékot augusztusban, a tanévkezdést megelőzően - egy.

Kettő: szeretném azt is elmondani, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz rendelt egyéb támogatások a következő évben is meg fognak maradni, így az étkezési támogatás is a rászorultaknak és a tankönyvtámogatás is a rászorultaknak. Ezt nekünk ne hánytorgassa föl egyetlenegy fideszes képviselő sem, mert az önök négyéves kormányzása idején egy huncut fillérrel nem emelték a családi pótlékot - egy. Másodszor: hallani sem akartak a tankönyvtámogatásról, szó nem volt arról, hogy étkezési támogatásban részesítik a bölcsődébe járó szegény gyerekeket, az óvodába és az alsó tagozatra járó gyerekeket. Következésképpen, azt hiszem, mi erre joggal lehetünk büszkék; azok is vagyunk. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.)

 

(16.30)

 

Azt pedig el sem tudom képzelni, honnan tetszett venni, hogy leállítottuk az akadálymentesítési programot, mert éppen a múlt hónapban fogadta el a kormány azt a határozatot, amelyben garantálja, hogy a megyei munkaügyi központok és a hozzájuk rendelt intézmények akadálymentessé fognak válni ebben az évben, valamint hogy a megyei rendőr-főkapitányságok akadálymentessé fognak válni a következő évben, és még sorolhatnám, hogy hány, de hány intézkedést teszünk a fogyatékos emberek életének megkönnyítése érdekében - de ezt majd a következő egy percben teszem meg.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 150 2005.06.20. 0:58  143-150

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Nem elveszünk, képviselő asszony, hanem adunk. Adunk! A legnehezebb helyzetben azok a gyermeküket egyedül nevelő szülők vannak, akik eddig szimpla családi pótlékot kaptak. Ők a következő évtől kezdve - ha elfogadjuk azokat a törvénymódosításokat, amelyeket majd ősszel hozunk a ház elé - dupla családi pótlékot fognak kapni.

A másik ilyen intézkedésünk a fogyatékos gyerekeket nevelő szülőket érinti. Ha valaki eddig egyszülős háztartásban fogyatékos vagy tartósan beteg gyereket nevelt, 15 700 forint családi pótlékra volt jogosult, ami januártól 23 ezer forintra fog emelkedni. Majd meglátjuk, ki hogyan fogja kezelni ezt az egységes családtámogatási rendszert.

Én nagyon örülök, amikor a képviselő asszony ilyen és hasonló kérdéseket tesz föl, és egyben meg is válaszolja azokat, és különösen örülök annak, amikor ilyen durcás. (Derültség és taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 190 2005.06.27. 2:18  187-190

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, képviselő asszony, a kérdését. Valóban, az egyik legégetőbb probléma a hajlék elvesztése a családok feje fölül. A 2003-ban hozott adósságkezelési szolgáltatás bevezetése rendkívül sokat segített a közüzemi tartozásokat felhalmozó családok számára. Ezen túlmenően a múlt évben bevezetésre került normatív lakásfenntartási támogatás is éppen a legnagyobb bajban lévő családoknak segít, ez közel 140 ezer család már ebben az országban, amely részesül normatív lakásfenntartási támogatásban.

Szeretném megemlíteni, hogy a lakáscélú hitelhátralékok felhalmozását olyan formában módosítottuk ebben az évben, hogy a 200 ezer forintos támogatás helyett akár 400 ezer forintos hozzájárulást is kaphatnak a törlesztőrészlet elmaradásának kiegyenlítéséhez az arra rászoruló családok.

Szeretném megemlíteni a konszolidációs programot, amely közel 10 ezer családot fog érinteni. Az úgynevezett előfizetős fogyasztásmérő készülékek bevezetése rendkívül jó fogadtatásra lelt úgy a közüzemi szolgáltatóknál, mint a lakosságnál, de a települési és kerületi önkormányzatoknál is. Ennek lényege az, hogy egy úgynevezett kártyát vásárol meg többek között a települési önkormányzat, segítve ezzel a családoknak, hogy ne legyen túlfogyasztás sem az áramszolgáltatás terén, sem az egyéb energiaszolgáltatók esetében.

Az a tapasztalatunk, hogy olyan településeken, amelyek ilyen problémával állnak szemben, hogy rendkívül sok hátralékot halmoztak fel a családok, és ahogy ön is említette, esetleg tömegesen is előfordulhat vagy fennállhat a kilakoltatás veszélye, sikerült eredményeket elérni, ahol a minisztérium maga is olyan formában beavatkozott, hogy szakembereket küldött a helyszínre, mint például Salgótarjánban vagy Szegeden, ahol közösen meg tudták (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) beszélni a problémákat, és a szolgáltatások oldaláról olyan segítséget nyújtottak, hogy elálltak a kilakoltatástól.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 224 2005.06.27. 3:11  223-227

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egyezmény a hágai nemzetközi magánjogi értekezlet keretében 1993-ban került kidolgozásra, azóta 62 ország csatlakozott az egyezményhez. A jogalkotásról szóló ’87-es törvény, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló ’82. évi 27. törvényerejű rendelet értelmében az egyezményt törvénnyel kell kihirdetni. Az egyezmény meghatározza a részes államok tekintetében a határokon átnyúló örökbefogadások során követendő együttműködési rendet, a nemzetközi örökbefogadásokkal szembeni követelményeket, az ilyen ügyekre irányadó eljárási követelményeket, az egyes államok által lebonyolított örökbefogadások elismerését és joghatásait.

Az egyezmény a nemzetközi örökbefogadások terén elsődlegesnek tekinti a gyermek érdekét, és megfelelően biztosítja védelmüket. Jelentős lépést jelent tehát a hágai egyezmény kihirdetése az örökbe fogadott gyermekek jogainak védelme tekintetében. Az örökbefogadást követően a gyermek sorsát figyelemmel kísérik, az örökbefogadás esetleges felbontása esetén egymást tájékoztatják a részes államok. Az egyezmény központi hatósági feladatait Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fogja ellátni.

A nemzetközi örökbefogadási ügyekben a központi hatóságoknak kiemelt szerepük van. A központi hatóságok többek között információt szolgáltatnak az adott állam örökbefogadással kapcsolatos jogszabályairól, illetve egyéb általános információkat nyújtanak; többek között statisztikai információkat, formanyomtatványokat.

A központi hatóságok kötelesek megtenni akár közvetlenül, akár a közhivatalok segítségével minden szükséges intézkedést, hogy megakadályozzák az örökbefogadással kapcsolatban az anyagi vagy egyéb haszonszerzést, és elkerüljék az egyezmény célkitűzéseivel ellentétes gyakorlat kialakítását. Mindezeken felül az egyezmény még számos feladatot ír elő a központi hatóságok számára, így többek között az információk gyűjtését a gyermek és a leendő örökbe fogadó szülők helyzetéről, az örökbefogadással kapcsolatos tanácsadó és az örökbefogadás után segítséget nyújtó szolgálatok működésének támogatását.

A központi hatóságoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a gyermek engedélyt kapjon a származási ország elhagyására, beléphessen a fogadó államba, és ott letelepedhessen. Az egyezmény az eddigi statisztikák fényében mintegy 100-120 gyermeket fog érinteni évente. Az egyezmény elfogadása semmiképpen sem növeli a külföldi örökbefogadások számát. Külföldre csak olyan gyermek adható, akinek hazájában nem sikerült örökbe fogadó szülőt találni, közülük sokan betegek, fogyatékkal élők, vagy olyan, rokoni szálak kötelezik és fűzik össze őket az örökbefogadóval. Nem is ez a cél természetesen, hanem egy átlátható együttműködési rendszer kialakítása, hiszen a szerződő államban meghozott jogerős határozatot a másik országban el kell ismerni, vagyis ott nem kell újra az örökbefogadási eljárást lefolytatni.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az egyezmény kihirdetéséhez igenlő szavazatukat adják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

(19.30)