Készült: 2020.07.15.20:43:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2005.03.29.), 257. felszólalás
Felszólaló Kovács György
Beosztás ORTT elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:14


Felszólalások:  Előző  257  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Elsősorban azért szeretnék szólni, mert elhangzottak itt olyan szakmai kérdések is, amik nem szeretném, ha a levegőben maradnának, és nem próbálnék rájuk elsősorban szakmai álláspontot kifejteni. Politikai, képviselői vitákba nem kívánok bocsátkozni, ez ki-ki szíve joga, hogy teszi, de vannak olyan szakmai kérdések, amelyek mindenféleképpen indokolják, hogy az ORTT elnöke reagáljon itt, erről a helyről.

Egyik a kiegyensúlyozottság kérdése, az, hogy az angolszász modellt vagy az európai CSA-modellt vesszük-e át. Csak emlékeztetni szeretnék erről a helyről mindenkit, hogy a médiatörvény a ’95. évben akkor mozdult előre, amikor a paritás mint alapelv bekerült a rendszerbe. Az a fajta kiegyensúlyozottság és mérés, ami a kis pártoknak vagy a margón levő nézeteknek nem ad teret és helyet legalább olyan mértékben, mint bárki másnak, az a bevett európai szokás szerint nem európai megoldás. Vannak olyan európai országok, ahol a marginális nézetek piacra jutását, műsorszolgáltatókhoz való jutását, megszólalását támogatják; nem tiltani igyekeznek, hanem támogatják.

A paritás azt jelenti, hogy a parlamenti legitimációtól függetlenül minden parlamenti erőnek megfelelő és egyenlő esélyei vannak arra, hogy kifejthesse a nézeteit. Ez az igazi előrevivő, és olyan változat volt ’95-ben, ami kimozdította a holtpontról a médiatörvényt. Az egész törvény szellemisége erre épül, az ORTT működési mechanizmusa arra épül, ott mindenkinek a szavazata egyenlő értékű. Az, hogy az élőszóbeli szereplések bizonyos médiumokban nem megfelelő képet mutatnak - egyetértek mindenkivel, aki ezt kifogásolja; bizony, intő jel.

De azt a bizottsági üléseken is elég hangsúlyosan próbáltam elmondani, hogy a kiegyensúlyozottság mérésének nem a legmegfelelőbb eszköze a számszerűleg megszámolt esetek, élőszóbeli említések és egyéb más, 150 paraméternek való megfeleltetés. Nem biztos, hogy a kiegyensúlyozottság akkor helyes, ha mindkét fél egyforma módon kap élőszóbeli szereplést. Nagyon lényeges, hogy mi hangzik el. Legalább olyan lényeges, ha nem lényegesebb, mint hogy miként és ki szólalt meg élőszóban; fontos, de nem kizárólagos szempontja a kiegyensúlyozottság mérésének.

A kiegyensúlyozottság mérése ennél sokkal összetettebb feladat. Utal valamilyen problémára, érdemes megnézni ezek után. Jelzem önöknek, hogy egyrészt költségvetési korlátai is vannak, hogy mélyebb és behatóbb tartalomelemzésekkel foglalkozzunk. A múlt héten a parlamenti és a bizottsági viták tapasztalatain okulva a monitoring-munkaterv elfogadása kapcsán tettem egy javaslatot, ami úgy szólt, hogy legalább a legnézettebb és leghallgatottabb műsorszolgáltatók hírműsorait elemezzük tartalmilag; legalább negyedévente egyet vegyünk ki belőlük, és nézzük meg, hogy tartalmilag hogy néz ki a kiegyensúlyozottság ezekben a kérdésekben.

 

(18.00)

Sajnálattal kell mondanom, hogy az önök által jelölt és megválasztott testületi tag sem állt e támogatás mellé. Biztos vannak anyagi okai is, de ezt meg lehetett volna oldani testületen belül, hogy elkezdjük csírájukban azokat a szálakat felfejteni, amelyek a valódi kiegyensúlyozottság kérdésében érdekesek és fontosak.

Panaszbizottság - 4. § (1) bekezdés vagy 4. §. Nagyon fontos kérdés, de jeleztem a beszámolómban is: a törvény sem pontos. A 4. § vonatkozásában az (1) bekezdés kifejezetten konkrét esetről szól, a konkrét eset vonatkozásában konkrét műsorszámokról. Az egész panaszbizottsági eljárás arról szól, hogy valaki lát egy műsort, érintett, és panasszal él az adott műsor percétől percéig szóló része ellen. Ez nem műsorszámok sorozatáról szól, a panaszbizottság nem rendelkezik azzal az eszközzel. És ha megnézik a további bekezdéseket, akkor bizony ott műsorszámok összességéről is kellene nyilatkozni a panaszbizottságnak - képtelenség. A törvény pontatlan e tekintetben, módosításra szorul a panaszbizottság eljárási rendje ebben a kérdésben. A testület többsége álláspontját kifejtette, és szűkítette, mert megoldhatatlan a feladat.

Valóságshow-k, emberi jogok: igen, valóban volt vita. Szintén a beszámolómban említettem, hogy ezek a viták arról szóltak, az ORTT felléphet-e az emberi jogok védelmében akkor, amikor az érintett nem kíván fellépni, nem kíván a műsorszolgáltatóval szemben polgári pert kezdeményezni. Vagyunk-e abban a szerepben, hogy mi ezt megtegyük? Elmozdult a testület álláspontja, és azt döntöttük el, hogy a horizontális jogviszonyok mentén próbáljuk a kérdést rendezni, és a műsorszolgáltató magatartását ítéljük itt meg, nem avatkozunk abba a jogviszonyba, ami a sérelmet szenvedett és a műsorszolgáltató között fennáll.

Lejáró jogosultságok: alapvetően az idei év problémája. Tudtam, hogy szavazok, amikor szavaztam a testületi ülésen, ellentétben azzal, hogy hibásan szavaztam, pontosan tudtam, megnéztem a jogszabályt. Vita van testületen belül. Jelzem, hogy azok a komoly ügyvédi irodák, amelyek nem kockáztatják imázsukat és hírnevüket, jogi szakvéleményükben kifejtik, bizony lehetséges, sőt valószínű, hogy ez az álláspont a helyes, ahogy én szavaztam. Pályázati eljárásra vonatkozóan írja elő a törvény azt a szavazási rendet. Ez nem pályázati eljárás, ez egy szerződéshosszabbítás kérdése. A törvény különbséget tesz a kettő között. A jogi szakértő álláspontja is erről szól. Azt is tudom, hogy van ellentétes jogi szakértői álláspont. A vita nem zárult le. A jövő héten is fog vele a testület foglalkozni.

Működési költségek gondjai: évek óta a testület minden egyes költségvetés benyújtása alkalmával nagyon transzparens módon szemlélteti önökkel, hogy baj van. Azt mondom, hogy nemcsak az ORTT, hanem az egész médiarendszer finanszírozásával gondok vannak. Azt kérem önöktől, hogy valahogy a konszenzus az oldalak között alakuljon ki valamilyen formában, mert nem megfelelő és nem fenntartható az az álláspont, ami a médiarendszer fejlődését ilyen módon gátolja, pláne akkor, amikor egy olyan robbanás és egy olyan technikai váltás áll előttünk, ami önmagában megérdemelné a sokkal nagyobb figyelmet és a konszenzust.

Egyedi támogatások: a bizottsági ülésen, komolyan mondom, szívemből szólt az ellenzéki képviselő úr, amikor kifejtette, hogy átlátható, mindenki számára elérhető, tiszta, nyílt és világos pályázati rendszerben kellene egyedi támogatásokat is elosztani. Én még hozzátettem azt is, hogy ráadásként nem a piacnak kellene az ORTT-t mozgatnia, hanem az ORTT a stratégiai céljai szolgálatába állítsa ezeket a pénzeszközöket, és csináltasson olyan rendezvényeket, amelyek az adott időszak stratégiáinak a szolgálatában állnak, viszik azokat előre. Jelzem, hogy nem kaptam többséget. Nemhogy nem kaptam többséget, egyedül maradtam ezzel a javaslattal.

Az, hogy konkrét esetek és konkrét ügyek egyedi támogatások kapcsán felmerülnek, valószínűleg vitatható, vannak kérdések, vannak problémák. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a rendszer egésze úgy legyen kialakítva, hogy úgy működjön, mint ahogy azt korábban elmondtam és kifejtettem. Abban kérném a segítségüket, hogy ez a jövőben így működhessen.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  257  Következő    Ülésnap adatai