Készült: 2024.03.28.13:51:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2011.05.17.), 66. felszólalás
Felszólaló Dr. Balsai István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 15:16


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy most már közismertté vált, Lázár János és Talabér Márta képviselőtársaimmal együtt néhány nappal ezelőtt egy többirányú alkotmánymódosítást és ehhez fűződő alkotmánybírósági törvényt módosító javaslatot terjesztettünk elő. Bár az eltelt napok során szinte kizárólag egy körről esett szó a médiában és itt a parlamentben is, engedjék meg, hogy a beterjesztés sorrendjét követve az Alkotmánybírósággal, illetve az alkotmány egyéb módosításával kapcsolatos kérdésekkel kezdjem, ugyanis ezek képezik az előterjesztett indítványban foglaltak többségét.

Mindenekelőtt: a jelenleg hatályos alkotmány módosításáról van szó, nyilván nem kell ezt hangsúlyoznom, az 1949. évi, sokat próbált XX. törvénynek a még hatályban lévő rendelkezéseit vagyunk kénytelenek módosítani, mégpedig az 1. §-ban azért, mert a jelenleg hatályos alkotmány 24. §-a négy bekezdésben, tehát az (1), (2), (3) és (4) bekezdésében sorolja föl, hogy a törvényhozási tárgyak közül milyen elfogadási arányokra van szükség. Természetesen értelemszerűen ez a felsorolás nem tartalmazhatta a nem régen elfogadott és januárban hatályba lépő, Magyarország Alaptörvénye elnevezésű jogszabályunkba foglalt jogalkotási feltételeket, a különböző, az alaptörvényben meghatározott szavazatarányokra, illetőleg az ott felsorolt, úgynevezett sarkalatos törvényekre, illetőleg az egyéb törvényekre.

Ezért (5) bekezdéssel egészítenénk ki a jelenleg hatályos alkotmányt, amelynek rendelkezése szerint, amennyiben a jelen parlament a szándékai szerint Magyarország Alaptörvényének hatálybalépéséig az ahhoz szükséges törvényeket, amelyek ott fel lettek sorolva, kívánja megalkotni, akkor ezen törvényhozási eljárások megalkotásához az alaptörvényben írt szavazataránnyal kell az elfogadást megtenni. Ez tehát egy szükséges kiegészítés, tulajdonképpen a jogalkotási eljárásra vonatkozó olyan kijelentés, amely a jelenleg hatályos alkotmányból értelemszerűen hiányzik, hiszen az alaptörvény megalkotásakor ezzel nem foglalkoztunk.

A másik, az Alkotmánybíróságra vonatkozó, még hatályos, 1989-ben megalkotott törvény módosításával kapcsolatban pedig a következőket szeretnénk támogatásukkal együtt elérni.

(13.40)

Nyilván mindannyian emlékszünk rá, azok is, akik támogatták, azok is, akik ellenezték azt, hogy az Alkotmánybíróság létszámát a jelenlegi 11-ben meghatározottról, amelyből egyébként hiányzik egy fő már hosszabb idő óta, tehát a 11 főben meghatározott létszámot 15 főre kívánjuk emelni. Ezt a szükséges, mind a jelenleg hatályos alkotmányban, mind pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szereplő számot természetesen értelemszerűen 11-ről 15-re kell kiegészíteni, azt hiszem, ez különösebben hosszabb indokolást nem igényel. Annál inkább fontos arra rámutatnom, amelyet az alkotmány módosítása is tartalmaz, hogy tudniillik az alkotmánymódosításnak az ezzel kapcsolatos rendelkezése 2011. szeptember 1-jén lépne hatályba. Ennek az az oka, és erről az 5. § tesz említést, miszerint az Országgyűlésnek a mostani tavaszi, illetőleg esetlegesen meghosszabbítandó nyári ülésszakának befejezéséig - itt egy kicsit bőkezűek voltunk -, július 31-éig, szándékaink szerint azonban ennek korábban vége lenne, tehát mondjuk, legkésőbb július közepéig, meg kell választani a már tavaly gyakorolt alkotmánybíró-jelöléssel kapcsolatos szabályok alapján azokat az alkotmánybírókat, akik újonnan válnak az Alkotmánybíróság tagjává, illetőleg a már korábban hiányzó alkotmánybíró személyét is pótolni kell. Tehát mindösszesen ilyen értelemben öt alkotmánybíró jelölésére kerül majd sor; illetve jelölt több is lehet, de öt személy megválasztására kerülhet sor.

Az elfogadott alaptörvénnyel összhangban ugyancsak az Országgyűlés dönt, tehát első ízben az Alkotmánybíróság 1989-ben létesített jogi szabályozása óta az elnököt - és csak az elnököt, az elnökhelyettest nem - az Országgyűlés fogja választani. Ezt sokan még annak idején, az alaptörvény vitája során kifogásolták. Arra szeretnék rámutatni, hogy Európában - már ahol van alkotmánybíróság - felváltva, hol a törvényhozás választja az elnököt, hol pedig az alkotmánybíróság, tehát az alkotmánybírák maguk közül választanak. El kell mondanom azok kedvéért, akik nem vettek részt 1989-ben a politikai tárgyalásokon, emlékeztetném őket arra, hogy az első felállású Alkotmánybíróság ideiglenesen 5 tagból állt. 1989-ben az akkori, tehát a szabad választásokat megelőző Országgyűlés fogadta el az alkotmánybírósági törvényt, és így került arra sor, hogy öt alkotmánybírót megválasztottak, akik meg is kezdték működésüket.

Tekintettel arra, hogy a szabad választásokat megelőzően az akkori ellenzéki pártok, amelyhez jómagam is tartoztam - és itt a Házban is többen vagyunk ilyen indíttatásúak -, nem bíztak abban, helyesen, hogy az akkori Országgyűlés, tehát az 1990-ig funkcionáló Országgyűlés válassza meg annak az öt személynek a valamelyikét az Alkotmánybíróság elnökévé, akiknek az összetételét - erre is szeretnék emlékeztetni - sajátos politikai jelölés előzte meg, kettőt az Ellenzéki Kerekasztal, kettőt az akkori - mondjuk így - Németh-kormány, egy személyt pedig ilyen semleges félként közös jelöltként választott meg az akkori Országgyűlés. Tekintettel tehát az előbb elmondottakra, akkor az a szabályozás lépett életbe, mint ami most van - szándékaink szerint már nem sokáig -, hogy az Alkotmánybíróság saját tagjai közül választ elnököt. Ez így is történt, és érdekes módon az akkoriban kilenc évre - majd ez is meg fog változni - szóló alkotmánybírósági mandátum mintegy rotációs alapon azt a lehetőséget kínálta, hogy hároméves időtartamra válasszák az elnököt. Erre nem mindig került sor, hogy változás legyen az elnök személyében, de mégis ez a fajta rotációs elv álláspontunk szerint - mármint Lázár János, Talabér Márta, valamint a saját álláspontom szerint - nem igazán teszi lehetővé az Alkotmánybíróság stabil irányítását, különös tekintettel arra, hogy ha most az új szabályozás szerint 12 évre fog szólni a mandátum.

Tehát ezzel kívánom indokolni, hogy az Alkotmánybíróság öt tagját, valamint az Alkotmánybíróság elnökét is természetszerűleg az Országgyűlés válassza meg a fent említett és az alkotmánymódosításban írt határidőig. Természetesen ezzel kapcsolatban módosítani kellett az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek a nyelvtani értelemben ezzel ellentétes szabályait, hiszen ott elnökről és elnökhelyettesről, tehát többes számról beszélt, ezeket a nyelvtani helyzetnek, illetőleg a politikai szándéknak megfelelő nyelvtani megoldásként változtatni kell.

Végezetül az alkotmánymódosítás legnagyobb visszhangot kiváltó pontjára szeretnék rátérni, amely tehát az alkotmánymódosító indítványunk 2. §-a szerint úgy szól, hogy a jelenlegi alkotmányt kiegészíti. Mint tudják, a jelenlegi alkotmányban a 70/E. § rendelkezik úgy általában a társadalombiztosításról és a nyugdíjrendszerről. Az ott írtak meghagyásával egy (3) bekezdéssel egészülne ki ez a jelenleg hatályos szabályozás, amely nem többet és nem kevesebbet tartalmaz, mint azt, hogy az ellátáshoz való jog az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és egyébként a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki, azonban szeretném felhívni a figyelmet a következő mondatra: "A törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg." Úgy gondolom, hogy ebből minden következik, csak az nem, hogy valakitől el akarjuk venni a nyugdíjat.

A következő mondat, ami nagy vihart vetett, pontosabban ezt nagyon sokan félreértik: "Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető, és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

Mi van ebben a rendelkezésben? Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az van benne, hogy ez a módosítás elfogadása esetén lehetőséget ad a jelenlegi kormánynak és a kormányt támogató többségnek arra, hogy a nyugdíjszabályokat átalakítva, senkitől sem szerzett jogot úgy elvonva, ahogyan ezt magyarázzák, helyesebben ezzel szemben munkát kínálva - erre sok minden elhangzott már, Lázár János képviselőtársamat nem akarom idézni, csak röviden utalok arra, hogy azt a helyzetet megszüntetve, hogy a mintegy 30 ezer rendvédelmi dolgozó, akik 40-akárhány éves korukban szinte teljes nyugdíjjal, egészséges állapotban nyugdíjasként kivonják magukat a közszolgálatból, munka nélkül vagy esetleg más munkát vállalva ne szolgálják munkájukkal az ország közbiztonságát -, tehát e helyett az állapot helyett szeretnénk munkát kínálni, és ezeket az eseteket illetően szeretnénk a majd várhatóan előterjesztendő jogi szabályozásban ezt másképp szabályozni.

Természetesen, ahogy ez elhangzott, semmilyen szándék nincsen, legalábbis az én tudomásom és az előterjesztőtársaim tudomása szerint arra, hogy bármilyen mértékben az egyébként speciális szakmákat vagy nehéz fizikai munkát végző, bányász, kohász, vegyipari dolgozó munkát betöltő és jelentős korkedvezményre jogosító munkakörök szempontjából felülvizsgáljuk, vagy ilyen szándék esetén a nyugdíjlehetőséget bármilyen mértékben korlátozza az új szabály. Mint ahogy azokra a speciális szakmákat sem, művészi pályák, táncos, zenész, egyéb olyan foglalkozások, amelyeknél költségvetési értelemben foglalkoztatottakról van szó, akik nyilván pályájukat meghatározott életkorig tudják gyakorolni, amely nem felel meg a 62-63-64-65 évnek, itt egy lépcsőzetesség van a jelenlegi szabályozás és az elérendő szabályozás között, tehát ezeket sem érinti természetszerűleg a tervezett változtatásnak az a mondatrésze, hogy "csökkenthető".

Egyébként pedig az sem titok, tisztelt képviselőtársaim, hogy szándék van arra - és majd meg fogjuk tárgyalni, önökkel együtt remélhetőleg, mindenkivel együtt -, hogy a jelenlegi több százezer rokkantnyugdíjas tekintetében, amely egy hatósági orvosi eljárás eredményeként került megállapításra, felülvizsgálat formájában a helyzetük, és ahol ez szükséges és lehetséges, a munkaerő-piacra való visszavezetésük megvalósuljon.

(13.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra tekintettel még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nincs olyan szándék - nekünk különösen nem, de az általunk ismert feltételekkel megalkotandó új nyugdíjszabályozásnak sem, ami nyilván a kormány dolga lesz -, tehát nincs olyan kormányzati szándék, hogy ezen túlmenően bármilyen szerzett jogot, bármilyen, esetleg a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt el nem érő életkorban megállapított nyugdíjat csökkentsen vagy újravizsgáljon majd a jogosítvány alapján a törvényben meghatározott szerv.

Hangsúlyozva azt, hogy nem elvenni, hanem adni kívánunk, az előbb erre utaltam, tehát sok egészséges munkaképes fiatal - még csak középkorúnak sem mondható - személy, akik egyébként kiképzésük és eddigi életpályájuk során természetesen nagyon fontos közszolgálatot látott el, szeretnénk, ha erősítenék a közszolgálat jelenleg bizony munkaerőhiánnyal küszködő tízezreit.

Elhangzott a szám is: közel 30 ezer embert érinthet ez a szabály, ez a megváltoztatandó szabály. Ez a 30 ezer ember mint létszám, megegyezik a jelenleg foglalkoztatott rendvédelmi szervezetek összlétszámával szinte, a honvédséget nem számítva ide.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel kívánom röviden indokolni az előterjesztést előterjesztő képviselőtársaim nevében is, ehhez kérem a támogatásukat, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai