Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden bizonnyal minden országgyűlési képviselő, függetlenül attól, hogy a patkó melyik részén foglal helyet, egyetért abban, hogy egy nemzetnek, egy országnak, egy államnak joga van megvédenie önmagát. Minden bizonnyal abban is egyetértünk mindannyian, hogy erre a védelemre készülni kell, és azt gondolom, hogy abban sincs vita közöttünk, hogy a felkészülést többek között a védelmi eszközök beszerzésével lehet és kell garantálni, biztosítani.

A védelmi beszerzéseket hazánkban jelenleg kormányrendelet szabályozza, és mint ahogyan arra a tisztelt képviselőtársaim minden bizonnyal emlékeznek, a közelmúltban elfogadott, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzések szabályozását a korábbi szabályozással ellentétben törvényi szintre utalta, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió védelmi beszerzési irányelve a klasszikus közbeszerzésektől elválasztva azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és a biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását.

A törvényjavaslat alapelvi rendelkezései a védelmi és a minősített beszerzésekre vonatkozó korábbi szabályozás alapulvételével határozzák meg a törvény értelmezési kereteit, különös tekintettel a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekekre és tekintettel továbbá a minősített adatok védelmére, valamint a közpénzek hatékony felhasználására is.

Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat a korábbi rendeleti szintű szabályozáshoz képest a következő új elemeket tartalmazza. Az európai uniós védelmi irányelv, az ajánlatkérő fogalmának teljes átültetése érdekében a javaslat nem konkrét szerveket sorol fel a hatálya alá tartozóként, hanem szervtípusokon keresztül határozza meg az ajánlattévők körét, biztonsági beszerzések tekintetében ajánlatkérőként említve a közszolgáltatókat is. Ez a javaslat a korábbi szabályozástól eltérően külön nemzeti és külön uniós eljárásrendet szabályoz.

Ezen túlmenően meghatározza a vegyes, tehát részben e törvény, részben a közbeszerzési törvény hatálya alá vagy az e törvény alóli kivételnek minő­sülő elemeket tartalmazó közbeszerzések esetén alkalmazandó jogot, és teszi ezt mind az objektíve szét nem választható, mind a szétválasztható, de objektív okból egy szerződés tárgyát képező elemek tekintetében.

A törvényjavaslat meghatározza több gazdasági szereplő közös részvétellel jelentkezésének, illetve ajánlattételének szabályait, valamint a gazdasági szereplők egy beszerzési eljáráson belüli összefonódását gátló tilalmakat. Ugyanígy meghatározza a több ajánlatkérő által közösen megvalósításra kerülő beszerzések szabályait, tekintettel a felelősség megoszlására, valamint arra az esetkörre, amikor az Európai Unió eltérő tagállamaiból származó ajánlatkérők folytatnak le közösen beszerzési eljárást. Előírja a javaslat a keletkezett iratok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget is.

Újdonságként tartalmazza annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztató közzététele útján nyilvánosságra hozza a törvény hatálya alá tartozó egyes beszerzési tárgyak tekintetében a következő tizenkét hónapban lefolytatni tervezett beszerzési eljárásaira vonatkozó adatokat.

A törvényjavaslat a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezéseinek alapulvételével határozza meg az eljárást megindító felhívás kötelező, illetve opcionálisan szerepeltethető tartalmi elemeit. Újdonságként lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előírja, hogy a dokumentációt részvételi jelentkezésként vagy ajánlatonként legalább egy részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie.

A kizáró okok meghatározása az egységes irányelvi háttér érdekében a közbeszerzési törvény szerinti megfogalmazást követi. A javaslat ugyanakkor a biztonsági beszerzések tekintetében további, a gazdasági szereplőkkel szemben kötelezően érvényesítendő kizáró okokat határoz meg, illetve a nemzetbiztonsági kockázatok elkerülése érdekében többletelemeket kapcsol az általános szabályokban szereplő kizáró okokhoz.

Ez a javaslat a közbeszerzési törvénnyel azonos tartalommal szabályozza az ajánlatok és részvételi jelentkezések benyújtását, valamint felbontását és a közbeszerzési törvénnyel azonos tartalommal teszi lehetővé, hogy a bírálat során a gazdasági szereplők pótolhassák az ajánlatuk, illetve részvételi jelentkezésük hiányait.

(12.10)

A védelmi beszerzéseket jellemző sajátosság az alvállalkozók ajánlatkérő által előírható versenyeztetésének lehetősége.

A törvényjavaslat a döntőbizottság hatáskörét és illetékességét a közbeszerzési törvénnyel azonos módon határozza meg. A döntőbizottság eljárása te­kin­tetében azonban csak a kérelemre történő eljárást teszi lehetővé. A döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét a törvényjavaslat a kérelem tartalmához köti, azon a döntőbizottság túl nem terjeszkedhet.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv átültetésének határideje 2011. augusztus 21. volt, mely átültetési kötelezettségének Magyarország kormányrendelet kiadásával akkor határidőre eleget is tett, és mint elhangzott, a 2015. november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzések szabályozását a korábbi szabályozással ellentétben az azonos szintű uniós szabályozásra tekintettel törvényi szintre utalta.

Az Európai Unió védelmi irányelvének előírása alapján az Európai Bizottság felülvizsgálja a védelmi irányelv végrehajtását, és arról 2016. augusztus 21-éig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek keretében az Európai Bizottság különösen azt értékeli, hogy teljesültek‑e és milyen mértékben az irányelv céljai a belső piac működése, a védelmi felszerelések európai piaca és az európai védelmi technológia és ipari bázis tekintetében, tekintettel többek között a kis- és középvállalkozások helyzetére is.

A törvényjavaslat alapelvi rendelkezései a védelmi és minősített beszerzésekre vonatkozó korábbi szabályozás alapulvételével határozzák meg a törvény értelmezési kereteit. A közbeszerzési alapelvek mellett megjelennek a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekek figyelembevételére, továbbá a minősített adatok védelmére, valamint a közpénzek hatékony felhasználására vonatkozó rendelkezések.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk biztonsága az e feladatokra rendelt szervezetek és az állomány kitűnő felkészítésén is múlik, de hazánk biztonsága az e feladatra rendelt szervezetek és állomány felszereltségén is múlik. E törvény elfogadásával a közbeszerzési jogrend nem alakul át. A kormányrendelet szintjéről törvényi szintre való átalakulást maga az Országgyűlés határozta el 2015-ben. Az új jogszabály rendelkezései garantálják nemcsak az Európai Unió irányelvéhez való kompatibilitásmegfelelést, de a védelmi beszerzéseken keresztül végső soron nemzetünk biztonságát is. Erre való tekintettel kérem a képviselőtársaimat, támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)